Dr. Bauer Béla Ph.D. gyermekgyógyász főorvos, 50 éves tapasztalatával, számos gyermekbetegség tüneteivel és kezelésével ismerteti meg a blog.bauerbela.ro kismamablog látogatóit. "Nagyon hasznos tanácsokat olvashattunk ismét. Minden szülőnek ajánlom figyelmébe." K.L.
Index
▼
2019. július 2., kedd
Gyermekkori tic zavarok
Gyermekkori tic zavarok
ebm00686
Alapszabályok
Az elhúzódó (2 hónapot meghaladó) tic-ek gyermekpsychiatriai szakvizsgálatot tesznek szükségessé.
Meghatározás
A
tic zavar ugyanazon izom vagy izomcsoport hirtelen fellépő, ismétlődő
és akarattól független görcsszerű rángása vagy hangadási tünete. Fontos,
hogy a mozgások és hangok kisülésszerűek, ismétlődőek és nem szabályos
ritmusúak, és a tünetek akarattól függetlenek
Osztályozás
A tic-ek három csoportba sorolhatók: múló jellegűek, tartósan fennállóak és a Tourette–syndromához tartozóak.
A tartósan fennálló tickek és a Tourette–syndroma
hátterét azonosnak gondolják, az egyetlen különbség a betegség
súlyosságában mutatkozik. Mindkét kórállapot diagnosztikai kritériumához
tartozik, hogy a tünetek a beteg 21 éves életkora előtt kezdődnek.
Az átmeneti tic-ek okairól alkotott vélemények eltérőek.
Epidemiologia
A tartósan fennálló tic-ek előfordulási gyakorisága 4% fölött van.
A Tourette–syndroma előfordulási aránya az össznépességben kevesebb, mint 1 %.
Az
idült motoros tic-ek átlagosan 7 éves kor körül kezdődnek, a
Tourette–syndroma ugyanekkor, vagy kicsit későbben. A tünetek többnyire
4–15 éves korban jelennek meg, a Tourette–syndroma azonban már 1 éves
életkor előtt is előfordult.
Klinikai kép
A tic-ek a testen bárhol megjelenhetnek, rendszerint a fej területén, különösen az arc és a felsőtest izmaiban.
A
motoros tic-ek leggyakoribb típusai a fej megrántása, fintorgás, a
szemöldökök emelése, szemhunyorgatás, az orr ráncolása, a száj
megrándulása, a vállak emelése és a végtagok hajlítgatása.
A hangadásos tic tünetek közé tartoznak a sóhajtozás, ásitozás, köhögés, szipákolás, morgás, horkantás és ugatás.
A
hangadásos tic-ek összetettebb tüneteihez tartozik az obszcén szavak és
kifejezések váratlan kirobbanása (coprolalia), ami 30%–ban a
Tourette–syndromások között fordul elő.
A
tic-ek általában nagyszámú egyéb magatartási zavarral párosulnak,
ilyenek a figyelemzavarok, a tanulási nehézségek, dadogás és egyéb
beszédhibák, alkalmazkodási zavarok, kényszeres panaszok és tünetek,
pánikrohamok, phobiák stb.
Elkülönítő kórisme
Kisgyermekek túlzott mozgásos tevékenysége vagy nyugtalansága
Hyperkinesia
Enyhe formában megjelenő chorea és athetosis
Kényszeres mozgások, melyek cerebralparesissel állnak összefüggésben (Lásd: ebm00748)
A tic-ek háttere
A tic-ek hátterét individualpsychologiai, családpsychologiai, valamint biologiai tényezőkkel próbálták megvilágítani.
A
Tourette–syndromát örökletes, egyetlen–génes zavarnak tartják.
Becslések szerint a népesség 1.2%–a hordozza ezt a gént, és ezen
személyek felénél jelennek meg a tünetek valamilyen formában.
Ezenkívül
a Tourette–syndromában szenvedő tic-elő személyeknél a figyelemzavarok
10–szer, az alkalmazkodási zavarok 17–szer, a pánikrohamok 13–szor, a
depressio pedig 11–szer gyakrabban fordulnak elő, mint az ebben a
syndromában nem szenvedőknél.
Az
örökletességen kívül feltehetően egyéb tényezők is elősegítik a tünetek
megjelenését. Sérülékeny személyekben különösen a szorongást okozó
helyzetek és az érzelmi megterhelések fokozzák a tüneteket.
Kezelés
A
tic-ek és a Tourette–syndroma lefolyása nagymértékben változó lehet.
Spontán remissiók előfordulnak, de a panasz néhány hónapig is
fennállhat. Támogató és tájékoztató beszélgetések a gyermekkel és a
szülőkkel egyértelműen jó hatásúak. Hosszabb ideig fennálló panasz
esetén szakvizsgálat és kezelés indokolt.
A
nehéz eseteket psychotherapiával és gyógyszerrel lehet kezelni. A
kezelés megkezdése előtt a kórismét alapos gyermekpsychiatriai és
psychosocialis vizsgálattal kell megerősíteni, neurologiai
kivizsgálással kiegészítve.
A lehetséges
psychotherapiák közül a legjobb eredményt a magatartási therapiák
adták. A therapia mellett a megfelelő tájékoztatás, tanácsadás és
vezetés nélkülözhetetlen.
Gyógyszeres kezelésként haloperidolt és pimozidot alkalmaznak. A tic-ek kezelésére clonidint is alkalmaztak, de nem bizonyult olyan hatékonynak, mint az előbb említett szerek.
A
gyógyszerelés megkezdése előtt a tic-elő gyermeket gyermekpsychiater
által vezetett kivizsgálásra kell küldeni, a gyógyszerelés pedig
gyermekpsychiater ellenőrzése mellett történjék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése