Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2021. április 1., csütörtök

Mitől lesz szófogadó a gyerek?

Mitől lesz szófogadó a gyerek? A kis csecsemőt még az ösztönei hajtják: sír, ha éhes, jelzi, ha unatkozik, ha kakis a pelus, ha fájdalma van. Őt még nem lehet meggyőzni arról, hogy azt csinálja, amit akarsz, mert még nem érti a szavaidat. Ha szeretnél elérni nála valamit, akkor a szokásain tudsz változtatni türelemmel, szeretettel, megadva neki, amire szüksége van, kis lépésenként igazítva az ő igényeit ahhoz, amit elvárnál. Aztán jön egy viharos időszak. Egy időszak, amikor hirtelen önállóvá válik a kicsi. Aranyos babából szófogadatlan, hisztis totyogó lesz. Sok szülő hiszi azt ilyenkor, hogy valamit végleg elrontott, mert a gyermeke egyáltalán nem fogad szót. Ám ez az időszak is elmúlik és marad egy gyerek, aki vagy szófogadó vagy nem, attól függően, milyennek neveltük. A szófogadó gyerek jó – gondolják a szülők. Mert nekik az lenne az ideális, ha a gyermek azt tenné, amit a szülők mondanak. Csakhogy a gyerek néha nem akarja azt tenni. Saját véleménye van. És ez így van jól. Ha ugyanis mindig mindenben egyetértene, akkor nem gyerek, hanem robot lenne. A jó nevelés lényege nem az, hogy rávegyük a gyereket, hogy mindent csináljon meg, amit mondunk neki, hanem, hogy megtanítsuk rá, hogy egyes esetekben a saját véleménye érvényesülhet, máskor pedig együtt kell működnie másokkal, mert ez az ő és/vagy a közös érdekünk. Mit is értünk szófogadás alatt? A legtöbb szülő azt, hogy ha valamit kér a gyerektől, akkor elsőre megcsinálja. Pedig valójában sok-sok különféle helyzet van, amikor szófogadást várunk el a gyermekünktől, ezért mindegyikre más lesz a reakciója és más lehet a mi megoldásunk is. Néhány példa: Pistike áll az anyukájával a postán a sorban, de idővel elunja magát és szaladgálni kezd. Az anyukája rászól, de ő nem hagyja abba. A többség reakciója erre az, hogy rászólnak a gyerekre, tízszer, aztán megfogják a kezét és ráparancsolnak, hogy bírjon magával. Pistikének meg kell tanulnia, hogy a postán nem szaladgálunk – ez nyilvánvaló. Vagy mégsem? Mert 10 évesen már nem fog Pistike szaladgálni a postán akkor sem, ha 3 évesen ezt nem tanulta meg. Lehet, hogy jobb lenne inkább figyelembe venni, hogy Pistike még csak 3 éves és magunkkal vinni egy kisautót meg egy mesekönyvet a sorbanállás idejére? Esetleg, ha már Pistike kicsit nagyobb, akkor fekete-fehér-igen-nem-et vagy barchobát játszani vele, amíg a sorban állunk? Így nem fog unatkozni, nem fog szaladgálni – később pedig már ismerni fogja a postai játékszabályokat, fegyelmezés nélkül is, hiszen mindenhol ezt látja maga körül. A boltban való viselkedés megkönnyítéséhez itt kaphatsz tippeket Pistikét megkéri az anyukája, hogy tegyen rendet a gyerekszobában, de ő nem hajlandó rá. Tipikus szülői hiba: a gyerek éppen elmélyülten csinál valami egészen mást és akkor megyünk oda hozzá, hogy pakoljon már el. Vagy mi éppen takarítunk, rendet rakunk és a gyerekszobába érve elkezdünk morogni a gyerekkel, hogy sosem tesz rendet, nem igaz, hogy ilyen rendetlen… A gyerek azt látja, hogy kizökkentik a játékból, amikor éppen beleélte magát, nem hagyják nyugton, folyton letolják, amiért rendetlenséget csinál, a legváratlanabb időpontokban előáll anya és közli, hogy rendet kell rakni. A megoldás nagyon egyszerű: találd ki a rendrakásra vonatkozó szabályokat, ültesd le a csemetét, beszéld meg vele, mik a szabályok ezentúl: pl. “akkor vehetsz elő új játékot, ha a helyére tetted a másikat”, “minden este lefekvés előtt elpakoljuk a játékokat”. És lehetnek kivételek is ebből, pl. ha éppen megépítette álmai vasútvonalát vagy legóházát, akkor az megmaradhat néhány napig, amíg még játszik vele. Az első pár nap fontos, hogy ne csak kiadd a feladatot, hanem te is vegyél részt a rendrakásban, hogy pl. mondd azt, hogy “én elpakolom a legókat, te pedig a plüssállatokat tedd el”. Kisebbekkel 3-4 éves korig: egyszerre csak kisebb feladatokat adj nekik, mint “tedd be a kisautókat a dobozba”, vagy “válogasd ki csak a piros kockákat”, vagy “tegyél a helyére 3 játékot”. Ők még nem értik az olyan komplex feladatokat, mint “rakj rendet a szobádban”. A rendre való nevelés egyébként nem csak a rendrakásról szól. Igazából azt kell megtanulnia a gyermeknek hosszú távon, hogy egy helyen tartsa a holmiját, tudjon rá vigyázni, mindent a helyére tegyen vissza, mert erre később az iskolában nagy szüksége lesz. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha mi is rendszerezzük a holmikat, mindennek megvan a maga helye a lakásban és erre a gyermeket is megtanítjuk. Ha a gyerek azt látja, hogy az édesapja a földre dobja a szennyest, ne várjuk, hogy ő a szennyestartóba tegye. “Pistike hisztizik, amikor el kell indulni az óvodába.” Ilyenkor lehet szépen kérni, még szebben kérni, vitatkozni vele, érvelni az óvodai élmények mellett, és végül hosszú huzavona után nagy nehezen rátuszakolni a kabátot, a cipőt, kitessékelni az ajtón, visszaszaladni az elmaradhatatlan kismackóért, ami nélkül nem akar oviba menni, és aztán elvonszolni az óvodába. Ez a helyzet azonban nem azért alakul ki, mert a gyermek utálja az óvodát, esetleg ott valami titkos sérelem érte/éri, ami miatt nem szeret oda járni. Ez azért alakul ki, mert a gyerek érzi, hogy nem vagyunk túlzottan határozottak az óvodába menés dolgában. Látja, hogy lehet húúúúúúúzni az időt, és hát mennyivel jobb otthon lenni anyával, mint az oviban anya nélkül. Anya is bizonytalan kicsit, mert ő is szívesebben lenne otthon és ott él benne a gyanú, hogy esetleg az óvoda nem is olyan jó a kis Pistikének. Pistike pontosan érzi ezt a bizonytalanságot, ezért megkezdődik a játszma és újra meg újra minden reggel lejátszódik. Anyának csak annyit kell tennie, hogy szigorú elindulási rendet tart reggel. Nincs reggeli tévézés, sem játék. Öltözés, reggeli, fogmosás, cipő, kabát és indulás. De nem csak menetrend van, hanem egy kis engedmény is a gyereknek, néhány terület, amiben ő dönthet reggel: “A piros vagy a kék pulcsit akarod venni?”, “A mackót vagy a nyuszit viszed be?”, “Epres joghurtot eszel reggelire vagy túrós batyut?” Pistikének immáron eszébe sincs hisztizni, mert anya határozottságával nem tud vitatkozni, az önállóságát pedig kiélheti más területeken. Az elindulás megkönnyítésére vannak más módszerek is, ezekről itt írtam “Pistike nem akarja megfogni az anyukája kezét az utcán.” Amikor Pistike még kicsi és éppen most tanult meg járni, örül neki, hogy már önálló “nagyfiú” és egyedül mehet. Dehogyis kell neki oda anya! Fogalma sincs még a veszélyekről, amik az utcán leselkednek rá, azokat nekünk kell megmutatni neki. A cél az, hogy ne szaladjon oda a harapós kutyához, ne rohanjon ki az úttestre, ne tűnjön el egyedül a tömegben. Nem azt kell neki megtanítani, hogy mindig fogja a kezünket, hiszen a parkban, ahol nincs autó, nincs tömeg, nincs harapós kutya, szabadon mehet, hanem azt, hogy ezek a dolgok vannak, figyelni kell rájuk, mert veszélyesek és anya meg tud védeni tőle. Vedd fel, mutasd meg neki a harapós kutyát, nézzétek meg a nagy autókat az út szélén állva és a sok embert, aki elsodor a tömegben. Ha újra meg újra elmondod, hogy ez veszélyes, meg fogja érteni, és magától fog a kezedbe kapaszkodni, mert úgy érzi biztonságban magát. Nem mindegy, hogyan kéred… Vannak belénk rögzült mondatok, amiket folyton-folyvást hajtogatunk a gyereknek és ő nem csinálja, amit mondunk. Nem azért, mert szófogadatlan, hanem, mert nem érti. Nem érti mit akarsz, mert azt mondod: “Rakjunk rendet!” – és várod, hogy ő tegyen rendet a szobában, pedig te többesszám első személyt használtál, akkor te miért nem csinálsz semmit? Ha ehelyett konkrétan elmondanád, hogy “fogd a legókat és tedd be őket a dobozba”, sokkal egyértelműbb lenne, mit vársz el tőle. Vagy azt mondod, “Öltözz fel!” A gyerek számára ez nagyon általános utasítás. Sokkal jobban érti azt, hogy “Vedd fel a zoknit és a nadrágot!” Udvariasságból, és az utasítástól való félelemből sok szülő elköveti azt a hibát, hogy kedveskedik a gyerekkel, amikor utasítani szeretné, például azt mondja: “Öltözz fel, kérlek szépen!” vagy “Feküdj le most már, légyszíves!” A gyerek ebből azt érzi, hogy te magad is bizonytalan vagy, ezeknek az utasításoknak a mibenlétében, és semmi nem történik, ha még nem öltözik fel vagy játszik egy kicsit lefekvés előtt. Hasonlóan bizonytalan akkor, amikor azt mondod, “Most már késő van, aludj szépen!” De hogyan kell aludni? Mondj helyette olyat, amiről tudja, hogyan kell csinálni: “Feküdj le és csukd be a szemed!” A jól megválasztott szavak erejéről a nevelésben itt írtam A varázsszavak azonban nem elegendőek. A gyerekek akkor lesznek szófogadóak, ha megtanulják, hogy bízhatnak a szüleikben annyira, hogy amikor ők kérnek valamit tőlük, akkor azt a saját érdekükben teszik. A szófogadásnak nem a büntetéstől való félelemből vagy a feltétlen megadásból, hanem a szülőben való bizalomból kell jönnie. Erre mutat az a kísérlet is, amit az Iowa-i Egyetem kutatói végeztek néhány éve, és amiben 102 család életét, a szülők gyermekkel való kapcsolatát vizsgálták 7 hónapostól 4,5 éves korig. A felmérésből azt derült ki, hogy azok a gyerekek voltak szófogadóbbak 4,5 évesen, akik az első évben szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a szüleikkel. Tehát a szófogadás ott kezdődik, hogy mi képesek vagyunk-e szót fogadni a néhány hetes-hónapos csecsemőnek, amikor testközelséget szeretne, babusgatásra vágyik vagy éjszaka felsír. Ha kétségeid vannak, akkor jó hír lehet a számodra, hogy mindez kijavítható. Soha nincs késő váltani és elkezdeni parancsolgatás, fenyegetés és büntetés helyett bizalmat építeni a gyermekedben. Ha pedig nem tudsz mihez kezdeni ezzel az egész fegyelmezés helyzettel, ha magadban sem vagy teljesen biztos, itt tudok segíteni neked >> #1 Dr.BauerBela

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL: Közlemény (COM(2017) 248 final) – Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA? A közlemény meghatározza azokat a kihívásokat, amelyekkel az uniós iskolák és az oktatás szembesülnek, és kifejti, hogy az EU miként tudja támogatni az uniós országokat iskolarendszereik megreformálásában e kihívások leküzdéséhez. FŐBB PONTOK Az iskolák központi szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulásban, ezért intézkedéseket kell hozni az iskolai oktatás színvonalának és teljesítményének javítása érdekében. Szinte minden tagállam több kulcsfontosságú kihívással néz szembe. Hiányosságok a kompetenciák fejlesztésének tekintetében: ötből egy diáknak komoly nehézségei vannak a megfelelő szövegértési, matematikai és természettudományos készségek terén, amelynek eredményeképp fennáll az egész életen át tartó akadályok lehetősége a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatottság tekintetében; a nagyon jó eredményeket elérő diákok aránya viszonylag alacsony; számos fiatal nem rendelkezik megfelelő digitális készségekkel; annak ellenére, hogy számos tagállam komoly előrelépéseket tett annak irányába, hogy a korai iskolaelhagyók arányát az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzésének számító 10 %-os szintre csökkentse, még mindig túl sok fiatal hagyja el idő előtt az iskolát. Az iskolai oktatás nem mindig tölti be maradéktalanul a szerepét a méltányosság és a társadalmi igazságosság előmozdításában: a nemek közötti különbség csökken a matematika és a természettudományok terén, a sztereotípiák miatt még mindig nehezen kelthető fel az érdeklődés; a hátrányos helyzetű fiatalok négyszer nagyobb valószínűséggel érnek el gyenge tanulmányi eredményeket, mint a kedvezőbb háttérrel rendelkező társaik; a bevándorló és roma hátterű diákok esetében egyéb kihívások is tapasztalhatók; Észtország és Finnország megmutatta, hogy az iskolai oktatási rendszerek képesek egyszerre biztosítani a jó eredményeket és a méltányosságot. A technológiai és digitális változások ütemének hatása a gazdaságokra és a társadalmakra: az iskoláknak jobban kell alkalmazkodniuk ehhez az új helyzethez – ma már nem elegendő, ha a fiatalok olyan készségekkel vagy ismeretekkel hagyják el az iskolapadot, amelyek nem tartósak; az iskoláknak rugalmasságra van szükségük, valamint képesnek kell lenniük arra, hogy új tanulási módokkal alkalmazkodjanak az egyre mobilabbá és digitálisabbá váló világ változásaihoz; szükség van az oktatási rendszerek modernizálására a kreativitás, a kritikus gondolkodás és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében. Három olyan terület létezik, amelyek esetében az európai szintű támogatás segíthet a kihívások leküzdésében. Színvonalasabb és inkluzívabb iskolák kialakítása, beleértve a következőket: az összes tanuló és a kompetenciák elsajátításának támogatása; a tanulás javítása új együttműködési lehetőségek megnyitásával, például a helyi szolgáltatókkal, a közösségi szervezetekkel, az üzleti szférával és az egyetemekkel való együttműködés annak érdekében, hogy segítsenek a fiataloknak felkészülni a jövőbeli munkába lépésre és a jövőbeli tanulmányokra; a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférés és annak minőségének javítása. A pedagógusok és az oktatási intézményvezetők támogatása a kiváló tanítás és tanulás érdekében, beleértve a következőket: a pedagógusi pálya vonzóbbá tétele; úgy tekinteni az oktatásra, mint az egész pályafutásukon át tanuló és együtt dolgozó személyek szakmája; az oktatási intézmények vezetésének támogatása. Hatékonyabbá, méltányosabbá és eredményesebbé válás az iskolai oktatási rendszerek irányításában: megfelelő és hatékony befektetések az iskolai erőforrásokba; az önállóság és a minőségbiztosítás kombinálása. Az Európai Bizottság vállalja továbbá, hogy: fokozza az iskolák közötti együttműködést az Erasmus+ és az eTwinning programban való részvétellel; kifejleszti az iskolák számára a digitális készségek önértékelési eszközét; támogatni fogja a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) iskolai oktatása színvonalának javítását; az Erasmus+ 2018-as munkaprogramjának részeként népszerűsíteni és támogatni fogja a szakpolitikai kísérleteket a többnyelvű oktatás és a sokszínű osztálytermekben történő tanítás fejlesztése érdekében; nyomon fogja követni az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága által tett észrevételeket azáltal, hogy támogatást nyújt a sajátos nevelési igényű tanulókért és az inkluzív oktatásért felelős európai ügynökség és a tagállamok közötti együttműködéshez; támogatja a színvonalas koragyermekkori nevelést és gondozást, valamint a bevált gyakorlatok megosztását; szakpolitikai iránymutatást nyújt a pedagógusok és az oktatási intézményvezetők karrierjét és szakmai fejlődését illetően; leegyszerűsíti és támogatja a jövőbeli pedagógusoknak szóló lehetőségeket, hogy gyakorlati oktatási tapasztalatokat szerezhessenek külföldön az Erasmus+ támogatásával; online közösségeket és erőforrásokat fejleszt ki a pedagógusok számára; az iskolai személyzetre vonatkozó összehasonlítható adatok összeállítása érdekében további közös projekteket dolgoz ki az OECD-vel, (OECD); az OECD-vel együttműködésben egy igényorientált technikai támogató eszközt hoz létre, hogy segítsen azon uniós országoknak, amelyeknek támogatásra van szükségük az iskolai oktatást érintő jelentős reformokkal kapcsolatban; az iskolai oktatással kapcsolatos kiadások hatékonyságáról és eredményességéről szóló közös jelentést készít; és az uniós országokkal és az érdekelt felekkel közösen politikai iránymutatásokat dolgoz ki a minőségbiztosításra vonatkozóan. A további teendők Az iskolai oktatási rendszerek megreformálása az uniós országok feladata, azonban a Bizottság készen áll, hogy segítséget nyújtson nekik egy sor uniós eszközzel és eljárással. A reformok egyik kipróbált és bevált mozgatórugója az európai szemeszter, míg az Oktatás és képzés 2020 stratégia továbbfejlesztése szükséges annak érdekében, hogy támogatást nyújtson az uniós országoknak. Különösen az Oktatási és Képzési Figyelőt kell mindenre kiterjedően használni annak elősegítése érdekében, hogy az uniós országok tájékozott és tényeken alapuló politikai döntéseket hozhassanak. HÁTTÉR #1 Dr.BauerBela

2021. március 30., kedd

A gyermekbántalmazás, elhanyagolás fajtái

A gyermekbántalmazás, elhanyagolás fajtái A gyermek bántalmazása és/vagy elhanyagolása (rossz bánásmód) lehet fizikai, érzelmi, szexuális és egyéb jellegű, és megvalósulhat aktív (cselekvő) és passzív (elhanyagoló) magatartással, a gyermeket rossz bánásmód érheti családon belül, illetve családon kívül. Elhanyagolást jelent, ha a szülővagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságoskörülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi ésszociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Itt kell megemlíteni a nevelésielhanyagolást, amelyaz iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolását, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési, egészségügyi szolgálatok igénybevételének elmulasztását jelenti. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történőerőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egygyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja - nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet, és amely a szülő, vagy más olyan, gondozási-nevelési feladatot gyakorló személy felelősségi körébe tartozik, akiben a gyerek bízik, illetve akivelalá-fölérendeltségi viszonyban van. A fizikai bántalmazás lehet egyszeri és lehet ismételt esemény. Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott,nem szeretett, és csak akkor és annyiban elfogadható, amennyiben valaki másnak a szükségleteihez és igényeihez igazodik. Ugyancsaktartalmazhat a gyerek korának és fejlettségének meg nem felelőelvárásokat, olyan helyzeteket, amelyekben a gyermek fél, továbbáfenyegetett, veszélynek kitett, vagy kizsákmányolt, illetve megvesztegetett. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Magában foglalja továbbá azon szándékos cselekedeteket, amelyek eredményeképpen nem biztosított a gyermek fejlődésének megfelelőtámogató környezet, beleértve az elsődleges gondozó személy (a gyermekkötődése szerint) elérhetőségét, jelenlétét, vagy olyan cselekedeteket, amelyek hátráltatják a gyermek egészséges érzelmi fejlődését. Agyermeknek támogató környezetre van szüksége ahhoz, hogy teljesenkifejlődhessen valamennyi érzelmi és szociális készsége összhangbansaját személyiségével és azzal a társadalmi közeggel, amelyben él. Az érzelmileg bántalmazó magatartás elemei lehetnek a mozgás korlátozása, lekicsinylés, bűnbakká tétel, fenyegetés, visszautasítás, elutasítás, ijesztgetés, diszkrimináció, rettegésben tartás vagy más erőszakos (nem fizikai) módszerűnevelés. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerekkoránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol akapcsolat a kor és fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység e személy szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja a következő cselekményeket (de nem feltétlenül korlátozódik ezekre): egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermek prostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, vagy előadások, megnyilvánulások formájában. A gyermek bántalmazása és/vagy elhanyagolása (rossz bánásmód)különleges eseteiközött kell megemlíteni a méhmagzatotkárosító magatartást, amikora várandós anya – az erről való felvilágosítás ellenére - életmódjával magzata egészségét veszélyezteti, - így elsősorban a terhesség alatti drog és alkoholfogyasztás, a mértéktelen dohányzás, a prostitúció tartozhat ide. Ebbe a csoportba sorolandó az újszülött sérelmére elkövetett emberölés. Ön itt van: FESZGYI Jelzőrendszer Fogalomtár A gyermekbántalmazás, elhanyagolás fajtái: Kapcsolódó információk - Jelzőrendszer Információk jelzőrendszeri tagok számára Információk köznevelési intézmények számára Fogalomtár A család- és gyermekjóléti szolgáltatáshoz kapcsolódó teljes fogalomtár Veszélyeztetettség és rossz bánásmód fogalma A gyermekbántalmazás, elhanyagolás fajtái: Észlelő- és jelzőrendszer fogalma, tagjai, feladataik, célja: Jelzőlapok formai és tartalmi követelményei: Veszélyeztetettség észlelése a gyakorlatban: Jelzés folyamata: Mi történik a jelzést követően a család-és gyermekjóléti szolgáltatónál? Milyen szolgáltatások vehetők igénybe? Ki az esetfelelős? Éves Gyermekvédelmi Jelzőrendszeri Tanácskozás Összefoglaló a 2020. évi Éves Gyermekvédelmi Jelzőrendszeri Tanácskozásról A 2020. évi Tanácskozás előadásainak anyagai Cikkek Beszámoló a veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszer 2019. évi működéséről Letöltések Jelzőlapok Plakátok Szempontsor a pedagógiai vélemény elkészítéséhez Infóbázis Gyermekvédő hívószám: 06 80 212 021 A nap 24 órájában ingyenesen hívható gyermekvédő hívószám (a gyermek veszélyeztetettségét jelző hívásra történő szakszerű, hatékony és időbeni reagálás biztosítása és elősegítése, függetlenül a jelzést tevő személyétől és annak jelzési kötelezettségétől) Friss hírek Megjelent a H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér hírlevelének 33. száma Közzétéve: 2021.03.04 A Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága pályázatot hirdet pszichológiai tanácsadó munkakör betöltésére Közzétéve: 2021.02.26 Megjelent a H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér hírlevelének 32. száma Közzétéve: 2021.02.08 ERŐTÉR ÖNSEGÍTŐ CSOPORT indul párkapcsolati erőszak túlélőinek Közzétéve: 2020.12.20 Tájékoztató az Idősek Klubja működési rendjének módosításáról Közzétéve: 2020.12.04 Módosított nyitvatartás a Család- és Gyermekjóléti Központ Üllői út 69. szám alatti telephelyén Közzétéve: 2020.12.01 Életveszélyes dizájner drog jelent meg a kábítószerpiacon Közzétéve: 2020.08.14 Újra Nyár52 a H52 Ifjúsági Iroda és Közösségi Tér szervezésében! Közzétéve: 2020.06.23 Fenntartó Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Partnereink BRFK Bűnmegelőzési Portál BRFK Bűnmegelőzési Portál #1 Dr.BauerBela

Családon belüli bántalmazás: amikor a szülő egyetlen eszköze a verés

Családon belüli bántalmazás: amikor a szülő egyetlen eszköze a verés Gyergyai-Szabó Mariann2019.05.25. 20:00 Ez a cikk 1 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A zéró toleranciát hirdető gyermekvédelmi törvény ellenére sokan még mindig családi belügynek tekintik a gyermekek bántalmazását, főleg a nevelő célú gyerekverést. A lehetséges okokról és az elszomorító következményekről F. Lassú Zsuzsa pszichológust, az ELTE docensét kérdeztem. Miért "legyinti meg" a szülő a gyerekét? Mi áll a gyerekverés hátterében? Először is nem szeretnék elnéző lenni, a meglegyintés valójában ütést jelent, csak kisebb erővel. Jó ezt tisztázni, mert ha egy szakmai cikkben eufemizáljuk a gyerekverést és meglegyintésként, jótékony atyai pofonként, vagy „dádá"-ként utalunk rá, akkor mi magunk is bűnpártolók vagyunk. A kérdésre reagálva azt mondhatom, nincs egyszerű és mindenkire igaz válasz. Vannak, akik azért verik a gyereküket, mert egyrészt azt gondolják, joguk van hozzá, és megtehetik ezt, másrészt mert nincsenek eszközeik a gyermek fegyelmezésére, a konfliktusok kezelésére. Azok is megütik néha a gyereküket, akik tudják, hogy ez nem helyes, hogy ezt a törvény tiltja, és még egyet is értenek ezzel, de még sincsenek más eszközeik, hogy levezessék a hirtelen támadt indulataikat. F. Lassú Zsuzsa pszichológus, az ELTE docenseForrás: ELTE Általában frusztráció, tehetetlenség és az ebből származó düh áll a verés hátterében, ugyanakkor a sokak által elfogadhatónak tartott „nevelő célzatú" verés nem dühből, hanem megfontoltan, átgondoltan történik. Ez utóbbi még rosszabb, mert a gyermek nem mentheti fel önmagát (és a szülőt), nem kenheti a verést a helyzetre, csak magát okolhatja, és előbb-utóbb azonosul is az őt verve nevelő szülő nézeteivel, és azt gondolja: „megérdemlem, hiszen rossz vagyok". Mennyi idő alatt teszi tönkre a szülő-gyerek kapcsolatot, ha a szülő veri a gyereket? A kutatások alapján nem tudunk egzakt módon meghatározni egy időtartamot, ami alatt még nem, fölötte pedig már káros a verés. Minden gyerek megsínyli a rendszeres verést, még ha az „enyhe" is. Ráadásul minél hosszabb távú a bántalmazás (legyen az szóbeli vagy fizikai), annál komolyabbak a lelki és testi következmények. A gyermek és környezete egyéb támogató hatású adottságaitól és jellemzőitől (azaz reziliencia/rugalmassági tényezőktől) függ, milyen mértékű ez a negatív hatás. Ami biztosan sérül, az a kötődés minősége és ezáltal a gyermek önmagába és másokba vetett hite. Ilyenkor vagy leválasztja magát a szülőkről, nem bízik bennük, és nem is keresi a közelségüket, vagy ambivalens módon folyamatosan keresi a közelséget, de sosem bízik abban, hogy ez neki kijár, és ezt ő tényleg megérdemli. Örökké vágyódik egy normális kapcsolatra, de mindig csalódik. Forrás: Thinkstock Üsd csak meg nyugodtan a gyerekedet! Azt hiszed, a kézre vagy a pelusos popsira csapás nem számít? Ez a szösszenet azoknak íródott, akik már közel jártak ahhoz, hogy megüssék a gyereküket, vagy épp meg is tették, esetleg ismernek olyan szülőt, aki az előző két pont valamelyikének megfelel. Tessék, lehet csinálni, de a következmény nem marad el! Olvasd tovább! Milyen következménnyel jár, ha egy gyereket vernek a szülei? Sok minden lehetséges. A gyerekek egy része – akik többnyire fiúk – leválik az őt bántalmazó szülőről, eltávolodik tőle, de ezáltal a szeretet és a bizalom reményétől is, nem lesznek fontosak mások, nem akar alkalmazkodni, megfelelni. Mivel nem szeret és nem alkalmazkodik, ezért nem is tanul a hibáiból, nem törődik a következményekkel, vagyis fokozatosan válik önző, kegyetlen, érzéketlen személlyé – patológiás esetben pszichopatává. Ami kezdetben a túlélés eszköze volt, az – először csak a gyerekcsoportokban, majd a társadalom más csoportjaiban is – a kirekesztettség és elutasítottság legfőbb indoka lesz. Más gyerekek szorongva, a szülő nézeteivel azonosulva újra és újra kötődni szeretnének. Elhiszik, hogy ők rosszak, megérdemlik a büntetést, így nem alakul ki egészséges önértékelés, önbizalom, énhatékonyság-érzet. Tehetetlenségük és öngyűlöletük depresszióvá, kiszolgáltatottságérzetük szorongásos betegségekké alakul, de számos más mentális betegség hátterében is megtaláljuk a bántalmazó szülői hozzáállást. Minél hosszabb távú a bántalmazás, annál komolyabbak a lelki és testi következményekForrás: Shutterstock A legsúlyosabb esetben ez a „se veled, se nélküled" állapot megdermeszti és szétszakítja a gyermek lelkét, hiszen a gyermek nem képes kezelni az ambivalenciát, és összeegyeztetni a fejében, hogy a szülő, akitől a védelmet és biztonságot reméli, és akitől ezt időnként meg is kapja, máskor szavakkal vagy tettekkel bántalmazza, megszégyeníti, megalázza, mindennek elmondja. A széthasított anya/apa képe mellé széthasított „én" jön létre, ez pedig gyakran vezet borderline vagy disszociatív személyiségzavarhoz. Akit rendszeresen bántalmaztak, verve neveltek, lelki sebeket, enyhébb vagy komolyabb, akár az egész életét megnehezítő mentális sérülékenységet hordoz magán. A verve neveltek és bántalmazottak maguk is gyakrabban verik a gyerekeiket, ha szülőkké válnak. Akit rendszeresen bántalmaztak, az egész életét megnehezítő mentális sérülékenységet hordoz magánForrás: Shutterstock A szülők hol sajátíthatnak el olyan – konfliktuskezelési vagy kommunikációs – ismereteket, amelyeket alkalmazva a jövőben elkerülhetik, hogy kezet emeljenek a gyerekükre? A gyermekvédelem szakszolgálatai, a család- és gyermekjóléti szolgálatok (régebben családsegítő központok), vagy a pedagógiai szakszolgálatok (nevelési tanácsadók) mind azért vannak, hogy a gyermekeket és a családokat támogassák – anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Minden településnek van területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálata, ahol pedagógusok és pszichológusok segítik a szülőket nevelési kérdésekben. Akár vannak tehát egy szülőnek anyagi erőforrásai, akár nincsenek, a lehetősége megvan arra, hogy megtanulja, hogyan nevelheti verés nélkül, pozitív eszközökkel a gyermekét. Kapcsolódó cikkek Elhanyagoltsá #1 Dr.BauerBela

2021. március 28., vasárnap

Így vehetjük rá a gyerekeket a vízivásra

Így vehetjük rá a gyerekeket a vízivásra vízfogyasztásvízivásgyerekekfolyadékbevitel Szerző:HáziPatika Létrehozva: 2019. július 31. 23:00 Módosítva: 2019. augusztus 1. 17:08 A megfelelő folyadékpótlás minden ember számára kiemelt fontosságú. A kisgyerekes szülőknek azonban gyakran meg kell küzdeniük azért, hogy gyermekük ne száradjon ki. A gyerekek folyadékbevitelére nyáron különösen oda kell figyelni, hiszen a kicsik teste jóval gyorsabban kiszáradhat, mint a felnőtteké. A gyerekek ráadásul nehezebben ismerik fel a szomjúságérzetet, így mindenképpen a szülő feladata, hogy gondoskodjon a gyermek hidratáltságáról. Ez a kicsik egészsége és fizikai erőnléte érdekében is elengedhetetlen. víz, vízfogyasztás, folyadék, folyadékbevitel, vízivás, gyerekek, hidratáltság, kiszáradás Egy 20 kilós gyereknek már napi másfél liter vizet kellene innia. Fotó: 123rf Nem isznak elég vizet a gyerekek Sok szülő számára valódi kihívás a gyerek megfelelő hidratáltságának biztosítása. Egy örökmozgót ugyanis már eleve nehezebb rávenni, hogy egy pohár víz kedvéért abbahagyja, amit éppen csinál. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy egy önálló gyereknél nehezebb követni, hogy mennyi folyadékot fogyasztott a nap során, hacsak nem figyeljük állandóan, hogy mennyit töltött a poharába, és azt valóban megitta-e az utolsó cseppig. Mennyi vizet kell innia egy gyereknek? A szakemberek szerint napi 1 liter vizet kellene meginniuk a gyerekeknek, amíg el nem érik a 10 kilogrammos testsúlyt. A 10. kiló után kilogrammonként 50 milliliter, a 20. kiló után pedig kilogrammonként 20 milliliter plusz ajánlott. Ez azt jelenti, hogy egy 15 kilós gyereknek 1,25 liter, egy 20 kilósnak 1,5 liter, egy 25 kilósnak pedig 2,1 liter vizet kellene meginnia mindennap. Az Egyesült Államokban a gyerekek 20 százaléka egy csepp vizet sem iszik, még palackozott ásványvizet sem - állítják a szakemberek egy friss kutatás alapján. Egy 2015-ös tanulmányból pedig az derült ki, hogy a 6 és 19 év közötti amerikai gyerekek és tinédzserek csaknem 55 százaléka nem fogyaszt elegendő vizet naponta. Egy másik - szintén 2015-ös - felmérés a magyar gyerekek vízfogyasztási szokásait vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a 7 és 10 év közöttiek egynegyede kritikusan kevés vizet fogyaszt, összességében pedig a 4 és 10 év közötti gyerekek 20 százalékát fenyegeti a kiszáradás veszélye. A 9-10 éves fiúk körében a legrosszabb a helyzet, 40 százalékuk ugyanis szinte semennyi vizet nem iszik. A szülőket érintő kihívás legnehezebb része valószínűleg az, ha iszik magától a gyerek, csak épp vizet nem hajlandó - energiaital, szörp, kakaó, gyümölcslé és szénsavas üdítő viszont jöhet. Ez ugyanis jelentősen hozzájárul a gyermekkori elhízás, inzulinrezisztencia és cukorbetegség kialakulásához. A vízhiány emellett ronthatja az iskolai teljesítményt és csökkenteti a fizikai állóképességet is. Hogyan vegyük rá a gyereket a vízivásra? A szakértők szerint többféle módszer is létezik arra, hogy a szülők vízivásra bírják gyermekeiket. Nagyon fontos például, hogy egyéves kor alatt az anyatejen, tápszeren és vízen - esetleg az ízesítés nélküli gyógyteákon - kívül lehetőleg ne igyon mást a gyerek. Később lehet próbálkozni a 100 százalékos gyümölcslevekkel, ám ezt fel kell hígítani fele-fele arányban vízzel. Jó megoldás lehet az is, ha egész nap elérhetővé tesszük a vizet a gyerekek számára. Ha a kicsi még nem éri fel a csapot, vagy nem tud magának tölteni a palackból, akkor legyen az asztalán vagy az ágya mellett egy teli kulacs. A legjobb, ha ezt a játszótérre is magával viszi a gyerek. Ha gyermekünk nehezen fogadja el a vizet, tegyünk az italba néhány szelet gyümölcsöt! Túl sok a savam, mit egyek? Túl sok a savam, mit egyek? Koronavírus: új ajánlás az iskoláknak Koronavírus: új ajánlás az iskoláknak A joghurtok váratlan veszélye A joghurtok váratlan veszélye Kedvelt étel, amely rákot okozhat Kedvelt étel, amely rákot okozhat Ha tartunk tőle, hogy nyáron még így is kevés vizet fogyasztanak a gyerekek, kínáljuk őket magas víztartalmú ételekkel, például görögdinnyével, eperrel, uborkával és paradicsommal! Ha pedig ennek ellenére is inkább a gyümölcslevek vagy az üdítők után nyúlnának a kicsik, akkor kipróbálhatunk egy drasztikusabb megoldást is: legyen a víz az egyetlen lehetőség! Előbb vagy utóbb inni fognak belőle. #1 Dr.BauerBela

2021. március 27., szombat

fekély

#1 Dr.BauerBela

peptikus fekély

#1 Dr.BauerBela

Viszonyulásokra, értékrendre, szokásokra és érdekekre) gyakorolt hatásukb

Viszonyulásokra, értékrendre, szokásokra és érdekekre) gyakorolt hatásukban a k­tív környezeti nevelést végeznek.A nem -intézm ényes környezeti nevelőhatást a szakm ailag nem neveléssel, befolyá­solással és képzéssel foglalkozó intézmények, vállalatok, társadalm i szervezetek, v á lla l­kozások fejtik ki. A nem -intézm ényes nevelőhatások lehetnek spontának, vé le tle n sze rű ­ek és lehetnek tudatosak, tervezettek is. A nem -intézm ényes környezeti nevelőhatást is kifejthet intézmény. Ez esetben az em berekre gyakorolt környezeti befolyás, hatás nem feltétlenül a környezeti nevelés cél- és értékrendszerére épül. Ilyen hatása lehet a v e n ­déglátóiparnak, a kereskedelem nek, a reklám szakm ának, a m űvészeti életnek, a hon­védelem nek és sok egyéb, más intézm énynek. Ezen hatások összekuszáltan befolyá­solhatják, m ódosíthatják egym ás hatását. A nem -intézm ényes környezeti nevelés m a­gasztos feladata lehet kulturális intézm ényeknek, vállalkozásoknak, a m űvészeti s zfé rá ­nak, a töm egtájékoztatásnak stb. Igen erőteljes és ígéretes a polgári egyesülések, tá r­saságok, civil egyesüléseknek környezettudatot erősítő hatása. U gyancsak ebbe a körbe kívánkoznak a felekezeti kisközösségek, egyházi intézm ények és csoportok, felekezeti bázis-közösségek.Az intézm ényes és a nem -intézm ényes környezeti nevelőhatások kölcsönhatásai m é­lyebb szociológiai és társadalom lélektani elem zést igényelnek. Izgalm asak e téren az óvodákban, iskolákban érvényesülő nem -intézm ényes környezeti n e velőhatások - akár a rejtett tanterv részeként értelm ezve azokat.Tudom ányköziség, tantárgyköziség a környezeti nevelésbenA környezeti nevelés kom plex közelítésm ódot képvisel. Átfogja a te rm é sze t- és tá rs a ­dalom tudom ányok igen széles (szinte teljes) körét. M ultidiszciplináris, hiszen az em ber életvitelét, szokásait, m agatartását a környezettudatosság m inőségi kontrollja alá rendeli. A környezettudatosság igényli a környezettudom ányi, az élet- és földtudom ányi, ezek hátterében a fizikai, kémiai, m atem atikai tudom ányok egész rendszerét, ám igényli az em beri viselkedés leírására vállalkozó tudom ányterületeket és tudom ányágakat is. Ezért a társadalom tudom ányok, a hum ánetológia, a jog, a kultúra és politológia, a kö zg a zd a ­ság és a vezetéstudom ányok széles körét is bevonja. T udom ányközi olyan értelem ben, hogy különböző tudom ányok határterületein lévő jelenségek értelm ezésére is vállalkozik, sőt, arra kényszerít. Például a term észet és a társadalom együttéléséből fakadó h u m á ­nökológiai problém ák környezetgazdálkodási vonatkozásai erősen inter-diszciplinári- sak, több tudom ány felől is m egközelíthető jelenségek.Az intézm ényes környezeti nevelés a tanulók által végzett tevékenységeken keresztül jelenít meg követelm ényeket, form ál értékeket, attitűdöket. Az elterjedt és hagyom ányos iskolaszervezés a tanulók tevékenységét az egyes tantárgyak óráiba, fo glalkozásaiba utalja, am elyek m eghatározzák a pedagógusképzést és egy sor más iskolai param étert.Ebből (is) fakad az a felfogásm ód, hogy a környezeti nevelést tanórai te vé kenységként értelm ezzék. E gondolatm enet abba az irányba sodor, hogy a környezeti nevelést önálló tantárgyi keretbe kerüljön, hiszen ezáltal biztonságosan, a hagyom ányaink alapján m eg­tervezhető, tananyaggá szervezhető, a követelm ények elkülönített csoportot alkossanak, és m egindulhasson a „harc” az óraszám okért. Ennek folyom ánya lenne a p e d a g ó g u s­képzés terén az önálló szak kidolgozása és elindítása - az egész, hagyom ányosan ku­darcos, bürokratizáltan elidegenedett közoktatásügyi m asinéria m egcsontosodott s z a ­bályai szerint.A környezeti nevelés - világszerte - tantárgyközi. Átitat valam ennyi tantárgyat és ta ­nórán kívüli tevékenységet. M egjelenik tananyagokban, szakkörökben, klubokban és tá ­borokban, erdei iskolákban és szabadidős tevékenységek elem eként.A környezeti nevelés (a szerző szerinti értelm ezésben):- integráló szem pont, am ely tantárgyakat egybekapcsol a közös illetékesség, a s z a k ­m ai-szaktárgyi kapcsolatok alapján,- rendező elv, am ely különböző tanulói tevékenységeket segít m egfelelő „m in tá z a to k ­ba” elhelyezni. Ö sszhangba hozza az iskolai intézm ényes és nem -intézm ényes n evelő­hatásokat,4 ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN- ö s s z e h a n g o lá s t e lő se g ítő é rte lm e zé si keret, a m elyben ará n yo sa n és h a rm o n i­kusan e lh e ly e z k e d h e tn e k s z a k k ö rö k és ta n tá rg yi blokkok, kö zö ssé g e k te v é k e n y s é g e és az in té z m é n y t kö rü lv e v ő -fe n n ta rtó kö zö ssé g e k sze m p o n tja i, érd e ke i is e g ye zte t- h e tő e kké válnak.A környezeti nevelés lokális és globális jellegérőlA környezeti nevelés lényegét tekintve ellentétes tendenciákat sűrít és tart e g ye n sú ly­ban. A lokális jelleg azt jelenti, hogy az „itt és m ost”-ból kiindulva a helyi sajátosságokra, ta pasztalatokra épít, a helyi környezeti elem eket vonja be a szem élyes tapasztalás kö­rébe. A m egism erés ontogenezisét m egejtő tisztasággal ábrázolja Jean Piaget, aki hang­súlyozza szem élyes cselekvési sém ák gondolkodási m űveletekké válását. A lokális elv a környezeti nevelésben tehát egyrészt pedagógiai lélektani szükségszerűségből fakad: csa k az je le n ik m eg a gyerm ek környezet-képében, amely szám ára tapasztalható, azaz ahol létezik. A környezeti attitűdök alakulásában a lokálpatriotizm us, a saját-csoporthoz való tartozás élm énye is m ind-m ind Én-központú helyzetekben gyökerezik. A környezeti nevelés a „T hink globally, act locally!” (G ondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!’’) e r­kölcsi hatására a cselekvés felelősségét hangsúlyozza. A környezeti nevelés élénken biztatja az iskolákat: cselekedjenek együtt a helyi közösségekkel környezetük érdekében. A helyi cse lekvések ereje és hatása m ár pedagógiai m etafora is: a két törekvés interak­ciója pedagógiailag értékes eredm ényt hozhat. Gyerekek, akik családjukkal és ta n ító ju k­kal együtt serénykednek saját környezetükben, hitelesnek érzik az iskola erőfeszítéseit telepüíésükön.A fejlődő em ber gondolkodása időben és térben mind tágabbá válik.Képes lesz a m eg­ism erés origójától, az Én-től távolodva „decentrálni" és létrehozni a múlt és a jővő d im e n ­zióit, valam int a közel és a távol kategóriáit. M indezeket a m egism erési élm ény-szeleteket összeragasztja a létezés ökológiai hálója, az egym ásrautaltságok és kölcsönhatások fi­nom szövedéke.A kölcsönhatások vizsgálatának életkori feltétele a kisiskoláskor végétől elinduló g o n ­dolkodásfejlődés.A kognitív funkciók m inősége lehetővé teszi a távolabbi, a régebbi je ­lenségek m egfelelően pontos m egértését és gondolati feldolgozását. U gyanakkor érzel­m ileg jóval korábban m egkezdődik a globális jelenségek felfogásának előkészítése. A „m i-tudat" létrejövetele, a „saját-csoport” fogalm i tágassága alapozza meg az e m b e risé ­get teljességében, a m inoritások kirekesztése vagy alárendelése nélkül.M ár óvodás korúaknái lehetséges az egész em beriséget „saját csoportként” kezelni, am ikor is a földgöm bön a szárazföldeket egységes színnel jelölve az összetartozást, nem pedig az országhatárok által sugalm azott politikai és gazdasági különbségeket han g sú ­lyozzuk.A globális nevelés az em berek egym ásrautaltságát, a környezetünk m egóvásának kö­zös felelősségét hangsúlyozza. A globális nevelés holisztikus jellegű: helyi problém áink túlnyom ó többsége globális eredete miatt helyileg nem megoldható. E p roblém ákkal csak kínlódni lehet, de m egoldásukhoz széles körű együttm űködésre van szükség. Ebből fa ­kad, hogy a globális nevelés az em berek közötti szociális technikákkal is foglalkozik: a konfliktusok kezelésével, m egoldási stratégiákkal, a békére neveléssel, m iközben együttm űködésre, toleranciára, em pátiára és a m ásság elfogadásának nyitottságára tesz képessé.A globális és a lokális irányultságok egyazon célnak alárendeltek: a környezet problé­máival ism erkedő, azokat m egoldani kívánó em beriség szükségszerű békekötése és egym ásratalálása jelenik meg e célokban, az em beriségnek nincs más alternatívája.Aktualitás és jövő a környezeti nevelésbenA környezeti nevelés jelenidejűsége igen fontos erő, hiszen a tapasztalásra, a sze m é ­lyes cselekvés konkrét idői-téri kategóriáira épül. A hatékony törekvések a környezeti n e ­velésben az időtengelyt annak teljes dinam izm usában felhasználják. A jelenidejűség a5 HAVAS PÉTERm indennapok realitását em eli be a nevelésbe. A pedagógiai transzform ációknak köszön­hetően m egjelennek a m indennapi esem ények. Már az óvodások körében a napi élet része a vízzel való ésszerű takarékosság, a szelektív szem étkezelés és hasonlók. M ind­ezek jelenidejű esem ények, csakúgy, mint az állatok-növények szépsége, a talaj vé d e l­me, a verekedős kisfiú m egfeddése és egyebek. Az iskolásoknak ism eretszerzési he ly­zetek a terepséták és terepgyakorlatok, a sajtó és híranyag szem lézése, a környezeti esem ényekből, jelenségekből levonható adatok, következtetések. A jelen vékony hártyá­ja m ögött mind világosabb körvonalakkal rajzolódik ki a közeli és a távolabbi jövő képe. A környezeti nevelés a jelen tapasztalatait felhasználva transzponálja annak ö ssze fü g ­géseit a jövőre, trendeket, tendenciákat keres és mind pontosabb képet vázol a jelen a l­ternatív folytatásaiként.A nevelés jövőorientált tevékenység. A környezeti nevelés nem egyszerűen egy álta ­lános jövőidőt használ, hanem a jelenben mutatja fel a jövő kezdetét. A fenntartható jövő azt jelenti, hogy a jelen életviteli szokásait, jelen szövetségeinket az anyaggal, energiával és egym ással kell úgy alakítanunk, hogy az alternatív jövőképek közül a kedvezőt: a m indnyájunk szám ára fenntarthatót választhassuk. A jövőképek a jelen döntéseitől ka p ­nak m eghatározást. E döntésekhez erőt ad az a hit, am elynek m élyén szunnyad az a la p ­vető értékekkel való azonosulás, a partikularitáson felülem elkedő eszm ények és ideák köre. Ez adja azt a belső, szem élyes biztonságot, am ely alapjául szolgál a bizakodásnak.A környezeti nevelés jövőorientáltságát a hit, az értékek és eszm ények elfogadása, a bizakodás és a rem ény határozza meg. Mindezek az entitások m egjelenhetnek külön­böző ideológiai irányzatok körében, nem feltétlenül kapcsolódnak össze a v a llá s o s s á g ­gal, még kevésbé a vallásgyakorlással, a hívő életvitellel.A tradicionális környezetvédelm i propaganda világszerte a pusztulástól való rettegésre épít. A katasztrófa-pedagógiák következm énye a sötét jövőt elutasító, a „felnőtt tá rs a d a ­lom által tönkretett világból” kivonuló, aszociális, cinikusan kiégett fiatalság. A környezeti nevelés jövőorientáltságában a felm utatható értékek, és eszm ények még vonzóbbá te ­hetik a jövőt. Az elképzelt szép jövőről alkotott képek, az aktív im agináció áte m e ln e k a környezeti károk és pusztulás láttán kialakuló csüggedésen, erőt adnak ahhoz a harchoz, am ely a korlátozás és önkorlátozás konfliktusaiban sok nehézséget okoz. M indez so h a ­sem jelenthet kozm etikázott, ham isított jövőképet! Am int a piacosodó tá rsa d a lm un k tra- gikom ikusan hazug reklám ideáljai hamis vágyakat és igaztalan ábrándokat g e rje szte ­nek, élesen el kell különülnie ezek zsibvásárától a jelenben is bem utatható környezeti jövőképnek. Meg kell találni, fel kell mutatni a m egőrzött értékeket, a közösségek erőfe­szítéseinek gyüm ölcsét, a szép példázatokat, mint a m egküzdött harcok és m egoldott konfliktusok eredm ényei. A jövőképek a különböző életkorokban m ás- és m ás je le n tő s é ­gűek. Egy három éves gyerm eknek a jövőképe tagolatlan, m eseszerűen csillogó, m ági­kusan erőteljes szívóhatást gyakorol. A nyolcvanhét éves em ber jövőképe részletdús, konkrét, ám igen kevéssé tartalm az „húzóerőt” , hiszen m eghatározza a halálfélelem , a szeparációs szorongás.A környezeti nevelés időtengelye az adott kultúra, az adott társadalom kerekforgása sebességétől függően alakul. Vannak jövőbe forduló, vannak m últba révedő kultúrák. M indezt m ég színezi-differenciálja a konkrét történelm i-politikai helyzet, am elyben a d o ­m ináns idősík a legm eghatározóbb szerepet vállalja-követeli. A válságokban szenvedő közösségek jövővárása felfokozott, m ár-m ár hisztérikus is lehet, hiszen a p ro b lé m a h e ly­zetben az indulatvezérelte gondolkodás veszi át a gyeplőt. A környezeti nevelés jö v ő o ­rientáltsága olyan alapelv, am ely a jövővel szem ben a racionalitást, a kiérlelt és tá jé k o ­zottságra épülő döntéseket részesíti előnyben.A környezeti nevelés rendszerszemléleteA környezeti nevelés rendszerszem léletű tevékenység. Mint m inden rendszert, ezt is csak akkor határozhatjuk meg, ha definiáljuk az alrendszereket és azok egym áshoz való viszonyát. További kérdés az, hogy vajon a környezeti nevelés nyílt vagy zárt rendszer-e?A környezeti nevelés alrendszereit a nevelés általános kategóriáiból ve ze th e tjü k le. Az a lrendszerek közül kiemelt helyre kerül a nevelés alanya:6 ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENA n e v e lő (a pedagógus) szem élyeA nevelési hatékonyság érdekében alapvetően szükséges szakm ai felkészültsége, szaktudása. A szem élyes hatás érdekében környezeti attitűdjei, értékrendje, társas ha­tékonysága, nevelési stílusa, kom m unikációs kultúrája, toleranciája és életviteli stratégi­ája közvetlenül részt ve szn e k a nevelési folyam atban: a nevelés eszközei és keretei. A környezeti nevelés (is) csapatm unka, feltétlenül szükséges a nevelő kapcsolatkészsége, nyitottsága, em pátiás érzékenysége és kitűnő kooperációs képessége. A hazai peda g ó ­gusképzés ism ert hiányosságai és adósságai a környezeti nevelés terén (is) hiányálla­potokat terem tettek. U gyanakkor erőfeszítések történnek a hiány felszám olásáért. K ülö­nösen érdekes a továbbképzések rendszere, am elyekből kibontakozik a p e d a g ó g u stá r­sadalom igénye, szándéka és tehetsége.A nevelés környezeteA környezeti nevelés olyan konkrét tevékenység, am elynek tárgyi-anyagi realitásai vannak. Mivel a környezetről szól, az adott környezet vagy összhangban van ezzel a m on­danivalóval vagy azzal diszharm onikus. A folyam at eredm ényessége érdekében m eg kell va lósítani a harm óniát, az egységet a nevelés környezete és üzenete között. Ez vo n a t­kozik a környezeti nevelés színterére, ahol a tevékenység folyik: az intézm ény épületére, az építettség kultúrájára. A belső- és külső terek harm óniája, a funkcionalitás, a tájba (környezetbe) illeszkedés, az ergonóm iai tényezők, a helyi hagyom ányok esztétikus m egjelenése és szépsége, a felhasznált anyagok és technológiák ökológiai üzenete: m ind -m ind nevelőhatássá nem esedik. Ezt a kategóriát erősíthetik a m unkaeszközök, a belső terek és berendezés tárgykultúrája, az em beri lépték érvényesülése és a m egfelelő em beri tevékenységeknek, kapcsolatoknak való m aradéktalan megfelelés. A belső tá r­gyi-m űszaki környezet a saját energiagazdálkodásával, anyagkezelésével adott ökoló­giai és ökonóm iai színvonalat képvisel, amely lehet pozitív modell is, de lehet akár kirívó ellenpélda is.A kö rn ye ze ti nevelés tárgya: a tanulóA nevelési folyam at interaktív és adaptív. M esszem enően alkalm azkodik a tanuló é let­korából és egyéni adottságaiból adódó fejleszthetőségéhez, egészleges hatásokra tö ­rekszik, a tanuló szükségleteire, érdekeire, a közössége elvárásaira épít. A tanuló ennek olyan alrendszere, am elyben érvényesülnek em beri és szem élyiségi jogai, m éltósága. Különös súllyal esik latba az alanyi állam polgári joga a környezet-kultúrához, joga a kör­nyezetről szerezhető inform ációkhoz, joga az egészséghez - annak tág értelm ezésében.A környezeti nevelés előfeltételezi a tanuló aktivitását, vágyát a szép, értékes és ta r­talm as élethez, alkotáshoz és boldogsághoz.Ö sszhangot terem t a tanuló közösségéhez való kapcsolódásában, erőfeszítéseket tesz a tanuló önérvényesítése és más érdekek, szükségletek közötti konfliktusok keze­lése érdekében. A tanulóval kapcsolatban igyekszik olyan konfliktusm egoldási stra té g i­ákat képviselni, átadni, am elyek birtokában a tanuló képessé válik nem csak „b e ille sz­kedni" adott közösségébe, hanem szem élyes értékeit képviselve értékterem tő életviteli stratégiát tud m egalkotni, identitását m egőrizve és m ásokét tiszteletben tartva.A környezeti értékek átadása - tanítási és tanulási folyam atH atározott követelm ény a környezeti nevelésben a tanulás tág, teljeskörű értelm ezése. Ez azt jelenti, hogy ism ereteket közöl a környezetről és inform ációkat nyújt a problém a­m egoldáshoz, tudom ányos fogalm ak és tényanyag m egtanítására is vállalkozik. S zere­pek és m agatartási módok m egtanulása, viselkedési és életviteli stratégiák kialakítása és gyakoroltatása, attitűdform álás, érzelmi viszonyulások és értékek közvetítése is része e folyam atnak. A m odern oktatási stratégiák szétfeszítik a hagyom ányos didaktika kiüre­sedő kereteit. A környezeti nevelés intézm ényes és nem -intézm ényes form ái m ind ha­sonlóbbá válnak azáltal, hogy eltünedeznek a sablonos „iskolás" form ák, m egjelennek7 HAVAS PÉTERaz olyan módszerek, mint a projektek, az akciók, a m űvészeti alkotások, a drám a és aterepm unka. . , ,A tanulás ¡tevékenység egybekapcsolódik a mindennapi léttel (óvodai, iskolai és egyéb helyszínek). Tananyagszerűvé válik az étkezés és a tisztálkodás, a vásárlás és az em beri kapcsolatok, a hulladékkezelés és a fogyasztói - vásárlási szokások, a háztartás és a m entálhigiénét szolgáló tevékenységek.A környezeti nevelés az intézm ényes nevelés egészét végigkíséri, mint m ásodelem zés, értelm ezés, életm ód - kontroll és jobbító tö ­rekvés. .A nem iskoláskorúaknál a tanulási tevékenység túlnyom órészt a közösségen belüli csoportdinam ikára épít: az egyéni attitűdök a csoportértékekhez való igazodás során alakulnak. A környezeti nevelés során a szociális tanulás szerepe is óriási. A kisiskolás kor végéig elsődlegesek a felnőtt (a pedagógus) modellek, m ajd később a kortárs csoport és annak szu b ku ltú rá ja v á lik vita th a ta tla n u l fo n to sa b b á . E zért a kö rn ye ze ti ne ve lés e re d m é n y e s s é g e é rd e ké b e n fokozottan e rő síte n i s z ü ksé g e s a ko rtá rs c s o p o rto k ko ­hé zió já t, é p íte n ü n k kell a k is kö zö ssé g e k e g y ü tte s-é lm é n yé re , n o rm a - és é rté k k ö z ­v e títő szerepére. ...A környezeti nevelés a problém am egoldáshoz készít fel, ezért m aga is problém afelvető m ódszereket, heurisztikus eljárásokat használ. A m odern tanítási-tanulási stratégia nem nélkülözi a heurisztikát, a tanuló önálló felfedezését, alkotó kutatását, gondolkodását igénylő feladathelyzeteket.A környezeti nevelés tartalmaA rendszer ötödik elem ét az adott környezetben élők közössége form álja abból a c é l­ból, hogy fenntartható legyen élete. A környezeti nevelés tartalm ilag tehát elsősorban a közösségből és annak környezeti sajátosságaiból szárm azik.A közösség (az adott társadalom ) saját kultúráját, ökológiai és társadalm i ism ereteit, történelm ileg kialakult környezetképét transzform álja e nevelésbe. A kö rn ye ze ttu d o m á ­nyok fejlődése, a globalizálódás m ind hasonlóbbá teszik a különböző tá rsa d a lm ak kör­nyezeti nevelési tartalm ait. Nyilvánvaló, hogy az általánosan érvényes, a Föld egészét érintő problém ák m egoldása az egész em beriség közös erőfeszítését igényli, ezért a glo­bális környezeti összefüggések tartalm ilag elhagyhatatlanok a tananyagokból.A tartalom szorosan kapcsolt része az emberi viselkedés, reakcióm ódok, cselekvések, problém a-és konfliktusm egoldáshoz szükséges m űveletek sokasága, am elyek a tantervi követelm ények „pszichom otoros” elemei.A környezeti nevelés tartalm azza a társas készségeket, a kapcsolatterem tés és k a p ­csolattartás eszközeit, az em beri döntések, konfliktusm egoldások egyéni és csoportos változatainak készségeit.A környezeti nevelés program ja tartalm azza az érzelm i viszonyulások, a ttitűdök fo r­m álásának, befolyásolásának tervét is. A környezettudatos m agatartást az egyén v is z o ­nyulásai határozzák meg. Ez vezet el a jellem alakításának pedagógiai feladatához. A környezethez fűző viszonyok értéket is hordoznak. Az em ber környezettel kapcsolatos értékfelfogása a m odern társadalom ban a polgári m agatartás m egítélésében, a jellem értékelésében nélkülözhetetlen. Itt érintkezik a környezeti nevelés a pedagógia etikai fe ­lelősségével, am ely a polgári nevelés legfőbb tartalm i eleme.A környezeti nevelés: együttm űködésre serkentésA környezeti nevelés összetett szem élyiség-, m agatartás- és attitűdform álás, am ely képessé tesz m ásokkal való együttm űködésre. E társas szokások és b e á llító d á so k a kö­vetkező elem ekből állnak:- a m ásokra figyelés képessége,- a m ások elfogadása, pozitív attitűdök m ások iránt,- em pátiás kapcsolatok képessége- altruizm us, segítő m agatartásform ák képessége,- önalávetés és dom inancia indítékok egyensúlya,8 ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN- a közös cse lekvések koordinálásának képessége,- t ü r e le m és m egértés m ások hibázásával kapcsolatban- a saját identitástól eltérő tulajdonság (a „m ásság”) toleranciája- a közös csele kvé sek kontrollálási képességeA társas képességek a környezeti nevelésben (is) az „ősbizalom ra” és a m ások iránti szeretetre épülve válhatnak eredm ényessé. M indezek feltételezik a m entálhigiénés egészséget, a közösség „lelki egészségét” és harm óniáját.Az együttm űködés és versengés finom ellentétbe feszülnek, am ely paradoxont csak különleges esetekben lehet feloldani. A v e r s e n g é s - a z önérvényesítés szélsőséges fo r­m ája - kizárja az együttm űködést, kivéve akkor, ha a versengésnek speciális szabályai vannak.A környezeti nevelés során ki kell alakulniuk és meg kell erősödniük a versengés fé k ­jeinek, az azt szabályozó szem élyiség és csoportm echanizm usoknak. Ezt legélénkeb­ben az együttm űködési helyzetek sokasága terem ti meg.A kisiskoláskorig a páros és kiscsoportos tanulási és játékhelyzetek válnak alkalm as gyakorlótereppé a kooperációt illetően. A prepubertáskor a kortárs csoportokat szo ro sa b ­bá zárja, m e g n ö v e k s z ik a va ló d i e g yü ttm ű kö d é s reális leh e tő sé g e . A s e rd ü lő - és ifjú ­korban is könnyen halad az e g yü ttm ű kö d é s a ta n u lá s i és p ro b lé m a m e g o ld á s i h e ly ­z e te k b e n . A c s o p o rtk o h é z ió n ö ve ke d té ve l m e g n ö ve kszik a c s o p o rto n b e lü li k o n flik ­tu s o k esélye, am e ly a c s o p o rt szé th u llá s á h o z vezet. A be lső riv a liz á lá s t c s ö k k e n ti a c s o p o rt külső fen ye g e te ttsé g e , ám ez a jelenség m ár a csoportközi együttm űködés té ­m aköre felé vezet el.Az együttm űködési készségek igazi próbatétele, am ikor más csoporttal kell eg yü ttm ű ­ködni, összedolgozni. A környezeti nevelés sokszor edzi, fejleszti e készségeket a kö­zö sségek egym áshoz irányításával, együttm űködést követelő helyzetek pedagógiai célú életrehívásával. Ezekben a szituációkban a csoportok inform ációgyűjtéssel, problém ák m egoldásával, akciókkal foglalkoznak, és ezt a folyam at végén összegezik. A csoportok egym ásrautaltsága kizárja a rivalizálást, a saját-csoport képzést, a győzelem -vereség alternatíva egyoldalúságát.A környezeti nevelés stílusjegyeiA környezeti nevelés a pedagógiai gyakorlat sajátlagos területe. Ö nálló célokkal, s p e ­ciális m ódszeregyüttessel, csak e területre jellem ző stílusjegyekkel rendelkezik.A n a litiku s és holisztikusA környezeti nevelés a környezetet elem ző módon vizsgálja, a környezet részeiről és azok kölcsönhatásáról analitikus jellegű képet nyújt. Tényezőnként válogatja szét az e g y ­m ással összefüggő jelenségeket, elválasztva a biotikus és az abiotikus faktorokat, a va ­lóság vá lto zá sa in a k term észetét kutatva. A környezeti nevelés szükségszerűen a lkal­m azza a környezettudom ányok világszerte elterjedt m ódszereit - mint tudom ányos m ód­szereket - ilyenek például a mérés, összehasonlítás, vizsgálat, kísérlet, m odellalkotási eljárások. M indezek rész-egész relációkra bontják szét a valóságban összetartozó e n ti­tásokat és létrehozhatják a m egism erő szem élyben a részlegességet kvázi-teljességnek imitáló benyom ást. A környezeti nevelés veszélyesnek tartja az analitikus stílusú m egis­m erési utak egyoldalúságát, hiszen a szétszedett világ a világképben elveszíti érté k-p ri­oritásait.A környezeti nevelés az elem ző m ódszerek használatára kényszerülve arra törekszik, hogy ezt egyensúlyba állítsa a holisztikus közelítésm óddal. A teljesség érzékelhető-ész- lelhető jelenléte a racionalitáson túli élm ényben ad nyom atékot a létezésnek.A teljesség élm ényének érvényesülése a nevelésben a környezeti nevelés olyan s p e ­cifikum a, am elyet nem képes nyújtani sem a term észettudom ányos sem a tá rsa d a ­lom tudom ányi nevelés.A teljesség nem differenciálatlan káoszként, hanem a részek összességének önálló m inőségeként jelentkezik, tehát strukturáltan gazdag differenciációval. A holisztikus v i­9 HAVAS PÉTERlágkép m agába zárja az embert: védi és fenntartja. A környezetkép holisztikus m in ő sé ­gében felm érhető az em beregyed picinysége és közösségei felelősségének gigantikus dim enziója. A holisztikus környezetkép teszi beláthatóvá, hogy az élet evolúciójaként fo ly ­tonosan tovább differenciálódó létformák, az újabb és újabb fajok az alkalm azkodási és ökológiai problém ákra adott átm eneti m egoldások, nem rendelkeznek é rté kkü lö n b sé g e k­kel, hiszen koegzisztensen igénylik egymást. Az értékszem pont, a szubordinációs kény­szer olyan m esterséges szem pont, am ely torzítja a holisztikus szem lélet arányosságát. A Földön a létezők sokaságának sokféle nézőpontú elem zését m inősítését végezhetik el tudom ányos vagy gyakorlatias módszerekkel, ám értéket mint a létezőket rangsorba vagy fontossági sorozatba elhelyező m egkülönböztető jegyet szükségtelen használni.A holisztikus stílusjegy a nevelésben a tanuló szám ára egyedi létezésének te lje s s é g ­élményét, a létezők körében a létezés szépségének m egosztását teszi lehetővé. Érzelm i szem pontból ez az öröm -m egosztás vezeti be a létezés egyenrangúságának racionális m egértését. Ez az, am elyet a m ítoszok, eredetm ondák, az ősi eposzok és m esék (az óegyiptom i, az indián, a kínai és a magyar is) úgy rögzítettek, hogy a létező do lg ok „e g y ­más testvérei” .A holisztikus élm ény a tág értelem ben vett közösségben való feloldódás szépségét is nyújtja. Enyhíti a halálfélelem szorongatását azzal, hogy a szorosan összetartozó részek az összesség teljességében találhatják meg egyedi létezésük utáni küldetésüket. A ho­lisztikus stílusjegy teszi racionálisan felfoghatóvá a globális jelenségeket, problém ákat, az olyan elm életeket is ideértve, mint a Gaia hipotézis.A z értelem és érzelemA környezeti nevelésben a racionalitás jelentősége nyilvánvaló. A folyam at során a mind tudatosabbá váló m agatartásform ák éppen az értelem által kontrollált viselkedés szabályozását segítik elő. A környezetről szerezhető ism eretek, a racionális döntések, az inform ációk kezelése a problém ahelyzetekben m ind-m ind az intellektus világába utal­ható tevékenységek. A környezeti nevelés erőfeszítéseket tesz arra, hogy felfoghatóvá tegye a gondolkodás szám ára a fenntartható társadalom feltételeit és m indennek a jelen döntéseiben való gyökereit.U gyanakkor a környezeti nevelés nem tarthatja fenn az értelm i tevékenység kizá ró la ­gosságát a pedagógiában, am int azt fentebb a tanítás-tanulás tág értelm ezése kapcsán m egjegyeztem . A racionalitás hegem onizm usa a hibás döntések sokaságát idézi elő, az em ber racionalitása igencsak korlátozott.Az érzelm i és az értelmi erők együttesen alkotják a m agatartás sza bályozásának azon képződm ényeit, amelyet attitűdöknek nevezünk. A környezeti nevelés attitűdöket form ál: az attitűdök érzelm i viszonyulásait és azok „kognitív csúcsát” is. Az érzelm i v iszo n yu lá so k m eghatározzák az egyén környezetének elem eihez és azok egész rendszeréhez való viszonyát a vonzás és taszítás, az oldás és kötés szem élyes színezetű kapcsolatait. Az érzelm i viszonyulások a tudattalan tartom ányban közvetlenül nem form álhatók, a b o ­nyolult identifikációs folyam atok során, a m odellkövetéskor, a referencia-közösség hatá­sára, ám m űvészetek által közvetítve is alakulnak.Az érzelm i viszonyulások kapcsolódnak a m otívum ok, a szükségletek világához, h i­szen a pozitív érzelm ek m egerősítenek, a negatívok fékeznek, visszatartanak. A környe­zeti nevelés során az attitűdök form álásával együtt próbáljuk az em ber indítékait, s z ü k ­ségleteit és értékrendjét pedagógiai eszközökkel form álni, ezzel elősegíteni a m a gatar­tásszabályozás kívánatos irányú működését.Az érzelm i hatások a környezeti nevelés során nem csak a m űvészetek, a m ítoszok révén, hanem sok-sok egyéb csatornán érvényesülnek. így például a nevelő szem élyes érzelm i hatása, a közvetlen környezet, a társas helyzet, a taneszközök, a tevékenység m ind-m ind érzelm i reakciókat okoz, érzelm eket vált ki.A kiváltott érzelm ek pozitív vagy negatív irányúak, intenzitásuk végtelen sokféle lehet.A környezeti nevelés sok pozitív érzelm et válthat ki: szeretetet, vonzalm at, tiszteletet, kellem es és jó érzések sokaságát.10 ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENAz élet tisztelete, a létezés öröm teljessége, a gondoskodó érzések az élőlényekkel kapcsolatban hagyom ányosan fontosak a környezeti nevelésben. U gyanakkor ezt eg ye n ­súlyban tartják a kiváltott negatív érzelmek: gyűlölet és harag a környezetpusztítókkal, a környezetet rongálókkal szem ben. Ellenérzéseket -helyesebben negatív érzéseket kell ébresztenünk a tanulókban azokkal az em berekkel, intézm ényekkel szem ben, akik v e ­szélyeztetik vagy pusztítják a környezetet. Ezt nem tom píthatják sem a hatalom vagy te ­kintély tiszteletéből fakadó, sem a szem élyes elfogultságokból adódó más é rz e lm e k 1 A környezethez való szem élyes viszonyulások erkölcsi m egítélését kom oly nevelési fe l­adatnak kell te kintenünk - ez ad erőt a későbbiekben az önszabályozáshoz is.A környezeti nevelésben nem választható külön tehát - még didaktikus m egfontolá­sokból sem - az értelm i és az érzelm i hatások, folyam atok sokasága.Tudom ányos és m űvésziA környezeti nevelés tudom ányos m ódszereket és eszközöket használ fel ahhoz, hogy a ta n u ló k környezetképe pontos, a valóságosnak m egfelelő legyen. A term észet- és tá r­sadalom tudom ányok sokaságát „építi be" a tananyagkészítés során. Az alapozó szint integrált tantárgyai, a tantárgyközi helyzetek a term észet- és társadalom tudom ányok széles körének ism ereteit, fogalm ait, eszközeit és felism eréseit ötvözik. A környezettu­dom ányok, a m agatartás-tudom ányok, a társadalom - és term észettudom ányok né lkü lö z­hetetlenek a környezeti nevelésben. Az egyes fogalm ak és fogalm i rendszerek m egőrizve eredeti jelentésüket, bekerülnek olyan tananyagokba, ahol más tudom ányok fogalm aival, eszközeivel kapcsolódnak. A környezeti nevelés a fogalm i kom plexitással igyekszik m o­dellezni a valóság bonyolult jelenségeit.A m űvészeti tevékenység az alkotás és élm énybefogadás szintjein terem ti meg azokat a lehetőségeket, am elyek során intuitív módon, érzelmi viszonyulásokon keresztül válik m egragadhatóvá a környezet vagy annak egy része. A m űvészet eszközei a környezeti nevelés során a létezés élm ényét sokszínű érzelmi köntössel díszítik, fokozva és kitel­jesítve annak szépségét és értékét. A környezeti nevelés során a képzőm űvészetek, a szépirodalom , a drám a, a zene, a m ozgásm űvészetek, a film és videó egyaránt m egta­lálják saját helyüket és küldetésüket.A környezet értékeinek és azok fenyegetettségének ábrázolása rajzokon, festm é n ye ­ken, kollázsokon a szem élyes kreatív erők örvénylő indulataiban hozza intuitív m egra­gadható közelségbe a szubjektív érzelm eket és értékelést - esztétikailag is élvezhető m ódon. Világszerte terjednek a környezeti tem atikájú rajz- és fényképkiállítások, m ű vé ­szeti körök, szakkörök, pályázatok, m elyeknek nevelőhatása nyilvánvaló.A ta pasztalás analitikus, tudom ányos eszközökkel történő produktum ait kiegészítik, szem élyesen hitelesítik az ábrázolások, am elyek a szabadrajz vagy más, önkéntesen választott technikával kifejezik a szubjektív élm ény instanciáit.A drám a olyan lehetőség, am elyben a szem élyes érzelmi és indulati tartom ányok fe ­je znek ki szubjektív üzeneteket. A társas dram atikus játékokban a szerepek sűrítenek em beri értékeket, attitűdöket, és jelképesen bem utatják a konfliktusok lényegét, m egol­dásm ódjait. A drám a eljátszásakor átélhetővé válnak a szerep érzelm i-indulati m élységei és kifejezhetők az ezzel kapcsolatos szem élyes reflexiók: öröm ök és félelm ek. M indezzel a drám a katartikus funkciót is betölt: ugyanakkor a drám ajáték látványa em pátiásán kö­vethető, átélhető.M indezek alapján - nem részletezve most a m űvészetek más műfajait, form áit - b e ­látható, a környezeti nevelés a művészi tevékenység (alkotás és/vagy m űélm ény befo­gadás) révén képes a szem élyes érzelm i-indulati szféra dinam izálására. A m űvészet a sűrítés, a szim bolikus kifejezés vagy a közvetlen expressziók által a környezethez fűződő szem élyes indulatokat és érzelm eket m egragadhatóvá, követhetővé és érzékelhetővé te ­szi. A szubjektum átélheti az irracionalitás mélységeit, m egragadhatja a szépség, a jóság és az igazság artisztikum át az esztétikum izzásában.11 HAVAS PÉTERHelyszínek és pedagógiai környezetekA környezeti nevelés téri sajátosságai is kettősséget m utatnak. A nevelés h elyszíne­ként egyaránt szükségesek a belső, em ber-alkotta terek: mint az óvodai csoportszoba, a tanterem , a laboratórium , a könyvtár, a színház, és hasonlók. A tanulási tevékenység tartalm a, feltételei, eszközei és más szem pontjai segítik m eghatározni, hogy milyen az alkalm as (pontosabban a legalkalm asabb) helyszín.A valóság m egism erésének J. B ru n e rszerint három szintje lehetséges: az enaktív, az ikonikus és a szim bolikus. Az enaktív leképezés a közvetlen konkrétságot igényli: az adott környezet önm agát reprezentálja az adott pedagógiai helyzetben. Ezáltal péidául az is­kola épülete, a folyosó, a tanterem , az étterem , a m osdók önm agukat jelentik, m int p e ­dagógiai környezetek.A környezeti nevelés a term észeti környezet m egism eréséhez, ta pasztalásához v e z e ­tő úton a legalkalm asabb helyszínként m agát a term észetet választja. A te rm é sze t gyak­ran a legjobb tanterem .A m egism erés közvetlen varázsát, az élm ény teljességét nem pótolják a hagyom ányos „élősarok” jellegű utánzatok. U gyanakkor ezek igen primitív, durván leegyszerűsítő m o­delljei a valóságnak. Az élősarokkal kapcsolatos fellendülő érdeklődés a vá rosiasodással együttjáró, örvendetes pedagógusi hevület - am elyet egyre erősebben b írálnak a kör­nyezetvédők. Érveik szerint a kisállatok m esterségesen elkülönített tartása az állatoknak szenvedést, a term észet-egésznek pedig kárt okoz. Az iskolaszervezet nehezen b irkó zik meg azzal, hogyan lehet összeegyeztetni egy bárm ennyire is kism éretű biotóp m ester­séges fenntartását és az iskola pedagógiai és egyéb funkciói teljesítését. M egjegyzést érdem el, hogy minél kisebb az adott biotóp, fenntartása annál bonyolultabb te chnikákat és eszközöket igényel.A külső term észeti környezet kínálja önm agát a pedagógiai folyam atok szám ára az iskolaudvaron, iskolakertben, a táborban, az erdei iskola helyszíneken, a te re p g y a k o rla ­tok során.Nem m indig a term észeti környezet jelenti a „külső” helyszínt, lehet ez a város, az utca; a falu egyik tere vagy vasútállom ása is. Ezeken a helyszíneken az adott környezet s a já ­tosságairól valóságos és konkrét képet lehet nyerni, azzal interaktív kapcsolatba lehet kerülni.A Bruner-i szim bolikus és ikonikus leképezésnél ugyanis sohasem jö h e t létre a tanuló és a valós környezet közötti interakció!A szabadban folytatott környezeti nevelés során az élm ény ingergazdagsága p ó to lh a ­tatlan, hasonlóan azokhoz az érzelm i és racionális hatásokhoz, am elyek a ta p a szta lá s közvetlensége révén az élm ény hitelességét biztosítják.Term észetközpontú és társadalom központúA környezeti nevelés az em berre, az em ber m agatartására, annak szabályozására irá­nyul. Közvetlen céljai tehát alárendeltek a viselkedésszabályozás társas m e ch a n izm u ­sainak. Az em bert felkészíti e pedagógiai folyam at arra, hogy tá rsadalm i környezetében hogyan vezesse életét a term észeti erőforrások, a term észeti lényként történő létezése fenntarthatóságának érdekében. A környezeti nevelés naprendszerében kettős n a p ko ­rong világít.Az összefüggések vonatkoztatási pontjaként alapvető módon érvényesül a term észet, a term észeti jelenségek és erők világa. Az em ber a term észet része, a Föld környezetét e term észeti erők alakítják.A term észettudom ányok szerepe ezért a környezeti nevelésben kétségbevonhatatlan. A term észet részeként tételezett em beriség azonban - jól-rosszul - m egalkotta önm aga környezetét, szabályozóit. Az evolúció során az em berré válás a biológiai sza bályozók egy részének elvesztését e re d m é n y e z te -a m in t azt K onrad L o re n zé s m ások tanítá sá b ó l felism ertük. Az em beri csoportok agresszióját, a tulajdonhoz és territó riu m h o z való v is e l­kedési sztereotípiáit többé nem a csupasz majom biológiai öröksége, hanem a H om o sapiens által m egalkotott törvények, tabuk és erkölcs szabályozzák.12 ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKÁTADÁS A KÖRNYEZETI NEVELÉSBENA barlang helyett a mai m etropolisok, a szavannák ösvényei helyett aszfalt és b etono­zott úthálózat, a gyűjtögetett és vadászott élelem helyett a kisebbség a konzum álódott piac m anipulációkkal kísért és túlcsom agolt táp-csodáit csipegeti, a többség a hagyom á­nyos éhezés és alultápláltság nyomorát szenvedi.A környezet valós állapotának m egism eréséhez hol a term észetet, hol a társadalm at kell szem lélnünk, élvezve és gyötrődve a két középpont által vonzásban tartott naprend­szer bonyolultságában.A környezeti nevelés a term észetről és a társadalom ról, mint a földi jelenség összefo­nódott hiperstrukturájáról szól. Ennek a tevékenységnek alanya és tárgya is az ember, az a term észeti-társadalm i képződmény, akit biológiai léte a term észeti erők által vezérel - s z ü k s é g e van fogyasztható vízre, levegőre, kell oxigén és m egfelelő m ennyiségű sze r­ves anyag is - ám viselkedését, m agatartását a közösségi lét (am ely az egykori hordát felváltotta) határozta meg. Értékrendjét, attitűdjeit a társas helyzetek kom m unikációs tö r­ténései form álják, fogalm akat és szavakat tanul, létform ákat és életvitelt utánoz, eszm é k­ben hisz és hitet kovácsol biztonsága és üdve érdekében. Tehát nem csak a term észeti erők vonzásában kering (a M adách-i Föld Szellem e analógiájaként), hanem tagja-rabja annak a kultúrának, am elybe beleszületik.A környezeti nevelés e kultúrális örökséget igyekszik ökológiai szem pontokkal, a fe n n ­tarthatóság érdekében értékprioritásokkal, az egyéni m agatartás és életvitel racionálisan kontrollált form álásával erősíteni.G ondolkodás és cselekvésA környezeti nevelésben a külső és belső tevékenységnek egyaránt jelentős szerepe van, nem szorítkozhatunk csak az egyikre, illetve csak a másikra.A környezetről szerzett ism eretek, a problém ák felism erése, a m egoldás m egtalálása, a döntést előkészítő m érlegelés eléggé belső, kívülről nem látható folyam atok. A kognitív tevékenység nem -látványos, ám fontos előkészület! A tanuló gondolkodását kell, hogy fejlessze a környezeti nevelés, hiszen a környezettudatos m agatartás a jó döntésekre épül. A környezet elválaszthatatlan része a belső környezet, a lelki-m entális szféra. E n­nek történései, belső folyam atai a cselekvést, a döntéseket előkészítő érzelm i-indulati folyam atok. A lelki feszültség által létrejött intuíciók és im aginációk az em ber cselekvő válaszait vetítik előre, a képzelet képernyőjére.A környezeti nevelés nem csak a cselekvés előkészítésével, hanem annak konkrét ki­vitelezésével, edzésével és gyakorlásával is foglalkozik.A környezetről az aktív cselekvés nyújtja a legpontosabb képet. A tanulók környezeti nevelésre az életvitelük cselekvő m agatartásában nyilvánul meg. A környezeti nevelés célja nem arra irányul, hogy eredm ényesen tudjanak a tanulók környezeti vetélkedőkön teszt feladatokat m egoldani, vagy ezzel kapcsolatos elm életi felism eréseket hozni. Még kevésbé a környezeti szépségeken vagy katasztrófákon való szépelgés, bájolgás vagy szörnyülködés a cél.A tevékenység központúság az a szem léleti alap, am elyre biztonsággal helyezhető el a környezeti nevelés pedagógiai építménye. Ebből az következik, hogy a program m eg­alkotásakor az álljon a középpontban: mit cselekdjen, mit tevékenykedjen a tanuló? A követelm ények felvázolásakor nem csak ismereteket, érzéseket, hanem konkrét c s e le k ­vési elem eket és komplex tevékenységeket igyekezzünk megragadni. A tanulókkal sze m ­ben tám a szto tt igények lehetőleg m aguk a cselekvések, tevékenységek legyenek.A tevékenységet nehéz standardizálni, hiszen végtelenül sok helyi, szem élyiségbéli és más változótól függenek. Meg kell alkotni az óvodai, iskolai életnek azt a te vé ke n y­ség-készletét, am elyet elsajátíthat, fejleszthet és megalkothat minden tanuló. M ind több olyan feladatot és problém át kell beem elni a „tananyagba” , am ely a tanulási folyam atban egyensúlyba hozza a belső és a külső cselekvéseket. A projektek, a problém afelvető m ódszerek, a heurisztikus tanulási helyzetek sokféle lehetőséget nyújtanak.A környezeti nevelés követelm énykészletét úgy kom ponálhatjuk meg, ha az adott is­kolatípus adott évfolyam ának valam ennyi tantárgya valam ennyi követelm ényéből ösz- szerendezzük azokat, am elyeket integráló erővel strukturál a környezeti nevelés cé lkitű ­13 #1 Dr.BauerBela
Nyitólap Gyermekek külföldre utazása Nyitólap Utazásra nem javasolt és fokozott biztonsági kockázatot jelentő országok és térségek Utazási tanácsok országonként Úti okmányokkal kapcsolatos tájékoztató Vízum beszerzése Regisztrálja külföldi utazását! Gyermekek külföldre utazása Vízummentes külföldre utazás Gyors tippek mielőtt útra kelne Online adatlap konzuli védelemhez Magyarország külképviseletei külföldön Külképviseletek Magyarországon Konzuli szolgálat külföldön Konzuli költségek | Ügyféltájékoztató Utazás Magyarországra Tájékoztató a Schengeni Információs Rendszerről (SIS II) Az uniós szintű Vízuminformációs Rendszer kiterjesztése (VIS) Lépjen velünk kapcsolatba! - Konzuli Szolgálat Budapesten Felülhitelesítés Gyermekek külföldre utazása Gyermeke saját érvényes útiokmánnyal (útlevél vagy egyes esetekben személyazonosító igazolvány) utazhat külföldre. Amennyiben kiskorú – azaz 18. életévét be nem töltött – személy csak az egyik szülő kíséretében, más felnőtt kíséretében (rokon, barát, tanár, stb.) vagy egyedül utazik külföldre, javasoljuk szülői hozzájáruló nyilatkozat (vagy gyámhatósági hozzájárulás) beszerzését. A szülői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a hozzájáruló szülő(k) és az utazó kiskorú személyes adatait (születési hely és idő, lakcím, személyazonosságot igazoló okmány száma), elérhetőségeiket; a nyilatkozat területi és időbeli hatályát (hová és mettől meddig utazik a gyermek), a hozzájáruló(k) egyértelmű beleegyezését, a hozzájáruló(k) aláírását; a kísérő személy személyes adatait, elérhetőségét, ha nem az egyik szülő a kísérő. A nyilatkozatot két tanú vagy közjegyző előtt javasolt megtenni, és angol nyelvre vagy a célország nyelvére lefordítani. Egyes légitársaságok saját formanyomtatványt rendszeresítettek kiskorú utazásához tett szülői nyilatkozattételre. Javasoljuk a közvetlen tájékozódást a légitársaságnál. Tekintettel arra, hogy a kiskorúak beutazásának feltételei országonként eltérőek, minden esetben olvassa el az adott országra vonatkozó utazási tanácsainkat. További tájékoztatást kérhet a felkeresni kívánt ország budapesti nagykövetségén. Szülői hozzájáruló nyilatkozat minta >> (nem kötelezően előírt formanyomtatvány) #1 Dr.BauerBela