Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2016. december 5., hétfő

ÚJJSZÜLÖTTKORI GENNYES KÖTŐHÁRTYA GYULLADÁS


#1 Dr.BauerBela

Babavárás magas vérnyomással



Babavárás magas vérnyomással
A magas vérnyomás nem csak a kismama egészségét, de a magzat fejlődését is veszélyezteti. Időben beállított, megfelelő gyógyszeres kezelés, és a várandósság alatt alkalmazott helyes életvitel mellett azonban a kismama és a baba egészségi állapota is jelentősen javítható, a szövődmények kialakulása részben megelőzhető, illetve kialakulásuk ideje és súlyossága befolyásolható.
Problémák a terhesség alatt
A magas vérnyomás kezelése – akár a terhesség alatt jelentkezik először, akár már ismert betegség mellett következik be  a fogantatás – jelentős szakmai odafigyelést igényel. Dr. Turi Zsuzsanna szülész-nőgyógyász, a Nőgyógyászati Központ problémás terhességek gondozására specializálódott orvosa elmondta, hogy a terhesség alatti magas vérnyomás azért is veszélyes, mert rontja a méhlepény vérellátását. Ezáltal kevesebb oxigén és tápanyag jut a magzathoz, a fejlődése így lemaradhat, a baba alacsonyabb súllyal, vagy oxygénhiányos szervkárosodással születhet. A magas vérnyomás következtében a méhlepény leválása is bekövetkezhet, ami az anyánál erős vérzést, véralvadási zavart okozhat; koraszülés, súlyos esetekben  elhalás következhet be.
Preeclampsia
A magas vérnyomás másik igen súlyos következménye a terhesség 20. hete után kialakuló “terhességi mérgezés”, toxémia, vagy preeclampsia néven is ismert tünetegyüttes. A terhességi mérgezés fokozatosan alakul ki, legfontosabb tünete a terhességi magas vérnyomás és fehérjevizelés, melyhez gyakran nagyfokú szöveti vizenyő is társul. A preeclampsia a kismamák 6-10 százalékánál fordul elő. A betegség kialakulása előtti napokban-hetekben már megjelennek a kezdeti tünetek, melyek észlelésekor haladéktalanul keressük fel kezelőorvosunkat. Állandó fejfájás, látászavarok, homályos látás, fényérzékenység, felső –  általában  gyomorszáj-tájéki vagy jobboldali - hasi fájdalom és gyors, több mint heti 2-3 kg súlygyarapodás, testszerte jelentkező “ vizesedés” jelezhetik a betegséget.
A várandósság ideje alatti gyógyszerszedésről
A kockázatok csökkentése  és a súlyos, életveszélyes  szövődmények elkerülése érdekében fontos a vérnyomás normalizálása a terhesség alatt – figyelmeztet a Nőgyógyászati Központ orvosa. Bizonyos készítmények biztonságosnak tekinthetők, mások - mint például az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlók, angiotenzin-receptor-blokkolók (ARB-k) és a renin-inhibitorok - általában kerülendők a terhesség alatt. Korábban már ismert és diagnosztizált magasvérnyomás betegség esetén már a tervezett teherbeesés előtt fel kell keresni a kezelőorvost, hogy ha szükséges, a gyógyszereken időben módosíthassanak. Várandósság alatt kialakult magasvérnyomás esetén a legfontosabb:  mielőbb felismerni a betegséget. A rendszeres vérnyomás mérések emelkedő eredménye és a vizeletben fehérjeürítés megjelenése mellett szöveti vizenyő, jelentős hirtelen súlygyarapodás, gyomortáji fájdalom, fejfájás, látászavar - szemtünetek is felhívhatják a figyelmet a betegségre. Ha igazolódik a gyanú, hogy a panaszokat a megemelkedett vérnyomás okozza, egy idejében megkezdett kezeléssel a szövődmények csökkenthetők , kialakulásuk ideje késleltethető, mely a méhen belül fejlődő magzat számára is jelentőséggel bír .
Átfogó kezelés
Terhesség alatti magasvérnyomás betegség esetén gyakori orvosi ellenőrzés szükséges a magzat méhen belüli - és az anya állapotának követésére. Az anyánál rendszeres, napi többszöri vérnyomás mérés mellett ( vérnyomásmérő monitor használata lehet szükséges a gyógyszerelés beállításához )  vizelet-, és vérvizsgálatok történnek hetente, vagy ennél sűrűbben is - az állapottól és eredményektől függően. Ultrahang ( a magzat biofizikális profil és méhen belüli keringésének vizsgálata ) és magzati szívhang vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizni kell a magzat méhen belüli állapotát és fejlődését is. A gyógyszeres kezelés egyénre szabott beállításán túl a kezelőorvos az életmódra vonatkozó tanácsokkal is segíti a kismamát. Jelentős túlsúly tovább ronthatja a tüneteket, így magas vérnyomás esetén fontos a helyes –  folyadékban, fehérjékben és vitaminokban gazdag, zsír- és fűszerszegény  - étrend összeállítása valamint a rendszeres testmozgás – mondja dr. Turi Zsuzsanna. Ezt úgyszintén mindenki részére, egyénre szabottan állítjuk be, hiszen a testsúlytól, panaszoktól, a kismama edzettségétől is függ, hogy milyen gyakorisággal, milyen típusú és intenzitású mozgást javaslunk.
Szülés és szoptatás
Egyénre szabott, időben észlelt és megkezdett, jól beállított kezelés mellett terhességi magasvérnyomás betegség esetén is a terhesség időtartama meghoszabbítható , enyhébb esetekben a terhesség kiviselhető, a koraszülés gyakorisága csökkenthető. Amennyiben a terhesség előrehaladtával a tünetek súlyosbodása jelentkezne, az anya és a magzat állapotát figyelembe véve szükség lehet a szülés idő előtti, a kiírt időpontnál korábbi beindítására, a terhesség befejezésére. Súlyosabb esetekben, vagy nagyon hirtelen - mind anyai mind magzati - állapotromlás esetén gyors terhesség befejezés - császármetszés válhat indokolttá. Ennek elbírálása minden esetben a kezelő- ellátó orvos feladata. A gyógyszerek szedését a szülés után is folytatni kell, mivel az elváltozások a terhesség után nem azonnal rendeződnek, hanem hetek  illetve néhány hónap alatt. A kezelőorvos minden esetben olyan készítményt vagy készítmények kombinációját fogja  javasolni, amely(ek)  szoptatás alatt is biztonsággal alkalmazható(k).  Terhességi magas vérnyomás esetén a tünetek rendszerint a szülés követően néhány héttel rendeződnek, a vérnyomás a normál értékekre visszaáll és a gyógyszeres kezelés elhagyható. Ilyen esetekben azonban fontos a rendszeres utánkövetés és orvosi ellenőrzés, mivel  a terhességi magas vérnyomás hajlamosíthat a későbbi években szív- és érrendszeri betegségekre.

#1 Dr.BauerBela

2016. december 4., vasárnap

A MARADANDÓ FOGAK SÉRÜLÉSEINEKREINPLANTÁCIÓJA GYERMEKEKNÉL

1-

 2-








#1 Dr.BauerBela

Hogyan kerülhető el a gátmetszés?



Hogyan kerülhető el a gátmetszés?
Kellő odafigyeléssel és e tanácsok betartásával nem csak a fiatal kismamák, hanem azok is megőrizhetik gátjuk épségét, akikhez később kopogtat be a gólya. Megváltoztak családalapítási szokásaink: egyre kevesebben mondják ki a boldogító igent, és egyre többen választják a házasságkötés nélküli kapcsolatot.
Az együttélési formák átalakulása, a biztos munkahely és az önálló egzisztencia megteremtésére való törekvés a gyermekvállalás időpontjának későbbre tolódását vonja maga után, s ez a terhesség és a szülés szempontjából is veszélyeket rejthet, melyek egy része azonban megelőzhető.
Bár a XX. század elején Magyarország Európa egyik leggyorsabban szaporodó országa volt, a ’70-es évek óta egyre csak fogyunk mi, magyarok. Pontosabban, nem csak mi, a nyugat-európai társadalmakra jellemző demográfiai trendek hasonló képet festenek; a termékenység sok helyen nem éri el a reprodukciós szintet.
Több tanulmány készült az okok feltérképezéséről s úgy tűnik, a változás hátterében – Magyarországon legalábbis -, nem a család centrikus gondolkodásmód hiánya, sokkal inkább a társadalmi-gazdasági tényezők által generált változások; kapcsolatok bizonytalansága, és az anyagi nehézségek állnak.

Minden esetre tény, hogy csökken a házasságok száma, erőteljesen emelkedik az először házasulók átlagos életkora, és nagymértékben kitolódott az első szülővé válás időpontja: olyannyira, hogy az utóbbi időben a harmincas éveiben járó nők korosztályában a leggyakoribb a szülés.
Miért veszélyes a kitolódott szülővé válási időpont?
Nos azért, mert a gyermekvállalásnak létezik egy optimális életkora, amely a nők 20-34 közötti életévei közé esik, ebben az időszakban jár a legkisebb egészségügyi kockázattal a gyermekvállalás mind az anyára, mind a gyermekére nézve.
Az évek múlásával egyrészt romlik a fogamzás esélye: minél idősebbek a petesejtek, annál hosszabb ideje vannak kitéve a környezeti ártalmak hatásainak, a férfiak spermiumszáma pedig évről évre 2%-kal csökken-, másfelől megnő a kromoszóma-rendellenességek (például: Down-kór), a magas vérnyomás, terhességi diabétesz és a vetélés kockázata.
Nem csak a terhesség, hanem maga a szülés is nehezebb lehet, hiszen az idő előrehaladtával csökken az ízületek, szövetek rugalmassága, gyengülnek az izmok, ezért gyakoribbak a szülészeti beavatkozások. Itt álljunk is meg egy pillanatra!

A kismamák egyik leggyakoribb szüléssel kapcsolatos félelme, mely a legvitatottabb és legsűrűbben alkalmazott beavatkozás: a gátmetszés. A gátmetszést az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet 2004-es adatai szerint az első szülések 91,4 százalékánál, általánosságban pedig 77,4 százalékban végeztek Magyarországon, noha a beavatkozás maradandó egészségügyi problémákat okozhat; fertőzéssel, vérzés- és medencefenék-rendellenességekkel járhat együtt, fájdalmassá teheti a szexuális életet, és a végbél záróizmainak sérülése nyomán széklet- vagy vizelettartási képtelenség, inkontinencia léphet fel.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen a gátmetszés, például koraszülés, farfekvéses szülés, fogó- vagy vákuumszülés esetén. A beavatkozásra általában akkor kerül sor, ha a hüvelyi szülés második, úgynevezett kitolási szakaszában nem tágul ki kellőképpen a hüvelybemenet, és a baba elakad.
Ilyenkor a magzati károsodás, illetve a gátrepedés elkerülése érdekében az orvos bemetszi a hüvely alsó szakaszától a végbélnyílásig terjedő terület, a gátat. Mi tehát a gátmetszés indikációja? Az elégtelen mértékű tágulás, a gátizmok rugalmatlansága. Ha tehát sikerül ezeket kiküszöbölni, jó eséllyel elkerülhetjük a beavatkozást!
Agátrepedés előfordulása és a gátmetszés szükségessége klinikailag bizonyítottan csökkenthető a hüvely természetes síkosságát fokozó szülészeti gél használatával, továbbá jelentős sikereket érhetünk el a szülés előtti hetekben alkalmazott gátmasszázzsal, a gátizmok erősítését célzó intim tornával, sőt, tudatos táplálkozással is; a fehérjében, vitaminokban gazdag étrend ugyanis segít megőrizni a szövetek rugalmasságát.
#1 Dr.BauerBela

2016. december 3., szombat

HORDEOLUM/ÁRPA/ ÉS CHALAZIA KÉPEKBEN



A hordeolum egy akut fájdalmas fertőzése a szemhéj mirigyeinek. Általában baktériumok okozzák.A hordeolum megjelenhet  a belső vagy külső szemhéjon.A  belső hordeolum, ami nem teljesen oldodik meg  egy ciszta szerü képletté válik./ chalazia/

1-KÓLSŐ ÁRPA



HÖRDEOLUM INTERN


4-cHALAZIA
5-CHALAZIA






#1 Dr.BauerBela

Egyre gyakoribb, de korántsem veszélytelen a császármetszés



Egyre gyakoribb, de korántsem veszélytelen a császármetszés



Császármetszésre elvileg csak azokban az esetekben van szükség, ha hüvelyi úton nagyobb lenne a szülés kockázata, az utóbbi években azonban hazánkban is megnőtt azoknak a kismamáknak a száma, akik hasi műtéttel szeretnék világra hozni gyermeküket. Ennek főként az a hiedelem az oka, hogy a császármetszés kíméletesebb a hüvelyi szülésnél, a hátrányokkal azonban már sokkal kevésbé vannak tisztában a leendő anyukák: a lehetséges veszélyek mellett áttekintettük, hogy mely esetekben érdemes valóban ezt a módszert választani.
A császármetszés főbb előnyei és hátrányai
Császármetszésnek nevezik azt a hasi műtétet, amelynek során a szülész a méh megnyitásával segíti világra a születendő babát: általánosságban elmondható, hogy bármely olyan anyai vagy magzati állapot esetén el lehet végezni az operációt, amely a hüvelyi szülést megnehezíti, illetve az anya vagy a magzat egészség- károsodásának fokozott kockázatával jár. Az eljárás előnyei közé tartozik, hogy jól időzíthető vele a szülés, emellett az anya és az orvos számára is kényelmes módszer: egy császár megvan félóra alatt, míg egy normál szülés akár hat-nyolc óráig is eltarthat. Nem biztos azonban, hogy az anya és a magzat számára valóban ez a legjobb választás a szüléshez, amelynek legfőbb oka, hogy ritka, de igen komoly terhességi szövődmények léphetnek fel. A műtét során előfordulhat melléksérülés – például a méh falán ejtett metszés továbbreped a méhet ellátó fő verőér irányába – ami jelentősebb vérzéssel járhat, ezt olykor nehéz uralni. A metszés helyén keletkező heg sohasem lesz olyan erős, mint az érintetlen izomszövet, így a következő terhességek esetében ez hegszétválást eredményezhet, amely egyaránt veszélyeztetheti a szülő nő és a magzat életét. A vágás okozta seb ezen kívül el is fertőződhet, majd begyulladhat, így a kórházi tartózkodás ideje is elhúzódhat. Még a legtisztább kórházakban is felléphetnek a hüvelyből vagy a műtő levegőjéből származó, illetve a különféle műszerek közvetítésével terjedő fertőzések, amelyek következményeként enyhe esetben gennyesedés, súlyos szövődményként pedig életveszélyes hashártyagyulladás alakulhat ki.
Az imént említett komplikációk következményeként egyes esetekben teljes méheltávolítást kell végezni a szülést követően. Az Oxford Egyetem orvosainak 2008 januárjában napvilágot látott átfogó tanulmánya szerint az első szülésnél császármetszésen átesett nőknél jelentősen megnő a méheltávolítás kockázata a következő szülésnél. Dr. Marian Knight és munkatársai 2005 februárjától egy éven át mintegy 800 000 szülés körülményeit és előzményeit vizsgálták meg az Egyesült Királyságban: az eredmények szerint azoknál a nőknél, akik első gyermeküket természetes úton szülték meg, csak minden harmincezredik esetben kellett a következő szülés esetén teljes méheltávolítást végrehajtani, akik viszont már az első alkalommal is császármetszéssel szültek, azoknál a második szülés esetén már minden 1300. esetben kellett végrehajtani a beavatkozást. Akiknek már kettő vagy több császármetszése is volt, ott a méheltávolítás szükségességének a valószínűsége még tovább növekedett. Méheltávolítás után nincs többé menstruáció, és sajnos nem lehetséges az anyaság sem, ezért fiatal nőknél csak abban az esetben végzik el ezt a beavatkozást, ha nincs más mód a gyógyításra. A szakemberek emiatt – a szakmai protokollnak megfelelően – a császármetszést követő 3 év során nem is tanácsolják a terhességet.
További fontos szempont, hogy a császármetszések száma véges, így az esetek döntő többségében legfeljebb három császármetszéssel végzett szülés engedélyezhető: ezeket követően a legtöbbször már annyira elhasználódik a méh, hogy nem javasolt egy negyedik császáros szülés.
Egyre több nő szeretne császárral szülni
Öt-tíz évvel ezelőtt még nem volt jellemző hazánkban, hogy a nők saját maguk kérvényezzék a császármetszéssel végzett szüléseket, így korábban kizárólag szakmai szempontok alapján döntötték el a szülész-szakorvosok, hogy ezt az eljárást választják-e. Az utóbbi években viszont jellemzővé vált, hogy a nők ezzel a módszerrel szeretnék világra hozni az újszülöttet, ami megegyezik a nyugati trendekkel: az Egyesült Államokban mára teljesen hétköznapivá vált ez az eljárás, de Németországban is minden harmadik csecsemő hasi műtéttel születik. Hazánkban is hasonlóvá a helyzet: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felmérései alapján elmondható, hogy az utóbbi 12 évben duplájára nőtt a császármetszések száma Magyarországon, így már nagyjából minden harmadik nő ezzel a módszerrel hozza világra gyermekét. Az is látható az adatokból, hogy óriási különbségek vannak az egyes megyék adatai között: van ahol a szülések számához viszonyítva kiemelkedően sok és van ahol kiemelkedően kevés császármetszést végeznek évente. Szakmai okokkal mindez nehezen magyarázható: a statisztika készítőinek feltételezései szerint a műtét elvégzése sokszor nem a szakmai protokollok alapján történhet, hanem az adott kórház orvosainak szokásai szerint, illetve annak megfelelően, hogy az adott orvos milyen “iskolában”, kinél tanult.

Császármetszés
A császármetszéses születések emelkedésében több szülész jelentősnek tartja azt a körülményt is, hogy az utóbbi évtizedekben megváltoztak maguk a terhes nők is. A szülő nők kora egyre növekszik, és több a meddőség után sikeresen kezelt asszony, az ilyen esetek pedig több komplikációt hordozhatnak. Az is növelheti a császárok számát, hogy ha az első szülés császárral történik, nagy valószínűséggel a második, harmadik gyermek is így születik, bár egy császáros szülés után az anyának még mindig 60-70 százalék esélye van arra, hogy természetes úton szüljön.
A főbb hiedelmek és a valóság
A kismamák körében főleg azok a hiedelmek váltak elterjedtté, amelyek szerint a császárral elvégzett szülés jóval kíméletesebb a hüvelyi szülésnél, sőt, egyes nők kifejezetten a hüvely, közvetve pedig a szexuális élet megóvása érdekében szeretnének így dönteni. A természetes szülés testre gyakorolt negatív hatását azonban teljes mértékben alaptalannak tartják a szakértők, hiszen a nők kilencven százaléka a szülést követő hat hónap múlva újra teljes értékű szexuális életet élhet.
Tény, hogy a császárral végzett szülésnél valóban nem kell “végigszenvedni” a vajúdás és szülés fájdalmait, mivel az anya alszik, vagy gerincvelői érzéstelenítés teszi teljesen érzéketlenné testének alsó kétharmadát. A már említett szövődményeken kívül azonban számítani lehet rá, hogy a varrat fájdalmasan húzódni fog és fájhat a mozgás, a köhögés, sőt a tüsszentés vagy a nevetés is. További hátrányként említhető, hogy a császárosoknak többnyire később indul be a tejelválasztásuk, mert a legtöbb kórházban nincs módjuk a szülés után közvetlenül és megfelelő gyakorisággal szoptatni. A természetes szülés után ezzel szemben az anya sokkal hamarabb gyógyul, egy-két óra múlva pedig már járkálhat, és többnyire nincs szükség az intenzív osztályon történő huszonnégy órás megfigyelésre sem. Egy másik gyakori érv a császármetszés mellett, hogy a magzatnál ne lépjen fel oxigénhiány és ennek következtében agykárosodás, amire a természetes szülésnél lehet némi esély. Ezt az indokot azonban nem igazolják a számok: annak ellenére, hogy egyre több a műtét, az oxigénhiányos esetek aránya több szakember szerint sem változott.
További hiedelem, hogy a császárral született baba szebb, mert nem viselte meg a szülés. Lehet ugyan, hogy az ilyen újszülöttnek gömbölyűbb a feje, de mivel ezek a babák gyakran vajúdás nélkül születnek, mintegy “váratlanul” érheti őket a szülés. Normális, hüvelyi szülés során a baba feje és egész teste is nagy nyomásnak van kitéve a szűk szülőcsatornában: a nyomás hatására nagy mennyiségű stresszhormon szabadul fel az apróság szervezetében, ami segíti őt a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban. Mivel a császáros babák ebből a szempontból sokszor felkészületlenebbek, gyakoribbak lehetnek náluk a különféle légzésproblémák, az aluszékonyság, továbbá szoptatási nehézségek is felléphetnek.
Mikor van szükség valóban császármetszésre?
Mint már említettük, a császármetszés elvégzése szakmailag csak abban az esetben indokolt, ha a hüvelyi szülésnél előre láthatóan nagyobb a szülés kockázata. Figyelembe lehet továbbá venni a kismama pszichés állapotát is: ha valaki valóban komolyan fél a hüvelyi szüléstől, akkor pszichológiai szakvéleménnyel szintén engedélyezhető számára a császármetszés.
Szakmailag valóban indokoltnak tekinthetőek a következő esetek: minden olyan állapot, amelynél az anya közvetlen életveszélybe kerülhet a szülés természetes úton történő folytatása esetén (ezek közé tartoznak például a terhességgel nem feltétlenül összefüggő szívinfarktus vagy tüdőembólia). További komoly indok a császármetszésre, ha az újszülött életét a súlyos oxigénhiány következtében fellépő fulladás fenyegeti: ez kialakulhat például a köldökzsinór összenyomódása vagy a méhlepény idő előtti leválása miatt. Megemlítendő még a terhességi mérgezés (toxémia) súlyos, görcsökkel járó formája (a toxémia tüneteit az anyai keringésbe jutó magzati sejtek váltják ki egy kóros immunológiai reakció révén). A felsoroltakon kívül olyan tényezők – elégtelen méhizom-tevékenyég, korábbi császármetszések, ikerterhesség vagy koraszülés – is indokolttá tehetik a műtétet, amelyeknél még a szülés természetes úton történő befejezése is sikerrel járhat, ez azonban nem garantált. Ezekben az esetekben mindig a szülést vezető orvos döntésén múlik, hogy a császármetszés alkalmazása mellett dönt-e vagy sem.

#1 Dr.BauerBela