Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2015. szeptember 20., vasárnap

MANDULAMŰTÉT PROBLÉMÁIRÓL



Néha muszáj kivenni
A mandulák különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak. Ha pedig a fertőzé- sek nagy gyakorisággal követik egymást, előfordulhat, hogy létrejön egy folytonos duzzadt, krónikus mandulagyulladás alakul ki. A mandulákat azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.
A mandulaműtét elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul.
 Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. 3 éves kor után, rendszerint a következő esetekben javasoljuk a műtét elvégzését: Mandulagyulladás Az orr- és a garatmandulák gyulladását vírus- és baktériumfertőzés okozza, leggyakrabban a felső légúti huruthoz, megfázáshoz kapcsolódik. Kialakulására a rossz higiénés körülmény, a legyengült immunrendszer, az elégtelen táplálkozás vagy valamilyen más betegség megléte hajlamosít.Az orr- és a garatmandulák gyulladásának mások a tünetei, bár gyakran együtt fordulnak elő.
Tüszős mandulagyulladás. A klasszikus tüszős mandulagyulladás a várandósság időszakából, magzati korból származó anyai védettség miatt, 3 éves kor alatt gyakorlatilag nem fordul elő. Ezt a jól körülhatárolt kórképet egy Streptococcus törzsbéli baktérium okozza, és megfelelő antibiotikumra jól gyógyul. Problémát az jelent, ha ezek a fertőzések egy éven belül többször, 4-5 alkalommal ismétlődnek és magas lázzal járnak.
Tályog. Tüszős mandulagyulladás szövődményeként, a mandula körül tályog alakulhat ki. A duzzanat oly mértékű lehet, hogy a beteg képtelen nyelni, szájzára alakul ki. Heves, féloldali, fülbe sugárzó fájdalom jelentkezik. A rendkívül veszélyes kórkép mindenképpen kórházi kezelést igényel. A műtét elvégzésére a tályog lezajlása után van lehetőség. Veszélyes szövődmények.
A műtét különösen indokolt lehet, ha a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel. Ezek kialakulhatnak a bőr, az ízületek, a vese és a szív területén is. Ilyen esetekben, ha a mandula gócként szerepel, eltávolítása megszünteti a szövődményes panaszokat is. Orrmandula nagyobbodás.
 Kisgyermekkorban a szűk felső légutak átmérőjét, már az orrmandula enyhe fokú megnagyobbodása is jelentősen csökkentheti. A gyerekeknél ilyen esetekben akadályozottá válik az orrlégzés és a fül dobüregének szellőzése, melynek következtében krónikus fülgyulladás is kialakulhat. Súlyosabb esetekben a megnagyobbodás olyan nagy mértékű lehet, hogy éjszakai légzéskimaradást és ezzel oxigénhiányos állapotot idéz elő. Ez utóbbi kialakulásában azonban sokszor a megnagyobbodott torokmandula áll.
 Az éjszakai légzéskimaradások jól vizsgálhatók korszerű alváslaborokban. Amennyiben az eredmény indokolja, szükségessé válhat a megnagyobbodott torokmandula kivétele is az oxygénhiányos állapot kivédésére.
 Gócok: számos betegségre utalhatnak A góc egy gyulladásos szövet, melyben a kórokozók továbbra is jelen vannak. Leggyakoribb gócok a mandulákban, a fogakban, az arcüregekben, az epehólyagban, a húgy-ivarszervekben bújnak meg. A szervezetünkbe bejutó mikroorganizmusok ellen a szervezet felveszi a harcot, viszont az is előfordulhat, hogy nem sikerül teljes mértékben felszámolni a fertőzéseket, így a folyamat betokozódik és létrejön a góc. Számos betegség – például sokízületi gyulladás, pikkelysömör, krónikus vastagbél-gyulladás, allergiás betegségek, hajhullás, stb. - esetében góc is okozhatja vagy fellobbanthatja, esetleg súlyosbítja a tüneteket. Sok esetben a góc tünetmentes lehet vagy nem specifikus tüneteket okoz.  

Részletek: http://www.webbeteg.hu/
Mandulaműtét szövődményei
Bár a mandulaműtét ritkán jár szövődményekkel, és legtöbbször azok sem súlyosak, mégis beszélni kell róluk. Az orr-, vagy másképp mondva garatmandula, illetve a két torokmandula eltávolításának műtéti javallata még ma sem teljesen kiforrott. Ez azt jelenti, hogy még ma is történnek nem teljesen indokolt mandulaeltávolítások. Márpedig egy amúgy is kétséges műtét komplikációja mindig felveti a haszon-kockázat arányának általában nehezen eldönthető kérdését. Ezzel pedig számolni kell, mert világszerte évente több millió ilyen operáció történik, így a relatíve ritka szövődmények is nagy számban fordulnak elő.
Az ún. "korai" szövődmények azok a komplikációk, amelyek a műtétet követő első 24 órában, azon belül is leggyakrabban az első 6 órában fordulnak elő. Minthogy a hazai gyakorlatban ezt az időszakot a műtéten átesett betegek általában a kórházban töltik, ezek a szövődmények főként a gégészeti osztályokat érintik. Nálunk - szerencsére - még nem terjedt el az a külföldi gyakorlat, hogy 6, de legfeljebb 12 órával az operáció után a páciensek távoznak. A leggyakoribb szövődmény az ún. "utóvérzés". Ennek gyakorisága 2-4% között van. Orrmandulaműtétet követően gyakoribb, a torokmandula-műtétek után - főleg a korszerű műtéti és vérzéscsillapítási technikák birtokában - ritkább.

A hányás és láz is gyakori, de kevésbé ijesztő és viszonylag könnyen elhárítható szövődmény. A korszerű altatási módszerek bevezetése óta gyakorlatilag megszűnt a műtét alatti (nyál- vagy vér-) félrenyelés, valamint a következményes tüdőgyulladás. A nyelési fájdalom nem is igazi komplikáció, hanem a mandulaműtét mindig meglevő kísérője. Amennyiben viszont tartósan fennáll, az már átvezet a késői, 24 órán túli szövődményekhez. A nyelési fájdalom a műtétet követően 10-12 napig okozhat panaszokat. Reggel a legkifejezettebb, napközben enyhül, hogy a következő reggel ismét erősebben jelentkezzen. A szokásos fájdalomcsillapítók általában segítenek. A műtétet követő napokban előfordulhat kisebb hőemelkedés is, mely gyakorlatilag nem igényel kezelést.

A legfontosabb otthoni komplikáció a rózsaszín, esetleg friss, piros vérzés. Okai: diétahiba (a műtétet követően nem tanácsos túlságosan kemény, nehezen nyelhető ételt, forró italt fogyasztani), ill. a fertőzés. A 12-14 napos teljes gyógyulásig tehát folyékony-pépes koszt, pihenő életmód ajánlatos. Amennyire lehet, óvakodjunk a fertőzésektől - náthás, köhögő barátok, rokonok látogatása tilos! Ha az enyhe vérköpés otthoni fekvésre, valamint a nyakra tett jeges borogatásra nem szűnik meg 10-15 perc alatt, esetleg rövidebb ideig tart ugyan, de erősebb, akkor érdemes a műtétet végző osztály ügyeletére, ha kell, mentővel is visszamenni.
Mandulaműtét: egyre több gyermekhalál
Úgy tetszik, mintha hazánkban az utóbbi időben kicsit szaporodott volna a tragédiával végződő esetek száma.
Nem mindegy, hogy a beteg a szakellátást nyújtó intézménytől milyen távolságban, milyen körülmények között és mennyire intenzíven kezd el vérezni.

Tekintettel arra, hogy gyermekeken elvégzett, egyik leggyakoribb műtétről van szó, számos szülő aggódva hallgatja a tragikus végkifejletekről szóló híreket, s felmerül a kérdés: vajon ezekben az esetekben kivédhető-e a gyermekhalál, s mit tehetnek annak érdekében, hogy ne forduljon elő hasonló tragédia?

- Valóban megdöbbentő, hogy amikor egy gyermek relatíve jó állapotban kerül kórházba, pusztán azért, mert ki kell venni a manduláját, a beavatkozás szövődményébe néha bele is halhat.
Azok ugyanis az úgynevezett késői utóvérzés fázisában keletkeztek, amikor a vérzés csillapításánál leggyakrabban alkalmazott eljárások – lekötések, aláöltések, vagy elektromos koaguláció – nyomán a lekötések, aláöltések felszívódnak, illetve lepotyognak. Ezekben a sebekben mindig fellelhető egy kis szövetelhalás, amikor nem csak a felszín, hanem egy-két milliméter mélységben egy nagyobb átmérőjű ér fala - akár vérnyomás emelkedés okán is - kismértékben elgyöngülhet, megpattanhat, aminek következtében percek alatt nagyon nagy mennyiségű vér távozhat a szervezetből. Ha pedig nem csak egy-egy erecske nyílik meg, hanem a nagy nyaki ütőérnek a felfutásánál sérül meg a nagyon vaskos és hírtelen nagy vérveszteséget okozó ág, az artéria sublingualis, akkor azonnali műtéti ellátást igényel a beteg.

- Ezért a szülőknek minden hazabocsátásnál hangsúlyozzuk: bár nagyon gyakori műtétről van szó, az nem jelenti azt, hogy veszélytelen. A műtét utáni tíz nap minden percében felügyelni kell a gyermeket, gondoskodva arról: bármilyen, akár csekélyke, orrból csepegő, nyálcsíkos, vagy hányással távozó vérzés jelentkezne, éjjel-nappal álljon rendelkezésre egy autó, mellyel a szakellátást nyújtó ügyeletes intézetbe szállítják.

A mandulaműtét – mint azt az említett korábbi esetek is igazolják - nem csak a korai szakaszban, hanem a hetedik-nyolcadik napon is hordozhat ilyen veszélyeket
Feltételezhető, hogy egy nagyon masszív, váratlan és hírtelen jött artériás elvérzés következett be a négyéves kisfiúnál. S, bár – mint mondta – manapság a reanimáció már csodákra képes, ha egyszer összeomlik a keringés és elindul a bomlasztó agyi folyamat, valamennyi korszerű intenzív terápiás ellátás alkalmazása ellenére is visszafordíthatatlanná válhat a folyamat.

- Az, hogy mindemellett milyen szoros volt a kisgyermek nővéri felügyelete, ugyancsak a vizsgálat derítheti ki. Annyi bizonyos: ez esetben a szülők – bár nem a vérzés, hanem a kiszáradás elkerülése végett – vitték vissza a gyermeket a kórházba, megtettek minden tőlük elvárhatót.

Egy ilyen nagy arányú vérzés esetén tehát közvetlen életveszélybe kerülhet az a beteg, aki néhány perc múlva nem kerül szakszerű fül-orr gégészeti ellátásra. A felkészült specialisták azonban birtokában vannak azoknak a szakmai fogásoknak, melyek segítségével – ha a beteg időben a műtőbe kerül - nagy valószínűséggel ezek az esetek is kivédhetők.

A tökéletes műtéti ellátást követően azonban még előfordulhatnak anatómiai rendellenességből adódó problémák, illetve egy fel nem fedezett, vagy a műtétet követő ráfertőzés, a látogatók nyomán kialakuló banális felső légúti hurut, melyek ugyancsak negatívan befolyásolják a beteg posztoperatív állapotát.

- Bár tíz nap szoros szülői felügyeletet kérünk, találkoztam már olyan esettel is, ahol három hét után jelentkeztek a súlyosan kivérzett gyermekkel. Kezdetben mi sem találtuk a vérzés forrását, csak többszöri, speciális műszeres vizsgálattal sikerült rábukkannunk a sebágy alsó pólusán lévő erecskére, mely időnként megnyílt, ám ez elég volt ahhoz, hogy 3 hetes utóvérzést okozva, súlyosan kivérezzen a gyermek.



A tapasztalat azt mutatja: egy alapos, lelkiismeretes, teljes műtéti eljárás után is rendkívül ritkán, százezerből, vagy millióból egy esetben fordul elő ilyen tragédia.

Mandulaműtét előtt és után
Felkészítés szülőknek
Mi a teendő, hogy ha küszöbön áll egy mandulaműtét? Fontos, hogy a szülők felkészültek legyenek gyermekük műtétjére.


Hirdetés
Felkészülés a nagy napra
Teljesen természetes, hogy a gyermek izgul a kórházi élmény, a műtét előtt. Egy gyermek számára a kórház szokatlan, kevéssé ismert helyzetet jelent, óriási változást mindennapos környezetéhez képest. Fontos, hogy érezze, szülei megértik ezt, és nem kell "ügyes" vagy "bátor" gyereknek lennie.
Érdemes megfigyelni: a gyermek éppen az által fog korához mérten éretten viselkedni, ha a műtéttel kapcsolatos érzéseivel kapcsolatban megértésre talál. A szülők nyugalma és derűje biztonságot ad gyermeküknek, és annak mércéjéül szolgál, hogy a természetes izgulás mellett nincs ok a félelemre.
Sokszor az a felnőtt benyomása, hogy a gyermek nem érdeklődik a várható események iránt, ilyenkor kézenfekvő a gondolat: jobb nem előhozni a témát. A tapasztalatok azt mutatják, a felnőtt ennél hatékonyabban is segítheti gyermekét! Akármilyen fiatalnak, akármilyen nyugodtnak, közömbösnek vagy éppen bátornak tűnik is a kisgyerek, mindenképpen érdemes beszélgetni vele arról, milyen a kórház, mi fog történni benntartózkodása alatt, milyen műtét előtt áll.
Az ismeretlen helyzetek önmagukban is alapot teremtenek a félelemmel vegyes izgalomra. A TV-n keresztül vagy a gyerekek egymás közti beszélgetésiből ráadásul sokszor torz elképzelések születnek a kórházi helyzetről. Előfordulhat, hogy éppen a felnőttet fűzik kellemetlen emlékek a kórházakhoz. A gyerek bizalmatlansága könnyen fakadhat ebből is. Gyermekének segít az, aki ilyen helyzetben az esedékes műtétet teljesen új helyzetnek tekinti: a gyerek ezáltal juthat esélyhez, hogy számára a kórház a biztonságos, gyógyító közeget jelentse!
A műtét kapcsán érdemes hangsúlyozni, hogy miért van szükség a mandula kivételére, hogy azok a kellemetlen panaszok, melyek a kezelőorvos felkereséséhez vezettek, enyhülni fognak vagy teljesen megszűnnek a műtét után. Érthető, hogy sokszor a felnőttek figyelme is inkább a műtét kellemetlenségeire összpontosít, de fontos, hogy a "szenvedő alany" tisztában legyen azzal, hogy minden, ami a kórházban történik vele, az ő érdekében történik!
Érdemes tudni, hogy a műtétre altatásban kerül sor. Az elaltatást altatómaszkkal kezdik, a gyógyszerektől a gyermek nyugodtan alszik, a műtét alatt semmit sem érzékel, utólag semmire nem emlékszik. Az ébredést követően a szülő nemsokára újra gyermeke mellett lehet.
Teljesen természetes, hogy ez a legnagyobb biztonságot és megnyugvást a kisgyermek számára - s ez az egyik legfőbb gyógyító erő. Ezért kérik meg a szülőket a gyerekkórházi orvosok arra, hogy partnerként, az osztály munkatársaival közösen vegyenek részt gyermekük gyógyulásában!
Az otthoni ápolásról a műtét után
Minthogy a teljes gyógyulás a kórházból történő távozás utáni kb. 8-10. napig, a műtéti seb tökéletes begyógyulásáig tart, a gyerekek felépüléséhez eleinte fokozottan szükséges a szülői gondoskodás, bizonyos kímélet és diétás étkezés.
A gyógyuló szövetek számára a nyugalom és pihenés biztosítja a legkedvezőbb feltételeket. Fontos tehát odafigyelni arra, hogy a gyerek semmilyen szempontból ne terhelje túl a torkát. Legfontosabb a fokozatosság: meglátják, életvitelük lépésről lépésre újra visszatér a megszokott kerékvágásba.
Hazatérésüket követően ágyban fekvésre nincs szükség, de az első 3-4 napon a műtött gyerek maradjon otthon, válasszanak csendesebb, nyugodtabb játékokat. Visszafogott és halk beszéd révén megelőzhető, hogy fájdalmassá váljon a nyelés.
Ha a gyerek mégis torokfájást, esetleg fülbe kisugárzó fájdalmat érez, ezt ágynyugalommal, a nyakra tett állott vizes borogatással, esetleg az orvos rendelése szerinti fájdalomcsillapítóval mérsékelhetik.
A műtét utáni napokat olykor hőemelkedés, láz kíséri. Ilyenkor fel kell keresni az orvost. Ritka esetben a műtét utáni egy-két hétben előfordulhat kisebb vérzés is. A nyál enyhe rózsaszínű elszíneződése esetén ágynyugalommal, folyékony, langyos ételek fogyasztásával, nyakra tett borogatással biztosíthatjuk a gyógyulást.
Ha e tünetek ismétlődnek, vagy ha a nyál élénk piros színe friss vérzésre figyelmeztet, jelentkezni kell a kórházban, esetleg a mentőknek is lehet telefonálni hogy a kórházba visszakerülve a gyermek a számára leghatékonyabb vérzéscsillapításban részesüljön.
Fontos, hogy az étkezésben is érvényesüljön a fokozatosság. Az első napokban a torkot kímélő, a könnyű nyelést segítő ételek a legmegfelelőbbek - ilyen például a tejbe, teába, tejeskávéba aprított zsemle vagy kifli, a puha, héj nélküli vajas kenyér, felvágottak, a lágy tojás, rántotta, a langyos levesek, átturmixolt főzelékek, a puhára elkészített húsok, vagdaltak, a tejbegríz és a tejberizs, pudingok, krémek, puha sütemények. A darabos, csípős, savanyú vagy túl fűszeres, illetve a forró vagy túl hideg ételek (például a rántott hús, nyers gyümölcsök, forró tea) általában megeröltetőek a torok számára, a gyógyulást hátráltatják. Ezek fogyasztásához tehát csak a teljes gyógyulást követően térjenek vissza!
Az első 3-4 nap után már nyugodtan lehet tenni egy sétát a szabad levegőn - a szaladgálást, ugrálást és kiabálást azonban ekkor még kerülni kell.
A panaszmentes gyógyulás a kórházból való távozás után kb. egy héttel teszi lehetővé, hogy a gyermek újra közösségbe járjon, óvodájába vagy iskolájába visszatérjen.

#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése