A leukémia 6 előjele és kezelése
A leukémia az egyik leggyakoribb,
gyermekkorban jelentkező daganatos betegség, amely elsősorban a 2 és 6
év közötti gyermekeket érinti.
Az akut lymphoblatos leukémia a leukémia egyik
fajtája, mely gyakoriságát tekintve a gyermekek daganatos
megbetegedéseinek körében jelentős szerepet tölt be.
Természetesen a gyermekkor nem kizárólagos a
betegség kialakulásában, felnőtteknél ugyanúgy diagnosztizálható.
Az akut lymphoblatos leukémia szó szerinti fordításban heveny nyiroksejtes fehérvérűséget jelent. Az ALL a vérképzőrendszerből, a csontvelőből kiinduló rosszindulatú betegség, melynek során kóros, korlátlanul szaporodó, burjánzó fehérvérsejtek szaporodnak fel.
Ezek a sejtek éretlenek, normális védekező működésre még nem képesek, ugyanakkor elfoglalnak minden helyet a csontvelőben, így ott a normális véralkotó sejtek termelődését visszaszorítják. Ezért a vérben a normálisan jelenlévő sejtek száma csökken, és helyüket a leukémiás sejtek foglalják el.
Az össz-fehérvérsejtszám gyakran magas, de
lehet normális vagy alacsony is, azonban a vörösvértestek és vérlemezkék
száma szinte mindig alacsony.
Emellett a vér mikroszkópos vizsgálata során kóros, éretlen fehérvérsejtek láthatók. A diagnózis felállításához minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata. A csontvelői minta - rövid altatás során veszik le - a csípőcsontból nyerhető, melyet aztán többféle módon dolgoznak fel. Ha a csontvelői kenetet a vérkenethez hasonlóan megfestik, és mikroszkópban megvizsgálják, a kóros sejtek formája, a sejtek immunológiai jellemzői és genetikai vizsgálata alapján pontosan meg tudják határozni, hogy melyik fehérvérsejtcsoport kórosan felszaporodott előalakjai okozzák a leukémiát.
A csontvelővizsgálat mellett szükséges megnézni azt is, hogy az agyban vagy a gerincvelőben van-e jelen a betegség. Erre szolgál a gerinccsapolás, melynek során egy vékony, viszonylag hosszú tűvel agyvizet vesznek le az ágyéki gerincszakaszról. Érzéstelenítés után tűt szúrnak két csigolya közé, és néhány ml folyadékot csapolnak le, majd a helyére gyógyszert - vagy élettani sóoldatot - juttatnak vissza. A beavatkozás 1-2 percig tart, és általában helyi érzéstelenítés mellett történik.
A diagnózis felállítását követően mihamarabb
meg kell kezdeni a kezelést, amely tabletta formájában szedhető és
infúzióban vagy injekcióban adott gyógyszerekből - kemoterápiából - áll.Az akut lymphoblatos leukémia szó szerinti fordításban heveny nyiroksejtes fehérvérűséget jelent. Az ALL a vérképzőrendszerből, a csontvelőből kiinduló rosszindulatú betegség, melynek során kóros, korlátlanul szaporodó, burjánzó fehérvérsejtek szaporodnak fel.
Ezek a sejtek éretlenek, normális védekező működésre még nem képesek, ugyanakkor elfoglalnak minden helyet a csontvelőben, így ott a normális véralkotó sejtek termelődését visszaszorítják. Ezért a vérben a normálisan jelenlévő sejtek száma csökken, és helyüket a leukémiás sejtek foglalják el.
Előfordulási gyakoriság
A heveny leukémia a leggyakoribb gyermekkori daganatos megbetegedés, és az összes gyermekkori rosszindulatú megbetegedés mintegy 25 %-át teszi ki. Gyermekkorban a leukémia formái közül az ALL a leggyakoribb. Magyarországon évente körülbelül 50-70 új ALL-es gyermeket diagnosztizálnak. A betegség a 2-6 éves korosztályban a leggyakoribb.Tünetek
Az ALL változatos tünetekkel jelentkezhet.- A korai tünetek annak a következményei, hogy a csontvelő nem képes elég normális véralkotó sejtet termelni. Ha a rosszindulatú, csökkent védekezőképességű leukémiás sejtek miatt túl alacsony a jól működő normális fehérvérsejtek száma, akkor elhúzódó fertőzések és visszatérő lázas állapotok alakulhatnak ki.
- A vörösvértestek alacsony száma vérszegénységet eredményez, mely gyengeséggel, fáradékonysággal és sápadtsággal jár.
- A vérlemezkék alacsony száma gátolja a megfelelő véralvadást, ezért bőr- és nyálkahártya-bevérzések, orrvérzés és fogínyvérzés alakulhat ki.
- A leukémiás sejtek a csontvelőből a vérárammal eljuthatnak a különböző szervekbe, majd ott felszaporodhatnak, így a máj, a lép, a nyirokcsomók, a here duzzanatát okozhatják, illetve eljuthatnak a központi idegrendszerbe is.
- A leukémiás sejtek megszűrése által megnagyobbodott máj és lép teltségérzetet, illetve hasi fájdalmat okozhat.
- A koponyán belül, az agyhártyán felszaporodó leukémiás sejtek fejfájáshoz, hányáshoz és ingerlékenységhez vezethetnek. A kóros sejtek csontvelői burjánzása csont- és ízületi fájdalmakkal járhat.
A kivizsgálás menete
Az esetek jelentős részében már egyetlen vérvizsgálat alapján valószínűsíthető a leukémia fennállása.Emellett a vér mikroszkópos vizsgálata során kóros, éretlen fehérvérsejtek láthatók. A diagnózis felállításához minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata. A csontvelői minta - rövid altatás során veszik le - a csípőcsontból nyerhető, melyet aztán többféle módon dolgoznak fel. Ha a csontvelői kenetet a vérkenethez hasonlóan megfestik, és mikroszkópban megvizsgálják, a kóros sejtek formája, a sejtek immunológiai jellemzői és genetikai vizsgálata alapján pontosan meg tudják határozni, hogy melyik fehérvérsejtcsoport kórosan felszaporodott előalakjai okozzák a leukémiát.
A csontvelővizsgálat mellett szükséges megnézni azt is, hogy az agyban vagy a gerincvelőben van-e jelen a betegség. Erre szolgál a gerinccsapolás, melynek során egy vékony, viszonylag hosszú tűvel agyvizet vesznek le az ágyéki gerincszakaszról. Érzéstelenítés után tűt szúrnak két csigolya közé, és néhány ml folyadékot csapolnak le, majd a helyére gyógyszert - vagy élettani sóoldatot - juttatnak vissza. A beavatkozás 1-2 percig tart, és általában helyi érzéstelenítés mellett történik.
Ha részletesen érdekelnek a kezelések, akkor mindenképpen látogass el az Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány oldalára, melyet ide kattintva megtalálsz. #1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése