Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. július 6., hétfő

A HENOCH.SCHÖNLEIN PUPURA JELLEGZETES MEGJELNÉSI HELYE

A FERPOFÁKŐ





AZ ALSÓ VÉTAGOKFESZIŐ FELÜLTEI

#1 Dr.BauerBela

Gyermekkori rémálmok - mit tehetünk ellenük?

Gyermekkori rémálmok - mit tehetünk ellenük?

2015-09-15 14:33
A megfelelő alvás talán az egyik legfontosabb dolog egészségünk és fejlődésünk érdekében - kicsik és nagyok számára egyaránt. Ha gyermeked alvászavarokkal, rémálmokkal küzd, akkor nem tudja kipihenni magát, ennek pedig számtalan negatív következménye lesz. Figyelj oda rá, tegyél meg mindent a nyugodt alvásáért!



Rémálom - mi is az pontosan?

Az álom képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, mely az agyon fut át az alvás REM szakaszában (gyors szemmozgás szakasza, vagy másnéven álom-szakasz), amikor nem alszunk olyan mélyen, általában az éjszaka második felében. A rémálom olyan ijesztő kép, látomás, amire felriadunk, és pontosan emlékszünk arra, hogy mit is láttunk, mi ijesztett meg minket annyira, hogy felébredjünk. Gyakran a reggeli ébredéskor még újra eszünkbe jut, aztán később az esetek többségében el is felejtjük.
A rémálmokat nem szabad összetéveszteni az ún. éjszakai rémülettel, melyről korábbi cikkünkben írtunk.

Honnan tudhatod, hogy gyermeked rémálom gyötri, ha még nem beszél?

Már a kisbabáknak is lehetnek rémálmaik, hiszen őket is érhetik napközben olyan hatások, amiket kisebb traumaként élnek meg - ezeket pedig az álmok során próbálják feldolgozni. Ám amíg nem tudnak beszélni, szavakba sem tudják önteni, hogy mit láttak az éjszaka folyamán, így a szülő maximum csak következtetni tud rá.
Abból, hogy a baba zaklatottan ébred éjjel, még nem következik egyértelműen, hogy rosszat álmodott. Számtalan más gondja lehet, melyre csak sírással tudja felhívni a figyelmet: éhes, szomjas, fáj valamije, vagy egyszerűen csak kényelmetlenül fekszik, melege van, az ujjára tekeredett egy hajszál…
Ha az amúgy jó alvó babád hirtelen sírva ébred fel, ijedtnek tűnik, kétségbeesetten kapaszkodik beléd és nem akar elengedni, később pedig a megszokottnál nehezebben alszik el újra, akkor valószínű, hogy rémálma volt.

 

  • A gyermekkori rémálmot általában valami olyasmi okozza, amitől megijedt, és közvetlenül a lefekvés előtt történt. Ilyen lehet például egy rémisztő történet, amit fél füllel hallott a TV-ből, vagy esetleg néhány képkocka, amit véletlenül meglátott az esti híradóból. Egyre több agresszív, ijesztő mese készül napjainkban (elvileg gyerekeknek...!?), így mindig figyelj oda, hogy milyen rajzfilmet néz éppen, hiszen ezekben is láthat olyasmit, amitől megrémül.
     
  • A stressz is okozhat rémálmokat. Ha a kicsi izgulós természetű, ha gondjai vannak az oviban/iskolában, konfliktusai a társaival, vagy a szülők veszekedtek otthon stb. könnyen eluralkodhat rajta a stressz. De akár maga a lefekvés is feszültség forrása lehet - például akkor, ha a gyerek szorong az elalvás miatt, fél az ágy alatt lakó szörnyektől, nem szeret szüleitől külön aludni, éjszaka be szokott pisilni stb.
     
  • Betegség, fájdalom is okozhat stresszes állapotot, de akár egy kényelmetlen érzés is. Ha gyermeked éppen lázas, vagy egyéb fájdalommal járó betegséggel küzd, furcsa, felnagyított, ijesztő képként láthatja álmában a betegséget. Ugyanez a helyzet olyan egyszerű dolgokkal is, mint amikor feszíti a teli hólyag, vagy az alvás során elzsibbad a lába, kiszorul az összes vér a karjából - a kellemetlen érzés a rémálmokban testet ölthet, és szintén rémisztő szörnyként jelenhet meg.
     

Melyik életkorban fordulnak elő leggyakrabban a rémálmok?

Bár a rémálmok végigkísérik az egész életünket, nagyobb stressz hatására bármilyen életkorban előfordulhatnak, az óvodáskorban kiemelkedően gyakran jelennek meg, főleg olyan kisgyereknél, aki szorong az elválás miatt.
Ilyenkor kezdik el a kicsik próbálgatni az önállóságukat az új közösségben, amint először szakadnak el a megnyugtató otthontól, a szülők állandó közelségéből. Sok gyermek számára ez kezdetben ijesztő feladat, amit teherként élnek meg. Mások hamar rájönnek, és csalódottan látják be, hogy a családon kívül mégsem tudják olyan szinten befolyásolni a dolgokat, mint ahogy addig otthon tehették. Számukra az érthetetlen, irányíthatatlan világ képe gonosz szörnyek formájában jelenhet meg, akik a gyermeket üldözik.
Ahogy elkezdi az iskolát, új környezetbe kerül és esetleg megfelelési kényszer alakul ki nála, újból előtörhetnek a rémálmok, a megnövekedett stressz miatt.


Hogyan segíthetsz gyermekednek egy rémálom után?
 

  • Minden esetben azonnal menj oda hozzá, ha felébred és sír. Nagyon fontos a lelki és fizikai megnyugtatás is - vedd a karodba, öleld meg, simogasd a hátát, amíg meg nem nyugszik.
    Ha a takaróba lenne gyűrődve, keresd meg és vedd elő plüssállatát, amivel aludni szokott, add a kezébe azt is.
    Azt neked kell eldöntened, hogy ilyenkor átviszed-e a saját ágyatokba. Ha ilyenkor összebújtok és biztonságban érezheti magát, sokkal gyorsabban elmúlik a rémálom okozta szorongás, azonban ehhez nagyon könnyen hozzászokhat, és nehéz lesz visszaszoktatni a gyerekágyba (már, ha azt az elvet vallod, hogy külön ágyban kell aludnotok). Emellett, ha ilyen helyzetben mindig átviszed a saját szobádba még nagyobb korában is, akkor nehezebben tudja megtanulni, hogy ezekkel a problémákkal hogyan tud önállóan szembenézni. 
  • A gyerekszoba és a szülői hálószoba ajtaját mindenképpen hagyd nyitva, így érezni fogja, hogy a közelben vagy, hogy számíthat rád.
     
  • Ha már tud beszélni, másnap beszélgessetek az éjszaka történtekről. Azt azonban tudnod kell, hogy ha csak azt mondogatod neki, hogy “ez csak egy álom volt”, az egyáltalán nem fogja megvígasztalni. Kicsi korban ugyanis még nem ismerik a különbséget az álom és a valóság között. Inkább hagyd, hogy kibeszélje magából: kérdezz rá minden részletre, mesélje el, mi történt pontosan és hogyan, mi volt a helyszín, kik voltak a szereplők, milyen ruhában voltak, ki volt a főhős, kik a segítői stb.
     
  • Sokat segíthet a rémálom feldolgozásában az is, ha megkéred, hogy rajzolja le, mit látott, majd meséljen a képről. 
Ha gyermeked rémálmoktól szenved, ne az legyen az első, hogy magadat hibáztatod. Mint az eddigiekből is kiderül, rémálmok esetében nem kell azonnal érzelmi és lelki problémák után kutatni. Még ha éppen össze is vesztél vele valamin, a rémálmok mögött főleg a fent felsorolt okok állnak. Valószínű, hogy semmi közük ahhoz, amit éppen idegességedben tettél, vagy mondtál.

Mit tehetsz a rémálmok elkerülése, visszatérése érdekében?
 

  • Nem mindig válik be tökéletesen, de a megszokott rutin lefekvéskor – megszokott időben történő lefekvés, előtte meleg fürdő, megnyugtató mese és halk altatódal – segíthet elűzni a rémálmokat. Próbálj meg olyan esti meséket olvasni, amelyek barátságos, boldog helyzeteket mutatnak be. Mindig ugyanígy, ebben a sorrendben, semmi “extra program”, ami eltér a szokásos rutintól. Ezzekkel a nyugtató tevékenységekkel sokat tehetsz azért, hogy valóban békésen, nyugodtan szenderüljön álomba.
     
  • Fontos a nyugodt alvás szempontjából, hogy megfelelő legyen a gyerekszoba hőmérséklete, se túl meleg, se túl hideg. A legjobban egy enyhén hűvös hőmérsékleten lehet aludni (kb. 21 °C).
     
  • Még ha fél is a sötétben a kicsi, akkor sem szabad túl nagy fényben, teljes kivilágításban aludnia. Legyen a szobájában egy éjjeli kislámpa, ami elég fényes ahhoz, hogy elijessze a szörnyeket, de nem az álmokat. Elhelyezhetsz a plafonon, falakon, bútorokon fluoreszkáló kis csillagokat (vagy más egyéb mintákat, rengeteg féle közül lehet választani).
     
  • Nevezzetek ki egy plüssállatot rémálom-fogónak, akinek az lesz a dolga, hogy elüldözze a szörnyeket, rossz álmokat. Tegyétek éjszakára egy jól látható helyre, ahonnan látványosan "vigyázhat" a gyermekre. Találjatok ki egy történetet köré, amiben részletesen megbeszélitek, hogy miért segít és pontosan hogyan üldözi el a gonosz lényeket.
     
  • Lefekvés előtt kend be az arcát, homlokát gyerekek számára készült krémmel. Legyen ez a ti titkos recept alapján készült, rémálom ellen védő csodaszérumotok. 
Ha a rémálmok mindezek ellenére hosszabb ideje, rendszeresen visszatérnek, vidd el a gyermeked szakemberhez - gyermekpszichológushoz, háziorvoshoz. A szűnni nem akaró rossz álmok azt is jelenthetik, hogy valami történik a szervezetében, amit esetleg kezelni kell, vagy valamilyen elakadt lelki folyamatról van szó. Fontos, hogy otthon biztonságban érezze magát, kiegyensúlyozott, nyugodt családi légkörben teljen a gyerekkora.
Olvasd el ezt is: Altasd gyermeked varázslatos álomporral - mondd el neki lefekvéskor ezt a tündéri relaxációs mesét!
#1 Dr.BauerBela

2020. július 5., vasárnap

HYPOCRHOM MIKROITER ANÉMIA-TALSÉMIA


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITmunkásságát a szókratészi szellemiség és a szatirikus stílus jellemzi. Jelentősek pedagógiai és nyelvészeti munkái, ókori írók műveit adta ki és látta el magyará-zatokkal, sok görög szöveget fordított latinra. Korszaknyitó munkája az Újszö-vetség görög szövegének kiadása, – 1516 – melyhez a Vulgátától sokban eltérőlatin fordítást és az egyházi felfogással ellentétes magyarázatokat csatolt. Ez a munkája a reformáció szempontjából igen jelentős, mégis az egyházjavítást cél-zó mozgalommal szemben Erasmus ellenséges magatartást tanúsított. Lutherrel ugyan levelezett, de ifjúkori teológiai tanulmányai hatására mégsem fordult egy-háza ellen. Ennek ellenére a katolikus egyház, éles kritikái miatt, munkáit a be-tiltott könyvek közé sorolta. Erasmus gondolatvilága jól nyomon követhető Szerb Antal írása alapján.1A mű második fejezete – Északi humanizmus, reformáció – kiemeli Erasmus humanista nézeteit. Vallásos humanizmus, a görög evangélium „Az itáliai humanista úgy érzi, hogy a tiszta latin nyelv újjáébresztésével visszatér a régi Rómához, fajtájának nagyszerű gyökereihez. Az északi humanis-ta nem érzi ezt a visszatérést és ezért nem is érheti be ennyivel: Erasmus a ke-reszténység tiszta, romlatlan ősforrásaihoz akar visszatérni. Az olaszok a nagy latin szövegeket állítják vissza az eredeti alakjukba − Erasmus az evangélium eredeti szövegét keresi, életének fő műve a görög Újszövetség kiadása. Az északi humanistákat a vallás és az egyház égető kérdései foglalkoztatják és legfőképpen az, hogyan egyeztessék össze kereszténységüket az antik iránt érzett rajongásuk-kal. Ezért is szereti annyira és adja ki Erasmus szellemi ősét, Szent Jeromost. Kempis Tamás Erasmus Deventerben nevelkedik, a Devotio modernának nevezett áhíta-tossági mozgalom egyik iskolájában. Ez a Devotio moderna, a Közös Élet Test-véreinek gyülekezete volt a háttere Kempis Tamásnak (1380–1471). Műve, a De Imitatione Christi, Krisztus követéséről, a bensőséges, egyszerű áhítat, a min-dennapi szelíd misztika klasszikus alkotása. Azt mondják, a Biblia után ez a könyv jelent meg legnagyobb példányszámban, egy fél évezred elszomorodottjai-nak nyújtva vigasztalást. Magyarra először Pázmány Péter fordította. Erasmus és Luther Erasmusnál inkább senki sem egyengette Luther útját, Luther fellépését készítette elő bibliakritikájával, valamint a skolasztikus teológia ellen való har-cával. Eleinte a legnagyobb örömmel üdvözölte Luthert − de amikor látta, hogy Luther tettének következményei messze túlnőnek az irodalmi és hittudományi vita határain, visszavonult. Hiába unszolta valamennyi német humanista, az egész 1SZERB Antal: A világirodalom története (Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.) 66 HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN67 szellemi Németország, hogy álljon Luther mellé és tekintélyével védelmezze meg, semleges maradt, majd Luther ellen fordult, a hagyományok érdekében szállt síkra, bár az ellenreformáció kezdődő munkálataiban nem volt hajlandó részt venni. Magatartása gyávaság is volt és bátorság is. Erasmus félt az élettől, a fe-lelősségtől, a komoly harctól, nem volt férfias jellem és nem szeretett semmit, ami nem szolgálja a Bonae Litterae, az újjászületett irodalom ügyét. De vajon van-e nagyobb bátorság ennél a gyávaságnál: nem foglalni állást olyan korban, amikor még a kövek is állást foglalnak, békét hirdetni és békésnek maradni olyankor, amikor még a csecsemők is kardot ragadnak? Erasmus és a béke Erasmus többször leírta az idillt, amely a kor elitjének lelkében mint leg-főbb vágy élt: szép ápolt kertben sétálni, ízes és nem pazar lakomán együtt ülni humanista társakkal és a klasszikus művek szépségéről elmélkedni ... Álma a serenitas, a szellem őszi ragyogású derűje, a béke, amelynek első nagy írója a nyugati irodalomban. Az első „civilizált” Minden népszerűsége és tekintélye dacára idegen maradt saját korában; őcsakugyan azok közé tartozik, akik megelőzték századukat. Tulajdonságai, ame-lyek oly „modernné” teszik, csak a XVIII. században kezdenek általánossá válni: optimisztikus hite az ember eredendő jó-voltában; pacifizmusa; gyakorlati érzé-ke; érdeklődése a kényelem és az egészség, a helyes életmód kérdései iránt. Higiéne A testi tisztaságot ő fedezte fel az irodalom számára; egész élete állandó rettegés a fertőző betegségektől, a pestistől, a „nápolyi kórságtól”, amely ebben az időben terjedt el és a mainál sokkal pusztítóbb alakú − de a náthától is na-gyon félt, a „tudósok betegségétől”. Legkitűnőbb munkája, a Colloquia, ilyen mindennapi dolgokról szóló latin beszélgetések gyűjteménye. Alakjai arról társa-lognak, milyen veszélyes, ha a borbély nem tartja tisztán eszközeit, ha a fogadó-ban nem húznak tiszta ágyat stb. Mindegyikük egy-egy tökéletes egyfelvonásos, mondja Huizinga. Olyanok, mintha valaki mi közülünk, egy hideg-melegvizes civilizációban felnőtt lény hirtelen visszakerült volna a XVI. század nagyszerű és mosdatlan világába és azt írta volna. Erasmust talán tisztaságérzéke indította arra is, hogy irtózzék a nem hibátlanul megőrzött bibliai szövegektől és a nem-egészen ősegyházi eredetű szertartásoktól. A szkeptikus A testi mozzanatok az erkölcsi síkba való felemelése, mint pl. a vegetaria-nizmus vagy a hinduk lélegzési gyakorlatai, Spengler szerint későbbi civilizáció- GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITba tartoznak. Még „későbbi” vonás Erasmusban, amit csak a sorok közt érez az ember és sosem egészen bizonyos benne: Erasmus lelkesedése. Vajon igaza van Huizingának, Erasmus csakugyan nem tudta, mekkora tekintélyrombolást végez, amikor kritika tárgyává teszi a Szentírás latin szövegét és megannyi más száza-dok által szentesített keresztény hagyományt? A Colloquia mellett másik mind-máig érdekes és mulatságos műve, a balgaság dicsérete (Encomium Moriae, 1509) nem ezt bizonyítja. A Balgaság dicséri ebben a műben önmagát, mint minden nagyság és minden öröm alapját ezen a földön. Az élhetetlen okos ember irigyli a szerencsés butákat, akiknek ölébe hull minden hatalom és dicsőség. Az író olyan swifti kajánsággal tréfál az egész érvényben levő értékrendszer fölött, mint akinek lelkét ilyen mélyen átjárja már az általános kételkedés.”2Az oktatásban a szűkmarkúság nem takarékosság, hanem ostobaság A kiemelt gondolat mintegy mottója lehet Erasmus 1529-ben írt alkotásának, melynek címe: „A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése” latinul: Declamatio de pueris ad virtutem ac literas liberaliter instituendis, idque protinus a nativitate. Az írást olvasva szembetűnő, hogy mennyire nem a lényeget fedi a mű ál-talánosan használt rövid címe, −„A gyermek nevelése”− s mennyire Erasmus teljes nevelési koncepcióját tükrözi a teljes cím: „A gyermekek korai erkölcsösés tudományos nevelése.” A teljes címből külön kiemelést érdemel tehát a „ko-rai”, az „erkölcsös” és „tudományos” szavak, melyek Erasmus nevelési nézete-inek alappillérei. Az értekezés keretes szerkezetű, „A tétel rövid kifejtése”, majd summázatként az „Összefoglalás” című részek egyaránt a cím kiemelt fogalmait erősítik meg, összegző magyarázatként. Erasmus az alábbi témák alapján foglal-ja össze a műben pedagógiai gondolatait: I. rész: 1. fejezet I. A nevelést minél korábban meg kell kezdeni II. A nevelés fontossága III. A tömeg anyagi javakat gyűjt, a lelki javakkal nem törődik IV. Az ember gondjai külsőségekre irányulnak V. A műveletlen ember alig tekinthető embernek 2. fejezet I. A gyermeki lélek korai fogékonysága II. Az elhanyagolt nevelés következményei III. A hibák és bűnök gyermekkorban könnyen megrögződnek IV. A kényeztetés ártalmas következményei. A példa hatása a gyermekekre. Az álla-tok is nevelik ivadékaikat V. Miféle tényezőkön sarkallik a nevelés lehetősége. A nevelésben elkövetett hibák 2SZERB Antal: A világirodalom története (Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.) (264–266. old.)68 HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN69 3. fejezet I. A nevelő megválasztása. Ebben a szűkmarkúság nincs helyén II. A szülők lelki és testi tulajdonságai az utódokban III. A szülők kísérjék figyelemmel a tanító működését IV. Az egyéni hajlamokat tekintetbe kell venni. E mellé sorakozik a gyakorlás és kitartás V. A nevelés munkáját korán kell kezdeni, de az ismeretek közlésénél figyelembe kell venni a gyermek korát. Az erkölcsi nevelés elemei a szoktatás által VI. A tudományos és erkölcsi nevelés elemei a hétéves kor előtt. A tiszta és hibátlan kiejtést a gyermekkorban lehet elsajátítani VII. Az emlékezőtehetség és az utánzás szerepe a nyelvtanulásban VIII. A nevelés munkáját legjobb volna a szülőknek végezniökII. rész 1. fejezet I. A testi nevelésre fordított túlságos gond II. A tanulás megkönnyítése és megkedveltetése. Ez utóbbiban legfontosabb a tanító megnyerő egyénisége III. Alkalmasak-e a nők a fiúgyermekek tanítására? Kolostori iskolák IV. A nevelésben a testi büntetést kerülni kell. A kegyetlenkedést a törvényeknek kellene sujtaniok V. A felnőttebb ifjak kegyetlen tréfái új társaikkal szemben. A testi büntetés követ-kezményei VI. A szégyenérzet és a dicséret a nevelésben. A testi büntetés, mint utolsó eszköz VII. A leendő tanító képzése VIII. A jutalmazás. A növendék szeresse meg tanítóját 2. fejezet I. Az ismeretek közlésében alkalmazkodni kell a növendék fejlődéséhez II. A tanítás első feladata a nyelvek elsajátíttatása. A gyermekek hajlama különbözőirányú III. A szemléltetés a nyelvoktatásban. A vonzó előadásmód IV. A kellemes párosuljon a hasznossal V. Az olvasás megkönnyítése. A becsvágy felhasználása VI. A nyelvtan tanulását könnyűvé kell tenni VII. Az ifjúkor okos felhasználása VIII. Az ókori életből vett példák annak bizonyítására, hogy mit eredményeznek a korai tanulmányok IX. A XV. és XVI. század hibái az oktatás módszerében. A dialektika túlhajtása X. Összefoglalás A következőkben kísérletet teszünk arra, hogy a műről egy témacsoportos áttekintést adjunk. A mű elemzése során a szövegben megjelenő számsorok a tartalomjegyzékben feltüntetett részek, fejezetek és ezen belül római számjelzésű alpontokra való utalást jelentik. a) A korán elkezdett nevelés jelentősége Erasmusnak és nekünk pedagógusoknak is szakmai hitvallása lehetne a követke-ző mondat: „Soha elég korán nem kezdünk valamit, aminek a végére sohasem GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITérünk; már pedig tanulnunk mindig kell, amíg életünk napja tart.” (II.2.VII.) Ez a gondolat híven tükrözi Erasmus elhivatottságát, szellemi beállítottságát, s elvá-rását az egész emberiség iránt. A reneszánsz embereszmény és kultúra magva rejtőzik ebben költői mondatban. Ebben az életre szóló programban nyilvánva-lóan jelentős helyet foglal el a gyermek tanítása, hiszen csak a tudatos nevelés vezethet az egyéniség kibontakoztatásához, az univerzalitásra, mindenoldalúság-ra való törekvés kiteljesedéséhez, a sokoldalúan képzettséghez. A gyermek valóságos nevelését megelőzi, de a későbbiek folyamán kiha-tással van a gyermekre, a megfontolt párválasztás. A „férfi jóravaló, derék szü-lőktől származó, jól nevelt és jó egészségnek örvendő leányt vegyen feleségül”, s a gyermek józan állapotban, bűnöktől óvakodva foganjon. (I.3.II.) A gyermek nevelését közvetlenül születése után meg kell kezdeni, ha a gyermeknek valóban igazi szülei akarunk lenni, akikre nemcsak külsőleg hason-lít a gyermek, hanem akiknek belső lelki és szellemi tulajdonságait is tovább-örökíti. A gondos testi táplálással és ápolással egy időben a szellemi táplálékot is adjuk meg a gyermeknek, hogy „egészséges nézetei” és „derekas ismeretei”időben kialakuljanak. (I.1.I.) A gyermek születésekor azonnal fogékony az önmagára, az emberre vo-natkozó dolgokra, ha azonban ezeket az emberi dolgokat nem tanítjuk, magától a gyermek állati jelleget vesz föl. A jól nevelt gyermek a szülőknek tekintélyt szerez, a helytelenül nevelt vagy egyáltalán nem nevelt gyermek szégyent hoz a szülői házra. A gyermek korai nevelése kötelessége a szülőnek, mert nem csupán önmagának, hanem nemzete és Isten szolgálatára nemzette gyermekét. (I.1.I.) „Ha késlekedve végzed munkádat, vadállat kerül ki kezed közül, ha gondos le-szel, úgyszólván isteni lény.” (I.1.V.) A gyermek a fegyelmezettség és a jámborság elemeit hamarabb meg tudja tanulni szoktatás és példamutatás útján, mint anyanyelvét. Ezek a mélyen elülte-tett viselkedési normák a felnőtt korig sem törlődnek ki az emlékezetből, így ezek a tulajdonságok az igazi vallásos élet alaptulajdonságává válnak. A gyer-meket ebben a korai életszakaszban természeténél fogva bármihez hozzá lehet szoktatni. A gyermek szereti a felnőttet utánozni, így igyekeznünk kell, hogy személyes példamutatásunkkal a gyermek a legjobb és csak a legjobb tulajdon-ságokat sajátítsa el. (I.1.I.) Különösen vonatkozik ez az első időszak fő feladatá-ra, a tiszta és hibátlan beszéd megtanítására, ami a későbbiek során mindenneműtudomány elsajátításának az alapja. Nagyon jelentőségteljes a szülő, a dajka, a nevelő, a játszótársak, a környezet formáló szerepe. (I.3.VI.) Számos ókori tör-ténelmi egyéniség példa arra, hogy tudósoktól és tudósok között már kora gyer-mekkorában szinte minden jót meg tud tanulni a gyermek, amire később szüksé-ge lehet: a nyelvek precíz használatát, a szabad művészeteket, költészetet, szó-noklatot, történelmet, régiségtant, számtant, földrajzot, erkölcstant, politikát. Nagy Sándor, Vergilius, Horatius példaértékűek arra, hogy a tudós férfiak társa-ságában töltött gyermekévek később hogyan kamatoztatják a ráfordított időt. 70 HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN71 (II.2.VIII.) Erasmus az értekezésben számos helyen kiemeli az idejében elkez-dett nevelés jelentőségét, a gondolat kulcsmotívumként vonul végig az írásban. b) A nevelés fontossága Az előzőekből nyilvánvalóan következik, – például hogy a nevelést közvetetten a párválasztásnál kell kezdeni –, hogy Erasmus milyen nagy jelentőséget tulaj-donított a tudatos nevelésnek. Hisz abban, hogy gyermekeink által halhatatla-nokká válunk. Írása szerint mind az isteni, mind az emberi törvényeknek akkor teszünk eleget, akkor vagyunk méltóak az „atya” névre, ha a nemzés, gondozás, nevelés a megfelelő időben, tudatosan, szeretettel történik. „Hogy igazán atya légy, fiadat minden tekintetben gondozd, főképpen pedig lényének azon részével törődjél, mellyel az állatoktól különbözik és a legközelebb áll Istenhez.” Az érte-kezés több pontján olvasható ugyanez a gondolat, mely kimondja, hogy az állat-világ szintjéből csak tanulás, nevelés útján emelkedhet ki az ember, ennek ered-ményeképpen érdemli ki az ember nevet. Az élőlények közül egyedül az ember születik tanulásra alkalmas gondolkodó lénynek, de ebben minden lehetőség magában foglaltatik, ha időben és folyamatosan fejlesztik. (I.1.II.) A megadott lehetőséggel azonban élni kell, a természet is erre figyelmezteti az embert. Az állatvilágot figyelve is azt látjuk, hogy az állatok nemcsak világra hozzák ivadé-kaikat, hanem meg is tanítják a természet adta foglalkozásaikra, repülésre, futás-ra, vadászásra. (I.1.IV.) Erasmus keresztényi gondolkodását tükrözi, hogy több ízben felhívja a szülők figyelmét, hogy nem elég csupán a halandó testtel foglal-kozni, sokkal fontosabb a halhatatlan lélekkel törődni. (I.1.II.) Ugyanakkor fel-tétlenül meg kell említenünk, hogy Erasmusnál ez a gondolat gyökeresen más színezetű, mint a középkorban, ugyanis a folytonos tanulás a mindenoldalú ki-bontakozás lehetőségét rejti magában, s a test és lélek ily módon történő szem-beállítása a tanulás kardinális jelentőségét emeli ki. c) Az életkori sajátosságok, az egyéni hajlamok figyelembe vétele Erasmus írása rávilágít arra is, hogy nem mindegy, hogy a nevelés hogyan törté-nik, ehhez is komoly szakértelem szükséges. A gyermek nem apró felnőtt, testi gondozásában az anya, a dajka ösztönösen jár el, tudja, hogy a csecsemőnek, kisgyermeknek életkorának megfelelő táplálékot, gondoskodást kell nyújtani. Ugyanakkor az viszont egyáltalán nem volt természetes, hogy az ismeretek köz-lésében is a fejlettségi szintet figyelembe kell venni. Az igazi tanító tudja, hogy a fejlődésben lévő gyermeknek kis adagokban, sokszor ismételgetve, sietség nél-kül, játszva kell adagolni a lelki táplálékot, ugyanúgy, mint a testi táplálékot. Ezáltal fokozatosan a nehezebb ismeretek befogadására is alkalmassá válik. Sok tanító nem számol a gyermek életkorával, s saját képességeihez méri a gyermek teljesítményét. (II.2.I.) Az ismeretek befogadásának útján első és legfontosabb a nyelvek elsajátítása, mely a régi költők meséin keresztül könnyen megtanulható, fejleszti a kifejezőképességet és az ítélőképességet is. A mesék játékos formában GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITaz erkölcsi alapelvek közvetítője. A gyermekeknél már korán megmutatkozik bizonyos dolgok irányába a természetes hajlam, ha ennek megerősítésére folyik a tanítás, kevés fáradságra van szükség mind a tanító, mind a gyermek részéről. Ellenkezőleg teljes a sikertelenség. (II.2.II.) A természetes hajlamot továbbépíti a tudomány, a tudományt pedig a gyakorlás tökéletesíti. (I.2.V.) A hajlamnak jelei már egész kisgyermek korban fellelhetők, a tehetség is korán kibontakozik. Ezt a veleszületett lehetőséget nem kiaknázni felelőtlenség. Mindemellett azon-ban Erasmus azt mondja, hogy a gyermeknek gyakorlatilag minden ismeret meg-tanítható megfelelő oktatás és gyakorlás útján. Mindennek alapfeltétele a kitartó szorgalom. (I.3.IV.) d) A nevelő személyének meghatározó jelentősége Ha csupán statisztikai alapon vizsgálom az értekezést, hogy a megfelelő nevelőszemélyiségét hányszor említi Erasmus, valószínűleg fontossági szempontból ezt a részt kellett volna az elemzés elejére helyezni, ugyanis világosan kirajzolódik, hogy a szerző szakít azzal az elfogadott középkori felfogással, hogy bárki tanít-hat, aki az adott ismeret birtokában van, tehát a tanításhoz az ismereten kívül semmi egyébre nincs szükség. Az apa legelső feladatai közé tartozik, hogy rög-tön a gyermek születése után már legyen meg a nevelője, aki „egy kifogástalan és kellemes s nem közönséges tudományú férfi”. (I.1.I.) A tanító férfi legyen, mert a nők hirtelen haragúak, nehezen csillapodnak le, valamint természetellenes állapot, hogy egy nő a férfinemen uralkodjék. (II.1.III.) A legalkalmasabb a kö-zépkorú férfi, aki még azonosulni tud a gyermekkel, alkalmazkodni tud a neve-lési helyzetekhez. A túl öreg, gyermeteg aggastyántól ellenérzésük támadhatnak a gyermekeknek. (II.1.VIII.) A nevelő kiválasztásánál a szülőt soha ne az anya-gi szempontok, vagy a barátok rossz tanácsai vezéreljék, hanem a „legnagyobbművészt” fogadják meg gyermekeik tanítójának, aki minden szempontból a leg-alkalmasabb a munkára. Az oktatásban a szűkmarkúság nem takarékosság, ha-nem ostobaság. (I.3.I.) A tanítót egyszer, de jól meg kell választani, és többféle-képpen meg kell bizonyosodni annak rátermettségéről. A tanító munkáját rend-szeresen figyelemmel kell kísérni. (I.3.III.) Mennyivel jobb lenne azonban, ha a szülők maguk is foglalkoznának a tudományokkal, hogy később gyermekeiket taníthassák. A szülők csupán kényelemszeretetből bízzák házitanítóra gyermeke-iket, s ezáltal a szabad származású gyermekük nevelés végett a szolga kezébe kerül. Nem szereti az igazán gyermekét, akinek terhére van annak tanítása. (I.3.VIII.) A szülői szereteten alapuló tanítást semmi sem pótolhatja, így a tanító első és legfontosabb feladatának kell lenni, hogy megszerettesse magát növen-dékeivel. (II.1.II.) Az embereket a legkülönbözőbb szakmára tudatosan felkészí-tik, így részesüljenek előkészítésben azok is, akik a polgárok gyermekeit fogják erkölcsösen és tudományosan nevelni. Ha erről maga az állam nem gondosko-dik, akkor azt az egyénnek kell megoldania. (II.1.VII.) 72 HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN73 e) A tanítás hatékonyságának növelése Erasmus a megfelelő tanító legfontosabb jellemzőjének az erkölcsös viselkedést és a tudományos igényességet jelöli meg, de párhuzamos kiemeli, hogy roppant fontos az is, hogy a tanító hogyan tanít. A gyermek tanulását megkönnyíti, ha a tanító előadásmódja kedves, viselkedése szelíd, nyájas. A tanító eszességével és ügyességével inkább játékos helyzetet teremtsen, fokozatosan haladjon a kelle-mes, könnyebb dolgokról a nehezebb, elvontabb ismeretekig, s akkor a gyermek nem érzi a munkával járó fáradtságot. (II.1.II.) Annál szívesebben és könnyeb-ben tanul a gyermek, ha a példák a szívéhez szólnak, gyermekiesen vonzóak, az ismeret tartalmát rajzok kísérik. (II.2.III.) A tanítás alkalmával a tanító ne legyen szigorú és mogorva, túlzott követelés helyett inkább kitartással igyekezzen a célt elérni. (II.2.IV.) Az unalmas és fáradtságos helyzeteket játékos versenyekkel lehet színesí-teni. A győzelem reménye és a legyőzéstől való félelem a gyermekeket figyel-mesebbekké és élénkebbé teszi. A gyerekek elsők akarnak lenni, bizonyos mér-tékig féltékenyek egymásra, becsvágy hajtja őket, ezeket a hajlamokat a tanító használja fel az előrehaladás érdekében. (II.2.V.) Két hathatós eszközt említ az értekezés a szellemi tevékenység buzdítására: a szégyenérzést és a dicséretet. „A szégyenérzés az igazságos megrovástól való félelem, a dicséret meg minden művészetnek dajkálója”, de ezek önmagukban nem elégségesek, nagy szükség van a kikérdezésre, ismételgetésre. (II.1.VI.) f) Az elhanyagolt nevelés és a rossz nevelői hatások következménye A bennünk rejlő hajlamok sokszor helyes irányba terelik cselekedeteinket, de az ösztönt mindig felülmúlja az oktatás. Az emberek nagy hangsúlyt fektetnek a vagyon gyűjtésére, de arra nem gondolnak, hogy a megszerzett javakkal okosan is kell bánni. A szülők gondoskodnak a test jólétéről, de a gyermek lelkével nem foglalkoznak, ami minden jó cselekedet irányítója. A szülő magát a boldogulást nem adhatja készen gyermeke kezébe, de az ehhez való utat a tanulás révén igen. (I.1.III.) Minél több mindene van az embernek, annál nagyobb szüksége van a tudásra. A gondos szülő nem csupán életet ad gyermekének, hanem a helyes, igazi emberhez méltó élet lehetőségét is biztosítja neki taníttatása révén. (I.1.IV.) Az ember születésénél fogva még nem ember, hanem a neveléssel lesz emberré. Az értelem adja meg az emberi jelleget. Az olyan ember, aki semmi tudomány-ban nincs kiművelve, alacsonyabb fokon áll, mint az állat. Míg az állat veleszü-letett ösztöneit követi, a tanulatlan embert azonban a bűnök kerítik hatalmába, természetellenes tulajdonságok hatalmasodnak el rajta. A szülő kötelessége te-hát, hogy gyermeke a legjobb nevelést kapja. (I.1.V.) A törvény bünteti azokat, akik kicsinyeiket gondatlanságból a halálba taszítják, de ennél még kegyetle-nebb, ha a szülő nem szoktatja hozzá gyermekét rögtön a legfiatalabb éveiben, hogy az erényt kedvelje és az aljasságot gyűlölje. Ezek ugyanúgy a halálba t


GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITmunkásságát a szókratészi szellemiség és a szatirikus stílus jellemzi. Jelentősek pedagógiai és nyelvészeti munkái, ókori írók műveit adta ki és látta el magyará-zatokkal, sok görög szöveget fordított latinra. Korszaknyitó munkája az Újszö-vetség görög szövegének kiadása, – 1516 – melyhez a Vulgátától sokban eltérőlatin fordítást és az egyházi felfogással ellentétes magyarázatokat csatolt. Ez a munkája a reformáció szempontjából igen jelentős, mégis az egyházjavítást cél-zó mozgalommal szemben Erasmus ellenséges magatartást tanúsított. Lutherrel ugyan levelezett, de ifjúkori teológiai tanulmányai hatására mégsem fordult egy-háza ellen. Ennek ellenére a katolikus egyház, éles kritikái miatt, munkáit a be-tiltott könyvek közé sorolta. Erasmus gondolatvilága jól nyomon követhető Szerb Antal írása alapján.1A mű második fejezete – Északi humanizmus, reformáció – kiemeli Erasmus humanista nézeteit. Vallásos humanizmus, a görög evangélium „Az itáliai humanista úgy érzi, hogy a tiszta latin nyelv újjáébresztésével visszatér a régi Rómához, fajtájának nagyszerű gyökereihez. Az északi humanis-ta nem érzi ezt a visszatérést és ezért nem is érheti be ennyivel: Erasmus a ke-reszténység tiszta, romlatlan ősforrásaihoz akar visszatérni. Az olaszok a nagy latin szövegeket állítják vissza az eredeti alakjukba − Erasmus az evangélium eredeti szövegét keresi, életének fő műve a görög Újszövetség kiadása. Az északi humanistákat a vallás és az egyház égető kérdései foglalkoztatják és legfőképpen az, hogyan egyeztessék össze kereszténységüket az antik iránt érzett rajongásuk-kal. Ezért is szereti annyira és adja ki Erasmus szellemi ősét, Szent Jeromost. Kempis Tamás Erasmus Deventerben nevelkedik, a Devotio modernának nevezett áhíta-tossági mozgalom egyik iskolájában. Ez a Devotio moderna, a Közös Élet Test-véreinek gyülekezete volt a háttere Kempis Tamásnak (1380–1471). Műve, a De Imitatione Christi, Krisztus követéséről, a bensőséges, egyszerű áhítat, a min-dennapi szelíd misztika klasszikus alkotása. Azt mondják, a Biblia után ez a könyv jelent meg legnagyobb példányszámban, egy fél évezred elszomorodottjai-nak nyújtva vigasztalást. Magyarra először Pázmány Péter fordította. Erasmus és Luther Erasmusnál inkább senki sem egyengette Luther útját, Luther fellépését készítette elő bibliakritikájával, valamint a skolasztikus teológia ellen való har-cával. Eleinte a legnagyobb örömmel üdvözölte Luthert − de amikor látta, hogy Luther tettének következményei messze túlnőnek az irodalmi és hittudományi vita határain, visszavonult. Hiába unszolta valamennyi német humanista, az egész 1SZERB Antal: A világirodalom története (Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.) 66
HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN67 szellemi Németország, hogy álljon Luther mellé és tekintélyével védelmezze meg, semleges maradt, majd Luther ellen fordult, a hagyományok érdekében szállt síkra, bár az ellenreformáció kezdődő munkálataiban nem volt hajlandó részt venni. Magatartása gyávaság is volt és bátorság is. Erasmus félt az élettől, a fe-lelősségtől, a komoly harctól, nem volt férfias jellem és nem szeretett semmit, ami nem szolgálja a Bonae Litterae, az újjászületett irodalom ügyét. De vajon van-e nagyobb bátorság ennél a gyávaságnál: nem foglalni állást olyan korban, amikor még a kövek is állást foglalnak, békét hirdetni és békésnek maradni olyankor, amikor még a csecsemők is kardot ragadnak? Erasmus és a béke Erasmus többször leírta az idillt, amely a kor elitjének lelkében mint leg-főbb vágy élt: szép ápolt kertben sétálni, ízes és nem pazar lakomán együtt ülni humanista társakkal és a klasszikus művek szépségéről elmélkedni ... Álma a serenitas, a szellem őszi ragyogású derűje, a béke, amelynek első nagy írója a nyugati irodalomban. Az első „civilizált” Minden népszerűsége és tekintélye dacára idegen maradt saját korában; őcsakugyan azok közé tartozik, akik megelőzték századukat. Tulajdonságai, ame-lyek oly „modernné” teszik, csak a XVIII. században kezdenek általánossá válni: optimisztikus hite az ember eredendő jó-voltában; pacifizmusa; gyakorlati érzé-ke; érdeklődése a kényelem és az egészség, a helyes életmód kérdései iránt. Higiéne A testi tisztaságot ő fedezte fel az irodalom számára; egész élete állandó rettegés a fertőző betegségektől, a pestistől, a „nápolyi kórságtól”, amely ebben az időben terjedt el és a mainál sokkal pusztítóbb alakú − de a náthától is na-gyon félt, a „tudósok betegségétől”. Legkitűnőbb munkája, a Colloquia, ilyen mindennapi dolgokról szóló latin beszélgetések gyűjteménye. Alakjai arról társa-lognak, milyen veszélyes, ha a borbély nem tartja tisztán eszközeit, ha a fogadó-ban nem húznak tiszta ágyat stb. Mindegyikük egy-egy tökéletes egyfelvonásos, mondja Huizinga. Olyanok, mintha valaki mi közülünk, egy hideg-melegvizes civilizációban felnőtt lény hirtelen visszakerült volna a XVI. század nagyszerű és mosdatlan világába és azt írta volna. Erasmust talán tisztaságérzéke indította arra is, hogy irtózzék a nem hibátlanul megőrzött bibliai szövegektől és a nem-egészen ősegyházi eredetű szertartásoktól. A szkeptikus A testi mozzanatok az erkölcsi síkba való felemelése, mint pl. a vegetaria-nizmus vagy a hinduk lélegzési gyakorlatai, Spengler szerint későbbi civilizáció-
GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITba tartoznak. Még „későbbi” vonás Erasmusban, amit csak a sorok közt érez az ember és sosem egészen bizonyos benne: Erasmus lelkesedése. Vajon igaza van Huizingának, Erasmus csakugyan nem tudta, mekkora tekintélyrombolást végez, amikor kritika tárgyává teszi a Szentírás latin szövegét és megannyi más száza-dok által szentesített keresztény hagyományt? A Colloquia mellett másik mind-máig érdekes és mulatságos műve, a balgaság dicsérete (Encomium Moriae, 1509) nem ezt bizonyítja. A Balgaság dicséri ebben a műben önmagát, mint minden nagyság és minden öröm alapját ezen a földön. Az élhetetlen okos ember irigyli a szerencsés butákat, akiknek ölébe hull minden hatalom és dicsőség. Az író olyan swifti kajánsággal tréfál az egész érvényben levő értékrendszer fölött, mint akinek lelkét ilyen mélyen átjárja már az általános kételkedés.”2Az oktatásban a szűkmarkúság nem takarékosság, hanem ostobaság A kiemelt gondolat mintegy mottója lehet Erasmus 1529-ben írt alkotásának, melynek címe: „A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése” latinul: Declamatio de pueris ad virtutem ac literas liberaliter instituendis, idque protinus a nativitate. Az írást olvasva szembetűnő, hogy mennyire nem a lényeget fedi a mű ál-talánosan használt rövid címe, −„A gyermek nevelése”− s mennyire Erasmus teljes nevelési koncepcióját tükrözi a teljes cím: „A gyermekek korai erkölcsösés tudományos nevelése.” A teljes címből külön kiemelést érdemel tehát a „ko-rai”, az „erkölcsös” és „tudományos” szavak, melyek Erasmus nevelési nézete-inek alappillérei. Az értekezés keretes szerkezetű, „A tétel rövid kifejtése”, majd summázatként az „Összefoglalás” című részek egyaránt a cím kiemelt fogalmait erősítik meg, összegző magyarázatként. Erasmus az alábbi témák alapján foglal-ja össze a műben pedagógiai gondolatait: I. rész: 1. fejezet I. A nevelést minél korábban meg kell kezdeni II. A nevelés fontossága III. A tömeg anyagi javakat gyűjt, a lelki javakkal nem törődik IV. Az ember gondjai külsőségekre irányulnak V. A műveletlen ember alig tekinthető embernek 2. fejezet I. A gyermeki lélek korai fogékonysága II. Az elhanyagolt nevelés következményei III. A hibák és bűnök gyermekkorban könnyen megrögződnek IV. A kényeztetés ártalmas következményei. A példa hatása a gyermekekre. Az álla-tok is nevelik ivadékaikat V. Miféle tényezőkön sarkallik a nevelés lehetősége. A nevelésben elkövetett hibák 2SZERB Antal: A világirodalom története (Bibliotheca Kiadó, Bp. 1958.) (264–266. old.)68
HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN69 3. fejezet I. A nevelő megválasztása. Ebben a szűkmarkúság nincs helyén II. A szülők lelki és testi tulajdonságai az utódokban III. A szülők kísérjék figyelemmel a tanító működését IV. Az egyéni hajlamokat tekintetbe kell venni. E mellé sorakozik a gyakorlás és kitartás V. A nevelés munkáját korán kell kezdeni, de az ismeretek közlésénél figyelembe kell venni a gyermek korát. Az erkölcsi nevelés elemei a szoktatás által VI. A tudományos és erkölcsi nevelés elemei a hétéves kor előtt. A tiszta és hibátlan kiejtést a gyermekkorban lehet elsajátítani VII. Az emlékezőtehetség és az utánzás szerepe a nyelvtanulásban VIII. A nevelés munkáját legjobb volna a szülőknek végezniökII. rész 1. fejezet I. A testi nevelésre fordított túlságos gond II. A tanulás megkönnyítése és megkedveltetése. Ez utóbbiban legfontosabb a tanító megnyerő egyénisége III. Alkalmasak-e a nők a fiúgyermekek tanítására? Kolostori iskolák IV. A nevelésben a testi büntetést kerülni kell. A kegyetlenkedést a törvényeknek kellene sujtaniok V. A felnőttebb ifjak kegyetlen tréfái új társaikkal szemben. A testi büntetés követ-kezményei VI. A szégyenérzet és a dicséret a nevelésben. A testi büntetés, mint utolsó eszköz VII. A leendő tanító képzése VIII. A jutalmazás. A növendék szeresse meg tanítóját 2. fejezet I. Az ismeretek közlésében alkalmazkodni kell a növendék fejlődéséhez II. A tanítás első feladata a nyelvek elsajátíttatása. A gyermekek hajlama különbözőirányú III. A szemléltetés a nyelvoktatásban. A vonzó előadásmód IV. A kellemes párosuljon a hasznossal V. Az olvasás megkönnyítése. A becsvágy felhasználása VI. A nyelvtan tanulását könnyűvé kell tenni VII. Az ifjúkor okos felhasználása VIII. Az ókori életből vett példák annak bizonyítására, hogy mit eredményeznek a korai tanulmányok IX. A XV. és XVI. század hibái az oktatás módszerében. A dialektika túlhajtása X. Összefoglalás A következőkben kísérletet teszünk arra, hogy a műről egy témacsoportos áttekintést adjunk. A mű elemzése során a szövegben megjelenő számsorok a tartalomjegyzékben feltüntetett részek, fejezetek és ezen belül római számjelzésű alpontokra való utalást jelentik. a) A korán elkezdett nevelés jelentősége Erasmusnak és nekünk pedagógusoknak is szakmai hitvallása lehetne a követke-ző mondat: „Soha elég korán nem kezdünk valamit, aminek a végére sohasem
GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITérünk; már pedig tanulnunk mindig kell, amíg életünk napja tart.” (II.2.VII.) Ez a gondolat híven tükrözi Erasmus elhivatottságát, szellemi beállítottságát, s elvá-rását az egész emberiség iránt. A reneszánsz embereszmény és kultúra magva rejtőzik ebben költői mondatban. Ebben az életre szóló programban nyilvánva-lóan jelentős helyet foglal el a gyermek tanítása, hiszen csak a tudatos nevelés vezethet az egyéniség kibontakoztatásához, az univerzalitásra, mindenoldalúság-ra való törekvés kiteljesedéséhez, a sokoldalúan képzettséghez. A gyermek valóságos nevelését megelőzi, de a későbbiek folyamán kiha-tással van a gyermekre, a megfontolt párválasztás. A „férfi jóravaló, derék szü-lőktől származó, jól nevelt és jó egészségnek örvendő leányt vegyen feleségül”, s a gyermek józan állapotban, bűnöktől óvakodva foganjon. (I.3.II.) A gyermek nevelését közvetlenül születése után meg kell kezdeni, ha a gyermeknek valóban igazi szülei akarunk lenni, akikre nemcsak külsőleg hason-lít a gyermek, hanem akiknek belső lelki és szellemi tulajdonságait is tovább-örökíti. A gondos testi táplálással és ápolással egy időben a szellemi táplálékot is adjuk meg a gyermeknek, hogy „egészséges nézetei” és „derekas ismeretei”időben kialakuljanak. (I.1.I.) A gyermek születésekor azonnal fogékony az önmagára, az emberre vo-natkozó dolgokra, ha azonban ezeket az emberi dolgokat nem tanítjuk, magától a gyermek állati jelleget vesz föl. A jól nevelt gyermek a szülőknek tekintélyt szerez, a helytelenül nevelt vagy egyáltalán nem nevelt gyermek szégyent hoz a szülői házra. A gyermek korai nevelése kötelessége a szülőnek, mert nem csupán önmagának, hanem nemzete és Isten szolgálatára nemzette gyermekét. (I.1.I.) „Ha késlekedve végzed munkádat, vadállat kerül ki kezed közül, ha gondos le-szel, úgyszólván isteni lény.” (I.1.V.) A gyermek a fegyelmezettség és a jámborság elemeit hamarabb meg tudja tanulni szoktatás és példamutatás útján, mint anyanyelvét. Ezek a mélyen elülte-tett viselkedési normák a felnőtt korig sem törlődnek ki az emlékezetből, így ezek a tulajdonságok az igazi vallásos élet alaptulajdonságává válnak. A gyer-meket ebben a korai életszakaszban természeténél fogva bármihez hozzá lehet szoktatni. A gyermek szereti a felnőttet utánozni, így igyekeznünk kell, hogy személyes példamutatásunkkal a gyermek a legjobb és csak a legjobb tulajdon-ságokat sajátítsa el. (I.1.I.) Különösen vonatkozik ez az első időszak fő feladatá-ra, a tiszta és hibátlan beszéd megtanítására, ami a későbbiek során mindenneműtudomány elsajátításának az alapja. Nagyon jelentőségteljes a szülő, a dajka, a nevelő, a játszótársak, a környezet formáló szerepe. (I.3.VI.) Számos ókori tör-ténelmi egyéniség példa arra, hogy tudósoktól és tudósok között már kora gyer-mekkorában szinte minden jót meg tud tanulni a gyermek, amire később szüksé-ge lehet: a nyelvek precíz használatát, a szabad művészeteket, költészetet, szó-noklatot, történelmet, régiségtant, számtant, földrajzot, erkölcstant, politikát. Nagy Sándor, Vergilius, Horatius példaértékűek arra, hogy a tudós férfiak társa-ságában töltött gyermekévek később hogyan kamatoztatják a ráfordított időt. 70
HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN71 (II.2.VIII.) Erasmus az értekezésben számos helyen kiemeli az idejében elkez-dett nevelés jelentőségét, a gondolat kulcsmotívumként vonul végig az írásban. b) A nevelés fontossága Az előzőekből nyilvánvalóan következik, – például hogy a nevelést közvetetten a párválasztásnál kell kezdeni –, hogy Erasmus milyen nagy jelentőséget tulaj-donított a tudatos nevelésnek. Hisz abban, hogy gyermekeink által halhatatla-nokká válunk. Írása szerint mind az isteni, mind az emberi törvényeknek akkor teszünk eleget, akkor vagyunk méltóak az „atya” névre, ha a nemzés, gondozás, nevelés a megfelelő időben, tudatosan, szeretettel történik. „Hogy igazán atya légy, fiadat minden tekintetben gondozd, főképpen pedig lényének azon részével törődjél, mellyel az állatoktól különbözik és a legközelebb áll Istenhez.” Az érte-kezés több pontján olvasható ugyanez a gondolat, mely kimondja, hogy az állat-világ szintjéből csak tanulás, nevelés útján emelkedhet ki az ember, ennek ered-ményeképpen érdemli ki az ember nevet. Az élőlények közül egyedül az ember születik tanulásra alkalmas gondolkodó lénynek, de ebben minden lehetőség magában foglaltatik, ha időben és folyamatosan fejlesztik. (I.1.II.) A megadott lehetőséggel azonban élni kell, a természet is erre figyelmezteti az embert. Az állatvilágot figyelve is azt látjuk, hogy az állatok nemcsak világra hozzák ivadé-kaikat, hanem meg is tanítják a természet adta foglalkozásaikra, repülésre, futás-ra, vadászásra. (I.1.IV.) Erasmus keresztényi gondolkodását tükrözi, hogy több ízben felhívja a szülők figyelmét, hogy nem elég csupán a halandó testtel foglal-kozni, sokkal fontosabb a halhatatlan lélekkel törődni. (I.1.II.) Ugyanakkor fel-tétlenül meg kell említenünk, hogy Erasmusnál ez a gondolat gyökeresen más színezetű, mint a középkorban, ugyanis a folytonos tanulás a mindenoldalú ki-bontakozás lehetőségét rejti magában, s a test és lélek ily módon történő szem-beállítása a tanulás kardinális jelentőségét emeli ki. c) Az életkori sajátosságok, az egyéni hajlamok figyelembe vétele Erasmus írása rávilágít arra is, hogy nem mindegy, hogy a nevelés hogyan törté-nik, ehhez is komoly szakértelem szükséges. A gyermek nem apró felnőtt, testi gondozásában az anya, a dajka ösztönösen jár el, tudja, hogy a csecsemőnek, kisgyermeknek életkorának megfelelő táplálékot, gondoskodást kell nyújtani. Ugyanakkor az viszont egyáltalán nem volt természetes, hogy az ismeretek köz-lésében is a fejlettségi szintet figyelembe kell venni. Az igazi tanító tudja, hogy a fejlődésben lévő gyermeknek kis adagokban, sokszor ismételgetve, sietség nél-kül, játszva kell adagolni a lelki táplálékot, ugyanúgy, mint a testi táplálékot. Ezáltal fokozatosan a nehezebb ismeretek befogadására is alkalmassá válik. Sok tanító nem számol a gyermek életkorával, s saját képességeihez méri a gyermek teljesítményét. (II.2.I.) Az ismeretek befogadásának útján első és legfontosabb a nyelvek elsajátítása, mely a régi költők meséin keresztül könnyen megtanulható, fejleszti a kifejezőképességet és az ítélőképességet is. A mesék játékos formában
GYÖRGYINÉ KONCZ JUDITaz erkölcsi alapelvek közvetítője. A gyermekeknél már korán megmutatkozik bizonyos dolgok irányába a természetes hajlam, ha ennek megerősítésére folyik a tanítás, kevés fáradságra van szükség mind a tanító, mind a gyermek részéről. Ellenkezőleg teljes a sikertelenség. (II.2.II.) A természetes hajlamot továbbépíti a tudomány, a tudományt pedig a gyakorlás tökéletesíti. (I.2.V.) A hajlamnak jelei már egész kisgyermek korban fellelhetők, a tehetség is korán kibontakozik. Ezt a veleszületett lehetőséget nem kiaknázni felelőtlenség. Mindemellett azon-ban Erasmus azt mondja, hogy a gyermeknek gyakorlatilag minden ismeret meg-tanítható megfelelő oktatás és gyakorlás útján. Mindennek alapfeltétele a kitartó szorgalom. (I.3.IV.) d) A nevelő személyének meghatározó jelentősége Ha csupán statisztikai alapon vizsgálom az értekezést, hogy a megfelelő nevelőszemélyiségét hányszor említi Erasmus, valószínűleg fontossági szempontból ezt a részt kellett volna az elemzés elejére helyezni, ugyanis világosan kirajzolódik, hogy a szerző szakít azzal az elfogadott középkori felfogással, hogy bárki tanít-hat, aki az adott ismeret birtokában van, tehát a tanításhoz az ismereten kívül semmi egyébre nincs szükség. Az apa legelső feladatai közé tartozik, hogy rög-tön a gyermek születése után már legyen meg a nevelője, aki „egy kifogástalan és kellemes s nem közönséges tudományú férfi”. (I.1.I.) A tanító férfi legyen, mert a nők hirtelen haragúak, nehezen csillapodnak le, valamint természetellenes állapot, hogy egy nő a férfinemen uralkodjék. (II.1.III.) A legalkalmasabb a kö-zépkorú férfi, aki még azonosulni tud a gyermekkel, alkalmazkodni tud a neve-lési helyzetekhez. A túl öreg, gyermeteg aggastyántól ellenérzésük támadhatnak a gyermekeknek. (II.1.VIII.) A nevelő kiválasztásánál a szülőt soha ne az anya-gi szempontok, vagy a barátok rossz tanácsai vezéreljék, hanem a „legnagyobbművészt” fogadják meg gyermekeik tanítójának, aki minden szempontból a leg-alkalmasabb a munkára. Az oktatásban a szűkmarkúság nem takarékosság, ha-nem ostobaság. (I.3.I.) A tanítót egyszer, de jól meg kell választani, és többféle-képpen meg kell bizonyosodni annak rátermettségéről. A tanító munkáját rend-szeresen figyelemmel kell kísérni. (I.3.III.) Mennyivel jobb lenne azonban, ha a szülők maguk is foglalkoznának a tudományokkal, hogy később gyermekeiket taníthassák. A szülők csupán kényelemszeretetből bízzák házitanítóra gyermeke-iket, s ezáltal a szabad származású gyermekük nevelés végett a szolga kezébe kerül. Nem szereti az igazán gyermekét, akinek terhére van annak tanítása. (I.3.VIII.) A szülői szereteten alapuló tanítást semmi sem pótolhatja, így a tanító első és legfontosabb feladatának kell lenni, hogy megszerettesse magát növen-dékeivel. (II.1.II.) Az embereket a legkülönbözőbb szakmára tudatosan felkészí-tik, így részesüljenek előkészítésben azok is, akik a polgárok gyermekeit fogják erkölcsösen és tudományosan nevelni. Ha erről maga az állam nem gondosko-dik, akkor azt az egyénnek kell megoldania. (II.1.VII.) 72
HUMANISTA GONDOLATOK ERASMUS PEDAGÓGIAI NÉZETEIBEN73 e) A tanítás hatékonyságának növelése Erasmus a megfelelő tanító legfontosabb jellemzőjének az erkölcsös viselkedést és a tudományos igényességet jelöli meg, de párhuzamos kiemeli, hogy roppant fontos az is, hogy a tanító hogyan tanít. A gyermek tanulását megkönnyíti, ha a tanító előadásmódja kedves, viselkedése szelíd, nyájas. A tanító eszességével és ügyességével inkább játékos helyzetet teremtsen, fokozatosan haladjon a kelle-mes, könnyebb dolgokról a nehezebb, elvontabb ismeretekig, s akkor a gyermek nem érzi a munkával járó fáradtságot. (II.1.II.) Annál szívesebben és könnyeb-ben tanul a gyermek, ha a példák a szívéhez szólnak, gyermekiesen vonzóak, az ismeret tartalmát rajzok kísérik. (II.2.III.) A tanítás alkalmával a tanító ne legyen szigorú és mogorva, túlzott követelés helyett inkább kitartással igyekezzen a célt elérni. (II.2.IV.) Az unalmas és fáradtságos helyzeteket játékos versenyekkel lehet színesí-teni. A győzelem reménye és a legyőzéstől való félelem a gyermekeket figyel-mesebbekké és élénkebbé teszi. A gyerekek elsők akarnak lenni, bizonyos mér-tékig féltékenyek egymásra, becsvágy hajtja őket, ezeket a hajlamokat a tanító használja fel az előrehaladás érdekében. (II.2.V.) Két hathatós eszközt említ az értekezés a szellemi tevékenység buzdítására: a szégyenérzést és a dicséretet. „A szégyenérzés az igazságos megrovástól való félelem, a dicséret meg minden művészetnek dajkálója”, de ezek önmagukban nem elégségesek, nagy szükség van a kikérdezésre, ismételgetésre. (II.1.VI.) f) Az elhanyagolt nevelés és a rossz nevelői hatások következménye A bennünk rejlő hajlamok sokszor helyes irányba terelik cselekedeteinket, de az ösztönt mindig felülmúlja az oktatás. Az emberek nagy hangsúlyt fektetnek a vagyon gyűjtésére, de arra nem gondolnak, hogy a megszerzett javakkal okosan is kell bánni. A szülők gondoskodnak a test jólétéről, de a gyermek lelkével nem foglalkoznak, ami minden jó cselekedet irányítója. A szülő magát a boldogulást nem adhatja készen gyermeke kezébe, de az ehhez való utat a tanulás révén igen. (I.1.III.) Minél több mindene van az embernek, annál nagyobb szüksége van a tudásra. A gondos szülő nem csupán életet ad gyermekének, hanem a helyes, igazi emberhez méltó élet lehetőségét is biztosítja neki taníttatása révén. (I.1.IV.) Az ember születésénél fogva még nem ember, hanem a neveléssel lesz emberré. Az értelem adja meg az emberi jelleget. Az olyan ember, aki semmi tudomány-ban nincs kiművelve, alacsonyabb fokon áll, mint az állat. Míg az állat veleszü-letett ösztöneit követi, a tanulatlan embert azonban a bűnök kerítik hatalmába, természetellenes tulajdonságok hatalmasodnak el rajta. A szülő kötelessége te-hát, hogy gyermeke a legjobb nevelést kapja. (I.1.V.) A törvény bünteti azokat, akik kicsinyeiket gondatlanságból a halálba taszítják, de ennél még kegyetle-nebb, ha a szülő nem szoktatja hozzá gyermekét rögtön a legfiatalabb éveiben, hogy az erényt kedvelje és az aljasságot gyűlölje. Ezek ugyanúgy a halálba t



#1 Dr.BauerBela

2020. július 4., szombat

VELESZÜLETETT VÉRLEMEZKE HIÁNY/BŐRVÉRZŐSEK/


#1 Dr.BauerBela

A boldog gyermekkor hét titka

                     A boldog gyermekkor hét titka

Sokat gondolkodunk manapság gyermekeink sorsáról, de valójában keveset foglalkozunk a boldogságukkal. Beszélünk a gyerekek sikereiről, összehasonlítjuk őket egymással, felmérjük a fejlődésüket, megvizsgáljuk iskolai eredményüket, ha lehet, eldicsekszünk fényes érmeikkel, okleveleikkel, díjaikkal. Legfontosabb szempontunk nem a boldogság, hanem az, hogy hogyan fejleszthetjük, javíthatjuk teljesítményüket, hogy hogyan kerülhetnek jobb iskolába, jobb egyetemre. Így választunk óvodát, iskolát, különórát, edzést, játszóteret, barátokat.

De keveset gondolunk arra, hogy mi kell ahhoz, hogy gyermekünk valóban boldog legyen.
Valamikor régen a gyermekkor tele volt végtelen, szabadban, barátok között töltött napokkal. A gyerekek képzelete szabadon szárnyalt, és egész világokat építettek fel pár fadarab és egy kevés madzag segítségével. Játszottak, fejlődtek, és megtanultak figyelni egymásra, együttműködni, közösen tevékenykedni, alkotni. És - elsősorban - jól érezték magukat.
Az gyerekek élete ma már közel sem ilyen. Szigorú órarendek, forgatókönyvek, tervek irányítják életüket. Elmúlt a szabad játék kora, amikor a gyerekek a semmiből teremtettek valamit.

Természetesen nem állítom, hogy nincsenek boldog gyerekek. Vannak még csodákkal zsúfolt kertek, udvarok, és vannak gyerekek, akik kalandokkal teli életet élnek. De nem mindenki. Sok gyerek szoros napirend szerint él, mely nem hagy teret a szabad játékra,képzeletre, teremtésre. És ez szégyen, mert a gyermekkornak kizárólag a boldogságról kellene szólnia.
De hogy koncentrálhatnánk a boldogságra, mikor annyi a teendő, annyi a feladat?
Először is talán vegyünk egy mély lélegzetet (Nyugalom, a mosatlan ruha megvár!), aztán próbáljunk meg ellesni pár ötletet a boldog gyerekektől!

1. Együnk időben!

Tudom mire gondolsz: Ez túl egyszerű ahhoz, hogy valóban hatásos stratégia lehessen. De gondolj csak bele! Voltál már valaha olyan éhes, hogy sikoltani tudtál volna? Pontosan ugyanígy éreznek a gyerekek is, amikor kimarad az uzsonna, és már két órája késik a vacsora, hogy a közös étkezésre elkészülhessen az aktuális konyhaművészeti remekmű.
Az evés látja el a szükséges üzemanyaggal gyermeked növekvő agyát és testét, ez tartja kordában az éhséget. Amikor a gyerekek nyugodtak és nem éhesek, akkor a boldogság magasabb fokát tapasztalhatják meg.

2. Elegendő alvás

Tudom: vannak gyerekek, akik többet, és mélyebben alszanak, mint mások. Ugyanakkor ez nem kifogás a késői lefekvésre. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy hogyan tudnak jól aludni, és ezt nekünk kell megtanítanunk nekik. Amikor ugyanis kimerültek, akkor nyűgösek, hisztisek, nyafognak. Ha viszont kipihentek, akkor vidámak, jó kedvűek és magabiztosabbak. Egyszóval boldogabbak. Éppen ezért figyelj oda rá, hogy mindig időben ágyba kerüljenek!

3. Szabad játék - irányítás nélkül

A szabad játék, melynek során a gyerekek saját maguknak találtak ki játékokat, és önmagukat mulattatták, eltűnni látszik napjainkban. Mára a gyerekek túlterheltek, és olyan játékok bűvöletében élnek, melyek helyettük játszanak. Igen, tudom, hogy nagyon frankó az az új tablet, és szuper az új rádiótávirányítású autó, de legyen mellette egy nagy doboz építőkocka is! És kérlek, minden nap keressegy kis időt abban a zsúfolt napirendben, amikor gyermeked játszhat. A játék jót tesz a léleknek!

4. Engedd meg, hogy szabadon kiadhassa az érzéseit!

A gyerekek, ha mérgesek, vagy idegesek, kiabálnak. Sírnak, ha szomorúak.Talán még toporzékolnak is, vagy körbe-körbe rohangálnak, ha nem tudják, mit is éreznek. És ha szerencséd van, akkor mindezt a közeli bolt közepén teszik, ismerőseid szeme láttára. Hagyd őket! A gyerekeknek ki kell adniuk érzelmeiket.
A felnőttek már tudják, hogy hogyan kell civilizáltan kiereszteni a gőzt: találkoznak egy baráttal, és beszélgetnek, panaszkodnak, és tanácsokat, ötleteket, vigasztalást kapnak.
A gyereknek erre még nincs kialakult megoldási módszere, de valamit kezdenie kell a belső feszültséggel, ezért aztán sír, kiabál vagy toporzékol. Hagyd neki! A csitítás és megszégyenítés nem segít. Ha pedig kicsit lecsillapodott, ajánlj segítséget. Pillanatnyilag nehéz lehet elviselni a hisztit, de még mindig könnyebb, mint megküzdeni a negatív érzelmek utóhatásaival, melyek depresszióban, evészavarokban vagy más lelki problémákban csúcsosodhatnak ki.

5. Döntésképesség

A gyerekeknek nagyon kevés beleszólásuk van saját életük irányításába. Mindig azt teszik, amit mondanak nekik, oda mennek, ahová mondják, azt eszik, amit kapnak. Éppen ezért apró döntések is sokat jelenthetnek a gyermek boldogsága szempontjából.
Engedd meg gyermekednek, hogy saját maga határozzon a ruházatáról. Tedd lehetővé, hogy időnként - például hetente egyszer - ő választhassa ki, hogy mi legyen a vacsora. Kérdezd meg, milyen szakkörökre, különórákra, edzésekre szeretne járni.
Adj lehetőséget a döntésre, és figyeld, ahogy egyre többet mosolyog.

6. Hallgasd meg!

Gyermeked ösztönösen tudja, hogy mikor figyelsz rá valójában, és mikor kapcsolsz robotpilóta üzemmódra, amikor csak automatikus, semmitmondó válaszokat adsz. Ha gyermeked érzi, hogy odafigyelsz arra, amit mond, legyen az bármi Villám MCQueentől kezdve az iskolai problémákig, akkor erősebbnek érzi a kapcsolatotokat. Ez pedig szintén hozzájárul a boldogságához.

Itt vagy még? Mert ez az utolsó igazán fontos, talán ez a legfontosabb.

7. Feltétlen szeretet

A gyerekek rosszalkodnak. Mondhatod nekik, hogy ne ugráljanak a szobában, de megteszik, újra és újra. Aztán, ha megütik magukat, sírnak. A gyerekek próbálkoznak, és hibáznak, és időnként veszélyes dolgokat művelnek. Ne haragudj rájuk ezért, csak szeresd őket!
Ha a gyerekek tudják, hogy szüleik - bármi történik is - szeretik őket, akkor kevésbé vállalnak egészségtelen kockázatot. Önbizalmuk erősebbé válik, és határozottabbak döntéseikben, kevésbé hagyják, hogy mások befolyásolják őket. Megtanulják,hogy az emberek időnként tévednek, de a hibát helyre lehet hozni.
Amikor a gyerekek tudják, hogy szüleik - jóban vagy rosszban - velük vannak, akkor boldogok.


#1 Dr.BauerBela