Immunhiányos betegség esetén az immunrendszer egy része nem
látja el tökéletesen feladatát. Ha a hiányzó működés, vagy a nem
megfelelő funkció oka öröklött - a születéskor már meglevő - elsődleges,
vagy veleszületett immunhiányról beszélünk. A tünetek már
csecsemőkorban jelentkezhetnek, de olyan is előfordul, hogy akár
évtizedekig lappanganak.
Az immunhiány típusai
Az
immunrendszer elégtelen működését okozhatja a rendszer éretlensége,
bizonyos hiányállapotok, genetikai hibák, vagy külső ártalmak is. Az
immunológiai érés folyamata átlagosan 10-12 éves korra befejeződik,
addig átmeneti immunhiányos állapotok is előfordulnak. Az elsődleges,
vagy primer immunhiány születéstől fogva jelen van a beteg életében, míg
a másodlagos immunhiány esetén egyéb szervek vagy szervrendszerek
betegségei, működési zavarainak, vagy bizonyos környezeti faktorok
következtében lép fel károsodás a szervezet védekező mechanizmusában.
Immunrendszer és fehérvérsejtek
Az immunrendszer jelentős részét fehérvérsejtek alkotják. A
fehérvérsejtek döntően a csontvelőben képződnek, és az egész
szervezetben megtalálhatóak, a vérben és a nyirokrendszerben is.
Feladatuk, hogy megvédjék a szervezetünket a fertőzésektől és az idegen
anyagoktól – foglalja össze röviden a fehérvérsejtek szerepét
dr. Kádár János immunológus, az
Immunközpont főorvosa. A veleszületett immunbetegségeknek 150-nél is több formáját ismerjük.
Szerteágazó tünetek
A betegségre a gyakori, súlyos, és a kezelésre rosszul reagáló
fertőzések hívhatják fel a figyelmet, melyek érinthetik a légutak, az
agy, a gerincvelő, a húgyutak, a bőr és a gyomor- és bélrendszer
területét is. Gyermekkorban intő jel lehet a fizikai fejlődés, a
növekedés és súlygyarapodás elmaradása. Emellett ismétlődő tüdő-,
orrmelléküreg- és fülgyulladás, visszatérő tályogok, a nyirokcsomók, lép
megnagyobbodása és autoimmun betegségek jelezhetik a betegséget.
Kivizsgálás és kezelés
Ha a családban előfordult már primer immunhiány, a felsorolt tünetek
esetén mindenképp gondolni kell az öröklődés lehetőségére, de a betegség
akkor is megjelenhet, ha a családtagoknál nem áll fenn immunrendszerrel
kapcsolatos probléma. A pontos diagnózis megállapításának fontos elemei
a családi és egyéni kórelőzmény ismerete, a fertőzések kórokának,
lefolyásának, típusának gondos elemzése, az ismételten elvégzett
fizikális és rutin laboratóriumi vizsgálatok, immunológiai tesztek.
A szerzett immunhiány gyakoribb
Amennyiben a külső ártalom - senyvesztő betegség, májelégtelenség,
alultápláltság, vesebetegségek, sugárártalom, gyógyszerek-kémiai szerek,
daganatok, fertőzések - a szervezetet születés után érik, akkor az
immunhiány szerzett, vagy másodlagos. Felnőtt korra elsősorban a
szerzett immunbetegségekkel lehet találkozni. Ilyen esetekben a
tünetegyüttes mögött az alapbetegség megkeresése a lényeges: ennek első
lépése a belgyógyászati kivizsgálás. Sokszor meghatározóak az
alapbetegség tünetei, mely többnyire a szervezet egészét károsító
folyamat: pl. vérképzőrendszeri daganat, leromlás, súlyos
anyagcserezavar vagy valamely szerv kifejezett és tartós károsodása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése