MIT SPORTOLJON A GYERMEK??

Mit sportoljon a gyerek?

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. A testi és lelki egészségünkre gyakorolt kedvező hatása mellett, nevelési szerepe sem elhanyagolható, továbbá programot teremthet az egész család számára. Az egészséges életmód szemléletének kialakítását már egészen kisgyermekkorban tanácsos elkezdeni, ugyanis ha már gyerekkorban természetes, hogy rendszeresen sportolunk, a mozgásban gazdag életmód életünk részévé fog válni.

Gyermekkorban a megfelelő sportág kiválasztása nagyfokú körültekintést igényel. Figyelembe kell vennünk többek között gyermekünk testalkatát, természetét, érdeklődési körét. Bizonyos sportok esetében anyagi korlátainkat is mérlegelni kell: tudjuk-e a jövőben fedezni az ezzel járó költségeket.  

Könnyű, nem megterhelő testmozgást már egészen kis korban elkezdhetünk gyermekünkkel, azonban az intenzív, versenyszerű sportolással érdemes várni. A nagyon intenzív mozgásformák túl korai űzése, legyen az bármilyen sportág, kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyermek testi-illetve az izom- és csontvázrendszerének egészséges fejlődését.

A legfontosabb szempont, hogy ne erőltessünk rá a gyermekre semmilyen sportot, örömmel végezze és szeresse, amit csinál! Lehetőséget kell adni rá, hogy több sportágat is kipróbáljon, és ezek ismeretében tudjon dönteni róla, hogy mi a számára a legmegfelelőbb mozgásforma.

Milyen sportok közül válogathatunk?         

Általánosságban elmondható, hogy az állóképességet fejlesztő mozgásformák javítják az erőnlétet, serkentik a vérkeringést, a légzést. Ilyen például az úszás, kajak, kenu, kerékpározás, futás, távgyaloglás és ezek kombinációi.

Nagy mozgásigényű gyermekek számára kifejezetten előnyös edzésforma. Az úszás bármely életkorban végezhető sporttevékenység. Bizonyára mindenki hallott már az úgynevezett babaúszásokról,ahol már néhány hónapos kortól foglalkoznak gyermekeinkkel és amely kedvező hatása, hogy a gyermek megszokja a vízi közeget, amellett az immunrendszer ellenálló képességét növeli, javítja a mozgáskoordinációt. Szabályos úszásoktatásra általában 5-6 éves kortól nyílik lehetőség, mikor már a gyermek megérti az utasításokat.

 Az úszás az egyik legelőnyösebb mozgásforma, eredményesen korrigálja a helytelen tartást, a gerincdeformitásokat, fejleszti az állóképességet és a sérülések lehetősége is minimális

Minden vízisportnál alapkövetelmény, hogy a gyerek biztonságosan ússzon, így a kajak és a kenu sportág kipróbálása is csak az úszás elsajátítása után lehetséges.

 A kerékpározás szintén az erőnlétet fejleszti. 5-6 éves korban a gyermekek egyensúlyérzéke elég fejlett ahhoz, hogy már biztonságosan tudjanak biciklizni; ebben a korban még csak kedvtelés szintjén (természetesen forgalomtól védett területen). A sérülések lehetősége itt azért nagyobb, mint az úszás esetében, valamint a légszennyezés mértéke miatt olyan területet érdemes választani, ami a város zajától, gépkocsik kipufogógázától mentes, tiszta levegőjű, zöld környezetben található.

A labdajátékok (röplapda, kosárlabda, kézilabda) az ügyességet fejlesztik, javítják a koordinációs és koncentráló képességet; 10 éves életkor elérése után javasolt elkezdeni. A kosárlabda és a kézilabda az ügyesség fejlesztése mellett, növeli a fizikai erőnlétet is.

Csapatjáték révén, előfordulhatnak ebből adódó sérülések, azonban éppen a társas játékformának köszönhetően, a szocializációban is jelentős szerepet játszanak. A röplabda kevésbé veszi igénybe az állóképességet, az ügyességi érzéket fejleszti, továbbá a tartáshibák korrigálására is alkalmas. A küzdősportok (birkózás, karate, cselgáncs) - a fizikai erőnlét fokozása mellett - önfegyelemre nevelik a gyerekeket, tréningezik a koncentráló- és a reakciókészséget egyaránt. 6-8 éves korban már elkezdheti a gyerek ezt a típusú sportot, de mindenképpen legyen tisztában annak jellegével, és csak akkor írassuk be ilyen sportra a gyermekünket, ha valóban szeretné kipróbálni.  

 A lovaglás a természetben fantasztikus élményeket nyújthat gyermekünk számára. Erősíti a has-, a hát- és a combizmokat, az állatok szeretetére neveli a gyerekeket, megtanítja a gondoskodást és erősíti gyermekeinkben a felelősségérzetet. A lovas terápia a sérült gyermekek kezelésében is nagyon jó eredménnyel alkalmazott kezelési módszer. Sajnos azonban erről a sportról sok gyermek csak álmodozhat, mert mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni, ha gyermekünk lovagolni szeretne.

 Minden más, szabad környezetben végezhető edzésforma például túrázás, görkorcsolya, gördeszka, síelés hasznos az egészségünk megőrzése szempontjából is, de a kiváló családi időtöltés is egyben.    Sportágválasztó –

Mit ajánl a sportorvos?

Hogyan hat az úszás a szervezetre? - A sportorvos véleménye Az úszás az egyetlen sportág, amely légzésszabályozásra kényszerít. A ritmusos tempózás, a vízbe merülés, majd kiemelkedés és légvétel váltakozása révén a légzőszerv igen nagy tréningnek van kitéve. De nem csak a légzőrendszer lendül működésbe, hanem szinte az összes izom is.

Ellentétben a kerékpározással, az úszás során a felső és alsó testfélre egyforma munka hárul. Alapvetően dinamikus, izotóniás terhelésről van szó, de természetesen ahhoz, hogy a test szépen ráfeküdjön a vízre és ne süllyedjen le bizonyos része, megfelelő izomtónusra, a tartóizmok munkájára van szükség.

Kocogás és a futás hatása a szervezetre - A sportorvos véleménye Napjainkban a futás, ill. kocogás népszerűsége növekvő tendenciát mutat, amely főleg praktikusságának köszönhető: szinte semmi felszerelést nem igényel, csak egy jó futócipőt. Bárhol (városban, faluban, tengerparton, focipályán, stb.) végezhető, hiszen majdnem mindenhol találhatunk olyan területet, ahol egy kicsit átmozgathatjuk magunkat egy fél-egyórás kocogással, futással. Nem kötött életkorhoz és nagyon sokféle edzettségi szinten is élvezetes lehet. Vannak, akik soha nem kedvelték a futást, mások 60 éves koruk után kezdték, és azóta nem tudnak nélküle élni. Olyanok is akadnak, akik viszont mindig kedvelt mozgásformaként tekintettek a futásra. Milyen mozgásformák javasoltak a különböző életkorú gyermekek számára

Bölcsődében és óvodában a tornafoglalkozások során játékos gyakorlatok, vetélkedők formájában ismertetik és - reményeink szerint - szerettetik meg a gyermekeinkkel a testmozgást.

 Kisiskolás gyermekeink számára azok a mozgásformák a legjobbak, amelyek a törzs izomzatát egyenletesen erősítik pl. úszás, torna.   

 8-9 éves korban már az ügyességi feladatokat felölelő mozgástípusok kerülnek előtérbe, amelyek a koordinációs készséget, az egyensúlyérzéket, az érzékelést fejlesztik, növelik az állóképességet és önfegyelemre tanítanak. A csapatjátékok problémamegoldó képességet fejlesztik, a gyermek szocializációját segítik.

 9 éves kor után a fizikai erőnlétet javító edzésformák is végezhetők, például kerékpározás, futás, távgyaloglás.

 Ettől az életkortól kezdve a versenysportok is óvatosan elkezdhetők, ésszerű keretek közt és szakfelügyelet mellett.

Milyen sport irányába tereljük a különböző személyiségű gyerekeket? Mivel a szülőknek nagyon nagy szerepe van benne, hogy a gyermek milyen sportágat fog választani, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy a különböző mentalitású gyermekeknek milyen tevékenység ajánlott

Ekkor dől ugyanis el, hogy a gyermek megszereti-e a sportot, és az egész életét végigkíséri majd vagy a rossz élmények következtében akár egy egész életre elzárkózik tőle.

 Félénk, visszahúzódó gyermekeknek inkább közösségi sportok javasoltak, ahol csapatban kell dolgozni, ezáltal észre sem veszik, és játékosan fejlődik a társas kapcsolatok kialakításához szükséges készségük. Nagy mozgásigényű, nyughatatlan gyerekeknek inkább az egyéni sportok ajánlottak, azok közül is az állóképességet edző mozgástípusok, például úszás, kerékpározás. A higgadtabb gyermekek próbálkozhatnak ügyességi játékokkal, például ping-pong, tollaslabda.

 Az agresszívebb gyermekek számára azok az ideális edzésformák, ahol kiabálhatnak, szaladgálhatnak, a fölösleges energiájukat le tudják vezetni, pl. futás vagy a küzdősportok, ahol az önfegyelmet gyakorolják.

Ha egészségügyi problémával küzd gyermekünk... Az asztmás gyermek számára a fizikai aktivitás asztmás rohamot idézhet elő. Azonban a rendszeres testmozgás az asztmás gyermekek életében is elengedhetetlen az egészséges testi és szellemi fejlődéséhez és az egészséges társas kapcsolatok kialakításához.   FONTOS!

 Speciális eset, ha egészségügyi problémával küzd a gyermekünk! Ilyenkor bármilyen sport kiválasztása előtt kérjük ki a gyermekorvos véleményét, fogadjuk meg tanácsait!  Az aerob, intenzív mozgástípusok nem kedveznek az asztmás gyermekeknek, így nem ajánlják a kerékpározást, futballt, futást, kerülendő a kosárlabda és a kézilabda is. Ezek helyett inkább az úszás, esetleg rövidtávfutás végezhető. Azonban bármilyen mozgásformát is választunk, előtte a kezelőorvos véleményét kérdezzük meg, és fontos, hogy a betegség legyen megfelelően karbantartva. Lehetőleg kerüljék az asztmás gyermekek a magas légszennyzettségű területeket, a hideg, csapadékos időjárásban folytatott sporttevékenységetA másik betegség, amely gyakran fordul elő az iskoláskorú gyermekek körében a gerincferdülés (scoliosis).

 A gerincdeformitással élő gyermekek számára az úszás a legmegfelelőbb sport, azonban az úszás is csak akkor terápiás hatású, ha minden úszásnemet gyakorolnak. A scoliosis kezelésében és szinten tartásában a hátizmokat erősítő, speciális gyógytornagyakorlatok is nélkülözhetetlenek.

A lovaglás a gerincferdülés megelőzésében is hasznos mozgásforma, de a gerincferdülések kialakulása után is jó terápiás hatású, a hátizmok és a hasizmokat erősítése, valamint a tartási rendellenességek korrigálása révén. Összességében tehát elmondható, hogy a sport mindennapjaink részeként segíti a testi és szellemi egészségünk megőrzését. Rendszert visz a mindennapjainkba, és minden korosztály számára egy káros szenvedélyektől mentes közösséget biztosít, ahol gyermekeink a szabadidejüket biztonságban eltölthetik
Részletek: http://www.webbeteg.hu/