Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. február 15., péntek

MACSKAKARMOLÁS BETEGSÉG-BEHATOLÁSIKAPU AZ ÁLLON


#1 Dr.BauerBela

VELESZÜLETETTPIKKELYSÖMÖR/PSORIASIS/


#1 Dr.BauerBela

KOPONYASZÜLET 6ÉVES GYERMEKNÉL


#1 Dr.BauerBela

ÁLLCSONT ALATTI NYIROKMIRIGY GYULLADÁS


#1 Dr.BauerBela

Gyermekkori magasvérnyomás | Bethesda Gyermekkórház

Gyermekkori magasvérnyomás | Bethesda Gyermekkórház



A gyermekkori magasvérnyomás ma már nem tekinthető ritka betegségnek, mivel a túlsúly és az ehhez kapcsolódó metabolikus változások, valamint a magas vérnyomás a gyermeklakosság akár 10–18 százalékát is érintheti.  Meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemő és kisgyermekkorban jelentkezik,  a későbbi iskolás, illetve  kamaszkorban előforduló magasvérnyomástól.
A kicsiknél  legtöbbször szervi eredetű alapbetegség van a háttérben. Leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a vesék érszűkülete, valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép,  esetleg vesedaganat, fejlődési rendellenesség, ritkábban szív-, immun-,endokrin betegségek. Ezt a típust  szekunder    magasvérnyomásnak nevezzük.
Az alapbetegség nélkül jelentkező magasvérnyomást pedig esszenciális magasvérnyomásnak hívjuk.
Ez  a  nagyobb gyerekeket érinti. A betegek  többségénél  a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok. Amit a genetikai  hajlamon túl  a  helytelen családi minták erősítenek. A túlsúlyos gyermekek aránya másfél-kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedben, tehát minden bizonnyal növekszik a magas vérnyomással küszködők száma is.
Az esenciális  magasvérnyomás  rizikótényezői: fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód, továbbá elsősorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint. Azonban sajnos az utóbbiakat mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi életkorokban a magasvérnyomás kialakulására veszélyezteti őket.

Tünetek

A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés. A magas vérnyomással élő  kisgyermekek sok folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és előfordul, hogy a már szobatiszta gyerek is bevizel, főként éjszaka. Nem egyszer a magasabb vérnyomásra a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.
A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, ami azonnali kórházi kezelést  von magaután. Ilyen esetben  aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett. Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magasvérnyomás első tünete. A fent említet tünetek megléte  azt jelzik, hogy  a magasvérnyomás már  régebb óta fent áll és szervi eltéréseket is okoz.

Vérnyomás mérése gyermekkorban

Napjainkban  egyre  gyakrabban találkozunk a magas vérnyomás diagnozisával. Nagyon fontos  szerepe van a gyermek-, iskola- orvosoknak a magasvérnyomással rendelkező gyermekek kiszűrésében.
Gyermekek vérnyomásának mérésekor, használhatók a  hagyományos higanyoszlopos eszközök  illetve a digitális műszerek is. Fontos azonban, hogy  a felkar hosszához igazodóan más szélességű mandzsettát használunk a kisdedek, és más méretűt a kamaszok vérnyomásának mérésekor. Így a felnőttek által használt mandzsetta egy kisgyermeknél  pontatlan eredményt mutat.
A mérési eredményt nagymértékben befolyásolják a külső körülmények is.
Csak a teljes nyugalomban, ülő testhelyzetben, természetes közegben végzett mérés fogadható el.
A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomás értékek életkor, nemek és testmagasságg szerint különbözőek ( csecsemőknél például 90, később, 10 éves korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték). Az testmagasság szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás.
Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomás értéke a 95 percentil felett helyezkedik el.

Vizsgálatok

Ha a korcsoporthoz és testmagassághoz  tartozó normál értékeknél emelkedettebb a tensió, akkor további vizsgálatokra van zükség.
Laboratóriumi (vér és vizelet ) vizsgálatok utalnak arra, hogy fennáll-e vesebetegség, vagy esetleg más szervrendszerek kórállapotáról lehet-e szó.
Hasi ultrahang és mellkasröntgen illetve további képalkotó vizsgálatok. EKG , kardiológiai ultrahang , vese izotópos vizsgálatai ,szemészeti vizsgálat  segítenek a pontos  kórok  felderítésére.
Ismételt vérnyomásmérésekre is szükség lehet, ilyenkor nagy segítségünkre van a vérnyomás-monitorozás. Ez az ún. ABPM módszer, mely megmutatja, hogy a mindennapi körülmények között nappal és álomban miképpen alakulnak a vérnyomásértékek. Ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük a már beállított gyógyszerek hatását is, illetve elkerülhető az ún." fehérköpeny jelenség".

Kezelés

Ha már megállapították a magas vérnyomást a gyereknél, akkor a kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont nincs szervi elváltozás, akkor maga a magas vérnyomás tekinthető betegségnek, tehát azt kell kezelni.
A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés.
A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni.
A túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgása vérnyomás értékek normalizálódását  válthatja ki.
Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Az alapbetegségtől függően, természetesen a szekunder magasvérnyomás betegségben a gyerek kezelése hasonló mint a felnőtteké, de a gyógyszer lehet más és az adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni.
Vannak az ún.  határérték magas vérnyomásal rendelkező gyermekek ( ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők). Nekik a gondozásuk, nyomonkövetésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.

Megelőzés

Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a betegségre. Ennek felismerése azért fontos, mert ha a magas vérnyomásnak már tünetei vannak, akkor sok esetben már olyan szervi károsodások vannak, melyek már visszafordíthatatlanok. A magas vérnyomás a későbbi életkorban szívinfarktus, vesekárosodás, szemfenékeltérés, agyvérzés kialakulásához vezethet, ezért nagyon fontos a  megelőzés.
#1 Dr.BauerBela

2019. február 12., kedd

NOMA


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

A szorongó gyermek jellemzői

A szorongó gyermek jellemzői

A szorongó gyermek csendes, jó gyerek.
Szeretik az óvodában, mert nincs vele gond, ügyes, szófogadó, bár kicsit bátortalan, és nem túl aktív.
Az iskolában sem tűnik fel sokszor, hogy ezekkel a gyermekekkel bármi gond lenne. Nem teljesítenek kimagaslóan, de magatartásukkal sosem zavarják az iskolai rendet.
A szorongó gyermek otthon is szófogadó, bújós, szeretni való, csak éppen nem mer egyedül elaludni, vagy éjjel sokszor felébred.
A szülő is érzi, hogy túl sokáig cumizik, vagy nem tud leszokni a körömrágásról, de ez mégsem akkora baj, hogy azonnal pszichológushoz rohanjunk!
Valóban nehéz eldönteni szülőként, pedagógusként egyaránt, hogy a szorongás mikortól probléma. Ugyanis mindenki szorong valamilyen szinten, ez az életünk része, motivál minket, jó teljesítményre sarkall, alaposabbá tesz, segíti a figyelemkoncentrációt és a megküzdést. A túlzott mértékű szorongás azonban már egészségkárosító hatású, érdemes megelőzni, vagy ha már kialakult, és hónapok óta nem enyhül, akkor pedig pszichológushoz fordulni.

Mik a túlzott mértékű szorongás tünetei?

Sok gyermek izgul feleltetés, dolgozatírás előtt, vagy ismeretlen emberek társaságában. A pszichológia tudománya életkori sajátosságokként tartja számon, mikor mitől félünk. A félelmek egy része mindenkinél hasonlóan jelenik meg: például a szeparációs szorongás 8 hónapos csecsemőknél, majd később a bölcsődei/óvodai beszoktatásnál; vagy a haláltól, elmúlástól való félelem 7-8 éves korban, teljesítményszorongás az iskolai évek alatt.
Akkor érdemes túlzott mértékű szorongásra gyanakodni, ha gyermekünk viselkedése jelentősen megváltozik korábbi magatartásához, önmagához képes.
Ha eddig felszabadult, kacagó kisgyermek volt, most pedig naphosszat csak cumizva gubbaszt a kanapén, sokszor sír, és semmihez sincs kedve, akkor bizony valami nem stimmel. Vagy ha eddig jókedvvel, vidáman ment iskolába, de mostanában minden reggel fáj a hasa, a feje, vagy hányingere van, akkor tüneteinek, viselkedésének hátterében a túlzott mértékű szorongás állhat.
Az ún. pszichoszomatikus tünetek (testi tünetek valódi szervi ok nélkül) vagy magatartásbeli változások (pl. dühkitörések, agresszió megjelenése) esetén ritkán gondolunk lelki okra, pedig a gyermeklélek sokszor üzen ezáltal. A pszichoszomatikus tünetekről, gondolkodásbeli és viselkedésbeli változásokról részletesebben a gyermekkori szorongás tünetei című részben olvashatsz.

A túlzott mértékű szorongás okai gyermekeknél

Mi minden vezethet oda, hogy egy gyermek olyan mértékben kezd aggodalmaskodni, szorongani, hogy az már hatással van a család mindennapi életére, a gyermek iskolai teljesítményére, az alvására, vagy akár az emésztési folyamatokra?
A jelenség igen összetett, ezért a kérdést megválaszolása sem könnyű. Minden gyermek más, minden szorongó gyermek esetében más-más háttértényezők vezethettek a szorongásos zavar megjelenéséhez. Éppen ezért minden gyermek esetében sor kerül a szülővel egy anamnézis felvételére, mely segítségével átbeszéljük a gyermek életének történetét a fogantatástól, a magzati életkorban történő családi eseményeken át, az óvodai-iskolai történéseket egészen a jelenig.
Fontosak lehetnek az anyát ért stresszhatások magzati korban, vagy bizonyos gyógyszerek szedése, vagy a család életmódja, szociális körülmények az 1-3. életévben. Fontos momentumok a testvérek születése, a velük való kapcsolat is. Emellett pedig ugyancsak fontos, hogy maga a szülő szorongó személyiség-e, hiszen az öröklés mellett az is meghatározó, hogy a gyermek milyen problémamegoldó mintákat lát. A gyermekek utánzással tanulnak meg sok mindent, és ha azt látják, hogy anyu vagy apu szorong, mert sok a stressz a munkahelyen, ők is hasonlóan reagálhatnak a későbbiekben.

A gyermekkori szorongásfajták

A gyermekkori szorongás a felnőttkori szorongáshoz hasonlóan többféle lehet.
Gyermekkorban beszélhetünk szeparációs szorongásról, iskolai vagy teljesítményszorongásról, általános vagy generalizált szorongásról, speciális fóbiákról, pánikbetegségről. Ezek tüneteiket tekintve hasonlóak lehetnek a felnőttkori szorongásfajtákhoz, de bizonyos tekintetben eltérnek. A gyermekkori szorongásfajtákról itt olvashatsz bővebben.
#1 Dr.BauerBela

HÁROMFÉLE SZORONGÓ GYERMEK


A szorongó gyermek viselkedésének jellemzői
2017.08.08.
Szülőként, nagyszülőként a legjobbat akarjuk a gyermekünknek, ezért jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jelekre kell felkapnunk a fejünket, ha észre vesszük az utódunk viselkedésében. Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek viselkedése természetes módon nagy változatosságot mutat, meg lehet azonban határozni néhány általános tünetet, ami segélykiáltásként fogható fel, lelki problémák (leggyakrabban szorongás, vagy félelmek) meglétére utal.

Mire érdemes figyelni a gyermek viselkedésében?


A pszichológusok és nevelési tanácsadók szerint valós érzelmi zavarra akkor gyanakodhatunk, ha hirtelen változást észlelünk a gyermek viselkedésében, szokásaiban, tartósan fennállnak a tünetek (általában legalább négy hétig). A gyermekkorban kezdődő érzelmi zavarok sokkal inkább a fejlődés eltúlzott formáinak tekinthetők, mint abnormálisnak.

Életkortól és lelki fejlődési szinttől függően sokféle tünete lehet egy kisgyermek életében a szorongásnak. Természetes, ha egy nem kellőképpen stabilan, nem régóta szobatiszta gyerek bepisil. Ugyanezt a viselkedésjegyet egy 6-7 évesnél már tünetnek gondolhatjuk, ami azt mutatja, gyermekünk küzd valamilyen problémával, melyet képtelen egymaga megoldani, támogatásra van szüksége. El kell tehát gondolkodnunk ezek miértjein, ha tartóssá válik, szakembert felkeresünk.

Mik a leggyakoribb gyermekkori lelki problémák?


Az egyik leggyakoribb gyermekkori szorongás, a szeparációs szorongás. A "normális szeparációs szorongástól" úgy lehet megkülönböztetni, hogy sokkal erősebb a gyermek szorongása, a megszokott életkornál tovább tart és a társas funkciók jelentős zavarát okozza. Ha gyermekünk a korosztályától nagyon eltérő módon, túlzott mértékban reagál a számára fontos személyektől való elválásra, túlzott mértékban aggódik a hozzá közel állók elveszítésétől, vagy elutasítja az iskolába járást amiatt, mert a számára fontos személyek elvesztésétől tart, vagy az önálló lefekvést tartósan elkerüli, vagy ismételt lidérces álmokkal küzd, fizikai tünetekre (pl. fejfájás, hasfájás, hányinger) panaszkodik, amikor a számára fontos szeretett személyektől távol van, akkor joggal merül fel bennünk hogy gyermekünknek segítségre van szüksége szorongásának oldásában.
Egy másik gyakori gyermekkori szorongás típus a fóbiás szorongásos zavar. A gyermekeknél természetes módon is fordulnak elő félelmek, pl. pókoktól. Azonban ha ezek a félelmek nagyon  felfokozódnak, tartóssá válnak és nem a normális fejlődési fázishoz köthetők, akkor fóbiás szorongásos zavarra gyanakodhatnak a pszichológusok.
A gyermekek első éveiben jelentkező a megszokottól eltérő túlzott óvatosság és bizalmatlanság idegenekkel szemben, vagy új helyzetekben utalhat arra, hogy gyermekünk szociális szorongásos zavarban szenved.

A gyermekünk szorongására utaló jeleket tehát a hozzá közel állók tudják a legpontosabban megfigyelni. A pszichológusoknak minden körülmény és részlet támpontot ad abban, hogyan tudják legjobban a családot, gyermeket segíteni, nevelési tanáccsal ellátni vagy terápiába bevonni. Fontos tehát felfigyelnünk arra, ha a gyermek alvásában, evésében, játékában, társas helyzetekben, viselkedésében, vagy testi reakciókban nagyon eltér a megszokottól. Például ha eddig nyugodtan aludt egyedül az ágyában, de újabban minden ok nélkül felriad, nem sikerül egyedül visszaaludnia, vagy átmegy éjszaka a szülőkhöz. Ha eddig jól érezte magát közösségben, de hirtelen nem akar menni óvodába, iskolába vagy a nagyszülőkhöz. Ilyenkor érdemes megpróbálnunk megérteni, mi van a viselkedésváltozás mögött, segíteni a gyermeknek az alkalmazkodásban. Gyakori hogy ezek a hirtelen viselkedésváltozások valamilyen új élethelyzethez (pl. költözés vagy a szülők válása, veszekedése, tágabb családban történő haláleset) vagy személyközi konfliktushoz kötődnek. Például valami történt a gyermek és az óvónő között, ami bántja a csemeténket. Ha segítünk neki feloldani az ezzel kapcsolatos konfliktust, akkor kedve a közösséghez visszatérhet. Érdemes tehát erről beszélgetni vele, vagy kisebb gyermeknél a játékát megfigyelni, hátha elárul valamit, mire van szüksége, amivel segíthetünk neki.

És abban az esetben, ha hetekig tartanak, vagy túl intenzívek, vagy több alkalommal előjönnek ezek a problémák, például nem hajlandó elválni a szülőtől, akkor érdemes komolyabban utána járni, mi okozhat félelmet, mitől szorong gyermekünk. Ehhez klinikai gyermek szakpszichológus bevonására is szükség lehet.

Mindig figyelembe kell venni a gyermek személyiségét, ha az alaptermészete visszahúzódó, egyedül is nyugodtan sokáig játszik, megfigyelő típus, akkor ne várjuk tőle, hogy új helyzetben mindenképp a többiekkel játsszon. Ahogy mi sem vagyunk egyformák, a gyermekeink sem azok, sőt az, hogy mi szeretjük a társaságot még nem jelenti azt, hogy a gyermekünk is ránk ütött ebben. Elképzelhető, hogy introvertáltabb típus, amit el kell fogadnunk. Ha viszont vágyna a társaival közös játékra, de nem mer kezdeményezni, segítsünk neki.

Milyen konkrét tünetek jelzik a szorongást?


  • Ha a gyermekünk nem tud elaludni, gyakran felriad, vagy rosszat álmodik.
  • Hosszan tartó szobatisztaság után éjszaka újra bepisil (5 éves korát betöltötte).
  • Ha rágja a körmét, tépegeti a haját, sokat sír, vagy épp ellenkezőleg, arca kifejezéstelen.
  • Ha étvágytalan, válogat vagy éppen túl gyorsan és sokat eszik.
  • Amennyiben sokszor dühös, csapkod, üt, vagy harap, nehéz megnyugtatni.
  • Az is tünet lehet, ha csemeténk visszafojtja érzelmeit és a megszokottól eltérően túl csendes, vagy túlzottan szófogadó.
  • Ha gyermekünk a szokásosnál félénkebb. Nem mer megszólalni, nem válaszol a kérdésekre.
  • Az eddig csacsogó gyermekünk visszahúzódó lesz, vagy csak bizonyos helyzetekben nem beszél pl. iskolában, több ember előtt. Az is egy jelzés, ha éppen otthon nem mesél, nem osztja meg velünk az élményeit.
  • Ha nem mer egyedül lenni, elválni a szülőktől, sír ha az anyja otthagyja az iskolában.
  • Probléma, ha a kamasz nem mer egyedül kis kérdésekben sem dönteni.
  • Ha az eddig jól tanuló, ügyesen sportoló, szívesen zenélő gyermekünk hirtelen tartósan rosszabbul teljesít, vagy hirtelen elveszti az érdeklődését.
  • Figyelemfelhívó jel, ha gyakran beteg. (Előfordulhat, hogy olyan tünetet produkál, ami nem gyógyul orvosi beavatkozások ellenére sem, vagy visszatér. Ez azt jelzi, hogy a háttérben lelki okok is lehetnek, melyek szintén szakszerű kezelésre szorulnak.)

Mit tehetünk ellene?


A fenti jelek önmagukban is jelzés értékűek. Ezek a tünetek akkor értelmezhetők jól, akkor állapítható meg szorongás valamelyik fajtája és az, hogy milyen beavatkozásra van szükség, ha a gyermek alapvető jellemzőivel, szokásaival, aktuális élethelyzetével (például költözés, haláleset a családban, óvoda vagy iskola váltás, szülők válása) tisztában vagyunk. Javasolható, hogy felkeressünk egy gyermek szakpszichológust, ha a fenti jelek bármelyikét tapasztaljuk és egymagunk nem tudjuk értelmezni a tünetet, vagy ha bizonytalanok vagyunk abban, hogyan tudunk segíteni a csemeténknek.
Érdekli, hogy szülőként mennyire stresszes? Aktuális stressz kérdőívünkből kiderül. Szorong? Szorongás kérdőívünkből megtudhatja!

Felhasznált irodalom:


BNO-10 zsebkönyv - DSM-IV-TR meghatározásokkal. Animula Kft. Kiadás éve: 2004.

További olvasnivalók a témában:


Barnhill (2014): DSM V. Klinikai esettanulmányok
Cohen L. J. (2016): Legyőzzük a félelmet! - A gyermekkori szorongások kezelése a játékos nevelés módszerével
Petzold H., Ramin G. (2002): Gyermekpszichoterápia
Ranschburg J. (2012) Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Saxum Kiadó
Címkék: szorongás , gyermeknevelés , alvászavar , szülő #1 Dr.BauerBela