Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. július 16., kedd

GYERMEKKORBAN JELENTKEZŐ SZEMBETEGSÉGEK



Gyermekkorban jelentkező szembetegségek

 

 

Sokszor az iskolakezdés idején derül ki, hogy valami gond van a gyerek szemével. A panaszok hátterében leggyakrabban rövidlátás áll. Kancsalság gyanúja esetén sürgősen keressük fel a szakorvost, mert 6-7 éves kor a legutolsó időpont, amikor még eredményesen kezelhető az elváltozás.

Az iskolaév kezdetén megszaporodnak a szemészeti rendelőkben a kisdiák gyermekeikkel jelentkező szülők. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy valami gond van a gyermek szemével. Nem látja a táblát, olvasási nehézségek mutatkoznak, sokat pislog, könnyezik, megfájdul a feje délutánra. Bár a 6-7 éves gyermek még kicsi, mégis bizonyos szembetegségek kancsalság, tompalátás kezelése ebben a korban is már majdnem megkésettnek mondható.

Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a bölcsődés- és óvodáskorú apróságok megfigyelését és szűrését. A gondos szülő észreveszi, ha a gyermek egyik vagy másik szeme középirányba húzódik "beszalad" jobbára csak fáradtság vagy betegség idején. Javasolom, hogy a kancsalság legkisebb gyanúja esetén is keressék fel a szakrendelést, ahol kizárhatják a betegséget, ha pedig valóba kóros állapot diagnosztizálható, megkezdik és végzik a kezelést.
Az éleslátás feltétele az, hogy a külvilágból, a tárgyakról érkező fény hátul, a szem látóhártyáján egyesüljön. Ép szemen ez így is történik. Ha a szem törőereje hossztengelyéhez viszonyítva gyenge, akkor a kép a látóhártya mögött (túllátóság), ha túl erős, a látóhártya előtt (rövidlátás) keletkezik. Ezeket az állapotokat szemüveg (domború illetve homorú, "pluszos" illetve "mínuszos" üveg) alkalmazásával javítjuk. Ép szem esetén a szemgolyók csak közelre nézéskor térnek össze középirányba (a szem így alkalmazkodik), távolba nézéskor viszont nem.

A kancsalság

A kancsalság okát nem ismerjük pontosan. A legjobb magyarázatot adó felfogás szerint az elsődleges probléma az, hogy a gyermek túllátó. A túllátó szem távolba nézéskor is kénytelen alkalmazkodni (középirányba fordul), hogy élesen lásson. Az alkalmazkodáshoz idegi kapcsolatok útján a szemek összetérítése csatlakozik, ép rendszer esetén is. A kancsaloknál ez a normálisan is meglévő együttműködés távolra nézéskor is fellép. Mivel a két szem a középirány felé összetér, két kép kialakulása, azaz kettős látás jönne létre, ha beteg az egyik szem funkcióját automatikusan nem kapcsolná ki. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a kancsal ember csak az egyik szemét használja, a másikon tompalátás alakul ki. Ez a magyarázat jó alapot ad a kezelés elveihez.
A kancsalság korismézése után a gyermek fénytörési hibájának objektív meghatározás a szükséges. Ezt öt napon át kétszer Atropinnal cseppentett, tágított pupilla mellett végzi a szakember. Erre azért van szükség, hogy a szem természetes alkalmazkodóképességét felfüggesszük. Gyermekkorba a megszokott "számolvasásos" vizsgálattal nem lehet a törési hibát biztonsággal mérni.

Szemtapasz vagy műtét?

A kancsal gyermek fénytörési hibájának szemüveggel való kijavítása önmagában nem elégséges, hiszen az egyik szemben keletkezett kép a kettős látás elkerülése végett törvényszerűen gátlás alá kerül. A gátlás feloldását takarással érjük el. Ez azt jelenti, hogy a jól látó szemet takarjuk, amíg a rosszabbul látó szem látásélessége fel nem javul, és mindkét szemét váltva nem képes használni a gyermek. Ez a kezelés sok türelmet, gondosságot igényel a kis beteg, a szülő és a kezelést végző orvos részéről is. Évekig tartó együttműködés indul meg az első vizsgálattal.
Sok szülő megrémül, ha azt hallja, hogy 7-8 dioptriás szemüveget kell hordania, sőt az egyik szemet takarni is szükséges felkeléstől lefekvésig. Ráadásul az enyhébb fénytörési hibával rendelkező gyermekek látásélességén nem változtat a szemüveg. ("Semmi értelme sincs, szemüveg nélkül is jól lát, csak kancsal" mondja a szülő.) A magas dioptriaszám az évek folyamán biztosan csökkenni fog, a takarás általában néhány hónapig folyik. A gyermek, a szülő és az orvos jó kapcsolata, minden probléma közös megbeszélése a gyógyulás alapfeltétele.
Nehéz megjósolni, kinek lesz szüksége műtétre. Ha a látásélessége már mindkét szemen jó, és váltva képes használni őket, ám a szemüveg alatt is kancsal marad a beteg, általában elérkezett a műtét ideje. Ennek során a szemek párhuzamos állását igyekszünk biztosítani. A jó végleges eredmény érdekében műtét után is nélkülözhetetlen a szemüveg további viselése, a helyzettől függő esetleges változtatással. A jól végzett kezelés eredménye az, hogy felnőttkorára két jól látó, jól együttműködő, a térlátást biztosító szeme lesz a gyermeknek. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Gondoljunk csak a pályaválasztásra, a jó szemet ért esetleges sérülés tragikus következményeire.

Rövidlátás iskoláskorban

A kiskamaszkor szemészeti problémája a rövidlátás jelentkezése. Az esetek nagyobb részében úgynevezett jóindulatú rövidlátásról van szó, ami a 3-4 dioptriát nem haladja meg, nem jár szemfenéki elváltozással. Fontos ilyenkor is a rendszeres szemészeti ellenőrzés, hogy mindig a legjobb látásélességet biztosítsuk.
A rohamosan fokozódó, sokszor már fiatalabb életkorban kezdődő, úgynevezett rosszindulatú rövidlátás szerencsére ritkább, de nehezen befolyásolható állapot. A szemgolyó hossznövekedését a látóhártya nem képes követni, ezért szemfenéki elváltozások, a teljes dioptriaszámú szemüveg viselése ellenére is romló látásélesség jellemzi. Kemény kontaktlencse viselésétől és úgynevezett "megtámasztó" műtéttől várható javulás.
Rövidlátással vagy anélkül nem ritka a két szem közeli munkához szükséges összetérítésének gyengesége. Ez a hiba is az iskoláskorban okoz panaszt, hiszen ekkor kell sokat és figyelmesen 25-30 cm távolságra koncentrálva dolgozni a gyermeknek. A szem összetérítését végző izmok gyengesége, kifáradása szemfájdalmat, könnyezést, fejfájást egyaránt okozhat. Speciális szemtorna, a munka és a pihenés megfelelő aránya hozhat eredményt.

Jó tanácsok

Nagyon fontos, hogy a tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz megteremtsük az optimális körülményeket. Válasszunk az asztal magasságához megfelelő széket! Ne kelljen a gyereknek az asztalon hasalva, 10 cm-ről írnia, ezzel szemét túlfárasztania. A megvilágítás egyenletes, nem vakító, a szemet nem közvetlenül érő legyen. Mindezekkel elősegíthetjük a meglévő panaszok csökkenését, illetve megakadályozhatjuk kialakulásukat.
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
#1 Dr.BauerBela

ERYTHEMA TOXICUM


Erythema toxicum
A tünetek és jelek Aszimptomatikus és önkorlátozó Kis, szilárd, sárga-fehér, vesiculopustuláris papulák egy erythemás bázison, amelyek az élet első 3 napján fejlődnek A testen bárhol előfordulhat és gyakran A bőrkárosodások eltűnnek 1-2 héten belül.


