Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. november 11., hétfő

AZ ARCBŐR GOMBÁS FERTÁZÉSE TIZENÉVES LÉNYNÁL


#1 Dr.BauerBela

Miért ellenkezik a gyerekem?

Miért ellenkezik a gyerekem?

Hogyan segítsek a gyermekemnek abban, hogy rájöjjön, hogy én jót akarok neki?


Nincs az a szülő, akinek a gyermeke valamilyen formában ne mondott volna ellent. Ezzel nem könnyű szembesülni, hiszen mi alapból a legjobbat akarjuk a gyermekünknek. Hogyan segíthetek neki, hogy rájöjjön, hogy egy hajóban evezünk?
  • Ellenkezem, de miért is?

    Az ellenkezés egy fedő story.
    A gyerekek mindegyike ellenáll, és ez természetes. Ki kell, hogy próbálja a saját határait. A határokat mi szabjuk felnőttek, és több - kevesebb sikerrel ragaszkodunk ezekhez a határokhoz.
    Az ellenállás akkor kezdődik, amikor a határok túl szűknek tűnnek, vagy eltérőek a közösségben megszokottaktól, esetleg nagyon változóak (van, amikor szűkek a keretek, és van, amikor tágak a határok). Ha csak annyi a probléma, akkor ez általában azzal jól kezelhető, ha igyekszem az elvárásaim közül kiválasztani azokat, melyek valóban fontosak, és azokhoz következetesen ragaszkodom.
    Más esetekben egyszerűen van valami probléma a háttérben, mely rendszerint egy igény (figyelem, szeretet, játék, közös együttlét) vagy nagyobb családi feszültség (szülők közötti feszültségek, anyagi, párkapcsolati kérdések, egészségügyi problémák, megoldatlan szülői traumák, melyek piros gombként működnek).
  • Itt jön be az ellenkezés, mint fedő story

    Ha ellenkezik a gyermekem, akkor rendszerint figyelmet akar, vagy azért, hogy rá figyeljek, mint szülő vagy azért, mert szeretné a gyerek elterelni a figyelmet a súlyosabb problémáról.
    Milyen elterelő, figyelemkeltő hadműveletei lehetnek a gyerekeknek?
    Gyakorlatilag bármi a paletta nagyon széles
    Az aktív ellenállás, ellenkezés során a gyerek
  • Nemet mond a tanulásra, rosszul tanul,
  • Állandósuló veszekedések a gyermek, és a szülő között.
  • A passzív ellenállás során a gyermek repertoárja még szélesebb
  • Nem tanulok, csinálj velem, amit akarsz (nincs veszekedés a részéről, csak nem csinál semmit),
  • Kivonul a család életéből, saját világot teremt, melynek gyakori része a számítógépes játékok, rossz társaság, deviáns magatartás,
  • Bevonz betegségeket (akár nagyon súlyosakat is).
  • Ez utóbbi hihetetlenül hangzik, de akinek a családjában van, mondjuk krónikus betegség, akkor érdemes visszapörgetni az időt, hogy mikor mutatták azt ki, és mi történt az ezt megelőző 1-1,5 évben a családban. Sajnos a gyerekek mindent érzékelnek a fogantatásuktól kezdve.
  • Mi mindent próbálunk mi tenni szülők, hogy a gyermekünket kimozdítsuk ebből az állapotból?

    Kérés, veszekedés, büntetés, kiabálás, megértés, jutalmazás, motiválás, stb.
    Ahol a legkönnyebb hibázni.
    Azt hisszük, hogy ha nem beszélünk valamiről, vagy nem a gyerek előtt beszélünk, akkor azt a gyerek nem érzi. A gyerekek antennái olyan mértékben működnek, hogy minden apró rezdülésünket érzékelik.
  • Mit lehet tenni, ha a gyermekem ellenáll?

    Megérteni, hogy mi az oka. Képzeljük bele magunkat az ő helyzetébe, az ő világába.
    Építsük fel vele újra a kapcsolatot. Az téves elgondolás, hogy a szülő nem hibázhat. A mi szüleink is hibáztak, mi is hibázunk. A szerencse az, hogy a gyermekeink bármikor képesek nekünk megbocsátani. Ha érzik, hogy a szándékunk nem az, hogy rávegyem a tanulásra, hanem az, hogy újra jóban legyünk, idővel ők is el kezdenek nyitni. Még egy tinédzser is!
    Ez nagyon sok idő. És nem lehet átugrani az állomásokat. A gyerekeket kihozni az ellenállásból, és visszaintegrálni a családba nem könnyű feladat. Kell hozzá erő, hit, kitartás. Az úton a régi beidegződések miatt mindkét oldal fog hibákat elkövetni. Ha tudjuk, hogy ez benne van a pakliban, akkor sokkal könnyebb megbocsátani magunknak.
    Ha végigmegyünk az állomásokon, a gyermekünk útközben rá fog jönni, hogy jót akarunk neki.
    A legnehezebb a passzív ellenálló gyerekekkel, az ő számuk jóval több, mint gondolnánk.
    Velük a következő hírlevélben foglalkozunk!
    Ezt követően részletesen elemezzük az állomásokat, és azt, hogy mi a módja annak, hogy a gyermekünk a lehető leggyorsabban kijöjjön az ellenállásból.
#1 Dr.BauerBela

2019. november 10., vasárnap

KÖRÖMGOMBA ÉS LÁBGOMBA KÉPEKBEN



#1 Dr.BauerBela

A gyermekkori halláscsökkenések felismeréséről 2. rész

A gyermekkori halláscsökkenések felismeréséről 2. rész

Nemzetközi adatok alapján minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra. Magyarországon az egységes és mindenkire kiterjedő újszülöttkori hallásszűrés hiánya miatt nincs összefoglaló statisztikai adat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a fül-orr-gégészek szakmai kollégiumának minden törekvése ellenére sem finanszírozza az objektív hallásszűrést.

Az újszülöttkori hallásszűrést követően az újszülöttosztály, a gyermek háziorvosa és a szülők közötti kommunikációs nehézségek akadályozhatják a továbblépést a további vizsgálatokban, ezért fontos lenne a megfelelő információáramlás menetének kijelölése. Ennek lehetséges dokumentációja a zárójelentés, melyben fel kell tüntetni a hallásszűrés eredményét és szükség esetén a felkeresendő fül-orr-gégészeti vagy audiológiai szakrendelést. Sajnos az említett utak hazánkban csak egy-egy kisebb régióban kidolgozottak. Ezért fontos, hogy a gyermekgyógyászok ismerjék a hallásszűrés eredményének értékelését, és vegyék kezükbe az esetleges további teendők irányítását.

Első hallásvizsgálat - 5 évesen?

A genetikai eredetű megbetegedések esetében – amennyiben egyéb, gyermekgyógyász által felismert szindróma részjelenségeként számíthatunk halláscsökkenés lehetőségére (pl. Alport-szindróma, Usher-szindróma) – feltétlenül szükséges a rendszeres hallásvizsgálat. Genetikai vizsgálatra a nem szindrómás halláscsökkenések esetén is van lehetőség, ilyen esetekben a connexin 26 nevű fehérjét kódoló gént vizsgáljuk. A fejlődési rendellenesség vezetéses halláscsökkenést eredményezhet; a fül bármely fejlődési anomáliája esetén fokozott figyelmet igényel a hallás mérése.
Olyan terhességből született gyermekek esetében, ahol cytomegalovirus- (CMV) vagy rubeolafertőzés, mumpsz vagy kanyaró, esetleg ototoxikus gyógyszerszedés ismert, a fokozott kockázat miatt rendszeres hallásvizsgálat szükséges. További kockázati tényező a koraszülés, a szülés alatti hypoxia, az alacsony Apgar-érték és a hyperbilirubinaemia is. A felsorolt esetekben különösen fontos az objektív hallásvizsgálat.
Amennyiben a gyermek beszédfejlődése nem indul meg időben (12–15 hónapos korban), illetve artikulációja elmarad az életkorának megfelelő szinttől, gondolni kell a háttérben húzódó esetleges halláscsökkenésre. Mivel Magyarországon az újszülöttkori hallásszűrés nem valósul meg teljeskörűen, objektív módon, a beszédfejlődés megfigyelése és az érintettek továbbirányítása különösen fontos feladata a védőnőnek és a gyermekorvosnak. Ha az újszülöttkori hallásszűrés eredménye nem megfelelő, mindenképpen szükséges a további vizsgálatok elvégzése.
Klinikánkon többször előfordult, hogy 5-6 éves korában még nem beszélő gyermek akkor először végzett hallásvizsgálata során derült fény a közepes súlyosságú vagy nagyfokú halláscsökkenésre. Ilyen esetekben a percepciós halláscsökkenés kórismézését követően biztosított hallókészülék rohamos ütemű beszédfejlődést eredményezett. A korábbi felismerés lehetővé tette volna a kortársakkal való fejlődést és a beszéd teljes értékű kialakulását.

A gyermekkori halláscsökkenések típusai és kezelése

A halláscsökkenés lehet vezetéses, percepciós vagy kevert típusú.
A kisgyermekkorban kialakuló halláscsökkenések hátterében nagyrészt vezetéses típusú halláscsökkenés (catarrhalis vagy serosus középfülgyulladás) áll, melynek oka a fülkürtműködés zavara. A fülkürtműködés helyreállítása (pl. orrcsepp, orrspray adása, gyulladáscsökkentő, esetleg antibiotikum alkalmazása) után a hallás rendeződhet.
Amennyiben tartósan (6 héten túl) fennáll a probléma, melynek oka lehet visszatérő nátha, allergia vagy megnagyobbodott orrmandula, a kóros állapot kezelése (például az adenoid vegetatio eltávolítása) nyomán a hallásprobléma általában megszűnik. Magyarországon első lépésként általában adenotomiát és esetleg ezzel egy időben paracentesist végzünk. Amennyiben a fülkürt szellőzése nem oldódik meg, ventilációs tubust helyezünk be a dobhártyába. Fontos felhívni a szülők figyelmét, hogy a ventilációs tubuson keresztül víz kerülhet a középfülbe uszodában, fürdésnél. Ennek megelőzésére javasolhatjuk egyéni védő fülilleszték készíttetését és használatát.
Kiemelt figyelemmel kell kísérni az anamnézisben szereplő bakteriális vagy vírusfertőzésen (meningitis, mumpsz, kanyaró, rubeola, Lyme-kór), traumán (zajexpozíció, fejsérülés) átesett, sugár- vagy kemoterápiás kezelésben részesült gyermekek rendszeres hallásvizsgálatát.
A percepciós halláscsökkenések esetén a folyamat belsőfül (cochlearis) vagy idegi (retrocochlearis) eredetének megtalálása a cél. Amennyiben egyéb módon a hallás nem javítható, hallókészülék használata javasolt. Ennek indikálása fül-orr-gégész, audiológus szakorvos feladata, felírását audiológus szakorvos végzi. Szükség esetén minél előbb – a diagnózis felállítását követően lehetőleg azonnal – el kell látni a gyermeket hallókészülékkel.
Mindkét oldalra fül mögötti készülék javasolt a hallásküszöbnek megfelelő beállítással. A támogatási listán szereplő hallókészüléket 98%-os támogatással kaphatják a gyermekek a 2009. augusztus 16-tól érvényben lévő EüM rendelet szerint. Közgyógyellátottak számára a megjelölt készülékek teljes támogatással rendelhetők. A súlyos fokú, süketséggel határos vagy süket gyermekeket, akiknek a beszédfejlődése nagy teljesítményű hallókészülékkel sem kielégítő, cochlearis implantációval rehabilitálhatjuk. A műtéti beavatkozásra az egyetemi fül-orr-gégészeti klinikákon (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen) van lehetőség. Az OEP teljes mértékben támogatja mind az implantátum, mind a beültetés költségeit. A hallókészülékkel vagy implantátummal ellátott gyermekeknél nagyon fontos a hallás- és beszédfejlesztés, mely szurdopedagógus segítségével valósulhat meg.

Időszakos ellenőrzés szükséges

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a gyermekorvosnak tájékozódnia kell, hogy az újszülöttnél megtörtént-e a hallásszűrés, és ha igen, milyen módszerrel. Amennyiben nem objektív vizsgálatra (otoakusztikus emisszió mérésére vagy BERA-vizsgálatra) került sor, úgy a gyermekorvos lehetőség szerint irányítsa a gyermeket olyan rendelésre, ahol ezt elvégzik. Ha otoakusztikus emisszió nem váltható ki, a vizsgálatot 6 hetes korban meg kell ismételni. Figyelemmel kell kísérni minden gyermek beszédfejlődését, és amennyiben eltérés, lemaradás mutatkozik, hallásvizsgálatra kell irányítani a gyermeket. Időszakosan szubjektív vizsgálatokkal tájékozódni kell a gyermek hallásáról, és a javasolt hallásszűrések eredményét ellenőrizni szükséges. Különös figyelmet kell fordítani a hallásfejlődés szempontjából fokozott kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekek rendszeres hallásvizsgálatára.
Amennyiben az objektív hallásszűrést akadályozó tényezők (finanszírozási problémák) ellenére megvalósul a szülők, védőnők, gyermekorvosok, fül-orr-gégészek és audiológusok együttműködése, és lehetőségeink megfelelően hasznosulnak, a hallássérült gyermekeket teljes értékűen beilleszthetjük a társadalomba. Ennek feltétele a korai felismerés, a korai rehabilitáció és a megfelelő fejlesztés.
#1 Dr.BauerBela

Melyek a gyermekkori nagyothallás jelei?


Fontos, hogy a gyerekeknél időben felismerjük a halláskárosodás jeleit, ugyanis a halláscsökkenés következtében a beszéd- és nyelvtanulásban súlyos hátrányba kerülhet, amely később az egész életpályájára kiható, komoly tanulási problémákhoz vezethet.

Melyek a halláscsökkenésre utaló jelek?

  • kisbabánk nem reagál kellően a hangokra és a zajra, nem keresi a tekintetével a hangforrást, nem ijed meg a hangos zajokra
  • csecsemőnél a sírás különös hangszíne hívhatja fel a figyelmet, kisgyereknél a beszéd hangszíne, magassága és ritmusa lehet szokatlan
  • halláskárosodott kisgyerekeknél a pöszeség, a gyenge olvasás- és íráskészség, a megkésett beszédfejlődés, a vizuális beállítottság lehet jellemző
  • a gyermek gyakran magába fordul, vagy agresszív magatartást mutat
Érdemes a csecsemő hallását ellenőriztetni, akkor is, ha semmilyen tünetet nem tapasztalunk. A halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodását OAE (otoakusztikus emisszio), illetve BERA (agytörzsi audiometria) vizsgálatokkal lehet kimutatni, melyeket a baba életének első 4-6 hetében szükséges elvégeztetni. Nem kell aggódni, mert a csecsemő hallásvizsgálat teljesen fájdalommentes, rövid ideig tart, és megbízható, pontos eredményt nyújt.
A hallásrehabilitáció minél korábbi megkezdésével biztosíthatjuk, hogy gyermekünk nyelvi fejlődése ne maradjon el ép hallású kortársaihoz képest.

#1 Dr.BauerBela

Gyermekkori nagyothallásról

Gyermekkori nagyothallás

Az egészséges emberi fül 400.000 különbözoő hangot képes megkülönböztetni. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal. Már születésünk eloőtt is képesek vagyunk hallani és ebben az életszakaszban hallószervünk biztosítja az egyetlen kapcsolatunkat a külvilággal. Késõbb a szocializáció, a közösségbe való beilleszkedés nélkülözhetetlen eszköze. A jó hallás fontossága többnyire csak akkor tudatosodik bennünk, ha hallóképességünk valamilyen oknál fogva megromlik.
Ahhoz, hogy egy gyermek helyesen megtanuljon beszélni, elengedhetetlen az ép hallás. Az első három életév a beszédtanulás meghatározó időszaka. A zavartalan beszéd-, és nyelvfejlődés szempontjából alapvető, hogy ebben a kritikus életszakaszban a hallópályákon keresztül a hallóközpontokba állandó ingerület érkezzen. Ez az idegi elemek struktúrálódásának, a halló-, és asszociációs pályák postnatalis kiépülésének az alapja. Három és fél éves kortól az agyi plaszticitás fokozatosan csökken, majd 7 éves korra nagymértékben beszűkül.
A halláscsökkenés nemcsak a beszédfejlődésben okoz elmaradást, hanem a testi, lelki és értelmi fejlődésben is. Éppen ezért nagyon fontos a hallászavarok minél korábbi felismerése. Veleszületett nagyothallás esetén az optimális beszédfejlődés alapja a korán megkezdett akusztikus stimuláció. Ez segíti elő a hazánkban 2015-től univerzális újszülöttkori hallásszűrés.

A nagyothallásnak két fő típusát ismerjük, a vezetéses és idegi típusú halláscsökkenést.

hallás
Együttes előfordulásuk esetén kevert típusú nagyothallásról beszélünk.
A hanghullámokat a levegő közvetíti.
A fülkagyló a hanghullámokat felfogja és továbbítja a hallójáraton keresztül a középfülbe, ahol a dobhártyának ütköznek, amely ettől vibrálni kezd. A dobhártya rezgéseit a hallócsontocskák: az üllő, a kalapács és a kengyel továbbítják a csigának. A csigában találhatóak a rendkívül érzékeny szőrsejtek, ezek alakítják át a rezgő levegőrészecskék mechanikai energiáját elektromos energiává, mely idegi impulzus formájában a hallóidegen keresztül az agyba jut és hallásérzetet kelt. Ha a hangvezetés fülkagylótól az agyig terjedő útjában valamely akadály lép fel, korlátozottá válik a hallóképességünk.

A gyermekkori vezetéses típusú nagyothallások

döntő többségéért a középfülben felszaporodó savós vagy nyákos váladék gyülem (szerózus otitis media, SOM) a felelős. Ebben az esetben a hangátvezető rendszer működése akadályozott. A betegség hátterében a fülkürtműködés tartós vagy átmeneti zavara áll. Felismerése nem mindig könnyű, mert egyetlen tünete az enyhe vagy közepes fokú halláscsökkenés. Az akut gyulladás tünetei hiányoznak, nincs láz vagy fájdalom. A szülők a gyermek nagyothallását gyakran figyelmetlenségnek vélik.

A betegségre a spontán javulás, a gyakori visszaesés és az elhúzódó fennállás egyaránt jellemző lehet.

Az első életévek a beszédtanulás szempontjából meghatározóak. Tekintettel arra, hogy a SOM ebben az életkorban a leggyakoribb, tartós fennállás esetén problémát okozhat a beszédfejlődésben, később zavarokat a közösségbe történő beilleszkedésben, elmaradást az iskolai teljesítőképességben. A halláscsökkenésnek ez a típusa gyógyítható. A therápia a rossz fülkürt működés helyreállítására irányul. Ennek érdekében a zajló, felsőlégúti gyulladásos folyamatot, valamint az azt fenntartó tényezőt (orrmandula, orrsövényferdülés) szanálni kell. A dobűri ventilációs tubus behelyezése a halláscsökkenést azonnal megszünteti, a visszatérő középfülgyulladások számát pedig lényegesen csökkenti.

A kisgyermekkori idegi típusú nagyothallást

leggyakrabban a csiga szőrsejtjeinek különböző mértékű veleszületett vagy szerzett károsodása okozza. Koraszülöttekben a hallópályák rendellenessége gyakori. Magyarországon évente 230-250 gyermek születik halláskárosodással. Ebben az esetben a gyermek korai hallókészülékkel történő ellátása vagy a cochleáris implantáció és következetes szurdopedagógiai foglalkozás segítheti a megfelelő beszédfejlődést.
A tapasztalat az, hogy minél súlyosabb a nagyothallás, annál korábban jut el a gyermek a megfelelő szakemberekhez, hiszen ebben az esetben a nyelvfejlődés meg sem indul. A közepes és enyhe halláskárosodások sokszor csak óvodás vagy az iskolás korban derülnek ki. Egy jó képességű gyermek a halláscsökkenés okozta kieséseket sokáig kompenzálhatja, csak a beszéd- és magatartásbeli, valamint a tanulási teljesítményben megmutatkozó eltérések hívhatják fel rá a figyelmet. A veleszületett súlyos nagyothallás korai felfedezésében az újszülöttkori hallásszűrés nagy jelentőségű.

A cél az, hogy minden nagyothalló gyermek hallókészülékkel ellátása minél korábban, lehetőleg a gyermek 6 hónapos koráig megtörténjen, és a korai hallásrehabilitáció elinduljon.

Így megteremthetjük a lehetőségét annak, hogy a gyermek normálisan fejlődhessen, és a közösségbe, társadalomba problémamentesen beilleszkedhessen.
Dr. Csákányi Zsuzsanna
#1 Dr.BauerBela

2019. november 8., péntek

sGyermek a természetben

sGyermek a természetbenH a m o st a z t g o n d o lja a z olvasó, hogy d o lgozatom tárgya a z iskolaiterm észetjárás, ig a zá b ó l n e m té ve d nagyot. R észben a term észetjárás,m ert m a m á r n e h é z elkép zeln i iskolát, a m e ly - k ü lö n b ö z ő fo r m á k b a n- n e m biztosítja ta n u ló in a k a te rm é sze t kö zvetlen m egism eréséneklehetőségét. R észben p e d ig a te rm észetb en tö rtén ő tanítás, nevelés,a m e ly n e k h a tá sa it m a m ég n e m tu d ju k k ia k n á z n i megfelelőm értékben.*rhattam volna azt: „Tanuló a természetben”, de jobbnak láttam a „gyermek” szót hasz­nálni. Bizonyos vagyok benne, hogy a pedagógus természetben történő tanítása során nemcsak ismereteket ad át, hanem a gyermek teljes személyiségét formálja, alakítja. S a természetben tevékenykedő gyermek átél egy folyamatot, amely közel viszi a természet és a környezet iránti igényességhez.Ez a folyamat kisiskolás korban elkezdődhet, ha a pedagógus közreműködésével a gyermek meglátja a természetet. Igénye támad arra, hogy megismerje, s amit megismer, amint megismer, úgy megszereti. Ekkor bizonyosak lehetünk abban, hogy megvédi, ha a természetnek szüksége, a gyermeknek pedig lehetősége van rá.Ha a természetjárás, vagy más, a természetben folytatható tevékenységek helyét keres­sük az iskolai tevékenységben, a következő kérdések merülhetnek fel:Jó-e a gyermeknek, ha a természeti sportok valamelyikére neveli, irányítja az iskola? Jó-e az iskolának a természeti sportok jelenléte? (Alakítja-e az iskola képét ez a tevé­kenység? Beilleszthetők-e az iskola kereteibe a tevékenység egyes elemei? Ha beilleszt­hetők, akkor harmonikusan illeszkednek-e a helyi tantervhez? Hogyan kapcsolódnak a természeti sportok a környezetvédelmi programokhoz?)Építhetők-e kapcsolatok a természetjáráshoz kötődő intézmények (szakszövetségek, erdészetek) és az iskolarendszer között? (Egyáltalán jelen van ez a szándék?)Hogyan tud tevékenykedni az iskola, tanulói érdekében, a természetjárás szerveze­teiben?Ahhoz, hogy milyen többletlehetőséget nyújt a pedagógusnak a természetjárás a taní­tási-nevelési tevékenységhez, először ismerkedjünk meg - vázlatosan - a sportággal.A természetjárás nem versenysport. Szakágai közül elsősorban a gyalogos természet- járás felel meg elvárásainknak. Sportági szervezete, létesítményei az utóbbi száz évben alakultak ki, s ezek mindenki számára nyitottak. Bárki egyénileg, illetve bármilyen (nem feltétlenül jogi személyiségű) csoport tagja lehet a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A tagdíj tanulóknak évi 40, illetve felnőtteknek 100 forint.A természetjárás létesítményei közül elsősorban a jelzett utak hálózatát emelném ki. Különösebb előképzettség nélkül olvasható turistatérképek mutatják be az úthálózatot a túrázni szándékozóknak. A terepen a jelzett utak követése sem okozhat különösebb ne­hézséget. Ugyancsak fontos kérdés a szálláshoz jutás: a kulcsos turistaházakat általában természetbarát egyesületek, szakosztályok üzemeltetik, a szállásdíj az MTSZ tagságának egy főre és egy éjszakára 150-300 Ft között van.A pedagógus munkájához segítséget nyújtanak a különféle - országos és tájegységi - túramozgalmak (Pl: országos a Kék Túra, a Rockenbauer Pál Dunántúli Kék Túra, újab­ban alföldi kiegészítéssel; tájegységi a úra 19 9 6 /1 0Hardi András: Gyermek a természetbennyegük; a kijelölt útvonalat bármikor, bármennyi idő alatt gyalogosan lehet teljesíteni, a jelzett turista útvonalak segítségével, s bármilyen szakaszokra bontással. A teljesítmény elismeréseképpen jelvényt kapnak a teljesítők.A tájékozódási tudás felmérésére szolgálnak a tájékozódási túraversenyek. Nehézségi szintjük választható (egy versenyen belül is), az egyszerű turistaút-követéstől a tájfutó­térképpel megvalósítható igen precíz tájékozódásig.Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a teljesítménytúrák, amelyek elsősorban a fizikai teljesítményt próbálják ki. Meghatározott távot (20, 30, 50 km-t) lehet megha­tározott időn belül teljesíteni ezeken a verseny jellegű túrákon.Az nyilvánvaló, hogy a természetben zajló tevékenységek megfelelő terepül szolgál­nak az ismeretek átadására, a „tananyag teljesítésére”. A természetben történő megfigye­lések során mélyebben rögzülnek az ismeretek, az élményszerűség, a tapasztalás során. A természeti jelenségek minden érzékszervvel való megtapasztalása, megfigyelése, mint tanítási mód, nagyon eredményesnek tűnik.Miféle „tananyagot” „teljesíthetünk” a természetben?A természetes környezetbe kilépő ember óhatatlanul találkozik a természet csodáival, így, a szaktudományokra bontás igénye nélkül. Szükségletévé válik a tájékozódási tudás, bizonyos egészségtani ismeretek stb.Persze fel kell bontanunk részeire a dolgot, hogy az egészet lássuk. Amint a termé­szet csodáit felbontjuk a természettudományos szaktárgyakra, figyelembe véve az élet­kor sajátosságait, már alakul a tevékenység tanterve. Beláthatjuk, hogy a természetben szerzett tapasztalatok igazolnak bizonyos, az iskolában már megtanult/megtanított dol­gokat akár biológiából (pl. hazánk természetes növénytakarója, a növénytársulások, a növényi élet szintjei stb.), akár földrajzból (az időjárástól a kőzetekig), akár a fizika je­lenségeiből (a víz körforgása, viselkedése a mészkőben, a mágnesség stb.), akár kémiá­ból (a vízzel kapcsolatos folyamatok, a mészkő, és így tovább). Ugyanezen tapasztala­tok aztán megjelenhetnek a tanítási órán is — példaként, hivatkozási alapként, kiinduló­pontként egyaránt.Mit csinál az a tanuló, aki tájékozódni tanul? Először is egy absztrakciót (a térképet) értelmezi. A jelkulcsok ismeretében előbb-utóbb eljut a készségszintre, a gyakorlatban használni fogja. Összeveti az absztrakt rajzot (a térképet) a valósággal (a tereppel). En­nek során nézőpontot vált: egy nehezen értelmezhető felülnézetet hasonlít folyamatosan egy természetes oldalnézethez. (Megfigyeléseim azt mutatják, de tájfutó körökben is ál­talános vélemény, hogy ez kb. 10 éves korban sikerül.)Majd távolságot becsül, később mér a térképen, ezeket átváltja a méretarány ismereté­ben a terepre vonatkoztatott értékekre. (Matematika: becslés, mérés, mértékegységek, át­váltás, arány, arányszám, és sok-sok fejszámolás.)Aztán megtanulja a nevezetes irányokat, irányszögeket mér, megadott irányba halad (szögmérés, vektor). Végül is képessé válik arra, hogy a térképbe kódolt információkat teljes értékűen leolvassa.Összevetés: a Nemzeti Alaptanterv követelményei(Önkényes válogatás)Ebben a rövid fejezetben azokat a követelményeket emelem ki a Nemzeti Alaptantervből, amelyek megva­lósíthatók a természeti környezetben zajló tevékenység, tanítás, nevelés során. Kiemelten pedig azokat, ame­lyek szinte csak a természeti környezetben valósulhatnak meg igazán.Az idézeteket a Nemzeti Alaptanterv Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából a Korona Ki­adó által 1995-ben kiadott kötetéből idézem. A kiemelések általam t
Hardi András: Gyermek a természetbenA z „Ember és term észet"fejezetből:„Tanúsítson a tanuló érdeklődést a természet jelenségei, folyamatai iránt. Tudjon ismer(e)tekhez jutni a ter­mészeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és mo­dellezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom és a könyvtár használata révén. Legyen képes a természettudo­mányok körébe tartozó különböző problémák felismerésére.” (Vonatkozik minden évfolyamra) 121. oldal „Tanári irányítással tudjon egyszerű megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni.” (1-6 évfolyam) „A termé­szet vizsgálatakor vegye figyelembe, hogy a természet egységes egész, és csak megismerése során tagoljuk ré­szekre.” (7-10. évfolyam)„Vegye észre a természet szépségeit.” (1-6. évfolyam) „Értékelje a természet szépségeit.” (7-10. évfolyam) „Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. ... Tudjon a térképen tájékozódni, tér­képvázlatot készíteni.” (1-6. évfolyam) 122. oldal „Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörül­ményeket.” (1-6. évfolyam)„Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet jövőjéért, fenntarthatóságáért, és ezért becsülje meg kör­nyezetének értékeit.” (1-6. évfolyam) 123. oldal „Ismerje a világtájakat, tudja azokat felismerni a valóságban és a térképen.” (1-6. évfolyam) „Tudjon tájé­kozódni a lakóhelyén és annak környékén.” (1-6. évfolyam) 124. oldal „Ismerje a környezetében élő növények és állatok elterjedési területét.” (1-6. évfolyam)„Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteinket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mé­rés útján szerezzük meg.” (1-6. évfolyam) 125. oldalA Természetismeret cím ű fejezetben „ Részletes követelmények a 4. évfolyam végén ”„ Fejlesztési követelmények " 127-128. oldal„Megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, folyamatok nyomon követésének képessége.” (A megismerési módszerek alapozása)„Az élet tisztelete, a természet épsége, ha kell megvédése iránti igény és pozitív beállítódás.” (Ua. alfejezet- ben)„A felszíni formák, felszíni vizek felismerése a valóságban, képi ábrázolás alapján, a térkép jelei szerint.” (Tájékozódási alapismeretek)„Legyen képes a világtájakat a természetben megmutatni.” (Uo.)„Térbeli tájékozódás az útvonalrajzok, térképvázlatok alapján (iránytű segítségével is).” (Uo.)„Irányított megfigyelések a lakóhely környékén.” (Uo.)„Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni.” (Az élő termé­szet alapismeretei)A „Földünk és környezetünk" című fejezetből:Általános fejlesztési követelmények, 7-10. évfolyam (153. oldal)„Tanúsítsanak felelős környezeti magatartást.”„2. Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek”„Legyenek képesek pontos megfigyelésekre. Tudjanak önállóan vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint. Vizsgálataik, megfigyeléseik alapján alkossanak véleményt.”„Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésé­re és indoklására.”„II. Tájékozottság az ismeretanyagban” 154. oldal „1. Tájékozottság a környezet anyagairól”„A) A tanulók legyenek képesek felismerni a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és ener­giahordozókat, talajokat, a víz és a levegő anyagait jellemző tulajdonságaik alapján.B) Legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi, gazdasági környezet tényezőiről..C) Ismerjék a környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagokat és azok forrásait. Tudják, hogyan csökkenthető vagy szüntethető meg károsító hatásuk.”„2. Tájékozottság a térben”„B) Lássák a térkép és a valóság kapcsolatát, értsék az ábrázolás korlátait.”„4. Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban”,,F) Ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének es megszüntetésének lehetőségeit.” 155. oldal „5. Tájékozottság regionális és globális kérdésekben”„A) Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés.”,,D) Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember term észeti és társadalmi lényként él.”„G) Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket. Ism er­jék meg a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve á károsodott tájak természetes ál­
Hardi András: Gyermek a természetbenPéldákA sokféleség nemcsak technikai, hanem tartalmi szinten is megvalósul. A példákban szereplő technikai kérdések:- a programgazda általános iskola, különféle szintű természetbarát kapcsolatokkal, il­letve erdészet;- a tevékenység egynapos túrákból, vagy turistaházi szállással egybekötött táborozás típusú erdei iskolából áll;- a tevékenységet a programgazda pedagógus, iskola tervezi, szervezi, illetve vezeti, vagy pedig a tevékenységre specializálódott pedagógus.- A tartalmi kérdések:-mindegyik tevékenység része (illetve része lehet) az alakuló helyi tanterveknek;- mindegyik tevékenység tartalmaz megfeleléseket az eljövendő Nemzeti Alaptan­tervhez;- mindegyik tevékenység tartalmaz tan­anyagot, korosztályokra bontva;- mindegyik tevékenység tartalmaz olyan tananyagokat, amellyel kiválthat taní­tási órákat, így ezen tevékenységek rendes iskolanap keretében is megvalósíthatók;- a tartalmi sokféleség éppen ezen tan­anyagok változatosságában valósul meg.Túra-iskola(A szerző programja, amely a Bicsérdi Általános Iskola alakuló helyi tantervének elemévé válhat.)A programban ötödik osztályos tanulók vesznek részt. A Tájékozódás, természetjá­rás, tájfutás fakultáció keretében ismer­kednek meg - szeptembertől májusig - a nagy méretarányú térképek (turista-, tájfu­tó-, város-, parktérképek) használatával. A programhoz kapcsolódnak tájékozódási, váro­sismereti versenyen való részvételek, illetve más tananyagot teljesítő túrák is.Egy túra leírása: (Pécs - Égervölgy - Jakabhegy - Cserkút)-A z Égervölgy „bejáratánál”, a város szélén látható a természetvédelmi területet jel­ző tábla. A tábla ábrájának értelmezése után a természetvédelmi terület jelentésének meg­beszélése következik. (Mit szabad és mit nem szabad tenni a természetvédelmi területen? Miért szükséges védeni ezt a tájat?)- Az Égervölgyben levő Delelő-kút forrásnál a víz kóstolása, összevetése a hazulról hozott vízzel. Megfigyelés: a víz kellemesen hűvös, nagyon jó ízű. A tevékenység kap­csán beszélgetés a víz körforgásáról, illetve útjáról a mészkőhegységben.-A z Égervölgyből kb. 1 km-es, szerpentin típusú ösvény vezet az Égertetőn levő ját­szótérig. Jól érzékelhető a szerpentin út funkciója. A pihenőben egy félbe vágott almán modellezzük a szerpentin és a meredek, hegyre vezető út különbségét.- A játszótéren tízóraizás, pihenés, játék, majd kis csoportok kialakítása, a feladatok megbeszélése következik.- A kis csoportok külön-külön jutnak el a Jakabhegytetőre (kb. 2-3 km-es út). A tájfutótérképek iránt érdeklődők (és ügyesen tájékozódók) külön, 2-3 fős csoportokban, önállóan tájékozódva jutnak el a tetőre (előre megbeszélt, tudásuknak megfelelő mérték­ü l p ro g ra m b a n ötödikosztályos ta n u ló k v eszn ek részt.A Tájékozódás, term észetjárás,tá jfu tá s fa k u ltá c ió keretébenism erked n ek m eg -szep tem b ertő l m ájusig - a n a g ym é reta rá n yú térképek (turista-,tájfutó-, város-, p a rk té rk é p e k )h asználatával. A p r o g r a m h o zkapcso ló d n a k tájékozódási,városism ereti versen yen valórészvételek, illetve m ásta n a n y a g o t 
Hardi András: Gyermek a természetbenben azonosítható útvonalon), akik pedig kevésbé tudnak tájékozódni, a jelzett turistaúton gyalogolnak fel. (Eltévedés a program 4 évében nem fordult elő.)- A Jakabhegytetőn a vaskori településsel kapcsolatos ismeretekről hallanak a gyerme­kek, majd a vaskori temető maradványait figyelhetik meg (halomsírok, ásatásnyomok). Felidézik a régészek munkájáról már tanultakat. Foglalkozunk a középkori kolostorrom­mal - hangsúlyozva a vaskor - középkor közötti időbeli, népességbeli különbségeket.- A Zsongorkő a túra egyik legszebb pontja. Jó időben látható a Pécsi-síkság egésze, a Villányi-hegység, de gyakran látni lehet a távolban az Eszék környéki hegyeket. A gyer­mekek érdeklődését legjobban az kelti fel, ha hazalátnak. Valóban, láthatók innen azok a falvak, ahol a gyermekek élnek. A széles panomára adja a lehetőséget az iránymérési gya­korlatra. Ezt tájfutó tájolóval végzik a tanulók, általában 1-2 fokos pontossággal (Ezek a tájolók 2 fokos osztásúak, így ez valójában nem számít hibának. Az iránymérés a tájéko­zódás fakultáció tananyaga). Ezután távolságbecslések következnek, majd a becsült tá­volságokat összevetik a turistatérképen mért (tényleges) távolságokkal. Végül a Zsongor­kő szikláin ülve hallgathatják meg a helyről szóló népmondát.- Lejjebb, a Babás szerköveknél újabb népmonda következik. (Forrás: Rejtett kincsek nyomában, A baranyai nép mondáiból közreadják: dr. Vargha Károly, dr. Rónai Béla, Muszty László, Pannonia könyvek, 4. kiadás, 1995.) A monda meghallgatása után beszél­getés a népmondák keletkezéséről. Igazából itt, a közelről ijesztő, meredek sziklák tete­jén értik meg a gyermekek, miért talál ki a nép különös történeteket egy-egy földrajzi helyhez.- Cserkúton egy szépen elrendezett, gondozott falu képét figyelhetik meg a gyerme­kek. Jól látszik a falu lakóinak a környezettel való törődése: a növények gondozottsága, az egyszerű, nem hivalkodó építmények összhangja a tájjal. Külön élmény az árpádkori templom megtekintése - némi előzetesként a 6. osztályos tananyaghoz.- A 6. foútnál jelentős különbséget érzékelnek a gyermekek a levegő minőségében. A forgalmas főút szennyezett levegője megdöbbentő a gyermekeknek az egész napi tiszta levegőjű erdő után. A buszra várva szóba jön a növények szennyezést lekötő képessége.Egy erdei iskola program lényeges elemei(A Bicsérdi Általános Iskola tantestületének programja)A programot valószínűleg az a felismerés hozta létre, hogy szüksége van a gyermekek­nek egy olyan közös együttlétre, amely meghatározó lehet az osztályban tanuló gyerme­kek hangulatára egész tanévben. Az „Erdei Iskola” programot 3., 5., 7. osztályban, tanév elején valósítja meg az iskola.A program alapeleme a 3-4 napos turistaházi együttlét. Ez az együttlét biztosítja az osztályfőnöknek a gyermekek nem iskolai környezetben való megismerését, s rengeteg új információt ad a gyermekekről.Lényeges, hogy az önellátást a gyermekekkel együtt oldják meg a felnőttek (az osztály­főnök és vállalkozó szülők). Az ételkészítés a gyermekek közreműködésével történik, akár konyhai, akár szabadtűzi ételek készítéséről van szó. Egy-két nap alatt kialakul a gyermekek között is egyfajta természetes munkamegosztás a favágástól a nyersanyagok főzésre való előkészítésén át a mosogatásig.A megtanítandó tananyag függ elsősorban a korosztálytól, másodsorban a helytől (a turistaház helyétől). Csak olyan tananyagot célszerű válogatni, amely nem igényli az iskolás szerkezet alkalmazását (az osztályszerűséget, a közlés-befogadás technikát). Az erdővel való ismerkedés a növények vizsgálatával kezdődik, az időjárás, a dombor­zati formák, a talaj, a vizek megfigyelésével folytatódik, majd a tapasztaltak rögzítésé­vel zárul. (Pl. grafikonszerű ábrák a napi hőingás, a csapadék, stb. ábrázolásával, a gyűjtött falevelek festék
Iskolakultúra 19 9 6 /1 0A turistaház helyétől függően rövidebb, hosszabb túrák során dolgozzák fel a gyerme­kek a pedagógus irányításával az „erdei ismereteket”. A túrák célpontja is változatos: a mecseki turistaházakból az Abaligeti-cseppkőbarlang, az Orfíii-tórendszer, ugyanitt a Malommúzeum, a Melegmányi természetvédelmi területen látható mésztufa-lépcsők, a zselici turistaházakból a Sasréti természetvédelmi terület, az ibafai Pipamúzeum, a szen­nai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a szigetvári Zrínyi-vár.Honismereti program a tájékozódásra, a természetjárásra építve(A Pécsi Istenkúti AM K Általános Iskolájának programjáról)A program első két évének részletes kidolgozása ez évben fejeződött be, és a tevékeny­ség az 1996/97-es tanévben 4-5. osztályban indul. A Strasszer Péter és kollégái által ki­dolgozott program először a tájékozódást, a tereptant érinti, illetve a térkép értelmezésé­vel kapcsolatos ismereteket. Ezután szerezhetik meg a gyermekek a természetjáráshoz szükséges alapismereteket. Ebben a részben a menetrendek olvasása, a jelzett turistautak használata, a túrázás-táborozás főbb szabályai, a túra tervezése, lebonyolítása kerül terí­tékre. így megszerezheti a programban résztvevő gyermek az alapvető túravezetői isme­reteket, s egyénileg is képes lesz túrázni.A második évben kerül sor a program honismereti részére (5-6. osztály). Itt ismerked­hetnek meg a gyermekek Pécs város történetével, műemlékeivel, a közintézményekkel. Külön foglalkozik a program az iskola helyével a városban, illetve az iskola történetével. A város megismerése után a Mecsek hegység sajátosságai következnek. Ekkor kerül szó­ba a hegység kialakulása, tagolódása, települései, felszíne, éghajlata, növény- és állatvi­lága. Külön foglalkozik a program a Nyugati-Mecsek érdekességeivel: az Abaligeti-bar- langgal, a Jakab-heggyel.Amellett, hogy a tananyaggal heti egy órában foglalkoznak a tanulók, a programot vá­rosismereti séták, tájékozódási terepgyakorlatok, túrák, és a második év végén egy több­napos kulcsosházban történő táborozás egészíti ki. így a természetben végzett tevékeny­ség visszaigazolja az iskolai órákon hallottakat.A Mecseki Erdészeti Rt. erdei iskolájaEz év márciusában alapította meg a Mecseki Erdészeti Részvénytársaság Természetisme­reti Központját. A Központ az általános iskolai tanterv anyagára épülve lehetőséget nyújt a gyermekeknek környezetük fokozatos megismerésére, egy másfajta szemléletmód kialakítá­sára, a természet szeretetére, tiszteletére, a környezeti problémák fokozatos megláttatására. Lehetőséget nyújt tehát arra, hogy a gyermekek a természetben tanuljanak a természetről.A tavaszi időszakban 28 iskola jelentkezett a programra. A tanév végéig 49 osztályt, azaz 1081 gyermeket tudott a Természetismereti Központ fogadni. (A program a felső ta­gozatosoknak 2 napi, az alsósoknak 1 napi foglalkoztatást biztosít.) A mindennapi tevé­kenységet főfoglalkozású tanár, Adorján Rita vezeti, erdész segítségével. A Mecseki Er­dészeti Rt. hosszú távú befektetésnek tekinti a Természetismereti Központot, bízva ab­ban, hogy az itt tanuló gyermekek másként viszonyulnak majd az erdőhöz, a természet­hez, mint elődeik.A tényleges program fontosabb sarokpontjai:- a Mecsek természeti szépségeinek bemutatása;- az erdő élővilágának vizsgálata;- az erdőgazdálkodás megismertetése;- a fakitermelés, fafeldolgozás megismertetése.A gyermekek az Árpádtetőn levő fogadóépülethez helyijárati autóbusszal mennek. Az épületben megtalálható minden szükséges felszerelés: tv, videó, mikroszkóp, vízvizsgá­_______
Hardi András: Gyermek a természetbenlati laborfelszerelés, maggyűjtemény, kitömött állatok. Az ismerkedés után a gyermekek megismerik a napi túra útvonaltervét, majd mindenki megkapja a szükséges felszere­lést: turistatérképet, tájolót, növény- és állathatározót, nagyítót, és a napi programhoz kapcsolódó fogalom-definíciógyűjteményt.A túra útvonala a Melegmányi-völgybe, természetvédelmi területre vezet. A prog­ramban tájékozódási ismeretek, a turista útjelzések követése, a fafajok meghatározása a levél, a termés, a kéreg alapján, az erdőre jellemző lágyszárúak vizsgálata, rendszere­zése, morfológiája.A gyerekek csak a száraz, lehullott növényi részeket gyűjtik - a természetvédelmi te­rület követelményeinek megfelelően. A rovarokat nagyítóval ellátott gyüjtőüvegben vizsgálják, majd szabadon engedik. A vizsgálódást a rovarok sértetlenül túlélik.A Melegmányi-völgy mésztufa-lépcsőinél megismerkednek a karszt kialakulásával, a karsztjelenségekkel.Visszaérkezés után a nap élményeit játékos vetélkedő formájában összegzik.Általában az egész napi tevékenységre - a komoly vizsgálódás mellett is - jellemző a játékosság. A jól „szereplő”, ügyesen cselekvő, gondolkodó gyermekek fabatkát kap­nak, s a legtöbb fabatkát gyűjtőket jutalmak várják. (Védett növényeket, állatokat be­mutató képeslapok, könyvjelzők, matricák, plakátok, ezenkívül Süni újság, térképek.)A tanárnő megfigyeli azt is, ha egy-egy gyermek valamelyik részterület iránt különö­sen érdeklődik. Nekik további lehetőségek nyílnak, pl. a madarak iránt érdeklődők részt vehetnek a nyári madárgyűrűző táborban, Sumonyban, a tájékozódás, természetjárás iránt érdeklődők beléphetnek a Mecseki Erdészeti Rt. Túraszakosztályába.Mivel az Árpádtetőn levő Természetismereti Központ elsősorban az iskolai szor­galmi időben működik, a Közép-Zselicben, Sas-réten is létrehozott a Mecseki Erdésze­ti Rt. egy oktatótermet. Ez elsősorban nyári és hétvégi tábor jelleggel működik. A szál­láshelyet Almamelléken egy régi iskolaépületben alakították ki, s innen erdei kisvasút viszi a gyermekeket a sasréti természetvédelmi területhez. Itt az árpádtetőihez hasonló oktatóterem, erdészeti és vadászati kiállítás várja a táborozókat.A programhoz kapcsolódott a Madártani Egyesület Pécsi Csoportja is. A túrák út­vonalán madárodúkat helyeztek el, s előadásokkal segítik a Természetismereti Köz­pont munkáját.A tavaszi időszak programjain részt vett érdeklődő, kísérő tanárok kérdőíven értékel­hették a Természetismereti Központ tevékenységét. #1 Dr.BauerBela

2019. november 7., csütörtök

EPIDERMÁLIS ANYAJEGY EGY 13ÉVES FIUGHYERMEK NYAKÁN


#1 Dr.BauerBela

Mérgezések tünetei gyermeknél, hol kérjünk segítséget?

Mérgezések tünetei gyermeknél, hol kérjünk segítséget?

Mérgezésről egyrészt akkor beszélünk, ami­kor a gyermek, mérgező anyagot fogyaszt el, lélegez be, vagy bőrén, szemén keresztül ilyen anyaggal érintkezik, másrészt túl sokat vesz magához olyan szerből, ami nagy mennyiségben kárt okoz.
Mérgezés-segítség
Ezek a balesetek nagyobbrészt otthon történnek, és 80%-a ötévesnél fiatalabb gyerekkel. A legnagyobb veszélynek kitevő korosztály a másfél és három év közöttiek. Ebben az időszakban a gyerek megpróbálja felfedezni a világot, mindent a szájába vesz, amit talál, ugyan­akkor igyekszik a felnőttek felügyelete alól kibújni, hogy önállóan tevékenykedhessen.
Egyéves kor körül a gyerekek már nagyon kíváncsiak, ugyanakkor a szülők figyel­me is lankad a veszélyes anyagok minél jobb elrejtése kapcsán, így a kicsik sokszor könnyen érintkezésbe kerülhetnek velük: gyógyszerek (antidepresszánsok, nyugtatók, gyulladáscsökkentők, antihisztaminok stb.), szappanok, mosószerek, mérgező növények levelei és virágai (leander) vagy háztartási termékek (petróleumszármazé­kok, rovarölők, savak, oldószerek, alkohol) jelenthetnek számukra veszélyt.
A maró anyagok ivása (mint pl. lúgkő, hypó) nem mérgezést okoz, hanem az emésztőrendszer szöveteinek roncsolását; belső égéshez hasonló tüneteket vált ki. Az ételmérgezés általában a romlott ételekből, rosszul tartósított vagy fertőzött élelmiszerekből származik (ilyen, pl. amikor a tenger gyümölcseit a kikötő közelében gyűjtik be). A Staphylococcus mérgezés, az evés után néhány órával jelentkezik, a botulin mérgezés – ami a rosszul tartósított élelmiszerekben található, mint pl. házilag készített lekvárok vagy olajos konzervek, felvágottak – súlyosabb, gyakran halálos kimenetelű mérgezést okoz.

Mi történik

A mérgezést a következő tünetek jelzik: hányinger, hányás, has­fájás, hasmenés, láz, sápadtság, légzési nehézség, hidegrázás, fejfájás, látászavar, eszméletvesztés.

Mi a teendő

Amilyen gyorsan csak lehet, mérjük fel az eset súlyosságát, ha lehetséges, derítsük ki, mit nyelt le a gyer­mek, melyik testrészével lehet probléma (emésztőrendszer, légzőrendszer, bőr, szem). Azonnal hívjunk mentőt, és ha szükséges, rögtön kezdjük meg az elsősegélynyújtást. Ilyenkor azonban vegyük figyelembe, hogy akár nagyobb kárt is okozhatunk, tehát alaposan gondoljuk át, mit teszünk.

Mit tegyünk mérgezés esetén?

  • Nézzük meg, hogy a mérgező anyag vagy a gyógyszer csomagolásán lévő információs címke ír-e arról, hogy mit kell tenni baleset esetén. Kövessük az utasításokat, és mindenképpen hívjuk a mentőket.
  • Ha kórházba megyünk, vigyük magunkkal a csomagolást, vagy írjuk le a szer nevét és kémiai összetételét, hogy a szakorvos minél előbb azonosítani tudja a mérgező anyagot, és gyorsan megkezdhesse az elsősegélynyújtást.

Maró anyagok lenyelésekor

Határozottan nyissuk ki a gyermek száját, és a maradékmérgező anyagot távolítsuk el. Hányás esetén tartsuk oldalt a gyerek fejét, hogy megakadályozzuk a fulladást. Ha a legminimálisabb esélye van annak, hogy a lenyelt anyagmaró hatású (am­mónia, hypó, lúgkő, sósav, trielin stb.), ne erőltessük a hányást, hogy az anyag, amikor a nyelőcsövön és a szájon visszafelé halad, ne okozzon még több sérülést. Segíthet, ha itatunk a gyermekkel egy pohár vizet, így legalább hígítjuk a lenyelt maró anyagot.

Mérgező anyag belélegzésekor

Vigyük a gyermeket a szabad levegőre, vegyük le róla a szorosabb ruhákat, ha spontán nem lélegzik, mesterséges légzést kell alkalmazni, de ne feledjük, a mérgező anyag ránk is ártalmas lehet.
  • A bőr és a szem fertőzésekor az érintett részt mossuk le bő, folyó vízzel 5-10 percen keresztül, de ne dörzsöljük, akkor se, ha a gyermek nem panaszkodik fájdalomra vagy égő érzésre. Forduljunk orvoshoz.
  • Ételmérgezés Hányás esetén tartsuk a gyerek fejét oldalt, nehogy megfulladjon. Ha botul in mérgezésre gyanakszunk, sürgő­sen vigyük kórházba a gyermeket. Az étel­mérgezés megállapításának legegyszerűbb módja, ha kikérdezzük a családtagokat, hogy ki mit evett, és más is rosszul van-e.
  • Megelőzés: Először is ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő tartósítására, és a higiéniára.

Segélyhívás

Minél hamarabb, legyen elegendő információ.

Készüljünk fel, hogy segélyhíváskor a követ­kező adatok birtokában legyünk:

  • A bejelentő neve, telefonszáma.
  • Mi történt? (Sérültek száma, állapota – életveszélyes, súlyos, könnyű.)
  • Hol történt? (Megközelítés módja.)
A legbiztonságosabb országok standardjai mellett a mérgezések 94%-a megelőzhető. Magyarországon évente kb. 2800-3000 gyermekkel történik mérgezés. 150-180 „elkerülhetetlen”, 2632-2820 elke­rülhető eset.
A gyanús ételeket, a felpuffadt dobozban lévőket, vagy az olyat, amelyik kibontáskor gázt ereszt ki, ne együk meg, hanem dobjuk ki. A nem szakember által fogott tenger gyümölcseiből ne vásároljunk, és főleg ne együk meg nyersen.

Néhány hasznos tanács a mérgezéssel kapcsolatban:

  • mindig legyen felügyelet alatt a gyermek
  • a veszélyes és mérgező anyagokat távo­lítsuk el a gyermek környezetéből
  • ne tartsunk mérgező anyagot a kony­hában vagy a kamrában, ha ez mégis elkerülhetetlen, hagyjuk meg őket az eredeti csomagolásban, ne öntsük át más flakonba, amiben pl. víz vagy élelmiszer szokott lenni.
  • a termékek címkéjét ne dobjuk ki
  • a gyógyszereket tároljuk biztonságosan, és tartsuk meg eredeti csomagolásukban, őrizzük meg a használati utasítást is
  • zárjuk kulcsra a mérgező szereket tároló bútorokat
  • mindig tartsuk elérhető helyen a legkö­zelebbi kórház számát
ta
#1 Dr.BauerBela