Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2016. július 31., vasárnap

Miért egyre több a Crohn-beteg gyerek?



Miért egyre több a Crohn-beteg gyerek?
Az egész életen át tartó, változó intenzitású betegség pontos okát még nem ismerik, de úgy tűnik, szerepet játszik benne a kora csecsemőkori antibiotikum-használat, valamint a szoptatás hiánya is.
A betegség arról az orvosról kapta a nevét, aki elsőként írta le a tüneteket: fogyás, hasfájás, gyerekeknél elmaradás a növekedésben, gyakran állandó vagy szakaszos hasmenés, véres széklet. Ha ez a bélvérzés hosszabb ideig (hónapokig) fennáll, a betegnél kezelésre sem javuló vashiány alakul ki.

Okozhat a bélrendszerrel látszólag össze nem függő tüneteket is, például ízületi panaszokat, szemgyulladást, piros, gyulladt csomókat a lábszáron. A páciensek endoszkópos vizsgálata során a vékonybél többé-kevésbé súlyos gyulladását állapítják meg. A gyulladásos bélbetegségek közé tartozó Crohn-betegségben autoimmun folyamatok is szerepet játszanak. Ezek lényege, hogy az érintettek immunrendszere nem külső, veszélyes behatolók, hanem a test saját sejtjei, jelen esetben a bélnyálkahártya ellen lép fel. A kezelés jelenlegi, még korántsem tökéletesnek mondható lehetőségei ennek megfelelően az immunválasz elnyomásán alapulnak, valamint azon, hogy a gyulladt bélnyálkahártya további sérülését elkerüljék. Ez utóbbi érdekében a betegeknek speciális diétát ajánlanak.

Súlyos esetben a műtéti megoldást is bevetik, eltávolítják az érintett bélszakaszt. Ma már szerencsére ott tartunk, hogy bár végleges gyógyulást nem lehet elérni, rendszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek a páciensek. A budapesti I. Számú Gyermekgyógyászati Klinikán az érintett gyerekek kezelésével foglalkozó dr. Veres Gábor gyermekgyógyász, gasztroenterológus páciensei között élsportoló is akad.

Miért egyre gyakoribb?
Dr. Veres Gábor ugyanakkor aggasztó jelenségre figyelmeztet. Az utóbbi másfél évtizedben a fejlett országokban megkétszereződött e súlyos betegségben szenvedő gyerekek száma, jelenleg Magyarországon évente körülbelül 200 esetben állítják fel a gyulladásos bélbetegség diganózisát, az esetek kétharmada Crohn-betegség. Ez azért is különösen aggasztó, mert korábban sokkal inkább fiatal felnőtteknél jelentkezett első ízben a Crohn-betegség, illetve más gyulladásos bélbetegségek. A gyermekgyógyász legifjabb crohnos páciense mindössze két hónapos volt a klinikai diagnózis időpontjában.

Az okokat még nem ismerik pontosan, ám bizonyos jellemző tendenciák, összefüggések azért kirajzolódnak. Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a Crohn-betegség kialakulása valamilyen módon összefügg a megzavart bélimmunitással, azaz a bélflóra összetételével, ennek kedvezőtlen irányú változásaival. Ha tehát a választ keressük, a bélflóra kedvezőtlen irányú fejlődésének okai után kell kutatnunk. Az eddigi tudományos kutatásokból már nyilvánvalónak látszik, hogy a kizárólagos szoptatás védő hatású. Bár anyatejes csecsemők körében is előfordul, gyakoribb a tápszerrel tápláltaknál.

Az adatok értékelését persze igencsak nehezíti az a sajnálatos tény, hogy éppen a legérzékenyebb, a születést követő napokban nagyon gyakran előfordul, hogy feleslegesen adnak tápszert azoknak a csecsemőknek is, akiket később kizárólag szoptatnak, illetve anyatejjel táplálnak, és a tápszer adásáról a szülő nem is mindig tud. Még mindig előfordul
szülészeten, hogy nem tulajdonítanak kellő jelentőséget annak, hogy az újszülött az első óráktól kezdve mellre kerülhessen, és így hozzájuthasson az immunanyagokban és az immunrendszer érését elősegítő faktorokban különösen gazdag kolosztrumhoz, azaz előtejhez.

Dr. Veres Gábor elmondta, hogy úgy vélik, az anyatej védő hatása ebben az esetben a TGF-béta (transforming growth factor) nevű összetevőnek köszönhető, amely úgynevezett gátló citokin. A TGF-béta különösen nagy mennyiségben fordul elő a kolosztrumban, és hozzájárul az újszülöttek immunglobulin-A termelésének fejlesztéséhez,
különösen az élet első hónapjában.

Az IgA jelentőségét az adja, hogy az úgynevezett humorális immunitás egyik alappilléreként véd az idegenként felismert sejtek, antigének ellen. Másrészt a kizárólagos anyatejes táplálásnak köszönhető az egészséges, bifiduszbaktériumok által meghatározott bélflóra kialakulása és hosszú ideig tartó (nagyjából a szilárd táplálékok uralkodóvá válásáig) fennmaradása csecsemőkorban.

Egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy minden olyan tényező, amely megzavarja a természetes, normális bélflórát, növeli az immunrendszer hibás működésével összefüggő betegségek, például az
asztma, az allergia és többek között a Crohn-betegség kockázatát is. Ha pedig arra keressük a választ, milyen tényezők zavarhatják meg a természetes, normális bélflóra kialakulását, illetve fennmaradását, rögtön adódik néhány kézenfekvő magyarázat arra, miért szaporodnak aggasztó mértékben ezek a betegségek. A császármetszéssel születő babáknál például anyatejes táplálás mellett is más összetételű a bélflóra, mint a szülőcsatornán áthaladva születőknél.

Egy 2008-as és egy egészen
friss kanadai vizsgálat is összefüggést talált a születés és táplálás módja, valamint a csecsemő bélflórájának összetétele között. Az elektív császárral születettek bélflórája más összetételű és szegényesebb, mint a természetes szüléssel világra jötteké, még abban az esetben is, ha szoptatták őket. A császárral született babáknál gyakoribb az elhízás, az egyes típusú diabétesz és az asztma. A tápszerrel tápláltak bélflórjában dominál a clostridium difficile bélbaktérium, amelyet más kutatások már összefüggésbe hoztak az asztmával, az allergiával és a fertőzésekkel. Ugyanígy egyértelmű az összefüggés a kizárólagos szoptatás és az optimálisan alakuló bélflóra között.

Egyetlen adag tápszer után is hozzávetőlegesen két hétig tart egy szoptatott csecsemő szervezetében a bifiduszos bélflóra helyreállítása.

Végül itt érdemes említeni a rendkívül gyakran már újszülöttkorban és csecsemőkorban is adott antibiotikumokat, amelyek szintén károsíthatják a bélflórát, ahogy azt számtalan kutatás igazolta.
Óvatosabb antibiotikum-használatot!
Ezek az összefüggések természetesen konkrétan a Crohn-betegséggel összefüggésben is felmerültek. Az ötéves kor előtti antibiotikum-használat összefügg a Crohn-betegséggel - állítják a kutatók egy 2008-as svéd kutatás alapján, amelyben több mint ezer 1973 és 1997 között született Crohn-beteg adatait hasonlították össze 6550 kontrolladattal.

A több mint félmillió gyerek adatainak visszamenőleges elemzésén alapuló
2011-es dán vizsgálat szerint a Crohn-betegség és a korai antibiotikum-használat között kétségtelenül szoros összefüggés fedezhető fel, ám azt jelenleg nem lehet tudni, hogy ok-okozati kapcsolat áll-e fenn köztük, vagy eleve azért gyakoribb az antibiotikum-használat ebben a csoportban, mert a sérült bélimmunitás miatt több betegséggel, fertőzéssel kell megküzdeniük.


#1 Dr.BauerBela

FOKOZOTT NYÁLADZÁS OKOZTA IRRITÁLÓ KONTAKT DERMATITISZ GYERMEKEKNÉL KÉPEKBEN

A dermatitis gyakran jelenik meg, mint egy jól körülhatárolt piros folt, üvegezett felületTEL, de lehet duzzanat, hólyagképződés  is a sérült területet. 

1-



2-



3-


#1 Dr.BauerBela

2016. július 30., szombat

COLLOID BABY-VELESZÜLETETT ICHTYOSIS

COLLOID-BABY-VELESZÜLETETT ICHTYOSIS

BŐRELVÁLTOZÁSOK LEIRÁSA

Az újszülött gyermek lemezes ichthyozisa.Jellemző tünet hogy a születéskor, a bőr élénkvörös, fényes, áttetsző, és  feszes. Ezek a bőrelváltozások  egy torz megjelenést,küllemet adnak az újszülöttnek (mintha  festett kollódiumban fürdették volna meg a gyermeket) Merev,imobilizált arc , összezsugorodott  bőr ,benyomott  orr,  tátongó a száj és nyitott,tágabb szeméremajkak.A betegség autoszomális domináns öröklődésü

1-



2-


#1 Dr.BauerBela

ALLERGIÁS KONTAKT SZTOMATITISZ

 ALLERGIÁS KONTAKT STOMATITISZ

A kontakt stomatitis egy ritka allergiás reakciója a szájnyáLka hártyájának  amit  bizonyos allergénekkel való érontkezés mint pl, rendszerint , fém- vagy más alkatrészek szájápolási termékek, élelmiszerek, fogpótlások és  gyógyszerek válthatnak ki.


#1 Dr.BauerBela

A CROHN BETEGSÉG GYERMEKEKNÉL

Crohn betegség gyermekkorban
Crohn betegség gyermekkorban

A Crohn betegség az emésztőrendszer krónikus fekélyes gyulladása, mely rohamokban fellángolva okoz tüneteket. Jellemzően a  vékonybél és a vastagbél betegsége, de a szájüregtől a végbélnyílásig bárhol előfordulhat az emésztőcsatornában. Általában 14 éves kor felett jelentkeznek a tünetek, de gyermekkorban is előfordulhat. A Crohn betegség a colitis ulcerosa -hoz hasonlóan az IBD betegségek csoportjába tartozik, ami régebben ritka volt gyermekkorban, ám az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az előfordulása a gyermekek körében.
Crohn betegség okai:
A Crohn betegség kialakulásának oka nem ismert. Feltehetően autoimmun folyamat állhat a hátterében, és a statisztikák bizonysága szerint örökletes tényezők is szerepet játszanak a kialakulásában. Szintén nem bizonyított, de feltételezhető egyes kórokozók szerepe, valamint a betegek személyes megfigyelése alapján a táplálkozás is hatással van a tünetek alakulására.
Crohn betegség tünetei:
Legfőbb tünete a hasmenés és hasfájás. A hasmenés általában folyékony és vizes jellegű, és görcsös hasfájás kísérheti, mely sokszor a has jobb oldalán tapasztalható. Véres széklet és nyálkás széklet nem mindig jelentkezik, de előfordulhat.
A hasmenés és a gyulladt bélfal miatt felszívódási zavar (malabsorptio) alakulhat ki, ami vérszegénységet, ásványi anyag és vitamin hiányt,  valamint fogyást eredményezhet. Emiatt a Crohn betegséget fáradékonyság, étvágytalanság, és az ellenálló képesség csökkenése kísérheti.
Az emésztőcsatornában képalkotó vizsgálatokkal látható elváltozásokat okoz. A gyulladásra jellemző, hogy nem összefüggő gyulladt terület figyelhető meg, hanem gyulladt gócok és egészséges szövetek váltakoznak az emésztőcsatornában.
A Crohn betegség kezdetén gyulladt nyálkahártya alakul ki (ez még nem a betegségre jellemző, nem specifikus gyulladás), ami ha a vakbél környékén jelentkezik utánozhatja a vakbélgyulladás tüneteit.
Ezt követően apró fekélyek jelennek meg a gyulladt területen melyek mélyen a bélfalba hatolnak.
Később szövettani elváltozások során úgynevezett gümők képződnek, melyek gömbölyű képletek amiket krónikusan gyulladt terület vesz körül.
A Crohn betegségben a gyulladás nem korlátozódik a nyálkahártyára, hanem a bélfalra és a bél külsejét borító hashártyára is ráterjed, így összenövéseket, hegesedéseket és szűkületeket eredményez. Az összenövések hatására a bélmozgások akadályozottá válnak ami akár bélelzáródáshoz is vezethet.
A gyulladt területek között kóros járatok úgynevezett sipolyok (fistula) képződnek, mely a gyulladás során termelődött folyadékot (izzadmányt) vezetik el. Ha ezek a sipolyok két összenőtt bélszakasz között képződnek, lerövidítik a táplálék útját a belekben, hisz a mögöttes területeket kikerülve halad a béltartalom a végbélnyílás felé. Ez tovább rontja a hasmenést, és a felszívódási zavart.
Crohn betegség diagnózisa:
A diagnózis felállítása képalkotó vizsgálattal történik. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat, CT és endoszkópos vizsgálatok során jól láthatók a gyulladt, heges bélszakaszok. Szövettani mintavétel után felismerhetők a betegségre jellemző szövettani elváltozások.
A beteg általános állapotát vérvizsgálattal ellenőrzik, mely képet ad a vérszegénység mértékéról, valamint a víz és elektrolit háztartás alakulásáról.
Crohn betegség kezelése:
)
A kezelés célja, hogy a gyulladás csökkentésével, a tünetek enyhítésével, és a felszívódási zavar miatti tápanyag, vitamin és nyomelem hiányok pótlásával javuljon a beteg állapota.

A terápia kiválasztása során az orvos mérlegeli a betegség mértékét, a beteg általános állapotát, és a korábbi kezelések hatását vagy hatástalanságát.

A kezelése gyakorlatilag a colitis ulcerosa betegséggel megegyezik, gyulladáscsökkentőket, szteroidokat és immunszupresszív terápiát alkalmazhatnak.

A tünetek enyhítése miatt fájdalomcsillapítók és hasfogók alkalmazása is szóba jön.

Másodlagos bakteriális gyulladások esetén (pl. tályog kialakulása) antibiotikum adására is szükség van.

Gyermekkorban nagyon nagy hangsúlyt kell helyezni a hiánypótlásra. Vaskészítményekkel, táplálékkiegészítőkkel és vitaminokkal, vagy akár speciális tápszerekkel kell biztosítani a megfelelő bevitelt.

A másodlagos elváltozások miatt, vagy a gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A műtét sajnos nem gyógyítja meg a Crohn betegséget, mert az egészséges bélszakaszokon hajlamos a kiújulásra.

Diéta jelenleg nem áll a rendelkezésre, mert nem ismert olyan élelmiszer csoport ami egyértelműen felelős lenne a Crohn betegség kialakulásáért, de a betegek saját tapasztalata szerint egyes ételek elkerülése csökkenti a tüneteket.

Crohn betegség szövődményei:
A felszívódási zavar miatt vérszegénység és alultápláltság alakulhat ki, mely a hasmenés hatására a só és vízháztartás zavarával járhat együtt.
A gyulladt bélfal összenövései és hegesedése bélelzáródáshoz vezethet.
A kialakult sipolyok más szervekbe vagy a külvilágba vezetve a gyulladásos folyadékot vagy béltartalmat, fertőzést és tályog kialakulását okozhatják.
A sűrű székelés miatt a végbél nyálkahártyájának berepedése fissura ani kialakulását eredményezheti.
A tartósan gyulladt területek rosszindulatú elfajulása daganat kialakulásához vezethet.
A crohn betegséget gyakran kísérik egyéb elváltozások melyek a szervezetben máshol alakulnak ki. Ilyenek például a különféle ízületi gyulladások, szem és bőr elváltozások.
Crohn betegség prognózisa:
A betegség gyógyíthatatlan a tudomány mai állása szerint, de tartósan tünetmentes időszakok elérhetők. A Crohn-betegségben szenvedők életkilátásai jók, ám sajnos a betegséggel együttélés az életminőség romlását vonhatja maga után.



#1 Dr.BauerBela

2016. július 29., péntek

SZOPÓS HÓLYAGOK

 Szopós hólyagok újszülöttnél


A szopós hólyagokat az erőteljes szívása a mellbimbónak hozza létre a csecsemő ajkain.   Hólyagokat vagy eróziókat lehet találni az alkaron, csuklón, kézfejen vagy az ujjakon az méhen belüli nyomásviszonyok változásának következtében. Ezek  néhány napon belül felszivódnak A szopós "hólyagok" szilárd duzzanatok a felső ajakon. 




#1 Dr.BauerBela

Leukémia és limfóma gyermekkorban

Leukémia és limfóma gyermekkorban
Milyen típusai vannak a fehérvérűségnek? Mit jelentenek az ALL, az AML, a CML és a CMML rövidítések? Hogyan kezelik a leukémia gyermekeknél fellépő fajtáit? Mik a lehetséges kezelések gyermekkori Hodgkin- és non Hodgkin-kór esetén?
A leukémia szó jelentése: fehérvérűség. A rák azon fajtáit nevezik így, amelyek a csontvelő vérképző szöveteiben keletkeznek, abban a szivacsos anyagban, amely kitölti a csöves csontokat, és a fehérvérsejteket termeli. A fehérvérsejtek számának rohamos emelkedésével és abnormális sejtalakok megjelenésével járó betegség, amikor a fehérvérsejtek nem képesek ellátni szokásos feladatukat a fertőzések leküzdésében. Amikor a leukémiás sejtek megjelennek a csontvelőben, az egészséges vörösvérsejtek, vérlemezkék és fehérvérsejtek termelődése csökken.
A normális sejtek számának csökkenése miatt tünetek jelentkeznek. Az alacsony fehérvérsejtszám fáradékonyságot és sápadtságot okoz. A vérlemezkék alacsony száma vérzékenységet okozhat. Az egészséges fehérvérsejtek számának csökkenése következtében fokozódik a hajlam a fertőző betegségekre. Ilyenkor általában egy-két hete tartó lázas állapotot követően sápadtság, fáradékonyság jelentkezik, és az elvégzett vérképvizsgálat veti fel a leukémia lehetőségét. Időnként lábfájás is szerepelhet a tünetek között, de a nyirokcsomó-duzzanat, lép- és májnagyobbodás és a testszerte jelentkező bőrvérzés is a betegségre utaló jelek közé tartozik.
AKUT LIMFOBLASZTOS LEUKÉMIA (ALL)
Az ALL a leggyakoribb gyerekkori daganat. A leukémiás gyerekek megközelítőleg 75%-a szenved a betegségben. Az akut limfoblasztos leukémia olyan betegség, amelyben a szervezet túl sok éretlen fehérvérsejtet (ún. limfocitát) termel. A limfociták normális esetben teljesen kifejlődnek és a szervezetet védő sejtek lesznek. Az ALL-ben a limfociták éretlenek maradnak és túlságosan elszaporodnak. Számuk meghaladja az egészséges fehérvérsejtekét (amelyek harcolnak a fertőzések ellen), a vörösvérsejtekét (amelyek az oxigént szállítják a test különböző részeibe) és a vérlemezkékét (ún. trombocitákét), amelyek megállítják a vérzést. Az ALL gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat, és gyorsan kifejlődhet.
A betegség kezelése
Az ALL a legjobban gyógyítható gyermekkori daganatok közé sorolható. Kezelését már a diagnózist követő napokban el kell kezdeni, és hatékony támogató kezelésre is szükség van. A cél valamennyi rákos sejt elpusztítása, amilyen gyorsan csak lehetséges. A kezelés alapja a kemoterápia, különböző gyógyszerek összehangolt alkalmazásával. Néhány esetben a koponya sugárkezelésére is sor kerül.
Csontvelő-átültetést (transzplantáció) általában akkor alkalmaznak, ha a gyermek visszaesik. Általános esetben a kezelés különböző fázisokra osztható: bevezető szakasz, a központi idegrendszerre irányuló megelőzés, megszilárdítás, késleltetett megerősítés, fenntartó kezelés. A bevezető szakasz a kezelés legintenzívebb része. A gyermek három-négy különböző kemoterápiás gyógyszert kap. Ebben a szakaszban a gyermekek 95%-a teljes remisszióba kerül, azaz visszafejlődnek a betegség legjellegzetesebb tünetei. A gyermekek esetében legtöbbször nem jelennek meg leukémiás sejtek a gerincvelőben.
Régebben a központi idegrendszerre ható gyógyszerek és/vagy sugárterápia alkalmazását megelőzően többször alakultak ki áttétek az agyban. Mivel létezik egy természetes gát, amely megakadályozza, hogy a kemoterápiás szerek bejussanak a központi idegrendszerbe és elpusztítsák az ott rejtőzködő ráksejteket, a gyógyszereket közvetlenül a gerincvelő-folyadékba juttatják.
A bevezető szakasz után különböző gyógyszerek kombinációját alkalmazzák, hogy a visszaesést megakadályozzák. A fenntartó kezelés alatt alacsony dózisú gyógyszeres terápiát alkalmaznak, hogy elpusztítsák a fennmaradó ráksejteket. Ez az adag kevésbé mérgező (toxikus) és könnyebben elviselhető, mint a bevezető és a megelőző szakasz gyógyszerei.
AKUT MIELOID LEUKÉMIA (AML)
Az AML a granulociták (a fehérvérsejtek egy fajtája) rákja. A kórkép az összes gyermekkori leukémia kb. 15%-át teszi ki. Az érintett granulociták típusai szerint több formája ismert. A granulociták normális esetben beérnek és a szervezet védekező sejtjeivé válnak. AML esetén azonban éretlenek maradnak és túl nagy számban termelődnek. Számuk meghaladja az egészséges fehérvérsejtekét, a vörösvérsejtekét és a trombocitákét. A betegség egyaránt jelentkezhet felnőtteknél és gyermekeknél.
A betegség kezelése
Az AML-t elsősorban kemoterápiával kezelik, amelyet gyakran csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció követ az első vagy a második remisszióban. (Remisszió: amikor a rák minden tünete megszűnik és daganatsejtek nem találhatók sem a vérben, sem a csontvelőben.) Koponyabesugárzást akkor alkalmaznak, ha a daganat átterjedt az agyra, illetve néhány esetben ennek megakadályozására is. A betegségben szenvedő gyermekek kezelése a bevezető szakasszal kezdődik, amikor többféle gyógyszert alkalmaznak azzal a céllal, hogy minél teljesebben elpusztítsák a daganatsejteket és a gyermek tünetmentes állapotba kerüljön.
A bevezető szakaszt a szövődményeket elhárító, illetve a tünetmentes állapotot megerősítő kezelés követi. Ennek célja elpusztítani valamennyi megmaradt kóros sejtet. A kórképben szenvedő gyermekeknél az első remisszió alatt nagyobb számban lehet végrehajtani csontvelő- vagy őssejtátültetést. A betegek első tünetmentes állapota során alkalmazott, nem rokoni eredetű csontvelő átültetésének lehetőségével kapcsolatban jelenleg is kutatások folynak. Az ilyen transzplantációt ugyanis többnyire a második tünetmentes időszak alatt alkalmazzák, illetve abban az esetben, ha a betegség mint második rák jelenik meg.
KRÓNIKUS MIELOID LEUKÉMIA (CML)
A CML gyermekeknél ritka, az összes gyermekkori leukémiák kevesebb mint 5%-át teszi ki. Leggyakrabban felnőtteknél fordul elő, bár időnként nagyobb fiúknál és lányoknál is diagnosztizálják.
A betegség jellemzői az erősen megnagyobbodott lép, a magas fehérvérsejtszám és a magas vérlemezkeszám. Az egyéb tünetek között a fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, ingerlékenység, láz, éjszakai izzadás és fogyás szerepelnek. Előfordul, hogy nincsenek tünetek, és a betegséget valami egyéb okból elvégzett rutin vérvizsgálat során diagnosztizálják. A betegségre nem jellemző a súlyos vérszegénység vagy vérzékenység.
A betegek 90%-ánál megfigyelhető a csontvelő egy genetikai eltérése, orvosi szakkifejezéssel az ún. Philadelphia-kromoszóma.
Az elnevezés ellenére a kór gyors lefolyású, amelyben általában megfigyelhető egy krónikus fázis (korai, tünetmentes stádium, amely évekig tarthat), egy felgyorsult fázis és egy ún. blasztos fázis. Utóbbi esetben a gyermek lázas, fáradékony, a lépe megnagyobbodott: ezt nevezik blasztos krízisnek.
A betegség kezelése
Az első szakaszban a kezelés célja a fehérvérsejtek számának csökkentése és a lép megnagyobbodásának visszaszorítása. Ezt szájon át szedhető gyógyszerekkel érik el. A krónikus szakasz hossza általában három év, bár néhány betegnél akár tíz évig is tarthat. Ha a lép a gyógyszeres és sugárkezelés következtében nem húzódik vissza, sebészi beavatkozás szükséges. Bár a kemoterápia lelassítja a folyamat előrehaladását, a gyógyulásra a legtöbb reményt a csontvelő-átültetés nyújtja. A legmagasabb gyógyulási arány akkor érhető el, ha az átültetés a krónikus szakaszban történik.
KRÓNIKUS MIELOMONOCITIKUS LEUKÉMIA (CMML)
A CMML (gyerekkori CML-nek is nevezik) általában az öt év alatti gyermekeket támadja meg. A tünetek ugyanazok, mint az akut leukémia esetén: sápadtság, vérzések, fáradékonyság, fejfájás, izzadás, fertőzések. Gyakran a nyirokcsomók, a lép és a máj megnagyobbodása, valamint alacsony vérlemezkeszám is megfigyelhető.
A krónikus mielomonocitás leukémiának nincs krónikus fázisa (korai, tünetmentes stádiuma). Ha már diagnosztizálták, rendszerint gyors állapotromlás várható. Mivel ez esetben a kemoterápia többnyire nem jár sikerrel, a csontvelő- vagy az őssejt-transzplantáció nyújtja a legtöbb reményt a gyógyulásra. Kemoterápiát a transzplantáció előkészítésére alkalmaznak.
NON-HODGKIN LIMFÓMA
A gyermekkori non-Hodgkin limfóma a csontvelőn kívüli nyirokszövetekből kiinduló, gyakran körülírt tumor formájában jelentkező betegség. Gyorsan előrehaladó (progrediáló), a csontvelőt is beszűrheti. Ebben az előrehaladott formájában az akut limfoid leukémiához hasonló. A diagnosztikus és terápiás elvek csaknem azonosak a fent tárgyalt akut limfoblasztos leukémiánál (ALL) alkalmazottakkal.
Diagnosztikus feltételek
A limfóma tényét szövettani vizsgálattal kell igazolni, meg kell határozni a sejt típusát és a betegség kiterjedtségét, azaz stádiumát. Ennek alapján határozható meg az alkalmazandó kezelés típusa és intenzitása.
Tünetek
Általában a gyorsan növekvő nyirokcsomó kelti fel a figyelmet, vagy a testüregeken belül növekvő daganat nyomási (kompressziós) tünetei jelentkeznek, illetve a mellkas röntgenvizsgálata során észlelik a tumorárnyékot a mellüreg középső részén (mediastinum), esetleg a hasban tapintható tumort. Tisztázandó a beteg esetleges veleszületett kromoszóma-rendellenessége, fejlődési rendellenessége (pl.: Down-kór), az esetleges immunhiányos állapot, a gyakori fertőzések, a környezeti ártalmak, a tartós gyógyszer- és vegyszerhatás, besugárzás, a szülők foglalkozása a beteg fogantatása előtt, a szülőket ért környezeti ártalmak (gyógyszer, vegyszer, ionizáló sugárzás), a családban előforduló rosszindulatú daganatos betegségek, fejlődési hibák, veleszületett betegségek.
Kezelési irányelvek
A kemoterápiás kezelési sémák (protokoll) gyakorlatilag azonosak a leukémia kezelési gyakorlatával. Korai stádiumú vagy alacsonyabb rizikócsoportba sorolt betegben az intenzív kemoterápiás kezelési szakasz rövidebb.
Nem-B-sejtes limfómákban fenntartó kezelést is szoktak adni, a teljes kezelés időtartama 2 év. B-sejtes limfómában a kezelés intenzívebb, fenntartó kezelés nincs. A kezelés időtartama a rizikócsoporttól függően 1-2, illetve 3 hónap.
Csontvelő-transzplantáció csak kiújult (recidivált), illetve nem befolyásolható (refrakter) esetekben mérlegelendő.
HODGKIN-KÓR
Szövettanilag jellegzetes, ún. Hodgkin-sejteket tartalmazó szövetburjánzás, jellegzetesen a nyirokcsomókból kiindulva. A sejtek nyirokcsomó-területről nyirokcsomó-területre haladva terjednek viszonylag sokáig, kizárólag a nyirokrendszerre korlátozódva.
Diagnosztikus feltételek
Szövettani vizsgálattal igazolni kell a Hodgkin-kór tényét, meg kell határozni a szövettani típusát, klinikai vizsgálatokkal kell megállapítani a betegség kiterjedtségét, azaz a betegség stádiumát. Elvégzik a megnagyobbodott, kóros nyirokcsomó feltárásos mintavételét (biopszia) és az így kapott szövetminta részletes kórszövettani vizsgálatát. A betegség stádium-megállapítása kétirányú mellkasi röntgenfelvétellel, mellkasi és hasi CT-vel, hasi ultrahangvizsgálattal történik.
Anamnézis és klinikai kép
Jellegzetesen a nyakon a kulcscsont felett növekvő, tömött, fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanat, melyhez a mellüreg középső részén (mediastinum) nyirokcsomó-megnagyobbodás is társulhat. Ha a nyirokcsomó-megnagyobbodáshoz egyéb tünet, jel nem társul, akkor "A" betegségről, amennyiben láz, fogyás, éjszakai izzadás is jelentkezik, akkor "B" betegségről beszélünk.
Kezelési irányelvek
Hodgkin-kórban a sebészi kezelés általában csak a szövetmintavételre (biopszia) korlátozódik. Gyermekkorban a növekvő, fejlődő szervezet a sugárkezelés késői mellékhatásaira fokozottabban érzékeny, ezért a kezelés elsősorban gyógyszeres.
A kemoterápia (kombinált gyógyszeres kezelés) intenzitása és a kombinációban alkalmazott gyógyszerek fajtája a betegség stádiuma szerint változik, de korai esetekben is alkalmazzák azokat. A betegség kiújulásakor a késői mellékhatásokra, a hormonális működési, növekedési és fejlődési zavarokra, a második daganat előfordulására kell figyelemmel lenni.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
#1 Dr.BauerBela

2016. július 28., csütörtök

A HYPERHIDROZIS

Hyperhidrosis a  túlzott és ellenőrizhetetlen izzadás.Izzasztók egy gyenge sóoldat által termelt eccrine verejtékmirigyek. Ezek jelen vannak az egész testfelületen, de vannak többségükben a tenyereken és a talpakon. (körülbelül 700 mirigy négyzetcentiméterenként).

1-



2-



3-



4-


#1 Dr.BauerBela

Figyelem! 14 fontos vagy veszélyes tünet gyermekkorban

Figyelem! 14 fontos vagy veszélyes tünet gyermekkorban
A gyermek nem kis felnőtt…Ez a banálisnak tűnő mondat sokszor elhangzik, mégis igen lényeges erre gondolni. Gyermekeinknél sokszor igen gyorsan kialakulhat (és el is tűnhet) egy-egy betegség, és vannak olyan figyelmeztető tünetek is, amelyek valamely súlyosabb betegség előjelei. Mondhatnánk, hogy minden apróságra oda kell figyelni, és a gondos szülő ezt meg is teszi. Idézzük fel mégis, melyek lehetnek azok a tünetek-jelek, amelyek különös figyelmet érdemelnek gyermekeinken!
Jellemző, veszélyes-fontos tünetek kisbabákon, és gyermekeken:

1. Magas láz
2. Fejfájás
3. Vágások, horzsolások
4. Hányás
5. Hasmenés
6. Kiütések
7. Fájdalom vizelés közben
8. Aluszékonyság
9. Iskolaundor
10. Zúzódások
11. Olvasási nehézség
12. Ízületi duzzanat
13. Erős szomjúságérzés
14. Nyaki merevség

1. Magas láz


A csecsemő- és gyermekkori láz, lázas állapot nem ritkaság. Ettől nem kell megijedni, hiszen a láz normális reakció a fertőzések ellen, a szervezet védekező mechanizmusának része. Dr. Scott Goldstein gyermekgyógyász szerint (Northwestern Children's Practice in Chicago) a fenti alól az egyetlen fontos kivétel a 2 hónap alatti életkorban jelentkező (végbélben mért) 38°C feletti láz. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni! Ezek a babák sokkal érzékenyebbek a fertőzésre, súlyos állapot alakulhat ki rövid idő alatt. Kisgyermekkorban már kevésbé kell aggódni a lázas állapotok miatt, akár magasabb lázak esetén is.
A hagyományos lázcsillapítók nagyrészt alkalmazhatóak gyermekkorban, akár 39,5°C felett is. Dr. Goldstein még ezt említi: "Ahogy a láz emelkedik, a fej, az arc kipirul, izzad, gyorsul a pulzus és a légzés. A láz csökkenésével ezek a kísérőtünetek is szép lassan eltűnnek." A szakértők egyetértenek abban, hogy fontosabb lehet a gyermek általános állapota, mint a láz mértéke. Ha a gyermek sápadt, légzési nehézségei vannak, és szokatlan módon viselkedik, a láz csökkentése mellett célszerű azonnal értesíteni az orvost.

2. Fejfájás

A gyermekek nagy részénél előfordul alkalmi fejfájás. Ennek sokféle oka lehet: allergia, alvászavar, látásproblémák, hosszas tv-nézés, számítógépezés stb. Az esetek jelentős részében a fejfájás egyszerű, akár vény nélküli fájdalomcsillapítókkal elmulasztható.

Létezik azonban néhány veszélyhelyzet, ezekre kell különös figyelmet fordítani.

"Négy éves kor alatt, ha éjjel felriad a gyermekünk, hányással kísért fejfájásra, vagy a fejfájást szédülés, látászavar, gyengeség, koordinációvesztés kíséri, azonnal orvost kell hívni!" – magyarázza a gyermekgyógyász. "A súlyos fejfájás szokványos fájdalomcsillapítóra általában nem reagál, kísérheti nyaki merevség is, vagy fényre jelentkező fájdalom, ezek azonnali, sürgősségi ellátást igénylő állapotok." Akkor is értesíteni kell az orvost, ha a gyermek fejfájása visszatérő, különösen fájdalmas, vagy nehezen múló jellegű. Hangsúlyozzuk, hogy a fejfájások nagy része jóindulatú, a viselkedési zavarokat figyelni kell, és az orvos kizárja a súlyos állapotokat, mint bakteriális agyhártyagyulladás, fejsérülés, igen ritkán esetleges agydaganat.

3. Horzsolások, vágott sebek

Kicsinyeinken bizony elég gyakori a sebesülés… Annyi mindennel találkozhatnak otthon, vagy a játszótéren, amivel felsérthetik magukat. Nem kell pánikba esni, a sebek általában maguktól is begyógyulnak. Anita Chandra gyermekgyógyász szerint (American Academy of Pediatrics) " legfontosabb a vérzéscsillapítás, és a seb megtisztítása. Ha 30 percen belül nem lehet elállítani a vérzést, azonnal hívni kell az orvost."
A sebellátásnál igen fontos a seb megtisztítása, a fertőzés megelőzése. Akkor is hívni kell az orvost, ha a seb környéke piros, nedvedzik, gyulladt, gennyes, a gyermek lázas, elesett és fájdalmakra panaszkodik. A fertőzés megelőzése azért igen fontos, hogy megelőzhessük az esetleges szepszis (vérmérgezés) kialakulásás, amikor a baktériumok nagyobb tömege bekerül a vérárámba, és az immunválasz révén a szervezet saját szerveire támad. Ez igen súlyos állapot! Egy kisebb seb, sérülés nem befolyásolja gyermekünk általános állapotát. A szepszis viszont valóban súlyos állapotot eredményez, a gyermek hirtelen lesz lázas, ébersége csökken, ilyenkor azonnali orvosi ellátás szükséges! A szepszis gyors diagnózisa – az intenzív terápia, antibiotikus kezelés életmentő lehet adott esetben.

4. Hányás

Nekünk szülőknek tudnunk kell, hogy gyermekünk, főkleg babakorban bizony sokszor hányhat, és/vagy bukhat. A bukáson túl a hányást általában az ún. gasztroenteritisz (gyomor-bélrendszeri gyulladás) okozza, ez enyhébb betegség, magától is javul, elmúlik. Ilyenkor nagyon fontos a megfigyelés: ha a baba kis mennyiségű folyadékot is kihány, a kiszáradás súlyos veszély lehet.

A kiszáradás egyéb tünetei ebben a korban: a vizelet csökkenése, beesett szemek, súlyos aluszékonyság, kiszáradt ajkak, "sírás könnyek nélkül". Ha a baba dehidrálódott (kiszáradt), ismételten hány, és 6 hónaposnál fiatalabb, azonnal orvost kell hívni. Az extrém kiszáradás igen súlyos lehet, de megoldható, kórházi körülmények között. A babának infúzióban adják, pótolják a folyadékokat.

Ha a baba, a kisgyermek vért hány, szintén azonnali orvosi ellátás szükséges.

Ha a hányás epét tartalmaz (sárgászöld színű) vagy kávéaljszínű vért hány, ezek mind sürgősségi állapotok, intenzív, kórházi ellátását igényelnek!

5. Hasmenés

A hasmenés is, akár a hányás, általában valamilyen gyomor-bélrendszeri probléma következménye. Ha vírusfertőzés áll a háttérben, a betegség magától megoldódik néhány nap alatt, ahogy a vírus áthalad a szervezeten. Itt is figyelemmel kell lenni, akárcsak a hányásnál a kiszáradás veszélyére, és sürgősségi ellátás szükséges, ha a hasmenést erős hasi fájdalom kíséri, vagy a gyermek ébersége jelentősen csökken. Azonnal hívni kell az orvost, ha a székletben vér van, (bár ez gyakran csak az erőlködés miatt megrepedt ér miatt észlelhető), vagy ha a széklet bármilyen tekintetben eltér a normálistól.

További (nem sürgősségi) orvosi ellátást, konzultációt igénylő állapotok: állandósult hasmenés, hasi görcsök, vérzés a végbélből, étvágycsökkenés, súlycsökkenés. Két krónikus betegség is fennállhat a colitis, vagy a Crohn-betegség, mindkettőnél jellemző a hasmenés, a napi több széklet ürítése, hasi görcsös fájdalom stb. A krónikusan fennálló problémát az orvosnak diagnosztizálni – és kezelni kell.

6. Kiütések

Csecsemő- és gyermekkorban igen gyakori a kiütések jelentkezése, és az esetek nagy részében nem ad okot komoly aggodalomra. Bizonyos esetekben azonban jelezni kell ezt az orvosnak: "bíborvörös, fájdalmas, vagy egyéb jellemző tünetekkel együttesen jelentkezik, (pl. láz, hányás), azonnal hívni, értesíteni kell az orvost" – említi Dr. Puri.

Dr. Goldstein hozzáteszi: "Ha a gyermeken kiütések vannak, de egyébként jó érzi magát, csak akkor keressük meg az orvost, ha a kiütések néhány napon belül nem múlnak el. A szülő igen gyakran allergiára gyanakszik, ha kiütést lát gyermekén, főleg ha az hirtelen alakul ki és viszket. Ha bármilyen egyéb kísérőtünet jelentkezik, pl. sípoló, nehezített légzés, nyelési probléma, ajak- és arcduzzanat, vagy hasi fájdalomra, torkában furcsa érzésre panaszkodik, az kezdődő anafilaxiás reakciót jelenthet, azonnal hívjuk a mentőket!

7. Fájdalom vizelés közben

Lánygyermekek pisilés közben fájdalmas érzése szeméremajkak gyulladására (vulvitisz) utalhat. Ezt okozhatja pl. habfürdő, érdes felületű szappan. Fennállhat húgyúti fertőzés, az USA-ban pl. évente 1 millió körül keresik fel emiatt a gyermekgyógyászt. A kulcskérdés, hogyan lehet ezt kimutatni. Kisbabákon látható, hogy irritáltak, esetleg lázasak, vagy hánynak, csökkent az étvágyuk. Kis- és nagyobb gyermek jelzi a pisilésnél észlelt fájdalmat, diszkomfort érzést, vagy sürgető vizelési ingere van, a vizelet kellemetlen szagú, fehérneműjét átnedvesíti.

Láz nagyobb gyermekeken is lehet emiatt. Ha a fenti tüneteket észleljük, értesíteni kell az orvost, aki fertőzés esetén antibiotikumot fog rendelni. A húgyúti fertőzést próbáljuk megelőzi inkább! Na használjunk habfürdőt, kerüljük a durvább szappanokat, ügyeljünk arra, hogy kislányunk előlről hátrafelé törli hüvelyét, és kerüljük, hogy alsóneműje túl szoros legyen. Kisfiúknál jelentkező tünetek esetén (itt jóval ritkább az előfordulás) értesítsük az orvost.

8-Aluszékonyság
Ha gyermekünk napközben szundikál, vagy korábban fekszik le a szokásosnál, gyanítható, hogy éjszakai alvása nem kielégítő. Minél kisebb a gyermek – főleg babakorban – annál hosszabb alvásidőre van szüksége, ezt tudjuk. A gyermekgyógyászok szerint 1 éves korig napi 14-15 óra, 3 éves korig 12-14 óra, óvodáskorban 11-13 óra, és 10 éves korig iskolásoknak nap 10-11 óra alvásra lenne szüksége normál esetben. Honnan tudhatjuk, hogy (súlyos) aluszékonyság a probléma gyermekünknél? "A beteg babák, kisgyermekek többet alszanak, mint a fenti átlagok, mivel az alvás, a pihenés is elősegíti a szervezet gyógyulását. Ilyenkor (könnyen) felébreszthetőek, kérdésekre válaszolnak, illetve a még nem beszélő babák figyelnek." – említi Dr. Goldstein. "Ha mégsem így történik, vagy a baba nem kell fel enni, célszerű azonnal orvost hívni."

