EMLÉKEZEM BARÁTOMRA ÉS KOLLÉGÁMRA DR. NAGY
BÉLÁRA
SZÜLÉSZ –NŐGYÓGYÁSZ FŐORVOSRA.
Vannak emberek akiket bármilyen
munkaterületre sodorjon az élet. beverekedik magukat az élre. Ők azok akik
nyughatatlanságukkal olykor,kényelmetlenek akiknek pontossága és kitartása
idegesítő lehet,hisz gyengeségeinkre,emlékeztetnek,akik nem taktikáznak az
életnek nevezett színjátékban,s ha szót kapnak azt mondják amit a közösségi
érdek diktál, s nem pedig azt ami a perc, pillanat mint magán személyeknek
éppen jó/bb/Ezek az emberek élő felkiáltójelként vonulhatnak végig a közös
színtereken, s ki tudnak bányászni magukból annyi erkölcsi energiát,hogy
tartásuk,ne lazuljon el akkor sem, amikor éppen az avatatlanok át akarják
sodorni őket, sorsuk árnyékos oldalaira.
Vannak emberek akiknek csendes
szava és áldozatkészsége felér mások kemény hangoskodásával, kikről
nézésük, puszta létük hirdeti hogy itt vannak és velük számolni kell. Vannak
szóval erős jellemek. Ilyennek éreztem én mindig Dr.NAGY BÉLA
barátomat,kollégámat és magyar sorstársamat. Mi mindketten itt születtünk,itt
éltük le életünket és mondhatom azt, hogy itt ebben a megyében hivatásunk
mély alázatával istápoltuk az anyák és gyermekek bajait megőrizve a végvári
magyarok tisztességét
Bauer Béla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése