A sérv tünetei és kezelése gyerekeknél

A sérv tünetei és kezelése gyerekeknél

A gyermekkori sérvek a leggyakoribb sebészeti problémák közé tartoznak, ám ellentétben a felnőttkori sérvekkel, ezek többnyire veleszületett rendellenességek. Mit kell tudni a köldöksérvről, a lágyéksérvről és a rekeszsérvről?Míg a felnőttek esetében a hasfali gyengeség, erőlködés (fokozott hasi nyomás), súlyfelesleg áll a háttérben, a gyermekeknél már a születéskor jelen van a sérv, ám előfordul, hogy csak később lesz észlelhető.

Mitől alakulhat ki a sérv?

Sérvről akkor beszélhetünk, ha valamely belső szerv (rendszerint a bél, de lehet a petefészek, húgyhólyag is) kikerül abból az üregből, amelyben a helye van.

A szülők többsége ezt hamar tapasztalja, hiszen a gyermek testén olyan dudor jelenik meg, amely nem odavaló, jellemzően a köldök és a lágyék területén. Nézzük most meg, mit kell tehát tudni erről a két sérvtípusról!

Köldöksérv

A köldöksérv az érett újszülöttek 4-8 százalékát érintő rendellenesség, ami a fiúknál és lányoknál egyenlő arányban fordul elő. Nagysága változó lehet: babnyi mérettől akár tojásnagyságúig terjedhet. A köldöksérvvel, ami a köldökgyűrűben megjelenő hasfali sérv, a köldökcsonk leválást követően találkozhat a szülő.

Ennél a sérvtípusnál a köldökgyűrű kötőszövete lazul meg, ami a köldökgyűrű kitágulását és a kötőszövetes hártya megnyúlását okozza. Csecsemőknél főként síráskor, erőlködéskor domborodik előre.

Szerencsére, ez a sérvtípus - a hasfal erősödésével - spontán gyógyulásra hajlamos, többnyire nem okoz panaszokat, így nem kell korai műtéttel helyreállítani. A gyermek egy-kétéves korára visszafejlődik, amennyiben azonban kétéves kor után is tapintható, vagy fájdalommal jár, akkor a műtét indokolttá válik.

Amennyiben gyermekednél sérvre gyanakszol, otthoni diagnosztizálással, a köldöksérv leragasztásával semmiképp ne kísérletezz! Fontos, hogy a tünetek jelentkezésekor mihamarabb keress fel szakorvost, aki a további teendőkről fog dönteni.

Lágyéksérv

Ez a sérvtípus az érett újszülöttek 4-5 százalékában észlelhető, koraszülötteknél még gyakoribb probléma lehet. Lágyéksérv esetén a hasfal rendellenes nyílásán keresztül (ezt sérvkapunak nevezzük) egy vagy több hasüregi szerv (bélkacs illetve a lányoknál a petefészek) előre esik a lágyéktáji régióba. Fiúk esetében ez a herezacskók, míg a lányoknál a nagyajkak irányába történik.

A lágyéksérv jellemző tünete a fájdalmatlan, időszakosan megjelenő előre domborodás a lágyéki területen. Maga a lágyéksérv tehát - amennyiben nincs éles, kemény szélű gyűrűje - nem szokott panaszokat okozni a gyermeknél. A fiúgyermekeknél a herezacskók tövénél figyelhető meg a rugalmas dudor, amelynek mérete változó lehet, és mindkét részt érintheti. Lágyéksérv esetén a tömlő tartalma általában könnyedén visszamegy a helyére.

A lágyéksérv fiúknál jóval gyakoribb, aminek a magzati létben keresendő fejlődéstani okai vannak. A herék ugyanis a vesékkel közös telepből fejlődnek ki a hasüregben, és a magzati élet végére átbújnak a hasfalon, így ereszkedve le a herezacskóba. A vándorlás során az erekkel és ondóvezetékkel együtt a hashártyát is húzzák, mint egy zsákot. Ennek a zsáknak normális esetben be kellene záródnia. Amennyiben ez nem történik meg, sérvtömlő alakul ki, amelybe belecsúszhatnak a belek.

Ez a járat a lányoknál is kialakul, esetükben a sérvtömlőbe a méhkürt illetve a petefészek kerülhet. Amennyiben tehát ez a bizonyos járat a heréig követhető, akkor a lágyéksérv egyik típusával, a heresérvvel van dolgunk. Ez esetben a lágyéksérvnek megfelelő oldalon a lágyék mellett a herezacskó is duzzadt, lányok esetében pedig ritkán a nagyajkakba türemkedhet.

Speciális helyzetet okoz, ha a kialakult járat csak részlegesen záródik, így azon mindössze a hasüregi vizenyő tud átjutni. Ez esetben a sérvtömlőben csak folyadék lesz, és vízsérv alakul ki.

Vízsérv esetén a szülő a here vagy a herevezeték burkai között felhalmozódó, átvilágítható folyadékra lehet figyelmes. A vízsérv nem jár fájdalommal, és - a lágyéksérvvel ellentétben - nem okoz kizáródási tüneteket. Nyugalomban magától megszűnik. Ezek az esetek gyakran néhány hónap alatt felszívódnak, és semmiféle károsodást nem okoznak.

Vízsérv esetén is szükséges szakorvosi véleményt kérni, hiszen - bár a gyermekek többségénél spontán gyógyul 1-2 éves korra- műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Mi a teendő a lágyéksérvvel?

A legfontosabb teendőd, hogy amennyiben gyermekednél lágyéksérvet tapasztalsz, mihamarabb fordulj vele orvoshoz! Ennél a sérvtípusnál ugyanis sebészeti kezelés, műtét válhat szükségessé. Nem szabad halogatni, arra várni, hogy a sérv majd visszafejlődik magától.

Amennyiben a lágyéksérv tünet- és panaszmentes, akkor tervezett műtétre lehet szükség, ha azonban a sérv kizáródott, akkor azonnali sebészeti beavatkozás válik szükségessé.

Mit jelent a sérvkizáródás?

A sérvkizáródás a lágyéksérv legveszélyeseb szövődménye. A sérvtartalom többnyire könnyedén csúszik ki-be a sérvkapun, ám előfordul, hogy nem megy vissza. Ilyenkor a sérvkapu a sérvtartalmat és az azt ellátó ereket gyűrűszerűen szorítja el, ami vérellátási zavarokat okozhat, és a bél (vagy a here illetve a petefészek) károsodásához vagy elhalásához vezethet.

Sérvkizáródásra utalnak az alábbi tünetek:

- haspuffadás
- erős hasi fájdalom
- hányás
- véres széklet
- széklet és bélgáz nem ürül
- kis csecsemőknél indokolatlanul sok bukás, nyugtalanság

A sérvkizáródást nagyon komolyan kell venni: a csecsemőkori lágyéksérvek negyedénél a kizáródás a sérv első jele, és különösen veszélyeztetettek a koraszülött csecsemők.

A beteget azonnal kórházba kell szállítani!

Rekeszsérv

Gyermekeknél a harmadik legjellemzőbb sérvtípus a rekeszsérv. Ez a sérvtípus a rekeszsérv hibás fejlődéséből alakul ki, és komoly következményekkel járhat, hiszen a hasüregi szervek (gyomor, máj, belek) kerülnek a mellüregbe, ezek pedig rontják az itt található szervek működését. Ezt a fejlődési rendellenességet ultrahangvizsgálat segítségével általában már a terhesség során felismerik.

Általánosságban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a veleszületett rekeszsérvre:

- nyelési és szopási nehezítettség
- a súlygyarapodás elmaradása
- hányás
- sápadt bőr, nyugtalanság vagy elesettség
- fulladás, nehéz légzés
- száj körüli kékség
- halvány, fehér arc
- szapora légvétel
- gyors szívverés

A gyanút ultrahang és röntgenfelvétel igazolhatja.

A veleszületett rekeszsérvnek két fő típusát különböztetjük meg: gyakoribb az ún. Bochdalek féle rekeszsérv, ami gyakrabban fordul elő fiúknál és többnyire más betegségek is társulnak hozzá. Ennél a típusnál a rekeszhiány a rekeszizom hátsó részén, elsősorban a bal oldalon található, így a betüremkedő gyomor és bélkacsok az itt lévő szerveket (szív, tüdő) tolják át a jobb oldalra. A Bochdalek féle rekeszsérv gyakran az érintett tüdő fejletlenségével vagy hiányával jár együtt, és szívelégtelenséget is okozhat.

A tünetek (légzési nehézség, oxigénhiány) már a születést követően tapasztalhatóak, ezért mihamarabb szükséges az operáció, hogy a beleket visszahelyezhessék a hasüregbe, és a rekeszhiányt lezárják. Sajnos azonban a gyors kezelések mellett is magas halálozással járó rendellenességről van szó.

A másik típus, a Morgagni-sérv a leányoknál gyakoribb elváltozás. A rekeszizom elülső részét érinti, jobboldali elhelyezkedésű. Elsősorban a máj egy része kerül a mellkasba, és általában nem okoz panaszokat az újszülöttnél. Erre a sérvtípusra a testsúlyfejlődés elmaradása, emésztési nehézségek, mellkasi diszkomfortérzés vagy légzési problémák hívhatják fel a későbbiekben a figyelmet. Képalkotó eljárások (röntgen, CT, MRI) segíthetnek a diagnózis felállításában, és érdemes már gyerekkorban elvégezni a korrigáló
műtétet.