Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. szeptember 29., kedd

MÁSODFOKU ÉGÉS EGY 3 ÉVES GYERMEK ARCÁN






 

#1 Dr.BauerBela

mmásfoku é arcfelület 3 éves ftermeknél


m

más
 mm

#1 Dr.BauerBela

,m

MÁSODFOK ÉGT ARCFELLE 3EÉVES GERMEKNÉL





m
má 

#1 Dr.BauerBela

Vekerdy Tamás – agresszív gyerek? agressziv Vekerdy Tamás szerint az agresszív gyerek kudarcos és frusztrált. Az agressziót mozgással le nem vezetett frusztrációk okozzák. 2016. július 12. szerző: csodasuli Oszd meg mással is! Sok manapság az erőszakos, agresszív gyerek, fiatal, jóval több, mint régebben. Nap, mint nap ezt hallhatod. Te is így látod? Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a dolog nem ennyire egyértelmű, hiszen “az igazság mindig két, vagy többarcú. Korunk gyermekei agresszívabbak is, meg nem is elődeiknél.” A népszerű pszichológus meggyőződése, hogy az agresszivitás nem más, mint ki nem élt aktivitás. A gyermekben felalmozódott frusztráció aktivitási kényszert vált ki, amely – ha a gyereknek nincs módja levezetni azt – agresszivitásban robban ki. Vekerdy szerint a világ az elmúlt 200 évben többet változott, mint az azt megelőző 2000 évben. A változások nyomán kialakult életforma egy sor frusztrációt termel újra, meg újra, és nehezen feldolgozható terhet ró a ma gyermekeire. Az életkörülmények változása, a városi. nagyvárosi lét eleve korlátozást jelent a természeténél fogva örökmozgó gyermekre. Régebben jóval többen voltak azok a gyermekek, akik kedvük szerint, szabadon rohangálhattak a természetben. A kicsik mozgása ma leginkább az iskolaudvarra, játszóterekre korlátozódik. Már az óvodában elvárás a csoportfoglalkozásokon való részvétel, aztán az iskolában minimum napi öt-hat, a felső tagozatban esetleg még több 45 perces órát kell végigülnie. A benne felgyülemlő indulatok kiélésére, “kirohangálására” tehát mind kevesebb alkalma van. A gyermeki frusztrációk forrásai a kicsi mozgását, játékát túlszabályozó óvodák versengésre épülő, teljesítmény központú oktatási rendszer a teljesítmény központú rendszerben jegyekben mérhető teljesítmény követelő szülő a napi rohanás gondjaival, a szülők saját frusztrációjával terhelt, örömtelen családi együttlétek tv, videó, tömegkommunikáció Már az óvoda is csökkenti a kisgyerek mozgáslehetőségét, akadályozza az esetleges agresszív indulatok levezetését Vekerdy Tamás arra figyelmeztet, hogy óvodában még játszani kellene hagyni a gyerekeket, hiszen ebben a korban a kicsik még leginkább az anyjukkal a családjukkal szeretnének lenni. Az óvoda bezártságot, kevés aktivitást, még kevesebb mozgást jelent a gyermek számára. Jó néhány olyan óvoda van, ahol – igaz fakultatív alapon – de már számolni is tanítják a gyerekeket. Bár az iskolaérettséget szakemberek vizsgálják. Vekerdy Tamás szerint azonban még az iskolában viszonylag jól teljesítő gyerekek esetében is igaz, hogy az óvodából kikerülő gyerek az iskolában elvárt és kötelező magatartásra még nem érettek. Legalább két évre volna szükségük, hogy aktív mozgásban fejlődjenek. Ehelyett, hogy napi öt-hat órára beülnek az iskolapadba, ahol attól kezdve a lexikális tudásukat és a verbális érettségüket, matematikai készségüket osztályozzák a tanárok. Inkompetens iskolarendszer A mai oktatási rendszer és az alaptanterv teljesen figyelmen kívül hagyja az életkor sajátosságait – véli Vekerdy Tamás. A kamaszodó gyermekkel szemben az iskolában támasztott elvárások köszönő viszonyban sincsenek azokkal a fiziológiai-élettani tényekkel, amelyeket a tudomány már réges-régen ismer. A pubertás környékén – 14 éves kor táján – a fiziológiai lustaság jellemzi a gyermek testét, szellemét. A tantervi elvárás éppen ebben az időszakban követeli meg tőle a maximumot. (Különösen most, hogy a középiskolai oktatás átalakítása nyomán a 14 éves korban elkerülhetetlen iskolaválasztás könnyen lehet, hogy egy életre behatárolja a gyermek jövőjét.) A sok esetben borítékolható kudarcélmény, a lefojtott indulatok óhatatlanul agresszív magatartásba torkollhatnak. Vekerdy nagyon nem ért egyet a mai iskolarendszer módszerével, amely azt keresi, mi az, amit a gyerek nem tud. Ez alapjaiban elhibázott és magában hordozza a kudarc miatti frusztrációk halmozódását, az agresszív indulatok felerősödését a gyerekben. Valamiben minden gyerek jó, és ha ezt meg tudja mutatni, elégedettebb, öntudatosabb, boldogabb lesz tőle. Az önbizalom az iskolai teljesítményét is javítja,(esetleg még a lexikális tudást igénylő tárgyakból is megtáltosodik),és – ami nagyon fontos – csökkenti a frusztráltság érzését, és az agresszióra való hajlamát is. Vekerdy Tamás a kompetitív (versengésen alapuló) állami iskolarendszer helyett, a kooperatív (együttműködő) alternatív iskolát tartaná ideálisnak. A bizonyítvány centrikus szülő frusztrálja a gyereket A szülő az iskolával szemben a gyermeke pártján álljon. Ne higgye el, hogy gyengék a képességei. Pozitív elfogultsággal kell a gyermek felé fordulni. Ha gyengébbek a jegyei annak számos oka lehet, az okokat kell felderíteni. A gyermek számára egyébként is az volna az ideális, ha saját tempója szerint fejlődhetne az iskolában. Érzelmi biztonságot kell kapnia a családban akkor is, ha az iskolában gyenge jegyeket kap. Az egyik legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt érezteti gyermekével, csak a jegyei alapján ítéli meg őt. Ez jóvátehetetlenül frusztrálja a gyereket, növeli benne az agresszív hajlamot és esetleg egy életre elveszi a kedvét a tanulástól. Az érzelmi biztonság és az elfogadás nem pótolható Vekerdy Tamás szerint az elfogadás kérdése már a magzati korban felmerül. A gyermeknevelés során újra és újra felmerülő kérdés az érzelmi biztonság testi és lelki értelemben egyaránt. Ha a gyerek ezt megkapja, lassan megtanul személyes érzelmeket kapni, adni és viszonozni. Mindez természetes módon tompítja a környezetéből óhatatlanul érkező agresszív, a kisgyerek számára félelmetesnek tűnő jeleket. A szülőnek a gyermek életének minden szakaszában tudnia kell(ene) úgy viszonyulni csemetéjéhez, hogy éreztesse vele: úgy szereti őt, ahogy van, és különlegesnek, egyedinek, fontosnak tartja őt. Ez érzelmi biztonságot nyújt számára akkor is, ha kudarcok érik, hiszen tudja, hogy van hová “visszamennie”, van ahol érzelmileg feltöltődhet. Lehet, hogy a szülő nagyon elfoglalt, lehet, hogy a gyermek sokat van egyedül. Ilyen élethelyzetek sajnos vannak. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a szülő mégis ott van, az együtt töltött idő minden percében éreztesse gyermekével, hogy érdekli, amit mond, amit mutat. Adjon érdemi válaszokat a gyerek kérdéseire. Televízió, mozgó képek – csak iskolás korúaknak, szülői felügyelettel A gyereknek hatalmas a képéhsége. Képekben dolgoz fel mindent, amit megtud a külvilágról, még saját érzéseit, gondolatait is. Ha a szülő mesél neki, állandóan újra és újra elképzeli a hallott történéseket. Ugyanez történik játék közben is. Televíziózás, videózás közben azonban egy készen kapott, külső kép jelenik meg. A gyerek nem tud különbséget tenni a saját maga által kreált, illetve a vetített filmekben megjelenő kép között. Egy időre megnyugszik, majd – ezt bizonyára minden szülő észrevette – izegni-mozogni kezd, felugrál, fel-felkiált, nő benne a feszültség, fokozódnak benne az agresszív indulatok. Vekerdy Tamás szerint ez még akkor is így van, ha a gyerek egy szép természetfilmet néz. A gyerekben ugyanis leállt a belső képkészítés, közben azonban filmen gyorsan pereg a cselekmény, áradnak rá feldolgozatlanul a külső képek, szokatlan, értelmezhetetlen ingerek. Vekerdy a kompromisszum híve. Tiltani a televíziót nem érdemes, lehetőleg azonban iskolás kor előtt még ne nézzen a gyerek televíziót. Javasolja azt is, hogy utána is inkább csak egy-egy kiválasztott műsort nézzen a kisiskolás, limitált időben. Még egy fontos tanácsot hozzá tesz: ha mód van rá, ezt a kiválasztott műsort is együtt nézze a gyerek valamelyik szülővel. Ha érdekesnek találtad az írást, még több hasonlót olvashatsz az Életrevaló Gyerek magazinban!

 

           Vekerdy Tamás – agresszív gyerek?


Vekerdy Tamás szerint az agresszív gyerek kudarcos és frusztrált. Az agressziót mozgással le nem vezetett frusztrációk okozzák.
2016. július 12.
szerző:
csodasuli

Oszd meg mással is!

Sok manapság az erőszakos, agresszív gyerek, fiatal, jóval több, mint régebben. Nap, mint nap ezt hallhatod. Te is így látod?

Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a dolog nem ennyire egyértelmű, hiszen “az igazság mindig két, vagy többarcú. Korunk gyermekei agresszívabbak is, meg nem is elődeiknél.”

A népszerű pszichológus meggyőződése, hogy az agresszivitás nem más, mint ki nem élt aktivitás. A  gyermekben felalmozódott frusztráció aktivitási kényszert vált ki, amely – ha a gyereknek nincs módja levezetni azt – agresszivitásban robban ki.

Vekerdy szerint a világ az elmúlt 200 évben többet változott, mint az azt megelőző 2000 évben. A változások nyomán kialakult életforma egy sor frusztrációt termel újra, meg újra, és nehezen feldolgozható terhet ró a ma gyermekeire.

Az életkörülmények változása, a városi. nagyvárosi lét eleve korlátozást jelent a természeténél fogva örökmozgó gyermekre. Régebben jóval többen voltak azok a gyermekek, akik kedvük szerint, szabadon rohangálhattak a természetben. A kicsik mozgása ma leginkább az iskolaudvarra, játszóterekre korlátozódik. Már az óvodában elvárás a csoportfoglalkozásokon való részvétel, aztán az iskolában minimum napi öt-hat, a felső tagozatban esetleg még több 45 perces órát kell végigülnie.

A benne felgyülemlő indulatok kiélésére, “kirohangálására” tehát mind kevesebb alkalma van.

A gyermeki frusztrációk forrásai

  • a kicsi mozgását, játékát túlszabályozó óvodák
  • versengésre épülő, teljesítmény központú oktatási rendszer
  • a teljesítmény központú rendszerben jegyekben mérhető  teljesítmény követelő szülő
  • a napi rohanás gondjaival, a szülők saját frusztrációjával terhelt, örömtelen családi együttlétek
  • tv, videó, tömegkommunikáció

Már az óvoda is csökkenti a kisgyerek mozgáslehetőségét, akadályozza az esetleges agresszív indulatok levezetését

Vekerdy Tamás arra figyelmeztet, hogy óvodában még játszani kellene hagyni a gyerekeket, hiszen ebben a korban a kicsik még leginkább az anyjukkal a családjukkal szeretnének lenni. Az óvoda bezártságot, kevés aktivitást, még kevesebb mozgást jelent a gyermek számára. Jó néhány olyan óvoda van, ahol – igaz fakultatív alapon – de már számolni is tanítják a gyerekeket.

Bár az iskolaérettséget szakemberek vizsgálják. Vekerdy Tamás szerint azonban még az iskolában viszonylag jól teljesítő gyerekek esetében is igaz, hogy az óvodából kikerülő gyerek az iskolában elvárt és kötelező magatartásra még nem érettek. Legalább két évre volna szükségük, hogy aktív mozgásban fejlődjenek. Ehelyett, hogy napi öt-hat órára beülnek az iskolapadba, ahol attól kezdve a lexikális tudásukat és a verbális érettségüket, matematikai készségüket osztályozzák a tanárok.

Inkompetens iskolarendszer

A mai oktatási rendszer és az alaptanterv teljesen figyelmen kívül hagyja az életkor sajátosságait – véli Vekerdy Tamás.

A kamaszodó gyermekkel szemben az iskolában támasztott elvárások köszönő viszonyban sincsenek azokkal a fiziológiai-élettani tényekkel, amelyeket a tudomány már réges-régen ismer. A pubertás környékén – 14 éves kor táján – a fiziológiai lustaság jellemzi a gyermek testét, szellemét. A tantervi elvárás éppen ebben az időszakban követeli meg tőle a maximumot. (Különösen most, hogy a középiskolai oktatás átalakítása nyomán a 14 éves korban elkerülhetetlen iskolaválasztás könnyen lehet, hogy egy életre behatárolja a gyermek jövőjét.) A sok esetben borítékolható kudarcélmény, a lefojtott indulatok óhatatlanul agresszív magatartásba torkollhatnak.

Vekerdy nagyon nem ért egyet a mai iskolarendszer módszerével, amely azt keresi, mi az, amit a gyerek nem tud. Ez alapjaiban elhibázott és magában hordozza a kudarc miatti frusztrációk halmozódását, az agresszív indulatok felerősödését a gyerekben.

Valamiben minden gyerek jó, és ha ezt meg tudja mutatni, elégedettebb, öntudatosabb, boldogabb lesz tőle. Az önbizalom az iskolai teljesítményét is javítja,(esetleg még a lexikális tudást igénylő tárgyakból is megtáltosodik),és – ami nagyon fontos – csökkenti a frusztráltság érzését, és az agresszióra való hajlamát is.

Vekerdy Tamás a kompetitív (versengésen alapuló) állami iskolarendszer helyett, a kooperatív (együttműködő) alternatív iskolát tartaná ideálisnak.

A bizonyítvány centrikus szülő frusztrálja a gyereket

A szülő az iskolával szemben a gyermeke pártján álljon. Ne higgye el, hogy gyengék a képességei. Pozitív elfogultsággal kell a gyermek felé fordulni.

Ha gyengébbek a jegyei annak számos oka lehet, az okokat kell felderíteni. A gyermek számára egyébként is az volna az ideális, ha saját tempója szerint fejlődhetne az iskolában. Érzelmi biztonságot kell kapnia a családban akkor is, ha az iskolában gyenge jegyeket kap. Az egyik legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt érezteti gyermekével, csak a jegyei alapján ítéli meg őt.

Ez jóvátehetetlenül frusztrálja a gyereket, növeli benne az agresszív hajlamot és esetleg egy életre elveszi a kedvét a tanulástól.

Az érzelmi biztonság és az elfogadás nem pótolható

Vekerdy Tamás szerint az elfogadás kérdése már a magzati korban felmerül. A gyermeknevelés során újra és újra felmerülő kérdés az érzelmi biztonság testi és lelki értelemben egyaránt. Ha a gyerek ezt megkapja, lassan megtanul személyes érzelmeket kapni, adni és viszonozni. Mindez természetes módon tompítja a környezetéből óhatatlanul érkező agresszív, a kisgyerek számára félelmetesnek tűnő jeleket.

A szülőnek a gyermek életének minden szakaszában tudnia kell(ene) úgy viszonyulni csemetéjéhez, hogy éreztesse vele: úgy szereti őt, ahogy van, és különlegesnek, egyedinek, fontosnak tartja őt. Ez érzelmi biztonságot nyújt számára akkor is, ha kudarcok érik, hiszen tudja, hogy van hová “visszamennie”, van ahol érzelmileg feltöltődhet.

Lehet, hogy a szülő nagyon elfoglalt, lehet, hogy a gyermek sokat van egyedül. Ilyen élethelyzetek sajnos vannak. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a szülő mégis ott van, az együtt töltött idő minden percében éreztesse gyermekével, hogy érdekli, amit mond, amit mutat. Adjon érdemi válaszokat a gyerek kérdéseire.

Televízió, mozgó képek –  csak iskolás korúaknak, szülői felügyelettel

A gyereknek hatalmas a képéhsége. Képekben dolgoz fel mindent, amit megtud a külvilágról, még saját érzéseit, gondolatait is. Ha a szülő mesél neki, állandóan újra és újra elképzeli a hallott történéseket. Ugyanez történik játék közben is.

Televíziózás, videózás közben azonban egy készen kapott, külső kép jelenik meg. A gyerek nem tud különbséget tenni a saját maga által kreált, illetve a vetített filmekben megjelenő kép között. Egy időre megnyugszik, majd – ezt bizonyára minden szülő észrevette –  izegni-mozogni kezd, felugrál, fel-felkiált, nő benne a feszültség, fokozódnak benne az agresszív indulatok. Vekerdy Tamás szerint ez még akkor is így van, ha a gyerek egy szép természetfilmet néz. A gyerekben ugyanis leállt a belső képkészítés, közben azonban filmen gyorsan pereg a cselekmény, áradnak rá feldolgozatlanul a külső képek, szokatlan, értelmezhetetlen ingerek.

Vekerdy a kompromisszum híve. Tiltani a televíziót nem érdemes, lehetőleg azonban iskolás kor előtt még ne nézzen a gyerek televíziót. Javasolja azt is, hogy utána is inkább csak egy-egy kiválasztott műsort nézzen a kisiskolás, limitált időben. Még egy fontos tanácsot hozzá tesz: ha mód van rá, ezt a kiválasztott műsort is együtt nézze a gyerek valamelyik szülővel.

Ha érdekesnek találtad az írást, még több hasonlót olvashatsz az Életrevaló Gyerek magazinban!

 

#1 Dr.BauerBela

2020. szeptember 27., vasárnap

ATÓPIÁS CECSEMÁARC




 

#1 Dr.BauerBela

PERIORALIS DERMATITISZ


 

#1 Dr.BauerBela

Periorális dermatitis- szájkörüli bőrgyulladás


#1 Dr.BauerBela

 

#1 Dr.BauerBela

Krupp tünetei és kezelése

2018. 04. 30.

 Máriáss Márta

 Dr. Mészner Zsófia

Mi a krupp?

A krupp a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése. Az általában éjszaka és váratlanul jelentkező belégzési nehezítettség legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyerek száraz, jellegzetes ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt.

A roham súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút teljes elzáródása nyomán bekövetkező fulladás miatt.

A krupp előfordulása

A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek légutai, márpedig az egészen szűk légutakat az erőteljes kruppos nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért különösen hároméves kor alatt veszélyes.

A krupp jelentkezése a 6 hónapos és négy és féléves kor közötti gyerekeknél a leggyakoribb, az ilyen korúak mintegy 9%-át érinti a tünetegyüttes.

Az arra hajlamos gyerekeknél a krupphoz vezető fertőzés, és ennek nyomán az első fulladásos rosszullét általában 5-6 éves korig lezajlik. A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.

A tünetegyüttes elvileg felnőtteknél sem kizárt, de gyakorlatilag nagyon ritka.

A krupp okai

A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus (leggyakrabban parainfluenza, RS, ritkábban adeno- és influenza vírus) okozza. Ősszel a parainfluenzavírus a leggyakoribb kórokozó, télen és tavasszal kruppot okozhat a kanyaró és az influenzavírus. A legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti a kórokozókat. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni. A tüneteket közvetlenül a légcső beszűkülése okozza.

A vírusokra való érzékenység oka, valamint az, hogy miért éppen az adott kórokozó váltja ki a tüneteket, nem pontosan tisztázott. A vírusok valamilyen molekuláris összetevője játszhat szerepet nyálkahártya kiszáradásában, sérülésében.

Egy-egy vírus többször is megbetegítheti az embert, ezért a krupp a gyermekkor alatt többször is előfordulhat. Az érzékenységnek vélhetően vannak örökletes tényezői, biztos adatok azonban nincsenek.

A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség.

A krupp tünetei

A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik.

A sérült, kiszáradt légcső nyálkahártyája megduzzad a légutak nagyfokú beszűkülését okozva. A légcső főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg, erre utal a betegség laryngitis subglottica (glottis = a hangrést körülvevő hangképző szerv) elnevezése. A belégzési hang száraz, hangos, olykor sípoló, mivel - az asztmára jellemző kilégzési nehezítettséggel ellentétben - a krupp esetében a belégzés akadályozott. Ez alapján biztosan el lehet különíteni az asztmától.

A levegőért küzdő gyerek ezért jellegzetes száraz, ugató köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik, néha hány is. Az izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, a roham tovább súlyosbodik: A rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke - az oxigénhiány jeleként - elkékül -, a légzés kapkodóvá válik.

A három éven aluliaknál a körbefutó nyálkahártya mindössze 1 mm-es duzzanata 70%-kal is szűkítheti a légutakat, életveszélyes állapotot okozhat. A fokozott légzési munkát a légzési segédizmok behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak, illetve a fokozott légzőmunka jól megfigyelhető a nyakon és az orrszárnyakon.

Az állapot súlyosbodásával a pulzus egyre szaporább lesz. (A beteg állapota pillanatok alatt válságosra fordulhat, ezért folyamatos, gondos megfigyelésre van szükség). A roham az éjszakai órákban szokott bekövetkezni. A legszűkebb légutakkal rendelkező kisebb gyermekeknél korábban, az idősebbeknél inkább a hajnali órákra tolódva jelentkezik. A fertőzés nem feltétlenül jár lázzal. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át megismétlődhet.

A krupp diagnózisa

A betegség megállapítása a kórtörténetből és a klinikai tünetekből rendszerint nem nehéz a szakemberek számára.

A visszatérő krupp a spasztikus - görcsös - krupp, amelyet mindenképp feltüntetnek a gyermek kórelőzményében. Olykor szükség lehet más hasonló tünetekkel járó betegségektől - például a gégefő-gyulladástól (epiglottitis) - való elkülönítésére. A szakorvos a krupp különböző fajtái között a jellegzetes tünetek alapján tesz különbséget.

A krupp kezelése

A tünetek jelentkezésekor az első teendők a gyermek életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése annak érdekében, hogy a roham a lehető legrövidebb ideig tartson, és így a lehető legkevésbé veszélyeztesse az agy oxigénellátását.

Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell orvosnak, aki gyakran dönt a kórházba szállítás mellett. Indokolt esetben sürgősséggel a megfelelő gyermekintenzív osztályra szállítják.

A másik azonnali teendő a légutak mihamarabbi lehűtése. A hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a gyorsan meleg takaróba burkolt gyereket a hideg levegőre kell vinni. A gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik. Ezt elő lehet segíteni otthoni párásító készülékekkel, légnedvesítővel.

Sokat számít, ha a szülő kedvesen nyugtatja a gyermeket, aki néhány korty hideg italt is kaphat. Biztosítani kell a gyerek megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét, és a nyugalmát, mert az erőlködés, a sírás tovább súlyosbítja a rohamot. Ha van kéznél hideg párásító, akkor az abból kiáramló levegőt is be lehet lélegeztetni.

A lázat lázcsillapító adásával kell kezelni. Az orvos által felírt szteroidos kúpot mellékhatása miatt csak indokolt esetben szabad beadni. A gyógyszert felíró orvosnak pontos és jól követhető tájékoztatást kell adnia arról, mi számít indokolt esetnek, és hogyan kell eljárnia a szülőknek.

Az orvosi, majd kórházi ellátás során a gyerek szájon át vagy belélegeztetés útján váladékoldó, továbbá a légcsövet érösszehúzó hatása révén gyorsan tágító - acetilcisztein hatóanyagú - gyógyszereket kap.

A gyulladásos ödémát csökkentő szteroid hatóanyagot nem helyileg, hanem szisztémásan - a szervezet egésze számára - adagolják.

Szükség lehet nyugtató adására is, mivel azonban ez az oxigénhiányos állapot figyelmeztető és fokmérő tünete is, nagyon körültekintően alkalmazzák. A gyógyszerek porlasztása alkalmanként 15-20 percig tart, 1-5 óránként ismétlik a gyógyszerek belélegeztetését.

Szükség esetén az erősen elzáródott légutak átjárhatóságát, illetve a légcserét intubációval, egy tubusnak a légcsőbe történő bevezetésével, esetleg gégemetszéssel biztosítják, amely beavatkozást szintén lélegeztetéssel egészítenek ki.

Az állapot súlyossága olykor intenzív osztályon történő ellátást, folyamatos műszeres megfigyelést, gépi lélegeztetést tesz szükségessé.

A még 4-5 éves korban is gyakori rohamokkal küzdő gyermek számára otthon alkalmazható gyógyszerporlasztó használata is javasolt, amellyel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba juttatni.

A kruppos gyerek két roham között nem szorul gyógyszeres vagy egyéb kezelésre.

A krupp megelőzése


A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni.


A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni. A gyermek szobájában ne párologtassunk viszont illóolajakat. A fertőzéses, náthás időszakokban kerülni kell azok társaságát, akik megfertőzhetik a kruppra hajlamos gyermeket. A friss, tiszta levegő segít elkerülni a rohamokat. A gyerek környezetében ne dohányozzanak.

Gyógyszeres, különösen antibiotikumos megelőzésre nincs szükség, sőt kifejezetten káros, antibiotikumokat csak indokolt esetben, bakteriális felülfertőződés esetén és a kezelés keretében rendel az orvos. Náthás, hurutos tünetek esetekben az orvos által felírt, szájba porlasztható váladékoldókat lehet adagolni.

Hasznos tudnivalók

Mivel nem allergiás reakcióról van szó, az allergiára használt antihisztaminos szerek nem segítenek, sőt a nyálkahártyát tovább szárítják, ennél fogva a beteg állapotát ronthatják.

A súlyos állapotú, nehezen légző gyerekeket beutaló nélkül, sürgősséggel veszik fel a kijelölt kórházakban.

Az évente legalább három alkalommal pszeudokrupp diagnózissal kórházi ápolásban részesített közösségbe nem vihető gyermek szüleinek, felemelt családi pótlék jár. 

#1 Dr.BauerBela