Az ajakhasadék  tünetei és kezelése

Kétoldali ajakhasadék

Rövid leírás

(másnéven: Nyúlajak, nyúlszáj, ajakhasadék (cheiloschisis))

Veleszületett fejlődési rendellenesség, amelynél a felső ajak nincs összenőve, hanem oldalra nyitott. A köznapi nyelvhasználat - hasonlatosságuk miatt - nyúlajaknak, ajakhasadéknak (cheiloschisis) nevezi. A mai korszerű kezelési eljárásokkal igen szép esztétikai eredményeket érhetünk el, és a következményes táplálkozási-, beszédzavarokat is rendezni lehet.

 

Előfordulás

Nyúlajak esetén kimutatták, hogy amennyiben csak az egyik szülő vagy egy gyermek beteg, a születendő utód kockázata 1/25 (4%). Ha azonban a közvetlen családtagok közül kettő érintett (két testvér vagy egy szülő és egy testvér), a leendő utód kockázata nyúlajakra 1/8 (12,5%), azaz háromszorosa az előző értéknek. Egy családban minél több a beteg az első fokú rokonok között, annál nagyobb a genetikai terheltség, a kóros gének magasabb aránya a családi génállományban növeli az ismétlődési kockázatot

Okok

Az ajak- és szájpadhasadék létrejöttének oka pontosan még ma sem ismert, ma is kutatás tárgya. Az orvosgenetikusok ún. "multifaktoriális modellt" fogadják el, mely szerint több tényező, illetve azok egymásra hatása játszik szerepet a kialakulásában.

Az orvosok által feltételezett hatások között szerepel a terhes anya valamely vírusos betegsége, anyát ért károsító tényezők (pl. sugárhatás, pszichés sokk) vagy az általa szedett bizonyos gyógyszerek (epilepszia ellen használt gyógyszer), génkárosodások, valamint a dohányzás.

 

Tünetek

A hasadék az ajakpírtól halad felfelé az orrlyukig, gyakran együtt jár a fogléc hasadékával és/vagy a szájpadéval is.
Az elváltozás lehet egyoldali vagy kétoldali, az ajak kis "csipkéjétől" az igen széles, az arcra és a szájpadra teljes mértékben ráterjedő hasadékokig.
Az ajakhasadék megakadályozza az ajkak összezárását a mellbimbó körül, így a csecsemő nem mindig tud szívó (vákum) hatást kifejteni, ez akár szopási képtelenséghez is vezethet. Ilyenkor cumisüvegből kell megtanítani táplálni a csecsemőt.
Kiterjedése szerint megkülönböztetünk egyoldali, inkomplett, és kétoldali, komplett ajakhasadékot (nyúlajak).

                                             

                                              Diagnózis

12. terhességi héten ultrahangvizsgálattal, jó felbontóképességű gépekkel a nyúlajak és a farkastorok is felfedezhető.
Az ajakhasadék különböző súlyosságú lehet. Legtöbbször az ajkat, a fogmeder-nyúlványt és a szájpadot is érinti, ritkábban korlátozódik csak az ajakra.

Kezelés

A mai műtéti lehetőségek mellett az eredmények legtöbbször kitűnőek a kozmetikai és a működés szempontjából egyaránt.

Kezelése korai műtét születés után vagy 4-6. hónapban. A kezelés első lépése az ajakkorrekció, majd a következő években a szájpad zárása, a fogmeder-nyúlvány és a fogak helyzetének korrekciója és szükség esetén a beszéd javítása.. Az eredmény legtöbbször kitűnő, mind kozmetikai, mind pedig funkcionális/működési szempontból. Esetlegesen szükséges végső korrekciót pubertáskor után 14-16 éves korban végzik.

Ha egyéb hasadék is fennáll, az ajakhasadékot műtik meg előbb, a többi helyreállító műtétet pedig később, esetleg több lépcsőben kezelik.

 

Megelőzés

Biztos megelőzési mód még ma nem ismert.
A várandós és szoptató kismamák általában többlet-vitaminra szorulnak. A folsavval dúsított multivitamin ("magzatvédő vitamin") megfelelő alkalmazása felére csökkenti a szájpadhasadék kialakulásának esélyét. A folsav csökkenti a magzat idegrendszeri károsodásának és az olyan arcfejlődési rendellenességeinek esélyét, mint amilyen a nyúlszáj és a farkastorok.
A dohányzás károsítja sok vitamin felszívódását, különösen a C-vitaminét. A folsavpótlás is fontos lehet minden dohányos számára. Minden egyes cigaretta 25 mg C vitamint pusztít el.