AZ IZZADÁS MINT BETEGSÉG ÉS MINT GYÓGYSZER

Az izzadás mint betegség és mint gyógyszer

A verejtéktermelést elsősorban az idegrendszer irányítja. Az izzadási központ a gerincvelőben székel. Ez befolyásolja – serkentően vagy csökkentően – a bőr felszíne alatt végighúzódó verejtékmirigyek tevékenységét. Ezek a mirigyek nem egyenletesen oszlanak el a bőr felszínén; sok van a talpon, a tenyéren, a hónaljban, az arcon, a homlokon, kevés a háton, a lábszárakon. A felnőtt ember bőrfelülete alatt mintegy harmadfél millió verejtékmirigy bújik meg.

A verejték kiválasztását sok minden befolyásolja. Például a külső hőmérséklet, a vér víztartalma, a vérkeringés, a szervezetbe került mérgek hatása, ideges befolyások.

 Ideges alapon verejtékezünk szégyen, harag, félelem hatására, továbbá hányás, émelygés és elájulás esetében.

 Bizonyos betegségek - főleg a tüdőgyulladás - is erős verejtékezéssel járnak.

Kövér emberek rendesen sokkal erősebben izzadnak, mint a soványak. Ennek az az oka, hogy a test belső melegének a bőrön át való elpárolgását erősen akadályozzák a zsírrétegek, a felesleges melegmennyiség tehát verejték alakjában csapódik ki.

A túlzott mértékű izzadás nagyon kellemetlen tünet, amelyet feltétlenül meg kell szüntetni. Annál is inkább, mert sok esetben a munkateljesítmény kárára is lehet. Például varrónők, műszerészek, hímzőnők és finom fémekkel dolgozó iparosok munkája tönkremehet, ha a kezük izzad. Némelyik verítékes és olyan kellemetlen szaggal jár, hogy lehetetlenné teszi az izzadó helyzetét társaságban és munkahelyén.

Az izzadás megszüntetése helyi késeléssel érhető el. A gyengén izzadó tenyeret naponta többször töröljük le 100 gramm hígított alkoholban feloldott 3 gramm szalicilsavval.

 Ha erősebb mértékű az lázadás, akkor formalinoldatot használjunk erre a célra. Ezek a szerek összehúzzák a pórusokat és megkeményítik a bőrt, ami a túlzott verejtékesést megszünteti. Amilyen kellemetlen az izzadás rendes körülmények között, annyira szükséges bizonyos betegségek esetében. Már az ókorban is használtak izzasztókúrákat és ma is kezelik ezzel a módszerrel betegeiket a primitív népek varázslódoktorai.

Kezdődő náthánál vagy más formában nyilvánuló meghűléses betegségeknél, influenzánál, csúzos és köszvényes megbetegedéseknél, fertőzésből származó izületi bajnoknál nagyon hasznos gyógyszer az izzasztás

. Azért gyógyhatású, mert az izzadás révén a bőr és a végtagok vértartalma fokozódik, a belső szerveké pedig csökken, a szívműködés szaporább lesz, az anyagcsere megélénkül, végül a verejtékkel különböző kártokozó anyagok távoznak a testből.

Egyszerű eszközökkel idézhetünk elő mesterséges izzadást.

Forró fürdő, esetleg csak forró lábfürdő, gőzfürdő, utána száraz meleg pakkolás feltétlenül megizzasztja a beteget.

 Könnyen láz adóknál elegendő, ha ágyba fekszenek, jól betakaródznak, forró rumos teát vagy forralt bort isznak és bevesznek egy gramm aszpirint. Nem szükséges orosz teát inni, sőt ennél sokkal hatásosabb és illó olajtartalmánál fogva gyógyítóbb is a közönséges bodza-, hársfa- vagy menthe-tea. Ebbe rumot sem kell tenni.

A vegyszerek közül izzasztó hatása van a kámfornak, az ecetsavas ammóniáknak. De ezeket, valamint - az aszpirinen, illetve a szalicilos antipirinen kívül – más gyógyszereket csak orvosi előírás alapján szabad szedni, mert esetleg többet árunak, mint használnak.

Ha nagyon átfáztunk és alapos okunk van attól félni, hogy néhány óra mulva kitör a nátha: esetleg elejét vehetjük a bajnak, ha nyomban erősen megizzasztjuk magunkat.

Ugyanígy megelőzhetjük az esetleges légcső- vagy garathurut bekövetkezését is. Nagyon fontos azonban, hogy izzadás után apránként hűtsük le magunkat, fokozatosan takaródzunk ki, alaposan törüljük meg átizzadt testünket és hány óra hosszat maradjunk még a szobában, miután az ágyból felkeltünk. Legjobb, ha csak másnap megyünk ki az utcára, feltéve, hogy az izzadással elkerültük a náthát.

Egészen különleges elbírálás alá esik a tüdőbetegek éjtszakai izzadása és általában az éjtszakai erős izzadás, ami többnyire beteges tünet. Ilyen tünettel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert a rendszeres éjtszakai izzadás nagyon fogyaszt, legyengíti a szervezetet és csökkenti a betegségekkel való ellenállóképességét, amellett többnyire valamilyen lappangó betegséget jelez.

Vannak erősen érzékeny emberek, akiknek verejték lepi el a homlokát, arcát vagy fejetetejét, ha erősen fűszeres vagy erősen fűszeres vagy erősen savanyú ételt esznek. Például ecetes uborka és paradicsom, ecetes paprika, savanyú káposzta, mustár, paprika, stb. fogyasztásánál jelentkezik ez a furcsa tünet. Jelentősége nincs, nem beteges jelenség, hanem a nyelv ízlelőidegei befolyásolják ilyen esetben az izzadást kiváltó idegeket. Elmulasztani nem lehet. Az illető vagy nem eszik fűszeres, illetve savanyú ételeket, vagy eltűri a kellemetlen következményt.

Ritkábban fordul elő, de kellemetlen hatású a fejbőr izzadása. Ha idejében nem szüntetjük meg, igen erős hajhullást okoz. Különösen forró nyáron fordul elő gyakrabban, elsősorban olyan nőknél, akik nemez- vagy bársonykalapot hordanak a tűző napon és így fejbőrük nem szellőzhetik megfelelően. A fejbőrizzadás ellenszerei petróleumot preparátumok, amelyeket azonban orvosnak kell előírnia.

Csekély mértékű izzadásnál az is használ, ha öt naponként mossuk a hajat, utána jól megszárítjuk és paraffinolajjal vagy brillantinnel könnyedén bedörzsöljük a fejbőrt. A bedörzsölésre azért van szükség, hogy a gyakori mosástól ne száradjon ki túlságosan a haj és ne törjenek a hajszálak.

Az izzadással kapcsolatban érdekes megemlítenünk, hogy nemcsak verejték formájában távozik a szervezetből a felesleges víztartalom, hanem, egyebek közt láthatatlan vízgőz alakjában is elpárolog.

Ez a „láthatatlan” vízgőz meglehetősen tekintélyes mennyiségű: huszonnégy órán belül egy kilónyi súlyú, rendkívüli körülmények között duplája is lehet. Ennek a mennyiségnek a fele nem a bőrön keresztül párolog el, hanem a tüdőben átnedvesedő lélekzettel hagyja el a szervezetet. A külső hőmérséklet is nagymértékben befolyásolja ennek a vízpárának a mennyiségét. 

Harmincfokos melegnél mintegy 500 gramm láthatatlan vízgőz párolog el a bőrön keresztül, de harmincegy és fél foknál már ennek a háromszorosa! A hőmérséklet foka nem a külső levegőnél mérendő, hanem közvetlenül a test körül, az ing alatt számít. Minden körülmény, amely a bőrfelület vérbőségét fokozza, egyúttal szaporítja a vízgőz láthatatlan párolgását.

Érdekes, hogy ennek a láthatatlan párának a mennyisége egyénenként és időnként is változó. Nemcsak naponként, hanem óránként is változik. A legfurcsább azonban az, hogy az ember egyik oldala erősebben párolog, mint a másik! A jobboldali testrész sokkal több vízgőzt bocsát ki magából, mint a baloldali! Gyermekeknél intenzívebb a párolgás, mint felnőtteknél.

A láthatatlan párolgással nem kell törődnünk, de annál nagyobb gonddal kell a rendellenes izzadást figyelnünk.

 Mihelyt ezt a tünetet észrevesszük: nyomban orvosolni kell, mert igen kellemetlen következményei lehetnek. Viszont meghülésnél, influenzánál, köszvénynél, izületi fájdalmaknál gondoljunk a mesterség izzasztás előnyös hatására és minél előbb alkalmazzuk azt az egyszerű és olcsó gyógymódot. Szívbajosok és asztmás betegek azonban csak orvosi engedéllyel használjanak izzasztó-kúrát!