A GYERMEK JOGAI A PEDAGOGUSKÖTELESSÉGEI

A gyermek jogai és a pedagógus kötelességei

az óvoda pedagógiai klímájának tükrében

avagy

pedagógusszemmel a jogszabályok gyakorlati megvalósításában

  

Úgy érzem, akármelyik címet adhatnám a cikknek. Egyszerre és külön – külön is igaz bármelyik megfogalmazás.
A cikk nem a gyermeki jogok jogi értelmezésére íródott. Célom más. Pedagógusként, óvodapedagógiai szempontok alapján szeretnék feltárni összefüggéseket.

 Ezért szeretném, ha alábbiak vezérelnék az Olvasót:

• szeretném, ha meghallgatná érveimet, és elgondolkodna,
• szeretném, ha velem gondolkozna az összefüggések feltárása során,
• és nem titkolt vágyam, hogy szeretném, ha gondolatmenetem megérintené.

 Nem vagyok jogász, de a gyermekeket szeretem, védem, szószólójuknak érzem magam azáltal, hogy óvodapedagógusokat készítek fel leendő hivatásukra.

A gyermekekért végzett pedagógiai munkában egyszerűsítéseket, átmeneti, egyszerűbb, vagy nem eléggé átgondolt, szakszerűtlen megoldásokat nem tudok elviselni. Ezért szeretném, ha elkötelezettségem hőfoka elgondolkoztatná, és így talán követőre is találna.

 

Kiindulópont, és egyben alapállás:

 „ Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások
sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki
személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori
és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem
figyelembevételével. ”*

 

* (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja. A Kormány 137/1996. (VIII. 28.) Korm. Rendelete)

Az óvodai nevelés céljának elérése érdekében a következő feladatot fogalmazza meg a dokumentum:

 „ Az óvodai nevelés feladata az óvodás gyermek testi és lelki szükségletének kielégítése. Ezen belül:

-        az egészséges életmód alakítása
-        az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
-        az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.”

 Az óvodás gyermek minden bizonnyal rászorul arra, hogy szükségleteinek kielégítésére a figyelmet fel kelljen hívni, ugyanis önnönmaga még nem mindig rendelkezik ezek tudatával. Sokszor látjuk, hogy bár izzad, nincs tudatában annak, hogy melege van, vagy álmos, de ez nem tudatosul benne, s ilyenkor nyűgös, vagy ingerlékeny. Ilyenkor az óvodapedagógus ébreszti rá igényeire, és segít kielégíteni azt.

 

A fenti példa a biológiai, fiziológiai szükségletek, igények felmerülését mutatta be. Ennél még inkább rászorul a felnőttekre a lelki szükségletek kielégítése terén. Ilyenkor még inkább kiszolgáltatott, hiszen sem nem képes kielemezni ezt az érzést önmagában, sem nem képes kielégíteni az.

 Álljon itt most egy példa erre nézve is. A biztonság szükségletének felmerülése megmutatkozhat bohóckodásként, agresszióként, szorongásként, stb. Ilyenkor a gyermekben nem tudatosul a bizonytalanság érzése, ez az igény nem jelentkezik tudatosan, jelei viszont megmutatkoznak. Az értő szem számára beszélnek ezek a megnyilvánulások, és arra késztetik az óvodapedagógust, hogy kielégítésének gyermekhez igazodó formáját alkalmazza. De a gyermek előtt ez az igény rejtve marad, a ha a kielégítés eredményes, akkor a megnyugvás, a kellemesség, a komfortérzés, a lelki béke érzése hatja át, s ez leolvasható viselkedéséről.

A fentiekből kiindulva fontos hogy az óvodapedagógus az alábbiakat szem előtt tartsa:

• a gyermek sajátos egyéni szükségleteinek felismerését, tudatosítását,
• a felismert szükségletek kielégítését és annak elősegítését, hogy a gyermek e szükségleteit szocializált formában és kultúráltan legyen képes kielégíteni.

Jó, ha tisztában vagyunk ezekkel a gyermeki szükségletekkel, amelyek felismerése és kielégítése az óvodapedagógus legfontosabb feladata.

 

 

Az óvodás gyermekre jellemző szükségletek:

·        Mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek (pl:. éhség) ·        Érzelmi biztonság iránti szükséglet ·        Szeretet iránti vágy ·        Szociális szükségletek (társigény, barátság…) ·        Dicséret, elismerés iránti szükséglet ·        Kíváncsiság, tudásvágy ·        Esztétikum iránti szükséglet ·        Alkotásvágy, felfedezés iránti vágy ·        Önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadság iránti vágy.

 

Szeretném továbbfűzni a fenti érzelmi biztonság iránti szükséglet példáját. A példa annak kielégítésére szolgál. Nagyon összetett feladat. Jelenti a biztonságos tárgyi környezetet, jelenti a rugalmas napirendet, amelyben mindenre elegendő idő jut, amelyben biológiai szükségleteit akkor tudja kielégíteni, amikor azok jelentkeznek, jelenti az őt körülvevő felnőttek biztonságot adó gondoskodását, segítőkészségét, jelenti a gyermekközösség és a barátok jelenlétét, jelenti azt is, hogy kérdéseire választ kap, hogy szabadon játszhat, és folytathatnám tovább.
Kielégítésének komplex feladata nyilvánvaló.
Választhatnám akármelyik más szükségletet is, amelynek kielégítése ugyanúgy sokirányú, összetett feladatokat ró a pedagógusra.

 A fenti táblázatban felsorolt gyermeki szükségletek általában jellemzik minden óvodás gyermeket, de tudjuk, hogy az egyes gyermekek más-más dominanciával és más-más jellegzetességgel igénylik ezeket.

 Ismernünk kell tehát minden egyes gyermek szükségleteit, fel kell ismernünk annak sajátos, rá jellemző megnyilvánulásait is.

 Ez a gyermek érdeke, hiszen ez lesz fejlődésének biztosítéka is. És

 a gyermek érdeke mindenekfelett áll!

 Mit jelent ez? Miért fontos ezt kimondani? Mi mindent takar ez a kijelentés?

 

Már az 1989-ben megjelent - Az óvodai nevelés programjában a 11. oldalon, A pedagógiai tevékenység általános elvei - című fejezetben olvashattuk /amely még mindig helytálló megfogalmazás/:

 „ Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott.

Alapvető követelmény a kisgyermek emberi méltóságának, jogainak
biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. ”

 Jogokról és követelmények teljesítésének vonzatáról szól a fenti részlet, amelyet a program a gyermek érdekében fogalmaz meg. Érezhető a sorok között, hogy a jogok és a kötelességek a gyermek és az óvodapedagógus viszonylatában összefüggenek. Hiszen, nyílván nem képes a gyermek saját jogait biztosítani, mivel azzal sincs tisztában, hogy jogai lehetnek.

 A gyermeki jogok érvényesítésének feltétele az, hogy a pedagógus kötelességének érezze azok biztosítását.

 

Egyértelmű tehát, hogy:

 ami a gyermek jogaiként megfogalmazódik, az egyben pedagógusi kötelességként is megjelenik.

Ezek a gyermeki jogok több dokumentumban is megtalálhatók. Így a közoktatási törvényben, a gyermekvédelmi törvényben, utalás van az alapprogramban is, sőt még Freinet is megfogalmazta A gyermekek szükségleteinek és jogainak chartájában. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy lényegi válogatás:

 

A gyermeknek joga van arra, hogy

·        Saját ritmusának megfelelően éljen ·        Términimumhoz ·        Ne legyen mindig tiszta és tökéletes ·        Olyannak fogadják el, amilyen ·        Ne bánjanak vele felelőtlenül ·        Tisztában legyen lehetőségeivel ·        Személyisége tiszteletben tartásához, emberi méltósághoz ·        Elismeréshez, dicsérethez ·        Érzelmi biztonsághoz, bizalomhoz ·        Kiteljesedéshez és felelősségvállaláshoz ·        Sikerhez, hibázáshoz, bíráláshoz ·        Alkotáshoz és feltaláláshoz, kísérletezéshez ·        Kommunikációhoz, önkifejezéshez ·        Esztétikai érzelmekhez ·        Kérdéseihez választ kapjon, tudás megszerzéséhez ·        Világ megértéséhez, környezetébe való beavatkozáshoz ·        Hogy ne kényszerítsenek rá doktrínákat

 

A gyermeki jogokat és szükségleteiket összevetve látható, hogy azok megfeleltethetők egymásnak. Vagyis, minden gyermeki szükséglethez kapcsolható, egyfajta gyermeki jog is, nyilván azért, mert a jogállás így kívánja biztosítani annak kielégítését. Továbbfűzve az ez előtti gondolatmenetet, kimutathatók ez az összefüggések a következőképpen:

 gyermeki szükségletek a gyermeki jogok a pedagógus kötelességei

 A következőkben ennek az összefüggésnek pedagógiai vonatkozásait egyfajta módon kívánom megjeleníteni. Erre számomra egy olyan táblázat megalkotása volt kézen fekvő, amelyben az összefüggés kimutatása a leginkább szemléletesen követhető. A táblázatban fontosnak tartottam a gyermeki szükségletek megnyilvánulásait is jelölni, mivel ezek gyermekenként sajátosan, rájuk jellemző módon érhetők tetten.

 

A táblázat helyi korlátai miatt nem törekedhettem teljességre, de ugyanakkor mélyebb, elemzőbb gondolatokat is szeretnék beindítani.
A táblázat kitöltése így csak egyfajta általános képet tud mutatni, s a lehetséges jellemzők néhány vonatkozását rendezi össze.

 De megjegyzendő, hogy ezt az összefüggést egy-egy gyermek vonatkozásában is érdemes megalkotni, ezzel egy nagyon szemléletesen elrendezett formában, a kiválasztott gyermekről sajátos képet kap a pedagógus. Itt érhetők igazán tetten a konkrét megnyilvánulások és a speciális, arra a gyermekre igazított szükséglet-kielégítési módok.

 

 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai	Gyermeki jogok	A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Mozgásigény, biológiai-fiziológiai szükségletek	Nyugtalanság, figyelmetlenség, izgatottság, aluszékonyság, szédülés stb.,…	Joga van a términimumhoz, kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, saját ritmusának megfelelően éljen	Mozgásos tevékenység felkínálása, játékba hívás, együttes játék, mozgáslehetőség biztosítása, feltételeinek megteremtése, szokások megerősítése, új szokások kialakítása, igényeinek megfelelő szükséglet-kielégítésre való lehetőség biztosítása stb.
Érzelmi biztonság*	Szorongás, agresszivitás, félénkség, piszkálódás, elkülönülés, magány, szomorúság, bizonytalanság, gátoltság, …stb.	Joga van az örömhöz, nyugalomhoz, a kiegyensúlyozott légkörhöz, emberi méltóságának tiszteletéhez, érdekeinek védelméhez, ahhoz, hogy segítséget kapjon, saját élet-ritmusának megfelelően éljen, pihenjen, ne bánjanak vele felelőtlenül, lehetőségeinek ismeretéhez, ahhoz, hogy nem kell mindig tökéletesnek lennie, bizalomra, saját fejlődési tempójának elfogadásához stb.	Napirend, és annak igazodása az egyéni szükségletekhez, meglévő szokásainak elismerése, új szokásrend szabályossága, szabályok megértése, szeretetteljes fogadás, derű, érthetőség, jó szándék, tolerancia, egyéni bánásmód, páros tevékenység, fokozatos terhelés, őszinteség, optimizmus, bátorítás, testközelség, odafordulás, meleg, családias légkör….stb.

 

*„ Az odúban el kell bújni, a fészekből ki lehet repülni. ” /Hermann Alice/

 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai	Gyermeki jogok	A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Szeretetigény*	Agresszió, deviáns magatartás, simogatás, odabújás, testi érintés, ölelést kívánó magatartás, megerősítésre váró: Ugye szeretsz?, néma csodálat, bohóckodás, verbális kifejezés, szemkontaktus keresése, zavart tekintet, ragyogó szem, kedveskedés, kétségbeesett néma bánat, …	önmagáért szeressék, akarják, feltétel nélküli elfogadáshoz, érzelmi biztonság, bizalom, személyisége tisztelete, megbecsülés, joga van a szeretethez, a viszontszeretéshez	Odafordulás, mosoly, derű, kedvesség, meleg érzelmi klíma, testközelség, ráfigye-lés, simogatás, kedves szó, dicséret, empátia, kedveskedés, boldogság kifejezése ajándék, a szeretet látható jeleinek kimutatása, a szeretet örömteli fogadása, stb.

 

Magyarázat helyett álljon minden táblázat alatt néhány olyan idézet, amely a lényeget kiemeli:
·        *„ A gyermeknek akkor van a legnagyobb szüksége a szeretetünkre, amikor a legkevésbé érdemli meg. ”
·        *„ A szeretet csodálatos dolog. Sohasem kell elvennünk valakitől, hogy másnak is adjunk: Mindig jut belőle bőven mindenkinek. ”
·        *„ A dolgok szépsége a szeretetben rejlik .”
·        *„ A gyermek a szeretetben fejlődik a legjobban.”
·         *„ A gyermekszeretet lényege: szeretek, mert szeretnek;
A felnőttszeretet lényege: szeretnek, mert szeretek. ”     /Erick Fromm/

 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai	Gyermeki jogok	A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Társigény*	Piszkálódás, szemlélés, játék elvétele, játék felkínálása, hívás, közeledés, közellét, kedveskedés stb.…	Joga van anyjához, mindkét szülejéhez, mindkét nem-beli testvérhez, barátokhoz, felnőttekhez, hogy ne kondicionálják, ne erőltessenek rá doktrínákat	Kommunikációhoz, érdeklődés iránta, együttes játék, beszélgetés, vita, elmesélés, közös tevékenység, csoportos tevékenység, tevékenységbe hívás, együttlét örömének kimutatása, stb.

 

·        *„ Lényed olyan hangosan beszél, hogy nem hallom tőle, amit mondasz. ” /Emmerson/
·        *„ A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, hogy azok tartják a fát. ” /Görög költő/
·        *„ Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá. ”

 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai	Gyermeki jogok	A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Dicséret, elismerés iránti igény	Sóvárgó szem, merev figyelem, bohóckodás, hangoskodás, tevékenység megtagadása...stb.	Joga van az elfogadáshoz, megértéshez, joga van ahhoz, önmaga lehetőségeivel tisztában legyen		Elismerő szó, mozdulat, mimika, szemjáték, lelkesedés, boldogság kimutatása, öröm, örvendezés, simogatás, buzdítás, dicséret, érdeklődés, példaként kiemelés, elismerés, ajándékozás, jutalmazás, megerősítés …stb.
Kíváncsiság, tudásvágy*	Tágra nyílt szem, szemlélés, kutakodás, kérdezgetés, próbálga- tás, türelmetlenség, csodálkozás, meglepe-tés, kíváncsiság.	Joga van, hogy kérdéseire koherens választ kapjon, joga van bármiféle tudás megszer-zéséhez, jelenségek meg-értéséhez, tudatosításhoz, sikerhez		Problémahelyzet, tanakodás, véleménykérés, kutatgatás, kételkedés, provokálás, kísérletezés, hitetlenkedés, kipróbálás, vita, vizsgálódás, kommunikációhoz…stb.

 

·        „ A gyermek abból okul leginkább, amit maga lát, maga tapasztal és figyel, nem pedig attól lesz értelmes, ha elhiszi nevelője magyarázatát.”
·      „ Az ismeretlen megismerési vágya, az új megismerésének kiindulópontjai a csodálkozás. Minden érdeklődés az érzelmekben gyökeredzik.” /Platon/
·        „ A tudat irtózik az ürességtől” /Platon/
·        „ Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt,
hanem hogy meggyújtunk egy tüzet.” /W.Butler Yeats/
·        „ A kisgyermek tankönyve maga az élet legyen.” /Coménius/

 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai		Gyermeki jogok			A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Esztétikum iránti igény		Gyönyörködés, rácsodálkozás, szemlélés…		Joga van az esztétikai érzelmekhez (rácsodálkozáshoz, gyönyörködéshez…stb.)	Bemutatás, megmutatás, elmesélés, megjelenítés, példamutatás, meglepődés, stb.
Alkotásvágy, felfedezés vágya		Belefeledkezés, elmélyedés, szem- Lélés, próbálgatás, kísérletezés, stb.		Joga van a sikerhez, feltaláláshoz, alkotáshoz, kísérletezéshez	Gyakorlati probléma kínálása, kíváncsiskodásra, vizsgálódásra, próbálgatásra, kutakodásra, kísérletezésre, kételkedésre késztetés, támogatása stb.

