GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK

DR. BAUER BÉLA

az orvostudományok doktora

GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK

KÖZHASZNÚ GYŰJTEMÉNYE

SZATMÁRNÉMETI

2010

ELŐSZÓ

Mottó:

Édesanyám emlékére,

Édesanyák hasznára.

Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.

A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.J ómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.

Tudatábanyok annak, hogy ez a könyv, éppen úgy mint megannyi, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állitottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektiv készségével a tarisznyámban és ugyannakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybevéve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni érdektelenül és sok munkával, jószándékkal ezt mindenki számára.

Jó reményem van arra hogy a gyermekellátáshoz lelkileg közelállók, szívesen veszik a forrásanyagaik felhasználását ezen nemes cél érdekében a teljesség és hozzáférhetőség kiteljesitése céljából. Ez a munka érdektelen közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,a többi az arra érdemes információs anyag szelektiv gyüjtemánye ami főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat.

Szerkezetileg ez a munka nem követi a klasszikus irányvonalat, tehát nem tárgyalja az A-Z-ig egy körülírt fogalomkör egészét. Igyekeztem szelektív felfogásban összeállítani mondanivalómat. Így például a csecsemő táplálásban már nem időszerű a mesterséges-tehéntejes táplálás részleit ismertetni/higítások-gazdagitások/ egy olyan érában, amikor kíváló és nagybiztonságú tejporkészítmények állnak a rendelkezésünkre. Másrészt a természetes táplálása a csecsemőnek – a nagyon nagy örömünkre – ismét aranykorát kezdi élni.

A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.

A kisdedek, iskoláskoruak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátitott szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.

Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek eggyüttvéve mind hozzátartoznak mindennapi félelemeinkhez, és orvosi gyakorlatunkhoz.

Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem a malignus úgymond „rossz-betegségek” aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.

Szelektív felfogású munkát teszek az asztalra, amit úgy gondolom hogy nem lehet ebben a felfogásban kellőképpen rendszerezni, de próbál választ adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

JÓZSA KRISZTINA informatikus hozzájárulása az 1ooo oldal rendszerezéséhez,egyes esetekben a szakágazati megoldásokhoz nélkülözhetetlen volt.A felhasználók nevében KÖSZÖNET ÉRTE..

A SZERZŐ