SZÜLETÉSNAPI EMLÉKEZÉS ÉS HÁLA
ÉDESANYÁM
Édesanyám következetes,szigorú,már
zsenge gyermekkoromban önállóságra, szorgalmas,kitartó munkára késztető ember
volt.
Céltudatosan. olykor kíméletlenül
teljesítményre nevelt,sokszor lemondatva a gyermekkor apró örömeiről,amit annak
idején még nem mindig tudtam feldolgozni és magamévá tenni
A társadalmi méltánytalanságokat ,
szinte mindennap átélve mindig azzal érvelt, hogy egy szerény sorsú gyermeknek
létkérdése ez a szigorú,feszes és az állandó kapaszkodási kényszer helyzetekkel
terhelt életvitel.
Ezt a kimond-hatalanul vérmes reményt, sújkolta
belém-hogy életemnek ez az egyedüli lehetséges értelme és méltányos fohásza.
IMMÁR FEHÉR FEJJEL, A SZÜLETÉSNAPOMON KÖSZÖNÖM
HOGY ÁLTALAD AZ ÉLET EMBERT SZOLGÁLÓ ÖRÖMÉIRE ÉS A SZERÉNY DE IDŐTÁLLÓ ALKOTÁSRA
KÉSZTETTÉL,ÉS SOKSZOR MÉG A SORS BELÁTHATATLAN
ÚTVESZTŐINEK KÁLVÁRIÁJÁN IS JÁRVA MEGTALÁLTAM EMBERI LÉTEM ÉRTELMÉT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése