Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2011. december 31., szombat

GYERMEKGONDOZÁSI ENCIKLOPÉDIA


MOTTO-: “Nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak, s gazdasszonyoknak, és az igye fogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor keze ügyében értelmes orvos: kiváltképpen falukon, ahol hamarébb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember”.

PÁPAI PÁRIZ FERENC HIRES ERDÉLYI MAGYAR ORVOSTUDÓS EMLÉKÉRE

-GYERMEKGONDOZÁSI ENCIKLOPÉDIA-

KÖZHASZNU GONDOZÁSI TANÁCSOK GYŰJTEMÉNYE

DR.BAUER BÉLA

SZATMÁRNÉMETI

-2O12-

Édesanyám emlékére,

Édesanyák hasznára.

Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.

A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.J ómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.

Tudatában vagyok annak, hogy ez a könyv, éppen úgy mint megannyi, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állitottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektiv készségével a tarisznyámban és ugyannakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybevéve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni érdektelenül és sok munkával, jószándékkal ezt mindenki számára.

Jó reményem van arra hogy a gyermekellátáshoz lelkileg közelállók, szívesen veszik a forrásanyagaik felhasználását ezen nemes cél érdekében a teljesség és hozzáférhetőség kiteljesitése céljából. Ez a munka érdektelen közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,a többi az arra érdemes információs anyag szelektiv gyüjtemánye ami főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat.

Szerkezetileg ez a munka nem követi a klasszikus irányvonalat, tehát nem tárgyalja az A-Z-ig egy körülírt fogalomkör egészét. Igyekeztem szelektív felfogásban összeállítani mondanivalómat. Így például a csecsemő táplálásban már nem időszerű a mesterséges-tehéntejes táplálás részleit ismertetni/higítások-gazdagitások/ egy olyan érában, amikor kíváló és nagybiztonságú tejporkészítmények állnak a rendelkezésünkre. Másrészt a természetes táplálása a csecsemőnek – a nagyon nagy örömünkre – ismét aranykorát kezdi élni.

A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.

A kisdedek, iskoláskoruak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátitott szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.

Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek eggyüttvéve mind hozzátartoznak mindennapi félelemeinkhez, és orvosi gyakorlatunkhoz.

Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem a malignus úgymond „rossz-betegségek” aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.

Szelektív felfogású munkát teszek az asztalra, amit úgy gondolom hogy nem lehet ebben a felfogásban kellőképpen rendszerezni, de próbál választ adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

JÓZSA KRISZTINA informatikus hozzájárulása az 1ooo oldal rendszerezéséhez,egyes esetekben a szakágazati megoldásokhoz nélkülözhetetlen volt.A felhasználók nevében KÖSZÖNET ÉRTE..

A SZERZŐ

KIEGÉSZITÉS-

Lévén hogy az utóbbi 1o-12 évben szerkesztett és elektrónikus formában kiadott nagyobblélegzetü munkáim a gyermekgondozás témakörében 35oo oldal terjedelemben formában és tartalomban különböznek egymástól ,szeretnék a látogatóimnak magyarázatot adni ennek okairól.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a látogató tájékozott legyen a kiadványok rövid értékeléséről,hogy minél célszerübben és főként jó időbeosztással tudja használni ezeket a kiadványokat amik a Web és blog lapomon megtalálhatók.

Tehát egy rövid kronológiai felsorolás az alábbiakban-

1-GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ-

Megtalálható a Web cimlap fejlécén.

Ez a kiadvány tulajdonképpen 2o1 sajtónak szánt újságcikk -/betükarakteres igénnyel/Egy gyermekrovat beinditásának céljából készült.Teljesen dijtalanul ajánlottam fel egy helyi lap szerkesztőségének a szatmár megyei anyák gyermeknevelési okulására.

Egy előzetes megállapodás után –VISSZAUTASITOTTÁK-Lelkük legyen rajta,meg a magyarságtudatuk.

Különben megjegyzem hogy a Web lapon 4439 látogatója volt 9 hónap alatt.

Időszerü tartalommal,minden kategória igényeinekmegfelelő,közérthető anyag.

2-GYERMEKGONDOZÁSI TANÁCSOK KÖZHASZNU GYÜJTEMÉNYE.Megtalálható Web cimlap fejlécén.

Egy témaközelségben szerkesztett,tartalomjegyzékkel ellátot,1000 oldalas kiadvány.A tárgyalt témakör ami összefüggéseiben is felöleli a gyermekgondozás egyész problematikáját egy másodperc alatt szolgáltatja az igényelt információt.-Részletesebb leirás a –Motiváció-és az –Előszó-fejezetekben található meg.C-D lemezen is megjelent 6231 példányszámban.

3-KÉPES KISMAMA BLOG-Megtalálható a Web cimlapon

Ez a 17oo oldalas kidvány abban különbözik az előbbiektől hogy :

-a.-485 képpel izesitettem a monoton szöveg- anyagot/pl-a gyermekkori fertőző betegségek,más gyermekbetegségek szines képeken vannak bemutatva/

-b-a fontosabb,gyakorlati dolgokat a leközölt szövegeket szines vagy betükarakteres kiemelésekkel tettem áttekinthetőbbé

-c-gazdagitottam tartalmilag az anyagot napjaink kulturált gyermeknevelési igényeivel.

4-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO -546 OLDAL

-A gyermek gondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni ebben az munkámban. Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés problémáira. De tárgyalok benne és informálok minden aktuális gyakorlati kérdést ami a gyermekneveléssel kapcsolatos.

Dr. Bauer Bela

#1 Dr.BauerBela

GYERMEKGONDOZÁSI ENCIKLOPÉDIA

Ez a 17oo oldalas kidvány abban különbözik az előbbiektől hogy :

-a.-485 képpel izesitettem a monoton szöveg- anyagot/pl-a gyermekkori fertőző betegségek,más gyermekbetegségek szines képeken vannak bemutatva/

-b-a fontosabb,gyakorlati dolgokat a leközölt szövegeket szines vagy betükarakteres kiemelésekkel tettem áttekinthetőbbé

-c-gazdagitottam tartalmilag az anyagot napjaink kulturált gyermeknevelési igényeivel.

4-SZELEKTIV-KISMAMA-INFO -546 OLDAL

-A gyermek gondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni ebben az munkámban. Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés problémáira. De tárgyalok benne és informálok minden aktuális gyakorlati kérdést ami a gyermekneveléssel kapcsolatos.

Dr. Bauer Bela

#1 Dr.BauerBela

A KÖZELJÖVŐBEN MEGJELENIK A WEB LAPOMON


A KÖZELJÖVŐBEN MEGJELENIK A WEB LAPOMON-

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

DR.BAUER BÉLA

-SZATMÁRNÉMETI-

-2O11-

ELŐSZÓ-

Ebben a munkámban a gyermekgondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni.Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés a gyermeklélektan problémáira. De megemlitek még számos hasznos gyakorlati kérdést is..

Mindezeket a nagy tanitómestereim munkáinak a szellemében és a kortárs kiváló a gyermekvédelemben munkálkodó munkatársaim segitségével.

A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét ismerik, és az orvostörténelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű magyar klinikai kutatója volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás csökkentéséhez.

A mai orvosnemzedék már nem érte meg őket-a gyermekgyógyászat legnagyobb alakjait a klasszikus német gyermekgyógyászat alapitóit –mint Rominger-Feer-Kleischmidt-Glannzmann-Heubner-Pfandler-Fanconi-Walgreen-vagy a franciák kiválóságait-mint-Moro-Debre-Lelong-az angloxaxon irodalom valamivel fiatalabb generációja-mint-Nelson-Barnett-Caffey-Kempe-Kelalalis King-

Én még lecsipegettem,lelopkodtam értékalkotó munkájukból.Mindannyiuknak a polcomon áll a a gyermekgyógyászati könyve.A Kerpel Fróniusz áatal irt –Gyermekgyászat-egész pályámon végigkisért mint megbizható imakönyvem.Jártam a klinikáján –Pécsen és ezen alkalommal jobban megerősödött bennem ennek a kiváló embernek a szellemisége.

Ezért emlékezem hálával és a legnagyobb tisztelettel emberi és orvosi tisztességük előtt..

Szatmárnémeti-2o11-December-31--én

Dr.Bauer Béla

Dr. Bauer Bela

SZELEKTIV-KISMAMA-INFO-

DR.BAUER BÉLA

-SZATMÁRNÉMETI-

-2O11-

ELŐSZÓ-

Ebben a munkámban a gyermekgondozás,finomabb,intimebb érzelmi vonatkozásait igyekszem összefoglalni.Különös tekintettel az anya-gyermek kapcsolatrendszerére,a belső családi érzelmi összefüggésekre,a gyermek alkati jellemzőinek a felismerésére a viselkedés,nevelés a gyermeklélektan problémáira. De megemlitek még számos hasznos gyakorlati kérdést is..

Mindezeket a nagy tanitómestereim munkáinak a szellemében és a kortárs kiváló a gyermekvédelemben munkálkodó munkatársaim segitségével.

A gyermekgyógyászat önállósodása óta a magyar gyermekorvosok nemzetközileg is jelentős szerepet játszottak a szakma fejlesztésében. A sok kitűnő szakember közül a nagyvilágban különösen Schöpf-Merei Ágoston, idősebb és ifjabb Bókay János, Heim Pál nevét ismerik, és az orvostörténelem nagyjai között emlegetik. Méltán sorolható mögéjük Kerpel-Fronius Ödön, aki századunk harmincas éveitől ötven éven át külföldön az egyik legsikeresebb és legismertebb, hallatlanul népszerű magyar klinikai kutatója volt, jelentősen hozzájárult a csecsemőkori só- és vízháztartás zavarainak korszerű kezeléséhez és ezzel a halálozás csökkentéséhez.

A mai orvosnemzedék már nem érte meg őket-a gyermekgyógyászat legnagyobb alakjait a klasszikus német gyermekgyógyászat alapitóit –mint Rominger-Feer-Kleischmidt-Glannzmann-Heubner-Pfandler-Fanconi-Walgreen-vagy a franciák kiválóságait-mint-Moro-Debre-Lelong-az angloxaxon irodalom valamivel fiatalabb generációja-mint-Nelson-Barnett-Caffey-Kempe-Kelalalis King-

Én még lecsipegettem,lelopkodtam értékalkotó munkájukból.Mindannyiuknak a polcomon áll a a gyermekgyógyászati könyve.A Kerpel Fróniusz áatal irt –Gyermekgyászat-egész pályámon végigkisért mint megbizható imakönyvem.Jártam a klinikáján –Pécsen és ezen alkalommal jobban megerősödött bennem ennek a kiváló embernek a szellemisége.

Ezért emlékezem hálával és a legnagyobb tisztelettel emberi és orvosi tisztességük előtt..

Szatmárnémeti-2o11-December-31--én

Dr.Bauer Béla

Dr. Bauer Bela

#1 Dr.BauerBela

2011. december 30., péntek

VESZETTSÉG

Veszettség

Rövid leírás

(másnéven: rabies, lyssa, hidrofóbia)

A veszettség vírus okozta fertőzéses betegség, amely állatokról emberre, a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.

Előfordulás

Valamennyi melegvérű állat fogékony a fertőzésre, közülük is a rókák, kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások, de az erdei vadakról a macskákra is átterjedhet a betegség.

Szarvasmarhák, juhok, sertések, kisebb rágcsálók (mókus, denevér stb.) is terjeszthetik.

A vadon élő állatokkal, háziállatokkal érintkező emberek (erdészek, vadászok, állatorvosok) fokozott veszélynek vannak kitéve.

A szigorú járványtani előírások, a kutyák rendszeres védőoltása, a hatékony humán védőoltás létezésének köszönhetően a fejlett országokból eltűnőfélben lévő betegség. A vadon élő állatok körében azonban még előfordul, így a szigorú megelőzési rendszabályokon nem szabad lazítani. A vírus továbbra is él. Erre utal az a tény, hogy az egész világon évente 15.000-18.000 fertőzést regisztrálnak, de a védőoltások miatt csak néhány emberi megbetegedéssel lehet számolni évente, azok is mind emberi hanyagságra vezethetők vissza.

Európában, így hazánkban is az erdei veszettség jelenti a fő veszélyt, a vörös róka a legfontosabb hordozója, terjesztője. Túlnyomórészt Kelet- és Közép-Európa országaiban több ezerre tehető a veszett rókák száma. Elsősorban keletről jönnek veszett rókák Közép-Európába. Hazánkban az 1950-es évektől nem volt sok beteg, de a nyolc nyilvántartott eset mindegyike halállal végződött.

Okok

A betegség okozója a rhabdovírusok csoportjába tartozó a rabies-vírus

A vírus megjelenik az állatok vérében, nyálában, tejében, vizeletében. A fertőzött állat maga is megbetegszik, és harapásával terjed a betegség.

Az is előfordul, hogy az ember fertőzött állat nyúzása közben kap fertőzést. A bőr- és nyálkahártya-sérüléseken bejutott vírusok a központi idegrendszerbe vándorolnak, ahol kiterjedt károsodást okoznak.

Tünetek, kórlefolyás

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőzően tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki. Emberről emberre terjedhet, de ez megakadályozható, ezért gyakorlati jelentősége nincs.

A lappangási idő 10 naptól 7 évig (!) terjedhet, de leggyakrabban 3-7 hét, attól függően, hogy mennyire volt erős a fertőzés, és a marás mennyire közel történt az agyhoz.
A betegség lefolyásában 3 szakaszt különítünk el:

  1. inkubációs idő: a vírus a sebben, a seb körüli izomban hetekig-hónapokig szaporodhat, ez az idegrendszeren kívüli ("extraneurális") szakasz,
  2. az inkubációs idő után a vírus a perifériás idegbe jut,
  3. a vírus szétszóródása az idegek mentén, eléri a gerincvelő megfelelő szelvényét vagy az agytörzset. A magatartásváltozást az agyban a hippocampus érintettsége magyarázza. Az addig vad állat megszelídül, a háziállat, vagy a fertőzött ember "megvadul".

A betegségre jellemző tünetek:

néhány napos bevezető panaszok, hőemelkedés, fejfájás, hangulatváltozás után jellemző heveny dühöngő szak tünetei 3-10 napig tartanak (mint szorongás, hallucinációk, dührohamokba átcsapó nyugtalanság, búskomorság). Vizsgálatkor merev tarkó, szapora pulzus, magas láz is észlelhető. Ha pedig a beteg vizet iszik, sőt, annak látványa is súlyos görcsöt vált ki a száj, garat, gége izomzatában, emiatt a nyálát sem tudja lenyelni, kifolyik a szájából.

Innét származik a betegség egyik elnevezése, a víziszony (hidrofóbia).

A legkisebb inger, pl. hang vagy fény, súlyos görcsöket vált ki.

Idegbénulások olyan gyorsan kialakulhatnak, hogy a tiszta hidrofóbia szaka el is maradhat. A beteg képtelen a száját zárva tartani, erősen nyálazik, hadonászó kezével szétkeni azt, beszennyezi környezetét. Néhány nap alatt az állapot tovább romlik, súlyos légzési, keringési zavar alakul ki, bénulás, kóma lép fel, majd meghal a beteg.

Diagnózis

A fertőzőképesség már a tüneteket megelőző tíz napon belül, és a betegség teljes időtartama alatt fennáll, a vírus főként a nyálban mutatható ki.

Vadon élő állat okozta sérülés esetén, ha lehet, az állatot azonnal meg kell ölni, fejét vizsgálatra kell küldeni. A harapó háziállatot minden esetben meg kell tartani és állatorvosi karanténban kell elhelyezni.

Ha 15 napon belül nem tör ki rajta a veszettség, az ember nem fertőződhetett.

Ha az állat bármilyen módon elpusztul (pl. lelőtték), a fejét vizsgálatra el kell szállítani.

Kezelés

A veszettségre gyanús sérülést, annak gyanúját gyorsan jelenteni kell a járványügyi szervek felé. A bejelentést telefonon és faxon is meg kell tenni, hiszen ezáltal az életmentő védőoltást mihamarabb lehet megadni.

Veszettség ellenes specifikus kezelés nincs és nem is várható. A fertőzés gyanúja esetén a betegség kialakulását az alábbiak szerint előzhetjük meg:

  1. Mivel a veszettség vírusának emberbe jutása harapásos seben keresztül történik, a sebellátást mihamarabb el kell végezni, megfelelő oldattal ki kell mosni, majd sebészi ellátás szükséges.
  2. Egyidejűleg tetanusz elleni védelmet adni, illetve dönteni kell a veszettség elleni védekezés indokoltságáról és az ezzel kapcsolatos teendőket el kell végezni. A sebellátás során minden idegen testet, sejttörmeléket el kell távolítani. Amennyiben lehetséges, az állatmarásos sérüléseket nyitottan (varrat nélkül) kell kezelni.
  3. Passzív immunizálás emberi rabies ellenanyagok segítségével történhet. Ez sok helyen nem elérhető.
  4. Aktív immunizálás: azonnal fel kell venni a kapcsolatot a helyi állategészségügyi hatóságokkal. Ha az állat nincs meg, illetve az illetékes hatóság az állatot veszettnek minősítette, aktív védőoltásra van szükség. Ez általában 7 alkalommal, a has bőre alá adott injekciósorozattal lehetséges.

A védőoltás tehát egy fajlagos megelőzés, mellékhatásai csekélyek, inkább helyi jellegűek. Minthogy a veszettség halálos kimenetelű betegség, igazoltan veszett állat marása után az oltást minden esetben be kell adni.

Megelőzés

Ha egy vadon élő állat nem oltott háziállatot mart meg, a megmart állatot ki kell irtani. Veszettségre gyanúsnak kell tekinteni minden olyan állatot, amely szokványosan fertőzött helyen szokatlanul viselkedik.

.

Az állatok veszettség elleni védelme így nagy jelentőséggel bír.

Megfelelő oltóanyaggal évente kötelező beoltatni a kutyákat
A rókaveszettség megszüntetésére szájon keresztüli vakcinációs program folyik.

A kóbor ebeket be kell fogni, az elhullott rókák tetemét nem szabad kesztyű nélkül megfogni, megnyúzni, mert még az épnek látszó bőrön is lehet sérülés, ahol a fertőzés bekerülhet az emberbe.

A veszettséggel kapcsolatos részletes rendeletek, előírások mutatják, hogy a megelőzés mennyire fontos és aktuális napjainkban is.

Gyógyulási esélyek

Amennyiben a védőoltás időben, megfelelő módon és dózisban került alkalmazásra, a betegség nem fejlődik ki. Az első tünetek megjelenése után a betegség halálozása 100%, a túlélők valódi irodalmi ritkaságnak számítanak.

Hasznos tudnivalók

A betegség elkerüléséhez fontosak az alábbiak:

  1. Ne fogjunk be, lőjünk le vagy ejtsük csapdába az emberek közelébe került vadon élő állatokat.
  2. Ne vásároljunk, ne fogadjuk el vadon élő állatok frissen nyúzott bőrét.
  3. Ha egy vadon élő állatot meg lehet fogni, az beteg. Sohase próbálkozzunk ilyesmivel.
  4. A beteg állatok főként az agyvelő-gyulladást kísérő tudatzavarok miatt szelídek, önvédelemből mégis marnak.
  5. Ha egy jellemzően vadon élő állat túl közel kerül hozzánk, otthonunkhoz, azonnal értesítsük családorvosunkat.
  6. Ha valaki vadat "fogott", netán megnyúzta, azonnal jelentse be családorvosánál
  7. Figyeljünk kutyánk rendszeres védőoltására. A leghűségesebb kutyus is elszökik időközönként, hogy a "vadon szavára" hallgasson. Négylábú barátaink és persze önmagunk védelmére sohase feledkezzünk meg a védőoltásról.
  8. Ha valakit megharap egy kutya, feltétlenül kérje el az oltási igazolványt. Ha ez nem történik meg, a sérült egyben fertőzöttnek is tekintendő. A kutyát ilyenkor karanténban kell tartani a szükséges ideig
  9. A veszettség nemcsak harapás, hanem karmolás útján is terjed. Semmilyen állati eredetű sérülést ne hagyjon figyelmen kívül.

http://www.babaszoba.hu

#1 Dr.BauerBela

AZ ÉRZÉKENY, VISSZAHÚZÓDÓ GYERMEK.

Az érzékeny, visszahúzódó gyermek

Ha szülők egymás közt panaszkodnak gyermekeik bosszantó viselkedési szokásairól, gyakran elhangzik, hogy az én gyerekem verekedős, az enyém hisztis, az enyém soha nem fogad szót. Ha ilyenkor az egyik anyuka azt mondja, hogy az enyém pedig nagyon csöndes, visszahúzódó, a többi szülő talán irigyelni fogja, és nem is érti, hogy miért baj már az is, ha egy gyerek csöndben elvan.

Felületesen nézve tényleg ideálisnak tűnhet, ha egy gyermek csöndes, nincsen láb alatt, jól el van magában.

De ha közelebbről nézzük azt a gyermeket, észrevehetjük, hogy a körme tövig lerágva, ujjacskája sebesre szopva, trikója ujja megrágva.

Ezekből az árulkodó jelekből rögtön gondolhatjuk, hogy nincs minden a legnagyobb rendben. Lehet, hogy a környezetének jó ez a gyerek, hiszen a légynek sem árt, viszont annál inkább árt saját magának. Ez a gyermek szorong, befelé fordul, szorongása pedig önagressziót szül: rágja körmét, sebesre szopja ujját…

Az ilyen gyermeknél az elsődleges feladatunk, hogy biztonságot teremtsünk körülötte.

Ha valamit megismert, megszeretett, megszokott, azt feleslegesen ne változtatgassuk. Vezessük rá arra, hogy a világ kiszámítható, a bajok részben elkerülhetők, részben elviselhetők. Az előre látható változásokra készítsük fel, szoktassuk rá, hogy kérdezzen, hogy félelmeiről beszámoljon.

Sose szégyenítsük meg se azzal, hogy kinevetjük, se azzal, hogy lebecsüljük félelmét!

A szülők gyakran örülnének neki, ha az ő kicsi szemük fénye a barátaik, kollégáik előtt minden kérdésre szépen válaszolna, esetleg elmondana egy versikét, énekelne egy dalocskát, s közben még egy-két tánclépést is bemutatna.

Ha a mi gyermekünk félénk, ez valószínűleg sosem fog megtörténni. Ilyenkor ne mondjuk neki, hogy „Szedd már össze magad! Ne légy már ilyen félénk!” Ezzel csak ingerültséget és dühöt váltunk ki belőle. Egyedül megszólalni nagyobb társaságban még sok felnőttnek is komoly próbatétel, nemhogy egy visszahúzódó gyermeknek. Ne kényszerítsük ilyen megalázó helyzetbe! Lassan azonban mégis vezessük rá! Várjuk ki, hogy először kisebb társaság előtt, barátai között szívesen beszéljen.

A gyermek előtt másoknak azt se mondogassuk, hogyBizony, a mi Pistikénk nagyon félénk!”

Inkább, ha más felnőtt ilyen szituációban számon kéri gyermekünkön, hogy „miért ilyen csöndes?”, „Miért nem tud szépen válaszolni, talán megkukult?”, álljunk gyermekünk mellé.

Válaszolhatjuk például, hogy: „Örülök, hogy szeretnél beszélgetni gyermekemmel, de amikor ilyen megjegyzéseket teszel, mind a ketten kellemetlenül érezzük magunkat. Biztos vagyok abban, hogy ha Pistike kicsit jobban megismer Téged, válaszolni fog a kérdéseidre, barátságosabban viselkedik majd veled.”

Majd váltsunk témát. Ne legyen ilyenkor sokáig a figyelem középpontjában gyermekünk, ne akarjuk szerepeltetni!

A félénkség tartóssá válhat, ha a szülők túl nagy figyelmet szentelnek neki, vagyis látványosan (erőszakosan) próbálják megoldani a gyermek nyelvét

Az érzékeny, visszahúzódó gyermekre az erős érzelmek fokozott hatással vannak. (Sokszor már attól is megriad, ha jelenlétében más gyerekre szólnak rá hangosabban.) Ezért se a sikereire, se a kudarcaira ne reagáljunk túl hevesen. A kudarc esetén legyen egy bíztató gesztusunk: majd legközelebb sikerül! A sikerét pedig sokszor elég egy elismerő pillantással nyugtázni, ettől ő már nagyon is elégedett lesz önmagával. Mindig éreztessük vele, hogy számíthat ránk!

Erre persze minden gyermeknek szüksége van, de neki újra meg újra meg kell bizonyosodnia arról, hogy ez a biztonság, támasz mindig rendelkezésére áll.

Ha gyermekünk az óvodai közösségben nagyon visszahúzódó, félénk, segíthet, ha minél gyakrabban meghívjuk magunkhoz egy-két kedves csoporttársat. Otthoni környezetben, ismert, biztonságos terepen, ahol ráadásul mi is ott vagyunk, gyermekünk bátrabb, kezdeményezőbb lesz a többiekkel szemben.

Mint minden másban, itt is nagy segítség lehet a jó szülői példa. Játszótéren például mi felnőttek ismerkedjünk meg más gyermekekkel, szülőkkel. Így látni fogja gyermekük, hogy az ismerkedés örömteli élményekkel jár, nincs mitől félnie. És ha ezt egy szülő nem teszi szívesen: Akkor lehet, hogy rá is találtunk a probléma forrására!

Ha mi magunk is bizonytalanok vagyunk, önbizalomhiányban szenvedünk, saját bizonytalanságunkat átsugározzuk gyermekünkre. Ilyenkor - ha eddig magunkért nem tettük meg, tegyük most meg gyermekünkért - fejlesszük önbizalmunkat, váljunk bátrabbá, nyitottabbá!



http://www.csaladinet.hu

#1 Dr.BauerBela

OKNYOMOZÁS HASFÁJÁS ÜGYBEN

Oknyomozás hasfájás-ügyben

Miért sír a baba?

A visszatérő hasi fájdalmak közel 90%-a azonban funkcionális eredetű, és gyakran nem észlelünk szervi elváltozást az amúgy is igen nehezen lokalizálható hasi fájdalmak hátterében.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jelentkező vészjelek sürgősen megoldandó szervi eltérésekre is felhívhatják a gyermekgyógyász és a sebész figyelmét.

Kommunikáció hiányában a csecsemőkori hasfájások tisztázása nehéz feladatot ró a vizsgáló orvosra.

Hasfájás akkor is fennállhat, ha semmiféle kóros eltérés nincs a háttérben. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben vajon mi okozza?

Csak akkor végezhetünk korrekt kivizsgálást, ha minden betegséget ismerünk, amely e fájdalmak hátterében meglapulhat.

Gyakran csupán akkor jelenthető ki a hasfájásról, hogy funkcionális eredetű, ha kizártuk a szervi elváltozások lehetőségét, tehát indirekt módszereket alkalmazunk.

A szülő azt észleli, hogy megváltozik a gyermek sírásának jellege. A csecsemő akkor is sír, ha éhes, ha szomjas, vagy ha a pelenkába ürített széklet és vizelet irritálja; sír, ha melege van, ha fázik, vagy úgy érzi, hogy távol került a biztonságot jelentő anyai, apai gondoskodástól. Ilyenkor a szülő könnyen orvosolhatja a problémát, s a csecsemő általában megnyugszik.

Mi okozza a valós fájdalmat?

Általában a zsigeri szervek falának feszülése vagy fokozott motilitása (mozgása) idézi elő a fájdalmat. Az előbbire a legjobb példa a túletetés. Szinte hihetetlen, de egy fiatal csecsemő képes testsúlya 1/4-1/6 részének megfelelő táplálékmennyiséget elfogyasztani nap mint nap. Elképzelhető, milyen hatalmas munka hárul a tápcsatornára, az elfogyasztott táplálék továbbítására. Ha nem büfiztetjük meg a csecsemőt, aki amúgy is hajlamos nagy mennyiségű levegőt nyelni az elfogyasztott táplálék mellé, akkor a gyomor feszülése hasfájás és sírás, illetve nyugtalanság képében mutatkozik meg. A gyomorfal feszülése csökken az eltávozott levegővel, és ennek, illetve a táplálék továbbhaladásának megfelelően a fájdalom és kellemetlen érzés megszűnik.

Sajnos a legtöbb funkcionális hasfájást maga a szülő idézi elő a helytelen táplálási szokásokkal, az életkori sajátosságok ismeretének hiányában. Előfordul viszont az is, hogy mindezek ismeretében és alkalmazásuk ellenére a gyermek „hasfájósnak” minősíthető, de később „kinövi”.

Ki a hibás?

Igen sok gyógyszer, fűszer és egyéb anyagok is kiválasztódnak az anyatejjel, amelyek elfogyasztása kellemetlen érzést, puffadást, hasfájást, motilitási problémákat okozhat a csecsemőnek. Tehát az anyának is pontosan kell tudnia, hogy mit ehet és mit ihat, ha gyermekét szoptatja. Mindig gondoljunk rá: nem biztos, hogy a „hiba" a gyermekben van! Az alkohol és a dohányzás feltétlenül károsan befolyásolja a csecsemő fejlődését, ezektől tehát a szoptatós anyáknak tartózkodniuk kell!

A fokozott bélműködés hátterében leggyakrabban irritatív fűszeres ételek fogyasztása, illetve a fertőzéses eredetű hasmenések állnak. Igen nagy jelentőséggel bír a higiéniás rendszabályok betartása, a tápszerek, illetve későbbiekben az ételek gondos elkészítése: legjobb, ha a fertőzéseket megelőzzük. Fontos a korrekt felvilágosítás, amelyben a védőnők és orvosok szerepe meghatározó.

A fokozott bélműködés, a belek vitustánca kólikaszerű hasfájásban nyilvánul meg, ennek hátterében a bélfal feszülése, húzódása áll. A panasz megszűnése a bélműködés normalizálódásától várható. Lázas, gyulladásos esetekben a beleket kísérő nyirokcsomók megnagyobbodása a bélfal vongálásával („meghúzásával”) fájdalmat vált ki, amikor a perisztaltikus hullám tovahalad..

Meddig lehetünk nyugodtak?

Nagyobb baj feltehetően mindaddig nincs, amíg a csecsemő súlyfejlődése kielégítő, hetente legalább 15 dkg-ot hízik (ez persze lehet több is), nem hányogat, maximum egyet-egyet bukik (ami normálisan is előfordulhat büfizéskor), székletürítése normális és rendszeres, és a széklet konzisztenciája is megfelelő.

Természetesen minden csecsemő önálló individuum, független egyéniség, nem úgy „működik", mint egy gép, és táplálkozási, súlyfejlődési szokásai eltérőek. A szopós csecsemők ellenállóbbak, védettségi szintjük általában jobb, és táplálásuk is olcsóbb, higiénikusabb – vétek nem élni a szoptatás lehetőségével! Ha anyai okokból nincsen rá mód, mesterséges tápláláshoz kell folyamodni, de legyünk tisztában vele, hogy ez sohasem olyan tökéletes, mint a szoptatás. A székrekedés és a has bal oldalán tapintható székletcsomók is okozhatnak funkcionális hasfájást. A bélférgesség szintén hasfájással járhat; gyermekközösségekben gyakori betegség.

Szervi eltérések

Újszülött korban a gyomor- és a bélrendszer fejlődési rendellenességei fájdalommal járhatnak, működési zavarokat okozhatnak. Szerencsére elég ritkák, de tisztázásuk nem mindig egyszerű. Világrajövetele után néhány napig az újszülött sűrű, zöldes „székletet” ürít, amelyet mekóniumnak nevezünk.

Ennek besűrűsödése, illetve nem kielégítő eltávozása bélelzáródást (ileust) okozhat. A hasfájást sárgaság, hányás, táplálási képtelenség és egyéb tünetek kísérik, konzervatív kezelése nem mindig sikeres.

Ennél azonban sokkal gyakrabban fordulnak elő a kizárt sérvek, amelyek többségükben műtéti megoldást igényelnek. Nemcsak a bélkacs csúszhat ki a lágyékcsatornába, hanem a petefészkek is, főleg koraszülött leánygyermekek esetében. Ritkábban záródnak ki a hasfali és köldöksérvek, de hasi panaszokat, passzázszavart okozhatnak (akadályozzák a béltartalom továbbhaladását, az ürítést).

Sajnos, bár nem gyakran, de csecsemőkorban is előfordulhat vakbélgyulladás, és nem ritka a kísérő perforáció és hashártyagyulladás sem. Néha csak kólikaszerű hasfájást észlelünk, a tünetek kevésbé jellegzetesek. Az egyidejűleg fennálló hányinger, hányás, székrekedés, hasmenés, láz, a laboreredmények jellegzetességei segíthetnek a diagnózis felállításában.

A gyomor kimenetelének szűkülete (pylorus stenosis) általában súlycsökkenéssel vagy stagnálással, rossz étvággyal, gyakori hányással, fájdalmas sírással jelentkezik. Megoldása műtéti.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a csecsemők nagyon érzékenyek a folyadékvesztésre. Néha egykét hányást, illetve hasmenést követően egész anyagcseréjük, folyadékháztartásuk felborul, a kiszáradás tüneteit mutatják. Száraz, bevont nyelv, beesett, aláárkolt szem, a kutacs besüppedése, a bőr rugalmasságának csökkenése, a vizelet mennyiségének kevesbedése vagy megszűnése, aluszékonyság, keringési és légzési problémák jelentkeznek.

Az anyagcsere felborulását jelzi az acetonos lehelet és a vizeletben megjelenő aceton. Ez az anyag önmagában is hasfájást tart fenn. A kezeletlen vagy felborult cukorbetegség során hasonló hasfájást észlelhet a beteg, ez a diabéteszes ketoacidózis.

Invagináció-Bélbetüremkedés

Visszatérve a csecsemőkorra: létezik a bélelzáródásnak egy speciális formája, amelyet invaginációnak nevezünk. A mobilis bélkacsok egymásba csúszása okozza, amelynek hátterében gyakran gyulladás áll. Többször észlelték, hogy egy megnagyobbodott nyirokcsomó, mint vezető pont, szinte belehúzza az egyik bélkacsot a másikba.

A székletürítés helyett „málnazselészínű" váladék tapad rektális vizsgálat során az orvos vizsgáló ujjara; a gyermek nyugtalan, fájdalmasan sír, esetleg hányogat. Gyakran csak az operáció segíthet, de néha kontrasztanyag befecskendezésével is sikerül az összecsúszott bélkacsokat optimális, eredeti helyzetbe visszaállítani.

Volvulus (gyomor- vagy bélcsavarodás)

Az általános bélelzáródási tünetek mellett fokozott perisztaltikát észlelünk. A beleket beborító hashártyakettőzet eredetének megcsavarodása teljes bélleszorítást, keringési elégtelenséget, bélelhalást okozhat. A mobilis vakbél, illetve a rendellenes hosszúságú szigmabél (a vastagbél egyik része) is alapjai képezheti a bélcsavarodásnak. A gyomorvolvulus ritkább, de heves hasfájással jár, a hashártya izgalma kíséri, s a gyomor rendkívüli kitágulását, feszülését okozza. Megoldása műtéti.

Meckel-diverticulitis, perforáció

Ez a képződmény a vékonybélnek a vastagbélbe csatlakozása előtt található, s a bélfal tasakszerű kitüremkedése teremt potenciális lehetőséget a gyulladásra és a bélfal kilyukadására, amelyet természetesen hashártyagyulladás kísér. A fájdalom lokalizációja általában alhasi, de lehet máshol is. Ezért mondja minden sebész a has megnyitásakor, hogy a Meckelt (ez a diveniculum neve), meg kell nézni!

Akut has-heveny has

A passzázszavarok tünetegyüttesét akut has névvel illetjük. A heves hasi fájdalmat fokozódóan diffúz hashártyaizgalom, izomvédekezés, deszkakemény has jelzi, természetesen haspuffadás (dobszerű has), erőteljesebb vagy éppenséggel hiányzó bélhangok kíséretében.

Általános tünetként hányás, székrekedés, perifériás keringési elégtelenség, könnyen elnyomható érverés, szapora szívműködés, alacsony vérnyomás, nedves, hűvös bőr észlelhető. Hátterében általában anyagcsere-betegségek: paralitikus ileus, metabolikus acidózis, a káliumion hiánya, sóvesztés, sokk, illetve hasűri betegségek állnak. Kezelése komplex, nem mindig egyszerű.

Ileus paraliticus (bélelzáródás bénulás miatt)

Jellemző a fokozódó hasi fájdalom és a felfúvódás az egész has területén. A szelek nem távoznak, székletürítés nincs. Hallgatózással egyre kevesebb bélhang hallható, majd a has teljesen „néma" lesz. Csorgásszerű erőtlen, epés vagy fekulens (széklethez hasonlító) hányás kíséri.

Későbbiekben a sokk tünetegyüttese jelentkezik, hűvös végtagok, beesett szemek, hideg verejték, alig tapintható pulzus, magas szívfrekvencia. Kezelése a kiváltó októl függetlenül speciális feladatokat ró a kezelőorvosra.

Pyelonephritis acuta (vese- és vesemedence-gyulladás)

Igaz, hogy ez a húgy- és ivarszervek betegsége, de a fájdalom főleg deréktájékon, a gerinc mellett jelentkezik, spontán módon vagy ütögetésre, és a húgyvezetők mellett az alhas felé, a combokba és a nemi szervekbe sugárzó fájdalmat okoz, amelyet a gyermek hasfájásként élhet meg. A kezelés leírása lényegesen meghaladná cikkünk terjedelmét, viszont a lehetőségre feltétlenül gondolni kell. Ezek voltak a gyakoribb csecsemőkori hasfájások okai, de természetesen későbbi gyermekkorban is előfordulhatnak. A kép azonban még nem teljes: úgyszintén elengedhetetlen a ritkábban jelentkező, de szintén hasi panaszokat okozó betegségek ismerete.

Köldökkólika

Általában 4 és 12 év közön jelentkezik, és érzékeny, vegetatíve labilis gyermekek körében gyakori. A fájdalom görcsös, ismétlődő jellegű, a köldök köré lokalizálódik. Evés közben vagy közvetlenül utána lép fel, de jelentkezhet ezektől függetlenül is. Hátterében környezeti kiváltó tényezők, félelem bújhatnak meg; s általában az akarattól függetlenül működő idegrendszerrel kapcsolatos tünetek kísérik: sápadtság, izzadási hajlam, hányás stb. Görcs- és szorongásoldó gyógyszerekkel szerzett jó tapasztalatok a betegség diagnózisa mellett szólnak.

Felső hasi fájdalom

Furcsának tűnhet, de az alsó tüdőlebenyekre terjedő tüdőgyulladás úgyszintén felső hasi fájdalmakkal jár; oka röntgen- és fizikális vizsgálattal tisztázható. Az edzetlen gyermek fizikális megterhelése az izomlázon keresztül vezet hasi fájdalmakhoz. Úgyszintén e hasi terület fájdalmát okozhatják a speciális, köldök feletti és hasfali sérvek.

GOR (gasztroözofageális reflux)

Ha a gyomorszáj zárófunkciója tökéletlenül működik és a gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, gyakori lesz a hányás, a félrenyelés, tüdőgyulladás – fulladás –, rossz súlygyarapodás, az étvágytalanság stb. A nyelőcsőben a gyomor és gyomorszáj tájékán fekélyek, lepedékes hámhiányok észlelhetők. Nem mindig elégséges a gyógyszeres és konzervatív kezelés, néha csak műtéttel korrigálható az anatómiai eltérés. Felső hasi fájdalmat okozhat a májgyulladás is. A fájdalom általában jobb oldali, a hátba és a csípőtájékra sugározhat. Megerősíthetik a diagnózist a kísérő puffadás, sárgaság, májfunkciós eltérések.

Májtályog

Hullámzó lázmenettel jár, a máj nyomásra fájdalmas, ez az érzés néha a jobb vállba sugárzik, A rekeszizom alatti tályogok is hasonló panaszokat okoznak.

Pangásos máj

Gyermekekben hirtelen jelentkező szívelégtelenség első tünete lehet; kólikaszerű fájdalom kíséri. Ezt észleljük szívizom- és szívburokgyulladás esetében is. A jobb szívfél elégtelensége a tüdőkeringés nehezítettségét okozza (pl. tüdőgyulladási, pangást), amelyet a máj megnövekedése, fájdalmassá válása kísér. A kezelés általában kardiológus specialistát igényel.

Epehólyag-gyulladás

Csecsemőkben és kisdedekben ritkán előforduló, nem típusos lokalizációjú fájdalommal jár. Hasmenés, enyhe sárgaság, étvágytalanság, illetve hasi nyomásérzékenység kísérheti. Néha drámai formában, hidegrázással jelentkezik; a bevezető tünetek köldök körüli, kólikaszerű hasfájás, illetve sárgaság. A típusos nyomásérzékenység az epehólyagtájékon, illetve a borda alatt övszerűen mutatkozik, a hátba sugárzó fájdalmak nagyobb gyermekekben fordulnak elő. Az epehólyagot összehúzó ételek (pl. csokoládé, vajas kenyér) a fájdalmat provokálhatják.

Az elhízott alkat gyermekkorban nem kritérium; Kawasaki-betegségben gyakran észleljük az epehólyag akut, fájdalmas tágulatát, amely fertőzéses eredetű, és ultrahanggal könnyen tisztázható. Találkoztunk már olyan vakbélgyulladással is, amikor a kilyukadt vakbél az epehólyag alá beékelődve epetáji panaszokat, sárgaságot okozott!

Vakbélgyulladás

A gyermekkori fájdalom jelentkezésének helye sajnos nem mindig típusos. Elméletileg a jobb csípőárokban, a medencelapátot és a köldököt összekötő egyenes külső harmadoló pontjánál kellene, hogy legyen a fájdalom maximuma és az izomvédekezés. A kiterjedt izomvédekezés a perforáció és a kísérő hashártyagyulladás mellett szólhat.

Direkt és indirekt jelek megléte segíti a diagnózis felállítását. Leánygyermekekben hasonló fájdalmakkal járhatnak a petefészek betegségei, a menstruáció előtti fájdalmak és a pelefészek megcsavarodása. Nőgyógyász szakorvos vagy az ultrahang-diagnosztika segít a betegség feltárásában. Bizonytalan esetekben kórházi megfigyelés is indokolt. Az elkésett műtét, az ezt követő hashártya-összenövések életre szóló bélműködési zavarokat okozhatnak.

Colitis ulcerosa

Néha enyhébb, de gyakran heves, kólikaszerű, a bal alsó hasfélben érzett fájdalommal járó betegség a fekélyes vastagbélgyulladás, amelyet eleinte nyálkás, majd véres hasmenés kísér. A fekélyes elváltozás komoly vérveszteséget okozhat; a gyulladásos vastagbél nyomásérzékeny. A diagnózis általában kolonoszkópiával állítható fel; eredete szövetmintavétellel igazolható. Úgyszintén vérzéssel járhatnak a vastagbél polipos elváltozásai, s a fájdalom jellege olykor hasonló.

Mérgezések

Az ólommérgezés kólikaszerű hasfájást okozhat. Gyakran észleltük ezt a formát a míniumfestékkel hamisított paprika forgalmazása idején. Hasonló tünettel járhatnak a fluormérgezések. (A fogszuvasodás megelőzésére adott fluorkészítmények mértéktelen szedése úgyszintén hasi kólikát idézhet elő.) A magas nitráttartalmú növények (spenót) csecsemőkorban hasi görcsöket okozhatnak.

Porphiria acuta

Görcsös hasi fájdalmakkal, bélelzáródásra jellemző tünetekkel járhat a károsodott hemoglobinlebontás. Izomvédekezés nincs, de izomfájdalmak, érzéskiesések kísérhetik. Egyes gyógyszerek rohamot provokálhatnak (pl. barbiturátok, szulfonamidok). Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség rosszul vagy nem kezelt formáiban igen komoly hasi fájdalmak jelentkeznek, de az anyagcsere helyreállításával a panaszok megszűnnek.

Végezetül...

Talán riasztó lehet, hogy mi minden állhat az egyszerű hasfájás hátterében. A fájdalom csak felhívó jel, tisztázása nem mindig könnyű feladat, de a betegség igazolása vagy kizárása kemény orvosi feladat. Néha úgy tűnhet, hogy indokolatlanul sok vizsgálatot végzünk, de ez mind azért történik, mert a tünetek hasonlóak, ám a betegségek különbözőek, és kezelésük is eltérő.

#1 Dr.BauerBela

MÉRGESKIGYÓK MARÁSA

Mérgeskígyók marása

Az Egyesült Államokban mintegy 25 mérgeskígyófaj honos. Az üregi viperák (csörgőkígyók, rezesfejű kígyók és gyapotszájú kígyók), a korallkígyók és néhány hátsó méregfogas faj (kolubridák). Bár évente több mint 45.000 embert marnak meg mérgeskígyók az Egyesült Államokban, kevesebb mint 8000-et jelentenek be és kevesebb mint 15 végződik halállal. A halálos kimenetel zömében a gyermekek, idősek, a nem vagy nem megfelelően kezeltek, illetve a mérgeskígyókkal foglalkozó vallásos szektatagok esetében fordul elő. Az Egyesült Államokban előforduló mérgeskígyó marások 70%-át és a halálesetek zömét csörgőkígyók okozzák. Az összes többi mérgeskígyó marás zömét a rezesfejű kígyók, illetve kisebbrészt a gyapotszájúak okozzák. A korallkígyók a marások kevesebb mint 1%-ában szerepelnek. Állatkertekben, kígyófarmokon és amatőr vagy hivatásos gyűjtőknél előforduló importált kígyók körülbelül évi 15 marást okoznak.

Nálunk két mérgeskígyófaj él: a rákosréti, illetve a keresztes vipera.

A mérgeskígyók marása nem mindig vezet mérgezéshez. A viperafélék marásainak kb. 25%-ában valójában nem kerül méreg a sebbe, ez az arány a kobráknál és a korallkígyóknál kb. 50%.

A kígyóméreg több - káros hatású - fehérjéből álló összetett keverék, mely közvetve vagy közvetlenül minden nagyobb szervrendszerre ártalmas hatást fejthet ki.

A csörgőkígyók és az egyéb viperafélék mérge elpusztítja a harapás környékén a szöveteket, károsítja a vérsejteket, meggátolja a véralvadást és az erek falát elroncsolva lehetővé teszi, hogy folyadék szivárogjon ki rajtuk keresztül.

Ezek az elváltozások belső vérzésekhez, légzőszervi, szív-, és veseelégtelenség kialakulásához vezethetnek. A korallkígyó mérge az idegrendszer működésére hat, míg a harapás körüli szöveteket alig károsítja.

Tünetek és kórisme

A viperafélék harapásának tünetei igen különbözőek lehetnek a kígyó méretétől és fajtájától, a befecskendezett méreg mennyiségétől és erősségétől, a harapás helyétől, valamint az áldozat életkorától és testsúlyától függően.

A megmart egyén korábban fennálló egészségügyi problémái is fontos szerepet játszanak.

A legtöbb harapás a kézen és a lábon fordul elő.

A csörgőkígyók, gyapotszájú és rezesfejű kígyók harapását követően a méreg bejutása azonnal fájdalmat okoz; a duzzadás 10 percen belül alakul ki. Ezek a tünetek ritkán késlekednek 20-30 percnél tovább. A fájdalom az enyhétől egészen az igen súlyosig terjedhet.

A mérgeskígyó-harapást az egyéb tünetek mellett a fognyomokról, a bőrpírról, a fájdalomról, a duzzanatról és az ujjakban vagy a száj körül fellépő bizsergésről és zsibbadásról lehet felismerni. A csörgőkígyók néhány fajának harapása után fémes vagy gumiszerű ízt érezhet az áldozat.

Kezelés nélkül a duzzanat órákon belül továbbterjedhet az egész karra vagy a lábra. Az érintett területen lévő nyirokcsomók is megduzzadhatnak és fájdalmasak lehetnek. Esetleges további tünetek: láz, hidegrázás, általános gyengeség, szapora, de gyenge pulzus, verítékezés, valamint hányinger, hányás. Nehézlégzés is kialakulhat, különösen a Mojave-csörgőkígyó marása után. Fejfájás, homályos látás, a szemhéjak lógása és szájszárazság egyaránt megjelenhet.

A viperafélék harapása után kialakuló közepes és súlyos mérgezések általában 3-6 órával a marás után kialakuló bőrkárosodást okoznak. A seb környékén a bőr feszes és fakó, a harapás területén 8 órán belül hólyagok alakulhatnak ki, melyek gyakran vérrel telnek meg. Kezelés nélkül a harapás körül kiterjedt szövetkárosodás jöhet létre, a környező erekben pedig vérrögök képződhetnek.

Sok viperaféle mérge, különösen a csörgőkígyóé gátolja a véralvadást: vérzések indulhatnak a fogínyből, és vér jelenhet meg a hányadékban, a székletben és a vizeletben. A véralvadási vizsgálatok rendellenes értékeket mutathatnak, és a vérlemezkék (a vér véralvadásért felelős alkotóelemei) száma jóval a normális alá eshet.

A korallkígyó harapása általában nem, vagy csak kis mértékben okoz fájdalmat és duzzanatot.

A fő tünetek az idegrendszer működési zavarai. A marás körüli terület bizsereghet, a közeli izmok gyengesége is előfordul. Ezután az izmok működésének rendezetlensége és súlyos általános gyengeség alakulhat ki. A további tünetek közé tartoznak a látászavarok, a fokozott nyálelválasztás, valamint a beszédzavarok és a nyelési nehézség. Néha igen nagymértékű légzési rendellenességek is felléphetnek.

Kezelés

A mérges kígyó marása azonnali orvosi ellátást igénylő sürgős eset.

A kezelés megkezdése előtt a mentőszemélyzetnek meg kell próbálnia kideríteni, hogy valóban mérges kígyó marásáról van-e szó, és került-e méreg a sebbe. Ha ez nem következett be, akkor a sebet egyszerű szúrt sebként kell kezelni, ami alapos kitisztítást és tetanusz elleni emlékeztető védőoltást jelent.

Azok számára, akiket vipera mart meg, a lehető legteljesebb nyugalmat kell biztosítani, ezen kívül melegen kell tartani, és azonnal a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani őket.

A sérült végtagot lazán kell rögzíteni, és a szív magasságánál alacsonyabban kell tartani.

A gyűrűket, órákat és a szoros ruhákat el kell távolítani, valamint ajánlott az élénkítő hatású szerek kerülése is. Sawyer-szívó (elsősegélynyújtásra tervezett, a marásból a mérget eltávolítani képes szívókészülék) helyezhető a sebre 5 percen belül, majd ezt a kórházba szállítás alatt 30-40 percig fent kell hagyni.

A legtöbb marás kezelésénél fontos szerepe van a megfelelő ellenméregnek - a kígyóméreg hatásait ellensúlyozó anyagnak

. Az ellenmérget vénán keresztül adják be. Tetanusz elleni emlékeztető védőoltást is adnak, és néha antibiotikumokra is szükség lehet.

A korallkígyók harapásának általános kezelése megegyezik a viperaféléknél leírtakkal. Ha légzési problémák alakulnak ki, lélegeztetőgép segítségére lehet szükség. Ellenméreg adása is szükséges lehet, ilyenkor a korallkígyó mérge ellen előállított szert használnak.

A kígyómarások esetén, különösen gyerekeknél és időseknél, értesíteni kell a Toxikológiai Központot. A külföldről behozott kígyók okozta harapások esetén a helyi állatkert vagy a Toxikológiai Központ adhat kezelési tanácsot. Ezeken a helyeken tudják, hogy hol lehet ellenméreghez jutni, és listájuk van a kígyómarások kezelésében jártas orvosokról is.

http://www.informed.hu

#1 Dr.BauerBela