Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. január 18., szerda

Spinális izomatrófia tünetei és kezelése

Spinális izomatrófia tünetei és kezelése
Mi a spinális izomatrófia?
A spinális izomatrófia egy olyan öröklött betegség, amely a gerincvelőben elhelyezkedő, az izmok beidegzését végző, az azokat mozgató idegsejtek pusztulását jelenti. Emiatt azok a beidegzett izmok, amelyeket ezek a sejtek működtetnének, nem tudnak dolgozni, elsorvadnak. Egy gerinc eredetű izomsorvadásról van tehát szó.
h i r d e t é s
A spinális izomatrófia előfordulása
Az irodalmi adatok szerint 100 ezer emberből 6-10 lehet érintett. Ez a statisztika viszont némiképp torzít, lévén a betegség öröklődik, így a probléma családon belül halmozódik. Emellett a spinális izomatrófia a gyerekeket jobban érinti: négy típusa közül három csecsemő-, illetve gyerekkorban jelenik meg, a betegek pedig jellemzően nem élik meg a felnőttkort.
A spinális izomatrófia okai
A spinális izomatrófia megjelenését az úgynevezett SMN-gén hibája okozza. Maga a betegség nem nemhez kötötten (tehát nem az X- vagy az Y-génhez kötötten), recesszív módon öröklődik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha a betegség kialakulásáért felelős két gén közül az egyik egészséges, akkor a gyerek nagy eséllyel csak hordozó lesz, nem betegszik meg. Ahhoz tehát, hogy valaki megbetegedjen, a betegséget mindkét szülőjének hordoznia kell. Emiatt e kórkép rejtettebb módon öröklődik.
A spinális izomatrófia diagnózisa
Az SMA-diagnózis fölállítása a tünetek, tehát klinikai kép és genetikai vizsgálat alapján történik. A kórmeghatározást segítheti az izmok, illetve a mozgató- és érzőidegek vizsgálatára is alkalmas EMG - ENG vizsgálat (electromyographia és electroneurographia).

Ez a teszt az izomműködésről, illetve az idegek vezetési sebességéről, valamint a kialakult, és az idegek mentén tovafutó ingerület nagyságáról ad felvilágosítást. 
EMG-vizsgálat során az izmok működése során keletkező elektromos jeleket rögzítik az izomba szúrt elektróda segítségével, ENG-vizsgálat során a vizsgálandó ideget a bőrön keresztül, elektródák segítségével ingerlik elektromos árammal, majd az ennek hatására létrejött mozgást figyelik. Következtetéseket az eltérésekből, illetve a vizsgálat során a műszer által nyert vezetési sebességekből és az ingerület nagyságából lehet levonni.


A spinális izomatrófia tünetei, kórlefolyása
A betegségnek négy típusa van, a komolyabb tüneteket okozó változatai gyermekkorban jelentkeznek. A betegség kórlefolyás annál gyorsabb, minél korábban jelennek meg első tünetei. A teljes kórlefolyás általában éveket ölel fel.

A spinális izomatrófia első típusa az úgynevezett Werdnig-Hoffman-kór, amely gyakorlatilag már a születéskor is észrevehető lehet (elképzelhető, hogy ezek a babák már magzatként is kevesebbet mozognak). Ha nem is születéskor, de legkésőbb a kicsik féléves koráig megjelennek a betegség tünetei. Ilyen a gyengébb, puhább izomtónus és a nem megfelelő mozgás. A szaknyelv ez utóbbiakra használja a hipotóniás izomzat kifejezést. Tipikus tünet az, hogy a kicsik nem emelik a fejüket, lábaikat pedig tónustalanul tartják. Ezek a gyerekek már felülni sem tanulnak meg, az esetek többségében hároméves koruk előtt elvesztik őket szüleik. A halál konkrét oka esetükben a légzőizmok gyengesége miatti légzési elégtelenség. Ez utóbbi a spinális izomatrófia valamennyi típusára igaz, lévén a légzésért felelő izmok szintén a gerincbe vannak beidegezve.

A betegség második típusa az úgynevezett Fried-Emery-kór, ami féléves kor után, de jellemzően kétéves kor előtt jelenik meg. Az alaptünet ez esetben is az izmok gyengesége, a gyenge izomtónus. Ez a gyengeség először a törzshöz közeli izmokban, tehát a nyaknál, a vállnál és a medencénél lesz észrevehető, később a kéz és a láb izmai lesznek érintettek, majd a távolabbi izmok is elgyengülnek, végül pedig a légzőizmoknál jelentkezik a probléma, majd beáll a légzési elégtelenség (jellemzően hároméves kor után, de még mindenképpen gyerekkorban). Mivel a betegség kettes típusa később jelentkezik, az érintett gyerekek általában még megtanulnak ülni, esetleg állni is. Járni viszont már nem.

A harmadik típus az úgynevezett Kugelberg-Welander-kór. Ennek tünetei 18-24 hónapos kor után jelentkeznek, lefolyása pedig enyhébb. Az érintett gyerekek ülni, állni és járni is megtanulnak, náluk általában már felnőtt korban, jellemzően tizennyolcadik életévük fölött következik be a légzési elégtelenség. Előtte azonban, a betegség előrehaladtával - az izmok gyengülése miatt - elvesztik járóképességüket.

A betegség negyedik, felnőttkori formája nagyon ritka, lefolyása pedig a gyerekkoriaknál enyhébb. Ez a típus az irodalmi adatok szerint nem vezet feltétlenül halálhoz, bár mivel 
az izomsorvadás előbb-utóbb e típusnál is eléri a légzőizmokat, így a betegség végkifejlete ez esetben is a légzési elégtelenség kell legyen.
A spinális izomatrófia kezelése
A spinális izomatrófiának jelenleg csak tüneti kezelése létezik, ami az izmok lehetőségek szerinti erősítését jelenti gyógytornával. Az izomgyengeség miatt a betegek testtartása sem megfelelő, emiatt testtartásjavító eljárásokra (például gyógyászati segédeszközökre, ortopédiai ellátásra) is szükség lehet. Idővel a betegek tolószékbe is kényszerülnek. Emellett a végstádiumban gondoskodni kell a táplálás fenntartásáról, akár mesterséges módon is, belgyógyász, táplálkozási szakértő közreműködésével (ennek oka, hogy a betegek végstádiumban már nyelni sem tudnak rendesen). Mivel e betegség utolsó fázisában a légzőizmok sem működnek megfelelően, a szervezet oxigénszintje is alacsonyabb lesz, így légzéstámogatás válhat szükségessé. A légzőfunkció rendszeres ellenőrzése pulmonológiai gondozás keretében történik. Az alacsony véroxigén szint, valamint a gyenge köhögési képesség (ennek oka szintén a gyengébb izomzatban keresendő) miatt a beteg fogékonyabb lehet a fertőzésekre, emiatt pedig plusz kezelésekre is szükségük lehet a betegeknek.

Az spinális izomatrófia csecsemőkorban jelentkező első típusánál már 
gyógytornára, érdemi kezelésre sem nagyon van mód, az érintett csecsemők esetében csak a táplálás fenntartására van lehetőség, akár mesterséges úton is.
A spinális izomatrófia megelőzése
Bár a spinális izomatrófia születés előtti szűrésére a Down-kórhoz hasonlóan van mód, rutinszerűen nem szűrik ezt a betegséget. Maga a szűrés egyébként vérvételt jelent. A gyermekvállalást tervező felnőttek körében szintén lehetséges az SMA kialakulását okozó hibás génváltozat szűrése, de rutinszerűen ezt sem végzik el.
Kapcso #1 Dr.BauerBela

2017. január 17., kedd

Izomdisztrófia tünetei és kezelése

Izomdisztrófia tünetei és kezelése





Mi az izomdisztrófia?
A progresszív izomdisztrófia összefoglaló név, különböző örökletes, krónikus, a vázizomzatot érintő betegségeket jelöl, melyek következtében fokozatosan csökken a működőképes izomtömeg. Az izomsorvadás oka valamennyi ilyen betegségnél egy izomfehérje károsodása vagy hiánya, ami idővel a teljes izomzat pusztulását is magával hozhatja, és sajnos egyelőre kezelhetetlen. A neurológus szakorvosok foglalkoznak vele.
h i r d e t é s
Az izomdisztrófia előfordulása
Gyermekkorban leggyakoribb formája az első leírójáról, Guillaume Duchenne-ről elnevezett típus, felnőtt korban pedig a miotóniás disztrófia. Mivel örökletes betegségekről van szó , a betegség családon belüli ismétlődésének kockázata igen nagy, de korai felismeréssel megelőzhető. Egyre több betegségben van lehetőség a hordozóság vizsgálatára és a magzati diagnosztikára.

Leggyakoribb formáit táblázatba foglaltuk:

Neve
Érintett izmok
Az első tünetek jelentkezése
Az érintettek neme
Öröklődése
Okai
Duchenne
nagy medence- és felső combizmok, szív, pseudohypertonia a vádlikban
2-5 éves korban
férfi
X-kromoszómás, recesszív
disztrofin-hiány
Becker (Becker-Kiener)
medenceöv, később vállöv izmai, esetleg szívizmok
6-19 éves korban
férfi
X-kromoszómás
disztrofin-hiány
Facio-, skapulo- humerális forma (Landouzy-Dejerine)
arcizomzat (ajkak,szemhéjak), vállöv, felkarok, később a lábak is
2-55 éves korban
férfi, nő
domináns
4. kromoszóma
Végtagövi disztrófiák*
Váll- és medenceizmok, az arc nem érintett
15-20 éves
férfi, nő
recesszív
15. kromoszóma
Miotóniás disztrófia
arcizmok, kezek, alkar, alsó lábszár izmai
valamennyi életkorban
férfi, nő
domináns
19.kromoszóma
Szemizom-disztrófia
alkarok és szemhéjak, szemizmok, néha a nyeléshez szükséges izomzat is
valamennyi életkorban, többnyire legkésőbb felnőttkorban
férfi, nő
domináns
*Domináns formák is léteznek, jelenleg a végtagövi izomdisztrófiák 15 típusát lehet elkülöníteni.

Az izomdisztrófiák szerencsére ritkán előforduló betegségek. Bár gyakoriságuk a világ egyes részein változik, átlagosan 100 000 emberre jut 10 megbetegedés, amelyek között vannak súlyosabb és enyhébb lefolyásúak is. A betegség ritkaságából adódik, hogy viszonylag kevés specialistája van.
Az izomdisztrófia tünetei
A betegség nem minden izmot érint egyformán, általában a törzs izmain, a váll- és medenceöv izmain, ritkábban a felső végtagokon kezdődik. Késői stádiumban valamennyi izom elsorvadhat, végül a légzőizmok is érintettek.

Az emésztőszerveket, a hólyagot, béltraktust, valamint az érzékszerveket és a szellemi tevékenységet általában nem érinti. Görcsös bénulások sem fordulnak elő. A betegség első jele a medenceizomzat gyengesége szokott lenni. A beteg nehezen fut, mászik lépcsőt, áll fel a székről. Később karjai is elgyengülnek, nem tudja őket felemelni. Néhány formánál a beteg azt veszi észre, hogy nem tudja rendesen becsukni a szempilláját, nem megy a fütyülés, és ezután jelentkezik a felkargyengeség (Duchenne- és Becker-féle disztrófia esetében). Ha a szívizom is érintett, gyors, egyenetlen szívverés léphet föl. A gerincoszlopot tartó izmok gyengülésével gerincferdülés mutatkozhat.
A Duchenne-típusnál a pici gyermekkorban jelentkező betegség súlyos lefolyású. Az ilyen betegségben szenvedő fiúgyermekeknél az első tünet lehet a járászavar, vagy a gyakori és indokolatlan elesések és fáradékonyság. A betegnél a vádli-izomzata gyakran megvastagszik, ami az izomszövet pusztulását jelzi. Ezért az izomzatuk gyengébb és fáradékonyabb. Általában a betegséget akkor szokták diagnoszitzálni, amikor az izomrostoknak már 40%-a elpusztult.

Később súlyos gerincdeformitás alakul ki, és már nem tudnak járni, sokszor tolókocsiba kényszerülnek. A betegek 90 százalékában a szívizom is beteg. A betegség gyorsan halad előre és többségük nem éri meg a felnőttkort. Az izomdisztrófia későbbi életkorban kezdődő és enyhébb lefolyású Becker-féle típusának tünetei kevésbé súlyosak, ezért az életkilátásaik is sokkal jobbak, 90%-uk megéri a felnőttkort. Ritkán kerülnek kerekesszékbe.

A Landouzy-Dejerin és a végtagövi disztrófiák csak ritkán súlyosak, a betegeknek normális életkilátásai vannak.

A miotóniás disztrófiáknál az izmok nem képesek rendesen ellazulni, ezért megrövidülhetnek (kontraktúrák képződnek), súlyosságuk szerint nagyon különbözőek lehetnek, súlyos formánál különböző kísérő tünetek is megjelennek, pl. szívritmus-zavarok, cukorbetegség és olykor értelmi visszamaradottság is.


Izomdisztrófia tünetei és kezelése
Az izomdisztrófia diagnózisa
Az örökletes izombetegségek diagnosztikájához ma már elengedhetetlen a molekuláris genetikai vizsgálat. Az izomsorvadás biztos diagnózisát gyerekeknél gyermekorvos, gyermek-ideggyógyász, a felnőtteknél neurológus szakorvos állítja föl. Magyarországon izombetegek ellátására specializálódott szakrendelések fogadják a betegeket.

Először részletes bel- és ideggyógyászati kivizsgálásra kerül sor. Megnézik az ízületeket, a gerincoszlop helyzetét. Megmérik az izomban működő enzim, a kreatinin-kináz vérbeli koncentrációját, magas értéke ugyanis izomkárosodásra utal, de nem csak izomdisztrófia esetén nő meg a koncentrációja. Esetenként további vér- és vizeletvizsgálatok is indokoltak lehetnek. Gyermekkorban különösen fontos az igen részletes betegség-történet ismerete és a családban esetleg hasonló betegségben szenvedők feltérképezése. Ez segítséget jelent az öröklődés módjának kiderítésében.

Speciális vizsgálat az elektromiográfia, melynek segítségével az egészségesnek látszó izmokban is meg lehet állapítani a betegséget. Az izombetegségek diagnosztikájában néha szükség van az izomból vett minta (izombiopszia) vizsgálatára. Az izom szerkezete fény- és elektronmikroszkóppal, valamint speciális festésekkel vizsgálható.

Az ultrahang- és röntgenvizsgálatok segítségével meg lehet állapítani, hogy mennyire előrehaladott a sorvadás. EKG-val ellenőrzik a szívizom állapotát.
Az izomdisztrófia kezelése
Az izomsorvadás nehéz feladat elé állítja az orvost, ugyanis magáról a sorvadás folyamatáról sokat tudunk, de a tulajdonképpeni ok lényegében ismeretlen. Speciális gyógyszere a betegségnek nincs.

A kezelés főként a tünetek enyhítését, az életminőség javítását célozza. Azt, hogy a beteg minél tovább megőrizze önállóságát, el tudja magát látni. Megfelelő gyógytornával meg lehet nyújtani a még ép rostok életét. A túlságosan megerőltető gyakorlatok éppúgy károsak, mint a túl gyengék. Egyes gyakorlatok, mint például a meleg, 32-34 fokos vízben való úszás az izomzat jobb vérellátását segítik.

A gyakorlatokat - melyek fontos része a légzőgyakorlat is - gyógytornásztól kell elsajátítani, ezután napi rendszerességgel egyedül is végezhetők. A betegség előrehaladtával gyógytornász és orvos együttműködése szükséges, hogy a beteggel együtt dönthessenek esetleges mozgást segítő ínműtétről vagy gyógyászati eszközök használatáról. Kifejlett gerincferdülés esetén is indokolt lehet a műtét.


Kapcsolódó cikkeink
#1 Dr.BauerBela

Az egész napot meghatározza, hogy milyen volt a reggeli

Az egész napot meghatározza, hogy milyen volt a reggeli
Reggeli nélkül indítani a napot, olyan, mint üzemanyag nélkül autóba ülni. A felmérések szerint azonban nem csak a felnőttek, a magyar gyerekek fele sem reggelizik. Pedig a szakemberek szerint ez a legfontosabb főétkezés, amelynek az energiabevitel 20 százalékát kellene adnia.
"A reggelizéssel kapcsolatos első számú szabály, hogy váljon a napi rutin részévé. A reggeli étkezés elhagyása ugyanis kiemelt kockázati tényezője a gyermekkori elhízásnak. Ezen túlmenően, azok a tanulók, akik nem reggeliznek, rosszabban teljesítenek az iskolában, gyengébb a memóriájuk és gyakran agresszívek. A reggeli étkezés adja meg azt a kezdő "energialöketet", amely az olyan megpróbáltatások közepette, mint a stressz, a rohanás vagy a fizikai munka, elengedhetetlen" - mondja Zentai Andrea, az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) osztályvezetője, dietetikusa.
A szakember szerint naponta ötször javasolt étkezni, és ezen belül a reggelinek kiemelt a jelentősége. A rendszeres reggelizés ugyanis csökkenti az elhízás veszélyét, segít koncentrálni, ellenállóbbá teszi a szervezetet a betegségekkel szemben, gyermekek esetében pedig hozzájárul a megfelelő növekedéshez. Ideális esetben a reggeli biztosítja a napi szükséges energiabevitel 20 százalékát.
"A három főétkezés: a reggeli, az ebéd és a vacsora fontossága ebben a sorrendben csökken. Ha valaki kevesebbet vacsorázik, az nem probléma, de a reggeli kihagyása például egy fizikai munkát végző ember esetében ájulással, rosszulléttel is végződhet. A vércukorszint ugyanis reggeli nélkül, vagy nem megfelelő energiatartalmú reggeli fogyasztása mellett könnyen leeshet" - mondja Duli Viktória, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) dietetikusa.
A reggeli étkezés pótolja az éjszakai energiabevitelt-kiesést. Sokan  úgy vélik, hogy ez felesleges, mivel alvás közben nem égetünk kalóriát. Ez azonban koránt sincs így: éjszaka ugyanúgy dobog a szív, működik az emésztőrendszer, mozgolódunk az ágyban.
Bőséges folyadék- és fehérjebevitelre van szükség reggel
Hogy visszaadjuk a szervezetnek a nyolc-tíz órás energiabevitel-kiesést, reggelizni kell, és az sem mindegy, hogy mit. Zentai Andrea szerint fontos, hogy a reggeli mindig tartalmazzon állati fehérjét, ami származhat tejtermékből, tojásból is, nem csak húsból. Ideális reggeli lehet például egy frissítő túrókrém teljes kiőrlésű pékáruval, vagy egy natúr joghurt zabpehellyel, melyet ajánlott kiegészíteni nyers zöldséggel, gyümölccsel, és természetesen különösen fontos, a bőséges folyadékfogyasztás.
Duli Viktória szerint olyan italt érdemes fogyasztani reggel, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot: a legjobb a víz vagy a tej. Gyermekek esetében kerülendő a kakaó, a cukros tea vagy a karamellás tej: a gyermekkori rutin ugyanis könnyen rossz szokássá válik, és bár a kisgyermekek még lemozogják a hozzáadott cukorként felvett plusz energiát, egy irodában dolgozó felnőttnél a plusz energia nem hasznosul, ami könnyen elhízáshoz vezethet.
A gyümölcslé, cukros tea fogyasztása csak speciális esetekben ajánlott, például meghűléses betegség miatti étvágytalanság esetén, vagy a terhesség kezdetén, a rosszullétek enyhítésére. Ilyenkor, annak ellenére, hogy nem kívánjuk az ételt, a szervezetnek ugyanúgy szüksége van az energiára, amelyet ily módon pótolhatunk.

A magyar gyerekek fele nem reggelizik
Nem elég azonban, ha a reggeli szerepel a napi étkezések között, arra is figyelni kell, hogy ki mit és mennyit eszik reggelire. Duli Viktória szerint az, hogy a különböző korosztályok számára mi az ideális reggeli, alapjaiban hasonló, mennyiségileg viszont eltérő.
Az általános reggeli egy szelet teljes kiőrlésű kenyér margarinnal és friss zöldséggel. Fontos, hogy a zöldség ne csak egy szelet paprika, vagy egy negyed paradicsom legyen. Egy reggeli alkalmával legalább egy egész paradicsom vagy paprika fogyasztása az ideális. Gyermekek számára optimális, rostokban, kalciumban és vitaminokban gazdag és gyorsan el is készíthető reggeli a zabpehely natúr joghurttal és gyümölccsel.
Az OÉTI 2010-es Startolj reggelivel! iskolareggeli programjának keretében elvégzett felmérés adatai szerint a magyar gyermekek 45 százaléka egyáltalán nem reggelizik. A gyerekek közel fele reggeli nélkül érkezik meg az iskolába, óvodába, amit az intézményeknek ajánlott lenne szem előtt tartania, és olyan ételt adni tízóraira, amely pótolja a reggelit is. Az OÉTI ajánlása szerint, amennyiben lehetőség van rá, érdemes lenne bevezetni az első óra előtt vagy után elfogyasztható iskolareggelit, vagy az iskolatej- és a zöldség-, gyümölcsprogramokat teljes őrlésű gabonával kiegészíteni, így biztosítva, hogy legkésőbb a második óra kezdetéig táplálékhoz jussanak a gyermekek.
Az ideális reggeli
Legyen kalciumban gazdag!
A magyar társadalom alapvetően kalciumhiányos, ezért a fokozott kalciumbevitel mindenki számára javasolt, de a gyermekeknek, időseknek, várandósoknak és változó korú nőknek hatványozottan ajánlott. A reggelit ezért mindenképpen érdemes egy pohár tejjel, natúr joghurttal, sajttal vagy sovány túróval kiegészíteni.
Kamaszkorban nő az energiaszükséglet
Kamaszkorban megnő a szervezet energiaigénye. A megnövekedett szénhidrátbevitel mellett fontos az állati eredetű fehérjeszükséglet biztosítása, ezért érdemes olyan élelmiszerekkel kiegészíteni a reggelit, amelyek tartalmaznak állati fehérjét. Ilyenek például a tejtermékek, a hal vagy a tojás.
Meghűlés esetén jöhet a cukros folyadék
A beteg ember általában étvágytalan, de ha van is étvágya, szervezetét nem ajánlott nehéz ételekkel terhelni. Ilyenkor ideális reggeli egy joghurt, vagy egy vitamindús gyümölcssaláta kis mézzel. Kiemelten fontos ilyenkor a folyadékbevitel, és ilyenkor tehetünk cukrot, mézet is bele, hogy plusz energiával segítsük a szervezet gyógyulását.
Várandósoknak könnyű saláta, rostban gazdag reggeli ajánlott
Tévhit, hogy a kismama kettő helyett eszik, energiaszükséglete a várandósság ideje alatt csupán 20-30 százalékkal nő. A kezdeti émelygéses időszakban reggelire a könnyű saláta, gyümölcs, joghurt fogyasztása javasolt, illetve, mivel ilyenkor sok kismama nem tud megfelelően táplálkozni, szintén javasolt a cukros italok fogyasztása is. Várandósság alatt problémát okozhat a székrekedés is, amin segíthetnek a rostokban gazdag ételek (korpa, zöldségek, gyümölcsök). A gyomorégéssel küzdő kismamáknak a gyomorsav lekötésére teljes kiőrlésű keksz ajánlott a főétkezések között.
Változó korban csökkenteni kell a mennyiséget
A változó korban lévő nőknek a hormonális változások miatt ajánlott csökkenteni energia-bevitelüket, és leszokni a nassolásról, valamint ha eddig nem sportoltak, elkezdeni egy aktívabb életet. A csontritkulás elkerülésére a reggeli mellé nekik is ajánlott tejet, tejterméket fogyasztani.




#1 Dr.BauerBela

2017. január 16., hétfő

CELULITIS ORBITAE


2-












Betegség megnevezésének szinonímái:
·         Szemüregi cellulitis
·         Orbital cellulitis
·         Szemüreg laza kötőszövetének gyulladása
BNO:
·         H0500
Alapadatok:
·         Férfi: Bármely életkorban előfordulhat
·         Nő: Bármely életkorban előfordulhat
Betegség leírása:
·         A szemüreg kötőszöveti gyulladása.
Betegség lefolyása:
·         Anatómiai háttér:

Az orbita, vagy szemüreg a szem védelmét és szabad mozgását biztosító csontos ürege a koponyának. Előrefelé tágan nyitott, hátrafelé egyre szűkülő, gúla alakú tér, mely hátul, a gúla csúcsában több nyílással, keskeny járattal közlekedik a koponya agyat magába foglaló része felé. Itt érkezik a látóideg a szemhez, a szem izmaihoz futó egyéb idegek, valamint a szemhez futó erek, artériák és vénák. Az idegek, erek és izmok között, körül laza kötőszövet és zsírszövet béleli az üreget. A szemüreg felső, halántéki oldalán foglal helyet a könnymirigy, és az alsó, orr felőli részen a könny elvezető rendszeréhez tartozó könnyzacskó. A szemüreg gyulladásos folyamataival kapcsolatban fontos megemlíteni a szomszédságában lévő egyéb üregeket is, mivel ezek gyulladása gyakran terjed az orbitára. Felül a homloküreg, az orr felől a rostacsont üregei, alul pedig az arcüreg határolják.

A betegség leírása:

A szemüregi cellulitis oka: az esetek több, mint a felében közvetlenül ráterjed a sinusitis (arc melléküreg gyulladásai), arc és ajak fertőzése. A szemben lévő idegentest, bevérzés befertőződik és hamar vált ki éles és erős fájdalmat. Haematogen (vérben keringő kórokozó eljut a szembe) mód ritkán fordul elő.
 

Gyermekeknél elsősorban a sinusitis maxillaris/ethmoidalis, felnőtteknél a sinusitis frontalis a fertőzés forrása. Dacryocystitis ( könnytömlő gyulladás), fogak gennyes gyulladása, intracranialis (koponyán belüli gyulladások) vezethetnek orbitalis cellulitishez. Gyermekeknél viszonylag gyakori az arcüregben lévő idegentest, mely hamar befertőződik. A szemüreg csontjainak a frakturái szintén a szem fertőzéseihez vezetnek már 24-48 órával a bekövetkezett sérülés után. Ritkán sebészeti beavatkozást követően felléphet az melléküreg-gyulladás (orbitalis daganat, vagy kancsal-műtét).

A betegség tünetei: fájdalom, szemhéj odema (vizenyő) és pirosság/vörösség, szem gennyes váladékozása. A szem előesése (proptosis, exophtalmus) néhány nappal később mutatkozik. Gyakori a szem mozgásának a korlátozása, mert szemmozgás esetén a fájdalom fokozódik. Szem belnyomása fokozott. Sajnos gyorsan jelentkezhet a szemlátás vesztése, mert a nervus opticus nyomás alatt van, de előfordul a neuritis optica és a szem vasculitise is.
 

Láz, fejfájás jelentős, az orrváladékozás kifejezett, a beteg étvágytalan.
 


#1 Dr.BauerBela

A gerincferdülés tünetei gyermekeknél.



A gerincferdülés tünetei gyermekeknél.
A gyerekek többnyire nem panaszkodnak fájdalomra, általában a szüleik vagy a tanáraik veszik észre a hibás tartást. Iskolakezdéssel kapcsolatos kérdések Az iskola (újra)kezdés számos kérdést vet fel a legtöbb szülőben, hiszen a lusta nyári napok után olyan időszak következik, mikor vissza kell állni a szervezettebb, egészségesebb táplálkozásra, lefekvési rutinra, s az őszi influenzaszezon miatt a gyermekünk egészségére is jobban oda kell figyelni. A leggyakoribb kérdések az iskolakezdéssel kapcsolatban>> A gerincferdülés (scoliosis) tünetei többnyire tizenéves korban jelentkeznek, és évről-évre súlyosbodhatnak. A gerincfájdalom tünete lehet  a hátfájás, a zsibbadás és a csökkent fizikai terhelhetőség is - vedd komolyan, ha csemetéd a fentiek valamelyikéről panaszkodik, még akkor is, ha a látszat inkább egyszerű iskolaundorra enged következtetni. A problémát jelezheti az úgymond hanyag tartás is - a megoldást nem az jelenti, ha időről időre rászólsz a lurkóra, hogy húzza ki magát.
 A legtipikusabb tünete az, hogy egyik váll rendszerint feljebb van a másiknál, mivel a vállak és a medence vonalának párhuzama megszűnik. A gerincferdülés következtében a gerincoszlop és a csigolyák idő előtt elhasználódnak. A fájdalom hosszabb ideig tartó ülő- vagy álló helyzet után jelentkezik, és gyakran a csípő és térdízületre is kihat. Nagyon súlyos esetben a gerinc görbülete olyan mértékű lehet, hogy a törzs megrövidüléséhez vezet, a mellkas és a hasüreg számára is kevesebb hely jut, és mivel a tüdőnek sincs elegendő helye, légszomj is kialakulhat.
A bemutatott lépeken-
Tipikus scoliosis torzulások láthatók előre hajlító klinikai vizsgálati állapotbani egy 12 éves lánygyermeknél

1-



2-



#1 Dr.BauerBela