A baleset egy hirtelen fellépő egészségkárosodás, amely bárhol érheti a gyermeket, a gyermekbalesetek száma világszerte igen magas, hiszen a gyermeknek még nincs veszélyérzete, és a kisgyermek mozgása még nem koordinált. A balesetek megelőzésére kell törekedni minden esetben, viszont, ha a gyermek balesetet szenvedett, meg kell kezdeni a szakszerű elsődleges ellátását.

Első lépés az esemény tisztázása, mely fontos a beteg és az elsősegélynyújtó részéről is.

Ennek során párhuzamosan kell felismerni:

  • a helyszínt, mely az elsősegélynyújtó számára is veszélyes lehet, ezért csakis biztonságos helyszín biztosítása után lehet elkezdeni az elsősegélynyújtást. Amennyiben lehet, a veszélyes helyszínről a sérültet ki kell menteni. A gyermekek esetén ezt könnyű kivitelezni, vegyük az ölünkbe, és amennyiben kontaktusképes, kérjük, hogy kapaszkodjon belénk.
  • a sérült gyermek tüneteit: melyet megtekintéssel, vagy kommunikációval mérünk fel elsőre.

Amennyiben a helyszínt biztosítottuk és felismertük a gyermeke állapotát, kiabáljunk segítségért, a gyermeket soha ne hagyjuk magára!

Amennyiben több gyermek van, figyeljünk rájuk is, mihamarabb kérjünk segítséget, és bízzuk a gyermekeket egy felnőttre, hiszen a többi gyermekre is veszélyt jelenthet a helyszín, vagy amíg nem figyelünk rájuk további balesetek alakulhatna ki.

Amennyiben súlyos a gyermek állapota hívassunk azonnal mentőt, hogy mihamarabb kórházi ellátásra kerüljön.

A legfontosabb, hogy trauma esetén ne itassuk és etessük meg a gyermeket! A balesetek nagy részében akár műtéti ellátásra is sor kerülhet, melyhez 6 órás gyomorkiürülést kell biztosítani. Ha a gyermeket rögtön a baleset után megitatjuk vagy megetetjük, akkor ezzel késleltetjük a műtéti ellátását.

Tájékozódjunk pontosan a baleset mechanizmusáról (hol esett el, mekkora magasságból esett le, mi okozta a sebet…), ha nem láttuk azt. A gyermek a baleset után legtöbbször ijedt, sír, nem tudja elmondani mi történt vele.

A gyermekkel sose kiabáljunk vagy szidjuk meg, ha nem történt nagyobb sérülés magyarázzuk el neki miért veszélyes, amit csinált.

További elsősegély

Az elsődleges állapotfelmérést gyermekeknél az cABCDE szerint végezzük. Ennek megfelelően végezzük a további lépéseket, szükség esetén az újraélesztést. (előző anyag)

Amennyiben felmértük, és biztonságos a helyszín, lépjünk a gyermekhez és mérjük fel a tudatállapotát. Ezt vizsgálhatjuk: hangos kiáltással, szólítsuk a nevén és kérjük meg, hogy nyissa ki a szemét, finom ingerléssel (a bőr vagy a talp stimulálása), próbáljuk a gyermeket felébreszteni, sose rázzuk!

A gyermek tudatának vizsgálatára az AVPU-skála is használható:

  • A: (alert) – éber
  • V: (voice) – hangra reagál
  • P: (pain) – fájdalomra reagál
  • U: (unresponsive) – semmilyen ingerre nem reagál

Amennyiben a gyermek tudatánál van, végezzük el a további ellátást, ha viszont a gyermek eszméletlen, vizsgáljuk tovább a légzését és a keringését és közben hívassunk mentőt.

Ha a gyermeknek megfelelő a légzése és a keringése is, abban az esetben a légutat tartsuk nyitva és folyamatosan figyeljük a gyermek légzését és pulzusát a mentő megérkezéséig.

Amennyiben szükséges kezdjük meg az újraélesztést. 

Légúti idegentest eltávolítása (LIE)

Az idegentest okozta légúti elzáródás hirtelen, előfordulhat ételtől (cukorkák, mogyoró) vagy idegentesttől (pl.: játék), hiszen a kisgyermek mindent a szájába vesz.

Amennyiben látjuk, hogy a kisgyermek a szájába vett valamit, kerüljük a hirtelen hangos rászólást, mert ettől megijedhet és aspirálhatja (félre nyelheti) azt. Ezért halkan és kedvesen, kérjük meg, hogy köpje ki, amit bevett a szájába.

