Dr. Bauer Béla Ph.D. gyermekgyógyász főorvos, 50 éves tapasztalatával, számos gyermekbetegség tüneteivel és kezelésével ismerteti meg a blog.bauerbela.ro kismamablog látogatóit. "Nagyon hasznos tanácsokat olvashattunk ismét. Minden szülőnek ajánlom figyelmébe." K.L.
Index
▼
2019. október 3., csütörtök
Vírustenyészet a bölcsődékben és óvodákban: ki a felelős?
Vírustenyészet a bölcsődékben és óvodákban: ki a felelős?
Egy jóhírű budapesti óvodában a huszonhét gyerekből fétucatnyian
folyamatosan hiányoznak, az éppen jelenlévők többségének pedig folyik az
orra, hurutosan köhög, vagy láthatóan enerváltan gubbaszt az egyik
sarokban. A helyzet az ország többi bölcsődéjében, óvodájában sem jobb.
Egy neve elhallgatását kérő óvodavezető szerint csendestársi
minőségben a bölcsődék és óvodák munkatársai is részt vesznek ennek a
szeptember elejétől március végéig tartó kórfolyamatnak a
fenntartásában. „A legtöbb óvoda toleráns a szülőkkel szemben, belátva,
hogy sok anya az állását kockáztatja, ha a gyereke betegsége miatt
hiányzik a munkahelyéről. Ezért – ha csak nem lázasan érkezik – a
szemmel láthatóan még csak lábadozót, ám orvosi igazolással érkezőt
kénytelenek vagyunk visszafogadni”.
Mint mondja, csak akkor kérhetik a szülőt, hogy vigye haza gyerekét,
ha az lázas. Felhívják ugyan a szülők figyelmét arra, hogy jó lenne, ha
otthon tartanák és kikúrálnák köhögő és orrfolyással
küszködő csemetéiket, ám azt tapasztalják, hogy sokan egzisztenciális
okokból kénytelenek beadni félig gyógyult gyermeküket.
Nem meglepő tehát, hogy a bölcsődék és óvodák ősztől tavaszig,
szabályos baktérium- és vírustenyészetként működnek, egymást
folyamatosan körbefertőző gyermekekkel. A kikezelt gyerek pedig ugyanúgy
veszélyeztetetté válik egy sor szövődmény kialakulása tekintetében,
mint az, akinek gyógyítására nem jut elég idő.
Nyílt titok, hogy nem csak az érintett intézmények dolgozói, de még a
gyermekorvosok sem tudnak szembemenni a szülőkre nehezedő munkerőpiaci
nyomással, bevett gyakorlat tehát, hogy az anya két-három napra megy
csak betegállományba, vagy fizetés nélküli szabadságra, és már a gyerek
betegségének diagnosztizálásakor elkéri az orvostól a közösségbe mehet igazolást. Életre szóló szövődmény
Kaszó Beáta allergológus, csecsemő- és gyermekgyógyász is úgy véli,
hogy a kisgyerekkori fertőzések járványszerű terjedése nem válaszható el
az egzisztenciális problémáktól, de a felnövekvő nemzedékkel szemben
érzett társadalmi felelősségérzettől, s a családok egészségkultúrájától
sem.
„Nem riogatni akarunk, lelkiismeretfurdalást kelteni, de fontos szóvá
tennünk, milyen következményei lehetnek a kisgyerekkorban
átélt sorozatos felsőlégúti megbetegedéseknek” – mondja a gyermekorvos.
Majd gyorsan hozzáteszi: de tisztában kell lennük a kórfolymat
menetrendjével, a tünetek a betegség melyik stádiumára utalnak, mi jelzi
a felülfertőződéseket, a szövődmények kialakulását. Kevesen tudják,
hogy a gyerekek amúgy sem stabil immunrendszere az ismétlődő fertőzések,
esetleg az egymást követő antibiotikum-kúráknak köszönhetően egyre
jobban gyengül.
A tüdőgyógyászként is praktizáló gyerekorvos szerint nem csak az a
baj, hogy néhány nap múlva újra beteg lesz a félig gyógyult
gyermek, hanem az is gondot okozhat, hogy a bölcsődében, óvodában nem
oldható meg az ápolása – például a gyógyszerek pontos beadása. Nem
véletlen, hogy a gyermekorvos csak a tünetmentesség utáni második,
harmadik napon javasolja a visszatérést.
A 2–7 évesek légúti nyálkahártyája csak lassan regenerálódik, ezért a
már gyógyultnak látszó, valójában még köhögő, orrfolyásos gyerek
fogékonnyá válik az újabb fertőzésekre, amelyeket hasonló állapotban
lévő társai hoznak-visznek, vagy visszaeshet, és már szövődmény is
felléphet. A sokszor rutinbetegségnek tartott náthának pedig olyan
szövődményei – melléküreg- és középfülgyulladások, hörghurut,
tüdőgyulladás – lehetnek, amelyek gyógyulási ideje nem csak jóval
hosszabb, mint egy akut nátháé, hanem akár idült bajokat is
okozhatnak. Gondoljunk csak a visszatérő középfülgyulladásra, amely
halláscsökkenéshez is vezethet, vagy a hörghurutra, amely görcsös
köhögéssel, légzési nehézségekkel, éjszakai befulladásokkal is járhat. A
sorozatos légúti fertőzések következménye pedig egy komoly légzőszervi
betegség, az asztma is lehet. Náthától az asztmáig: szülői felelősség
Becslések szerint itthon közel 200 ezer ember szenved asztmában,
számuk pedig évente mintegy 18 ezerrel nő - a betegek között egyre több a
gyermek. Az örökletes hajlam és a környezeti tényezők mellett a
betegség kialakulásban fontos szerepet játszanak a gyakorta ismétlődő
légúti megbetegedések, amelyek először a nyálkahártyát károsítják, majd a
hörgőkben indítják el a krónikus gyulladásos folyamatot.
Mint az immunológiában is jártas szakorvos mondja, „az esetek
többségében – elsősorban azoknál a gyerekeknél, akiknél nem örökletes,
illetve nem allergiás eredetű asztmáról van szó – az akut, vagy szubakut
(visszatérő) légúti betegségek korrekt, otthoni kikezelésével meg
lehetne akadályozni az asztmát, vagyis elébe lehetne menni ennek a ma
még gyógyíthatatlan, bár már jól kezelhető krónikus légzőszervi
betegségnek.
Az óvodapedagógus is utalt rá, bevett gyakorlat, hogy a szülők nem
viszik vissza kontrollra a gyereküket, vagy azért, mert a már előre
elkért igazolás birtokában nem tartják fontosnak, vagy mert nem
szeretnék, ha a zsúfolt rendelőben kellene várakozniuk gyógyult vagy
annak vélt csemetéjükkel.
A kérdésre, hogy megoldható-e a jelenlegi gyermek-háziorvosi
gyakorlatban a rutinbetegségnek tartott, ám kisgyerekkorban valójában
akár alattomosnak is tekinthető légúti betegségekből felépült gyerekek
felülvizsgálata, mielőtt újra a társaik közé visszamennek, Földi Katalin
a saját háziorvosi gyakorlatát említi. „Az esetek többségben a rendelés
végére szoktam visszahívni a kisgyermekes szülőket, így elkerülhető,
hogy a várakozáskor szedjenek össze valamilyen újabb betegséget.
Különösen azoknál a családoknál ragaszkodom ahhoz, hogy lássam a
gyereket, mielőtt visszamegy a társai közé, ahol a szülőnél
már korábbi találkozásoknál is tapasztaltam hiányosságokat”. Ezt ígéri az új munkatörvénykönyv
Ha hihetünk a készülő új munkatörvénykönyv vonatkozó rendelkezéseinek
erejében, életbe lépése után talán nem kell majd szoronganiuk
munkahelyük elvesztése miatt azon anyáknak, akik komolyan veszik az
orvosi ajánlást. A 2012. január elsején életbe lépő szabályozás
jelenlegi változata szerint ugyanis tilos lenne felmondani nem csak a
várandós nőknek, a szülési szabadságon lévő anyáknak, hanem a
gyermeküket gondozó, fizetés nélküli szabadságon lévő, illetve a beteg
gyereküket táppénzen ápolóknak is. A javaslat emellett meghagyja a
gyermekek után járó pótszabadságot; igénybevételére pedig mindkét szülő
jogosult lenne. Ám kifejezetten riasztónak tűnik az a javaslat, hogy a
munkavállaló az új munkahelyén fél évig nem kérheti a munkáltatóját:
engedje el szabadságra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése