A
szemsérülések mechanizmusai
A
sérüléshez vezető körülmények
Sérülés
okozta károsodások
Milyen
lehetőségeink vannak a megelőzéshez?
Az embert körülvevő környezet - mindig változó - veszélyforrást jelent az egyén számára. A környezetből érkező információ több mint 90 százalékát a látószerv veszi fel, oly módon, hogy a szem az információ forrására irányul. A test felszínéhez viszonyított nagyságához képest feltűnően gyakran sérül meg a szem. Míg az elülső testfelszínen a két szem együttes területe csak 0.5 százaléknyi, a szem sérülései a test összes sérüléseinek 8-10%-át teszi ki.
A szemsérülések
mechanizmusai
A szemsérülések mechanizmusát tekintve megkülönböztethetünk a szemgolyó megnyílásával járó, úgynevezett áthatoló, vagy nyitott szemsérüléseket és a szemgolyó falán folytonossághiányt nem okozó zárt, vagy tompa sérüléseket, valamint felszínes sérüléseket, maródásokat. A jelen cikkben az áthatoló és a tompa szemsérülésekről lesz szó részletesen. A sérülések mintegy felét éles eszközök, nagy sebességű apró tárgyak okozzák. Az esetek másik felét tompa tárgy vagy erőbehatás idézi elő, mikor is a szemgolyó hirtelen elölről-hátrafelé összenyomódik, a szövetek hirtelen megfeszülnek és megrepednek. Sokszor nincs tartós fájdalom, látható jel, ezért a sérültek gyakran nem jelentkeznek időben a szemorvosnál. Holott előfordulhat, akár évek múltán is, hogy a látást veszélyeztető súlyos károsodás alakulhat ki.
A szembetegségek jelentős része sérülés következménye és szerte a világon ez a féloldali látásvesztés egyik vezető oka. Magyarországon becslések szerint évente 2300-2500 súlyos, kórházi kezelést igénylő szemsérülés keletkezik. A szemsérültek háromnegyede férfi. Különösen nagy a fiatal, 18-40 éves, munkaképes korosztály aránya a sérültek között. Magára a sérült személyre, valamint a társadalomra átmeneti ill. tartós betegségük, látásromlásuk nagy lelki és anyagi terhet ró. Elegendő, ha a kórházi ápolás, ellenőrző vizsgálatok, munkából való kiesés, átképzés, rehabilitáció nehézségeire és költségeire gondolunk. Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés szerepét.
A sérüléshez
vezető körülmények
A sérülések módjai, körülményei igen változatosak. A helyszínt illetően a döntő többség szabadidős tevékenység közben, otthon, a háztartásban történik. Mindennapi életünk során számos ártalmatlannak tűnő tárgy veszélyeztetheti szemünk épségét. Az egyik legnagyobb veszélyforrás a pezsgősdugó. A jelenleg forgalomban lévő műanyag pezsgősdugók rendkívül veszélyesek, rossz tervezésűek, valamint a gyártók nem hívják fel a veszélyre kellőképpen a figyelmet. Évente Magyarországon becslések szerint 25-en veszítik el látásukat emiatt, pedig ez a baleset kellő körültekintéssel könnyen elkerülhető. A nyitás műveletét végző tartsa magától és másoktól távol az üveget, és egy szalvétával vagy textilanyaggal akadályozza meg a dugó hirtelen elszabadulását. A palackban nyomás van, ami szobahőmérsékleten fokozódik és a műanyag dugó - ellentétben a parafa dugóval - magától is kirepülhet.
Konyhai munkáknál a robbanásveszélyes eszközökre: kávéfőzőre, kuktafazékra kell figyeljünk. Teregetés közben a megrázott ruhából visszacsapódó ruhacsipesz, cipzár szintén erős ütést képes előidézni. Favágás közben, kiránduláson, kiskertben gyakori a faág, fadarab szembe csapódása. A csomagrögzítés során használt gumipók, amely kifeszítéskor vagy oldáskor kicsúszhat a kézből, hatalmas erővel csapódhat a szembe. Közlekedési baleset során szélvédő üveg, vagy maga a kibomló légzsák is okozhat sérülést.
A sérülések 20%-a erőszakos cselekmény, leggyakrabban ökölcsapás következménye, elszenvedői között viszont nagyobb részben találunk nőket. Sportoláskor főleg a labdajátékok (tenisz, futball, squash, vízilabdázás) közben fordulnak elő gyakrabban szemsérülések.
Elesés elsősorban az idősek ill. a szemműtéten korábban átesett páciensek körében okoz sérülést. Jobban kell óvniuk szemüket azoknak, akik szemműtéten estek át, mely során hegek keletkeztek a szaruhártyában amely eleséskor, vagy már kisebb erő hatására is megnyílhat. Rövidlátók szeme különösen érzékeny az ütésre, ezért nagy fontosságú a megelőzés esetükben. Köszörűvel, fűrésszel, kalapáccsal, éles szerszámokkal dolgozók munkahelyi balesete a megfelelő óvintézkedések betartása, védőszemüveg viselése mellett szinte minden esetben megelőzhető lenne. Kalapálás során akár a kalapált anyagról, akár a kalapács széléről könnyen fémszilánk pattanhat le, mely nagy sebességgel hatolhat a szemgolyó belsejébe. Drót vágásánál a visszapattanó vég sebezheti meg a szemet.
Figyelni kell a gyermekekre: az akciófilmekben, videojátékokban látott jelenetek utánzása közben, veszélyes játékok során (csúzli, nyíl, darts, paintball), hógolyózás, dobálózás, verekedés közben is történhetnek véletlen balesetek. Gondos felügyelettel, az érdeklődés megfelelő terelésével ezek megelőzhetőek. Robbanószerek, petárdák, légpuska veszélyeire is fel kell hívnunk a gyermekek figyelmét.
Sérülés
okozta károsodások
Sérüléskor a szem valamennyi szövete károsodhat. Bekövetkezhet a szaruhártya mögött, a szivárványhártya előtt található elülső szemcsarnok bevérzése (hyphaema), amelynek jelenlétét a szemgolyó alsó részén „piros csík” jelzi, a pupilla átmeneti vagy tartós tágulata, a pupilla szélek beszakadása. Elmozdulhat, elszürkülhet a szemlencse, vagyis traumás szürkehályog alakulhat ki. Vérzés keletkezhet az üvegtesti térben. Súlyos, látást veszélyeztető bajt jelent az ideghártya leválása. Egyes tanulmányok szerint ez a súlyos szemsérülések 4-6%-nál bekövetkezhet. Szikralátás jelentkezhet, a beteg egyszeriben csak úgy érzi, mintha függöny ereszkedne a szeme elé, a látótér bizonyos része elhomályosodik, s csupán ekkor fordul orvoshoz. Ilyenkor a kezelés már hosszadalmasabb, bonyolultabb, és általában műtétre is szükség van. Mindez elkerülhető lenne, ha a szemorvos közvetlenül a sérülés után megvizsgálhatná szemtükörrel a retinát, hogy nem keletkezett-e rajta olyan szakadás, amely később leváláshoz vezethet.
Ugyancsak gyakori súlyos következmény a féloldali tartósan fennálló szemnyomás-emelkedés, amelyet másodlagos zöldhályognak (szekunder glaukóma) neveznek. Az ütés következtében kitágulnak a szövetek, megsérül a szem csarnokvizét elvezető hálózat, emiatt az nem tud akadálytalanul elfolyni. Nő a szemnyomás, de ez csak extrém esetben jár olyan fájdalommal, amely a beteget arra készteti, hogy orvoshoz menjen. Ám lehet, hogy akkorra már károsodott a látóideg és elkezdődik a látótér fokozatos beszűkülése. Ezért lenne fontos, hogy szemész a sérülést követően egy úgynevezett kontaktkagylóval (gonioszkóppal) ellenőrizhesse a csarnokzug állapotát. Az időben elkezdett kezeléssel (szemcsepp, esetleg műtét) a látótér sikerrel megőrizhető.
Milyen lehetőségeink
vannak a megelőzéshez?
Nemzetközi statisztikák szerint a szemsérülések legalább 90%-a megelőzhető lenne! A magyar adatokat a Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján 1990 óta működő, a Dunántúli régió szemsérüléseit vizsgáló, állandóan bővülő adatbázis tartalmazza. A megelőzés megtervezéséhez részletes adatok ismerete szükséges, melyhez széles körű felvilágosító munka, valamint a rossz tervezésű és kivitelezésű robbanásveszélyes eszközöknek a forgalomból való kivonása lehet segítségünkre. A munkahelyi balesetek nagy része szigorú munkavédelmi szabályok, korszerűbb védőeszközök bevezetésével megelőzhető lenne.
Ha már bekövetkezett a károsodás, kizárólag gondos szemészeti vizsgálattal, valamint rendszeres ellenőrzéssel lehet megelőzni a szemsérülést kísérő, látást veszélyeztető súlyos késői szövődményeket, különös tekintettel a féloldali chronikus szemnyomás emelkedésre valamint az ideghártya leválásra ill. az ahhoz vezető állapotokra. #1 Dr.BauerBela
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése