Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2021. március 2., kedd

MOLLUCUM CONTAGIOSUM 2 ;VES GYERMEK NYAK'NL


 

#1 Dr.BauerBela

Növekedési gondok gyermekkorban

 

Növekedési gondok gyermekkorban

endokrinkozpont.hu Létrehozva: 2017.05.05 Módosítva: 2017.08.10
Minden szülő szívesen nézi, ahogyan gyermeke növekszik, amíg végül még őt is lehagyja magasságban. De mi a helyzet akkor, ha a gyerek nem a megfelelő ütemben nő? Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa, gyermekgyógyásza szerint a probléma hátterében sokszor hormonális okok állnak!

Növekedés hormonbefolyásolással

Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan hormonok, melyek közvetlenül hatnak a növekedésre, míg mások közvetetten, más hormonok aktiválásával, blokkolásával vagy éppen azok működésének támogatásával.

Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre. Ilyenek például:

  • TSH (thyreoidea stimuláló hormon)– ennek a hormonnak a feladata, hogy stimulálja a pajzsmirigyet. A nyak két oldalán elhelyezkedő szerv termelte hormonok közvetlen hatással vannak a növekedésre
  • ACTH (adrenokortikotrop hormon) –mellékvesékre van hatással, annak kortizol termelésére is. Kevesen tudják, hogy ezen anyagnak nem csak a stresszhez van köze, mivel, ha a szervezetben túl sok van belőle, az gyerekkorban a növekedés elmaradásával jár
  • LH (luteinizáló hormon) és FSH (folliculs stimuláló hormon)– ez a két hormon komoly befolyást gyakorol a nemi mirigyekre (gonad). Ezek a szervek nem csak a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért és a szaporodás biztosításáért felelősek, de a pubertásban a kiugró növekedést is nekik köszönhetjük, így hormontermelésük elmaradása a növekedésre is hatással lehet.

Nehéz felismerni a bajt

Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. Ám ha a védőnő/gyerekorvos szerint is probléma lehet, úgy érdemes endokrinológushoz fordulni.

A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. Utóbbi esetben általában trauma áll a hátterében, ám az is lehet, hogy valamilyen más betegség idézte elő.

A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Ráadásul sok szülő kivár, mivel úgy érzik, csak egy kis elmaradásról van szó, amit majd behoz a gyerek.

Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban. Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciájának kihasználására- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Mit lehet tenni?

A probléma megoldása mindenképpen szakemberi segítséget igényel. Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal. Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma rendellenességet ki kell zárni. Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, ún provokációs vizsgálatok elvégzésére is. Az orvos a növekedési adatokat szintén elkéri, hogy azokból megállapíthassa a gyerek növekedési görbéjét, mely szintén fontos adatokat tartalmaz a szakember számára.

Az adatok birtokában jellemzően gyógyszeres kezelés mellett dönt az endokrinológus, melynek alkalmazásával a növekedési ütem javítható, ám amennyiben más betegség váltotta ki a zavart, úgy az alapbetegség terápiája (is) szükséges a javuláshoz.

További híreink>>>

#1 Dr.BauerBela

 

Így ismerjük fel a növekedési fájdalmat!

Egészség - A növekedési fájdalom tipikus jelei, oka, kezelése és amikor szakemberhez kell fordulni


Mit tegyünk, ha gyermekünk rendszeresen lábfájdalomra panaszkodik?

Először is, ne gondoljunk mindjárt a legrosszabbra, hiszen lehet, hogy csak egy nagyon gyakori, ám ártalmatlan jelenségről, a növekedési fájdalomról van szó. Növésben lévő gyerekeknél nagyon gyakori és általában magától elmúlik, de mindenképpen hasznos, ha a tüneteket el tudjuk különíteni más, súlyosabb problémától (például autoimmun betegségtől vagy Lyme kórtól).

Melyek a növekedési fájdalom jellemző tünetei?

  • A növekedési fájdalom legtöbbször este jelentkezik vagy éjszaka (és felébred rá a gyerek) és reggelre többnyire elmúlik, nem okoz mozgásbeli problémát
  • A fájdalom a combban, a térd mögött, a sípcsontban vagy a bokánál a legjellemzőbb (általában a két lábat egyszerre érinti), de néha a karok is fájhatnak.
  • Gyakran jár együtt hasfájással vagy fejfájással
  • A növekedési fájdalom óvodáskortól jelentkezhet és általában tizenéves korra eltűnik. A fájdalom ártalmatlan és soha nem jelent súlyos állapotot. Kutatások szerint az iskolások kb. 30 százalékánál jelentkezik.

 Mi okozhatja?

A növekedési fájdalom elnevezés nem feltétlenül szerencsés, mert eddig egyetlen kutatás sem tudta bizonyítani azt, hogy a növekedés fájdalommal jár, illetve a gyerekek legintenzívebben csecsemő - és kamaszkorukban nőnek, a növekedési fájdalom ugyanakkor 3-12 éves kor között jelentkezik, leggyakrabban 6-7 éves korban. A kutatók úgy gondolják, hogy a fájdalmat arra lehet visszavezetni, amit a gyerekek egész nap csinálnak: futkároznak, fára másznak, ugrálnak, vagyis túlterhelik a fejlődésben lévő csont- és izomrendszerüket. A növekedési fájdalom mögött állhat még fáradtság, nyugtalan láb szindróma, D-vitamin hiány is.

Hogyan csillapítható a fájdalom?

A növekedési fájdalom csillapítására nem létezik specifikus kezelés, de az alábbi módszerek segíthetnek:

  • meleg fürdő, különösen lefekvés előtt
  • óvatos, finom masszírozás
  • nyújtás
  • meleg borogatás (forró vizes palack)
  • fájdalomcsillapító alkalmazása.

Mikor kell szakemberhez fordulni?

A növekedési fájdalom a gyerek korával elmúlik. Ha azonban a fájdalom tartós, súlyos vagy szokatlan, orvoshoz kell fordulni. Ilyen tünetek lehetnek:

  • duzzadt, vörös ízületek
  • láz
  • fogyás
  • sántikálás, nehezített járás
  • kiütés
  • étvágytalanság
  • fáradtság vagy gyengeség


Forrás: medicalnewstoday.com

Gyerekmosoly - 2019 augusztus 05.
#1 Dr.BauerBela

2021. március 1., hétfő

MIT TEHETÜNK HA HÁNYT A GYERMEK


A kisebb gyerekeknél az egyik leggyakrabban előforduló panasz a hányás. Mivel kiszáradást is okozhat, érdemes tisztában lennünk azzal, hogyan csillapíthatjuk, és hogyan pótolhatjuk a folyadékot, ásványi anyagot a gyermeknél.Nagyon fontos, hogy a hányinger és a hányás nem betegség, hanem tünet, amelynek sokféle oka lehet, és a gyomor- és bélrendszert vagy a központi idegrendszert érintő probléma miatt jelentkezik, tudtuk meg Dr. Németh Zsuzsanna, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvostól.

Egyszeri tünet vagy fertőzés

Ha a gyermek elrontotta a gyomrát, olyan ételt evett, ami nem esett jól neki, és ettől hányt, akkor a legtöbb esetben már az segíteni szokott, ha a hányás után pihen egy kicsit. Ha ilyenkor nem kíséri láz, hasmenés a hányást, akkor csak egy egyszeri tünetről beszélhetünk. Amennyiben viszont a hányás ismétlődik, esetleg láz és hasmenés is jelentkezik, valószínűleg fertőzéses hányásról beszélhetünk- magyarázta a szakorvos.

Ezt a kisgyerekeknél gyakran calici- vagy rotavírus fertőzés okozza. Ezeknél a betegségeknél a kiszáradás veszélye áll fenn, ezért nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás: két hányás között amikor van egy kis szünet, ezért ilyenkor tudunk egy kis vizet kortyoltatni a kicsivel. - A hányással járó betegségeknél, problémáknál a következő menetrendet célszerű tartani: először meg kell állítanunk a hányást, majd ezután pótolni a folyadékot, végül pedig az ásványi anyag, a sópótlásról is gondoskodnunk kell, mert a gyermek ebből is veszít.

