Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2015. október 31., szombat

GYERMEKKORI MAGAS VÉRNYOMÁS



Gyermekkori magasvérnyomás
A gyermekkori magasvérnyomás ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti.  Meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemő és kisgyermekkorban jelentkezik,  a későbbi iskolás,
illetve  kamaszkorban előforduló magasvérnyomástól.
A kicsiknél  legtöbbször szervi eredetű alapbetegség van a háttérben. Leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a vesék érszűkülete, valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép,  esetleg vesedaganat, fejlődési rendellenesség, ritkábban szív-, immun-,endokrin betegségek. Ezt a típust  szekunder    magasvérnyomásnak nevezzük.
Az alapbetegség nélkül jelentkező magasvérnyomást pedig esszenciális magasvérnyomásnak hívjuk. Ez  a  nagyobb gyerekeket érinti. A betegek  többségénél  a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok. Amit a genetikai  hajlamon túl  a  helytelen családi minták erősítenek. A túlsúlyos gyermekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedben, tehát minden bizonnyal növekszik a magas vérnyomással küszködők száma is. Az esenciális  magasvérnyomás  rizikótényezői: fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód, továbbá elsősorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint. Azonban sajnos az utóbbiakat mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi életkorokban a magasvérnyomás kialakulására veszélyezteti őket.

Tünetek
A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés.A magas vérnyomással élő  kisgyermekek sok folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és előfordul, hogy a már szobatiszta gyerek is bevizel, főként éjszaka. Nem egyszer a magasabb vérnyomásra a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.
A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, ami azonnali kórházi kezelést  von magaután. Ilyen esetben  aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett. Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magasvérnyomás első tünete. A fent említet tünetek megléte  azt jelzik, hogy  a magasvérnyomás már  régebb óta fent áll és szervi eltéréseket is okoz.

Vérnyomás mérése gyermekkorban
Napjainkban  egyre  gyakrabban találkozunk a magas vérnyomás diagnozisával. Nagyon fontos  szerepe van a gyermek-, iskola- orvosoknak a magasvérnyomással rendelkező gyermekek kiszűrésében.
Gyermekek vérnyomásának mérésekor, használhatók a  hagyományos higanyoszlopos eszközök  illetve a digitális műszerek is. Fontos azonban, hogy  a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát használunk a kisdedek, és más méretűt a kamaszok vérnyomásának mérésekor. Így a felnőttek által használt mandzsetta egy kisgyermeknél  pontatlan eredményt mutat.
A mérési eredményt nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is. Csak a teljes nyugalomban, ülő testhelyzetben, természetes közegben végzett mérés fogadható el.
A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomás értékek életkor, nemek és testmagasságg szerint különbözőek ( csecsemőknél például 90, később, 10 éves korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték). Az testmagasság szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomás értéke a 95 percentil felett helyezkedik el.
Vizsgálatok
Ha a korcsoporthoz és testmagassághoz  tartozó normál értékeknél emelkedettebb a tensió, akkor további vizsgálatokra van zükség. Laboratóriumi (vér és vizelet ) vizsgálatok utalnak arra, hogy fennáll-e vesebetegség, vagy esetleg más szervrendszerek kórállapotáról lehet-e szó. Hasi ultrahang és mellkasröntgen illetve további képalkotó vizsgálatok. EKG , kardiológiai ultrahang , vese izotópos vizsgálatai ,szemészeti vizsgálat  segítenek a pontos  kórok  felderítésére.
Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, ilyenkor nagy segítségünkre van a vérnyomás-monitorozás. Ez az ún. ABPM módszer, mely megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen alakulnak a vérnyomásértékek. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már beállított gyógyszerek hatását is, illetve elkerülhető az ún." fehérköpeny jelenség".


Kezelés
Ha már megállapították a magas vérnyomást a gyereknél, akkor a kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont nincs szervi elváltozás, akkor maga a magas vérnyomás tekinthető betegségnek, tehát azt kell kezelni.

A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni. A túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgása vérnyomás értékek normalizálódását  válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Az alapbetegségtől függően, természetesen a szekunder magasvérnyomás betegségben a gyerek kezelése hasonló mint a felnőtteké, de a gyógyszer lehet más és az adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni.
Vannak az ún.  határérték magas vérnyomásal rendelkező gyermekek ( ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők). Nekik a gondozásuk, nyomonkövetésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.
Megelőzés
Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a betegségre. Ennek felismerése azért fontos, mert ha a magas vérnyomásnak már tünetei vannak, akkor sok esetben már olyan szervi károsodások vannak, melyek már visszafordíthatatlanok. A magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a  megelőzés.


#1 Dr.BauerBela

ALACSONY NÖVÉS GYERMEKKORBAN





Természetesen minden szülő azt szeretné, ha gyermeke nemcsak egészséges, de szép sudár termetű lenne. A testmagasságot elsősorban öröklődő tényezők befolyásolják, tehát a szülők magasságától függ, hogy mekkorára fog nőni gyermekük.

A normális magasságnak elég tág határai vannak (ezek életkor szerint különböző görbékből, táblázatokból leolvashatóak). Amennyiben a gyermek hossza nem éri el az életkornak megfelelő 3 percentilis értéket (vagyis a vele egykorú és nemű egészséges gyermekek 97 százalékánál alacsonyabb), orvosi vizsgálata javasolt.

A magasság mellett az egészséges fejlődés megítélése szempontjából fontos a növekedési sebességnek az ismerete is (tehát, hogy egy év alatt hány centimétert nő a gyermek). Ezt a fontos információt leginkább a szülőktől tudjuk beszerezni. Tanácsoljuk, hogy a gyerekeket minden születésnapjukon állítsák az ajtófélfához, és jelöljék be magasságukat. Az orvosi vizsgálatra hozzák magukkal ezeknek a méréseknek az eredményeit. Az ennek alapján megrajzolt növekedési görbe sokszor már önmagában, más bonyolult vizsgálat nélkül is eldöntheti, hogy van-e a kicsinek növekedési zavara. Természetesen a magasságméréshez mindig le kell venni a gyermek cipőjét, és a fej tetejére vízszintesen helyezett vonalzó, vagy könyv segítségével húzhatjuk meg a jelet a falon. Ha otthon nincsenek ilyen mérési eredményeink, tanácsos elkérni a háziorvostól a rendelkezésére álló növekedési adatokat.
Amennyiben a gyermek hossznövekedése valóban nem megfelelő, ennek okát kell kiderítenünk. Ezt a szülővel folytatott beszélgetéssel kezdjük. Kíváncsiak vagyunk a szülők, sőt a nagyszülők, testvérek magasságára is, hiszen ezek alapján gondolhatunk az alacsonynövés familiáris, azaz családi formájára. Érdekli az orvost az is, hogy volt-e a szülők, testvérek között úgynevezett későn érő típus, aki az általános iskolában végig a tornasor végén állt, majd amikor osztálytársai már befejezték a növekedést, akkor kezdte a serdülést és nőtt még egy nagyot. Ez a fejlődési típus is öröklődik, és ilyen családi adatok birtokában néhány egyszerű vizsgálat után megnyugtathatjuk a családot, hogy nem marad „törpe” a gyermekük. A terhesség, szülés lefolyásának ismerete is fontos, hiszen a magzatot, újszülöttet ért károsodás a gyermek hossznövekedésére is kihatással lehet.
Az elégtelen táplálkozás szerencsére már nemigen vetődik fel a normális fejlődést megakadályozó tényezők között, de rossz szociális helyzetű családoknál sajnos néha erre is kell gondolnunk. Vannak viszont olyan betegek, akiknél a táplálék felszívódása nem megfelelő, és náluk néha a lassú növekedés hívja fel a figyelmet felszívódási zavarukra.
Minden hosszan tartó, krónikus betegség akadályozhatja a hossznövekedést is, így mindig kíváncsiak vagyunk, van-e a gyermeknek szív-, tüdő-, vese-, vagy egyéb szervet érintő súlyos betegsége. Különös figyelmet fordítunk a koponyasérülésekre, a központi idegrendszer, az agy betegségeire. A koponyában elhelyezkedő agyalapi mirigy ugyanis a növekedési hormon termelődésének a helye. A gyermek vizsgálatánál különös figyelmet fordítunk esetleges kisebb fejlődési rendellenességek keresésére, ezek veleszületett, genetikai okokra hívhatják fel a figyelmet. A serdülési stádiumot is pontosan meghatározzuk, ugyanis közismert, hogy a nemi érés idején úgy nőnek a gyermekek, mintha húznák őket. Mind a korai, mind a késői serdülés járhat növekedési zavarral.
Gyakorlatilag minden alacsony gyermek esetében végzünk kézcsontröntgen-vizsgálatot. A csontok fejlettsége (csontkor) ugyanis nem mindig egyezik a beteg életkorával, és ez fontos adat a várható növekedés megítélésére.
A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen működése és a növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el kortársaikétól.
Ezeket a hormonokat vérből határozzuk meg. A növekedési hormon termelődésének zavarát csak terheléses vizsgálatokkal, azaz tesztanyag beadása utáni többszörös vérvétellel mutathatjuk ki. Ezek a hormonzavarok csak nagyon ritkán állnak az alacsonynövés hátterében, de szerencsére ma már ezek is kezelhetőek. A pajzsmirigyhormont egyszerűen, tablettában pótolhatjuk, de a növekedési hormon csak naponta adott injekciók formájában pótolható.
A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen működése és a növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el kortársaikétól.

#1 Dr.BauerBela

A GYERMEKORI VÉESZEGÉNYSÉG LEGGYAKORIBB OKAI ÉS TÜNETEI



A vérszegénység komoly gondokat okozhat a felnőtteknek és a gyereknek egyaránt, hiszen ez az állapot azt is eredményezheti, hogy a kisebbek kevesebbet rohangálnak, fáradékonyabbak, a nagyobbak pedig tanulási nehézségekkel szembesülhetnek.
Infinety network

„A vérszegénység jelentkezhet gyermekkorban és fiatal felnőtteknél is. Hogy hogyan veszi észre a szülő? A gyermek sápadt, kevesebbet rohangál, többet alszik, valamint gyalogláskor hamar elfárad és ölbe kéredzkedik. A nagyobbak tanulmányi eredménye romolhat, és tornaórán több figyelmeztetést kaphatnak. A fiatal felnőtteknél is hasonló a helyzet vérszegénység esetén, vagyis észrevehetően romlik a fizikai szellemi teljesítőképességük”
Oka
Fiatal korban leggyakrabban a vashiányos vérszegénység alakul ki. Oka elsősorban a megnövekedett vas igény, ugyanis a növekedés, az izomzat fejlődése fokozza ennek szükséglelet, illetve a lányok nemi érése során el kezdenek menstruálni, ez szintén fokozza a szervezetnek azt igényét. Fiatal felnőttkorban a sport, az intenzív edzések, gyakran túlzásba vitt futás, vagy testépítés okoz vashiányos, folsav hiányos állapotot. Ezeken kívül persze a terhesség, a szoptatás szintén óriási vas- és folsavbevitelt igényel.
Gyermekkorban gyakran zajlanak felső légúti hurutos betegségek, és ilyenkor védőoltások sokaságát kapják, ami miatt az immunrendszerük állandóan dolgoztatva van. Ilyenkor a vas felszívódása a vékonybélben leáll, így mérsékelt vérszegénység alakulhat ki.

A gyermek ilyenkor persze sápadt, de ez nem azt jelenti, hogy a véréből vasat kellene nézni laboratóriumi vizsgálattal, de még a vérképéért sem kell megszúratni kisgyereket amikor lázas betegsége zajlik, mert úgy is tudjuk, hogy kicsit vérszegény, és aktuálisan a vasa is alacsony – és ez így normális. Ha meggyógyul, akkor szinte azonnal rendeződik a vérképe és a vas is jól fel fog majd tudni szívódni.
Természetesen, ha túl gyakran beteg a gyermek, vagy különböző okok miatt étvágytalan, és nem hajlandó húst enni (vagy nem kap húst) akkor nem lesz elegendő vasforrása és valódi vashiányos vérszegénység alakulhat ki, amit kezelni kell.” – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.
Csak orvosi javallatra szedhető vas!
„A lényeg, hogy a vaspótlást gyermeknél mindig orvosi javaslatra lehet elkezdeni, megfelelő készítménnyel, megfelelő dózisban és ideig! Azonban arra vigyázni kell, hogy a kisgyermeknél a vasat túl is lehet adagolni! Nagyiskolásoknál, valamint a felnőtteknél a szájon át alkalmazott vaskészítményekkel vas túladagolást nem lehet okozni, csak egy ritka veleszületett betegség esetén (hemokromatozis), amikor a bélből való vas felszívódás szabályozása kiesik, így a szervekben rakódik le, ami azok károsodását okozza.”
#1 Dr.BauerBela

A SZŰLÉS UTÁNI SZÖVŐDMÉNYEK VÁZLATOKBAN



SZŰLÉS UTÁNI SZÖVŐDMÉNYEK VÁZLATOKBAN



                A HASFAL IZOMZATÁNAK MEGGYENGÜLÉSE


                              AZ EGYENES HASIZOM ELVÁLÁSA







Korai anyai szövődmények

-méhnyak
-hüvely
-gátruptura
-vérzés
-haematoma
 (gátseb!)
Anyai kiserek elpattanása:
Arcon
-petechiák
-sclera bevérzés
-retina bevérzésés,
-retina leválás
Agyvérzés
Sepsis
-fertőzés, gyulladás, láz

Vizelet retenció
-ileus
-székrekedés (3-4 napig)
Gyermekágyi trombózis, embólia (7.
napon van az előfordulás maximuma)
Aranyér
Sheehan syndroma
-hypophysis necrosis
)
Gyermekágyi pszichosis depressio

Késői anyai szövődmények

Medencefenék izomzatának sérülése:
descensus
prolapsus-uteri,
cysto-rectocele
Hasfal meglazulása, sérv (
Diastasis gemini!)
Has bőrének megnyúlása,
striák
Fistulák
Vesico-vaginalis
Recto-vaginalis
Tátongó hüvely,
Lacerált portio
Asherman
syndroma
(méhfal összenövés)

Szövődmények elkerülésének módszerei

Gyógytorna:
Terhestorna
Intimtorna
Korai mobilizálás (
Postplac szakot követően),
Gyermekágyi torna
Haskötő krémek
Hashajtás,vizelet csapolás, kathéter
Episiotomia
Plasztikai műtétek, rekonstrukciók
Fertőzések megelőzése, kezelése

Az újszülött születési sérülései

Fej és nyak:

Caput succedaneum
- fejtet ő oedema
Cephalhaematoma
Intracranialis
vérzés

Koponyacsont törés
Fejbiccentő izom sérülése (

torticollis

Idegek sérülései (arcideg,brachialis, nyaki  ideggyökök)
Csontsérülések (
clavicula, borda, felkarcsont)
Hasi sérülések (máj,lépruptura
Lágyrész traumák (,petechiák,haematoma
laceratio)

A következőtüneteket rendkívül komolyan kell venni és mielőbb orvoshoz kell fordulni:
 40 éves kor fölött jelentkező gyakori,  vagy a menstruációs ciklustól független vérzés (akár egy napig menstruációs ciklustól független vérzés (akár egy napig tartó kevés vérezgetés, vagy véres folyás esetén is), tartó kevés vérezgetés, vagy véres folyás esetén is),
45 éves kor alatti vérzéskimaradás (terhesség elleni) védekezés mellett, szemölcsök, növedékek a hüvelybemenet körül, vagy a hüvelyben, helyi kezelésre (kenőcs, ecsetelő)nem szűnő viszketés a külsőnemi szerveken. A külsőnemi szerveken, bűzös, barnás vagy húslészerűfolyás, , gyakori vizelési inger, alhasi nyomásérzés, gyakori vizelési inger, alhasi nyomásérzés, székelési szokások megváltozása (székrekedés vagy székelési szokások megváltozása ,hasmenés), alhasi fájdalom, fogyás, gyengeség, kimerültség,  , gyakori, vagy állandó kiemelkedés emlőben a menstruáció után egy 7-10 nappal is tapintható kemény csomó/göb, a hónaljban tapintható csomó, a mellizom alatt váladékozás a mellbimbóból (fehér /véres váladékozás a mellbimbóból (fehér /véres /barnás /színtelen váladék), az emlőbőrének egyes területeken előforduló narancsbőrszerű átalakulása, szerű átalakulása, nem gyógyuló sebek, fekélyek az emlőnnem gyógyuló sebek, fekélyek az emlőn, a külsőnemi szerveken (nagyajkak, kisajkak, csikló,

#1 Dr.BauerBela