Veleszületett csípőficam tünetei és kezelése

Mi a veleszületett csípőficam?

A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben.

Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.

Tünetek: beszűkült mozgás, izomsorvadás, kattanó csípő, csecsemő végtagjai nem egyenlő hosszúak, csecsemő combján a ráncok nem egyformák, kacsázó járás, sántítás, csípőfájdalom, Trendelenburg-tünet, egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül

A veleszületett csípőficam előfordulása

A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.

A veleszületett csípőficam okai

A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. Farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.

A veleszületett csípőficam tünetei

A magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet.

Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd. Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára zavaró tünetek sem.

Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető, hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja.

A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül.

A veleszületett csípőficam diagnózisa

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata.

Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.


A veleszületett csípőficam kórlefolyása

Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja meg a mozgászavart.

A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.

A veleszületett csípőficam kezelése, megelőzése

A veleszületett csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel lehet ismerni.

Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék, Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják, hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést, bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség műtétre.

Hasznos tudnivalók

Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák. Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya használata).

A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék fogyasztása is ajánlott.

Szűrővizsgálat nagyon fontos:

• az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után;


• a másodikra 3-4-hetes korban;


• a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.