Folyadékpótlás kortyonként

Ahhoz, hogy a hányás megálljon, figyelni kell arra, hogy a gyermekünk ne görnyedjen, ne nyomja össze a hasát, és igyekezzünk csendet és nyugalmat biztosítani a számára. Emellett érdemes adni probiotikumot, esetleg B6 vitamint, hányáscsillapító gyógyszert - mondta Dr. Németh Zsuzsanna.
A folyadékot úgy pótolhatjuk, ha a hányás után kis ideig hagyjuk pihenni a gyermeket, majd 1-2 korty itallal kínáljuk. Ez lehet hűtött folyadék, ásványvíz, hogy az ásványi anyagokat is pótoljuk, de akár meleg tea is, ami jól esik a kicsinek. A tejet, tejes italokat célszerű kerülni, mert ez sokaknál hasmenést provokálhat. - A hideg kóla sokszor működik jól hányáscsillapítóként, ezért egy keveset ebből is adhatunk neki, lassan, kortyonként. Ha gyermekünk hányt, azzal sok kalóriát veszíthet, amit szintén vissza kell pótolnunk: ezt egy-egy falat szénhidrát tartalmú étellel, sós ropival, kétszersülttel, főtt burgonyával tehetjük meg - fogalmazott a gyermekgyógyász. Lassan pedig visszatérhetünk a normál étrendre, ha megszűntek a tünetek.

Honnan tudjuk, hogy kiszáradt?

Mivel a hányással járó betegségek járhatnak kiszáradással, figyelnünk kell néhány jelre gyermekünknél. A szakember szerint ilyen lehet az acetonos lehelet, illetve ha nagyon bágyadt, tompa, elesett és érdektelen a kicsi, a szeme karikás, a bőre összeesett, mert turgora csökkent - ha összecsippentjük, nem simul ki teljesen - és száraz a nyelve, az mind kiszáradásra utalhat. Ilyenkor nagyon komolyan itatnunk kell a gyereket, szükség esetén mielőbb kórházba vinnünk.

A hányást a vírusokon és bakteriális fertőzéseken túl okozhatja idegrendszeri probléma is: ilyen lehet egy mechanikai trauma, például egy fejsérülés, amit agyrázkódás követ, vagy napszúrás vagy akár gyulladás, például agyhártyagyulladás is. - Ezen kívül beszélhetünk a kisebb gyerekeknél is stresszhányásról, amikor a kicsi megnyugtatásával, a stresszforrás kizárásával szüntethetjük meg a hányást. Utazási betegség is előfordulhat a kisebb gyerekeknél is -  tette hozzá a szakember -, amit hányáscsillapító gyógyszerrel lehet kezelni. 

#1 Dr.BauerBela

2021. február 16., kedd

 

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 33Antal Irma A hatékony otthoni tanulás A tanuló társas lény, nem szigetelhető el attól a családi-társadalmi környe-zettől, amelyben él, tevékenykedik, és amelynek hatására énképe, éntudata ki-alakul. A tanuló igényszintje, önmagával szemben támasztott elvárása is ezen a társas interakció talaján fejlődik ki anélkül, hogy az egyéni sajátosságok eltörö-lődnének. Ez a külső társadalmi tényező jelentősen befolyásolja az önálló tanulási szokások kialakulását, a tanuló iskolai teljesítményét. Az iskolai sikerességre irányuló kutatások egyöntetűen arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülői elvárá-sok szorosan korrelálnak a gyerek sikerességével. A szülők munkára serkentő elvárásaikon kívül másképpen is befolyásolják gyerekeik iskolai teljesítményét: a házi feladatban, az otthoni tanulásban való részvételük révén. Vietnamból, Kambodzsából, Laoszból 1970 és 1980 között érkezett mene-kültek gyermekeinek tanulmányi sikeressége bizonyítja, hogy a család erős pozi-tív szereppel bír a gyermek iskolai teljesítményében (Cole, M. és Cole, S. R. 2006). A családi környezeti tényezők közül – amelyek a hatékony tanulást megha-tározzák – a következők játszanak fontos szerepet: a családi légkör, a szülői bevontság, a szülők társadalmi helyzete, a család szerkezete, tárgyi környezete. A két másik két fontos tényező az otthoni önálló tanulási szokás és a tanu-lási stílus. Az önálló otthoni tanulás szerepe A gyermek számára a tanulási folyamatok fontos színtere a családi környe-zet, az otthon. Az otthon végzett tanulás, a házi feladat nagy érdeme, hogy az önálló tanulással kapcsolatos tapasztalatok minőségéhez járul hozzá. Bár szá-mos pszichológus támadja a házi feladat gyakorlatát, ez az önálló feladatvégzés – amint a nemzetközi empirikus vizsgálatok bizonyítják – növeli a felelősségér-zetet, a kötelességtudatot, illetve a teljesítményt. Az iskolához, tanuláshoz való viszony kialakulásában óriási szerepe van az otthoni tanulásnak. A jó felkészü-lés, a megfelelő mennyiségű gyakorlás az alapja a magabiztos iskolai szereplés-nek.

Műhely 34A hatékony, önálló tanulás (Báthory–Falus 1997) azt jelenti, hogy a tanuló ké-pes közvetlen irányítás nélkül kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is, és felismeri szükségleteit és lehetőségeit. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások, stratégiák, értelmezési sé-mák, forgatókönyvek keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja otthon és az iskolában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen felté-tele. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia ki-alakítása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljá-nak kritikus mérlegelése. Az önálló tanulás támogatja a gyermek személyiségfejlődését, valamint a társadalmilag fontos önirányítási kompetenciáit. Erősíti önbizalmát, és elvezeti ahhoz a képességhez, mely által felszabadultan és magabiztosan tud majd fel-lépni a társadalmi és gazdasági környezetben. Az otthoni önálló tanulás megadja a tanulóknak azt a felelősséget, hogy sa-ját maguk határozzák meg a tanulás folyamatát. Elképzeléseiket a saját tanulási folyamatukhoz igazítják, így megtapasztalják a személyiség és a tanulás kapcso-latát. Ha a tanulók segítséget kapnak az önálló irányításhoz otthonról is, akkor megízlelik a tanulás értékes és fenntartható élményeit. A házi feladat az otthoni tanulás kulcsfogalma. Eredményességének kritéri-umai megegyeznek az eredményes pedagógiai munka alapvető feltételeivel, ne-vezetesen: a világos feladatmegjelöléssel, a differenciálható sajátossággal, az el-lenőrzés, értékelés rendszerességével. Az otthoni tanulásnak éppen olyan fon-tos szerepe van, mint az iskolainak. Ezért nem kell elhanyagolni, hanem segíte-ni kell a gyermeket, hogy minél sikeresebb legyen! Családjellemzők a tanulás sikerességében A mindennapi családi jellemzők viszonylagos állandósággal befolyásolják a tanulók életét, iskolai előmenetelét, tanulási képességét. Az otthon hangulata, a testvérek jelenléte, a tanulói szoba és a segítés azok a jellemzők, melyeket min-den pedagógus igyekszik megismerni a családdal való kapcsolattartás során.

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 35A családi légkör mint a sikeres tanulás tényezője A családi légkör és a tanulói teljesítményösszefüggéseiről számos kutatás számol be. A légkör meghatározó eleme az érzelmi támogatás mértéke, illetve a nevelői stílus és gyakorlatának milyensége. Az érzelmi dimenzió tartalmát a szülői szeretet és melegség adja. Két lehetséges végpontja az elfogadó (meleg), illetve az elutasító (hideg) szülői magatartás. Georg E. Becker (idézi Vajda és Kósa 2005) a szeretet meglétét, hiányát a büntetés módjával hozta kapcsolatba. Becker modellje azt sugallja, hogy teljesítményt motiváló magatartás a meleg, szeretetteljes szülői attitűd, a harmonikus gyermek-szülő kapcsolat, amelyben a gyermek érzelmi biztonsági szükséglete elégül ki. Baumrind (1993, idézi Vajda és Kósa 2005) vizsgálatai a szülő-gyermek in-terakciók és a szülők tanítási stratégiáit, a szabálybetartó technikáit tárták fel. Négy kritérium – kontroll, érett viselkedés megkövetelése, kommunikáció, ér-zelmi gondoskodás – alapján állapította meg a szülői bánásmód típusait. Ezek szerint van tekintélyelvű (autoritárius), engedékeny és mérvadó (autoritatív) szülői bánásmód. A mérvadó szülő gyermekközpontú és követelő is egyben. Józan keretek között nagy szabadságot biztosít a gyereknek, de ha kell, szigorú az optimális fejlődése érdekében. Magas mércét állít, azt be is tartatja, akár fizi-kai büntetés árán is, de minden esetben érvel (megfelelő kognitív szinten). Az ilyen szellemben nevelt gyerekeknek lehetőségük van megszerezni a kellő in-terperszonális készségeket, kompetenciákat. A longitudinális vizsgálatai is bizo-nyították az autoritatív szülői stílus pozitív következményeit a gyermek kompe-tenciáinak fejlődésében. Maccoby és Martin (1983, idézi Kósa 2005) szülői nevelési modellje a szülők gyermekük szocializációjára gyakorolt hatását kíséreli meg összefüggésbe hozni. Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem köve-telő, alacsony kontroll-törekvés Gyermekközpontú, vála-szoló kész, elfogadó Autoritatív, magas szintű két-irányú kommunikáció, kölcsö-nösség Elkényeztető Szülőközpontú, elutasí-tó, nem válaszoló Hatalom-hangsúlyozó, autoriter Nem involvált, elhanyagoló, közömbös Maccoby és Martin modellje (Vajda–Kósa 2005, 228. p.)

Műhely 36Mindenesetre a szülői szeretetben, a szoros érzelmi kapcsolatban átélt gon-doskodás, törődés, dicséret pozitív érzelmi értékűekké válnak a gyermek szá-mára, melyeket reprodukálni kíván, miközben a teljesítménymotivációira hat-nak ösztönzőleg. A szülői bevonódás mint a hatékonyság tényezője Az eredményes otthoni önálló tanulásnak egyik fontos tényezője a szülői involváltság. A kisdiák életkorától függ a segítségnyújtás mértéke. Amikor a gyermek iskolába lép, szüksége van a szülői segítségre, eligazításra ahhoz, hogy a számtalan új kihívásoknak eleget tegyen. A szülői tanítási stratégiák, a bizta-tás, a kommunikáció milyensége és a házi feladatban nyújtott magyarázat, fej-lesztik a tanuló kognitív képességeit, teljesítményét, ugyanakkor az önállósodás csapásait járatják be. Az otthoni tanulási szokásrendnek kialakításában a szülőknek óriási befo-lyásoló szerepük van. Ahogy nő a kisiskolás, a bevonódás mértéke csökken, mert az önálló tanulás hódítja meg az otthoni tevékenységet. Az otthoni együtt tanulásnak a jelentősége az, hogy a tanulás során a szülő jobban megismeri gyermeke értelmi, érzelmi és akarati jellemzőit. A szülői in-volváltság segíti a gyermek képességeinek kifejlődését, ösztönözheti teljesítmé-nyét, begyakorolja az elemi tanulási technikákat. Ugyanakkor a szülő elvárásait reálisan szabhatja meg a gyermekével szemben, amely az önbizalom, önértéke-lés és a sikerorientáltság alappilléreit alapozzák meg. A gyermek sikereit a szülők közös tanulás örömeként élhetik meg, kudarca-it jobban el tudják fogadni, csökkentve ez által a tanulóban felhalmozódó stresszt, frusztrációt, szorongást, melyek teljesítményromboló hatásai ismertek. A családi szerkezet mint teljesítménybefolyásoló tényező A család egy mikroközösség, sajátos dinamikai erőtérrel, melyben egyedi vi-szonyok alakulnak ki az együtt élők között. Szerkezetét vizsgálták az integrált-ság (kohéziófok), a hatalom vagy a kommunikáció alapján. Az összetartó, egymást támogató, nyílt kommunikációjú családtagok gyer-mekeinek otthoni tanulása eredményesebb, iskolai teljesítménye növekvő ten-denciát mutat. A tanulók teljesítményét a testvérek száma és a születési sorrend is meghatározhatja. Az idősebb testvérek sok mindenre megtanítják fiatalabb

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 37testvéreiket. Gyakran tapasztalható az is, hogy a kisebb testvér olyasmit tanul meg az idősebb testvértől vagy testvérektől, amit az idősebbik korábban na-gyobb korban tanult meg, például: olvasni, írni vagy számolni. A jelek szerint az idősebbek is profitálnak ebből az előnyből: a kutatások szerint jobb tanulmányi eredményeket értek el azok a gyerekek, akik fiatalabb testvéreiket tanították, mint akik nem. Más eredmények szerint (Vajda és Kósa 2005) azoknál a gyere-keknél, akiknek volt fiatalabb testvére, magasabb intelligencia-pontszámot mér-tek, mint akiknél nem. Longitudinális kutatások eredményei szerint az elsőszü-lött testvérek nagyobb teljesítményre törekszenek, gyakran megelőzik a másod- és harmadszülötteket a teljesítménytesztekben is. A tradicionális családi szerkezet napjainkban felbomlóban van. Nőtt a válá-sok száma, ennek következtében sok gyerek egy szülővel nevelkedik, vagy má-sodik házasságból jövő testvérekkel él. Számos élettársi viszonyban élő család nevel gyermeket. A gazdasági, politikai és társadalmi változások olyan munka-vállalási helyzeteket teremtettek, amelyben a szülők távol kényszerülnek lenni a gyerekeiktől, így kényszer szülte önállóságot tanulnak el a gyermekek. Ez nega-tívan befolyásolja az érzelmi életüket, de a tanulási teljesítményüket is. A szülők társadalmi helyzete mint a sikeres tanulás tényezője Számos kutatási eredmények (Lappints 2002) azt bizonyítják, hogy a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, jövedelme jelentősen befolyásolják a tanulás eredményességét. A tényezők közül nagyobb hangsúlyt kap az iskolai végzett-ség, mint az anyagi lehetőség. Ezek a tényezők meghatározzák az egész család életvitelét, értékrendjét, nyelvhasználati módját, specifikus nyelvi kódját. A nyelvhasználati kód hat az iskolai teljesítményre, mert igényesebb nyelvi meg-formáltsággal, gazdagabb szókinccsel, nyelvi ismeretekkel, több háttértudással rendelkeznek azok a tanulók, akiknek a szülei iskolázottabbak, így az iskolai és az otthoni nyelvhasználati szint között nincs nagy eltérés. Továbbá a segítség-nyújtásban hatékonyabbak azok a szülők, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az anyagilag kedvezőbb hátterű családok hatékonyabb tanulást elősegítő infrastruktúrát tudnak biztosítani gyerekeik számára (szótárak, köny-vek, szoftverek, számítógép, tanulást segítő eszközök).

