Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2017. szeptember 30., szombat

HATODIK BETEGSÉG/ROSEOLA INFANTUM

Jelek és tünetek
A kezdet hirtelen magas lázzal 39-40 ° C-on, izgatottság, ingerlékenység, étvágytalanság. A 10-15% -ában, magas láz okozhat lázas rohamok jellemzik: tudattalan, a rángása, mint a kezek, lábak vagy az arc, rögzített tekintetét, elvesztése sphincter kontroll (vizeleti és anális).
Az állapotidőt az alábbi jelek jellemzik:
• láz, amely 3-7 napig fennállhat,
• kiütés után kezdődik 3-4 nap után Láz és formájú foltok a rózsaszín, kissé kiálló, található az arc, nyak, a mellkas felső elülső és hátulsó, suprioare és az alsó végtagokat. Az eruption nem okoz viszketést.
• apátia, aluszékonyság
• csökkenti az étvágyat
• nyaki és occipitalis adenopathia (kibővített gége)
• Szérum, szérum koriander
• kötőhártya-gyulladás (vörös szem, szemhéj-érzés, viszketés)
• emésztési tünetek: hasi fájdalom, émelygés, hányás, hasmenés.
A roseola infantum diagnózisa általában a kiütés megjelenése után alakul ki.
A betegség fejlődése általában kedvező, a láz általában 3-5 nap alatt esik le.
Komplikációk, amelyek előfordulhatnak:
• lázas rohamok,
• kiszáradás
• encephalitis,
• immunvörös trobocitopéniás purpura.
kezelés
• ellenjavallt antibiotikumok,
• otthoni elszigetelés,
• megfelelő hidratálás: víz, tea, tej, növényi levesek, gyümölcslevek kis és nagy mennyiségben. Természetesen szoptatott csecsemők esetében gyakoribb a szoptatás.
• Paracetamol, az ibuprofen a láz csökkentésére szolgál. Ha a láz is fennáll, és nem csökken miután lázcsillapítók is igénybe vehet, egy meleg fürdő vagy pakolás hipotermizante gyermek (gyermek mellkasa van csomagolva egy törülközőt átitatott meleg vízzel, törölköző időbeli változása, ha szárított)
• Az orrot fiziológiás szérummal, tengervízzel vagy orrcseppekkel fertőtleníti
• Ha mellékhatások emésztőrendszer jeleznek igienodietetic, orális rehidratáló sók, hasmenés elleni kezelést.
Ha a gyermek sérül az általános állapot klinikai tünetei kiszáradás kórházi ápolás ajánlott kezelési kiegyensúlyozás elektrolit infúzió.
IKONORÁFIA 

1-


2-



3-





4-



5-



6--


#1 Dr.BauerBela

2017. szeptember 28., csütörtök

Kawasaki betegség



Kawasaki betegség
A Kawasaki betegség szinonimái
  • Kawasaki szindróma
  • MLNS
  • Mukokután nyirokmirigy szindróma

