Koponyasérülés veszélyei gyermekkorban

Ide tartozik mindenféle sérülés, ami a ko­ponya bőrét, csontos részét vagy annak tartalmát (agyvelő) érinti. Gyermekkorban elég gyakori baleset, főleg az első két évben, és természetesen ezek a balesetek okozzák a legnagyobb szorongást a szülőknek, amivel aztán az ügyeletre viszik a gyermeket.
Valóban, a kezdeti tüneteken kívül a koponyasérülés órákkal később is előidézhet tüneteket: agyvérzést, agynyomást a fejben keletke­zett vérömleny miatt, amit a hártyák közé kiáramlott vér alkot. Ezek károsíthatják az idegszöveteket, akár a sejtek elhalásához is vezethetnek, amelyek tartós idegi károsodást eredményeznek.
A koponyasérülések túlnyomórészt ott­hon történnek (a gyerek leesik az ágyról, a díványról, vagy játék, futás közben üti meg a fejét). Ezen kívül közúti baleset vagy valamilyen sporttevékenység közben is ér­heti a gyermeket koponyasérülés. Látszólag ártalmatlan sérülésnek tűnik, de mindig jobb orvoshoz fordulni, aki az után megállapítja, hogy otthon kell-e megfigyelés alatt tartani a gyermeket, vagy érdemes kórházba vinni kivizsgálásra, esetleg benntartják a kórházi osztályon.

Mi történik

A tünetek és a következ­mények a baleset súlyosságától függnek. A kevesebb aggodalomra okot adó esetekben a gyermek fejfájásra panaszkodik, sápadtnak tűnik, hány, nem emlékszik rá pontosan, hogy mi történt, aluszékony. Általában, ha az ijedtség elmúlik, a sírást is abbahagyja. Ilyenkor nem kell megijedni, a gyerekek nagy része 24-48 órán belül teljesen rendbe jön. Minden esetben kórházba kell vinni a gyerme­ket, ha közúti baleset történt, ha a gyermek valamilyen betegségben szenved (véralvadási zavar, neurológiai problémák), vagy a kö­vetkező tüneteket mutatja…

Amelyek agyi sérülést feltételeznek:

• Eszméletét veszti;
• tartósan és ok nélkül hány- vagy a hányás háromnál többször fordul elő, és közben étel nem távozik;
• görcs, nehézkes beszéd és gesztikuláció vagy szédülés, járási nehézség jellemzi;
• látászavara van;
• a füléből és/vagy az orrából vér folyik, ami nem marad abba nyomás hatására sem;
• súlyos sebek vannak a hajas fejbőrön;
• erős aluszékonyság, nehézkes ébredés jellemzi;
• nehezen ismeri fel a családtagokat vagy a kedvenc játékait, ingerlékeny;
• erős fejfájásra panaszkodik.

Mi a teendő

Maradjunk higgadtak, és a gyermeket is nyugtassuk meg, ne mutassunk előtte pánikot. Nézzük meg, milyen súlyosak a bőrön lévő sérülései, ha feldagad a sérült testrész, de a bőr ép, akkor 20-30 percen keresztül jéggel hűtsük. Ha vérzik, akkor rögtön hívjunk orvost, vagy vigyük kórházba. Ha vér szivárog az orrából és/vagy a füléből, akkor valószínűleg eltört valamije vagy gerincsérülést szenvedett.

Eszméletvesztés esetén hívük a mentőt!

Ha a gyerek nincs eszméleténél, azonnal hívjunk mentőt, a segítségre várva folya­matosan figyeljük a gyermek életfunkcióit (légzés és szívverés), és szükség esetén, ügyelve a gerincoszlopra, kezdjük meg az újraélesztést (lélegeztetés szájból szájba, szívmasszázs). Bármekkora erejű ütés is érte a gyermek fejét, a legideálisabb, ha 24-48 órán át megfigyelés alatt tartjuk, mert másodlagos tünetek jelentkezhetnek.

Gerincvelői sérülés elkerülése

Ha a sérülés a gerincoszlopot vagy a nyakat is érinti, nagyon figyeljünk a gyermek mozgatásakor, hogy elkerüljük a gerincvelő sérülését, ne hajlítsuk be a hátat, és tartsuk a fejet a nyakkal egy vonalban, ha mindenképpen meg kell mozdítania a gyermeket, akkor jó, ha amíg az egyik ember a fejet szilárdan és egy vonalban tartja, addig a másik a testet fogja, mindig egyenesen.

Megelőzés

Az otthoni balesetek elke­rülése érdekében a következőket javasoljuk:

• Tanítsuk meg a gyereknek, hogy mik a határai.
• A környezetét alakítsuk a gyermek szá­mára megfelelően.
• Ha még kicsi, ne hagyjuk őrizetlenül né­hány pillanatra sem. Ha például a kiságy rácsa a mellkasáig ér, már át tud rajta lendülni.
• Ne használjunk bébikompot, mert kés­lelteti a gyermek mozgásfejlődését.
• Ha nagyobbacska, akkor se figyeljünk rá kevésbé. Ha ugyanis önállóan mozog, megnő a veszélyhelyzetek száma is, elér­heti például a veszélyes, nehéz tárgyakat, a nyitott ablakot, meredek lépcsőt stb..
• Az autóval történő utazások során mindig kössük be a gyereket a biztonsági övvel, a hátsó ülésre rögzített és az életkorának megfelelő gyerekülésbe. Kiskorától fogva neveljük bukósisak használatára biciklizés vagy kismotorozás közben, akkor is, ha csak utasként ül a biciklin.

Koponyasérülés veszélyei gyermekkorban

Ide tartozik mindenféle sérülés, ami a ko­ponya bőrét, csontos részét vagy annak tartalmát (agyvelő) érinti. Gyermekkorban elég gyakori baleset, főleg az első két évben, és természetesen ezek a balesetek okozzák a legnagyobb szorongást a szülőknek, amivel aztán az ügyeletre viszik a gyermeket.
Valóban, a kezdeti tüneteken kívül a koponyasérülés órákkal később is előidézhet tüneteket: agyvérzést, agynyomást a fejben keletke­zett vérömleny miatt, amit a hártyák közé kiáramlott vér alkot. Ezek károsíthatják az idegszöveteket, akár a sejtek elhalásához is vezethetnek, amelyek tartós idegi károsodást eredményeznek.
A koponyasérülések túlnyomórészt ott­hon történnek (a gyerek leesik az ágyról, a díványról, vagy játék, futás közben üti meg a fejét). Ezen kívül közúti baleset vagy valamilyen sporttevékenység közben is ér­heti a gyermeket koponyasérülés. Látszólag ártalmatlan sérülésnek tűnik, de mindig jobb orvoshoz fordulni, aki az után megállapítja, hogy otthon kell-e megfigyelés alatt tartani a gyermeket, vagy érdemes kórházba vinni kivizsgálásra, esetleg benntartják a kórházi osztályon.

Mi történik

A tünetek és a következ­mények a baleset súlyosságától függnek. A kevesebb aggodalomra okot adó esetekben a gyermek fejfájásra panaszkodik, sápadtnak tűnik, hány, nem emlékszik rá pontosan, hogy mi történt, aluszékony. Általában, ha az ijedtség elmúlik, a sírást is abbahagyja. Ilyenkor nem kell megijedni, a gyerekek nagy része 24-48 órán belül teljesen rendbe jön. Minden esetben kórházba kell vinni a gyerme­ket, ha közúti baleset történt, ha a gyermek valamilyen betegségben szenved (véralvadási zavar, neurológiai problémák), vagy a kö­vetkező tüneteket mutatja…

Amelyek agyi sérülést feltételeznek:

• Eszméletét veszti;
• tartósan és ok nélkül hány- vagy a hányás háromnál többször fordul elő, és közben étel nem távozik;
• görcs, nehézkes beszéd és gesztikuláció vagy szédülés, járási nehézség jellemzi;
• látászavara van;
• a füléből és/vagy az orrából vér folyik, ami nem marad abba nyomás hatására sem;
• súlyos sebek vannak a hajas fejbőrön;
• erős aluszékonyság, nehézkes ébredés jellemzi;
• nehezen ismeri fel a családtagokat vagy a kedvenc játékait, ingerlékeny;
• erős fejfájásra panaszkodik.

Mi a teendő

Maradjunk higgadtak, és a gyermeket is nyugtassuk meg, ne mutassunk előtte pánikot. Nézzük meg, milyen súlyosak a bőrön lévő sérülései, ha feldagad a sérült testrész, de a bőr ép, akkor 20-30 percen keresztül jéggel hűtsük. Ha vérzik, akkor rögtön hívjunk orvost, vagy vigyük kórházba. Ha vér szivárog az orrából és/vagy a füléből, akkor valószínűleg eltört valamije vagy gerincsérülést szenvedett.

Eszméletvesztés esetén hívük a mentőt!

Ha a gyerek nincs eszméleténél, azonnal hívjunk mentőt, a segítségre várva folya­matosan figyeljük a gyermek életfunkcióit (légzés és szívverés), és szükség esetén, ügyelve a gerincoszlopra, kezdjük meg az újraélesztést (lélegeztetés szájból szájba, szívmasszázs). Bármekkora erejű ütés is érte a gyermek fejét, a legideálisabb, ha 24-48 órán át megfigyelés alatt tartjuk, mert másodlagos tünetek jelentkezhetnek.

Gerincvelői sérülés elkerülése

Ha a sérülés a gerincoszlopot vagy a nyakat is érinti, nagyon figyeljünk a gyermek mozgatásakor, hogy elkerüljük a gerincvelő sérülését, ne hajlítsuk be a hátat, és tartsuk a fejet a nyakkal egy vonalban, ha mindenképpen meg kell mozdítania a gyermeket, akkor jó, ha amíg az egyik ember a fejet szilárdan és egy vonalban tartja, addig a másik a testet fogja, mindig egyenesen.

Megelőzés

Az otthoni balesetek elke­rülése érdekében a következőket javasoljuk:

• Tanítsuk meg a gyereknek, hogy mik a határai.
• A környezetét alakítsuk a gyermek szá­mára megfelelően.
• Ha még kicsi, ne hagyjuk őrizetlenül né­hány pillanatra sem. Ha például a kiságy rácsa a mellkasáig ér, már át tud rajta lendülni.
• Ne használjunk bébikompot, mert kés­lelteti a gyermek mozgásfejlődését.
• Ha nagyobbacska, akkor se figyeljünk rá kevésbé. Ha ugyanis önállóan mozog, megnő a veszélyhelyzetek száma is, elér­heti például a veszélyes, nehéz tárgyakat, a nyitott ablakot, meredek lépcsőt stb..
• Az autóval történő utazások során mindig kössük be a gyereket a biztonsági övvel, a hátsó ülésre rögzített és az életkorának megfelelő gyerekülésbe. Kiskorától fogva neveljük bukósisak használatára biciklizés vagy kismotorozás közben, akkor is, ha csak utasként ül a biciklin.