Műhely 38A tárgyi környezet szerepe a tanulásban A megfelelő tárgyi környezet a tanulás teljesítményét döntő módon befo-lyásolja. Ezeket ergonómiai tényezőknek is nevezzük. Az otthoni tanulás tárgyi környezete a családi jövedelem és életmód lehetőségeivel van összefüggésben. Az otthoni tanulás a gyermek számára munkavégzés. Így a közvetlen mun-kakörnyezet fontos tényezője az eredménynek is. A tanulás helye, a környezete, a munkaeszközök, a munkaidő a tanuló ösztönző vagy kedvetlenítő tényezői lehet-nek. Kedvezőnek mondható a külön szoba, olyan hely, ahol a tanuláshoz minden eszköz elérhető, a bútorzat olyan nagy, hogy a szükséges taneszközök elférnek rajta. Az ülőalkalmatosság nagyban befolyásolja a fiziológiai izgalmi állapotot és a testtartást. Jobb egy nem túlságosan kényelmes szék, mint egy karosszék, amely elernyedtséget okoz, gyengíti a figyelmi koncentrációt és a belső magatar-tást. „Rend a lelke mindennek” – szól a közmondás, és ez igaz a tanulási környe-zetre is. „Eredményesebbek azok az emberek, akik rendet, rendszerességet tudnak teremteni maguk körül” (Deákné é. n.). A rend, a rendszeresség a gon-dolkodásra is hatással van. Oroszlány szerint (1999) a tanulási környezetnek hangulatteremtő ereje van, ezt nem szabad elhanyagolni, mert elvonja a figyelmet a tanulásról. Józan semlegességre van szükség. Kielégítő mennyiségű friss levegő nélkül, a túl magas vagy túl alacsony szoba-hőmérsékleten a szellemi aktivitás nem megy végbe. Vigyázni kell a megvilágításra, a tanuló az információk többségét a látás útján szerzi meg. A fény balról és egy kicsit hátulról kell hogy érje az asztallapot. Így a gyermek keze nem vet árnyékot, ha ír, és jól világítja meg a lapot, ha olvas. Balkezes tanuló esetében fordítva érvényes. A szellemi munkához koncentrált figyelemre, csendre van szükség. A zaj csökkenti az érdeklődést, a koncentrációképességet és motivációhiányhoz ve-zet. A tévé, illetve a rádió működtetése tanulás közben nem ajánlott! Ha nem bírja a csendet, hallgasson olyan halk zenét, ami nem vonja el a figyelmét. A „rap”-zene tehát tipikusan rossz választás, hiszen a beszédre akaratlanul is fel-figyel, míg a komolyzene és a „gépzene” ideálisnak tűnik.

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 39Ha kisebb, nem iskolás testvérei vannak a gyereknek, gondoskodni kell a tanulás zavartalanságáról, a testvérek elfoglalásáról is. A tanulási idő a napirend kialakítását igényli, és ez már a tanulási szokás ki-alakításához vezet. Összegezve az otthoni tanulás körülményeit, a tanulást, így a teljesítményt is a következő tényezők szabályozzák: 1. A tanulási környezet és tudatos alakítása:oa tanulási hely; oa tanulási testhelyzet kényelme; omegfelelő méretű bútorzat; otanulási eszközök készenléte – írószerek, jegyzetek, eszközök, dosz-sziék, lexikonok, könyvek stb.; oa megvilágítás minősége az olvasáshoz, tanuláshoz; oa tisztaság, a rend. 2. A számítógép, szoftverek megléte 3. A hangulati elemek: oa világítás jellege – szórt fény, természetes fény; oesztétikus környezet; onövények és más kellemes berendezési tárgyak; ocsend vagy zenei háttér. 4. A zavartalanság nyugalma: oemberi közegek ösztönző hatása; oa visszavonulás nyugalma; oegyéb közérzeti tényezők. Persze, ezeknek az otthoni tanulási körülményeknek más mintái is elfogad-hatók, de a sikeres, hatékony otthoni tanulás leginkább ilyen feltételek mellett valósítható meg. Az otthoni tanulási szokások hatása az iskolai teljesítményre Az iskolába induló-érkező kisgyereknek szüksége van olyan fogódzókra, tevékenységekre, melyek az ismétlés szükségletét, a ritmikusság igényét kielégí-tik. Gyakorlati szüksége van ugyanakkor arra, hogy az idő múlását, az iskolai

Műhely 40élet pergését, az otthoni időt valamilyen ismétlődő tevékenységhez köthesse, hogy a világ megfoghatóvá, megoldhatóvá váljék az egyelőre bonyolultnak tűnő iskolai kezdésben. A sztereotip, azonos módon ismétlődő megnyilvánulások, a szokások a kis-iskolás tanulására is jellemzők az iskolában és otthon is. „A szokás hatalom” – mondja a közmondás, de a jó szokás igazi értéke az energiák fölösleges elpo-csékolásában, a hatékonyságban rejlik. „Aszokások a feltételes reflexek kiépülésén alapuló, az egyénre viszonylagos állandósággal jellemző tanulási sajátosságok összessége” (Lappints 2002, 97. p.). A tanulási szokás kialakulásában több tényező is szerepet játszik: az észlelt minták, a korábbi tapasztalatok, a személyiség különböző dimenziói (motivá-ció, akarat, szorgalom, kitartás stb.). A szokás elemei sokrétűek, több oldalról lehet megközelíteni: a napirend (a tanulás ideje), a tanulás megtervezése (sorrend), szervezés (a tanulás tárgyi kör-nyezete, feltételei), kontroll vagy önkontroll beiktatása, módszerek, technikák alkalmazása. Beszélhetünk jó vagy rossz szokásokról, de az eredményességre figyelve a hatékonyságnövelőket kell erősíteni a kisdiákokban. A tanulmányi eredményességet követő kutatások azt állapították meg, hogy az átmeneti eredménytelenségek sorában a tanulási szokások alacsony szintje az első helyen, míg a tartós eredménytelenség esetében a második helyen áll. Arra figyelmeztetnek, hogy meg kell tanítani a tanulókat tanulni, hogy a tanulás pozi-tív elemi épüljenek be a szokásrendjébe! Amikor a gyermek iskolába kerül, megismer egyfajta szokásrendszert, amely magába foglalja a tanulási szokásokat is. A gyermek ehhez alkalmazko-dik, elfogadja azt. Az otthoni tanuláshoz jó kialakítani egy szokásrendet, amelyet következete-sen betart a szülő és a gyermek is. A megfelelő tanulási magatartás sikeres ki-alakítása szempontjából döntő jelentőségű a napirend elkészítése és betartása. A napirend a nap hosszú távú, illetve rövid távú megtervezését jelenti, a szervezet egészségi állapotának, fiziológiai teljesítményingadozásának, szellemi kapacitásának, az események mennyiségének, az időintervallumok, pihenési alkalmak függvényében. A tanulás ütemezése tartalékidővel történjen, a tevé-kenységet a folyamatosság és kitartás kell hogy jellemezze, aktív pihenőidőkkel.Tapasztalataim szerint a következő délutáni tanulási napirend ajánlott a kisis-koláskorban, a gyermek bioritmusának figyelembevételével:

Antal Irma Hatékony otthoni tanulás 41– 12.30; 13 – 14.30: pihenés, alvás, játék, – 14.30 – 16.30: tanulás, – 16.30 – 18.00: játék, – 18.00 – 19.00: gyakorlás, ismétlés. Oroszlány (1999) a következő otthon tanulási szokások kialakítását ajánlja: oHazatérés után fontos a pihenés, nem kell a megfeszített tanulási te-vékenységgel kezdeni. Szellemnek, léleknek szüksége van erre, lehe-tőség az idő tervezésére. oA tanulást frissen kell kezdeni. oA tanulás előtt jó végiggondolni, mi történt délelőtt az iskolában, mi vár otthoni tanulásra. oA taneszközöket szépen sorrendbe kell rakni, el kell dönteni a tanu-lási sorrendet. Ajánlatos a nehezebbel kezdeni, mert frissen és köny-nyen megy, de nem mindig ez a helyes megoldás. oCélszerű tanulási rendet kialakítani a tantárgyak tanulásakor: visszatekintés; szóbeli anyag tanulása, füzetek áttekintése; írásbeli munka (ha megy); szóbeli feladatok; írásbeli munka. oTanulás közben kis szüneteket kell beiktatni: 20–25 perc után 5–6 perc szünet következzen. Legjobb a mozgás, a lazítás. oA tanulásba élvezettel kell elmerülni. oA tanult anyagot kell hagyni érni, ezért az ismétlésnek rendszeresnek kell lennie. Nemcsak egyik napról a másikra kell tanulni, hanem egyenletesen mindig. oHogy hatékonyabb legyen a tanulás, el kell gondolkodni a tanulási módszereken, szokásokon, meg kell ismerni a saját tanulási stílust. A tanulási stílus ismeretének fontossága az otthoni és iskolai tanulásban Amióta tudatosan tanul az ember, arra törekszik, hogy minél könnyebbé, gyorsabbá és eredményesebbé tegye tanulását. Vajon találhatunk-e olyan mód-szert, mely teljesen megszabadítana minden erőfeszítéstől? Megszüntethető-e a

Műhely 42tanulás munkajellege? Ilyen módszer természetesen nincs, nem hull az ölbe a tudás, meg kell érte dolgozni. De az erőfeszítések a hatékonyságot, mindenek-előtt az iskolai teljesítményt növelik, ha saját tanulási működését ismeri a tanu-ló. Ennek megismerésében az első segítő a szülő lehet, aki felismeri gyermeké-nek azt a tanulási stílusát, amellyel a legkönnyebben, leghatásosabban elsajátítja a tanulnivalókat. Az iskolában a pedagógus feladata ezt megismerni, feltérké-pezni, de addig a szülő hathatós segítséget nyújthat az otthoni tanulás során, ugyanakkor a tanítónak megfelelő információt szolgáltathat. A tanulási stílus „a személyiség belső, viszonylag állandó determináló ténye-zője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja, formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzetekben is meghatá-rozza a tanulás módját, befolyásolja eredményességét” (Barabási 2008, 187. p.). A kognitív pszichológiában használt fogalom, a tanulás (az információfel-dolgozás) sajátos, domináns, egyénre jellemző módja. Legismertebb tanulási stílusok A gondolkodás sajátosságai szerint:oreflektív tanulás (a tanuló a problémára adott válasz előtt elemzi, lo-gikai egységbe rendezi az információkat, ennek lapján tudatos érvek-kel tudja alátámasztani, megmagyarázni a megoldást); oimpulzív tanulás (a tanuló kellő átgondolás és józan megfontolás nélkül, a helyzet kritikai felmérésének, érveknek és indokoknak az elhagyásával kezd tevékenykedni). Az érzékelés módozata, az emlékezés típusa szerint:oauditív tanulási stílus (a hallás útján szerzett tapasztalatok, ismeretek gyakorlása során jön létre); ovizuális tanulási stílus (a látás útján szerzett tapasztalatok, ismeretek gyakorlása során jön létre); oa motoros tanulási stílus (a mozgási élmények útján szerzett ismere-tek felidézése során jön létre). A motiváció szerinti tanulási stílusok: oa társas környezet szerinti tanulási stílus (egyedül, csoportban, felnőtt segítségével);

 

#1 Dr.BauerBela

nulói/hallgatói teljesítményt befolyásoló tényezők

 

 tanulói/hallgatói teljesítményt befolyásoló tényezők

A kivételes képességű emberekkel is előfordulhat, hogy az iskolában gyengébben teljesítenek. A híres rossz tanulónak számított Leonardo da Vinci, Anatole France, Einstein, Churchill, Edison, de Széchenyi István, akit a legnagyobb magyarnak tartunk maga is tanulási problémákkal küzdött. „Nekem pl. végtelenül nehéz felfogásom volt; gyermekkoromban szinte semmilyen; - 6, 7 esztendős koromban a legnagyobb fáradsággal sem tudtak megtanítani még olvasni sem, úgyhogy akkor közel voltam ahhoz, hogy "grófi trotli"-nak tartsanak. Nagyon nehezen tanultam, nem értettem meg semmit; tulajdonképpen igen rossz diák voltam”117 Rendkívüli fontossága van annak, hogy a pedagógusok tapintatosan kezeljék a tanulási nehézségeket, ne okozzanak önértékelési problémát, kisebbrendűségi érzést a diákoknál. Ez a kijelentés nem csak a közoktatásra, hanem a felső és felnőttoktatásra is érvényesnek mondható.

Az iskolai teljesítményt - azt, hogy hogy egy-egy tárgyból a tanuló milyen eredményt ér el,- számos tényező befolyásolja. A tanulás hatékonyságát befolyásoló, feltételeket Lappints és Kulcsár munkái nyomán tekintjük át.118 119 (6.1. sz. ábra).

 

6.1. sz.  ábra: A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők
6.1. sz. ábra: A tanulói teljesítményt befolyásoló tényezők

 

A tanulás belső feltételrendszeréhez sorolhatók a tanuló biológiai és pszichés sajátosságai. A biológiai jellemzők között említhető például a teherbíró képessége, egészségi állapota, esetleges fogyatékossága. A pszichológiai sajátosságok magukba foglalják a kognitív (intellektuális) és az affektív (érzelmi, motivációs) tényezőket egyaránt. A kognitív komponensek határozzák meg, hogy milyen módon, mennyi idő alatt, mit képes elsajátítani a tanuló. Ezt befolyásolhatja az előzetes tudása, a tanulási, tudásszerző képessége, tanulási önszabályozási képessége,120 és az általános (intellektuális) képességei.

A tanulás külső feltételrendszere alatt lényegében a környezeti tényezők tanulásra gyakorolt hatását értjük, amely három fő területre bontható:

  • a pedagógus szerepére,
  • a társadalmi környezet és a család szerepére
  • valamint a pedagógiai változók szerepére.

Számos vizsgálat igazolja, hogy a szocioökonómiai státus is meghatározó jelentőséggel bír a tanuló iskolai esélyeire. Ezek a kutatások azt mutatják, hogy hazánkban az átlagosnál nagyobbak a különbségek a tanulók szociális, gazdasági és kulturális háttere szerint, továbbá hogy a szülők (főként az anya) iskolai végzettsége és munkaerő-piaci pozíciója a gyerek sikerességének egyik legfontosabb meghatározó tényezője.

A család anyagi helyzete, illetve tanulási környezetének ingerszegény, vagy gazdag volta is jelentős hatással bír az eredményességre. A család mellett a baráti és az iskolai közösségek azok, amelyek leginkább hatnak a tanulás eredményességére. E hatás fokozottabban érvényesül azoknál a gyerekeknél, akiknél a családi közösség problémákkal terhelt. Ez abban is megnyilvánul, hogy az értékek és célok közvetítését illetően a kortársak előkelőbb helyet foglalnak el, mint a szülők és általában a felnőttek.121

Feladat

Ha érdeklődik a téma iránt, kérjük olvassa el az alábbi tanulmányt.122 http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a798.pdf

A pedagógiai tényezők közül kiemelhető az iskolai követelményrendszer és az oktatási módszerek jelentősége. A pedagógiai szakirodalom évek óta jelzi, hogy a magyar oktatási rendszer túl sokat akar megtanítani a gyerekekkel. A magas iskolai követelmények túlterhelik a diákokat, és ez a pszichoszomatikus tünetek növekedéséhez, a tanulók közérzetének romlásához vezet. A magas teljesítményelvárásnak a gyermekek még túlterhelés árán is eleget tesznek, ha kedvezőek a családi és iskolai körülmények, és sikeresek a tanulmányaikban. A tanulási kudarc azonban csökkenti az erőfeszítéseiket.123 A túl sok tananyag és a gyakorlásra fordítható idő rövidsége nem teszi lehetővé, hogy a tanultak beépüljenek a gyermekek kompetenciái körébe. A tanulói kompetenciamérések is az alapkészségekben tapasztalható hiányokat jelezték vissza a pedagógus-szakmának.124

Alapvető problémák vannak az általános iskolát befejező korosztályok értő olvasási készségeivel, amely az önálló tanulás kialakulását veszélyezteti. Csabay Katalin egyenesen „áldiszlexiáról” ír, amikor azt a jelenséget fogalmazza meg, hogy az erőltetett olvasástanítási tempó hatására lényegesen több tanuló mutat olvasási nehézségre utaló tüneteket, mint ahogy az indokolt lenne. Az iskola nem hagy időt a készségek kialakulására, a gyakorlásra.125

A felsőoktatásba és a felnőttképzésbe érkező hallgatók/tanulók nagyon eltérő személyiségtulajdonságokkal, iskoláztatási és családi hátérrel rendelkeznek, amely a teljesítményüket jelentősen befolyásolhatja. Ugyanakkor létezik olyan speciális tanulási zavar is, amely épp a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlettségi szintjét érinti, és ezáltal rontja a tanulás eredményességét.



117 SZÉCHENYI István intelmei Béla fiához 1857. november 6. http://www.diszlexia.hu/Hires%20diszlexiasok%20quotes.htm

118 KULCSÁR Tibor: Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.

119 LAPPINTS Árpád: Tanuláspedagógia. Comenius BT. Kiadó, Pécs, 2002.

120 OROSZLÁNY Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. AKG Kiadó, Budapest, 1995.

121 TÓTH Péter, BÉKY Gyuláné: Környezeti változók hatása a tanulás eredményességére. Szakképzési Szemle, 2009, 4, 379-402.

122 RÓBERT Péter: Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. Budapest. TÁRKI. 2006. http://ww

#1 Dr.BauerBela

2021. február 14., vasárnap

 

Mitől függ, hogy mikor kezd el egy gyerek beszélni?

Figyelt kérdés
Miért van, hogy van akinek hamarabb szólal meg, másnak később? Ugyanúgy foglalkozok a kisfiammal, sokat mondókázok, énekelek, mesélek neki, beszélek hozzá, okos, értelmes, mindent megért, de nem akar beszélni. 2 és fél éves, más kisgyerek az ő korában mondatokban beszél, ő meg pár szót használ csak. A dokink szerint ne aggódjak, minden rendben van vele, de mégis miért van az, hogy másnak már 2 évesen folyékonyan beszél a gyereke, az enyém meg meg se szólalt még?
2011. ápr. 15. 20:54
 1/8 anonim ***** válasza:
100%
Más gyerek sem beszél folyékonyan két éves korában,főleg nem mondatokban. Nagyon ritka az ilyen gyerek. A fiacskád is fog majd beszélni,ha elég érett lesz hozzá. Akkor még meg is unhatod,annyit fog beszélni. Nincs miért aggódnod.
2011. ápr. 15. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%
Jó kérdés, nekem is van egy kétéves kislányom, aki még tiszta szavakat sem mond, de istenien halandzsál, mutogat, megért mindent, azt csinálja a mondókákra, amit "kell". A minap mégis beszóltak a játszótéren, - igaz, nem rossz szájízzel -,:"pedig a lányok ügyesebbek szoktak lenni". Persze, ügyesebbek, kérdés, mi számít igazából ügyesnek? Könnyen beszél, aki nem dadog!
2011. ápr. 15. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:

Szerintem reggelig sorolhatnánk,hogy mi mindentől függ.

Pl a fiúk (persze általánosságban,vannak azért kivételek) később kezdenek beszélni,mint a lányok.


Ezen kívül attól is függ,hogy hogyan kezelik pl ha nem szólal meg. Mert ha pl mutogatva,gügyögve megérteti magát,és megkap mindent így is,akkor lehet hogy feleslegesnek érzi megszólalni.


Aztán attól is függ mennyit beszélnek hozzá (nem csak mondókákat),hanem egyáltalán napközben (én pl mindent kommentálok,mint valami sportriporter).


Két eltérő példa:

sógornőm kisfia 3 múlt,mikor elkezdett beszélni,3,5 évesen már mondatokba rendezte,most 4 lesz és már jól megy neki (csak hadar nagyon,vagyis kapkodva beszél).

Kislányom 23 hónapos,már nagyon rég beszél,,mostanra már összetett mondatokban,választékosan,és humora is van.


Ekkora eltérések lehetnek,de ha nincsen baj vele (pl lenőtt nyelv stb..) akkor nem kell aggódnod még egy darabig.

2011. ápr. 15. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
Kisfiam 26 hónapos. Ő is még csak szavakat mond. Sokat beszélek hozzá én is, mondókázunk, mesélünk stb. Párom és bátyám is 3 évesen kezdett el beszélni és mondatokban. Addig meg szinte meg se szólaltak. Nyugi, nincs gond, majd beszélni fog.
2011. ápr. 15. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:

Az én középső fiam 3 lesz májusban,de talán most kezd aránylag érthetően beszélni.De még mindig a nagyobb részét csak én értem.Mi járunk fejlesztőházba úgynevezett "bölcsis"tornára,és ott azt javasolták,hogy várjak szeptemberig,mert sokszor a nyári mozgás meghozza a beszédet is.

Szerintem inkább a genetikától függ,hogy mikor kezd beszélni egy gyerkőc.Nekem az első fiam már 2 évesen tisztán beszélt mondatokban,megszámlálhatatlan verset,mondókát tudott,ugyanannyit beszéltem,foglalkoztam vele mint a középsővel,és ő mégsem beszél.Mondjuk már én is kezdek aggódni miatta,de legalább pár hete már látom rajta,hogy igyekszik szavakkal,mondatokkal kifejezni magát.

2011. ápr. 15. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
Ez engem is mindig érdekelt. Az én fiam is két és fél éves, most kezdett nemrég csak szavakat mondani. De ő már össze is rakja őket 2-3-4 szavas mondatokba. De alig lehet érteni amit mond.
2011. ápr. 16. 06:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
mitől függ? az mitől függ, hogy vki mondjuk 7 hósan kezd kúszni vagy 8 vagy 9? és ettől függetlenül teljesen egészséges? hát megmondom, nem lehet tudni, vagy ha valamitől, az idegrendszer fejlettségétől. van akinek ilyen sorrendben fejlődnek a dolgok, van akinek meg olyanban, és ennyi. van akinek ekkor érik be van akinek akkor. van ajátszón egy kislány, aki 7 hónappal fiatalabb mint az én kislányom. ő már hónapok óta mondogatja a dolgait (az enyém 2 éves 4 hónapos a napokban), tökéletes kiejtéssel, az enyém most kb. 2-3 hete kezdett el érdemben beszélni, a kiejtése enyhén szólva nem tökéletes. ez már elég nagy késésnek számít az átlaghoz képest, ami lányoknál 2 év. viszont az enyém az ő korában sokkal több mindent tudott, hiába beszélni még nem. szóval akor most melyik gyerek az okosabb, melyik van előrébb? sztem ilyen kicsi korban nem lehet ezt megmondani, évek mire kiderül, hogy mi a pálya. de vsz egyiknek sincs semmi baja.
2011. ápr. 16. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
Ez az a kérdés, amin én is mindig töröm a fejem! leginkább azért, mert 2 éves fiú gyermekem sem akar még beszélni. Illetve nagyon sok dolgot mond (nem mondatokban), de akár 10 dologra is használja ugyanazt a szót (pl. mámá= macska, Dami(ez Ő), mama, madár, ...stb.)teljesen tudatosan. Van, amit csak nagyon hasonlóan mond (gúnár= guntár) és az alapszavakat többnyire tisztán (papa, baba stb)De én is aggódom kicsit és leginkább azért, mert attól függetlenül, hogy nem fejlődnek egyformán a gyerekek nekem soknak tűnik akár 1,5-2 év különbség. No,meg a másik hogy nincs 2 vélemény sem. Ahány szakterület, annyifélét állít. A legújabb (amiben én most a legjobban bízom), hogy a különböző mozgásfejlődési szakaszok számítanak, ugyanis ez az agyban dől el. És ha valamelyik kimarad (kúszás, mászás)vagy csak nagyon rövid ideig űzi a gyerek, akkor az LEHET okozója pl. a késői beszédnek. Én ezt még összevetettem az orvostudománnyal, hogy fiúk esetében 2,5 éves kortól beszélünk megkésett beszédfejlődésről, ekkor már szakemberhez kell fordulni. De olvastam már 3 éves korhatárt is! Ki tudja ezt eldönteni?! Viszont vannak ellenpéldák mindezekre is! Hát ennyi!
2011. ápr. 28. 14:59
Hasznos szám
#1 Dr.BauerBela

Minden negyedik gyermek rosszul lát. Nyitólap

 

Minden negyedik gyermek rosszul lát.


Bár nagyon fontos lenne, hogy a tanévkezdés előtt minden gyermek részt vegyen egy alapos látásvizsgálaton, a legtöbb esetben ez sajnos elmarad. A gyerekek nem ismerik fel úgy saját látászavaraikat, mint a felnőttek, ezért a szülők kötelessége és felelőssége, hogy a tanévkezdésnek úgy vágjanak neki a gyermekeik, hogy az esetleges látászavarok okait feltárták és kezelték.

Az iskolában elengedhetetlen, hogy jól lássanak a gyerekek, hiszen a megszerezhető információk 80%-át a szemen keresztül, a jó látásnak köszönhetően szerzik meg. A látászavarokból eredeztethető problémák azonban nem csak a felnőtteket érintik, a felmérések szerint a gyerekek negyede, tehát minden negyedik gyermek valamilyen látászavarral küzd.

Az iskolai szűrés sajnos nem elég

Bár sok helyen a tanár vezetésével tesztelik a gyerekek látást, azonban ki kell hangsúlyozni, hogy ezeknek a „vizsgálatoknak” az alapossága össze sem hasonlítható a szemészeti szakemberek által elvégzett vizsgálattal. A jó látás ugyanis nem csak abból áll, hogy a gyermek jól látja a táblát, mert ebből csak az derül ki, hogy a távollátása rendben van. A megfelelő látáshoz azonban ugyanígy hozzátartozik a közelre fókuszálás képessége, és azt is fontos vizsgálni, hogy a kéz és a szemek mennyire működnek összehangoltan. A gyerekek rossz látásának többféle tünete lehet: hunyorgás, gyakori fejfájás, fáradékonyság, nehézkes olvasás. Gyakori és nagyon komoly probléma, hogy a gyerekek rosszul látását összekeverik a szülők és a tanárok a tanulási nehézségekkel, pedig távolról sem erről van szó ezekben az esetekben. Az azonban valóban igaz, hogy nagymértékben megnehezíti a gyermekek tanulási előmenetelét, ha nem látnak jól. Nem túlzás ezt állítani, és elég csak belegondolni magunkat a rosszul látó gyermekünk helyzetébe:

  • ha nem látja jól a táblát
  • ha nem látja jól, amit írni-olvasni kell
  • ha gyakran és sokat fáj a feje az erőlködéstől
  • ha eltéveszti, összekeveri a felolvasandó szavakat
  • ha sokkal hamarabb elfárad, mint a társai

...az nemcsak lemaradást okoz a társaihoz képest, de lelkileg is megviseli.

A gyermekek éles látásának biztosítása a szülők felelőssége. Ne hagyja, hogy gyermeke a látászavarok miatt lemaradjon az iskolábanKÉRJEN IDŐPONTOT MOST gyermekszemészeti vizsgálatra!

Szülői felelősség, hogy jól lásson a gyermek

Nem szabad hiúsági kérdést csinálni abból, hogy viseljen-e szemüveget az iskoláskorú gyermekünk, vagy sem, de szerencsére manapság már egyre kevésbé felmerülő probléma ez. A 21. században már korántsem annyira „ciki” szemüveget viselni, mint a korábbi évtizedekben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek megszokják és meg is szeretik a saját szemüvegüket. A társaik sem bántják őket emiatt, de igazság szerint nem is kéne ennek problémaként felmerülni, mert egészen másról szól ez a történet.

Fontos leszögezni, hogy házi praktikákkal, vagy a rutinszerűen elvégzett látásvizsgálatokkal nagyon nehéz, bizonyos esetekben pedig egyenesen lehetetlen kiszűrni a látási nehézségekkel küzdő gyermekek minden problémáját. Csak és kizárólag a gyermekek kezelésére szakosodott szemész szakorvos tudja pontosan meghatározni a baj okát és csak ő tudja a megfelelő kezelést előírni a látási nehézségekkel küzdő gyermekek számára.

Éppen ezért foglalkoznak gyermekszemészeti szakorvosok a rosszul látó gyermekekkel, és bár a magyarországi gyermekszemészet gyakorlatilag már a 19. század óta folyamatosan fejlődik, hivatalosan 1999 óta lehet gyermekszemészeti szakvizsgát tenni.

A szakorvosi ellátás ilyen szintű differenciálódását nem csak az eltérő szemészeti problémák és a speciális kezelések igénylik. Ahogy már korábban említettük, a gyermekek nem tudják olyan pontosan körülírni a tüneteiket, mint a felnőttek, erre sajnos még az átlagnál kommunikatívabb gyerekek sem képesek. A gyermekszemész szakorvosok ugyanakkor speciális eljárásokkal, mondhatni játékosan oldják fel a vizsgálattól megszeppent gyerekek gátlásait, hogy így derítsék ki a probléma forrását. A gyermekszemészeti vizsgálatot érdemes évente elvégezni, de különösen fontos tanévkezdés előtt sort keríteni a vizsgálatokra. Ezzel nem csak a gyermekeink tanulási nehézségeit előzhetjük meg, de gátat szabhatunk a későbbi, fokozottabb látásromlás kialakulásának is, amely felnőttkorban már visszafordíthatatlanná válik.

#1 Dr.BauerBela

2021. február 12., péntek

Üt, ver, tör, zúz – az agresszív gyerek

 

Üt, ver, tör, zúz – az agresszív gyerek

Az agresszív gyereket nagyon nehéz jól kezelni. Dühöngés közben nem ér el hozzá az intő szó. Ha egyáltalán szóhoz jutunk mellette.

Ranschburg Jenő szerint agresszió mindig volt és mindig is lesz a gyerekcsoportokban. A gyerekek (főleg a fiúk) már nagycsoportos óvodásként össze-összemérik erejüket, óhatatlanul elkezdik felállítani a közösségen belüli rangsort, hogy utána ismét békességben folyjon tovább az élet. Az ilyen kisebb harcokat nem kell mindenáron megszüntetni (nem is lehet), arra azonban figyelni kell, hogy a rangsorképző agresszió kulturált mederben maradjon.

Ettől eltérő jelenség, ha egy gyerek minden vélt vagy valós, kisebb-nagyobb sérelemre agresszív választ ad. Az is, ha a gyerekek kipécéznek valakit, és „rászállnak”. Ezekben az esetekben a gyerekek, a közösség és önmagunk védelmében is tennünk kell valamit. De mégis mit?


A jutalmazott agresszió hatása

A pszichológia-pedagógia történetének volt egy korszaka, amelyben úgy vélték, hogy az agresszió a felgyülemlett feszültség „kirobbanása”, ezért a gőzt időnként ki kell engedni, hogy utána újra megfelelően tudjunk működni. Ebből a feltevésből fakadt az a (téves) következtetés, hogy az agresszív gyereknek jót tesz, ha verekedős, háborús filmeket néz, ilyen számítógépes játékokat játszik, vagy ha kifejezetten agresszivitásra késztetik: adja ki a dühét, kiabáljon, vagy püföljön egy párnát. A kutatások azonban ezt az elméletet nem igazolták. Voltak kísérletek, amelyek ugyan azt mutatták, hogy csökken bennünk a feszültség, ha megtoroljuk a bennünket ért sérelmet, azonban, ha a környezet jóváhagyja, sőt jutalmazza az agresszív viselkedést, az általában fokozza a későbbi agresszív megnyilvánulásokat.

De térjünk vissza a mindennapi életbe! Létezhet egyáltalán olyan helyzet, amikor szülőként vagy pedagógusként jutalmaznánk az agressziót? Létezhet. Ha egy kislányról derül ki, hogy verekedős, a szülei többnyire teljesen nyíltan és őszintén elítélik a viselkedését. De ha fiúról van szó, könnyen lehet, hogy megdorgálják, de lelkük mélyén büszkék rá, hogy belevaló a gyerekük, aki nem hagyja magát. Ezt a rejtett, csak a metakommunikáció szintjén megjelenő elismerést a gyerek persze megérzi. (Lányoknál inkább a verbális agressziót erősíti meg a környezet ezen a módon.)

A másik fajta közvetett jutalmazási mód az, amikor a gyerek rájön, hogy ha eleget balhézik, megkapja, amit szeretne. Ha veszekszik, tör-zúz, vagy ha önmaga felé fordítja az agressziót, és a falba veri a fejét, végül úgyis ő győz – így egyre gyakrabban alkalmazza ezt a módszert.

A jutalmazás tehát valójában nem segít abban, hogy a gyerek „kiengedve a gőzt” békésen élje mindennapjait. Az agresszió támogatása inkább fokozza az agresszív viselkedés megjelenésének esélyét.


A büntetett agresszió hatása

Ahogy az agresszív viselkedés támogatása, úgy a büntetése is csak látszólag jó döntés. Ugyan kísérletek igazolták, hogy az a viselkedéstípus, amiért a gyerek következetesen büntetést kap, ritkábban jelenik meg (mert fél a következményektől), a kutatásokból kiderül, hogy az agresszív viselkedésért enyhén büntetett gyerek még agresszívebb lesz, mint előtte, mert a büntetés nem kelt benne komoly félelmet, viszont fokozza a frusztráltságát, dühössé teszi. Azok a gyerekek pedig, akik komoly büntetést kaptak nemkívánatos viselkedésükért, ritkábban voltak agresszívak nyíltan, hiszen féltek a további büntetéstől, viszont az agresszió sokszor tört náluk a felszínre szimbolikus formában: játék során vagy éppen valamilyen szokatlan, furcsa viselkedés képében. A súlyos büntetések megtörhetik az egészséges személyiségfejlődést, és kóros irányba tolhatják.

A büntetés másik hátrányos hatása, hogy többnyire csak addig hat, amíg a gyerek tudja, hogy figyelik, vagy tudja, hogy kitudódhat, amit csinál. Ha nincs mitől félnie, akkor felszabadul a gátlás alól. A kiserdő szélén kínozhatja a macskát, összefirkálhatja a liftajtót, rajzszöget csempészhet a tanár székére, a csúszda mögött elveheti a kisebbek homokozóvödrét. A belső értékrend nem változik, a gyerek viselkedése továbbra is kívülről szabályozott.


A jó modell

A fent említett kísérletekben nemcsak az enyhe, illetve a komoly büntetés hatását vizsgálták, hanem azt is, hogy milyen mértékű agresszió jellemzi azt a gyereket, akit nem vagy csak ritkán büntetnek az agresszív viselkedés miatt. Kiderült, hogy voltak agresszív megnyilvánulásaik, de korántsem annyi, mint azoknak, akik enyhe büntetést kaptak. Az ok az, hogy akit nem büntetnek (gyakran), abban nem marad tüske, ami feszültséget kelt, ezért aztán nincs az agressziónak üzemanyaga. Ráadásul, mivel nem kell félniük a megtorlástól, ezek a gyerekek a mindennapi élet elkerülhetetlen frusztrációira azonnal reagálhatnak: lehetnek ott és akkor dühösek, haragosak, és a probléma megértésében vagy feldolgozásában számíthatnak szüleik segítségére. Egyben megfelelő modellt is kaphatnak, hogy hogyan kezeljék a feszültségüket.

Goodenough szerint a szülő önuralma a legjobb garancia a gyermek önuralmára. Ha a gyerek rendszeresen azt látja, hogy a számára fontos felnőttek higgadtan kezelik a nehézségeket, nem esnek kétségbe, és nem lesznek dühösek, akkor ők maguk is hasonlóan fognak viselkedni kritikus helyzetekben. Ha a szülő frusztráció hatására dühöng, másokat hibáztat, tör-zúz vagy üt, akkor a gyerek is ezt a modellt veszi át, hiszen nem áll más minta a rendelkezésére. Szomorú tény, hogy ezek a gyerekek az éles konfliktushelyzetekben érzik elemükben magukat, hiszen ez számukra az ismerős, az otthonos. Szeretnek verekedni, veszekedni, hisz ebben van gyakorlatuk. Hazai pályán pedig elég nehéz hatni rájuk.


Hormonbomba

Vannak gyerekek (és felnőttek is), akik egyáltalán nem tűrik a frusztrációt. Akár szándékosan, akár véletlenül bántja meg őket valaki, ugranak, hogy megtorolják. Valójában ilyenkor az agyat elárasztó stresszhormon gátolja a gondolkodást, nem hagy lehetőséget a helyzet objektív megítélésére, csak kiadja az ősi parancsot: „Üss vagy fuss!” A stresszhormonra való túlérzékenység csecsemőkorban alakul ki, többnyire azoknál jelenik meg, akiket a korai időszakban sokat hagytak sírni, és akiket sokat hagytak egyedül. Vizsgálatok alapján az ilyen gyerekeknek és felnőtteknek az átlagnál fejletlenebb a homloklebenyük, amely a viselkedés tervezéséért, a társadalmi gátlásokért és a problémamegoldó képességért is felelős. Ebben a helyzetben stressz hatására értelmezés és problémamegoldás helyett egyszerűbb, ősibb reakció jelenik meg: az agresszió.

Hogyan segítsünk a gyereknek az óvodában?

  • Dühöngés közben a gyerek nem képes a kifinomult gondolkodásra: „hegyi beszéd” helyett szorítkozzunk határozott, rövid utasításokra, ne féljünk fizikailag is jelezni a határokat: fogjuk meg a kezét, nézzünk a szemébe, vagy tereljük ki másik helyiségbe!
     
  • Éles helyzetben ne firtassuk, hogy „ki kezdte”! Elsődleges cél a dühöngés, verekedés leállítása. Amikor már minden békés, akkor beszéljük meg a felekkel az esetet!
     
  • Ne ragaszkodjunk a bocsánatkéréshez, csak javasoljuk! Ha a gyerek dühe elmúlt, és felfogta, hogy jogtalanul tett kárt valakiben/valamiben, úgyis bocsánatot fog kérni. Ha még mindig jogosnak érzi a dühét, és ennek ellenére bocsánatot kell kérnie, csak a frusztrációját növeljük, ráadásul képmutatásra tanítjuk.
     
  • Játsszunk olyan drámajátékokat, amelyek során megtanulnak a gyerekek agresszió nélkül, asszertív módon kommunikálni!

 

Hogyan segítsünk a szülőknek?

  • Osszuk meg a fenti tanácsokat velük is!
     
  • Javasoljuk az agresszív gyerek szüleinek, hogy írassák be őt sportolni! A keleti harcművészetek által képviselt filozófia (önuralom, magunk és mások tisztelete, csapatszellem) például segíthet csökkenteni az agresszív megnyilvánulásokat, és az agressziót elfogadható mederbe terelni.
     
  • Éreztessük velük beszélgetéseink során, hogy nem az esetleges nevelési hibáikra szeretnénk rávilágítani, hanem együttműködnénk a változásban!
     
  • Ha kóros folyamatokat, jeleket látunk, kérjünk segítséget az óvodapszichológustó
#1 Dr.BauerBela