Légúti idegentestre kell gondolni:

– ha tanúk előtt történt

– ha hirtelen kezdődik

– ha nincs más tünet

Tünetek:

– köhögés vagy fuldokolás

A köhögés lehet:

Effektív köhögés:

             – hangos köhögés

            – sírás vagy verbális válasz

            – légvétel

            – tiszta tudatállapot

Ineffektív köhögés:

            – hangadási képtelenség

            – légzési képtelenség

            – cyanózis

            – romló tudatállapot

Eszméleténél lévő gyermek ellátása

– Először szólítsuk fel és biztassuk a gyermeket köhögésre közben folyamatosan figyeljük az állapotát (általános állapot, bőrszín, légzés, köhögés).

– Tekintsük be a szájába, amennyiben látható az idegentest, azt csak akkor próbáljuk meg eltávolítani, ha azt biztonsággal egy mozdulattal kivehető, és biztosak vagyunk benne, hogy ezzel a mozdulattal nem toljuk lejjebb.

– Effektív köhögés esetén, alkalmazzunk háti ütéseket.

– Háti ütés kivitelezése:

– csecsemőknél: fektessük hason az ölünkben, tartsuk ejtőztető helyzetben (feje lejjebb legyen), tartsuk meg a fejét, és mérjünk 5 határozott ütést a kéztővel a hát közepére a lapockák közé.

– gyermekeknél: kisebb gyermeknél ugyanúgy végezzük, mint a csecsemőknél, nagyobbaknál, a gyermeket előre dőlve pozícionáljuk.

 – Ha erre az 5 háti ütésre sem javult a gyermek állapota, csecsemőknél mellkasi lökéseket, gyermekeknél hasi lökéseket kell végezni.

– Mellkasi lökések kivitelezése csecsemőkorban:

– Háton fekve pozícionáljuk a csecsemőt, úgy, hogy a fej lejjebb legyen. Keressük meg a mellkaskompresszió helyét és alkalmazzunk 5 mellkasi lökést.

2.jpg

– Hasi lökések kivitelezése gyermekeknél:

            – A gyermek mögött helyezkedjünk el, és öleljük át a törzsét, szorítsuk ökölbe a kezünket, tegyük a köldök és a kardnyúlvány közé, majd a másik kezünket tegyük rá és határozottan rántsuk be és fölfelé. Maximum 5- ször végezhetjük!

Amennyiben az idegentestet sikerült eltávolítanunk, vizsgáljuk meg a gyermek állapotát (általános állapotát, bőre színét, légzését), egyes esetekben csak az idegentest egy része távozik, így lehet még részleges elzáródás.

Ha a tünetek továbbra is fennállnak, vagyis az idegentestet nem sikerült eltávolítani, alkalmazzunk további 5 háti ütést majd ismét hasi/mellkasi lökést.

Kérjünk segítséget (mentő hívására), de a gyermeket soha ne hagyjuk magára.

Eszméletlen gyermek ellátása

Amennyiben a gyermek eszméletét veszítette, és eddig nem tettük meg, kérjünk segítséget (azonnal hívjanak mentőt eszméletlen gyermekhez), tekintsünk be a szájba, ha lehetséges távolítsuk el az idegentestet. Ha a gyermek eszméletlen, és nincs kielégítő légzése, kezdjük meg az újraélesztést a mentő érkezéséig.

3

Gyermekkorban leggyakrabban előforduló sérülések és elsődleges ellátásuk

 

Gerincsérülés

Gerincsérülésre kell gondolni:9

  • fájdalom a nyaki gerinc és a hát területén
  • nagy energiájú baleseti mechanizmus, a gyermek magasból esett le
  • súlyos tárgy esett a gyermek fejére
  • a végtagok mozgásában, érzésében, reflexeiben jelentkező, kóros tünetek esetén

5

Amennyiben a gerincsérülés gyanúja fennáll, a gyermeket nem szabad mozgatni, és azonnal mentőt kell hívni.

Nyaki gerinc sérülés esetén a nyakát stabilizáljuk úgy, hogy a feje felől a két kezünket a vállára helyezzük, és a két kezünkkel vagy alkarunkkal (gyermek méretétől függ) stabilizáljuk a fejét (nem szorosan!).

A gerinc teljes sérülésének gyanúja esetén rögzítsük a gyermek egész testét, melyhez kérjünk segítséget.

  • Kooperáló gyermeknek értelmi szintjének megfelelően magyarázzuk el a rögzítés szükségességét, mert a gyermek megijedhet a helyzettől.
  • Közben figyeljük a gyermek légzését, keringését, tudatállapotát.
  • Tartsuk melegen a gyermeket, kérjünk valakit, hogy takarja be.
  • Folyamatosan mérjük fel a gyermek tüneteinek mértékét, észleljük időben az állapotváltozást, nyugtassuk meg, meséljünk neki, amíg a mentő a helyszínre érkezik.

Fejsérülések

A fejsérüléssel gyakran találkozunk gyermekeknél, beszélhetünk könnyű fejsérülésről, koponyatörésről és agyi sérülésekről.

Tünetei:

  • fejfájás,
  • aluszékonyság,
  • hányinger, hányás,
  • szédülés,
  • látászavar,
  • eszméletvesztés,
  • vérzés, liguor csorgás orrból, fülből.

Amennyiben a fejsérülés után a gyermeknek a fenti tünetei vannak, azonnal orvoshoz kell juttatni, hiszen nem csak agyrázkódást, hanem további súlyos állapototokat is jelezhetnek ezek a tünetek. Fontos kiemelni, hogy a napszúrás hasonló tünetekkel jár mint az agyrázkódás, ezért pontosan tudni kell, történt e baleset.

Arckoponya sérülések

Arckoponya sérülések esetében beszélhetünk lágyrészsérülésekről, és az arckoponyát alkotó csontok töréseiről, melyekhez társulhat koponya és agysérülés.

Az arc sérülései legtöbbször esés, harapás vagy autóbaleset miatt jön létre. Igen nagy problémát jelent a gyermekeknél, hiszen akadályozott lehet az orrlégzés, a vért aspirálhatják.

Tünetei:

  • nagyfokú fájdalom,
  • duzzanat,
  • szem- és szájnyitási képtelenség,
  • az ajak és a száj sebzése, vérzése,
  • fogak le- vagy kitörése, visszacsúszása,
  • liquor csorgás, vérzés.

Ellátása:

  • A gyermeket helyezzük nyugalomba, 30°-os szögben emeljük meg a fejét (amennyiben gerincsérülés kizárható), lássuk el a sebet, fertőtlenítsük és tegyünk rá steril kötést.
  • Ne fújassuk és szívjuk a gyermek orrát, amennyiben vérzik az orr vagy átlátszó folyadék ürül belőle, azt itassuk fel gézlappal.
  • Kérjük meg, hogy ne beszéljen és az esetleges véres nyálat köpje ki.
  • Amennyiben a teljes tejfog kiesett a sérülés következtében, azt tegyük vízbe, mert visszaragasztható.
  • Fájdalomcsillapításként textíliába tekert jégzselével hűthetjük a területet.
  • A szemsérülés esetén takarjuk le mindkét szemet gézlappal.
  • Súlyos esetben, hívjunk mentőt, addig is figyeljük meg a gyermeket és ne hagyjuk magára. Nyugtassuk meg és tereljük el a figyelmét.

Végtagsérülések

Megkülönböztetünk rándulást, ficamot, zúzódást és törést. Az első ellátás során a törést a zúzódást vagy rándulás nem lehet minden esetben megkülönböztetni, ezért minden ilyen sérülést komolyan kell venni és rögzíteni.

A nyílt törés esetén az eltört csontvég átszúrja a bőrt, a törés felett vérző sebet látunk, súlyosabb esetben a csont is látható.

A sérült végtag ellátása

A végtagot nyugalomba kell helyezni, és rögzíteni kell. Erre használhatunk síneket, vagy bármit ami sínezi az adott végtagot, fontos odafigyelni, hogy ha a végtag alakja megváltozik a törés miatt, azt abban a helyzetben kell rögzíteni, nem szabad annak kiegyenesítésével próbálkozni!

Ellenőrizzük az adott végtag keringését, tapintsunk pulzust. A végtagot polcoljuk fel a szív felé, és hűtéssel csökkenthetjük a fájdalmat.

Amennyiben ficamot észlelünk, ugyanez a teendő, tilos a csontvég visszahelyezését megpróbálni.

Kulcscsont-törés

Gyermekkorban gyakori sérülés, általában esés miatt.

Tünetei: fájdalom, érezhető csontlépcső, a gyermek nem tudja megemelni a kezét.

Elsődleges ellátás a háromszög kendő felhelyezése.

Hasi sérülések

A gyermekek hasfala vékonyabb, bordáik rugalmasak, ezért a hasi szervek kevésbé védettek sérülések esetén. A hasi sérülések nagy része tompa hasi sérülés, melyet okozhat például biciklikormány, de esések következtében is létrejöhetnek.

Gyermekeknél a hasi sérüléseket komolyan kell venni, mert életveszélyesek lehetnek! Sokszor a kezdeti tünetek után hírtelen állapotromlás észlelhető. Ezért hasi sérülés esetén minden esetben orvoshoz kell vinni a gyermeket, komoly panaszok esetén, azonnal mentőt kell hívni.

Vérzések – lágyrészsérülések

Kisgyermekeknél nagyon gyakori az arc vagy hajas fejbőr repesztett sebe, melyet eleséskor való beütés pl.: asztalok szélei okozhatnak. Ezek a sebek ijesztőek lehetnek, hiszen a fej bő érellátása miatt nagyon véreznek, ennek ellenére ártalmatlan könnyen kezelhető, gyorsan gyógyuló sérülések.

A sebek általános ellátása:

  • Nyugtassuk meg a gyermeket (a fejsérülés a sírástól még jobban vérzik).
  • Helyezzük nyugalomba a gyermeket, ha végtag vérzik emeljük magasba a szív fölé.
  • A seb környékét tisztítsuk meg, melyet a sebtől távolodó mozdulatokkal végezzünk.
  • Fertőtlenítsük a sebet és fedjük steril gézlappal, majd pólyázzuk körbe.
  • Ha a sebben könnyen kimozdítható idegentestet találunk, azt eltávolíthatjuk, mélyen ülő, rögzült idegentestet viszont TILOS kiszedni, ehelyett steril kötöző anyaggal körbetamponáljuk, és úgy rögzítjük.

Vénásávérzés esetén az általános sebellátás mellett nyomókötés felhelyezése.

  • az általános sebellátás után, közvetlenül a sebzés felé helyezzünk nyomópárnát (gézpólyát vagy összehajtott gézlapot), és elmozdulás mentesen, picit szorosabban pólyázzuk körbe. (további átvérzés esetén ezt megismételhetjük)
  • a végtagot polcoljuk fel, vagy tartsuk a magasba.

Az artéria sérülése rövid időn belül sokkhoz majd halálhoz vezet, ezért mihamarabb nyomókötés felhelyezése és a sérülésekhez futó artéria ujjakkal való lenyomása vagy a végtag leszorítása szükséges a mentő kiérkezéséig.

Termikus sérülések -égés

Meleg hatására létrejövő bőr és nyálkahártya károsodás.

Okok: forró folyadék, forró gőz, nyílt láng, forró tárgy, napsugárzás.

Égési sérülések fokozatai
Fokozat Érintett réteg Tünetek
I. Hám felső rétege Fájdalom, bőrpír
II. Hámot és az irhát érinti Fájdalom, hólyagképződés
III. Mélyebb szövetek is sérülnek Érzéskiesés, szürkésfehér sebalap, bőrfüggelékek elhalnak
IV. Mélyebb szövetek és a csont is sérül Érzéskiesés, elhalás, mozgáskorlátozottság

Az égett testfelület minél nagyobb, annál súlyosabb a gyermek állapota. Fontos kiemelni, hogy minél kisebb gyermek sérül, annál veszélyesebb lehet egy-egy testrész égése. A kiterjedés meghatározása a Wallace-féle 9-es szabály alkalmazásával történik.  A felület tömeg arányt is figyelembe vevő szabály korcsoportok szerint változhat, melyet a következő táblázat mutat.

Testtáj Újszülött Kisgyermek Gyermek Felnőtt
Fej 21% 19% 15% 9%
Törzs elől + hátul 16%  + 16% 16% + 16% 16% + 16% 18% + 18%
Comb + lábszár 2 x 14% 2x 15% 2x 17% 2x 18%
Felső végtag 2 x 9,5% 2x 9,5% 2x 9,5% 2x 9%

8Ellátása:

– kérjünk segítséget, hívassunk azonnal mentőt.

– szüntessük meg a hőhatást, ha szükséges oltsuk el a ruházatot.

– távolítsuk el a ruházatot, amennyiben a ruházat beleégett a sebbe, azt nem szabad kitépni!

– mérjük fel az égés kiterjedését, a beteg állapotát. Súlyos égésnek számít az arc, a szem és a légutakat érintő égés.

– az égett felületet hideg folyóvízzel hűtsük kb. 20 percig, ez fájdalomcsillapító és az égés mértékének a továbbterjedését is csökkenti. Amennyiben nincs folyóvíz, akkor hideg vízzel átitatott steril kötszert is alkalmazhatunk.

– ezután a sebet steril laza, fertőtlenítővel átitatott fedőkötéssel borítjuk, ragtapasz használata szigorúan tilos. A sérült felületet nem lehet olajjal, és kenőcsökkel kezelni.

– a továbbiakban a gyermek életfunkcióit ellenőrizzük.

A felhasznált képek a Neteducatio kft és a Gyermektraumatológia osztály képei, felhasználásuk nem engedélyezett!  

Páll Nikoletta

Felhasznált és ajánlott irodalom

Páll Nikoletta – Baleset-megelőzés, sürgősségi helyzetek és elsősegélynyújtás az óvodában, Budapest, Neteducato kft. 2018.

Goschler Ádám, Krivácsy Péter, Szűcs Andrea- Sürgősségi gyermekellátás, Budapest, Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány, 2015.

 

 

A feltüntetett képek szerzői jogvédelem alatt állnak!