 

·        „ A mű megváltoztatja alkotóját.” /Platon/
·        „ Nem taníthatunk semmit az embereknek, csak segíthetünk nekik,
hogy felfedezzék a dolgokat önmagukban.” /Galilei/
·        „ A tanár legmagasabb szintű művészete, ha sikerül felélesztenie a
kreatív kifejezés és a tudás élvezetét.” /Albert Einstein/
 

Óvodás gyermek szükségletei	Szükségleteinek megnyilvánulásai	Gyermeki jogok	A pedagógus kötelességei és hatásrendszere a szükségletek kielégítésére
Önmegvalósítás vágya, önkifejezés igénye	„Én, tesz öröme, önállóság kimutatása, a segítés megtagadása, akaratosság, dacosság, segítőkészség…	Joga van ahhoz, hogy kiteljesíthesse lehetőségeinek maximumát, kísérletezéshez, autonómiához, felelősségvállaláshoz,	Magyarázatra késztetés, bizonyítás, vitára késztetés, provokálás, tanakodás, kételkedés, véleménykérés, ösztönzés, buzdítás, bíztatás, bátorítás, visszakérdezés, önálló munkára késztetés, önálló próbálkozások támogatása, elismerése…stb.
Szabadságvágy	Véleménnyilvánítás, beleszólás, különlegesség kinyilvánítása stb.	Sikerhez, hibázáshoz, környezetébe beavatkozni, joga van bírálni, joga van ahhoz, hogy ne erőltessenek rá doktrínákat	Vita, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás, egyéni munka, kínálás, a választás tiszteletben tartása, feltételek megterem-tése, ésszerű korlátok magyarázata…stb

 

·           „ Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes,
önállóan el is végezhessen.”
·           „ A gyermeki szabadságnak csak a közérdek állíthat cenzúrát.” /Montessori/
·           „ A szabad cselekvés mindig magasabb rendű, mint a kötelességből végzett.”
/Rudolf Steiner/
·           „ A gyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magára hagyjuk, hanem, hogy segítő szeretettel köréje emeljük a megfelelő környezetet.
Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről.” /Montessori/

 Érzi az Olvasó, hogy a szebbnél szebb, kifejezőbbnél kifejezőbb idézetek között válogatva nem ismertem a határt. Nem visszaélni kívántam velük, hanem azokkal kifejezni, amit ily igazul csak a nagyoknak, a nemeseknek és a bölcseknek adatott meg. Fogadja szívébe a kedves Olvasó, miközben mélységeit kutatja.

 

Ha most összefoglalót írnék, akkor azt hangsúlyoznám, amit már megtettem: hogy

 

 

a gyermeki szükségletek a a gyermeki jogok a a pedagógus kötelességei

 

összefüggnek, egymást feltételezik, egyik érvényesítése sem eredményes a többivel való kapcsolat nélkül.
Ebben való hitemben bízom abban, hogy gondolataim gondolatokat indítanak meg.
Szívesen veszem észrevételeiket.

 
Tudom, hogy ez a pedagógiai modell, amit felvázoltam a gyermeki jogok kapcsán, nem a látványos és a gyors eredményekre törekszik – hanem a gyermek érdekeit állítja mindenek elé.

 

Pszichológusok által bizonyított, hogy a gyermek számára ez meghozza a békés, a természetes ütemű fejlődést, önmaga kiteljesedését, a világ magismerésének vágyát.

 „ Miként a Nap nem vár imákra és varázsigére, hanem egyszerűen világít, és általános szeretetnek örvend,

Úgy Te se várj jó tettedért hangos tetszést és elismerést,

Hanem tedd, amit teszel, saját ösztönzésedből, és Téged is szeretni fognak, mint a Napot. ” /Cicero/

   

Budapest, 2000.

 

Rezümé:

 

Gyermek nélkül nincs értelmezve a pedagógus kifejezés sem.

Gyermeki jogok érvényesítése feltételezi a pedagógusi kötelességeket.

A gyermek jogainak érvényesülése, szükségleteinek kielégítése fejlődésének előfeltétele.

 A felmerülő miértekre ad választ a tanulmány, amely gyakorlati tapasztalatokra, jogi-óvodapedagógiai értelmezésre támaszkodik a gyermek fejlődésének elősegítése érdekében.

 

Ön a(z) 42834. látogató! | Online: 4 | www.kormocikatalin.hu

AJAX POST