MI VÁSÁRHELYIEK EMLÉKEZÜNK !!

-MI VÁSÁRHELYIEK,EMLÉKEZÜNK !!

Mindezeket a sorokat sajnos csak az emlékezés jogán írhatom le immár,mert a történelem őrlő kereke a sorstalanság útjaira terelte nemcsak tetteinket hanem emlékeinket is.

A vásárhelyi orvos generációk hírneve és hivatásbéli tisztessége –etalon- volt ebben az országban, Tulceatól kezdve az avasig,máramarostól a deltáig a mieink voltak az úttörők.

Világhírű emberek adtak eszmei kenyeret a kezünkbe amivel kevés kivételtől eltekintve jól sáfárkodtunk. Tisztelet és megbecsülés övezte úgy tanítómestereinket mint az itt végzett orvosokat. Toleránsak voltunk egymással és minden ember fiával aki ebben az országban élt,    A marosvásárhelyi orvostudományi egyetemnek az erdélyi magyar társadalom rendkívül széles  és nagyon sokrétű hallgatója volt származásukat,és élményanyagukat illetően. .Mi. jól megfértünk egymással /értem a józanul gondolkodó különböző viselkedési és erkölcsi kelléktárat magukkal hozó kollégák-úgymond származás szerint/mert a politikai foglyok leszármazottaitól kezdve,a marosvásárhelyre deportált földbirtokosok gyermekei,a székelyföld magára utalt szegényparasztjai,a városi mindennapi gondjaiból élő  középréteg,késői ambíciókkal vívódó kollégák,és az akkori történelmi pillanat-gyönyöreiben lubickoló azonnal élre törő –úgymond –jó elvtársak akiknek az erkölcsiség keserű kenyere jutott a végjátékban. De ebben a vonatkozásban is volt köztünk  egy közös-szüleink és elődeink magyarságtudata,becsülete és embertársi szeretete-

Mi voltunk az egészségügyi ellátás áldozati osztaga az országban elláttuk a szenvedő embereket a bányák mélyén,az elszigetelt emberi közösségekben,nyomortanyákon és a mindennemű sérült betegek szintjén.

Számos  kiváló tudós gazdagította ennek az országnak értékalkotó bizonyságát.

Egyszóval felbecsülhetetlen értéket szolgáltattunk ezen ország népének.

Szatmár orvosainak az 57-es éveiben 80 % vásárhelyen végzett. A politikai kiszorítottaknak vásárhelyről egy jó része szatmárra került  De itt voltunk mi is a közkatonák az emberi tisztességükben megbecsült gyógyítók. Rájuk emlékezek a méltányosság és szeretet még létező érzésvilágával.

Áldja az úr minden tetteiteket.

P.S.-Nem fér bele ennek az írásnak az érzésvilágába az a rettenet amivel betiltották a vásárhelyen végzett hallgatóknak azt hogy találkozóik alkalmával bemehessenek az egyetem épületébe.

Dr.Bauer Béla