Széttörheti a családot a gyermek is

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermekek szüleinél háromszor-ötször magasabb a kockázata különélésnek és a válásnak.

Négyből három esetben a szülők tévesen azt gondolják, hogy gyermekük csupán az átlagnál szétszórtabb, lobbanékonyabb, így nem kérnek segítséget. Pedig a konfliktusok egy része elkerülhető lenne, ezért érdemes figyelmünket az ADHD-s gyermeket nevelő szülők felé irányítanunk.

Ki a hibás?
Hazánkban 100 házasságkötésre 67 válás jut, az ADHD-s gyermeket nevelő családoknál a szétszakadás akut probléma. A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban (ADHD) szenvedő gyerekek szülei gyakran szembesülnek azzal, hogy túlmozgásos és lobbanékony gyermeküket az óvodában és iskolában rossznak, neveletlennek titulálják. A fel nem ismert figyelemhiány és hiperaktivitás esetén a szülők hajlamosak egymást hibáztatni a gyermek viselkedéséért. Ez gyakran mély konfliktushoz, váláshoz vezet.

Igazán megnevelhetnék már!
Az ADHD nem nevelési probléma. A genetika és magzatkori hatások lehetnek felelősök az állapot kialakulásáért. Ennek ellenére szomszédok, tanárok, ismerősök előszeretettel mutogatnak a túl megengedő szülőkre, akik “nem tudják rendesen megnevelni” szertelen gyermeküket. Négyből három esetben a szülők tévesen maguk is azt gondolják, hogy gyermekük az átlagnál csupán élénkebb, lobbanékonyabb, így nem kérnek segítséget. “A szülők elvesznek a tanácsok és módszerek, elvek és próbálkozások tömegében, mégis egyedül küzdenek a helyzettel.
A leggyakrabban feltett kérdésük: képes vagyok megoldani ezt, kompetens szülő vagyok? – magyarázza dr. Szolnoki Nikolett gyermekpszichiáter. Pedig ha felismerik az ADHD-t, akkor a problémák komplex terápiával (köztük viselkedésterápiával és gyógypedagógiai módszerekkel) kezelhetőek. Ehhez azonban a szülőnek szakember segítségét kell kérnie.

ORBÁNC/ERYSIPELAS/ EGY HÁROMÉVES GYERMEK LÁBFEJÉN

STAFILOKOKKUSZ FERTŐZÉS EGY 4 HÓNAPOS CSECSEMŐ ALKARI

A skizofrénia jelei gyermekkorban

A skizofrénia jelei gyermekkorban Már gyermekkorban észlelhetők a jelei annak, hogy valakinél felnőttkorban skizofrénia fog kialakulni – állítják új zélandi kutatók. A tünetek jellemző, összetett mintázatot követnek és főleg a kognitív fejlődés során jelennek meg: a gyerekeknél értelmezési és koncentrálási problémák, illetve kommunikációs zavarok figyelhetők meg. A gyermekek fejlődésének azt a szakaszát, melynek során megértik és megismerik a körülöttük lévő világot, illetve amikor saját magukat „elhelyezik” benne, a pszichológusok a személyiségfejlődés megismerő, kognitív szakaszának nevezik. Új – Zélandon egy kutatócsoport összesen 1000, 1972 és 1973 között született emberen végzett évtizedeken át tartó pszichológiai megfigyelést. Tapasztalataik szerint azoknál a gyerekeknél, akiknél felnőttkorban kialakult a skizofrénia, a fejlődésükben fellépő eltérések hasonló mintázat szerint alakultak szemben a mentálisan egészséges társaikkal. Nem meglepő, hogy ezek a különbségek a tesztek eredményeiben akkor mutatkoztak meg, amikor a gyerekek a kognitív személyiségfejlődés szakaszába léptek, azaz 7 éves koruk környékén. A kutatásban résztvevőket többféle módszerrel vizsgálták 3, 5, 7, 9, 11 és 13 éves korukban. Most, hogy a tanulmányban szereplő emberek a harmincas éveik vége felé járnak, és némelyiküknél pszichiátriai betegségeket diagnosztizáltak, a kutatóknak módjukban áll visszakövetni a betegség alakulását, hogy megértsék, hogyan fejlődhet ki az elmezavar. Csupán a korábban gyűjtött adatokhoz kell visszanyúlniuk. Egyértelműen látszik, hogy a felnőttként skizofréniában szenvedő gyerekek értelmi szintjüket tekintve eleinte kis mértékben, később aztán jelentős mértékben visszamaradottnak bizonyultak. A verbális, vagyis szóbeli kifejezőképességeik már kezdetben is szegényesek voltak. Később komolyabb tanulási problémákat és memóriazavarokat is megfigyeltek. Mindezek alapján összességében elmondható, hogy azoknak a 7-13 éves korosztályba tartozó gyerekeknek a mentális kora, akiknél később skizofréniát diagnosztizáltak, 0.17-0.26 évvel maradt el az egészséges társaikétól. Ám mindezek ellentmondanak annak a ma leginkább elfogadott nézetnek, mely szerint a skizofrénia kialakulása a kognitív (megismerő) képességek hanyatlásának a következménye. A mérési adatok szerint ugyanis nem mentális leépülésről, csupán lassabb fejlődésről van szó. Mindezek újabb megválaszolatlan kérdést vetnek fel: a lassabb értelmi fejlődés miként okoz skizofréniát?  Avshalom Caspi az Új-Zélandi Duke Egyetem munkatársa, a kutatás egyik résztvevője szerint az értelmileg elmaradottabb gyerekeknek önmagában az is elég megterhelő, hogy felfogják, megértsék az őket körülvevő világot. Mindezt csak  nehezíti, hogy ugyanekkor kell megküzdeniük a kamaszkor okozta stresszel is. Ezek viszont egyértelműen nem az egészséges elme fejlődését támogatják. Szinte bizonyos, hogy ha a tesztek alapján a betegségre hajlamos gyerekek gyógyszeres kezelését időben elkezdenék, akkor a mentális diszfunkciók felnőttkori megjelenése gátolható lenne. Ugyanakkor, mivel az eredményeik alapján a gyerekek 20%-a fejlődik lassabban, de csak 1%-uk lesz ténylegesen beteg, 19%-uk fölöslegesen kapna antipszichotikumokat, ami a nem várt mellékhatások miatt megengedhetetlen kockázatvállalás lenne. A kutatók remélik, hogy hamarosan megtalálják a módját annak, hogy mikor és hogyan lehet beavatkozni a gyermekek személyiségfejlődésébe azért, hogy csírájában fojtsák el a skizofrénia kialakulását. Richard Keefe, a Duke Egyetem Skizofrénia Kutatócsoportjának vezetője szerint  „Minél inkább kutatjuk és minél többet tudunk meg a betegség kiváltó okairól, annál közelebb jutunk ahhoz, hogy akár gyógyszerek nélkül is hatékony kezelésben részesíthessük a beteg gyerekeket, megelőzve a komoly pszichiátriai problémák felnőttkori megjelenését”

Cikk ajánlása » email:

VELESZÜLETETT ERYTHEMA BULLOSA

Első székletek: meconium, anyatejes széklet

Első székletek: meconium, anyatejes széklet

 

 A baba első heteiben, hónapjaiban a szülőket foglalkoztató egyik legfontosabb kérdés, hogy mi van a pelenkában – és hányszor. Az első székletek színe, gyakorisága és milyensége "normális esetben" is széles skálán mozoghat, és babánként eltérő lehet.

Magzatszurok (meconium)

A magzat bélrendszerében már az anyaméhben keletkezik "széklet", amely a születés utáni 1-2 napon belül ürül a szervezetből. Ez a sötétzöld, olykor fekete színű, sűrű, ragadós massza az úgynevezett magzatszurok (meconium), amely a lenyelt magzatvízből és az abban található, megemésztett szöveti darabokból, leváló bélsejtekből, hámsejtekből, epefestékből, nyálkadarabokból tevődik össze.

A magzatszurok az első napokban 2-3 alkalommal, de akár minden szoptatás után is ürülhet az újszülött szervezetéből. Amikor ez az anyag kiürült, beindul a baba valódi emésztése, és széklete is jelentősen megváltozik.

Kóros anatómiai eltérés, felszívódási rendszerbetegség is állhat annak hátterében, ha a magzatszurok nem távozik a baba szervezetéből. Ilyen esetben a babát megfigyelik, különböző vizsgálatokat végeznek rajta, hogy megállapítsák a meconium hiányának okát.

Anyatejes széklet

A születést követő 2-3 napon belül az újszülött széklete megváltozik. Színe jóval világosabb, sárgásabb, állaga sokkal lazább, hígabb lesz, mint a magzatszuroké, szaga enyhén savanykás, de nem különösebben kellemetlen – ez az úgynevezett anyatejes széklet. Az ürítések gyakorisága az első hetekben általában napi 6-10 alkalom – gyakorlatilag minden étkezés közben vagy után megtelik a pelus -, később azonban jelentős eltérések alakulhatnak ki a babák szokásai között.

A különbségek természetesen nem azt jelentik, hogy baj van az emésztéssel, ha a mi babánk nem kakil annyiszor, mint a szomszéd kislány. Szoptatott babáknál a napi több alkalomtól a heti egyszeri ürítésig sok minden "normális" lehet: kezdetben gyakrabban kakilnak, majd 3-4 hónapos kor körül a csak anyatejet evő babák szinte mindent hasznosítanak az elfogyasztott táplálékból, így ritkábbá válik a széklet. Az sem ritka, hogy egy csak anyatejet kapó baba egyik nap háromszor-négyszer kakil, majd napokig semmit.

Szoptatott babáknál gyakran okoz rémületet a zöldes színű, hígabb széklet. Ennek hátterében több ok is állhat. Ha a baba egyébként jó kedélyű, szépen gyarapodik, elsőként az epefestékre gyanakodhatunk. Megfelelő sebességű emésztésnél az epefesték már eltűnik a székletből, mire az a végbélbe kerül. Amennyiben azonban az emésztés sebessége lelassul, a táplálék gyorsabban halad át a tápcsatornán, ennek eredménye a feltűnően zöldes kaki.

Ezt okozhatja az előtej-utótej arányának eltolódása (a baba szopási szokásaitól függően), a zsírosabb tej, a fogzási szakasz, de egyes betegségek kísérő tüneteként is jelentkezhet, így ha megijedni nem is, figyelemmel kísérni a kicsi szopását és következő székleteket mindenképpen érdemes.

Talán még nagyobb ijedtséget vált ki a véres széklet. Ennek hátterében sokszor csak annyi áll, hogy a kicsi szoptatás közben megsebesítette a mellbimbót, és abból került vér a pocakjába. Amennyiben azonban ezt az okot kizárhatjuk, feltétlenül forduljunk orvoshoz.

Mennyit?

Általában a széklet gyakorisága nem mérvadó a "rendellenesség" kimondására: a "rendben van így?", "tennem kellene valamit?" kérdések megválaszolásához figyelembe kell vennünk a baba életkorát, étkezési szokásait, a családi hajlamosító tényezőket (például a szorulásra), a széklet milyenségét, a kicsi hangulatát és gyarapodási arányait egyaránt.

Tápszert (is) kapó, illetve pépeket, gyümölcsöket is fogyasztó, hozzátáplált babáknál eltérő a helyzet, mint a csak anyatejet evőknél. Náluk napi egy kakilás jelenti a "normális" mennyiséget, mert ha nem ürül folyamatosan a széklet, a kicsi pocakja felpuffadhat, görcsölhet, a széklet keményebb lesz, jobban kell erőlködnie, nyomnia, fájdalmasabbá válik az ürítés.

Újabb vízválasztó: a hozzátáplálás

Hozzátáplálás kezdetén sokszor szinte "érintetlenül" látjuk viszont az első falatokat. Ez annak a jele lehet, hogy a baba emésztése még nem elég érett; várjunk néhány hetet, és utána próbálkozzunk ismét a szilárd(abb) ételekkel.

A puffadást, szorulást szoptatott csecsemőknél is tapasztalhatjuk, ilyenkor első dolgunk az édesanya étrendjét ellenőrizni. Ha ő kerüli a puffadást, szorulást okozó ételeket, vitaminokat, általában a baba gondjai is megoldódnak.

Egy kis segítség – ha sok, ha kevés

A gyermekorvosok általában azt ajánlják, ha a babának legalább háromnaponta nem sikerül kakilni, segítsünk neki. A fentiek alapján láthattuk, hogy ez tényleg egy átlagszám – nem mindegy, mekkora és mivel táplált csecsemőkre vonatkoztatjuk.

Amennyiben valóban szüksége van segítségre, több módszer áll rendelkezésünkre. Kisgyerekek, különösen csecsemők esetében csak nagyon szélsőséges estben alkalmaznak gyógyszeres beavatkozást. Kezdetben a tornáztatást ajánlják, majd a szélcső – vagy a hőmérő – végbélbe dugását, amely székelési ingert vált ki. Ha ezek a módszerek hatástalanok, glicerines kúpot, esetleg beöntést alkalmazhatunk.

4-5 hónapos csecsemőknél már a kevés cukorral ízesített kamillatea, a több folyadék bevitel, illetve néhány gyümölcs is "bevethető". Az alma, a banán ilyenkor csak még jobban megfogja a székletet. Tartós sikertelenség esetén Laevolac szirup adása megfontolandó.

A kezdeti hígabb széketek esetében sokszor nem könnyű megállapítani, hasmenésről van-e szó, vagy természetes állapotról. Ha vizesnek látszik, nem csak hígnak, és a megszokottnál jobban kicsípi a baba fenekét, hasmenésre gyanakodhatunk. Ilyenkor fokozottan figyeljünk a folyadékbevitelre, és kérjük ki a gyerekorvos tanácsát.

Keresés:

Legutóbbi bejegyzések

• Sinemil receptek
• Orrszívó porszívó – Az orrtisztítás folyamata
• Hamanek receptek
• MILUPA TEJPÉP RECEPTEK
• Újszülött-, és csecsemőkori bőrelváltozások

Archívum

• 2013. január
• 2012. december
• 2011. június
• 2011. május
• 2011. április
• 2011. március
• 2011. január
• 2010. október
• 2010. április
• 2010. március
• 2010. február
• 2010. január
• 2009. december
• 2009. november
• 2009. október

Kategória

• 0 – 3 hó
• 10 – 12 hó
• 4 – 6 év
• 4 – 6 hó
• 7 – 9 hó
• A – D
• A rendelő
• Cardio képek
• Cikkek
• E – H
• Egészséges fejlődés
• Főbb témák
• Híreink
• I – L
• Kamaszoknak
• Kezdőlap
• M – O
• P – S
• Szolgáltatásaink
• Szűlőknek
• T – ZS
• Tanácsok
• Tevékenységünk
• Trimeszter
• Uncategorized
• Védőnői anyagok
• Védőoltások

NYITOTT GNC GYRMEKEKKNÉL

Nyitott gerinc tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2018. 01. 11.

Szerző: Dr. Győri József

Lektor: Dr. Mészner Zsófia

Mi a nyitott gerinc?

A "nyitott hátgerinc" kategóriára azt mondhatjuk, hogy rendkívül "nagy kalap", vagyis az elváltozások széles skálája tartozik ehhez az elnevezéshez: egy hiányzó csigolyanyúlványtól a súlyos, életet veszélyeztető fejlődési rendellenességig sorolunk ide kórképeket. Közösen elmondható róluk, hogy bonyolult, ún. multifaktoriális öröklődésű, veleszületett fejlődési rendellenességek, amelyek lényege a gerinc, a gerincvelő és burkainak hátsó záródási zavara.

Tünetek: cisztás elváltozás a gerincen, nyitott hátsó csigolyaívek, nyitott kemény agyhártya, nyitott gerincvelő

A nyitott gerinc előfordulása

A velőcső-rendellenességek valódi előfordulási gyakoriságának (incidenciájának) meghatározásakor az érintett újszülöttek és a velőcső-rendellenesség méhen belüli diagnózisa miatt megszakított terhességek együttes számát - azaz nem csak az élve születések számát - veszik alapul. Magyar adatok híján egy európai, Anglia és Wales teljes lakosságára vonatkoztatott adatot idéznénk, mely szerint a nyitott hátgerinc gyakorisága - részben talán a rendszeres folsavszedés következtében - az 1972-es 215/100.000 születésről 1991-re 38/100.000 születésre csökkent.

A nyitott gerinc okai

Amint a bevezetőben is említettük, a nyitott hátgerinc bonyolult, ún. multifaktoriális öröklődésű betegség. Nem egy meghatározott hibás gén felelős a kialakulásáért. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott párnak nyitott gerinccel született már egy gyermeke, úgy az ismétlődési kockázat mintegy 3%-ra tehető.

A kutatások eredménye alapján a betegség kialakulásában a várandósság alatti folsavhiánynak is szerepet tulajdonítanak (manapság már a várandósság alatt a legtöbb nő rendszeresen szed folsavat).

A nyitott gerinc diagnózisa

Évszázadokon, évezredeken át a nyitott hátgerinccel született gyermekek betegsége legkorábban a születéskor derült ki. Ekkor vált nyilvánvalóvá a látható, súlyos elváltozás, más, enyhébb esetben pedig később vagy egyáltalán nem került diagnosztizálásra a kórkép. Manapság az orvosi szakma a magzati élet során felállított diagnózisra törekszik. A várandós anyák szérum-AFP-szűrésének bevezetésére néhány évtizede az adott aktualitást, hogy egyes magzati fejlődési rendellenességekben bebizonyosodott, hogy a bőr folytonossága megszakadásakor (velőcső-záródási rendellenességek, nyitott gerinc, hasfalhiány), az anya vérében a szérum-alfa-fetoprotein (AFP) koncentrációja magasabb, mint az egészséges terhességekben. Amennyiben a szűrés alkalmával ez az érték nem esik a normál tartományba, illetve a rutin ultrahangvizsgálat alkalmával magzati rendellenességre utaló vagy arra gyanús leletet találnak, a várandóst genetikai tanácsadásra irányítják, ahol felállítják a pontos diagnózist, illetve kizárják a gyanút.

Nem lényegtelen talán megemlíteni, hogy előfordulhat az AFP-meghatározás során a magasabb érték úgy is, hogy a fejlődő magzatnak semmiféle rendellenessége nincs, csak esetleg rosszul számították a várandósság idejét, vagy például ikerterhesség (!) okozza az emelkedett szintet. Ilyenkor megfelelő felvilágosítás, megnyugtatás nélkül az egész család igen nehéz napokat, heteket élhet meg.

A nyitott gerinc tünetei, kórlefolyása

A kórképet különböző csoportokra osztjuk:

Az első nagy csoportba tartoznak azok az állapotok, melyekben a bőr nem zárul, tehát szemmel is jól látható a fejlődési rendellenesség (spina bifida aperta).

MENINGOKELE

Ez az elváltozás a születés pillanatában, de már a méhen belül is észlelhető; leggyakrabban a háti-ágyéki gerincszakaszon található vékony bőrrel vagy csak hártyával fedett cisztás jellegű elváltozás, amely agyvizet tartalmaz. Ilyenkor az újszülöttnél idegrendszeri eltérés nem található, és mivel az elváltozás az idegeket nem érinti, a gyors műtét igen jó eredménnyel kecsegtet.
MENINGOMIELOKELE

 

 

 
A csigolyák hátsó íve, valamint a kemény agyhártya és a gerincvelő nyitott, csak egy vékony hártya borítja. Az agyvíz ebben az esetben szivárog. Ez az állapot súlyos fertőzések kialakulására hajlamosít, hiszen a kórokozók a külvilágból az idegrendszerbe juthatnak be, és ott gyulladást hoznak létre. A myelomeningokelés betegeknél súlyos idegrendszeri (mozgató, érző és vegetatív) eltéréseket lehet észlelni, például az alsó végtagok kóros gyengeségét, bénulását, a vizelet- és székletürítés szabályozásának képtelenségét.

A második nagy csoportba tartozó elváltozásokat (spina bifida occulta) gyakran csak "véletlenül" fedezik fel, vagyis a vizsgálat nem erre irányul, ún. "mellékleletként" észlelik. Ilyenkor idegrendszeri eltérés nincs, a bőr ép, más okból készített röntgen-felvételen látható a csigolya-elváltozás. Főképpen az ágyék-keresztcsonti szakasz lehet érintett. Igen gyakori elváltozás, a normál népesség mintegy 20-30%-ában előfordul. Egyéb tünetek is kísérhetik, ilyenek például a bőrön - elsősorban a keresztcsont tájékán - látható fokozott szőrnövekedés, pigment-eltérések, apró, jóindulatú érdaganatok (haemangioma). Ritkábban enyhe idegrendszeri eltérések is megfigyelhetők: mozgás-, érzészavar, vegetatív panaszok.

A nyitott gerinc kezelése

A kezelést az állapot súlyossága határozza meg. Enyhe, csak csontos elváltozást okozó esetekben általában semmiféle kezelésre nincs szükség. Későbbi életkorban az időnként fellépő deréktáji fájdalom esetén fontossá válhat a rendszeres mozgás, gyógytorna. A meningokele esetében, ahol idegrendszeri eltérés nincs, a korai műtét teljes gyógyulást, végleges megoldást jelent. A súlyosabb esetekben mindig komplex kezelés szükséges, melynek része az újszülöttkori és szükség esetén későbbi (idegsebészeti, ortopédiai) műtéti beavatkozás(ok), majd a tünetekhez és panaszokhoz igazodó ortopédiai, neurológiai, urológiai kezelés, gondozás, a tudatos fejlesztés, és nem utolsósorban a mindenre kiterjedő pszichés és spirituális vezetés, támogatás.

Nyitott gerinc esetén a kezelésnél fontos a gyógytorna

A tudomány és technika fejlődése egyes esetekben már nemcsak a méhen belüli diagnózist teszi lehetővé, hanem a magzati élet során elvégezhető műtéti beavatkozást is.

A nyitott gerinc gyógyulási esélyei

Amint az eddigi leírásból is kiderül, a gyógyulási esély az eredeti állapot súlyosságától függ. Enyhe esetben - spina bifida occulta - a "beteg" hétköznapi értelemben is teljesen egészséges életet élhet, hiszen semmiféle panasza, kezelendő tünete nincs. Hasonlóan jó esélyei vannak az időben megoperált, egyébként idegrendszeri tünettel nem rendelkező meningokelével született betegnek is.

Súlyosabb esetekben a prognózist meghatározza a születéskor észlelt mozgáseltérés, a húgyhólyag beidegzési zavarának mértéke, valamint az esetleges agyi eltérés jellege. Igen rosszak annak az újszülöttnek az esélyei, aki az alsó végtagok petyhüdt bénulásával és a húgyhólyag beidegzésének teljes zavarával születik - még abban az esetben is, ha nagyon gondos ellátást kap. Ezeknél a gyermekeknél nem ritka a mentális funkciók elmaradása (mentális retardáció) sem. A születéskor észlelhető súlyos vízfejűség (hydrocephalus) szintén rossz prognózist jelent.

Itt is meg kell említeni, hogy a fogyatékossággal felnövő gyermek életében különös hangsúlyt kap a környezet hozzáállása, a család, rokonság, esetleges támogató csoportok szerepe. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a pszichés vezetés, támogatás fontosságát. Az utóbbi évtizedek orvosi szakirodalma alapján az is megállapítható, hogy a krónikus betegségben, fogyatékossággal élő emberek életminőségében igen lényeges, olykor meghatározó szerepet játszik a spiritualitás, azaz a hitbeli elkötelezettség, vallásos meggyőződés; ezen a területen is fontos a beteg támogatása.

Hasznos tudnivalók

Mivel a súlyos állapotú nyitott hátgerinccel élők ellátása, pszichés és spirituális vezetése igen nagy kihívást jelent nemcsak a beteg kezelőorvosainak, hanem a család és környezet számára is, az elmúlt évtizedekben nagy hangsúly került arra, hogy az ilyen fejlődési rendellenességgel bíró magzatok ne szülessenek meg. Mindenki által jól ismertek azok a terhesség alatti kötelező szűrővizsgálatok (AFP, ultrahang), melyek többek között éppen a gerinc záródási rendellenességeit hivatottak diagnosztizálni, majd további specifikus vizsgálatok elvégzése után - a kóros leletek esetén - a terhesség megszakítását javasolja a kezelőorvos. Nyilvánvaló, hogy a magzat életének kioltása még ilyen súlyos betegség megalapozott gyanúja esetén is rendkívül gondos szakmai mérlegelést igényel, és jó, ha nem siklunk el elegánsan az "örökzöld" etikai és morális kérdések felett sem. A törvényekkel szabályozott, legális terhesség-megszakítás korában is tiszteletben lehet és kell tartani azt a szülőt, aki akkor is meg akarja szülni magzatát, ha az - igen nagy valószínűséggel - fogyatékossággal fog élni.

A gyermekkori cukorbetegség 3 intő jele

A gyermekkori cukorbetegség 3 intő jele

A gyermekkori cukorbetegség hirtelen jelentkező, súlyos kór. Ismerd fel a jeleket, hogy időben orvoshoz vihesd a kicsit!

számol

A gyermekkori cukorbetegség többnyire öt-hét éves kor körül jelentkezik. Fontos, hogy időben észrevedd a súlyos betegség előjeleit, hiszen a megfelelő kezeléssel a kór könnyen kordában tartható.

Ha segítesz gyermekednek, könnyen megtanulhatja, hogyan élhet inzulinnal is teljes életet, és a megfelelő diétával könnyebbé teheted számára a mindennapokat. Ismerd meg közelebbről a betegséget, hogy minél hamarabb felfigyelhess az intő jelekre, és orvoshoz fordulhass.

Egyes típusú diabétesz

A gyermekkori, úgynevezett egyes típusú cukorbetegség oka nem azonos a felnőttkori, általában negyven éves kor feletti diabéteszt kiváltó tényezőkkel. Tüneteik, lezajlásuk és kezelésük is eltérő. A fiatalkori betegség akkor jelentkezik, ha a cukor elégetését és felhasználását biztosító inzulin lényegesen kevesebb a kicsi szervezetében, mint amennyire szüksége lenne: a sejtek így táplálék nélkül maradnak, de miközben a szervezet éhezik, a cukor a vérben és a vizeletben halmozódik fel. A szervezet eközben zsírt éget, hogy a kalóriát biztosítsa, ennek köszönhető a fogyás, illetve a zsírégetés következményeként aceton szaporodik fel a szervezetben. Emiatt tűnik alkoholszagúnak a lehelet.

Intő jelek

Bár a cukorbetegséget nehéz felismerni, hiszen nem jár lázzal, torokfájással vagy más egyértelmű tünettel, ha bizonyos jeleket észlelsz gyermekeden, érdemes gyanakodnod.

Erős szomjúságérzet

Ha a gyerek nagyon sok folyadékot fogyaszt, függetlenül attól, hogy vízről vagy teáról van szó, lehet, hogy az áll a háttérben, hogy a megnövekedett vércukorszintnek köszönhetően többet kell pisilnie, hiszen, ha a cukor nem jut el a sejtekhez, a kiválasztószerveknek kell feldolgozniuk. A cukros üdítőktől amúgy is szomjas lesz a kicsi, hiszen azok nem csillapítják a szomjúságot, ha pedig mindemellett gyakran kell pisilnie, és bőséges a vizelete, figyeld meg, hogy egyéb jelek is utalnak-e cukorbetegségre!

Gyors, nagymértékű fogyás

Ha gyermeked gyorsan és sok kilótól megszabadul, pedig rendszeresen étkezik, érdemes orvoshoz vinned. A cukorbetegség egyik első jele lehet, ha a kicsi annak ellenére egyre soványabb, hogy a megszokottnál lényegesen többet eszik, mivel a magas vércukorszint miatt felgyorsul a vizeletürítés, ezzel pedig számos kalória is távozik a gyerek szervezetéből. Az is fogyáshoz vezet azonban, hogy a sejtek cukor hiányában a zsírszövetek elégetésével nyernek energiát, tehát a szervezet saját raktárkészletét kezdi feldolgozni.

Fáradékonyság

Ha azt veszed észre, hogy a gyerkőc fáradékony vagy gyenge, és ez nem a napi játék és a kimerültség miatt van, akkor ez is intő jelnek számít. Ha ugyanis a sejtek nem jutnak elegendő energiához, még a legenergikusabb csemete is fáradékony és kedvetlen lesz, amit a fogyás csak még tovább súlyosbíthat.

Nézegess képeket! 15 kép

15 természetes megoldás gyerekbetegségekre

Veszélyes tünetek - azonnal cselekedj!
Ha figyelmen kívül hagyod a cukorbetegség első jeleit, netán más betegségnek tudod be, néhány hét után hányás, jelentős hasi fájdalom és kiszáradás jelentkezhet. Ha ezekkel a tünetekkel nem kerül orvoshoz gyermeked, gyorsan súlyosbodhat a helyzet, eszméletét veszítheti, bőre szárazzá, ajkai pirossá válnak, szaporán és mélyen lélegezhet. Ez az állapot azonnali kórházi kezelést igényel, ezért fontos tudnod és ismerned, hogy ez a tünetegyüttes mit is jelent valójában!

Mi történik az orvosnál?

Amennyiben hasonló tünetekkel viszed orvoshoz a kicsit, előbbi vérvétel és vizeletminta segítségével tudja megállapítani a diagnózist. Ha a laboreredmény alapján magasnak bizonyul a vércukorszint, és a vizeletben ürített cukor mennyisége is meghaladja a normálist, cukorbetegségről van szó. Ezt követően az orvos dönt a megfelelő kezelésről, mely az egyes típusú cukorbetegség esetében többnyire inzulinterápiával kiegészített diéta.

Hogyan kezelheted?

A cukorbeteg gyermek anyagcseréje inzulinnal, megfelelő étrenddel és testmozgással könnyen egyensúlyban tartható. A kicsi vércukorszintjét és vizeletét valószínűleg neked kell rendszeresen ellenőrizned, és az a legjobb, ha az inzulint is te adod be neki. 10-12 éves kor felett fokozatosan megtaníthatod arra, hogyan tudja egyedül ellenőrizni az állapotát, és lassan az injekció kezelését is elsajátíthatja.

A diéta is elengedhetetlen

Az inzulinterápia mellett azonban feltétlenül szükség van diétára is. Iktasd ki porontyod étrendjéből a gyorsan felszívódó, tiszta cukrokat, mint amilyen a cukorka, a répa- és a nádcukor, a lekvár, a méz, az üdítőitalok és az egyéb édességek. Szénhidrátot, vagyis lisztet, burgonyát és rizst ehet a gyerek, azonban fontos, hogy ne fogyasszon többet, mint amennyit az orvos megenged.

Kerüld a zsírt és a zsíros húsokat, főzz inkább növényi olajokkal, és állj át a sovány szárnyasokra, illetve a halra. A rostban gazdag ételek, a teljes értékű gabonából készült kenyér, a hántolatlan rizs, a hüvelyesek és a gyümölcsök bármikor felkerülhetnek az asztalra.
2/10

Sápadtság, fáradtság, koncentrációs zavar

Sápadtság, fáradtság, koncentrációs zavar

A vérszegénység 5 jellemző tünete

A banálisnak tűnő probléma viselkedési-tanulási zavarhoz vezethet.

A vérszegénység valójában a vörösvértestek megfogyatkozását fedi, ami a szervezet vastartalékainak kiürülésére vezethető vissza. Különösen gyakran tapasztalható gyerekeknél, nekik ugyanis a gyors növekedés miatt fokozott vasbevitelre lenne szükségük, de ez a helytelen étrend miatt nem mindig valósul megA hosszabb távon fennálló vashiányos állapot nemcsak fizikai, hanem szellemi-lelkikifejtheti áldásosnak nem mondható hatását - még ma is sok vérszegény gyereket titulálnak tévesen ügyetlennek, lustának vagy egyszerűen csak rosszcsontnak. Hogy ez a te csemetéddel ne történhessen meg, segítünk időben felismerni a bajt.

Így alakul ki A vérszegénység kialakulásában általában az alábbi tényezők valamelyike - netán mindegyik - játszik közre.

Helytelen étrend

Az egészséges kisbaba még elegendő vastartalékkal rendelkezik, az anyatej révén pedig folyamatosan kap utánpótlást is.
Az elválasztással, illetve a gyors növekedéssel azonban a vaskészletei néhány hónapos, illetve féléves-egyéves kora után egyre inkább megcsappannak - ha pedig étrendje nem bővelkedik ebben a nyomelemben, hamarosan kialakul a vérszegénység.

Tartalmatlan élelmiszerek

A gyerekek körében sajnos roppant népszerű nasik - édességek és csipszek -, a fehér lisztből készült pékáruk és a magas cukortartalmú üdítők rendszeres fogyasztása ugyancsak hozzájárulhat a vérszegénység kialakulásához. A felmérések szerint a bölcsődébe-óvodába járó gyerkőcöknél ritkábban tapasztalható ez az állapot, ugyanis ezekben a gyermekintézményekben kevesebb egészségtelen élelmiszerhez jutnak hozzá, mint sok otthon cseperedő társuk, szakemberek által összeállított étrendjük pedig bővelkedik vasban.

Nézegess képeket! 15 kép

A 15 leggyakoribb betegség gyerekkorban

Túlzott tejfogyasztás

A tej élet, erő, egészség - a több évtizedes szlogen a mai napig tartja magát, annak ellenére, hogy csak részben igaz. Vaspótlásra például nem igazán alkalmas a tehén gyümölcse, mivel viszonylag keveset tartalmaz ebből a nyomelemből, és az sem hasznosul maradéktalanul a szervezetben - mértéktelen fogyasztása pedig számos szakember szerint inkább ront, mint javít a helyzeten. A kicsiknek ezért napi néhány deciliternél több tejet nem tanácsos fogyasztani.

A vérszegénység tünetei

A vérszegénységet nem könnyű felismerni, ugyanis a tipikus tünetek mellett a legkülönbözőbb módokon adhat hírt magáról.

Tipikus tünetek

A vashiányos állapot legtipikusabb jele a feltűnő sápadtság - ami azonban önmagában nem jelent semmit, hiszen így, tél vége felé akár normális jelenség is lehet, illetve más problémákra is utalhat. Fokozza viszont a gyanút, ha az arc fehérségéhez fáradékonyság és álmatlanság párosul.

Viselkedési és tanulási zavarok

A fentieken túl a vérszegény gyerkőcöknél gyakorta tapasztalhatók viselkedésbeli zavarok, különös tekintettel az ingerlékenységre. Jellemzőek még a tanulási zavarok is, melyek a koncentrációs készség csökkenésére vezethetők vissza - súlyos esetben a kicsi értelmi fejlődése is lelassulhat.

A mozgásfejlődés elmaradása

A csemete a mozgásfejlődésben is elmaradhat a kelleténél alacsonyabb szintű koordinációs készség miatt, ami megintcsak a vérszegénységgel áll összefüggésben.

Fizikai tünetek

A probléma fizikai szinten is megnyilvánulhat, úgymint a haj töredezése, a körmök repedezése, rosszabb esetben betegséghajlam és elhúzódó fertőzések. Vérszegénységre utalhat a gyors légzés és érlökés is.

Így mérd meg a gyerek lázát

A vérszegény gyerek hajlamos elkapni a fertőzéses betegségeket. Ilyenkor elengedhetetlen a hőmérőzés - ami ellen pedig kézzel-lábbal tiltakozhat a kicsi. Videónk segítségével megkönnyítheted a procedúrát.

Így kezeld!

Ha a jelek alapján úgy tűnik, hogy csemetéd vérszegény, fordulj orvoshoz, hiszen a diagnózis felállítása és a kezelés meghatározása az ő feladata. Ám a szakember tudtával magad is sokat tehetsz azért, hogy a gyerek mielőbb visszanyerje egészségét.
Rengeteget segíthet a C-vitaminban és vasban bővelkedő étrend - adj a lurkónak kölest, spenótot, hüvelyeseket, citrusféléket, aszalt őszi- vagy sárgabarackot, baromfihúst, esetleg májat, bár ez utóbbival bánj csínján.

A hatást különböző teákkal is fokozhatod. Vérszegénység ellen is kitűnő például egyik legközönségesebb növényünk, a csalán. Csészénként egy jó kávéskanálnyit forrázz le, majd fél perc múlva szűrd le. Napi egy-két csészényit igyon meg belőle a gyerkőc.

10/10

 

SÉRVES BABÁK

 Újszülöttkori bal oldali lágyéksérv

Sérves babák

Ne erőlködj, mert sérvet kapsz, szokták mondani. De vajon tudjuk-e, mi is az a sérv? A hivatalos tankönyvi meghatározás szerint a "sérv a test egyes részeinek kitüremkedése az őket normális körülmények között körülvevő falon át."

A sérv orvosi neve: hernia. Ehhez mindig hozzáteszik az érintett testtájék latin elnevezését. Ezért a továbbiakban a két leggyakoribb veleszületett sérvről lesz szó, mégpedig a hernia umbilikáliszról, azaz a köldöksérvről és a hernia ingvináliszról, azaz a lágyéksérvről.Köldöksérv

A köldök körkörös bemélyedés a has közepén. Méhen belül innen indult ki, ide vezetett a köldökzsinór, melyen át a táplálék és az oxigén az anyai szervezetből a magzatba áramlott. Amikor a köldökzsinórt születéskor átvágják, hagynak egy kis csonkot. Ahogy telnek a napok, ez a kis csonk elszárad, majd hat-tíz nap múlva leválik a köldökről. Helyén kis nedvező seb marad, amely rövidesen magától teljesen begyógyul, és kialakul a besüppedt köldök.

Előfordul azonban, hogy a bemélyedést körülvevő kötőszövetes gyűrű gyenge, nem záródik tökéletesen. Ilyenkor a résbe,a bőr alá hashártyaredő (orvosi nevén cseplesz), illetve vékonybélkacsok nyomulnak be, vagyis kialakul a köldöksérv. Ezt onnan vesszük észre, hogy a csonk leválása után annak helyén nem behorpadást, hanem egy kesztyűujjszerűen kidudorodó, puha tapintatú domborulatot lehet látni. A köldöksérv különösen akkor domborodik ki, ha a gyerek sír. Ilyenkor ugyanis megnő a hasüregben a belső nyomás, és még jobban előnyomul, kiboltosul a sérvben helyet foglaló bélkacs. Riasztó látvány ez az aggódó szülőknek. El is követnek mindent, hogy megakadályozzák a gyerek sírását.

Éjjel-nappal etetik, sétálnak vele, rázogatják, ringatják. Persze a pici ettől a legkevésbé sem nyugszik meg, sőt! Megérezve a szülő idegességét, még jobban ordít. Pedig a köldöksérv miatt teljesen felesleges aggódni! Még akkor sem okoz bajt, ha eleinte minden bizonnyal növekedik, és síráskor valóban jobban elődomborodik, mint nyugalomban. Ez a sérvfajta ugyanis nagyon jóindulatú. Nem fáj, nem akadályozza a gyereket a fejlődésben, és a legnagyobb ritkaság, hogy bármiféle komplikációt okozzon. És ami a legfontosabb: a csecsemők köldöksérve a legtöbb esetben magától is elmúlik.

Ahogy nő a gyerek, úgy erősödnek meg a hasfal szövetei, erősödik az izomzata. Egyéves kora körül a köldöksérve egyre kisebb lesz, majd, ha minden jól megy, fokozatosan magától is eltűnik.

Van egy régi, sokat vitatott módszer a köldökgyűrű záródásának meggyorsítására - ez az ún. leragasztás. Az eljárás lényege az, hogy egy gézből formált gombócot helyezünk a köldökre, majd két oldalt függőleges ráncot képezve megemeljük a bőrt, összehúzzuk a sérv fölött, és egy vízszintesen elhelyezett ragtapasszal egymáshoz rögzítjük a két redőt. Bár a leragasztásos módszernek még ma is akadnak hívei, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy az eljárásnak több a kára, mint a haszna. A babák érzékeny bőre ugyanis egy idő után kipirosodik, felmaródik a ragasztótól, legyenek bármennyire is "bőrbarátok" a manapság kapható leukoplasztok. S az sem bizonyított, hogy a leragasztott köldöksérvek gyorsabban gyógyulnak, mint amelyeket békén hagynak.

Ha mégsem múlik el a baba köldöksérve, nem marad más hátra, mint az operáció. A sebészeknek apró rutinműtét, amellyel célszerű megvárni az óvodáskort.

Lágyéksérv

A rendellenesség lényege, hogy egy csőszerű hashártyanyúlvány, amelynek a terhesség vége felé záródnia kellene, nyitva marad a megszületést követően is. Ez az ún. sérvtömlő a hasüregből indul ki, és kifelé, a bőr alá fut, a lágyék területére. Nyílása, az ún. sérvkapu, amely a bőr alatt, körkörös gyűrű formájában a fiúknál a herék, a lányoknál a nagyajkak fölött tapintható.

A sérvtömlő időnként üres, időnként viszont kitölti a hasüregből idetüremkedő bélkacs. A lányoknál a petefészek is benne lehet a sérvben, ami nem tesz jót ennek a sérülékeny kis szervnek. Fiúknál viszont a nagyra nőtt hernia leérhet a herékig, és ilyenkor már nem egyszerűen lágyéksérvről, hanem heresérvről beszélünk.

A lágyéksérv gyakori elváltozás, száz csecsemő közül 2-3-nál észleljük. A babák 80-90 százaléka fiú, és viszonylag sok közöttük a koraszülött. Ez persze logikus is, hisz "a jó munkához idő kell", s ha valaki túl hamar megszületik, esetleg egy s más félbe marad. Például nyitva marad az a bizonyos hashártyatömlő is. Egyébként egy nyitott sérvkapu még nem sérv, hisz később spontán is záródhat.

Akkor válik sérvvé, ha belecsúszik a sérvtartalom is. A sérvet könnyű felismerni: az alhas területén, a herezacskó, illetve a nagyajak kiindulása felett látható egy kidudorodás, amely legtöbbször szilvamag nagyságú, de lehet diónyi vagy akár tyúktojásnyi is. Általában egyoldali, de nem tartozik a ritkaságok közé a kétoldali sem. Van olyan baba, akinek egyszerre van köldök- és lágyéksérve is.

Eleinte csak akkor látható, ha a hasával présel, tehát főleg síráskor, székletürítéskor. Később viszont, ahogy nő a sérv, egyre gyakrabban mutatkozik, és egyre ritkábban tűnik el. A sérv tartalma óvatos nyomó, masszírozó mozdulatokkal visszahelyezhető, visszatolható a hasüregbe, vagyis a duzzanat eltüntethető. Ezt hívják a sérv reponálásának.

A gyermekorvos, amikor a sérvet megvizsgálja, minden esetben megkísérli a visszahelyezését. Ha ez könnyen megy, nincs ok az aggodalomra. Tanuljuk meg mi is ezt a mozdulatot! Nem az a cél, hogy a bélkacsokat "visszaszoktassuk" a helyükre - ez úgysem fog sikerülni. Viszont azt mindig tudnunk kell, hogy a sérv reponálható-e vagy sem. A lágyéksérv fő veszélye ugyanis, hogy úgynevezett kizáródás léphet fel, vagyis a sérv annyira megnagyobbodik, hogy többé már nem helyezhető vissza a hasüregbe. Főleg a szűk sérvkapuval rendelkező herniák hajlamosak erre a súlyos szövődményre. Ilyenkor a sérvkapu körkörösen összeszorítja, összenyomja a bélkacsok vénáit.

A véráramlás lelassul, a vér pang az erekben, ezért a szövetek ödémássá válnak. Viszont, mivel így az egész bélkacs tovább duzzad, még jobban beszorul a sérvtömlőbe, még jobban összeszorulnak a bél erei is. Ez a káros kör oda vezethet, hogy a vérkeringés a kizáródott bélszakaszban teljesen leáll, és ha késik a segítség, a bél elhal, súlyos hashártyagyulladáshoz, életveszélyes keringési sokkhoz vezetve. Azonnal orvoshoz kell tehát fordulnunk, ha azt vesszük észre, hogy az addig könnyen visszahelyezhető sérv hirtelen megduzzad, és az ez idáig sikeres eljárásunkkal nem tudjuk visszamasszírozni.

A kizáródás mindig fájdalommal jár, a baba nyugtalan, élesen sír, nemegyszer hány is. Ha egy lágyéksérves baba nincs jól, először nézzük meg, vissza tudjuk-e helyezni a sérvét. Ha ez már nem sikerül, még megpróbálkozhatunk a meleg fürdővel is. A kádban lebegve ellazul a baba hasizomzata, és nem egyszer sikerül visszahelyezni a sérvet. Ha így sem megy, azonnal orvoshoz kell fordulni. A lényeg végül is az, hogy ha felmerül a kizáródásnak akár csak a gyanúja is - irány a rendelő!

Műtét - de mikor?

Ha a babáról kiderül, hogy lágyéksérve van, legjobb lelkileg felkészülnünk arra, hogy előbb-utóbb meg kell majd operálni. Mivel ilyenkor még rendszerint nagyon pici - alig egy-kéthetes -, a sebészek igyekeznek halogatni a műtétet. A beavatkozás időpontja mindig az adott körülményektől függ. Ha a sérv kizáródott - lett légyen akár egykilós a koraszülött -, azonnal műteni kell, hisz ez életveszélyes állapot.

Nem kell viszont sürgősen beavatkozni, ha a sérvkapu nagy, és a sérv könnyen visszahelyezhető. Lányok esetében viszont - amennyiben a petefészek is csúszott a sérvbe -, a doktorok hamarabb szánják rá magukat a műtétre, nehogy károsodjon e petesejteket termelő fontos szerv. A gyermekorvos a sérv észlelésekor rendszerint beutalót ad a gyermeksebészeti rendelésre. A sebész felméri a helyzetet, és ha úgy látja, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra, rendszeres ellenőrzésre rendeli vissza a gyereket. A műtét időpontját majd az élet eldönti.

Ha nem lép fel semmilyen probléma, a műtétet négy-öthónapos kor körül végzik el. A műtét technikailag igen egyszerű, 10-15 percnél több időt nem vesz igénybe. Rövid altatásban végzik, előtte vérvétel és általános orvosi vizsgálat szükséges. A sebszéleket ma már nem varratokkal rögzítik, hanem egy speciális ragasztócsíkkal. E módszerrel kisebb lesz a heg. A kórházi tartózkodás ideje általában nem több 3-4 napnál. (A nagyobb gyerekeknél és a felnőtteknél előforduló sérvekről egy későbbi számunkban még visszatérünk.)

Herevízsérv

Herevízsérv -

okok, tünetek és kezelés WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás, urológus Szerző: WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás, urológus Megosztás Facebookon Google+ Oldalajánló Nyomtatás A herevízsérv (hydrocele) a herét körülvevő burkok között jelen lévő folyadék kóros felhalmozódása. Keletkezése után többnyire lassan, folyamatosan növekszik, és zavaró méreteivel okoz panaszokat. Cikkünkben a herevízsérv okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről olvashat. A fiúcsecsemők 10 százalékánál fordul elő születéskor. Ugyanakkor felnőtteknél is bármely életkorban kialakulhat a mellékherék (esetlegesen nemi úton terjedő betegségek által kialakult) gyulladása, vagy a herezacskó sérülése következtében. Fontos, hogy bármiféle hereduzzanat észlelésekor azonnal forduljon urológus szakorvoshoz! Csak így lehet az esetleges rákos megbetegedést kizárni! Ezt olvasta már? A hererák és tünetei A herék anatómiája A herék (páros szerv) a herezacskóban találhatók. Eredetileg a hátsó hasüregben (retroperitoneum) fejlődnek ki, ahonnan a magzati élet alatt szállnak le, mely folyamat során a here a későbbi burkainak nagy részét a hasfal különböző rétegeiből (izmok, kötőszövetes lemezek) nyeri. Így a here külső rétegei a születés után ideális esetben az alábbi módon épülnek fel: Kívül a herezacskót (scrotum) bőr borítja. Ez alatt egy felületes, illetve egy mélyebb kötőszövetes réteg helyezkedik el, melyek között a herezacskó izomrétege helyezkedik el (musculus dartos). A hereszövet cérnaszerű csatornácskákból áll, melyet egy erős, tartós kötőszövetes lemez (tunica albuginea) fog össze. E lemez, illetve a dartos izomzat alatti lemez között található egy kettős réteg – tunica vaginalis (egyik a here felszínére, a másik a dartos réteg alatti kötőszövethez tapadva), mely között a here mozgását biztosító folyadék van. A tunica vaginalis egymással összefekvő felszíne hártyával borított, hogy megelőzze az összetapadást. Ezek a hártyák termelik, illetve szívják fel a herét körülvevő folyadékot.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/urologia/6644/here-vizserv

Herevízsérv

Herevízsérv 

  Okok, tünetek és kezelés WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás, urológus Szerző: WEBBeteg - Dr. Benyó Mátyás, urológus Megosztás Facebookon Google+ Oldalajánló Nyomtatás A herevízsérv (hydrocele) a herét körülvevő burkok között jelen lévő folyadék kóros felhalmozódása. Keletkezése után többnyire lassan, folyamatosan növekszik, és zavaró méreteivel okoz panaszokat. Cikkünkben a herevízsérv okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről olvashat. A fiúcsecsemők 10 százalékánál fordul elő születéskor. Ugyanakkor felnőtteknél is bármely életkorban kialakulhat a mellékherék (esetlegesen nemi úton terjedő betegségek által kialakult) gyulladása, vagy a herezacskó sérülése következtében. Fontos, hogy bármiféle hereduzzanat észlelésekor azonnal forduljon urológus szakorvoshoz! Csak így lehet az esetleges rákos megbetegedést kizárni! Ezt olvasta már? A hererák és tünetei A herék anatómiája A herék (páros szerv) a herezacskóban találhatók. Eredetileg a hátsó hasüregben (retroperitoneum) fejlődnek ki, ahonnan a magzati élet alatt szállnak le, mely folyamat során a here a későbbi burkainak nagy részét a hasfal különböző rétegeiből (izmok, kötőszövetes lemezek) nyeri. Így a here külső rétegei a születés után ideális esetben az alábbi módon épülnek fel: Kívül a herezacskót (scrotum) bőr borítja. Ez alatt egy felületes, illetve egy mélyebb kötőszövetes réteg helyezkedik el, melyek között a herezacskó izomrétege helyezkedik el (musculus dartos). A hereszövet cérnaszerű csatornácskákból áll, melyet egy erős, tartós kötőszövetes lemez (tunica albuginea) fog össze. E lemez, illetve a dartos izomzat alatti lemez között található egy kettős réteg – tunica vaginalis (egyik a here felszínére, a másik a dartos réteg alatti kötőszövethez tapadva), mely között a here mozgását biztosító folyadék van. A tunica vaginalis egymással összefekvő felszíne hártyával borított, hogy megelőzze az összetapadást. Ezek a hártyák termelik, illetve szívják fel a herét körülvevő folyadékot.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/urologia/6644/here-vizserv