Süketnémaság

(surdomutitas, aphonia surdorum), az az állapot, midőn a szüketségnek mintegy következménye gyanánt a beszélőképesség hiánya, azaz a némaság is bekövetkezik.

- A S. tehát nem betegség, hanem több betegségi tényezőnek együttes eredménye.

- Van némaság (beszélőképesség hiánya) süketség nélkül (l. Afázia) és viszont van süketség némaság nélkül, mint azt oly fülbetegeknél láthatjuk, akik lassan megsüketülnek.

-S.-nak csak azon következményes állaptot jelölhetjük, amelynél a beszélőképesség elveszítése következménye a megsüketülésnek; ezen állapot csak oly korban következhetik be, amely korban a beszélőképesség vagy sehogy, vagy csak még gyengén van kifejlődve, tehát csak a fiatal gyermekkorban, 0-5 életévig.

-Minél fiatalabb korban következik be a S., annál kevésbé tünik fel eleinte és inkább fejlődési hátramaradottságnak veszik a szülők, holott ha később években, midőn már a gyermek beszélni tud (többnyire valamely súlyosabb megbetegedéssel kapcsoaltban), következik az be, annál feltünőbb, ugy hogy az egyszerü ember is hamar észre veszi a súlyos bajt.

-A gyermekkorban való megsüketülésnek és a következő némaságnak csak a legritkább esetben fejlődési hiba az oka, hanem többnyire betegségek következménye.

-Az u. n. gyermekbetegségek, mint a roncsoló toroklob, vörheny, kanyaró,himlő, bárányhimlő, fültőmirigylob okozhatnak a hallószervben genyedést és roncsolást és igy süketséget. Nagy szerepe van a megsüketülés előidézésében a véralkati megbetegedéseknek is, mint a szülők bujakórja vagy görvélyes alkata.

- Teljes süketséget ezen betegségek is csak nagy ritkán okoznak,

-A teljes süketség és igy a S. előidézésében a legrettenetesebb betegség az u. n. járványszerüen fellépő agy és gerincagy lobja (meningitis cerebrospinalis epidemica), mely igen gyorsan, sokszor 3-5 nap alatt teljes megsüketüléshez vezet, melyet csakhamar nyomon követ a beszélőképességnek az elvesztése.

Minthogy a hallószervünk egyszermind testünk egyensúlyozó szerve is, azért ezen megsüketüléseknél sohasem hiányzik a szédülés és a járási képtelenség sem.

-Az ily betegek támolyognak és csak lassan tanulják meg újra a járást. Ritka esetben megtörténik ugyan, hogy az ily betegek lassan visszanyerik hallásukat és igy beszélőképességüket is, de azért állíthatjuk, hogy a S.-nak a legfőbb okozója a járványszerüen fellépő agy- és gerincagygyuladás. Minthogy ezen betegség egyes vidékeken és egyes években erősebb járvány alakjában lép fel, innen van az, hogy egyes vidékeken feltünően több a süketnéma mint másutt. Tapasztalati tény az is, hogy az egyes járványok több áldozatot szednek hegyesebb vidékeken és országokban, amely körülmény egyes buvárok szerint az elhanyagoltabb egészségügyi viszonyok mellett még a kötöttebb, hidegebb talajban, ezenfelül még vérrokonok közötti házasságban lelné magyarázatát. A statisztikai összeállítások szerint legtöbb süketnéma Közép-Európában van.
Read more: http://www.kislexikon.hu/suketnemasag.html#ixzz2Vj4gZ14c