9. Iskolaundor

Sok gyerek azzal kel fel reggel, hogy nem akar iskolába menni. Lehet, hogy csak fáradtak, vagy egy kis törődésre vágynak, ez teljesen normális dolog. Ha viszont a jelenség (gyakrabban) ismétlődik, ezt jelezni kell az orvosnak. "Az iskoláskorú gyerekek nagy része szeret iskolába járni, találkozni a barátaival, érdekes dolgokat tanulni, és játszani." – mondja Dr. Joan Bregstein, gyermekgyógyász professzor (Columbia University Medical Center). "Ha gyermekünk mégsem szeretne iskolába menni, vagy nem eszik-nem alszik rendesen, valami probléma lehet a háttérben. Előfordulhat nála ADHD-zavar (figyelemzavaros hiperaktivitás), és ezért elveszettnek érzi magát az iskolában, nem képes haladni a többiekkel. De lehet depressziós is, nem képes meggyürkőzni a feladatokkal. Ha gyermekünk nem szeret iskolába járni, az okokat tanárai és a gyermekorvos segítségével próbáljuk meg felderíteni.

10. Zúzódások

Nem kell azonnal orvoshoz rohanni, ha gyermekünk egy kicsi "megzúzza" magát valahol. Főleg a tipegő, totyogó korúak sokszor elesnek otthon, utcán, játszótéren, bárhol. Az óvodás-iskoláskorban jellemzőek a játék, rohangálás, ugrálás, mászás közbeni "balesetek", zúzódások, ütődések. Van azért néhány kivétel: Ha olyan helyen van a zúzódás, (pl. háton, hason) ami nem várható, vagy hirtelen,gyorsan alakul ki, ez hematológiai problémát is jelezhet, pl. esetleges leukémiára utalhat - említi Dr. Bregstein. Általában azonban egy zúzódás csak annyit jelent, hogy gyermekünk jól szórakozott a nyári szünidőben…

11. Olvasási nehézség

Ha gyermekünknek tanulási, konkrétabban olvasási nehézségei adódnak, ne gondoljuk rögtön, hogy ez valami észbeli, mentális zavar miatt alakult ki. Először érdemes egyszerűbb kérdésekkel kezdeni, tehát nincs-e a gyermeknek látászavara. "Ilyen helyzetekben mindig érdemes onnan indulnunk, hogy nem agyi működészavar áll a háttérben, hanem látászavar, hallásprobléma stb. Először ezeket kell kivizsgálni, tisztázni" – említi Dr. Adesman, szemész szakorvos.

12. Ízületi duzzanat

Akárcsak felnőttkorban, gyermekeken is előfordulhat kar- és lábfájdalom, főleg azokon, akik edzésre járnak, sportolnak. Ennek ellenére, ezeknek a fájdalmaknak utána kell járni. "Az ízületek látható duzzanata nem szokványos jelenség, és orvosi – adott esetben sürgősségi – ellátást igényel, ha esetleg mozgászavart okoz, vagy elesést." – említi Dr. Goldstein. "A folyamatosan fennálló, aszimmetrikus, fájdalmas ízületi duzzanat azonnali orvosi ellátásra szorul. Ha a gyermek lázas, ízületi duzzadtak, vörösek, fájdalmasak, akkor mielőbb ki kell zárni néhány igen veszélyes állapotot, betegséget, pl. a szepszist, reumatoid artritiszt stb." – teszi hozzá Dr. Puri.

13. Súlyos szomjúságérzés

A babák, kisgyerekek általában sok folyadékot fogyasztanak. Ha mégis hirtelen és feltűnően megnő a folyadékigény, és ez több napon át folyamatosan fennáll, vagy éjjel is felkel inni, jelezzük ezt a gyermekorvosnak. A tünet cukorbetegséget jelezhet, főleg ha fokozott, gyakoribb vizelés kíséri. Mi ennek az oka? Cukorbetegség esetén a többlet mennyiségű cukor felhalmozódik a vérben és a szervezet ivással és fokozott vizeletürítéssel igyekszik tőle megszabadulni. A cukorbeteg (gyermek) egyéb tünetei lehetnek még: súlycsökkenés, fáradtságérzés, nagyobb étvágy. Fontos a gyermekkori cukorbetegség mielőbbi felismerése és kezelése, a szövődmények minél előbb történő megelőzésére.

14. Nyaki merevség

Mindannyian ébredtünk már úgy, hogy nagyon fájt a nyakunk, mert az éjszakai rossz helyzetben fekvés, kényelmetlen párna miatt elmerevedett. Ez alól persze gyermekeink sem kivételek. A nyaki fájdalom oka ezen kívül lehet izomgörcs, esetleg egy kiadósabb torokfájás. Ilyen esetekben a szokásos fájdalomcsillapítók, meleg törülköző a nyakra, melegítőpárna hasznos lehet. A szakemberek szerint azonban kiemelt figyelmet igényel: ha a gyermekkori nyaki merevséghez láz társul, ez azonnali orvosi ellátást követel! Ámbár igen ritka, de mégis ki kell zárni az agyhártyagyulladást (meningitisz).
Csecsemő- és gyermekkorban fentiekhez társulhatnak influenzaszerű tünetek, viselkedészavar, fényérzékenység/fénykerülés, az étkezés kerülése. Dr. Bregstein aláhúzza: " a lázas, merev nyakkal érkező gyermeken az első kizárandó betegség az agyhártyagyulladás. Ha nincsen láz, viszont gyengeségérzés, zsibbadásérzés a karokban, az utalhat valamilyen gerincproblémára, pl. csigolyaelcsúszásra. Mindenképpen orvosi ellátás szükséges."






#1 Dr.BauerBela