Amikor
valaki mellettünk szitkozódik, sokféle elképzelés kezd körvonalazódni bennünk
az illetőről, de lefogadom, a legkevésbé sem jut eszünkbe egy durva,
közönséges, netán obszcén szavakkal dobálózó emberről, hogy ő feltehetően az
átlagosnál intelligensebb, esetleg őszintébb, vagy akár nyugodtabb. Előbb
gondoljuk az illetlen modorú személyről a felsoroltak ellenkezőjét, a kutatók
mégis a pozitív jellemzőket igazolják.
Nézzük,
mi minden érdekességet tudhatunk meg a csúnya beszédről, annak hatásáról és
alkalmazóiról!
1.
A káromkodás nem trágárság!
A
trágárság és káromkodás nem teljesen szinonimája egymásnak. A kettő kapcsolata
hasonlóképp írható le, mint az általános iskolai biológiai órán mantraként
belénk vasalt „Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar.” mondat. Tehát
nem minden trágárság káromkodás, de minden káromkodás trágár beszéd. Ugyanis,
csak akkor beszélünk káromkodásról, ha az valamilyen szent dolgot vagy Istent
szidja a trágár szavakkal együtt. Ha valaki „szimplán” illetlen, durva,
vulgáris szavakkal színezi a mondanivalóját, még nem káromkodik.
2. A csúnya beszéd
agyunk legalapvetőbb működésének része, csak úgy, mint a légzés.
Benjamin
Bergen What the F. címmel írt könyvében végeláthatatlan mennyiségben sorolja
azokat a példákat, ahol szerencsétlenül járt emberek szókincse agysérülésük
következtében valamiképpen feldúsult trágár kifejezésekkel. Így járt a tisztes
életet élő Phineas Gage, aki homloklebeny sérülése után képtelen volt fékezni indulatait
és csúnya beszédét, ezért társas kapcsolatait képtelen volt fenntartani.
Hasonlóan viselkedett az a férfi is, aki egy stroke-ot követően afáziában
(beszédképtelenség) szenvedett, azonban ha képes is volt pár szóra, azok
nyomdafestéket nem tűrőek voltak, így munkáját azonnal elveszítette, ami nem is
csoda, mivel az illető nem mellesleg pap volt. Orvosok tehát sok esetben azt
találták, hogy a csúnya beszéd a szalonképes kommunikációtól függetlenül képes
működni. Utóbbi működésképtelenné válása pedig még nem jelenti a trágár beszéd
véget érését. Ennek oka, hogy a beszéd elengedhetetlen részét képező szavak nem
csupán az agykéregben, azaz a legmagasabb agyműködésért felelős területen
jönnek létre. Míg a normál beszéd a bal agyféltekében képződik, addig a csúnya
szavak a jobb agyfélteke mélyebben elhelyezkedő, egyben evolúciós szempontból
ősibb, alapvetőbb limbikus rendszerben jönnek létre. Ez a terület pedig az
érzelmi reakciókért felelős. Nem hiába tehát, hogy a trágár, sokszor alpári
kifejezések leginkább érzelmek kíséretében kívánkoznak a szánkra.
3.
Amikor megállíthatatlanul jönnek a csúnya szavak.
A
Tourette-szindróma egy kényszeres cselekedetekkel járó pszichiátriai kórkép,
ami az esetek kicsiny százalékában kontrollálhatatlanul előre törő szitokszavak,
mások szidásának formájában mutatkozik meg. A betegség ritka, de annál nagyobb
gondot okoz a benne szenvedőknek, mivel az akaratlan és nem megfelelő
viselkedések elfojtása náluk nagyon nehezen megy, mivel az ezekért felelős
agyterületek működésében van zavar. Gondoljunk bele abba, milyen sokszor kell
kontrollálnunk saját magunkat egy nap folyamán, vagy hányszor illetnénk
számunkra ellenszenvesen viselkedő személyeket leplezetlen, nyers
véleményünkkel, de bennünk működik az a STOP tábla, aminek köszönhetően nyelünk
egyet, majd mondanivalónkat kulturált formába öntve tálaljuk azt.
4. A profán szavakat
használók jobban bírják a fájdalmat.
Az,
hogy ki, mennyi ideig képes egy közel jeges vízben tartani a kezét, megmutatja
a fájdalombírás mértékét. Ezt felhasználva kutatók arra kérték a kísérletbe
bevont személyek egy részét, hogy meghatározott, trágár szavakat használjanak,
miközben kezük a hideg vízben van. Ugyanezt a feladatot kapta a csoport másik
fele, de nekik semleges szavakat kellett mondogatniuk. Az eredmény pedig
meglepően nagy különbséget mutatott a két csoport között. Az illetlen szavakat
mondogató személyek pulzusa nőtt, és közel kétszer annyi ideig voltak képesek
elviselni a fájdalmat, mint a nem trágár csoport tagjai. A kutatók azzal
magyarázzák ezt a reakciót, hogy a csúnya szavak kiejtése pont olyan reakciót
vált ki a szervezetünkből, mint egy vészhelyzet. Ezt a tudomány Üss vagy
Fuss!-reakciónak nevezi, és ősi ösztöneink egyike. Ilyen helyzetben testünk
felkészül a kihívásra, adrenalin szintünk megemelkedik, és képesek vagyunk
nagyobb fájdalmat elviselni. Biztosan mindenkinek van olyan emléke, mikor
kikerülve egy veszélyes helyzetből csak akkor veszi észre a szerzett sérülését,
mikor már megnyugodott. Valami ilyesmi történik velünk kicsiben akkor is, mikor
durva, sértő szavakat mondunk. Feltehetően persze akkor is, mikor halljuk őket.
5.
A csúnya beszéd erősebbé tesz?
Amikor
legközelebb egy konditeremben járunk, és ferde szemmel nézünk egy komoly súlyt
kiemelő emberre, mert száját a súlyokkal arányosan komolyodó, szitkozódó szavak
hagyják el, gondoljunk arra, hogy ki tudja, lehet, hogy éppen olvasta azt a
tanulmányt, miszerint a trágár szavak használata növeli az izomerőt és javítja
az állóképességet. Ha pedig nem is így történt, ösztönösen ráérzett arra, amit
a Keele egyetem kutatói bizonyítottak. Biciklizés közben mérték a kutatásban
résztvevők fizikai értékeit, és azt találták, hogy az alpári, durva szavakat
mondogatók teljesítménye szignifikánsan jobb a semleges szavakat
mondogatókénál.
6. Amikor a szexuális
élmény is nő.
Érdekes
módon, a közönséges szavak használata sok párnál a szexiális együttlét minőségét
is javítja. Mivel ezeknek a kifejezéseknek, mondatoknak kimondása ellenkezik a
belénk diktált normákkal, sokan csak titkon vágynak rájuk az együttlét során,
mégsem hangzanak el. A trágár szavak érzelmi impulzusokkal egybekötött pozitív
hatása azonban az arra vágyóknál vitathatatlan. Kimondásuk a szabadság és a
helyzet teljes kontrollálásának érzetét adják, ami növeli az önbizalmat és
teljesítményt az ágyban. Természetesen ez nem recept a jó szexhez, mivel azok
számára, akiket feszélyez egy ilyen helyzet, nem a legjobb megoldás a vulgáris
vagy obszcén szavak suttogása.
7.
Beszélj csúnyán, légy őszinte?
Azok
az emberek, akik szűretlen formában tálalják véleményüket, feltehetően nem
módosítanak meglátásaikon akkor sem, ha a környezet mást vár el. Mivel kevésbé
akarnak megfelelni másoknak, így kendőzetlenül mondják el véleményüket. Ebből
kiindulva több neves egyetem kutatói összefogtak, és 276 embert vizsgáltak
laboratóriumi körülmények között, illetve 73 789-et Facebook tevékenységük
alapján, és azt találták, hogy erős összefüggés van a profán stílushasználat és
egyenesség, őszinteség között. Azok az ismerőseink tehát, akik Facebook-on nem
félnek trágár stílusban közölni véleményüket, feltehetően nem fogják egy
rosszul kiválasztott ruhára a következőt mondani: "Fantasztikusan
áll!"
8. Intelligensebbek a
trágár beszédűek?
Kutatások
arról számolnak be, hogy azok az emberek, akik sok trágár kifejezést ismernek,
az átlagnál magasabb IQ-val rendelkeznek. Mielőtt messzemenő következtetésekbe
mennénk, fontos elárulni, hogy a kutatás eredményénél mindenhol csak a vulgáris
szókincs és IQ összefüggést emelik ki, viszont ez így nem teljesen fedi le az
igazságot. Attól még, hogy valaki állandóan rondán beszél, nem lesz
intelligensebb. A csúnya szavak ismerete akkor jár együtt a magas
intelligenciával, ha a mért személy egy perc alatt képes átlagon felüli számban
felsorolni trágár szavakat, kifejezéseket. Tehát mindez csak azt árulja el egy
illetőről, hogy milyen gyorsan képes gondolkozni, majd szókincséből előhívni az
adott szavakat. Az viszont egyértelmű, hogy attól, hogy valaki széles skálán
ismer, esetleg használ is nyers kifejezéseket, semmiképp sem egyszerű, alacsony
intellektusú ember.
9.
Amikor valaki így akar sakkban tartani.
Amikor
valakinek a főnöke nagyvonalúan szórja dicséret helyett a szitokszavakat,
érdemes arra gondolni, hogy nem is velünk van a baj. A trágár beszéd és
degradáló kifejezések pont arra jók, hogy az azokat halló elbizonytalanodjon,
és biztos legyen abban, hogy a másik fél nála erősebb, keményebb, bátrabb és
magabiztosabb. A hadvezérek nem hiába használtak mindig is buzdításként trágár,
durva szavakat, mivel ezekkel erőt tudtak adni a támadásra készülő csapatnak,
és el tudták velük hitetni, hogy erősebbek, mint az ellenfél. Néha egy bátran
szókimondó ember társaságában jól érezzük magunkat, mivel szimpatizálunk vele,
és erős szavai nem ellenünk irányulnak, nem sértenek minket. Amikor a szavak
viszont ellenünk fordulnak, néha jobban képesek ártani és fájni, mint egy
pofon. Ilyenkor érdemes higgadtan, kimérten kijönni a szituációból, és ha
lehet, elhagyni a terepet, magára hagyva a szitkozódót.
10. Mikor kicsúszik
egy B betűs szó, és megnyugszol.
A
trágár szavak használata bizonyos mértékig csökkentik a stresszt, de legalábbis
jobban vagyunk a kimondásuk után, mintha kontrollálnánk dühünket, és bent
tartanánk őket. Ahogy Mark Twain mondta, „Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha
nagyon dühös vagy, káromkodj!”, azaz néha jobb kiadni a dühünket, mint
frusztráltan rágódni. Ugyanis ha valami káros, az az elfojtás. Mikor ezt a
cikket írtam, és eljutottam a mondandóm feléig, lefagyott a gépem, és
szokásomhoz híven mentetlenül (és menthetetlenül) elveszett a számítógép
„tudatával” együtt minden addigi gondolatom. Abban a pillanatban csúszott ki
egy tőlem nem megszokottnak tűnő B betűs kifejezés, és eszembe jutott a cikk
néhány pontja. A csúnya beszéd képessége agyam egyik alapvető működésének része,
a kimondással nyugodtabb, de eltökéltebb is lettem kicsit, és ettől még se
butább, se rosszabb nem lettem, így érdemesnek láttam a nagy levegővételt, majd
a cikk befejezését.
Mint
ahogy nem mondhatjuk minden virágárusra, hogy rossz ember bizony ő nem lehet
(mert ugye, aki a virágot szereti...), ne felejtsük el, hogy minden eredmény
alapja statisztika. Bizonyára mindenki ismer durva szájú embereket, akikre
minden jellemző, csak a magas IQ vagy őszinteség nem, mégis elgondolkoztató,
hogy a belénk nevelt önkontrollhoz és szociális elvárásokon alapuló, mindig
kulturált és szalonképes stílushoz önmagunk vagy környezetünk miatt
ragaszkodunk? Amíg nem másokat sértően használjuk a szókészletünket színesítő
trágár szavakat, bizonyítottan nem ártunk.
Néha
talán nem lehet gond azzal, ha lazítunk azon a saját szánkhoz rögzített
gyeplőn.
Ha
hasznosnak találtad cikkünket, és szeretnél hasonló, 7köznapi pszichológiai
témákról olvasni, csatlakozz hozzánk Facebookon!
Forrás:
- https://arstechnica.com/science/2016/09/what-the-f-what-swearing-reveals-about-language-and-ourselves/
- Stephens, R. & Umland, C. (2011). Swearing as a response to pain – effect of daily swearing frequency. Journal of Pain, 12, 1274-1281.
- Feldman, G., Lian, H., Kosinski, M., & Stillwell, D. (2017). Frankly, We Do Give a Damn. Social Psychological and Personality Science, 1948550616681055. doi:10.1177/1948550616681055
- Kristin, L., J., Timothy, B., J. (2014). Taboo word fluency and knowledge of slurs and general pejoratives: deconstructing the poverty-of-vocabulary myth. Elsevier, 251-259.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése