AZ AJAK ÉS SZÁJPADHASADÉKRÓL

KEDVES ANYUKÁK-EGY AJAK VAGY SZÁJPADHASADÉK-NEM A VILÁG VÉGE-A MAI ORVOSTUDOMÁNY SZINTE NYOMTALANUL MEGOLDJA AZ ESETEK DÖNTŐ TÖBBSÉGÉT.

Az ajakhasadék (népiesen nyúlajak), illetve a szájpadhasadék

A leggyakoribb veleszületett fejlődési rendellenességek közé tartozik. A korai, lehetőség szerint szülőszobai felismerést követően rögtön meg kell kezdődnie a csecsemő rehabilitációjának, mely felkészült gyógyító csapat segítségével felnőttkorig, a társadalomba való beilleszkedésig tart.

Az ajak-, illetve lágyszájpadhasadék különböző súlyosságú lehet, és egyszerre is fennállhat. Mindkét fejlődési probléma lényege, hogy a két oldalról, valamint egyes középvonali szövettelepekből fejlődő struktúrák a méhen belüli fejlődés során “nem nőnek össze”. Erre hajlamosíthat a terhesség folyamán az anyai dohányzás, bizonyos kémiai szerek vagy vírusfertőzések hatása. Ugyanakkor genetikai meghatározottság is ismert, az esetek mintegy negyedében a hasadékos gyermek családjában már előfordult korábban ez a fejlődési rendellenesség.

Általában minden hétszázadik gyermek az archasadék valamely formájával születik.

Tünetek

Az archasadék mintegy 15-20%-ban egyéb fejlődési rendellenességekkel társul, de az ajak- és lágyszájpadhasadék önmagában például szellemi visszamaradottsággal nem szokott járni.

A tünetek rögtön születést követően jelentkeznek, szopási illetve táplálási nehezítettség formájában.

Később a beszédproblémák tűnnek fel: a beszéd mintegy fél évvel később alakul ki, nyílt orrhangzósság, bizonyos hangok kiejtése zavart (pl.: k, g, s, z, c, sz, zs, cs).

Bármely életkorban jelentkezhetnek hallászavarok a fülkürt rosszműködése miatt, és rendszeresek az elhúzódó felső légúti hurutok.

Fogfejlődési problémák, gyors fogromlás is gyakori. Társuló egyéb fejlődési rendellenességek esetén számos egyéb tünet és panasz jelentkezhet

Diagnózis

A későbbi kivizsgálás bizonyos röntgenvizsgálatok mellett a koponya növekedésének mértékét megállapító eljárásokból (cefalometria), rendszeres fotódokumentációból (különösen műtétek előtt és után), a beszédfejlődést vizsgáló logopédiai tesztekből áll. Természetesen a fül-orr-gégészeti és egyéb gyermekgyógyászati fizikális vizsgálat is elengedhetetlen.

Az archasadék gyakran már a terhesség alatti ultrahangos vizsgálattal felismerhető.

Mi tehetünk?

A kezelés lehetőség szerint Hasadéksebészeti Centrumokban történjen.

Ezeken a helyeken rendelkezésre állnak a gondozáshoz elengedhetetlen szakmák (gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, audiológia, foniátria, logopédia, fogszabályozás, szájsebészet), illetve szükség esetén röntgen, genetikus, illetve pszichológus is elérhető.

A szülőt meg kell tanítani a megfelelő etetési technikákra a műtéti ellátásig, mely alapvető az ajak- és szájpadhasadékosok kezelésében.

A műtét időzítése a megfelelő eredmény szempontjából nagyon fontos: az ajakplasztikát általában 3 hónapos kor körül ajánlják, a szájpad zárását (ha a lágy- és kemény szájpad is egyszerre zárásra kerül) 1-2 éves korig végzendő el.

Ha csak lágyszájpad-műtét történik, azt ideálisan 10-12 hónapos korban végzik el, és 4 éves kor körül a keményszájpad-plasztikát.

Kisebb ajak- és orrkorrekciókat beiskolázás előtt célszerű elvégezni.

A garatplasztika (beszédjavító műtét) az úgynevezett velofaringeális inszufficiencia esetén 5 éves kor körül ajánlott.

A fogszabályzás, illetve protetikai ellátás is gyakran szükséges. Egyes esetekben csontbeültetés is szóba jön a szövethiányok pótlására, valamint a kamaszkor után nagyobb orrkorrekciókra és szájsebészeti beavatkozásokra is sor kerülhet.

A fülészeti szövődmények megelőzésére, a fül szellőzésének helyreállítására és a hallás javítására egy apró “tubust”, egy vékony csövecskét lehet a dobhártyába ültetni, mely szinte mesterséges fülkürtként működik.

A gondozás, a rendszeres kontrollvizsgálat nagyon fontos, ezáltal az esetleges problémák, szövődmények felismerésre és kezelése időben megtörténhet.

Csecsemőkorban évente legalább kétszer, később évente javasolt felkeresni a Hasadék Centrumot, természetesen új panasz esetén késedelem nélkül jelentkezni kell.

3 éves korban a beszéd ellenőrzése céljából, valamint beiskolázás és pályaválasztás előtt mindenképpen vizsgálat javasolt.

Újabb terhesség vállalása esetén, ha már született archasadékos gyermeke az anyának, akkor genetikai vizsgálat szükséges. A megelőzésre megfelelő életmód, folsav és egyéb vitaminpótlás lehet alkalmas.