Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2018. május 23., szerda

számfölötti mellbimbó


#1 Dr.BauerBela

ÉRZELMI FEJLÁDÉS

n


Érzelmi fejlődés

Egy gyermeknek fokozatosan alakul ki a személyisége, a saját egyéni érzésvilága és viselkedése, amellyel a külső világ történéseire reagál. A társas kapcsolatok, elsősorban a szülő, alakítja kezdetben, hogy hogyan kell egyes helyzetekben viselkednie, mi az adott társadalmi norma. A viselkedésére adott visszajelzések alapján alakul ki benne mi a helyes, a jó, és mi a helytelen, a rossz viselkedés. Igazodnak az elvárásokhoz és a későbbiekben természetes módon alakul ki az erkölcsisége.
A személyiség fontos összetevője az énkép, amely a gyermek önmagáról kialakított képe. Elhatárolja magát a környezetétől, elkülöníti a tárgyakat és saját magát. Felfedezi a testét, a nemeket és a nemek közti különbségeket. Tud céljairól, vágyairól beszélni, ismeri tulajdonságait. Érzelmi kifejezése testi megnyilvánulásokkal is jár. Ha haragszik, toporzékol és kiabál. Ha örül, ugrál és ujjong. Később fokozatosan alakul ki érzelmei kontrollálása, a szélsőséges megnyilvánulások fegyelmezése, a gátlás beépítése, vagyis az önkontroll.
Személyiségfejlődésének a legjobb eszköze a játék. Egy óvodás gyermek mérhetetlenül kíváncsi és jó megfigyelő. A világ történéseit, környezetét a játéka folyamán másolja, a történt eseményeket eljátssza. Belebújik mások bőrébe, ilyenkor lesz orvos, vagy fűszeres, megtörtént és képzelt szituációkban. Az élmények játékban való újraélése sok szorongást, feszültséget is felold, pl az orvostól való félelmet. A történeteket alakítva közösen eljátszhatjuk a szerepek érzelmeit, haragosak lehetünk, nevethetünk, grimaszolhatunk. Ilyenkor a gyermek kiéli az érzelmek testi kifejeződését, ismerkedik vele, hogy pontosan mit érez, és hogy ezzel az érzéssel hogyan birkózzon meg.
Az óvodás korban a kortársakkal való játék is fontos szereppel bír. Az együttjátszás alatt fejlődik a kommunikáció, a változatos szituációk megtanítják őket az osztozásra, az együttműködésre, figyelni fognak egymásra, és megszületnek az első barátságok. Eleinte persze külső szempontok alapján választanak barátot, mert annak szép a ruhája, gyors a kisautója, de később fontosabb szempont lesz a belső érték szerinti választás, jószívű, kedves, stb. Sok baráti érzelmi kötődés ebben a korban labilis, mégsem ritkák az életre szóló, óvodás barátságok.
Egy gyermek érzelmi fejlődését a mesék is elősegítik. Miközben hallgatja a mesét, befelé is figyel. Belső képet készít, ezeknek a segítségével és ugyanannak a mesének újra és újra meghallgatásával oldja feszültségét. Évszázadok óta nem változnak a mesék, tartalmuk hasonló. A rossz elpusztul, a jó viszontagságos megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát. A pozitív végkifejlet segíti a felgyűlt agressziót, félelmeket, indulatokat a mesehős kalandjaihoz kapcsolódóan feloldani.
A legegyszerűbb módja, hogy a gyermekek lelkivilágáról, érzelmeiről képet kapjunk, ha rajzoltatjuk őket. Érzéseiket tükrözni fogja a rajz témája, az, hogy a papír melyik részére rajzolnak, milyen nagyok vagy kicsit a használt formák, milyen a színvilág.A színek nagyon jó szűrést adnak az érzelmek felismerésére. Ha csemeténk előszeretettel használ erős, élénk színeket, sokkal magabiztosabb, mint a pasztell-színeket használó érzékenyebb és visszafogottabb társa. Ha sok a fekete szín az alkotásban, érdemes odafigyelni, mi történt vele, miért szomorú, mit az, amit nem tud feldolgozni. Figyeljünk rá, hogy gyermekünknek biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkört teremtsünk mindig, a későbbi egészséges érzelmi élet alapja ez.
#1 Dr.BauerBela

A gyerek lelki egészségének alakulása a különböző nevelési stílusokban


A gyerek lelki egészségének alakulása a különböző nevelési stílusokban

lönböző nevelési stílusok hatása a gyerek lelki egészségére és jövőbeni kapcsolataira. A biztonságérzet, a biztonságos kötődés és a kellő önbizalom kialakulásához a bizalmas szülő-gyerek kapcsolat és a jól érzékelhető korlátok együttes jelenléte szükséges.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása a KÉK nevelés hatására

A kirepülő gyerek felkészült az életre:
  • biztonságban érzi magát, van önbizalma;
  • gyermekkorban átélte, hogy megnyugtatják, vezetik és gondoskodnak róla → meg tud nyugodni;
  • egész életében kevesebb szorongással fog küzdeni;
  • gyermekkorban átélte, hogy észreveszik, figyelnek rá, megbecsülik és megértik → magabiztosan foglalja el helyét a világban;
  • tisztában van saját gyönge pontjaival és hibáival → önmagát elfogadó, de nem túltengő az önbizalma;
  • gyermekkorban átélte, hogy elfogadják az érzelmeit és szükségleteit → megtanul együttérezni, törődni mások érzéseivel és szükségleteivel;
  • belsővé váltak az ésszerű korlátok → önkontrollt gyakorol;
  • szüleitől látta, milyen a jó kommunikáció → képes elfogadható módon kifejezni érzelmeit és igényeit, és meg tud hallgatni másokat is;
  • kapcsolataiban nemcsak adni, hanem elfogadni is képes, de nem válik túlzottan függővé másoktól;
  • kapcsolataiban a kölcsönösséget értékeli és várja el.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása a tekintélyelvű nevelés hatására

A hatás erősen függ a hatalmaskodás mértékétől, a gyerek személyiségétől és sokminden mástól, de az ilyen légkörben nevelődött gyerekek többsége vagy nagyon alkalmazkodó lesz, vagy nagyon lázadó.
  • Gondolkodás nélkül mindenben követi szülei értékrendjét és mintáit; vagy
  • durván fellázad a szülői értékrend iránt;
  • ellenáll a szülő kérdéseinek és utasításainak;
  • nehezen fogja fel Isten szeretetét és kegyelmét;
  • hajlamos lesz az ítélkező, perfekcionista, munkamániás életmódra (teljesítmény-alapon igyekszik előrejutni az életben és a kapcsolatokban);
  • nehezen ismeri fel saját érzelmeit és valós szükségleteit;
  • nehezen nyílik meg őszintén és válik figyelmes, megértő, együttérző társsá a kapcsolataiban.
Legrosszab forgatókönyv:
Az elismerésre vágyó, szorongását kompenzáló, vaktában cselekvő manipulátor, érzelmi szélhámos
  • Nem tiszteli, sőt megveti a tekintélyt;
  • élvezi, ha tilos dolgot csinál és megússza (pl. a csíny öröméért csal az iskolában vagy csalja meg párját “mert megtehetem”);
  • ügyesen átver másokat;
  • ha akarja, el tudja hitetni másokkal, hogy természetfeletti képességei vannak;
  • magyarázattal, vagy anélkül bombát robbant, lelő pár embert, vagy tömegeket mérgez meg;
  • mások fölött nyíltan, vagy titokban hatalmat próbál gyakorolni (pl. a parafenomén, a szektavezér, a mások magánéletébe beleszóló, engedelmességet követelő, megszégyenítést alkalmazó, kritikát nem tűrő, a benne bízókat molesztáló egyházi vezető, a politikai diktátor; az ún. “attitüd-szélsőséges”, az áldozatait odaadó szorgalommal megfigyelő besúgó, a hamis bombariadók telefonálója, az internetes vírusok elindítója…)
Amikor a szülő kifejezetten kontrollmániás, diktatórikus személyiség
  • Minél nagyobb a szülő kontroll iránti igénye, annál nagyobb sérülést okoz a gyerekeinek.
  • Akin uralkodtak, az előbb-utóbb uralkodni próbál másokon; világában valaki vagy uralkodik, vagy rajta uralkodnak.
  • Vonakodó, haragos;
  • zárkózott; elrejti valós érzelmeit – sokszor önmaga elől is;
  • elveszíti bizalmát minden tekintélyben, és nem remél igazi segítséget senkitől;
  • legfőbb indítéka, hogy ne kelljen mégegyszer azt éreznie, amit gyerekkorában érzett;
  • ha erős személyiség, ő is uralkodni fog másokon; ha gyönge, áldozat lesz (akin uralkodnak) – csak alá-fölérendelt kapcsolatot ismer.
  • Állandó kérdései: Most ki az apu? a félelmetes, a fáradt, a szitkozódó, a szomorú, vagy a bocsánatkérő? Most ki vagyok? a rossz, az utálatos, a láthatatlan, a jó, vagy a szülő támasza?
  • Megtanulja elnyomni a belső haragot és fájdalmat, hogy kiküszöbölje a további káoszt, felfordulást és fenyegetést;
  • megoldatlan lelki sérülésekkel válik szülővé;
  • átcsaphatnaknak feje fölött a szorongás és a szégyen hullámai;
  • a sebezhetőség, védtelenség, kiszolgáltatottság érzéseire haraggal és erődemonstrációval reagál;
  • renddel és rendszerrel védekezik a további érzelmi sérülések ellen.

Lelki egészség és kapcsolatok alakulása az engedékeny nevelés hatására

  • Kevés stressz, sok segítség → alacsony teherbírású és védtelen gyerek.
  • Nem volt alkalma kialakítania saját stresszoldó mechanizmusait → nem szeret egyedül, új helyen, idegenek között lenni (fél, amikor óvodába, iskolába kerül).
  • Nem próbálgathatta a szárnyait → bizonyatlan, félénk, óvatos gyerek.
  • Azt tanulta, hogy a világ veszélyes hely → átveszi a szülő szorongását.
  • Nem kell szembesülnie felelőtlen döntései következményeivel → fejletlen felelősségérzet.
  • Nem tiszteli a szülőt.
  • Úgy érzi, járnak neki a jó dolgok.
  • Elvárja, hogy a szülő mindig húzza ki a bajból.
  • Alacsony ellenállóképességű, másokra szoruló ember, aki nem tudja használni a szárnyait.
Amikor a szülő kifejezetten megfelelni igyekvő, mások kedvében járó személyiség
A passzív (gyakran passzív-agresszív), aggódó, megfelelni igyekvő szülő leszoktatja a gyerekét arról, hogy odafigyeljen és hallgasson rá. Nehezen bír az erős akaratú gyerekkel. Azzal, hogy gyermeke viselkedését lényegtelen apróságnak tünteti fel, nem vesz róla tudomást, vagy mentegeti, azt az üzenetet közvetíti a gyereknek, hogy nincsenek érvényben lévő korlátok.
A korlátok nélkül felnövő gyerek egyre bizonytalanabbul érzi magát – a biztonságérzethez, a biztonságos kötődés és a kellő önbizalom kialakulásához nemcsak a szabad tér, hanem a jól érzékelhető korlátok megléte is fontos.

#1 Dr.BauerBela

2018. május 22., kedd

epiidermalis ciszták gyermekeknél képekben



#1 Dr.BauerBela

Hány éves korig nem aggasztó az éjszakai bepisilés?



Hány éves korig nem aggasztó az éjszakai bepisilés?

2014.01.05. 14:30
Ez a cikk 4 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mit tud ma kezdeni az orvostudomány az éjjeli bepisiléssel? Hány éves korig jellemző az ágybavizelés, és mit jelenthet, ha egy nagyobb gyereknél vissza-visszatér? Dr. Gombos Évával, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosával beszélgettünk.

A gyerekek többsége körülbelül 3 éves korára már szobatiszta, és egy kicsivel később már ágytiszta is. De nagyon különbözőképpen érünk, ez elhúzódhat akár 6-7 éves korig is, és lehet, hogy nincs a háttérben semmi kóros. Azért 5-6 éves korban, tehát iskolába menetel idején már érdemes bizonyos vizsgálatokat elvégezni, hogy megnézzük, nincs-e valamilyen szervi oka a bepisilésnek.
Az első, egy egyszerű vizeletvizsgálat megmutatja, ha fertőzésről van szó. Az esetleges húgyúti fertőzés jelenlétét kisebbeknél, mondjuk egy 4 évesnél is érdemes kizárni, ha rendszeresen, minden éjszaka bepisil.
Ha a vizeletben cukrot találunk, jelentheti azt, hogy kezdődő cukorbetegségről van szó. Ennek másik tünete a túlzott folyadékforgalom, magyarul, ha egy gyerek sok-sok – három-négy, akár öt – liter folyadékot iszik egy nap, és ennek megfelelően sok litert pisil. A megnövekedett folyadékforgalom hátterében egy bizonyos hormon, a vazopresszin hiánya is állhat, ami szabályozza a vizelet koncentrálódását.
A folyadékforgalmat a szülő is egyszerűen ellenőrizheti otthon – sőt, ezt kérni is szoktuk: két mércés edény szükséges hozzá, az egyikben a 24 óra alatt elfogyasztott folyadékot mérjük, a másikban a napi ürített vizeletadagokat és az összmennyiséget. Amennyiben bevizel a gyermek, ezt is jelezni kell.
A nagy folyadékforgalom sem feltétlenül betegség, lehet egy rossz szokás is. Aki pici korában állandóan „lóg a cumisüvegen”, az később esetleg emiatt iszik túlzott mennyiséget. Ilyenkor már attól megszűnhet a probléma, hogy a szörp és az édes tea helyett csak vizet adunk neki.
A bevizelés adódhat a fokozott éjszakai vizeletkiválasztásból, illetve normál mennyiségű vizelet mellett a kisebb hólyagkapacitásból, esetleg a fokozott hólyagingerlékenységből is.
Van olyan, hogy valaki nem üríti ki teljesen a hólyagját, és ez a gond?
Igen, az is kérdés, hogy ki tudja-e üríteni teljesen, vagy mindig marad egy kicsi, ami aztán alvás közben kicsorog, illetve nappal vezet gyakoribb vizeletürítéshez. Ez is kiderül az ultrahangos vizsgálatból, illetve lehet csinálni egy úgynevezett uroflowmetriát. Ilyenkor egy műszer segítségével megmérjük, hogy milyen intenzitással tud a gyerek pisilni, mennyi idő alatt mennyit tud kiüríteni. Ha itt azt látjuk, hogy gyenge az az izomzat, amivel kiprésel, akkor erre vannak módszerek, gyógyszerek, hogy befolyásoljuk. Vagy ha azt látjuk, hogy valami benne marad, akkor a külső záróizmot kell lazítani, ebben a nephrológus vagy az urológus tud segíteni.
Mi működik másképp azokban, akik éjszaka bepisilnek? Létezik-e öröklődő hajlam?
A hajlam egyik oldala a hólyagkapacitás, amiről beszéltünk. A másik, hogy az agyalapi mirigyünk termel egy hormont, ami a vese bizonyos sejtjeire hatva szabályozza a vízvisszaszívást. Alvás közben legtöbbünknél fokozódik ennek a hormonnak a termelése, aminek köszönhetően kevesebb és koncentráltabb vizelet gyűlik össze. Akinél viszont nem fokozódik a hormontermelés – és ez az, ami genetikailag meghatározott lehet –, annak éjszaka ugyanúgy megtelik pár óránként a hólyagja, mint nappal. Ők azok, akik éjszaka is sokat járnak pisilni, hiszen azt a nagy mennyiséget már nem tudja tartani a hólyagjuk. Ha pedig nem ébrednek fel, bepisilnek. Más és más időpontra alakul ki, illetve stabilizálódik a hólyag és az agykéreg közti kontrollrendszer, az a reflexkör, hogy a telt hólyag ébresszen minket.

Forrás: AFP/Photononstop/Jacques Loic
Ennek a reflexkörnek a kialakulását lehet segíteni valahogy?Nagyobb gyerekeknél, ha már kizártunk minden lehetséges szervi okot, és úgy gondoljuk, hogy tényleg csak egy későbbi érésről, vagy egy reflexkör-hibáról van szó, szoktuk javasolni az úgynevezett alarm készüléket. Ez úgy működik, hogy az első vizeletcseppnél ébreszti a gyereket, és egy idő után már nem kell hozzá csengő sem, hogy ugyanerre felébredjen. Kicsiknél ez nem válik be a tapasztalataim szerint, de nagyobbaknál jó lehet arra, hogy kondícionálja őket, és kialakuljon a reflexkör. Volt olyan is, hogy ráraktuk valakire, és többet nem pisilt be, pedig nem is csöngött egyszer sem. Ő úgy érezte, hogy őrzi valaki, egy „pisiőr” – nem tudom megmagyarázni, hogy pontosan miért, de bevált.
Aki felhívja önöket, arra az asszisztensek rengeteg időt szánnak, kikérdezik, ellátják  egy rakás életmódbeli tanáccsal. Ezek közül mik a legfontosabbak?
Ez ugyan nem életmódbeli kérdés, de nagyon sokan telefonálnak, hogy a hároméves gyereket nem veszik fel az óvodába, mert bepisil a délutáni alváskor. Hároméves korban ez nem kóros, és nincs semmiféle rendelet, amelynek alapján az óvodák ezt megtehetnék!
Meg szoktuk kérdezni, hogyan iszik a gyerek, mit iszik, hány órakor iszik. Nagyon gyakori, hogy egy hároméves gyerek este megkapja a két deci kakaóját-tejét cumiba, és azon alszik el. Aztán ezt már nem tolerálja az ő hólyagja, és bepisil. Az első tanács mindig az, hogy este ne itassuk agyon a gyereket, ha éjszaka felébred, ne az legyen az első, hogy tömjük a szájába a folyadékot.
Kicsit nehezen betarthatónak hangzik az a tanács, hogy két órával lefekvés előtt már ne igyon.
Ilyet háromévesnek nem mondunk. De egy hatévesnél már érdemes odafigyelni, hogy lefekvés előtt másfél-két órával már ne nagyon igyon – körülbelül másfél-két óra múlva tudjuk kipisilni, amit megiszunk. Sokszor ez is elég ahhoz, hogy az ő hólyagkapacitása kibírja reggelig.
Azt is elmondják, hogy magas kalciumtartalmú italokat már késő délután se nagyon igyon a gyerek. Melyek ezek, és miért ne igyon ilyeneket?
A magas kalcium- és oxalát-tartalmú ételeknek-italoknak húgyhajtó hatása van. Ilyen például a tej és a kakaó. A kakaóban rengeteg oxalát és kalcium van. Ezért szoktuk javasolni, hogy mellőzzék ezeket este. A tea híg tea legyen, mert annak is van húgyhajtó hatása. Gyerekeknél nem is nagyon beszélek róla, de a kávé vagy a kóla sem előnyös, ezekben a koffein is sok. A tömény gyümölcslevekben szintén rengeteg kalcium van. Ha szomjas, akkor este már vizet, vagy egy nagyon híg szörpöt adjunk neki. Azt szoktam mondani, hogy vacsorához még igyon, de adjunk kisebb pohárban, ne egy nagy bödönben. Persze napközben ihatnak, sőt igyanak is sokat.
Mire szolgál az a napló, amit arról vezethet a szülő, hogy mikor pisilt be a gyerek?
Erre azért van szükség, hogy objektíven lássuk, hogy mennyiszer pisil be a gyerek. Ha a szülőt erről megkérdezem, általában azt tudja válaszolni, hogy „gyakran”, de a vizsgálatok és a kezelés szempontjából nem mindegy, hogy ez azt jelenti, hogy minden nap, vagy hogy egy hónapban hatszor.
Érdemes azt is figyelni, hogy már éjfél előtt nedves-e a lepedő, vagy csak hajnaltájban. Ha éjfél előtt, akkor valószínűleg nem kis hólyagkapacitásról, és nem a hormontermeléssel kapcsolatos gondról van szó. Itt inkább az alvás fázisaival, az első mélyalvás-fázissal összefüggő problémára gyanakszom. Tehát egy ilyen gyerek valószínűleg nem a húgyrendszer rendellenessége miatt pisil be, hanem alvásprobléma miatt. Aki viszont hajnal felé pisil be, annál elképzelhető, hogy addigra telik meg a hólyagja, tehát a kisebb hólyagkapacitás okozza a problémát.
Egy egyszerű indirekt módszerrel meg tudjuk állapítani, hogy hormonhiányról van-e szó. Ez azért fontos, mert egyébként ezt a hormonszintet mérni nagyon bonyolult és drága, csak egy-két helyen csinálják az országban. Egy éjszakát kell áldozni arra, hogy a gyereket megitatjuk lefekvés előtt két órával, lefekvés előtt megpisiltetjük, és ezt a pisit elrakjuk, aztán felkeltjük éjfélkor, akkor is pisil egy másik üvegbe, háromkor egy újabba, és reggel ébredéskor egy negyedikbe. Ebből ragyogóan lehet látni, hogy túl sok vizelet termelődik-e, milyen fajsúlyú, milyen koncentrációjú – ebből a pár üveg vizeletből rengeteg mindenre tudunk következtetni, és persze az alapvizsgálatokat is el tudjuk végezni.
Például, ha itt nagyon nagy mennyiségű vizeletek jönnek – pedig ő nem ivott ugye este hét után, mégis 200-300 millilitereket ürít és ezek mind alacsony fajsúlyúak –, akkor látom, hogy van egy részleges hormonhiány. Neki érdemes adni gyógyszert, egy bizonyos hormonkészítményt. De csak akkor, ha rendszeresen bepisil, minden nap, vagy minden másnap, mert ha ritkán, akkor kérdéses, hogy megéri-e fölöslegesen adnom egy olyan gyógyszert, aminek veszélye is van.
Mi a gyógyszer veszélye?
Ez a hormonkészítmény abban segít, hogy visszatartsa a vizet, viszont ha valaki ráiszik, vízmérgezést kap. Tehát nagyon súlyos problémákat okozhat, ha nem tartja be azokat a szabályokat, amiket elmondunk. Épp emiatt csak nagyon fegyelmezett gyerek – és szülő – esetében alkalmazzuk, mert aki életében egyszer látott vízmérgezést, annak az elég ahhoz, hogy óvatos legyen a gyógyszer adásával. Viszont, ha ez a baj, másnapra megszűnik. A nagyobb probléma utána elhagyni ezt a gyógyszert.
Elképzelhető, hogy egész életében ilyet kell szednie valakinek?
Nem. Előbb-utóbb hozzászoknak az emberek, hogy éjszaka is megtelik a hólyagjuk, felébrednek rá – tehát nem annyira nyugodt az alvásuk, mint akiknél rendesen termelődik ez a hormon, de nagy problémát nem okoz. Attól óva intek minden háziorvost, hogy biztos diagnózis nélkül felírja ezeket a gyógyszereket.
Hova forduljon az ember a bepisilés-problémával?
Először a háziorvoshoz kell fordulni, de nem hároméves korban.
Önöknél, a Heim Pálban van ezzel foglalkozó osztály, máshol is létezik ilyen?
Sajnos kevés helyen foglalkoznak úgy igazán ezzel, eleve gyereknefrológus is alig van az országban. Minden nefrológus-urológus foglalkozik a problémával valamilyen szinten, de többnyire nem ez a kedvenc téma. Nálunk most kivételes helyzet, hogy ketten is vagyunk, mert Szabó László professzor úr is itt dolgozik, aki azelőtt Miskolcon foglalkozott sokat vizelési problémákkal. A legtöbb helyen egyben van az általános nefrológiai szakrendeléssel, ahol erre nincs igazán idő, mert iszonyú aprólékos munka.
Szekszárdon van még egy nagyon jó uroterápiás team, ők mindenféle vizelési zavarral, köztük ezzel is foglalkoznak. Igazából ez teammunkaként tud jól működni, ahogyan azt külföldön láttam, ahol a pszichológustól a gyógytornászig, nefrológusig, urológusig mindenki együtt van.
Önökhöz akárki jöhet?
Jöhet, de első körben az asszisztensek megpróbálnak a lakóhelyhez közelebbi nefrológiát ajánlani. A durva anatómiát és a durva eltérést azért meg tudják állapítani a legtöbb kórházban. Sajnos külön rendelés már nálunk sincs erre, mert én csináltam egyedül, és már nincs rá kapacitásom. A normál rendelési időben nagyon sokat számít, hogy ha egy ilyen gyerek bejön, az minimum fél órát jelent úgy, hogy előtte már mindent előkészítenek az asszisztensek, elbeszélgetnek a szülővel, elmondják a naplóírást, a folyadékforgalom-figyelést stb.
Tehát akkor kiszűrésre alkalmas a legtöbb hely, de a nehéz esetekre nem. Nagyobb gyerekeknél sokan gondolnak szorongásra, lelki okokra, ha bepisilnek. Felmerül kiváltó okként  a kistestvér születése, az iskola, esetleg egyfajta túlfáradás.
Igen, a fáradtság is gyakori ok: például a hiperaktív gyerekeknél gyakoribb a bepisilés épp azért, mert nagyon elfáradnak, egész nap „pörögnek”, és mikor lefekszenek, akkor „fülük-farkuk elengedik” és ehhez még nem stabilizálódott eléggé a reflexkörük. Észrevettük, hogy sokaknál a nyári szünetben semmi gond, de amint elkezdődik az iskola, kezdődik a bepisilés – ez is egy nagyon fontos információ. Ez nem azt jelenti, hogy őt ott pszichés károsodás érte, vagy a tanító néni túlságosan szigorú, vagy baj van vele – persze lehet ilyesmi is, de lehet, hogy egyszerűen fáradt. Ezt persze mind azután mondom, ha már kizártam a szervi okokat.
Rengeteg dolog állhat a háttérben, a család, a különböző élethelyzetek. Ha megkérdezem, természetesen mindenhol azt mondják, hogy „ó, nálunk nincs semmi a családban”. És nem is arra gondolok, hogy apuka veri anyut vagy a nagymama a nagypapát, hanem például kisül, hogy a gyereknek naponta edzése van, hét órakor esik haza hullafáradtan, agyonizzadva, akkor persze agyon is issza magát – ez nem szerencsés a bepisilés szempontjából. Nem mondom, hogy abba kell hagyni az edzést, de tudni kell, hogy egy olyan gyereknél, akinek spontán nem alakult ki a reflexköre ezért-azért-amazért, a fáradtság még „rátesz egy lapáttal”.
Óvodáskorú gyerekeknél nagyon fontos információ, hogy a délutáni alváskor is bepisil-e. Ha igen, valószínűleg csak egy érési késésről van szó, de ha nem, akkor másfelé megyünk.
Ha a gyerek horkol éjszaka, esetleg nagy a mandulája, elküldjük egy alvásvizsgálatra, mert lehet, hogy van egy kis alvási apnoe a háttérben, amikor pici időkre oxigénhiányban szenved, és ilyenkor pisil be. Ilyen esetben lehet, hogy ha kiveszik a manduláját, azzal ez a probléma is megszűnik.
A lelki okok közül mik a legnyilvánvalóbbak?
Egy haláleset nyilvánvalóan. Aztán vannak családok, ahol megtorolják a bepisilést, ami ettől csak egyre rosszabb lesz. Ijesztgetik, fenyegetik a gyereket, hogy ha bepisilsz, elvisz az akárki. Mi mindig elmondjuk, hogy csak a pozitív ingert szabad erősíteni. Ha előfordul, azon gyorsan lendüljünk túl, ha pedig javul, akkor nagyon meg kell dicsérni. „Nagy vagy, milyen klassz voltál, tegnap se pisiltél be, akkor ma se fogsz stb.”
Aztán lehetnek a családban olyan történések, amit egy gyereknek nem kellemes látnia. Ilyenkor szoktam én felvenni a gyereket az osztályra, ha gyanítom, hogy nem szervi oka van, akkor azt mondom, most emeljük ki ebből a családból, nézzük meg itt bent a kórházban egy hétig, hogy mit csinál, mit nem csinál, és ha mondjuk itt nem fordul elő, azért az egy intő jel. Persze megmutatjuk pszichológusnak is, aki azt mondja, hogy persze-persze, itt gondok vannak, na de mit tudunk csinálni, ugyanoda engedjük vissza. Jó esetben sikerül őket rávennünk családterápiára.
Sokszor elhangzik az a jó tanács – nem csak a bepisiléssel kapcsolatban –, hogy „kerüljük a stresszt”, de ez nem mindig megvalósítható. Mit lehet csinálni, ha mondjuk valaki az iskola miatt stresszel, és vélhetően ezért pisil be?
Nagyon jellemző a probléma a szorongó alkatú, ugyanakkor teljesítmény-centrikus gyerekeknél. A szülő örül, hogy ragyogó, kitűnő tanuló a gyereke, de közben a gyerek agyonstresszeli magát, ha becsúszik egy négyes. Magában ez nem okoz bepisilést, de ha valaki hajlamos rá, és a sok kicsi összeadódik, ez is belejátszik. Az ilyen esetekben egy időben adtunk egy kicsi feszültségoldót, de azt tartósan kell szedni ahhoz, hogy beváljon. Természetesen segíthet a pszichoterápia, emellett léteznek bizonyos feszültség-levezetésre szolgáló tornák. És jó esetben a szülő megérti, hogy nem baj az, ha a gyerek négyes, netán közepes, ha cserébe nem szorong.
Az asszisztensek arról is mondanak egy-két dolgot a telefonban, hogy mit ne tegyen a szülő. Ilyen például, hogy ne pelenkázzuk be a gyereket.
Igen, a pelenka az első. Ezekben a mai pelenkákban semmi kellemetlen érzés nincs, a gyerek nyugodtan fekszik benne, hiába pisilt be. Viszont volt olyan, akinek levették, és egy hét múlva már ágytiszta volt. Persze azt mondja a szülő, hogy megfázik a gyerek, meg elázik az ágy – én ezt megértem, azért szoktuk ezt inkább nyár felé javasolni, hogy vegye le, esetleg vegyen inkontinencia lepedőt, hogy ne ázzon el minden. Négy-öt éves kor fölött mindenképp érdemes elhagyni a pelenkát.
Amit még ne tegyen a szülő: mi nem szeretjük, ha keltik a gyereket, de ebben nem egységes az álláspont. A keltést a megúszás szintjén tartjuk jónak, tehát ha felkeltem kettőkor – az egész család stresszben, hogy keljen a mama, keljen a gyerek –, megpisiltettem, a gyerek azt se tudja mit csinál, és alszik tovább és nem lesz nedves. Hát végül is ez eredmény, mert nem pisilt be. De ha azt nézem, hogy ő magát előrevitte-e, akkor nem, ez nem magától ment.
Mit jelent az úgynevezett „pisigyakorlat”?
Erre szükség lehet, ha úgy tűnik, hogy hólyagműködési zavar vagy záróizom-zavar van a háttérben. Ha valaki nagyon gyakran, kis mennyiségekkel szaladgál a wc-re, és sürgető vizelési ingere van, nem, vagy alig tudja visszatartani, akkor ilyesmiről lehet szó. Ilyenkor van szükség az úgynevezett hólyagtréningre, amikor egyrészt néha itatjuk bőven a gyereket, és meg kell próbálnia csak két óránként menni pisilni, illetve, ha pisilnie kell, azt mondjuk, hogy most számolj ötig, aztán tízig, és így nyújtjuk azt az időt, amíg vissza tudja tartani. Ha pedig mindez kis hólyagkapacitás miatt van, van rá gyógyszer is.
Ez is olyan veszélyes, mint a hormonkészítmény?
Nem, ennek kevesebb mellékhatása és veszélye van. Viszont arra figyeljünk oda, hogy ha adunk egy gyógyszert, és az nem válik be, akkor nem az a megoldás, hogy duplájára-triplájára növeljük az adagot – sajnos nagyon sokszor jönnek a háziorvostól eszméletlen dózisokkal. Ha nem hat, akkor nem hat, nem kell emelni a dózist, akkor máshol kell keresni az okot. A bepisilést a legtöbb esetben sok tényező együttesen okozza. Volt egy érési késés, egy testvérszületés, volt egy kicsit kisebb hólyagkapacitás, és ezek összeadódnak. Itt van ez az öt dolog, ami összeadódott, ami egyenként talán nem okozna tünetet, akkor próbáljuk megfogni, amit meg tudunk, és így megállítani a folyamatot. Vagy gyógyszerrel, vagy pszichológussal, vagy gyógytornásszal.
Összességében milyen arányban sikerül megoldani a kérdést, kinyomozni az okot, megszüntetni a problémát? Akinél ez nem sikerül, az pedig bízhat benne, hogy azért előbb-utóbb kinövi?
Ha szervi okról van szó, az rögtön kiderül, és az viszonylag könnyen orvosolható is. Ha nem szervi az ok, akkor nagyon sok függ az élethelyzettől – ezen valaki tud, valaki nem tud javítani. A lelki problémákkal érdemes pszichológushoz fordulni, de ugyebár magánúton ezt nem mindenkinek van anyagi lehetősége megtenni. Azért az évek során a növekedéssel, az éréssel a legtöbb gyereknél elmúlik a bepisilés. Viszont sajnos felnőtt is keresett már meg, tehát ilyen is előfordul. Százalékos arányt nehéz mondani, mert aki nem jelez vissza, arról nem tudjuk, hogy megoldódott-e a probléma. Mindenesetre azt is sikernek kell értékelni, ha valakinél 50, netán 80 százalékos eredményt sikerül elérni, magyarul már csak néha-néha pisil be – ahogy nő, valószínűleg ez tovább fog javulni.
Éjszakai ágybavizelés
Az éjszakai ágybavizelés orvosi elnevezése enuresis nocturna (EN). Elsődleges EN-ről akkor beszélnek, ha a gyerek folyamatosan, fél évig nem volt még ágytiszta. Másodlagos EN, ha a gyerek fél év megbízható ágytisztaság után kezd el újra bepisilni.
Az interjút Flanek Éva készítette.
#1 Dr.BauerBela

Nagyon oda kell figyelni, mikor, hogyan és mit iszik a gyermek

Nagyon oda kell figyelni, mikor, hogyan és mit iszik a gyermek


Vajon nem kellene már ágytisztának lennie? Elvigyem orvoshoz? Már megint bepisilt éjjel, miközben a szomszéd gyerekével egy éve nem fordult elő hasonló, normális ez? – bizonyára ismerős kérdések ezek, hiszen minden szülő számára okoznak néha kellemetlen perceket a gyerekek vizelettartással kapcsolatos problémái. Dr. Sándor György csecsemő-gyermekgyógyász és nephrológus szakorvossal beszélgettünk a témáról.

Kezdjük a legalapvetőbb kérdéssel, ami ugyanakkor korántsem egyértelmű a válasz a szülők számára: mikortól tekinthető problémának az éjszakai, illetve nappali bepisilés?A nappali bepisilés esetében egyszerűbb a válasz: amennyiben már kialakult a szobatisztaság, vagyis megbízhatóan jelzi a gyermek, ha pisilnie kell, mégis mindennaposan jelentkeznek a problémák (például vizelet elcsepegés, gyakori és erős vizelési ingerek, fájdalmas pisilés), arra oda kell figyelni, és minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. Az éjszakai ágytisztaság általában 4 éves korig kialakul, a lányoknál 5, a fiúknál 6 éves korig nem tekintjük egyértelműen kórosnak a rendszeres éjszakai bepisilést. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell vele foglalkozni, de gyógyszeres kezelést a legtöbb esetben csak ezután kezdünk. Ami nagyon fontos, ha a probléma folyamatos feszültséget okoz a családban, illetve a gyermekben, akkor az életkortól függetlenül mindenképpen forduljanak a szülők orvoshoz, hogy választ kaphassanak a kérdéseikre, oldódjon a feszültség és szükség esetén megkezdődhessen a kezelés.
Milyen kezelést kell érteni ezalatt pontosan?A kezelés alapját életmódbeli változások jelentik, melyek a folyadékbevitel és a vizeletürítési szokások változtatásán keresztül segítik a gyógyulást. Ez igaz az éjszakai bevizelésre és a nappali tünetekre, az inkontinenciára is.
Mit jelentenek az életmódbeli változtatások?Nagyon oda kell figyelni arra, mikor, hogyan és mit iszik a gyermek, mert ebben a korban inkább az a jellemző, hogy napközben az óvodában, később az iskolában nem fogyasztanak elég folyadékot, majd otthon délután és este rengeteget isznak, pótolják a hiányt. Ez pedig úgyszólván megágyaz az éjszakai bepisilésnek, különösen, ha még azt is tekintetbe vesszük, hogy sokaknál a húgyhólyag tárolókapacitása elmarad az életkori átlagtól. Ki kell alakítani a folyadékbevitel folyamatos, egyenletes napközbeni elosztását, támogatni, segíteni kell a gyerekeket, hogy az óvodában, az iskolában is igyanak bőségesen, és természetesen legyen lehetőségük eljutni a vécére, ahol nyugodt környezetben pisilhetnek! Ez utóbbi kiemelten fontos, biztosítani kell a lehetőséget! Az éjszakai bepisilés alapvető oka ebben az életkorban az, hogy nem ébrednek fel a gyerekek amikor a húgyhólyag megtelik, így az szabályosan kiürül – ebben az esetben az ágyba. Ennek az oka, hogy éjjelre még nem alakult ki teljes biztonsággal az a kommunikációs folyamat, amelynek révén eljut a központi idegrendszerhez az információ, hogy a húgyhólyagfeszül, megtelt, és így ez nem ébreszti fel a gyermeket. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyermekek az átlagosnál mélyebben alszanak. Napközben ebben a korban már tökéletesen működik ez a mechanizmus, de az éjszaka bepisilő gyermekek esetében nem jósolható meg, hogy éjszakára mikor lesz megbízható az ébresztő „reflex”, előfordulhat, hogy csak 10-11, sőt, néha csak 15 éves korra alakul ki. Az alapvető életmódbeli változtatásokon túl gyógyszeres kezeléssel befolyásolhatjuk a húgyhólyag tárolókapacitását, arra ösztönözhetjük a vesét, hogy éjszaka koncentrált és kis mennyiségű vizeletet „állítson elő” és segíthetünk kialakítani a hólyagteltségre várt ébredést egy speciális berendezéssel (enuresis alarm), illetve használhatjuk ezek különböző kombinációját. Mindig egyénre szabottan kell megtervezni a kezelést, tekintetbe véve azt is, hogy mit fogad el, miben partner az adott család. A nappali bepisilés (inkontinencia) esetében a probléma összetettebb. Először a vizelési szokások megfigyelésével, illetve eszközös vizsgálatokkal (vizeletáramlás-mérés, hólyagnyomás-mérés)a hólyagműködési zavar jellegét kell tisztázni. Ezt követően az úgynevezett funkcionális – nem szervi eredetű – hólyagműködési zavarok esetében a komplex uroterápia módszerét használjuk, ami speciális gyógytornát (medencefenék-torna), biofeedback kondícionálást, pszichés támogatást és gyógyszeres kezelést is jelent.
A fentiek mellett lelki okok mennyire játszhatnak közre? Ugyanis gyakran ezeket szokták emlegetni a bepisilés hátterében…Az éjszakai bevizelés két típusa között ebből a szempontbóljelentős a különbség. Az egyik az éjszakai bepisilés elsődleges (primer) változata, amikor a gyermek még soha nem volt teljesen ágytiszta, vagyis nem telt el fél év anélkül, hogy ne pisilt volna be éjszaka.Ezekben az esetekben általában az imént vázolt problémák valamelyikéről van szó, nagyon ritka, hogy kizárólag lelki ok legyen a háttérben. A másodlagos, szekunder eset, amikor valakinél már kialakult az ágytisztaság, de aztán „visszaesik”, és ismét bepisil éjjelente. Ilyenkor is állhat a háttérben például valamilyen fertőzés, de tipikusan ezek azok az esetek, amikor családi vagy iskolai gondok okozzák a visszaesést. Ebbe a válás, a költözés, a testvér születése éppúgy beletartozhat, mint bármi más, ami kibillenti a gyermeket a megszokott, biztonságos életritmusából. Én egyébként úgy látom, a közvélekedésben túlbecsülik a lelki okok, a pszichés zavarok kóroki szerepét, elsősorban ahhoz képest, hogy mennyire jelentősek a bepisilés lelki következményei. Ha nem kezeljük, ha nem foglalkozunk vele, akkor ilyen következmények – például önértékelési zavar, önbizalom-csökkenés – törvényszerűen kialakulnak. Szükséges az együttműködés gyermekpszichológussal, a családterapeutával, hiszen gyors eredményt csak a minden okra, körülményre és következményre is összpontosító „csapatmunkában” végzett kezelés hozhat. A nappali inkontinencia, a funkcionális hólyagműködési zavarok hátterében gyakrabban állnak pszichés okok, súlyosabbak a következmények, ezért a kezelési gyakorlatunkban az első pillanattól kezdve együttműködünk a pszichológus kollégákkal. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a felsorolt okok szinte mindig együtt, változatos kombinációban és mértékben vezetnek a bepisiléshez. Az orvosi vizsgálatok célja ezek pontos feltérképezése, mivel ez lesz a kezelési javaslat alapja.
A nappali bepisilés eszerint akkor súlyosabb gondokról árulkodik?A korábbiakban már érintettük ezt a kérdést is, az  elmondottakat egészítem ki,ebben az esetkörben két fő csoportról beszélhetünk. Az egyik itt is a szervi – leggyakrabban veleszületett – rendellenességek, problémák köre, melyek miatt a gyermek nem tudja a vizeletét tartani. Ilyenkor természetesen azonnal orvoshoz kell fordulni. Ezeket a rendellenességekethatékony szűrővizsgálatok segítenek felismerni. A másik a funkcionális zavarok csoportja, amikor a vizeletürítésben szerepet játszó szervek anatómiailag épek, de a működésük megváltozik. Itt beszélhetünk túlműködésről (overactive bladder), amikor kis kapacitású a húgyhólyag, és a gyermek naponta akár tizenötször is rohan a vécére, de még így is jelentkezhet vizelet-elcsepegés (sürgősségi inkontinencia). A másik véglet, amikor valakinek „lusta” hólyagja van, amely túltágul, nem ürül megfelelően, csak jelentős mennyiségű maradékkal, ez természetesen a fertőzéseknek is melegágyat jelent. Az ilyen funkcionális zavarok alapja a medencefenék izomzat, az akaratlagos záróizom rendellenes működése.
Mennyire gyakoriak ezek a rendellenességek Magyarországon, akár az éjszakai, akár a nappali változatot tekintve?Magyarországon az éjszakai bevizelés a hatéves korosztály mintegy 10-15 százalékát érinti. A nappali panaszok (funkcionális hólyagműködési zavarok, inkontinencia) előfordulási gyakorisága a 6–12 éves korosztályban 4-8 százalék. Ez utóbbi csupán becsült adat, nincs pontos hazai felmérés ezzel kapcsolatban. Sokkal fontosabb adat, hogy ezeknek a gyerekeknek hány százaléka jut el az orvoshoz és kap megfelelő orvosi kezelést! Ez utóbbi sajnos lényegesen kisebb arányban valósul meg! Az előfordulási gyakoriság alapján hozzávetőlegesen minden tizedik első osztályos kisgyermek még rendszeresen bepisil éjszaka. Számukra a gyakori bepisilés miatt az iskolai közösség, a programok, az utazások, a táborok, de akár egy barátnál alvás is megoldandó – és a legtöbbször megoldhatatlan – problémát jelentenek. A programok elmulasztása, a különbözőség érzése az önbizalom csökkenéshez, a társas kapcsolatok zavarához vezethet, ezt pedig mindenképp meg kell előzni. Fiúknál egyébként gyakrabban fordul elő ez a probléma, és jellemző a családi halmozódás is: ha gyermekkorában az egyik szülő bepisilt, 50 százalék, ha mindkét szülő küzdött hasonló problémával, akkor 75 százalék a gyermekeik esélye az éjszakai bepisilésre. Kezelés nélkül az éjszaka rendszeresen bepisilő gyermekek 15 százaléka lesz évente „magától” ágytiszta. A funkcionális hólyagműködési zavarok maguktól teljesen nem gyógyulnak meg, ráadásul itt mindig egy önerősítő, folyamatosan súlyosbodó problémákkal, úgynevezett ördögi körről beszélünk. Mindez roppant komoly feszültséget és további lelki problémákat is okoz a gyermeknél, nem is beszélve arról, hogy az esetleges visszatérő vesemedence-gyulladások, fertőzések miatt hosszabb távon akár komoly vesekárosodás is kialakulhat. Ami Magyarországot illeti, mindkét probléma aluldiagnosztizált, és még az alapellátási szinten sem beszélünk annyit a témáról, mint amennyit kellene,. Az információ hiánya jelenti a legnagyobb gondot, a szülők nem tudják pontosan, mikor és kihez fordulhatnak. A  leggyakrabban a szervi okok kizárása miatt keresnek orvost, pedig ez például az elsődleges éjszakai bepisilés esetében nagy valószínűséggel nincs jelen és ennél fontosabb a kezelésről, a teendőkről beszélni és cselekedni!
Mi ilyenkor az első lépés?Első körben a házi gyermekorvosi rendelőben elvégezhető egyszerű vizsgálatokkal kizárhatók az esetleges szervi problémák (például vizeletfertőzés) és feltérképezhetők a tünetek. Ezek alapján, amennyiben szükséges, a gyermek vesegyógyász (nephrológus) szakorvos irányításával folytatódnak a vizsgálatok és állítható fel a végleges diagnózis. A vizsgálatok döntően megfigyelést jelentenek, ultrahang és alapvető laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek. A korábban említett eszközös vizsgálatokról csak ezt követően lehet és kell dönteni.
A már említettek mellett mit emelne még ki?Mint említettem, nagyon fontos, hogy a gyermekek délelőtt, az óvodában és az iskolában is sokat igyanak, és ne csak otthon, a délutáni és az esti órákban fogyasszanak folyadékot. Hasonlóan lényeges, hogy rendszeresen menjenek el pisilni, ne halogassák a vizeletürítést. Előfordulhat, hogy a délutáni, esti nagy mennyiségű tej- vagy kakaófogyasztást is vissza kell fogni, és a nassolással, chipsekkel, és rágcsálnivalókkal okozott  nagy sóbevitel is előnytelen. A kezelés alapja a megfelelő folyadékfogyasztás, a rendszeres időközönkénti, két-három óránként megejtett nyugodt, tiszta körülmények közötti pisilés. Amennyiben mindez működik, úgy nő a siker esélye is. Ha mindez nem elegendő, az éjszakai időszakra a hólyagkapacitás gyógyszeresen növelhető, a megfelelő készítmény alkalmazásával az éjszakai vizelet mennyisége csökkenthető, koncentráltsága és sűrűsége növelhető. Előfordulhat, hogy a sikeres kezeléshez a különböző készítmények megfelelő kombinációja szükséges. A gyógyszeres kezelés részleteit természetesen csak személyre szabottan, orvosi vizsgálat során lehet tisztázni,illetve léteznek bizonyos éjszakai ébresztő-berendezések, úgynevezett enuresis alarmok, csepp-csengők is, méghozzá több változatban. A kezelés lényege ezekben az esetekben, hogy az alsóneműben elhelyezett érzékelő a pisilés kezdetén a folyadékot érzékelve, a vállon elhelyezett kisméretű berendezést aktiválja, amely így hangot ad ki. Ez a hanginger indítja el azt a folyamatot, aminek a végeredménye az, hogy a gyermekek éjszaka is képesek lesznek a vizeletüket visszatartani, vagy felébrednek arra, hogy a húgyhólyagjuk megtelt. Ezen ébresztő berendezések hatékonysága bizonyított. Néha ugyanakkor szükséges lehet az alarm és a gyógyszeres kezelések kombinálására is. A nappali vizeletvesztés, az inkontinencia kezelésében döntő jelentőségű a több szakma munkáját ötvöző komplex uroterápia, amit a Vizelési Tréning Programban tíz éve sikeresen alkalmazunk. A Programot kollégáimmal, Dr. Juhász Zsolt és Dr. Oberritter Zsolt gyermeksebész szakorvosokkal együtt irányítjuk. A honlapunkon a szülők kérdéseit is várjuk, segítünk az elindulásban, a megfelelő szakrendelésre irányításban! A rendelésemen az éjszakai és nappali vizelettartási problémák vizsgálatát is végzem. Reményeink szerint rövidesen elindul az éjszakai bevizelés kivizsgálását és kezelését lehetővé tevő programunk is, ahol a gyors diagnózis és a hatékony kezelés elindítása érdekében egy helyen, egy időben biztosítjuk az érintett szakmák elérhetőségét.

#1 Dr.BauerBela

3 lelki ok, amiért bepisil a gyerek

3 lelki ok, amiért bepisil a gyerek
Miért nem működik a bilitréning?
Bármit megtehetsz, a kicsi újra és újra bepisil? Ne ess pánikba, inkább tudd meg, mi állhat a háttérben.


Kevés szülő van, akinek gyermeke visszaesés nélkül eléri a szobatisztaságot. Nagyon frusztráló, ha a gyermek folyamatosan bepisil éjszaka, vagy néhány napi siker után visszaesik, de a legjobb módja annak, hogy megküzdj a szoktatás problémáival, ha nyugodt maradsz, és megpróbálsz rájönni, mi állhat a visszaesés hátterében.

Ha a kicsinek már több hete nem volt szüksége pelusra, de egyszer csak újra bepisil, érdemes utánajárnod, hogy mi zavarhatta meg. Lehet, hogy valamilyen nyilvánvaló dolog a baj oka, például bölcsődébe kezd járni, vagy kistestvére születik, netán valamilyen húgyúti problémája van.
Előfordul azonban, hogy mélyebbre kell ásnod a lelkében, hogy megtaláld az okokat. Tudd meg, mi állhat a háttérben, és hogyan küszöbölheted ki a problémát, hogy a kicsi végre száraz maradjon.

Új közösség miatti szorongás és félelem

Ha a gyerek meg is tanulta a vécé használatát, amikor bölcsődébe kezd járni, készen kell állnod a balesetekre. Elsőre az egész nagyon furcsa lesz számára, különösen, ha most először kerül távol a szülőktől, és sok dolgot kell hamar megtanulnia. A gyerektől elvárhatják, hogy anélkül használja a vécét, hogy rászólnának, amit esetleg nem ért meg.
Ha a bölcsi szabályai szerint egyedül kell kimennie, az könnyen szorongást válthat ki belőle, de akár olyan apróság is frusztrálhatja, hogy a vécéöblítésnek más a hangja, mint otthon. Lehet, hogy azért fél használni a vécét, mert sokan vannak körülötte, és zavarba jön, ha ki kell mennie, de az is lehet, hogy egyszerűen csak nyomasztja a sok új élmény. Próbáld kitalálni, hogy mi zavarhatja a kicsit, és segíts úrrá lenni a félelmein, így a balesetek hamar megszűnnek. Kérd meg a gondozókat, hogy kísérjék ki a mosdóba, és magyarázd el neki, miért más a WC a bölcsiben, mint otthon.

gy érzi, háttérbe szorul az új baba miatt

Az új kisbaba érkezése akkor is visszavetheti a gyereket, ha régebben már szobatiszta volt, ha pedig még bepisil, lehet, hogy ez az időszak a baba miatt elhúzódik. Bár a gyermeket látszólag elvarázsolja a kistestvér, lehet, hogy zokon veszi a pici körüli nagy felhajtást. Úgy érezheti, hogy nem tisztességes dolog, hogy ez a kis betolakodó elveszi minden idődet, és újra bepisil, mert ezzel próbálja magára vonni figyelmedet, illetve visszaszerezni korábbi státuszát.

Hogyan kezeld a helyzetet?

Hagyj időt a picinek arra, hogy hozzászokjon a jövevényhez. Nyugtasd meg, hogy - bár a baba elég sok idődet elveszi - még mindig szereted, és magyarázd el neki, hogy megvan a helye a családban. Hizlald az önbizalmát azzal, hogy elmondod neki, milyen fontos szerepe van, mint nagy testvérnek, és ennek az új, felnőtt szerepnek a részeként emlékeztesd a vécé használatára.
Ha dühvel válaszolsz, valószínűleg továbbra is bepisil majd, csak azért, hogy ezzel is kiváltsa belőled ezt az érzelmi választ, hiszen izgalmas felfedezés lehet a kicsi számára, hogy indulatra fakaszthatja a mamáját egyszerűen azzal, hogy bepisil.

Próbáld rávenni a gyereket, hogy beszéljen a kisbabával kapcsolatos érzéseiről, és mondd el neki, hogy nem baj, ha kezdetben dühös vagy féltékeny. Ha a nagy testvér képes megfogalmazni ellenérzéseit, akkor kevésbé fogja azokat más módon kifejezni, mint például hisztivel vagy bepisiléssel. Fontos, hogy a gyermek ne zárja magába a frusztrációját amiatt, hogy már nem ő a család szeme fénye.

Válás miatti belső konfliktusok

A szülők válása még nagyobb gyerkőcök számára is megrázó lehet, a kisebbeknél pedig gyakran komoly lelki sebeket okoz. Elképzelhető, hogy porontyod magát okolja, vagy kétségbeesik, hogy elvesztette a kontrollt az őt körülvevő események fölött, és emiatt újra bepisilhet. Az is lehetséges, hogy az új helyzetben egy kis extra szeretetre vágyik, hiszen hirtelen két szülő helyett kell törődnöd vele, miközben te is nehéz helyzetben vagy: ebben az esetben lehet, hogy a bepisiléssel próbálja felhívni magára figyelmedet.

Ha mindehhez az is társul, hogy az apa, aki eddig mindennap része volt az életének, most csak hétvégenként viseli gondját, hirtelen összezavarodhat, és talajvesztettnek érezheti magát, és minden téren elkezd úgy viselkedni, mint kisebb korában, mintha ezzel az idő kerekét is visszafordíthatná.

Hogyan kezeld a helyzetet?

Néha azzal a szülővel működik együtt jobban a gyerek, akit ritkábban lát. Ne feledd, hogy a balesetek őt is elkeseríthetik, hiszen valószínűleg ő sem akar csalódást okozni. Biztosítsd a kicsit arról, hogy, ha bepisil, az semmiképp sem befolyásolja egyikőtök iránta érzett szeretetét sem.
Add a tudtára azt is, hogy a kettőtök problémájához neki semmi köze, és nem miatta vagytok külön. Nagyon fontos, hogy, ha mindketten részt vesztek a gyerek nevelésében, bilire szoktatási stratégiátok ne legyen egymásnak ellentmondó, hogy a gyereket ne zavarja össze a két versengő megközelítés.

Kíméld meg a kicsit minden feszültségtől, ami közöttetek fennáll, hiszen ez a gyermek viselkedésére csak káros hatással lenne, és további gondokhoz vezethet. #1 Dr.BauerBela

2018. május 21., hétfő

HERPETTIFGRMIS EKCÉMA EGY 15 ÉVES GYERNEK ARCÁN


#1 Dr.BauerBela

BARÁZDÁLT NYELV

a nyelv felszínének gyakori névleges alakja, amelyet szabálytalan vagy szimmetrikus barázdák jellemeznek. A repedések metszéspontja a nyelvi felületet a sárgaréz vagy agykéreg homályos aspektusa. Ez a patoló

#1 Dr.BauerBela