Általánosságok
A Kawasaki betegség a véredények akut több rendszeri gyulladásos betegsége (vaszkulitisz), amely általában csecsemőket és kisgyermekeket érint. A betegséget magas láz, a száj és torok nyálkahártyáinak gyulladása, vöröses bőrkiütés és a nyirokmirigyek duzzanata (lymphadenopátia) jellemzi. Emellett a Kawasaki betegségben szenvedő egyéneknél a vért a szívbe szállító artériák gyulladása (szívkoszorúér arteritisz), az ezzel összefüggésben levő érintett szívkoszorúér falai szélesedése és megduzzadása, szívizomgyulladás (miokarditisz), és /vagy más tünetek és leletek jelentkezhetnek. A Kawasaki betegség az elsődleges oka a gyermekek szerzett szívbetegségének az Egyesült Államokban. Bár a betegség oka nem tisztázott, széles körben úgy gondolják, hogy fertőzés vagy egy fertőzéshez való normálistól eltérő immunválasz okozza.
Jelek és tünetek
Sok érintett gyermekben a Kawasaki betegség kezdeti tünete a magas láz, amely rendszerint megemelkedik, majd visszaesik (időközönként csökkenő láz) és megközelítőleg egy-két hétig tart kezelés nélkül. Néhány esetben a láz eltarthat egészen három vagy négy hétig is. Más jellegzetességek magukba foglalják a szemfehérjék gyulladását (kétoldalú kötőhártya-gyulladás); a száj és a torok nyálkahártyáinak gyulladását, mely száraz, vörös, repedezett ajkakat és epervörös nyelvet eredményez; a nyaki nyirokmirigyek duzzanatait (nyaki limphadenopátia); a kezek és lábak vörösségét és megdagadását; vöröses bőrkiütést, mely rendszerint a törzset érinti és gyakran a lágyékrész velejárója. Körülbelül a második vagy harmadik hét tájékán a bőrszövet hámlani kezd a kéz és lábujjak hegyétől és tovább terjedhet a kezekre és a lábakra.
Sok esetben az érintett gyerekeknek további tünetei és leletei lehetnek, mint például az ingerlékenység, hasmenés, hányás, köhögés, és/vagy ízületi gyulladás, fájdalom és duzzanat. Más velejáró rendellenességek magukba foglalhatják a máj és epehólyag megnagyobbodását (hepatosplenomegália), agyhártyagyulladást, középfülgyulladást és/vagy egyéb leleteket.
Sok Kawasaki betegségben szenvedő egyénnek lehetnek szívproblémái. Ötven százalékukban kifejlődhet szívizomgyulladás (miokarditisz), amelynek velejárója lehet a rendellenesen megemelkedett pulzusszám (tachikardia), csökkent alsó kamrai működés, és súlyos esetben a szív csökkent hatékonysága a vért a tüdőkhöz és a test többi részéhez történő pumpálásában (szívelégtelenség). Ezen túlmenően bizonyos esetekben a szív érintettsége magába foglalhatja a szívet körülvevő hártyás szívburok gyulladását (perikarditisz), bizonyos szívbillentyűk (aorta- vagy kéthegyű mitrális billentyű) áteresztését és egyéb rendellenességeket.
A legkomolyabb szívvel kapcsolatos szövődmény a szívizomhoz oxigéndús vért szolgáltató artériák gyulladása (szívkoszorúér arteritisz) és lehetséges gyengülése, szélesedése (tágulat), valamint az érintett artériafalak kitüremkedése (aneurizmák). Tágulat és aneurizma képződés a betegek megközelítően 3-20 százalékában fordul elő. Súlyos esetekben a szövődmények közé tartozik a vérrögök képződése a kitágult területen melyek akadályozzák a vér áramlását, aneurizmák szétrobbanása (szakadás), vagy szívroham, potenciálisan életveszélyes szövődményekhez vezetve. Néhány esetet jelentettek, amelyben a betegek, különösen csecsemők lázasak a betegség négynél kevesebb jellemzőivel társulva (lásd “Diagnózis” alább) és később kifejlődött bennük a szívkoszorúér betegség.
Okok
Bár a Kawasaki betegség pontos oka nem ismert, a bizonyítékok fertőzésre vagy a fertőzésre való nem megfelelő immunválaszra mutatnak. Azonban az ezen a területen folyó temérdek kutatás ellenére különös fertőzéses okot még nem azonosítottak. A Yale egyetem kutatói által nyert újabb bizonyítékok szerint felmerül, hogy az újonnan felfedezett koronavírusnak lehet szerepe a Kawasaki betegségben. További kutatásokra van szükség.
