Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. július 26., szerda

NYSTAGMUS/SZEMTEKEFREZGÉS


A szemgolyók akaratlan, ritmusos rezgése, melyben egy lassú rezgéssort egy gyors követ. A nisztagmus lehet spon
tán, de kiválthatja egyes veleszületett vagy szerzett rendellenesség is, utalva az agy és a belső fül rendellenes működésére, beleértve az egyensúly különböző zavarait is.
#1 Dr.BauerBela

2017. július 25., kedd

#1 Dr.BauerBela

ZÁRT MITTESZEREK/COMEDO/KÉPEKBEN

1-


2-



3-



4-



5-










6- #1 Dr.BauerBela

SZEMTEKEREZGÉS/NYSTAGMUS/

Szemtekerezgés (nystagmus)

A bulbus oculi akaratunktól független, ritmikus, rezgésszerű vagy unduláló, kisebb-nagyobb gyorsaságú ide-oda mozgásait nystagmusnak nevezzük.
Lehet fiziológiás és patológiás. Fiziológiás nystagmus az optokinetikus nystagmus, amelynek tipikus példája a mozgó vonat ablakán kitekintő, tájat néző szemen jön létre. Az optokinetikus nystagmus horizontális és szökellő jellegű. Felhasználható a látásélesség objektív vizsgálatára, és ezáltal az aggraváció leleplezésére: 40 cm magasságú, függőlegesen fekete-fehér csíkozású hengert forgatunk a vizsgált szeme előtt. A hengereken a csíkok vastagsága különböző. Míg a vizsgált a csíkokat különállónak látja, addig nystagmusa van, ha a csíkok nagyon vékonyak és összefüggő szürkés szín alakul ki a hengeren, akkor a nystagmus megszűnik. Azon csíkok vastagságából, ahol még látható a nystagmus, kiszámítható a látásélesség. Fiziológiás nystagmus a maximális oldalra nézéskor keletkező szemtekerezgés.
Patológiás nystagmus lehet a labyrinthus eredetű nystagmus. A n. vestibularis fokozott ingerlékenysége miatt jön létre. Néha agydaganat korai jele a centrális eredetű nystagmus. A vestibularis agyidegmagvakban létrejövő kompresszió vagy daganatos infiltráció okozza.

Egyéb nystagmusformák

Congenitalis nystagmus. Jellemzője, hogy már az újszülöttön látható, fixáláskor fokozódik, horizontális irányú, nagy hullámú.
Latens nystagmus. Az egyik szem letakarásakor a másik szemen látjuk. A korai kancsalság vagy latens strabismus tünete.
Amblyopiás nystagmus. Oka bilateralis veleszületett gyengelátás. Az amblyopia különböző szembetegségek miatt alakul ki.
Toxikus nystagmus . Mérgek, narkotikumok, alkohol okozhatja. Oldalra nézéskor fokozódik. Cerebelláris eredetű.
A nystagmus vizsgálatára szolgál a nystagmográf. A szemorvos feladata a szemészeti okok kizárása vagy bizonyítása. A nystagmus nem gyógyítható.

Összefoglalás

A bénulásos kancsalságra jellemző, hogy a kancsalsági szög a különböző tekintési irányokban változik. A kancsalság miatt kettősképek keletkeznek, amelyek a beteget zavarják. Csak ritkán alakul ki szuppresszió, amely a kettősképek csökkenését, elmúlását jelenti.
A 12 agyideg közül 3 a külső szemizmok beidegzésében vesz részt (n. trochlearis: m. obl. sup., n. abducens: m. rect. ext., n. oculomot: m. rect. sup., inf., med., m. obl. inf.). Az idegek bénulása az általa beidegzett izmok csökkent funkcióját vagy működésképtelenségét okozza. A szemorvos feladata megállapítani, hogy melyik ideg bénult. Ennek vizsgálata úgy történik, hogy a kilenc fő tekintési irányba nézetve a beteget, megállapítjuk, hogy hol keletkeznek kettősképek. A kettősképekre két szabály vonatkozik:
1. mindig a perifériás kép tartozik a bénult szemhez
2. a hibás kép ott keletkezik, ahová a bénult izom vitte volna a szemgolyót
Az egyes izmok bénulásának jellegzetes tünetei vannak: a n. abducens paresise a m. rectus lateralis bénulását okozza, amelynek következtében a bénulás oldalán a szem befelé kancsalít, és kifelé tekintése akadályozott. A n.trochlearis paraesisében (m. obliqus superior bénulás) befelé és lefelé tekintéskor a bénult szem mozgása elmarad az ép szemhez képest. A n. oculomotorius bénulása négy külső szemizom működését károsítja: m. rectus superior, inferior, medialis és m. obliqus inferior. A bénult oldalon a szem kifelé és lefelé tekintő helyzetben áll. A m. levator palpebrae superioris bénulása miatt ptosis is kialakul. Ha ezekhez a tünetekhez tág, fényre nem vagy renyhén reagáló pupilla társul, akkor a kiváló ok valószínű az a. communicans posterior aneurizmája. Ha nincs pupillareakció-kiesés, úgy vaszkuláris okokra gondolhatunk. A szemizom-bénulások kombináltan is előfordulhatnak.
A szemizmok csökkent működését nem csak az idegek bénulása okozhatja. A myastheniákban változó mértékű ptosis és motilitászavar fordul elő.
Az endokrin orbitopathiák akut szakaszában változó mértékű és irányú szemmozgászavarok fordulnak elő, amelynek oka az izmok gyulladásos beszűrődése. A krónikus szakaszban hegesedés alakul ki. Az izmok hegesedése által okozott szemmozgászavarok műtéttel gyógyíthatók.
A supranucleáris bénulásokban tekintészavarok jellemzők. Az asszociált bénulásokban a kóros folyamat a capsula interna felett van, a beteg a kóros oldalon felfelé és kifelé tekint. Az internucleáris bénulásra jellemző, hogy a kóros oldalon az addukció igen lassú, míg a másik oldalon normális.
A szemtekerezgés előfordulhat fiziológiásan és kóros körülmények között. A kóros rezgések központi idegrendszeri bántalmak tünetei.

Ellenőrizze tudását!

Mi a különbség az akkommodativ és a bénulásos kancsalság között?
Mi a jelentősége a pupilla reakciózavarának egyoldali oculomotorius paresis esetében?
A nystagmus formái és okai. Milyen nystagmusa van a congenitalis cataractás gyermeknek, ha nem történik a műtét időben?
#1 Dr.BauerBela

2017. július 24., hétfő

CSECSEMŐKORI ÉRDAGANATOK KLINIKAI FORMÁI KÉPEKBEN

1-



2-





3-



4-



5-



6-



7-





8-



9-





1O-



11-






12-



13-



14-

#1 Dr.BauerBela

Fertőzésre hajlamos, krónikus beteg gyermekek és a védőoltás



Fertőzésre hajlamos, krónikus beteg gyermekek és a védőoltás
Előfordulnak krónikus betegségek, amelyek különösen fontossá teszik, hogy a gyermek a kötelező védőoltásokon túl is oltva legyen bizonyos fertőzésekkel szemben, valamint olyanok is, amelyek fennállása esetén az oltás ellenjavallt.

Szerző: Dr. Novák Hunor | Lektor: Dr. Ipolyi-Topál Gitta
Publikálás dátuma: 2015-10-05
Normális, ha egy gyermek gyakran betegeskedik?
A statisztikák azt mutatják: 6 éves kor alatt átlagosan legalább 6 megfázás fordul elő évente egy gyermeknél, s az átlagosan 12 napig tart. Nehéz meghatározni, mi számít kórosan soknak, az orvos azonban megpróbálhatja kizárni azokat az okokat, amik fokozzák a fertőzésekre való hajlamot. A kivizsgálásnak nem csak az immunológiai vizsgálat a része, keresni kell egyéb, akár ritka betegségeket, tényezőket is (krónikus betegségek, hormonális zavar, lépműködési zavar, helytelen táplálkozás és életmód stb.). Ténylegesen komoly betegség a gyakori felső légúti fertőzések hátterében szerencsére viszonylag ritka. Az alapbetegségek befolyásolhatják azt, hogy egy gyermeknek kaphat-e bizonyos védőoltásokat, illetve hogy a kötelezőkön kívül még melyeket kell megkapnia.



A védőoltás az orvostudomány legnagyobb találmánya
A védőoltások világszerte százmilliók életét mentették meg, használatuk biztonságos, életmentő hasznuk messze felülmúlják a minimális kockázatukat. A kötelező védőoltások tekintetében hazánk az egyik legjobban kiépített rendszerrel büszkélkedhet. A kötelezőkön túl számos egyéb, nem kötelező védőoltás beadására is van lehetőség, amelyek megelőzésként hasznosak a fertőzésre valamilyen okból hajlamos gyermekek esetében is.
Léphiány vagy lépfunkciózavar esetén az oltások különösen fontosak
A lép kulcsfontosságú szerepet játszik a fertőzések, különösen a tokos baktériumok elleni védelemben. A lép funkciózavara vagy hiánya esetén fokozott a súlyos, akár halálos fertőzések kockázata. A lép funkciójának zavarához vezethet többek között a kezeletlen, nem felismert gluténérzékenység (cöliákia), a gyulladásos bélbetegségek és egyes autoimmun betegségek is. A betegség vagy sérülés miatti lépeltávolítás után a fertőzés kockázata jelentős. Három baktérium jelenthet nagy problémát, ezek ellen azonban létezik védőoltás:
  • A Pneumococcus tüdőgyulladást, gennyes középfülgyulladást és agyhártyagyulladást okozhat, a védőoltás 2014 közepe óta születő újszülöttek számára kötelező (a régebben születetteknek szabadon választható volt).
  • A Meningococcus járványos gerincvelő- és agyhártyagyulladást okoz. A legtöbb törzs ellen van védőoltás, tavaly óta pedig hazánkban is kapható a gyakori és veszélyes, B-típusú Meningococcus-törzs elleni oltás is.
  • A Haemophilus influenzae agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást, középfülgyulladást, szepszist okozhat, a veszélyes törzs elleni védőoltás 1999 óta mindenkinek kötelező.
Negyedik oltásként ajánlott továbbá évente a szezonális influenza oltás beadása (a trivalens oltóanyag háromféle vírustörzs ellen véd). Fontos ezeknek az oltásoknak az időzítése és szükség esetén későbbi ismétlése is. A fenti, különösen a tokos baktériumok elleni védőoltások azok számára is ajánlottak, akinél nincs kimutatott lépfunkciózavar.
Amikor nem ajánlott oltani
Vannak gyermekek, akiknek az oltása ellenjavallt, vagy csak oltási szaktanácsadóval történő konzultációt követően adható be. Ide tartoznak
  • az oltóanyag komponenseire allergiás gyermekek,
  • egyes speciális immunhiánnyal rendelkezők,
  • az immunrendszert gyengítő szereket szedők (immunszupresszív szerek, szteroid),
  • krónikus fertőzésben szenvedők stb.
Ezekben az esetekben az előny/kockázat arányt kell mérlegelnie az orvosnak.
A valamilyen okból oltatlan gyermekek szempontjából különösen fontos a nyájimmunitás, vagyis hogy a körülöttük élők oltva legyenek, így megvédjék őt a fertőző betegségektől!

#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

FERTŐZŐMACSKABETEGSÉGEK



  FERTŐZŐ MACSKABETEGSÉGEK
 Amennyiben házikedvencünk megbetegszik, viselkedése alapjaiban megváltozik. Étvágytalan, levert, szőre is felborzolódik, gubbaszt, nem hallatja a hangját, félrehúzódva összegömbölyödik, hideg padlóra fekszik, hasmenése van, tüsszög.  Érdemes figyelemmel kisérni állapotát, kedélyét, mert ezek jelzik, probléma van az egészséggel. 
 FERTŐZŐ BETEGSÉGEK I.
PANLEUCOPAENIA - Fertőző gyomor- és bélgyulladás 
Ez a macskák legveszélyesebb betegsége. A tünetek a fertőzést követően 4-10 nappal jelentkeznek. Elsősorban fiatal, oltatlan macskákon fordul elő. Sokszor a leglelkiismeretsebb kezelés ellenére is az állat belepusztul a betegségbe. Az első tünetek : hányás (sárga, habos) és a macska nem eszik és folyadékot sem vesz magához. Így súlyos folyadékveszteség, kiszáradás következhet be. Az állat lázas lesz, ezért gyakran a hideg kőpadlóra fekszik. Nehezen gyógyítható betegség, intenzív infúziós kezelést igényel (folyadék, ásványi sók, tápanyagok). Könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. 
MEGELŐZHETŐ: ISMÉTLŐ VÉDŐOLTÁSSAL
 RHINOTRACHEITIS - Macskanátha
 Cseppfertőzés útján terjedő, emberre veszélytelen betegség. Lázas állapot kíséri lefolyását,kötőhártyagyulladás, orrfolyás, arc- és homloküreggyulladás jellemzi. Különösen kóbor állatokon gyakori, összeragadt szem, szörcsögő légvétel, orrdugulás jellemzi. Fontos, hogy a beteg állat időben orvosi kezelést kapjon. Az elhullás kevésbé gyakori, mint a fertőző gyomor- és bélgyulladás esetén.
 A BETEGSÉG VÉDŐOLTÁSSAL MEGELŐZHETŐ!
FeLV – Feline Leukémis Virus – Macska leukózis virus –„ MACSKA LEUKÉMIA”
  Ez a betegség sajnos gyógyíthatatlan. Károsodik a vérképző rendszer, a fehérvérsejtek rosszindulatú változásai daganatokat, vagy leukémia kialakulását eredményezi. Terjedése: nyállal, vizelettel, tejjel, ürülékkel és nemi úton. Tünetek: különböző vérzések, hányás, a nyirokcsomók megduzzadása. Gyakran másodlagos betegségek is kisérhetik.
  Lappangási ideje: akár több hónap is lehet. 
BIZTONSÁGOS MEGELŐZÉS: ÉVENKÉNTI VÉDŐOLTÁS

