VÉGTAGFÁJDALMAK GYERMEKKORBAN

Végtagfájdalom gyermekkorban

Anya fája a lábam! - riad fel sok szülő álmából ezekre a nem egyszer sírós szavakra, majd 10-20 perces odafigyelés, simogatás és masszírozás után 3-8 éves gyermekünk békésen alszik tovább. Másnap reggel pedig újult erővel, mintha mi sem történt volna futkározik.

Ugyan, csak nő a gyerek! – hangzanak a nagymama, a szomszéd, vagy akár orvosunk megnyugtató szavai. Az ébredés, a sírás és a panasz azonban hetente kétszer, háromszor hónapokon át ismétlődik. Mi lehet a magyarázata és hogyan viszonyuljunk a látszólag titokzatos problémához?

Legtöbbször nem betegség okozza

Növekedési fájdalom - betegség tulajdonképpen nem létezik. A gyermek reumatológia, gyermekortopédia mégis ezzel a megnevezéssel illeti azokat az állapotokat, amikor a fenti rejtélyes panaszokat egyéb kórképpel magyarázni nem tudja. Azt, hogy a nemzetközi szakirodalom és az egészségügyi média évtizedek óta foglalkozik a problémával, az magyarázza, hogy nagyon sok gyermeknél fordul elő és sajnos gyakran minősítik növekedési fájdalomnak az ugyan igen ritka, de rettegett gyermekkori csontbetegségeket is.

A panaszok legtöbbször este, lefekvéskor és nem ritkán éjszaka, alvásból felriadva jelentkeznek. Jellemzően az alsó végtagot fájlalják gyermekeink általában a térd körül, de előfordulhat bokatáji és talpfájdalom is. Mindkét láb fájhat egyszerre, de előfordul, hogy felváltva hol az egyik, hol a másik láb érzékeny.

Felnőni néha fájdalmas

A mai napig egyetlen tudományos vizsgálat sem igazolta, hogy a biológiai növekedés fájdalmas volna. Több elképzelés is létezik azonban arra vonatkozóan, hogy mi okozza a fájdalmat. Az egyik leggyakoribb orvosi magyarázat az, hogy csontjaink és a körülvevő lágyrészek, elsősorban a csonthártya növekedési üteme eltérő. Egyszerűen fogalmazva a csonthártya ráfeszül a növekvő csontra, ami fájdalmat okoz.

Más elképzelés szerint a növekedési hormon éjszakai termelődése az ok, de felmerülhet az is, hogy a gyermekek napközben túlterhelik még viszonylag fejletlen csontjaikat-, ízületeiket. Akármi is a kiinduló ok, a panaszt vélhetően egy enyhe csonthártya irritáció, izgalom okozza, amely a körülötte lévő izmok tónusának fokozódásával enyhül. Ez lehet a magyarázata annak, hogy napközben, amikor a gyerekek működtetik izmaikat, illetve gyengéd izom masszírozás hatására a fájdalmak megszűnnek.

Sokan orvoshoz fordulnak vele

A panaszok makacssága előbb utóbb minden szülőt arra ösztönöz, hogy megmutassa szakorvosnak gyermekét. Az orvosi rendelőben azonban rendszerint semmi fájdalmat, érzékenységet és semmi tünetet nem észlelünk és a röntgen felvétel sem mutat semmi eltérést. Panaszmentesség és szimmetrikus fájdalmatlan mozgások esetén a szakorvosi vizsgálat során rendszerint nem szükséges még a röntgen felvétel elkészítése sem. Nagy megkönnyebbülés az orvos számára, amikor a gyermek vagy szülő elárulja, hogy mindkét lábon előfordul a fájdalom, ugyanis azok a betegségek, amelyeket a szakorvos feltétlenül szeretne kizárni, szinte soha nem jelentkeznek szimmetrikusan mindkét oldalon.

A fent bemutatott panaszokkal és tünetekkel jellemezhető „növekedési fájdalom” esetén megnyugodhatunk, teljesen ártalmatlan, múló állapotról van szó, a kamaszkorral, amikor a növekedés lassul, a fájdalmak és az éjszakai ébredések, amilyen rejtélyesen jöttek, olyan varázslatosan megszűnnek.

Amikor nagyon oda kell figyelni

Nem magyarázza növekedési fájdalom a tüneteket, és mindenképpen szakorvosi - diagnosztikus vizsgálatot igényel azonban az, ha a fájdalom lázzal jár, ha napközben sem szűnik, ha gyermekünk sántít, a panaszok következetesen egyoldaliak, még inkább ha egy jól körülhatárolható ponton jelentkeznek, mert ezek a jelek komoly betegség gyanúját vethetik fel Gyermekkorban igen ritkán de sajnos előfordulnak súlyos csontbetegségek, amelyeket mindenképpen célszerű korán felismerni és elkerülni azt, hogy növekedési fájdalom diagnózissal és kézlegyintéssel kezeljük.

Comb- és térdfájdalmakkal kezdődik és ezért a növekedési fájdalomtól el kell különíteni a gyermekkori combfej elhalást, az ún. Perthes betegséget, amelynek százezerből 5-8 gyermeket érint. A betegség maradandó csípőízületi deformitást okozhat, ami korai porckopáshoz és sántításhoz, csípőfájdalmakhoz vezethet.

Kizárandó kórkép még a 8-12 éves korosztályt érintő, szintén térdfájdalommal járó combfej elcsúszás (epiphyseolysis capitis, femoris, slipped capital femoral epiphysis), ami sántítást, csípő mozgásbeszűkülést és szintén csípőízületi porckopást okoz. A betegség gyakorisága 2-5/100 000 gyermek.

Rettegett, de szerencsére igen ritka (százezer gyermekből 4-5-nél fordul elő) betegség a leggyakrabban térd körül jelentkező és fájdalmat okozó rosszindulatú csontdaganatok, amelyek a legsúlyosabb gyermekkori mozgásszervi betegségnek számítanak. Ebben a sorban említendő még a viszonylag gyakori (1-5/1000 gyermek) de ártalmatlan átmeneti csípőízületi gyulladás (coxitis transitorica), amely néhány napig, esetleg hétig tartó comb és térdfájdalmat, sántítást okoz. Kezelés nélkül, vagy enyhe fájdalomcsillapító szedése mellett spontán, nyomtalanul gyógyul.