Néhány kutató szerint a betegséget bizonyos méreganyagok okozzák, az úgynevezett bakteriális “szuperantigének”, melyeket egy különös fajta baktérium termel, mint a streptococcus vagy staphylococcus. Arra mutatnak rá, hogy ilyen szuperantigének kiválthatják az immunrendszer túlzott válaszát, ami bizonyos fehérvérsejtek érfalakba való bejutását, az ehhez társuló érgyulladást (vasculitis), valamint szív- és érrendszeri károsodást eredményez. Azonban más kutatók azt sugallják, hogy egy vagy több hagyományos antigénnek része lehet a gyulladásos betegség folyamatának kiváltásában. (Az antigén bármely olyan anyag, amely egy bizonyos immunválaszt válthat ki, mint például idegen fehérjék, a mikroorganizmusokat is beleértve.) További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy bizonyos antigének vagy “szuperantigének” milyen szerepet játszhatnak a Kawasaki betegség okozásában.
Érintett népesség
A Kawasaki betegség leggyakrabban az öt éves és annál fiatalabb gyermekeket érinti. Nagyon ritka esetben a Kawasaki betegség előfordulhat tizenéves vagy felnőtt korban. Először az 1960-as években jelentették japán gyerekekkel kapcsolatban, a betegséget ma az egész világon számon tartják és minden faji és etnikai csoport egyéneiben előfordul. Azonban a Kawasaki betegségben úgy tűnik leggyakrabban az ázsiai gyerekek szenvednek. Becslések szerint legalább 3000 esetet diagnosztizálnak évente az Egyesült Államokban. Férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők, 1.5 az 1-hez arányban.
Hasonló betegségek
A Kawasaki betegséghez hasonló tünetei lehetnek a következő betegségeknek. Összehasonlításuk hasznos lehet a megkülönböztető diagnózis felállításához:
A kanyaró egy erősen fertőző vírusos megbetegedés, ami elsődlegesen gyermekekben fordul elő. A tünetek lehetnek láz, köhögés, torokfájás, orrfolyás, a szemek vörössége (kötőhártya-gyulladás), fényre való fokozott érzékenység (fotofóbia). Apró vörös kiütések kék vagy fehér középponttal megjelenhetnek az arc belső felén (Koplik pontok). Emellett jellegzetes vörös bőrkiütés fejlődhet ki.
A skarlát egy fertőző gyermekbetegség, amit a streptococcus baktérium méreganyagai idéznek elő. Jellemezheti a láz, hányás, fejfájás, torokfájás, a nyak megnagyobbodott nyirokmirigyei, kipirult arc, a száj körüli halvány terület, gyulladt nyelv, kiterjedt vörös kiütések, gyakran hámló bőr kíséretében.
A toxikus sokk szindróma egy ritka fertőző betegség, amit a staphylococcus aureus baktérium méreganyagai idéznek elő. A tünetek között a hirtelen magas láz, hányás, hasmenés, fejfájás, torokfájás, vörös szemek, és/vagy jellegzetes hámlással járó napégéshez hasonló bőrkiütés, különösen a tenyéren és a talpon, jelentkezhetnek. A betegség előrehaladtával az érintett egyénekben kialakulhat veszélyesen alacsony vérnyomás (hypotenzió), máj- és veseelégtelenség, vagy más szervek működési zavara. Korai diagnózis és megfelelő kezelés hiányában életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki. A toxikus sokk szindróma leginkább olyan menstruáló nőknél fordul elő, akik nagy felszívóképességű tampont használnak. Más eseteket is jelentettek műtét utáni sebfertőzésekkel, orrtamponnal és egyéb tényezőkkel összefüggésben.
Számos további fertőző és nem fertőző betegség társítható bizonyos tünetekkel, amelyek a Kawasaki betegség tüneteivel potenciálisan összefüggésbe hozhatók.
Diagnózis
A Kawasaki betegség diagnózisát teljes klinikai vizsgálatra; részletes beteg anamnézisre; valamint sajátos jellemvonások felismerésére alapozzák, mely utóbbi magában foglalja a legalább öt napig tartó lázat és legalább négy tünetet az ötből (vöröses szem; az ajkak és a száj változásai; vöröses, megdagadt végtagok; kiütés; megduzzadt nyirokmirigyek). A laboratóriumi tesztek feltárhatnak bizonyos nem specifikus, bár jellemző leleteket, beleértve a megnövekedett számú fehérvérsejteket (leukocitózis) és alacsony szintű vörös vérsejteket (anémia) a betegség korai szakaszában, gyorsan növekvő vérlemezke számot a betegség kezdete utáni második illetve harmadik hét folyamán.
Továbbá diagnosztikai vizsgálatokat szükséges elvégezni minden egyénen, aki Kawasaki betegségben szenved, hogy észleljék az esetleges szív komplikációkat. Ez a fajta tesztelés magába foglalja a diagnózis idején valamint javasolt időközönként (pl. a második-harmadik héten, a hatodik-nyolcadik héten és potenciálisan a hatodik-tizenkettedik héten a betegség megjelenése után) elvégzett echokardiográfiát. Az echokardiogram vizsgálat során magas frekvenciájú hanghullámokat irányítanak a szív felé, lehetővé téve, hogy az orvosok tanulmányozhassák a szív felépítését és funkcióját. Elektrokardiogramokat (EKG) gyakran végeznek az echokardiogramokkal együtt. Az EKG rögzíti a szívizom elektromos tevékenységét. Azoknak a gyermekeknek, akikben koszorúér-rendellenességek alakulnak ki, az orvosok gyakoribb echokardiográfiát és további kardiológiai vizsgálatokat tanácsolnak (pl. stressz teszt, koszorúér angiográfia, és/vagy más vizsgálatok). Az ajánlott gyakoriság és a hosszú távú nyomon követés alatt használt speciális tesztek különböző tényezőkön alapulnak, ami magába foglalja a klinikai lefolyást, a koszorúér beavatottságának fokát és a beteg életkorát.
Kezelés
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a gyermekeket, akik Kawasaki betegségben szenvednek, olyan gyermekorvosok kell, hogy kezeljék vagy velük konzultáljanak, akik a szívbetegségek diagnózisában és kezelésében is jártasak (gyermekkardiológusok).
Kutatások bizonyították, hogy a korai diagnózis és kezelés felgyorsítja a láz és egyéb akut tünetek megszűnését és jelentősen csökkenti a szívkárosodás kockázatát. A kezelés a diagnózis után kezdődik mihelyst lehetséges és magába foglalhatja a magas dózisú intravénás immunglobulin (IGIV) és magas dózisú aszpirin terápiát. Az immunglobulin egy speciális készítmény, amely olyan antitesteket tartalmaz, amelyeket a vér folyadék részéből nyernek. A bizonyítékok arra utalnak, hogy amikor a betegség kezdetétől számított 10 napon belül beadják az intravénás immunglobulint, a koszorúér rendellenességek előfordulása lecsökken 20 %-ról 3-4 %-ra azokban a betegekben, akik csak aszpirint kapnak.
Ritka esetben a beteg nem reagál megfelelően a kezdeti kezelésre és lehet, hogy újrakezelésre van szüksége.
A betegség tizennegyedik napjával, vagy a láz megszűnése után, jellemzően alacsonyabb dózisú aszpirin kerül beadásra véralvadásgátló hatása miatt, hogy megelőzze a vérrögök képződését. Ez a fajta terápia folytatható gyermekeknél egészen nyolc hétig a tünetek megjelenése után anélkül, hogy az echokardiográfia rendellenességeket észlelne. Azonban az orvosok azt javasolhatják, hogy az aszpirinterápiát korlátlanul folytassák azok számára, akik szívkoszorúér-rendellenességekkel rendelkeznek. Néhány esetben azok az egyének, akiknek többszörös vagy nagy méretű szívkoszorúér aneurizmája van, szintén részesülhetnek véralvadásgátló gyógyszeres terápiában, mint például a dipyridamol vagy warfarin.
A Reye szindróma influenza és bárányhimlő járvány alatti kis kockázata miatt az orvosok javasolhatnak évente influenzaoltást azon gyermekek számára, akiknek hosszú távon aszpirinterápiára van szüksége. (A Reye szindróma egy ritka gyermekbetegség, amit a máj elzsírosodása és az agy akut duzzanata jellemez.) Úgy tűnik, hogy van összefüggés a Reye szindróma megjelenése és az aszpirint tartalmazó gyógyszerek (szalicilátok) között bizonyos vírusos fertőzésekben, különösen felső légúti megbetegedésekben [pl. influenza B] vagy néhány esetben bárányhimlőben szenvedő gyermekek és serdülők esetében. Amennyiben az érintett gyermekekben influenza vagy bárányhimlő tünetei fejlődnek ki, a szülőknek javasolt, hogy azonnal értesítsék a gyermekük orvosát, aki az aszpirinterápia ideiglenes megszakítását, vagy a terápia dipyridamollal való átmeneti helyettesítését javasolhatja.
Ritka esetekben koszorúér bypass műtét vagy szívátültetés javasolt a szív súlyos megbetegedése esetén. A Kawasaki betegségben szenvedő gyermekek számára kortikoszteroid kezelés nem javasolt. Az érintett egyének számára egyéb más kezelés tüneti és támogató.
IKONOGRÁFIA 

