Peritonsillaris tályog gyermekkorban

Gyógyhírek | október 8, 2015

A felsőlégúti gyulladások a gyermekkor nagyon gyakori betegségei.

Az orrmandula és garatmandula tüszsős gyulladása az óvodás és iskoláskor leggyakoribb baktériális gyulladásai. Gyakori oka ez az iskoláskor hosszú és erős antibiotikus kúráinak, és az iskolából való hosszabb kimaradásoknak.
De sajnos az is gyakori hogy a már meggyógyult kis beteg rövid időn belül újból visszaesik, kialakul újból a mandulagyulladás, vagy leggyakoribb szövődménye, a peritonsilláris tályog. ( 1. ábra)

1. ábra: peritonsilláris tályog klinikai képe

Panaszok és tünetek

A nagyon erős torkfájás, nyelési nehézség, a mandulagyulladás tünetei, melyhez magas láz és rossz szájszag társul.
Peritonsilláris tályog kialakulásakor ezek a tünetek tovább rosszabbodhatnak, időnként a láz még feljebb szökik, és fülbe sugárzó fájdalom alakul ki.
A kialakuló tályog leggyakoribb tünete a fokozódó nyelési képtelenség. Néha nem csak az ételt de még saját nyálát sem tudja jól lenyelni a beteg, és nagyon jellemző az elmosott beszéd (hot potato-mintha forró krumplit kapott volna be).
A tályog növekedésével szájnyitási korlátozottság is kialakul és megnagyobbodnak a nyaki nyirokcsomók.
A gyermek nagyon elesett agoniához közeli állapotúnak tűnik. A peritonsilláris tályogra feltétlenül gondolni kell, ha már szájnyitási nehézség társul a mandulagyulladás tüneteihez.

Kialakulásaának oka: Pathogenesis

A Peritonsillaris tályog egy olyan heveny mandulagyulladás, amely mellett tipikusan az egyik oldalon tályog alakul ki.
A tályog a mandulán belül, mellett és mögötti térben is kialakulhat.
A kialakulásért felelős baktériumok leggyakrabban a staphylococcusok, sterptococcusok és a fusobactérium necrophorum. A heveny mandulagyulladással szemben a vírusoknak nincs szerepük a tályog kialakulásában.
Az akut- heveny mandulagyulladás szövődményei szerencsére ritkák, azonban a kialakuló szövődmények egyharmada ez az igen veszélyes peritonsilláris tályog. Még a helyesen használt antibiotikumok mellett meggyógyított mandulagyulladás sem akadályozhatja meg a tályog kialakulását (szemben a rheumás lázzal).

Kezelés:

Mivel a peritonsilláris tályog gyorsan tovaterjedhet a nyak lágyrészei közt (gátorüreg- medisztinum- agyalap), ezért potenciálisan életveszélyes megbetegedés! Csak a sürgős sebészeti beavatkozás segíthet a felnőtt és gyermek esetében is.
Ezért amikor a gyermek ilyen betegséggel jelenik meg a kórházban, azonnali kórházi felvétel szükséges, (fül-orr-gégészeti osztály). Ezt követően, vért vesznek a betegtől sürgős laborvizsgálatok céljából, (gyulladásos tünetek laborértékeinek ellenőrzése, vérkép, stb.) vénát biztosítanak intravénás antibiotikus kezelés, láz és fájdalomcsillapítás és folyadékpótlás céljából, és a beteget előkészítik a sebészi beavatkozásra.
A sebészi beavatkozás az egyik abszolút sürgősségi fül-orr-gégészeti beavatkozás, amihez gyakorlott fül-orr-gégész (szakorvos) szükséges.
A tályogban kialakult gennyet tű aspirációval kell leszívni, vagy a tályogfal bemetszésével kiüríteni a gennyet, vagy azonnali altatásos mandulaműtét során kell megnyitni a tályogot (abscess tonsillectomy).
A beavatkozás során a tályogban található gennyből mintát veszünk a baktáériumok valamint, azok antibiotikus ellenállásának -rezisztenciájának vizsgálatához. (A tapasztalat során elkezdett antibiotikum típusa mikrobiologiai vizsgálat eredménye alapján később változtatható.)
Ha valami folytán a mandulaműtétet az akut fázisban nem végeztük el (labor értékek, vérzési paraméterek stb), a későbbiekben feltétlenül szükséges, mert mind a mandulagyulladás, mind a tályog újbóli kialakulására lehet számítani.
Minimum 6 hét várakozás szükséges ezen esetben az utolsó torokgyulladástól számítva a biztonságos mandulaműtét elvégzéséhez.
Ha az abscessus-tonsillectomiát biztonsággal el lehet végezni, akkor a beteg gyorsabban túlesik ezen a megbetegedésen, és csak egyszer kell operálni, kórházba feküdni stb. Az operáció előtt magas dózisban penicillin-clavulánsav kezelést tartunk szükségesnek.
A postoperatív vérzés veszélye általában kisebb a tályog-tonsillectomia oldalán, mint az egyszerűbb tonsillectomia oldalán, de biztonságképpen a beavatkozás előtt az alvadási paramétereket is mindig ellenőrizni kell.
A műtét utáni időszakban a beteg a kórházban intravénás antibiotikus kezelésben részesül, 24-48 órán keresztül, és csak jelentős- drámai javulás után engedhetjük haza szájon át szedendő antibiotikus kúrával.
A nem szteroid gyulladáscsökkentők úgyanúgy javasoltak, mint a szájöblögetők.
A teljes antibiotikus kúra a kórházival együtt 10 nap, ellenőrzés ezután is szükséges.