  FIV – Feline Immunodeficiency Virus – Immunhiányos betegséget okozó vírus -- „MACSKA AIDS” A Leukózishoz hasonló, tüneteiben és terjedési módjában is azonos betegség. A FIV az emberre veszélytelen!! Tünetei gyakran évek múlva, öregebb korban, vagy más betegségek folyamán jelentkeznek Megfelelő gondoskodás mellett az állat 1-2 évig is elélhet. Lappangási ideje: hosszú.

GYÓGYÍTHATATLAN. OLTÁS NINCS ELLENE

FIP – Feline Infectious Perionitis – FERTŐZŐ HASHÁRTYAGYULLADÁS
Tünetei bizonytalanok, gyors fertőzése, mindenképpen halálos kimenetele miatt az egyik legveszélyesebb betegség. Két fajtája létezik: a száraz és a nedves. A betegség utolsó fázisában a hasüreg megtelik folyadékkal, mely körte formát kölcsönöz a macskának. (nem minden esetben alakul ki). A száraz változatnál szem- és idegi betegségek figyelhetők meg. Étvágytalanság, súlyveszteség, hasmenés kisérheti. Terjedése: nyál, vizelet, tej ürülék, érintkezés útján. Orcsepp védelem van, de ez nem nyújt 100%-os védelmet, és a vírusteszt  az állat egész életében pozitív lesz!
 A BETEGSÉG 95%-BAN HALÁLOS
Aujeszky-féle betegség - Álveszettség  
Nyers sertéshús fogyasztása esetén fordulhet elő ilyen - a veszettségehez nagyon hasonló tüneteket mutató betegség, csak ennek a betegségnek rövidebb a lappangási ideje. Tünetei: viszketés, nyáladzás, fokozott izgalmi állapot, pupillák különböző mértékben tágultak, bénulás, izomgörcs. Az ilyen betegségben szenvedő állatot el kell altatni, megrövidítve ezzel szenvedését. 
MEGELŐZÉSE: KIZÁRÓLAG FŐTT SERTÉSHÚS ADHATÓ - A BETEGSÉG GYÓGYÍTHATATLAN
  VESZETTSÉG 
Tüneteiben nagyon hasonló az álveszettséghez. A kóbor macskák komoly veszélyt jelenthetnek, mint hordozók. A kijáró macskákat minimum két évente be kell oltatni veszettség ellen. Ismeretlen (vagy oltatlan) macska harapása esetén két hét karantént ír elő a törvény, hogy az esetleges tünetek megjelenhessenek. Amennyiben az állat nem megfigyelhető, el kell kezdeni a megharapott személy megelőző oltását. Amikor a tünetek már jelentkeznek, a veszett állat, ember már nem gyógyítható.
  MEGELŐZÉS: RENDSZERES VÉDŐOLTÁSSAL
TOXOPLAZMÓZIS 
Toxoplazmózis Emberre is átterjedő fertőzés. Terhes nőkre különösen veszélyes, mivel magzati károsodást okozhat. A macska kórokozóval szennyezett nyers hús, vagy rágcsáló elfogyasztásával fertőződhet.A nyirokmirigyek és az orr nyálkahártya megduzzad, kölyök esetében akut tüdőgyulladást okoz. Emberre az állat székletéből kerülhet át a kórokozó. (Ezért is fontos, hogy az állat nyers élelmiszert ne nagyon fogyasszon.)
  VÉDŐOLTÁS ELLENE NINCSEN A MACSKAKARMOLÁSI BETEGSÉG- az ember szempontjából is igen fontos!  
A macska betegségét Bartonellózisnak nevezzük. 
A macskakarmolás hamar beheged, s nyom nélkül elmúlik. Olykor azonban a bőrsérülés helyén piros folt, majd göb jelenik meg, azután általában egy környéki nyirokcsomó megduzzad, a beteg belázasodik, s egyéb tünetei is lehetnek neki. A baj rendszerint magától elmúlik, a szövődményes eseteket azonban antibiotikummal kell kezelni. Sokan szeretnek játszadozni a macskájukkal. Habár kedvencük ügyel arra, hogy a gazdit ne karmolja meg, a játék hevében ez mégis előfordulhat. Ebből az esetek java részében csupán egy kis karcolás származik, s az néhány nap alatt beheged, ám az is megesik, hogy a sérülésen át úgynevezett macskakarmolási betegséget keltő baktérium jut a bőr alá, s az panaszokat okoz. Az orvosok ilyenkor csaknem mindig a Bartonella henselae nyomára bukkannak, de arra is akadt példa, hogy az Afipia felis volt a kórokozó.  
A nyirokcsomó-bántalommal egyidejűleg a beteg belázasodhat (akár 39 Celsius-fok fölé is szökhet a láza), rossz lehet a közérzete, fájhat a feje, s étvágytalanná válhat. A macskakarmolási betegséggel azonban súlyosabb bajok is társulhatnak. Közülük a Parinaud-féle úgynevezett okuloglanduláris (a szemet és a közelében levő nyirokcsomót magában foglaló) tünetegyüttes a leggyakoribb. Ebben a szemhéj felső részén csomó vagy polip jelenik meg, s ezt kötőhártya-gyulladás és a fül előtti nyirokcsomó duzzanata kíséri. Ezenkívül a bartonella a szem ideghártyáját, az éles látás helyéül számon tartott sárgafoltot, továbbá a látóideget is megtámadhatja. Amannyiben a tünetek macskánkon jelentkezik - mert zömében tünetmentesen hordozzák - 1-2 hét után lázas és láztalan állapotok váltják egymást. Az állat fáradékony, sápadt lesz.
A BETEGSÉG GYÓGYÍTHATÓ!



#1 Dr.BauerBela

Milyen tünetek esetén kell immunhiányos állapotra gondolni?



Milyen tünetek esetén kell immunhiányos állapotra gondolni?
Az immunhiányos állapotok visszatérő, gyakran súlyos fertőzésekkel jellemezhető betegségek. Felismerésük nem könnyű, pedig a korai diagnózis és kezelés biztosítja a jobb kimenetelt. A laboratóriumi módszerek fejlődése ellenére még napjainkban is jelentős a diagnosztikai késedelem, és sok a túl későn felismert, vagy elrejtőző esetek száma. Jelen összefoglaló célja, hogy rávilágítson az alapvető tünetekre, melyek jelenléte esetén az immundefektus lehetőségének fel kell merülnie.
BEVEZETÉS
Az immunhiány legtöbbször visszatérő, súlyos fertőzések előfordulásával jellemezhető kórállapot. A betegség hátterében az immunrendszert alkotó elemek veleszületett, vagy szerzett hiánya, illetve funkciózavara, defektusa áll. Mindezek miatt gyakran nevezzük az immunhiányos állapotokat immundefektusoknak, immundeficienciának is.
A legfőbb tüneteket döntően a különböző fertőzések alkotják, ugyanakkor, mivel az immunrendszer gyakorlatilag minden szerv és szövet működésének szabályozásában szerepet játszik, a fertőzéseken túlmenően gyakran észlelhetünk más betegségekre jellemző tüneteket, megnyilvánulási formákat is (pl. allergiás betegségek, autoimmun betegségek, gyulladásos bélbetegségek, lymphomák, daganatok).
Az immundefektusok felosztásakor megkülönböztetünk:
(1) elsődleges (primer), veleszületett immundeficienciákat (PID),
(2) másodlagos (szekunder), más betegségekhez társuló immunhiányos állapotokat,
(3) átmeneti formákat, valamint
(4) a szerzett immunhiányos (AIDS) állapotokat.
Minden egyes csoportot további alcsoportokra lehet osztani. Az első veleszületett immunhiány, az úgynevezett X kromoszómához kötött agammaglobulinaemia, felfedezése az 1950-es években történt. Az azóta eltelt mintegy 60 év alatt az alapkutatásban elért eredményeknek köszönhetően számos új ismerettel gazdagodtunk a betegségek természetével, kialakulásával kapcsolatban. Mára már 200-on felüli különböző klinikai képpel bíró primer immundefektust írtak le, melyek többségének genetikai háttere is ismertté vált. Ennek következtében a primer immundefektusokat tekintve az utóbbi időben egy paradigma-váltás alakult ki.
Míg korábban azt gondoltuk, hogy a primer immundeficienciák ritka, családi halmozódású, gyermekkorban megjelenő betegségek, manapság már egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a kórállapot igen gyakori, családi halmozódás nélkül, illetve felnőttkorban is előforduló, enyhébb formákkal is bír. Az intenzív kutatásoknak köszönhetően, míg 15 éve azt gondoltuk, hogy minden ötvenezredik beteg szenved elsődleges immunhiányban, napjainkban ezt már 1: 500-1000 körülinek becsülik és a PID-es betegek száma elérheti a 6 (egyes adatok szerint a 10) milliót a világban.
Az egyre fejlettebb diagnosztikai lehetőségek ellenére ugyanakkor bizonyos betegségek esetén a diagnosztikus késedelem nem csökkent jelentős mértékben, és valószínűleg ma is igen nagy azon betegek száma, akik betegsége nem kerül felismerésre.
MIKOR GONDOLJUNK IMMUNHIÁNYRA?
Az immundefektusok minél korábbi felismerése és kezelése alapvető jelentőségű a késői szervkárosodás és a hosszú távú kimenetel szempontjából. Ezért számos próbálkozás történt különböző figyelmeztető jelek összegyűjtésére, amelyek jelenlétének fel kell keltenie a gyanút a primer immundeficiencia lehetőségére. Tudjuk azt is, hogy a különböző immunhiányos állapotok kor, illetve nem szerinti megoszlással bírnak. Míg például 2 éves kor alatt döntően a legsúlyosabb, az immunrendszer egészét érintő, úgynevezett kombinált immun-defektusok képezik a betegségek döntő többségét, ezzel szemben felnőttkorban, 30 éves kor felett az antitesthiánnyal bíró kórképek jelenléte dominál. Ezen túlmenően a különböző fertőzési típusok megjelenése esetén is fel kell merülnie az immunhiány lehetőségének.
Ezeket alapul véve számos európai, illetve amerikai kutatási központ, valamint globális nonprofit szervezetek, mint például a Jeffrey Modell Alapítvány (JMF) tett erőfeszítéseket arra, hogy a primer immundefektusok mihamarabb felismerésre kerüljenek. Elkészült egy 10-10 pontból álló, figyelmeztető jeleket tartalmazó táblázat, külön a gyermekek (ábra), illetve a felnőttek (táblázat) esetében amelyek validálása is megtörtént időközben. Két, vagy több figyelmeztető jel megléte esetén nagy valószínűséggel primer immundefektus áll fenn, ami miatt további vizsgálatok elvégzése javasolt.
Nemzetközi folyóiratokban megjelent vizsgálatok igazolták, hogy gyermekek esetén az immunhiány jelenlétével a legszorosabb összefüggést a családi halmozottság, az intravénás antibiotikumok használata és a fertőzések miatti növekedésbeli elmaradás mutatott.
Fontos hangsúlyozni, hogy az immundefektusok esetén a fertőzések sokszor banális sérülések következtében alakulnak ki, és nem gyógyulnak a szokványos kezelésre.
A fertőzést okozó baktérium, gomba, vagy vírus kimutatásakor gyakran találkozunk úgynevezett opportunista kórokozóval, amelyek egészséges immunrendszer esetén nem okoznak megbetegedést. A primer immundefektus gyanúja mellett azt is fontos hangsúlyozni, hogy mikor ne gondoljunk primer immunhiányra. Egy közösségbe járó gyermek évi 6-7 felső légúti fertőzése, 1-2 középfülgyulladása, vagy 2-3 hányással, hasmenéssel járó megbetegedése még normális lehet, ha a szokványos kezelésre könnyen gyógyul, nem igényel intravénásan antibiotikumot és nem alakulnak ki maradványtünetek.
Minden esetben keresni kell más okokat a fertőzések kialakulásának hátterében, mint például koraszülöttség, cystás fibrózis, légúti, vagy húgyúti fejlődési rendellenességek, asztma, idegentest, stb.
F



elnőttek esetén a másodlagos és a szerzett immunhiány kizárása alapvető jelentőségű.
#1 Dr.BauerBela