1-



2-



3-



4-



5-



6-



7-



8-



9-





1O-



11



12



13-



14-



15-




 

#1 Dr.BauerBela

2017. szeptember 25., hétfő

ROVARCSIPÉS,HATALMAS KIRJEDÉSÜ OEDÉMÁVAL A PENISZE/MAKK/




#1 Dr.BauerBela

Hüvelyi folyás gyermekkorban: okai és kezelése Megosztás E-mailben


Hüvelyi folyás gyermekkorban: okai és kezelése


A kislányoknál is jelentkezhet hüvelyi folyás, de a felnőtteknél bevált megoldások esetükben nem alkalmazhatók. Mi a teendő, ha a folyás kislánynál jelentkezik?
A hüvelyi folyás a felnőtt nők többségének nem jelent újdonságot, hiszen olykor mindenki szembesül vele. Amennyiben a folyás színe, mennyiség, illetve állaga a normálistól eltér, az rendszerint valamilyen fertőzés, legtöbbször gomba következménye, amit a női nemi szervek elhelyezkedése miatt sajnos könnyen el lehet kapni.
A probléma általában viszonylag könnyen kezelhető, de mi a helyzet akkor, ha a folyás kislánynál jelentkezik? A kérdést dr. Szőczei Beáta, a Nőgyógyászati Központ gyermeknőgyógyásza válaszolja meg.
Sok szülő ilyenkor házi praktikákkal, esetleg a felnőtt nőknek javasolt készítményekkel kezeli a gyereket, ám ez hibás elgondolás, hiszen a gyerek nem kis felnőtt, így a szervezete sokban különbözik édesanyjáétól.

Gyerekeknél még nem olyan fejlett a hüvely védekező rendszere

Gyerekek esetében a hormonszint még nem egyezik meg a felnőttekével. Ez igaz az ösztrogén termelésükre is, aminek pedig hatása van a hüvely flórájára. Az egyik fontos védekezési mechanizmusa a szervnek a tejsavköpeny, melyet egy különleges Lactobacillus faj termel. Ez a savköpeny a gyerekeknél még hiányzik, ez pedig fogékonyabbá teszi a kislányokat a bakteriális fertőzésekre. Ez természetesen okozhatja a hüvelyi folyást, amit így célzott antibiotikumos kezeléssel, krémekkel lehet orvosolni. Ám azzal is számolni kell, hogy a túl sok antibiotikus ugyancsak okozhat ilyen tüneteket.
A gombás fertőzések a kislányok esetében, egészen 6 éves korig, nem jelentkeznek, mivel a gyermeki hüvelyhám nem alkalmas azok megtapadására. A hüvelyi fertőzések hátterében a közösségbe járó gyerekek nagy részénél inkább a bélférgesség áll, de leggyakrabban a bakteriális fertőzés okoz hüvelyi folyást- mondja dr. Szőczei Beáta, a Nőgyógyászati Központ gyermeknőgyógyásza.

Mi okozhatja a megváltozott hüvelyi folyást?

Nem kell megijedni, hiszen nem minden esetben a rossz higiénia bajok okozója.
Vulvovaginitis: kislányoknál meglehetősen gyakori a szeméremtest és a vulva gyulladása. A leggyakrabban előforduló gyermek nőgyógyászati megbetegedés. A gyulladásra hajlamosít a lactobacillus flóra hiánya, ami bizonyos védettséget jelentene. A jellemző tünetek, mellyel a kislányt orvoshoz viszik a következők: a szeméremtest duzzanata és vörössége, valamint hámlások és esetleg fekélyek a szeméremtesten. Ezen kívül felléphet változó jellegű hüvelyi folyás, valamint társulhat vizelési panasszal és hasi fájdalommal is.
Heveny vulvovaginitis: leggyakrabban felső légúti hurut antibiotikum kezelése után, ritkábban (minden ötödik esetben) húgyúti fertőzéshez társulóan alakulhat ki. Vizelési panasz esetén vizelettenyésztés szükséges, miután célzott antibiotikum kezelés javasolt. Kezelése egyéb esetekben is antibiotikum, amit helyi bőrnyugtató kezeléssel együtt alkalmazzuk. Rossz higiénés körülmények között előfordul izolált gombás gyulladás is, melyet gomba ellenes szerek alkalmazásával és gondos tisztán tartással lehet kezelni.
Nagyon ritka esetekben, a folyamat hátterében hüvelyi daganat is állhat.

A kezelés eldöntése szakorvosi feladat

Mivel a problémát nagyon sok minden okozhatja, így mindenképpen orvoshoz kell fordulni a tünetek jelentkezésénél. Ahogyan azt már említettük, nem szabad házilag kezelni a bevált módokon, hiszen a kislányok teste még másképpen működik, mint egy felnőtt nőké. Az orvos a vizsgálattal kideríti az okokat, melynek fényében elrendeli a szükséges terápiát, ami lehet többek között antibiotikum, illetve helyileg alkalmazható krémek, gélek.
#1 Dr.BauerBela

2017. szeptember 24., vasárnap

SEBORRHOEAS BŐRELVÁLTOZÁSOK CSCSEMŐKNÉL

A betegség lényege:
A hajas fejbőr, az arc és olykor más bőrterületek gyulladással és hámlással járó betegsége, mely nem jár a faggyútermelés és a faggyú összetételének zavarával.

A betegség oka:

A betegség oka ismeretlen. Feltételezhető, hogy a betegség hátterében gombafertőzés hatására létrejövő gyulladás állhat. Egyes esetekben hiánybetegségek okozhatják a panaszokat.

A betegség tünetei:
A betegség már 1 hónapos kor előtt jelentkezhet. A fejbőrön vaskos, sárga, pörkös elváltozás (koszmó) jelenik meg. A fül mögött berepedés, sárgás hámlás és vörös kiütések jelennek meg. A felnőttkorban a tünetek fokozatosan alakulnak ki. A hajas fejbőr száraz, vagy zsíros hámlása (korpa) okoz panaszokat, melyet változó fokú viszketés kísér. Súlyos esetben sárgásvörös, hámló kiütések jelennek meg a haj határa mentén, a fül mögött, a külső hallójáratban, a szemöldökön, az orrnyergen és a szegycsont felett. Az elváltozások nem okoznak hajhullást.

Elvégezhető vizsgálatok:
Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett vérvizsgálatot végeztet. Az érintett területről szövettani vizsgálatra minta vehető.

A betegség várható kezelése:
A csecsemőkori elváltozások kezelésére mindennap babasampont kell használni, esetleg szteroid tartalmú krémekkel kell kenni. A fejbőrt addig kell naponta mosni,
amíg a vastag pikkelyek le nem válnak.
-Ha a panaszok felnőttkorban jelentkeznek cink-pyrithion, szelén- szulfid, kén és szalicilsav vagy kátrány tartalmú samponnal kell naponta vagy másnaponta a fejbőrt mosni. A fertőzés gyanúja esetén gombaellenes szereket is lehet alkalmazni.

Javaslatok:
Ajánlott a korpásodás elleni samponok rendszeres használata. A sampon típusát bizonyos időszakonként váltani kell.

A betegség várható lefolyása:
A betegség az esetek többségében magától gyógyul. Gyakran azonban sokáig kínzó tüneteket okozhat.
IKONOGRÁFIA 
1-
 
 

2-
 
 

3-
 
 

4-
 
 

5-
 
 

6-
 
 

7-
 
 

6-
#1 Dr.BauerBela

Bukás vagy reflux? .



Bukás vagy reflux?
.

Csecsemőkorban gyakori panasz az étkezések után jelentkező bukás. Az esetek többségében átmeneti panaszról van szó, azonban fontos ismernünk, mit tehetünk a tünetek enyhítésének érdekében, illetve mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz.Természetes jelenség
Étkezés során, az elfogyasztott táplálék a szájból a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut, majd útját a bélrendszer felé folytatja .- magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Egyes embereknél azonban visszafelé is lejátszódik ez a folyamat: a gyomor keverő mozgása során nemcsak a patkóbél felé jut a gyomortartalom, hanem – ha rossz a nyelőcső alsó záróizmának működése – vissza is folyhat a nyelőcsőbe, akár a garatig is. Ezt a jelenséget nevezzük refluxnak.
A kis csecsemőknél ez a bukás jelensége, amelyet szinte minden anyuka tapasztalhat. Azért büfiztetik a babákat etetés után, hogy a sok lenyelt levegő ne feszítse túl a gyomrot, rontva a nyelőcső záróizom záró funkcióját. Attól függően, hogy az anyatej, vagy tápszer mennyi ideig volt a gyomorban, egészen folyékony állapotban, vagy – később – túrós csapadék formájában jöhet vissza a szájba, illetve köpheti ki a kis csecsemő. Ez az első hónapokban szinte természetes dolog, amíg a baba csak kis mennyiséget bukik vissza, fejlődése normális. A kis mennyiség nagyjából az etetés után 5-10 percig jelentkező, két-három kortynak megfelelő táplálékot jelent. A bukások egyik gyakori és igen egyszerű magyarázata, ha a gyermek túlette magát, ilyen esetekben, egyszerűen csak a felesleget böfizi fel.

Megfelelő súlygyarapodás
A gyakori bukások láttán az édesanyák könnyen elbizonytalanodhatnak, vajon eleget eszik-e a pici, megfelelő ütemben fejlődik-e? Napjainkban már a kisgyermekes háztartások többségében található csecsemő mérleg, melynek segítségével otthon is ellenőrizhetjük a gyermek gyarapodását. Ez egyrészt nagy segítség, hiszen így könnyen nyomon követhetjük a kicsi súlyfejlődését, azonban sok esetben fokozhatja is az édesanyák aggódását. Amennyiben napi egy alkalommal, esetleg az esti fürdetéssel összekötve rendszeresen mérjük a gyermeket, s így havi kb. 400-500 gramm súlygyarapodást tapasztalunk, nyugodtak lehetünk, gyermekünk megfelelően fejlődik. Természetesen a súlygyarapodás az első időszakban intenzívebb és bizonyos hatásokra, akár időjárás változás, vagy fogzás a gyermek súlynövekedése átmenetileg lelassulhat, azonban, ha fél éves korára eléri születési súlya kétszeresét, nincs ok aggodalomra.
Intő jelek: mikor forduljunk orvoshoz?
A bukások gyakorisága nagyjából a gyermek fél éves korára fokozatosan csökken. Egyrészt ez időre a gyomor záróizma megerősödik, másrészt a gyermek ennyi idősen már felül, így kevesebb időt tölt fekve, mely szintén bukást eredményezhetett. Ezek mellett a hozzátáplálás során bevezetett sűrűbb táplálékoknak is köszönhető a kevesebb visszabukott étel.
Azonban, ha az etetés során a csecsemő fejét hátraszegi, fájdalmasan sír, rendszeresen nagyobb mennyiség jön vissza a gyomorból, illetve a gyermek súlyfejlődése is jelentős elmaradást mutat- ekkor már reflux betegségről beszélünk és orvosi segítségre szorul. Intő jel lehet, ha a gyermek nem csak az étkezéseket követő 5-10 percben, de akár egy órával később is rendszeresen bukik.
Vizsgálatok és diagnózis
A tünetek kivizsgálása minden esetben fontos. Egyrészt az orvosi vizsgálatot követően, amennyiben az orvos semmilyen rendellenességet nem állapít meg, az édesanyák megnyugodhatnak, illetve tanácsokat kaphatnak, melyekkel csökkenthetők a tünetek.

Másrészt feltárulhatnak a gyakori bukás hátterében meghúzódó olyan egyéb súlyos betegségek is, mint például a gyomorszáj szűkület. Ez a betegség 4-7 hetes fiúk körében fordul elő, kezelése sebészeti beavatkozást igényel.
Kezelés
A csecsemőkori bukás az esetek jelentős részében nem igényel gyógyszeres kezelést. Anyatejjel táplált babák esetében sajnos az anyai diéta nem segítheti a tünetek csökkentését. Tápszeres csecsemőknél a sűrűbb, ú.n. AR (antireflux) tápszerek adása ajánlott. A gyermeket naponta többször, kisebb mennyiségekkel tápláljuk, s az étkezéseket követő fél órában lehetőleg ne fektessük le. Javasolni lehet, hogy az ágy fejrészét emeljék meg, hogy a felső testfél fekvő helyzetben kicsit magasabban legyen. Ez is segíthet a refluxos panaszok csökkentésében, megszüntetésében. Ha ezek a módszerek nem bizonyulnak eredményesnek, akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. A babák refluxa általában fél-egy éves korra megszűnik. Jelenlegi ismereteink szerint a refluxot megelőzni nem lehet, családi hajlam mutatkozik ebben a betegségben is.
Fontos a korai diagnózis
A reflux pontos diagnózisa a komolyabb szövődmények elkerüléséhez is szükséges. A kezeletlen betegség a későbbi életkorokban kiválthat köhögést, sípoló légzést, orrfolyást, arcüreggyulladást, mellkasi fájdalmat. A nyelőcső nyálkahártya felmaródása miatt vérzés léphet fel, később gyomorszáj szűkület alakulhat ki. A reflux során visszajövő levegő böfögést, a savas gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat, a szájba kerülő savas gyomortartalom pedig, hosszú időn át hatva akár a fogzománcot is kikezdheti.
#1 Dr.BauerBela