#1 Dr.BauerBela

2019. július 15., hétfő

Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények


Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények

A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás. Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás • Fotó: 123RF Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő. Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód. HIRDETÉS „Az a tapasztalatom, hogy hároméves kor környékén már láthatók a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás első jelei. És ennek elsődleges, látványos tünete az elhízás” – magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is. Még nem betegség, de azzá válhat Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg. Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak • Fotó: Veres Nándor Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok. Javítható, megelőzhető Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember. A megoldás, illetve a megelőzés módja nagyon egyszerű: a helyes és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, és a sok mozgás. „Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László. Példát mutatni ebben is Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le. Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma • Fotó: 123RF A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/mozgashiany-mar-kisgyermekkorban-jelentkezhetnek-a-karos-szovodmenyek)
#1 Dr.BauerBela
Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények Kovács Eszter • 2018. október 08., 17:26 A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás. Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás • Fotó: 123RF Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő. Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód. „Az a tapasztalatom, hogy hároméves kor környékén már láthatók a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás első jelei. És ennek elsődleges, látványos tünete az elhízás” – magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is. Még nem betegség, de azzá válhat Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg. Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak • Fotó: Veres Nándor Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok. Javítható, megelőzhető Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember. A megoldás, illetve a megelőzés módja nagyon egyszerű: a helyes és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, és a sok mozgás. „Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László. Példát mutatni ebben is Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le. Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma • Fotó: 123RF A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/mozgashiany-mar-kisgyermekkorban-jelentkezhetnek-a-karos-szovodmenyek)
#1 Dr.BauerBela

EHLERS DANLOS SZINDÓMA 11 HÓNAPOS CSECSEMŐNÉL

FOKOZOTT NYULÉKONYSÁGA A BŐRNEK,,IZÜLETEK LAZASÁGA






#1 Dr.BauerBela

2019. július 14., vasárnap

KÉTOLDALI HERERETENCIÓ/CRYPTORCHIDIA/


#1 Dr.BauerBela

A Down-szindróma külső jegyei

 

 

 A Down-szindrómát egyértelműen diagnosztizálni vérből történő genetikai vizsgálattal lehet. Erre általában azoknál az újszülötteknél kerül sor, akiknél külső jegyek - és az esetleges szervi elváltozások alapján - gyanítható a Down-szindróma előfordulása. A DS egyes tünetei megfigyelhetőek nem Down-szindrómásoknál is, de DS-nél általában egyszerre több is megjelenik, bár egyénenként igen nagy változatosságban. Annak, hogy a külső jegyekben mennyire látszik a DS vagy hogy milyen betegségek társulnak hozzá, semmi köze nincs ahhoz, hogy az illető milyen képességekkel vagy milyen személyiséggel bír.

A jellemző külső jegyek közé tartozik a különleges, mandulaformájú szem, a szemzugokban kis bőrredővel. A szivárványhártyán néhányuknál apró fehér foltocskákat láthatunk (Brushfield-pontok), amelyek a látást nem befolyásolják.
A DS csecsemők izomtónusa általában gyenge (hipotónia) és az izületeik lazák (hiperflexibilitás). A végtagok és az ujjak gyakran rövidebbek a megszokottnál. A kisujj egy ujjperccel rövidebb és befelé hajló lehet. A tenyéren gyakran csak egy keresztvonal található (négyujjas redő - vannak, akik majomredőnek hívják, de nem jól teszik). Előfordul, hogy a lábujjak rövidebbek és hézag alakult ki a nagylábujj és a következő lábujj között (szandálárok). A Down-szindrómások feje kisebb lehet az átlagosnál, tarkónál pedig laposabb. A DS kisbabák sokszor testileg is lassabban gyarapodnak és kisebbek társaiknál, általában kicsi a szájuk, az orruk és a fülük is, orrnyergük lapított, fülük elálló lehet. Ettől azonban nem lesznek kevésbé aranyosak, mint más kisbabák.
Amíg keveset tudunk a DS-ről, hajlamosak lehetünk a Down-szindrómásokat egy homogén csoportnak látni, valójában azonban közöttük még nagyobb egyéni különbségek vannak, mint tipikusan fejlődő társaik között. Rendelkeznek ugyan néhány olyan jeggyel, amely a többségüket jellemzi, mégis mindannyian legjobban a saját családjukra hasonlítanak.
#1 Dr.BauerBela

A TENYÉR HARÁNTNARÁZDÁJA A DOWN KÓR EGYIK JELLEGZETES TÜNETE


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela