Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. január 23., szerda

#1 Dr.BauerBela

juvenilis plantaris drmatózisok képekben





















#1 Dr.BauerBela

Egoista és hiú lesz a gyerek, ha így neveled

Egoista és hiú lesz a gyerek, ha így neveled - Végzetes bakik, amiktől óvakodj


A nárcizmus a nárcisztikus személyiség által mutatott tulajdonságok és viselkedés absztrakciójának a neve; a beképzeltség, hiúság, önhittség vagy egyszerűen az önzés személyiségvonása. Ijesztően hangzik, igaz? Pedig akár te is ilyenné teheted az egyébként nagyon édes, kedves gyereked, ha elköveted a cikkben felsorolt hibákat. Ne formálj hiú szörnyecskét belőle…

1. Elhiheted vele, hogy soha nem hibázhat

Könnyű piedesztálra emelned a gyereked, hiszen tulajdonképpen neked köszönheti az életét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szemet kell hunynod minden baklövése felett, és tőle is ugyanezt kell elvárnod. Minden ember hibázik, ez hozzátartozik a természetünkhöz; aki azt állítja, hogy soha nem döntött még rosszul, az egész egyszerűen hazudik. Ha nem akarsz egy nárcisztikus kis szörnyet dédelgetni a kebleden, elfogadtatod és megismerteted vele a saját gyengeségeit, hogy ne később, kemény leckék hatására kelljen rájönnie mindenre.

2. Más gyerekekhez méred őt, és azt erősíted benne, hogy jobb náluk

7 és 8 éves koruk körül a gyerekek elkezdik összehasonlítani önmagukat a hasonló korú lurkókkal. Nagyon fontos, hogy ilyenkor nem szabad őket nyomás alá helyezni, nem szabad arra sarkallni, hogy nekik márpedig mindenkinél jobbnak kell lenniük. Ennek ugyanis az a következménye, hogy egy önző személyiség lesz belőle, aki, ameddig csak világ a világ, többnek, jobbnak, szebbnek fogja magát érezni bárkinél.

3. Csak akkor mutatod ki a szereted iránta, ha valamit elért

Ne csak akkor öleld meg szerencsétlent, amikor jól csinál valamit, ne úgy osztogasd a szeretetedet, mint valami kegyet, amit ki kell érdemelni. Ha mégis így teszel, magadra vess, mert egy nárcisztikus gyereket kell felnevelned. Hatalmas különbség van a szeretet, az elismerés és aközött, hogy elhiteted a lurkóval, hogy jobb, mint mások. Szeresd őt, attól függetlenül is, hogy mit ért el és mit nem ért el, és hidd el róla, hogy nagy dolgokat fog véghezvinni – ez a nyerő taktika!


#1 Dr.BauerBela

Hogyan ne neveljünk nárcisztikus gyereket?

Hogyan ne neveljünk nárcisztikus gyereket?

A görög mitológia szerint Narkisszosz a saját tükörképébe szeretett bele. Addig csodálta saját magát a vízben, amíg meg nem halt. Innen ered a nárcisztikus kifejezés, ami arrogáns, önző és beképzelt személyiségre utal. 
A nárcisztikus ember úgy véli, ő a világ ura, ezért mindennek körülötte kell forognia. Azt gondolja, kitüntetett figyelem és bánásmód jár neki. A nárcisztikusok általában arrogánsak és beképzeltek. Az okoz nekik örömet, ha mások csodálják őket. Olykor ez rendkívüli mértéket ölthet viselkedési zavar formájában, de gyakran egyébként egészséges embereknél is megfigyelhetünk nárcisztikus vonásokat.
A kutatások azt mutatják, hogy a nárcizmus egyre gyakoribb, különösen a fiatalok körében. A közösségi médiában való fokozott jelenlét, a szelfik és a valóságshow-k biztosan komoly szerepet játszanak ebben, de a szülők is felelősek érte. Bár sokszor ezt észre sem veszik.
Ahhoz, hogy gyermekeinkből megértőbb emberek legyenek, íme, néhány tanács, amiket megfogadva csökkenthetjük a nárcizmus kialakulását:
1. Dolgozzon meg a dicséretért
Az önteltség fokozásának egyik leggyorsabb módja, ha olyanért halmozzuk el dicsérettel, amiért nem dolgozott meg. Fontos, hogy biztosítsuk szeretetünkről ahhoz, hogy egészséges önbecsülése alakuljon ki, de ez nem egyenlő a folytonos dicséréssel. A dicséret és a jutalom csak akkor helyénvaló, ha valóban letett valamit az asztalra.
2. Nem mindenki különleges tehetség
Mindenki különleges a maga módján, ez nem kérdés. Ezt minden gyereknek tudnia kell. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mi gyerekünk különlegesebb másoknál, vagy jobban megérdemel valamit, mint bárki más. Ha tényleg különleges tehetsége van valamilyen területen, úgysem kell külön mondani. Ha pedig nincs - és nézzünk szembe a valósággal, nem minden gyerekből lesz zseni - de mégis ezzel áltatjuk, nem tud magáról reális képet alkotni.
3. Támogassuk az igaz barátságot
A nárcisztikus embereknek sok a csodálójuk, de kevés az igazi barátjuk. A kapcsolatokhoz empátia szükséges, amihez alapfeltétel az önzetlenség. Ha lehetőséget adunk a gyereknek arra, hogy igaz barátokat szerezzen, az építi az empátiáját, és segít elkerülni az önzőséget.
4. Az önzetlenség fontossága
Önzetlenség az, ha úgy adunk vagy segítünk, hogy nem várunk cserébe semmit, még dicséretet vagy elismerést se. Gyakoroljuk az önzetlen segítséget családon belül és a tágabb környezetünkben, és beszélgessünk gyermekünkkel a közjó alázatos szolgálatáról. Ha mások érdekeit tartjuk szem előtt, kevésbé vakítanak el önös érdekeink.
5. Mondjuk el, mennyire szeretjük
A kutatások azt mutatják, hogy azoknak a gyerekeknek egészséges az önértékelésük, akik tudják, hogy szeretik őket, és szerető környezet veszi őket körül. Még egyszer: nem arról beszélünk, hogy dicsérjük folyamatosan, vagy hogy különlegesnek állítsuk be. Egy egyszerű és őszinte „szeretlek” többet segít abban, hogy magabiztos legyen, mintha azt mondjuk, hogy bárkinél különlegesebb vagy egyedibb.
6. Tudatosítsuk benne, hogy a szabályok rá is vonatkoznak
A nárcisztikus emberek az hiszik, hogy a szabályok rájuk nem vonatkoznak. Olykor a szülők megengednek a gyerekeiknek olyan dolgokat, amelyek kimondva vagy akár kimondatlanul is, de tilosak. Nem, senki nem érinthet meg például a múzeumban egy felbecsülhetetlen értékű tárgyat, még akkor sem, ha rendkívül kíváncsi rá. Ha engedjük, hogy gyermekünk illetlenül viselkedjen, vagy tönkretegyen dolgokat, azzal azt tanítjuk neki, hogy ő kivételezett. Pedig nem.
7. Mondjuk nem-et
Azzal, hogy határokat szabunk a gyereknek, azt tanítjuk neki, hogy a világ nem körülötte forog. Bár sokszor az a helyes, ha engedjük szárnyalni, meg kell tanítanunk azt is, hogy nem mindent szabad. És a nyafogás vagy tiltakozás sem jelent engedélyt. Meg kell tanulnia, hogy amikor nemet mondunk valamire, akkor az megmásíthatatlan vélemény. Akkor is, ha az adott dolgot nagyon akarja.
8. Olvassunk regényeket együtt
A kutatások azt mutatják, hogy a regények olvasása növeli az empátiakészséget. A történetek segítségével mások igazát és érzéseit is megismerjük, és megtapasztaljuk, milyen más szemszögéből nézni dolgokat. Csupa olyan készséget sajátítunk el, amelyek az öntelt emberek számára nehézkesek.
9. Hangsúlyozzuk az egyenlőséget
A nárcisztikus emberek felsőbbrendűnek gondolják magukat. Tanítsuk meg a gyermekünknek, hogy senki nem jobb a neme, származása, vagyona, ismeretségi köre, családja, vagy bármi más miatt. Mondjuk el neki, hogy mindenki másért különleges, és mindannyian ugyanúgy emberek vagyunk.
10. Vigyázzunk mások befolyására
Nem csak szüleik befolyásolják a gyerekek életét. Olyanokkal van a gyerekünk körülvéve, akik rendkívül sok időt töltenek a megjelenésükkel, és rengeteget fotózgatják magukat? Olyanok érdeklik őt, akik érdem nélkül híresek (khm, Kim Kardashian)? Teljesen odavannak a reklámokért? A popkultúrát a nárcisztikus emberek éltetik. Szülőként nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy ezek hogyan hatnak gyermekünkre.
A világnak nincs szüksége több önző emberre. Szülőként nekünk kell tennünk azért, hogy visszaszorítsuk a növekvő nárcizmust, és gyermekünk azon értékeit fejlesszük, amelyek a világ hasznára válnak.

#1 Dr.BauerBela

Ne neveljünk beképzelt gyereket!


Ne neveljünk beképzelt gyereket!


Fejezzük be a kicsi állandó dicséretét, ha nem szeretnénk, ha önimádó sznob felnőtt váljon belőle.Napjainkban nagyon sok szülő elkényezteti a gyermekét, mert a nevelés helyett, folyton csak ajnározzák a kicsit, aki azt tehet, amit akar, mert egy hangos szót sem kap érte, pedig fegyelmezés nélkül csak azt érjük el, hogy a gyerekünkből nagyképű, beképzelt, önző sznob felnőtt válik, aki hajlamos lesz az erőszakra, agresszióra.
Ez derült ki az amszterdami egyetem vizsgálatából is. A tanulmányban 565 gyerek és szüleik vettek részt, másfél éven keresztül. A szakértők összesen négy interjút készítettek az alanyokkal. Ebből azt akarták kideríteni, hogy milyen forrásai lehetnek a gyerekek nárcizmusának, tehát az irreális önképének, önimádatának és beképzeltségének.
A kutatás eredményéből kiderült, hogy azok a gyerekek, akiket a szüleik másoknál különlegesebbnek tartottak, azok sokkal nagyobb eséllyel nőttek fel úgy, hogy kiválasztottnak tartották magukat.
Azoknak a szülőknek a gyerekei, akik úgy gondolták, hogy a csemetéjük valóban többet érdemel az élettől, mint mások, azok úgy érezték, hogy mindenkinél jobbak és a társaik felett állnak.
A szülők védelmébe szóljon, hogy ők csak a legjobbat szeretnék a gyerekeknek, ezért dicséreteikkel és verbális támogatásukkal csak az a céljuk, hogy növeljék a kicsik magabiztosságát, ám sokan átesnek a ló túloldalára.
Eddie Brummelman, kutatás vezetője elmondta, hogy a sűrűn érkező dicséret többet árt, mint használ. A magabiztosság és önbecsülés csak akkor alakulhat ki egészséges mértékben gyerekekben, ha a szülő a gyerek iránti szeretetét és érzelmeit hangsúlyozza ki.
Amennyiben már késő, és a gyermekünk érezhetően nárcisztikus, akkor sincs minden veszve, ugyanis a szakemberek szerint az ilyen csemetéből is lehet szerényebb gyereket nevelni, ha azt nem azzal tesszük, hogy kihangsúlyozzuk, hogy ő mennyivel különlegesebb másoknál.
(Forrás: marmalade.hu)

#1 Dr.BauerBela

2019. január 22., kedd

ANGIOÖDÉMA+URTICARIA


#1 Dr.BauerBela

5 kérdés, amivel felmérheted a gyermek IQ-ját

5 kérdés, amivel felmérheted a gyermek IQ-ját
Kíváncsi vagy porontyod IQ-jára? Bonyolult tesztek helyett pár egyszerű kérdéssel is felmérheted.


Az IQ manapság nemcsak a felnőtteknél sarkalatos kérdés, hanem a gyerekek esetében is egyre gyakrabban felmerül. Meghatározására számtalan módszer létezik, neked és csemetédnek azonban nem kell a sokszor némiképp túlbonyolított tesztekkel bajlódnotok.

Néhány egyszerű kérdés feltevésével gyorsan és egyszerűen felmérheted gyermeked IQ-ját, ha pedig elégedetlen lennél az eredménnyel, azt is megtudhatod, miként segítheted elő kicsid értelmi fejlődését.

Pontosan mi is az az IQ?

Az IQ, azaz az intelligenciahányados az egyes személyek értelmességi szintjét mutatja meg - magát a fogalmat William Stern német pszichológus alkotta meg és használta először.
Ezt követően számtalan tesztet dolgoztak ki, gyermekek és felnőttek részére egyaránt, melyek elvégzésével könnyen kideríthető, hogy ki milyen IQ-val rendelkezik. Az átlagos emberek IQ-ja 90 és 110 közötti, különösen intelligensek a 110-139-es IQ-val rendelkezők, míg a zsenik akár IQ-ja akár 200 is lehet.
Ha kicsid pontos intelligenciahányadosára vagy kíváncsi, elvégeztethetsz vele egy erre szolgáló tesztet. Amennyiben beéred egy körülbelüli, ám korrekt támponttal, melynek révén sok mindenre következtetsz, elegendő, ha felteszel neki néhány egyszerű kérdést.

A kor is számít

A gyermekek intelligenciájának vizsgálatakor figyelembe kell venni az életkort, hiszen természetes, hogy nem lehet egy mércével mérne egy három- és egy nyolcéves csemetét.

Nézegess képeket!
16 kép

15 tipikus nevelési baki

Kicsi korban

Óvodás, illetve annál is fiatalabb gyermeked értelmességi szintjét úgy ismerheted meg legkönnyebben, ha a lurkót különféle logikai és képességfejlesztő játékokkal teszteled.
Amennyiben a kicsi rendeltetésszerűen tud játszani az eszközökkel - ahelyett, hogy zavartan nézne rájuk, netán összevissza dobálná őket -, biztos lehetsz benne, hogy értelmes, tanulékony aprósággal van dolgod. E tekintetben jó támpontot kaphatsz akkor is, ha megfigyeled kicsid verbális aktivitását, társaihoz való viszonyulását, valamint érzelmi és képzeletvilágának gazdaságát.

Kisiskolásként

Az óvodát elhagyva csemetéd egy addig ismeretlen világot fedez fel, miközben újabb és újabb ismeretekkel gazdagodik. Ez utóbbiak jó alapként szolgálhatnak a gyerkőc értelmi szintjének felmérésére is, hiszen egy kisiskolás már tud írni, olvasni és számolni is. Nincs más dolgod, mint feltenni neki néhány kérdést, melyek segítségével azonnal kiderül az igazság.
1. Kérdezd meg tőle, hogy hányan járnak az osztályába, és kit hogyan hívnak.
2. Kérd meg, hogy magyarázza el egy általa használt idegen kifejezés jelentését.
3. Kérd meg, hogy mutassa meg a jobb és bal oldalt, akár saját magán, akár egy, a környezetében lévő személyen vagy tárgyon.
4. Ha hat-hét éves, kérd meg, hogy sorolja fel a hét napjait, ha nyolc-tíz éves, kérd arra, hogy sorrendben nevezze meg a hónapokat. Utóbbi esetben kérdezd meg tőle azt is, hogy milyen évet írunk.
5. Mondj neki néhány, a hétköznapi életben használt szót vagy kifejezést, és kérd meg, ezeket alapul véve alkosson értelmes mondatokat.
Ha csemetéd viszonylag jó eredménnyel megválaszolja a feltett kérdéseket, illetve megoldja a kapott feladatokat, biztos lehetsz benne, hogy megfelelő szintű intelligenciával rendelkezik. Amennyiben pedig feltűnően könnyen veszi az akadályokat, nem kizárt, hogy az átlagosnál jobb adottságokkal és képességekkel rendelkezik - a témában bőven információt találhatsz ide kattintva. Ha azonban némelyik feladvány kifogott rajta, nem árt jobban odafigyelned lurkódra, hiszen gyermekkorban még sokat lehet javítani a nem túl kiemelkedő eredményeken is.

Ilyen a tökéletes játszósarok!

A kicsi értelme játék közben fejlődik a legélvezetesebb, egyszersmind leghatékonyabb módon. Teremtsd meg számára az ideális körülményeket ehhez a létfontosságú tevékenységhez!

Senki sem tökéletes

Ez utóbbi esetben egy kis szülői támogatással viszonylag könnyen és gyorsan segíthetsz a problémán.

Bizonyított tény ugyanis, hogy a kisgyermekek intelligenciája jó eséllyel növelhető, ha megfelelő érzelmi töltést, azaz sok-sok szeretetet kapnak szüleiktől, egészséges és boldog családban nevelkedhetnek, valamint a testi egészségükre is ügyelnek.
4/14

Ez utóbbihoz hozzá tartozik az egészséges környezet, a sok mozgás, nem utolsósorban pedig a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás is. Mindemellett persze elengedhetetlen a különféle képességfejlesztő, logikai és ügyességi játékok alkalmazása, melyek szintén hozzájárulnak lurkód IQ-jának növekedéséhez. #1 Dr.BauerBela

Az IQ értékek színvonala

Az IQ értékek színvonalai

Az emberek, akiknek az IQ értéke magasabb, mint 140 nagyon jó feltevéseik vannak a alkotó munkában és kijelölik a többieknek az ismeret irányát. Az IQ értékeit 131 és 140 között a népességnek 3% képviseli. Kivételesen magas IQ értékről van szó.

Az IQ értéke 140 fölött

Az emberek,akiknek az IQ értéke magasabb mint 140,nagyon jó feltevéseik vannak az alkotó munkában és kijelölik a többieknek az ismeret irányát. Géniuszok az adott időszakban, kitalálnak új műveleteket és új műszereket . Ezek az emberek a népesség 0,2% képviselik. Az ismerős személyiségek közül ezt az értéket eléri Bill Gates, vagy  Stephen Hawking.
 

Az IQ értékei 131 és 140 között

Az IQ értékeit 131 és 140 között a népességnek 3% képviseli. Kivételesen magas  IQ értékről van szó. Az emberek ezekkel az értékekkel jó menedzserek, vagy szakértők a megadott szakmában, ugyanúgy jó kutatók és tudósok. Például a kaliforniai kormányzó és volt színész Arnold Schwarzenegger,vagy  Nicol Kidman színésznőnek van IQ -ja ebben az értékben.
 

Az IQ értékei 121 és 130 között

Az értéket 121 és 130 között átlagon felülinek tartják. Az egyének ezekkel az értékekkel könnyen elvégzik a főiskolát és a menedzseri,vagy alkotó területen elérhetik a kiváló eredményeket. A népesség  6%-át ez a csoport képviseli.
 

Az IQ értékei 111 és 120 között

Átlag feletti inteligenciáról van szó. A főiskola ezeknek az egyéneknek nem csinál problémát és elvégzik probléma nélkül. Ha az egyén dolgos,elérheti a különleges munkahelyet a munka piacon. A népesség között találhatunk kb.12% embert ezekkel az  IQ értékekkel.
 

Az IQ értékei 101 és 110 között

Az IQ lemért értékei 101 és110 között magas átlagnak számít. Az egyén ezekkel az  értékekkel a főiskolát csak problémákkal tanulja ki, de ha következetes és szorgos elérheti a különleges munkahelyet is. Ez a csoport képviseli a népesség 25%-át.
 

Az IQ értékei 91 és 100 között

A lemért  IQ értékeket 91 és 100 között átlagos inteligenciának tartjuk, amely a népességnek kb.  25%-át érinti. Az egyének ezekkel az értékekkel probléma nélkül leteszik az éretségi vizsgát és a közép menedzsmentben dolgoznak.
 

Az IQ értékei 81 és 90 között

Az emberek akiknek az IQ értékei 81 és 90 között van képesek kitanulni az alapiskolát és jól elhelyezkedni a kézzel végzett foglalkozásokban és tevékenységekben. Gyenge,átlagon aluli inteligenciáról van szó. A népesség 10%-át érint.
 

Az IQ értékei 71 és 80 között

Alacsonyabb fokú mentális retardációról van szó. Az egyének ezekkel az értékekkel nehezen bírkóznak meg az alapiskolában, de a kisegítő iskolákban kitanulnak probléma nélkül. A népesség 10%-át képviselik.
 

Az IQ értékei 51 és 70 között

Az egyének 51 és 70 IQ értékekkel megbírkóznak a kisegítő iskolával, ha valaki időt és erőt szán rájuk. Képesek saját magukkal törődni, megbírkóznak a mindennapi teendővel. Könnyű mentális retardációról(debilitás)van szó. A népességben  7% találhatjuk.
 

Az IQ értékei 21 és 50 között

Közepes mentális retardációról (imbecilitás)van szó. Az egyének ezekkel az értékekkel nehezen taníthatók, de képesek saját magukkal törődni és egyedül élni. A népesség között 2% találhatunk ezekből az egyénekből.
 

Az IQ értéke 20-ig

Nehéz mentális retardációról (idióta) van szó. Az ilyen egyén nem művelhető és  nevelhető. Gyakran a mások segítségére szorul, nem képes saját magával törődni, gyakran a saját maga világában él és a külvilágot nem észleli. A népesség 0,2%-át érint.
 

IQ tesztek

Született inteligenciaTeszteljék le saját született inteligencia nagyságukat az...
Numerikus intelligenciaA numerikus intelligencia tesztelése elsősorban a számokkal...
#1 Dr.BauerBela

AZ IQ TESZT

eszt
Az IQ "születése és története        odaltartalomhoz   elejére
A mentális képességek mérése, s az ezzel kapcsolatos fogalmak kialakulása a XX. század "találmánya".

Addig (ha volt is bármilyen próbálkozás az intelligencia mérésére) azt gondolták, hogy az intelligencia a reakció készséggel (reakció idővel) van összefüggésben. Tévedtek.
Történt pedig vala, hogy az Úrnak az 1904-es esztendejében a francia Közoktatási Minisztérium, a tankötelezettség bevezetését követően úgy döntött, hogy azokat a gyerekeket, akiknek nehézségeket okoz a tanulás, speciális oktatásban részesítik (vala).

A  minisztérium Alfred Binet francia pszichológust, valamint Teophile Simon orvost bízta meg azzal a feladattal, hogy dolgozzanak ki olyan vizsgálati módszert, amely a speciális oktatást igénylő gyermekek kiválasztására alkalmas.

Binet egy olyan tesztet állított össze (a tesztet egyébként 1905-ben kezdték alkalmazni), amiben többféle feladattípus segítségével nézték, hogy a gyerekek szellemi érettsége, megfelel-e saját korosztályukének. A Binet által kidolgozott teszt egyre nehezedő, 30 kérdésből álló feladatsor volt, s a teszt kulcsmomentuma az, hogy függetlenül az életkorától, minden tesztelhető gyermekkel ugyanezt a tesztet tölteti ki.
Természetesen a különböző korosztályú (érettségű) gyerekek különböző szintekig, azaz különböző kérdésszámig jutottak el (értelem szerűen a normál 10 éves tovább jutott a feladatsoron, mint a normál 6 éves).
Binet úgy vizsgálta tehát az intelligenciát, hogy ebben a tesztben, minden korosztálynak meghatározta az átlagos szintjét (feladatmegoldási képességét), s azt nézte, hogy egy adott életkorú gyerek, az ahhoz a korhoz tartozó átlaghoz képest milyen eredményt ér el.
Az eredmény leírásához olyan fogalmakat használt, mint a "Mentális kor (MK)" (az MK volt a a szint, amit egy gyermek elért a teszten), és a valódi kor, vagyis az "Élet kor (ÉK)" (az ÉK volt a valós életévek száma), s a kettő összevetésével írta le az intelligenciát. Azaz, ha pl. egy 9 éves gyereknek a Mentális Kora (MK) egy 6 évesének felelt meg, akkor 3 évvel volt elmaradva a saját korához képest, és fordítva, ha egy 6 éves a 9 évesek szintjéig jutott, akkor 3 évvel tartott előrébb.

Egy évvel Binet halála után, 1912-ben W. Stern német pszichológus világított rá arra a problémára, hogy az MK és ÉK különbségének vizsgálata torz képet adhat. Mert képzeljük el, hogy egy négyéves gyerek egy kétéves színvonalán teljesíti a tesztet, ami komoly problémára utal. Itt a korkülönbség két év. Matematikailag ugyanekkora lesz a különbség, mint amikor egy tizenhat éves gyerek egy tizennégy éves szintjén teljesít, de ez messze nem akkora probléma, mint a 2-4 éves kornál. Mivel a különbség mindkettőnél "két év", szimplán a különbség nem tükrözi a két korosztályon belül megjelenő elmaradás súlyosságát.
A két szám hányadosa viszont igen (s ezt javasolta Stern), hiszen ez az első esetben a hányados 0,5 (2év/4év), a másodikban 0,88 (14év/16év). S hogy ne kelljen tizedes jegyekkel bajlódni, ezért szorozták meg a hányadost 100-al. Így született az intelligencia hányados (Intelligence Quotient) fogalma. Képletben: (IQ)= (MK / ÉK)*100
Értelem szerűen a képlet alapján az átlag érték (amikor az MK és az ÉK azonosak) pontosan 100 pont.

Ezt követően aztán a pontok alapján a jellemzőket is leírták, mely szerint 90 pont alatt gyenge értelmi képességről, 115 felett átlag feletti értelmi képességről beszélünk.
A betegséget jelentő értékek 70 pont alattiak, azaz, 50-70 IQ debilis (lényegmegragadási problémák, döntési nehézség), 25-50 IQ imbecillis (állandó felügyeletre szorulnak, önálló életvitelre képtelenek), 25 IQ alatti érték idióta (folyamatos gondozást igényel, beszéd sem alakul ki, önellátásra képtelen).

Az IQ eredmények szóródása a népesség tekintetében a Gauss-görbe formáját mutatja, azaz, az emberiség 68 %-a 85 és 115 pont között helyezkedik el, s az extrém értékeket cca. 2-2 % képviseli.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az átlagérték (ezzel az átlag tartomány) elmozdulhatott-e a pozitív irányba – s a válasz, hogy valószínűleg igen.
Ezt a jelenséget Flynn-effektusnak nevezik, ami azt jelenti, hogy az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – bár eltérő mértékben – de világszerte emelkedtek. Az emelkedés mértéke nagyjából 10 év alatt három pont. Természetesen, ha újból és újból standardizálják a teszteket, azaz, meghatározzák az átlagokat, akkor nem fog bekövetkezni az emelkedés, hiszen az új átlag, az adott korosztálynak lesz az átlaga, s újból évek kellenek, mire elmozdul a pontszám. Viszont a legtöbb IQ tesztet nem standardizálják 10 évenként, ezért bizony akár jelentős is lehet az eltolódás.
Megoszlanak a vélemények a tekintetben is, hogy a különböző intelligencia tesztek eredménye  hogyan és mire használható.
Mindezek alapján (talán nem meglepő), még ma is van vita az IQ definíciója, jelentősége, és használhatósága tekintetében.
Egy biztos - egy árva pontszám önmagában aligha képes leírni egy ember gondolkodásbeli sajátosságait, mentális jellemzőit (többek között ezért is készítünk komplex és részletes értékelést az IQ teszt esetében), ezért önmagának csak az IQ pontnak nem szabad misztikus jelentést, vagy eltúlzott jelentőséget tulajdonítani.

Cégünk az IQ értékelésénél nem egy pontszámot határoz meg, hanem részletes elemzést ad a teszt részterületei, a teszt kitöltésének módja stb. tekintetében.

Az IQ értékelésének tartalmát, formáját meg tudja tekinteni ide kattintva.

IQ tesztek ma       odaltartalomhoz   elejére
Alapvetően két nagy csoport alakult ki az IQ tesztek esetében - a gyerekek részére készített tesztek, s a felnőttek részére készített tesztek. 
A gyerekek esetében az IQ vizsgálat lényegileg nem változott - Binet által lefektetett elv ma is működik, noha elég sok új megközelítés, és ezáltal teszt is létezik az intelligencia vizsgálatára.

A Binet-féle számolást megismerve érthető, hogy ezzel a módszerrel számolva bizonyos gyerekeknél akár 200 pontos IQ pontszám is kijöhet, hiszen, ha egy 6 éves gyerek a 12 évesek szintjén teljesít, akkor a pontszám 200 pont lesz (lsd. feljebb)
Mi a helyzet a felnőtteknél?
Természetesen az IQ vizsgálat megalkotását követően az IQ vizsgálatokat és teszteket is rövidesen "átültették" a felnőtt korosztály vizsgálatára is.
Csakhogy, míg pl. Binet tesztjében a gyerekeknél a vizsgálat éppen a "felnőtté válás" szakaszaira épít, azaz megkülönböztet különböző életkori szakaszokat (lsd. MK és ÉK), a felnőtteknél ugyenezen elv alapján nem tudunk megkülönböztetni mondjuk 30 éves Mentális Kort és 40 éves Mentális Kort. Így a felnőttek IQ pontszámának meghatározása némileg eltér a gyerekekétől.
A modern IQ számítás statisztikai skálázást alkalmaz. A teszten elért lehetséges pontszámokat kell IQ számokká skálázni. Ehhez feltételezik, hogy az emberek teljesítménye a teszteken egy ú.n. normális eloszlást alkot (ez az a bizonyos Gauss-görbe). A skálázást ezek után úgy dolgozzák ki, hogy egy adott népcsoport, amelynek IQ tesztjéről van szó, átlagos teljesítménye 100 legyen. Természetesen ehhez ugyanúgy feladatsorokat állítottak össze, ugyanúgy standardizáltak teszteket, s meghatározták az átlagértékeket, de a pontszámot már nem az (MK / ÉK)*100 képlettel számolják, hanem ezzel a bizonyos transzformációval számítják át a kapott értékeket pontszámmá. Ezért van, hogy a felnőttek részére kialakított IQ teszteknél a pontszám tekintetében van némi szóródás, de a leggyakrabban a 150 maximum pontos tesztekkel találkozunk.
Magukban a tesztekben aztán már többféle kialakítás található - vannak a Binet-féle teszt elvén működőek (nehezedő feladatsor, kisebb kérdésszámmal, ilyen pl. az Eysenck-féle teszt is, melyet könyv formájában ki is adtak), vannak az "egyszeres választásos" tesztek (ezek olyanok mint a KRESZ tesztek, a megadott válaszok közül kell kiválasztani a jót - ezek általában nagyobb kérdésszámú tesztek) stb.


Amit mi használunk    odaltartalomhoz   elejére
Cégünk általában egy "egyszeres választásos" tesztet alkalmaz (ez létezik nyomtatott és online formában is), de van lehetőség az Eysenck-féle teszt felvételére is. Az általunk  használt teszt 80 kérdést tartalmaz, s természetesen a teszt időhöz  kötött.

Az általunk használt teszt egy kombinált teszt, azaz, a mentális működés több területét vizsgálja, nevezetesen, foglalkozik a verbális, a percepciós, a numerikus, a technikai és a precizitás területeivel.

Fontos sajátossága az értékelésünknek, hogy az nem egyszerűen egy pontszámot ad (természetesen azt is), hanem a különböző területek tekintetében részletes értékelést biztosít.

Amennyiben még nem nézte meg a minta elemzést, akkor ide kattintva meg tudja nézni.

A tesztek online is elérhető és kitölthetők (csak "Ügyfélként" regisztrált partnereink részére), vagy írásos megállapodás esetén, nyomtatott formában partnereink rendelkezésére bocsátjuk az anyagokat.

Mire való az IQ teszt      odaltartalomhoz   elejére
Az IQ tesztet ma is elterjedten használják pl. a gyerekek esetében az (iskola)érettség megítéléséhez, problémák esetén annak eldöntéséhez, hogy a problémát mentális zavar okozza-e vagy más tényező stb.

A felnőttkori IQ tesztek alkalmazása már kevésbé egyértelmű, hiszen felnőtt korban elsősorban már nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e mentális sérülése az illetőnek vagy sem (már elvégzett iskolákat, felnőtté vált, tehát normál mentális működést tételezünk fel), hanem inkább arra, hogy képességei közül mely területek az erősebbek, összességében mennyire gyors, kreatív, problémamegoldó, s ez az egyéb személyiség jegyekkel együttesen milyen hozzáállást, magatartást eredményez.
Tehát inkább közvetett információk kinyerése céljából alkalmazzák a vizsgálatot, s nem önmagáért az IQ pont kiderítéséért.
Pontosan ezért nem is szoktuk javasolni, hogy a megbízó csak IQ tesztet vetessen fel, csak akkor, ha egyébként minden más fontos információ rendelkezésre áll az illetőről, s a munkakör jellege olyan, hogy fontos lehet a mentális képességek szintje, s ezért azt érdemes ellenőrizni.
Így tehát az IQ-t - bár önmagában is értékeljük - elsősorban arra használjuk, hogy a személyiség kérdőívek által mutatott jellemzőket, azok értelmezését tovább finomítsa, hiszen nem mindegy, hogy egy adott személyiségvonás, vagy vonások halmaza 100-as IQ pontszámmal, vagy éppen 140-sel társul.
A tapasztalat szerint a magasabb pontszámot elért személyek nem csak a gondolkozásukban, a megértési és átlátó képességükben gyorsabbak az alacsonyabb pontszámot elérteknél,  hanem pl. a személyiségükben található hiányosságokat is másként kezelik, reakcióik pl. konfliktus  helyzetekben is gyakran eltérő színezetet mutatnak, tehát az IQ pont ismerete, úgymond "átszinezi", "pontosítja" a személyiség profilt, az eredményeket.









Regisztrációról röviden    (oldal elejére)
A honlapunkon kétféle módon lehet regisztrálni.- lehet "Látogató"-ként és gyfél"-ként.
A regisztrációhoz meg kell adnia nevét és e-mail címét, ami után - az e-mail címével való visszaélés elkerülése érdekében - azonnal kap tőlünk egy aktivációs e-mailt, ahol a kapott linkre kattintva kell jóváhagyni és aktiválni a regisztrációját.
Csak ezt követően tud adatokat módosítani, illetve Ügyfélként regisztrálni.
A Látogatói regisztráció
  • révén tudja elérni a weboldal díjmentes szolgáltatási (kalkulátorok), a fórumot, illetve az e-mail képzéseketl.
  • díj és kötelezettség mentes státusz.
  • bármikor megszüntethető
Az Ügyfél regisztráció
  • teszi lehetővé az Interneten (számítógépen) keresztül kitölthető online tesztek közvetlen és kedvezményes elérését
  • a hatályos jogszabályok szerinti szerződéses viszonyt jelent regisztrált személy (természetes vagy jogi személy) és cégünk között
  • természetesen önmagában nem jár semmilyen kötelezettséggel.
  • két lépésben hozható létre
    • a visszaélések elkerülése érdekében először regisztrálnia kell "Látogató"-ként
    • az aktiválás után tudja megadni az "Ügyfél" adatait.
  • nem automatikus, hanem a megfelelő ellenőrzést követően a regisztrációt cégünk aktiválja, maximum 1 munkanapon belül.
  • a folyamatban lévő megbízásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítését követően - bármikor megszüntethető.

#1 Dr.BauerBela

2019. január 21., hétfő

GRANULOMA ANNULARE


A Granuloma annulare egy viszonylag ritka, krónikus bőrbetegség, amely vöröses dudorokként jelenik meg  gyűrű alakban a bőrön.Kezdetben előfordulhat bármely korban, és négyszer gyakoribb a nőknél


#1 Dr.BauerBela

Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvódában és iskolában*

Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvódában és iskolában*

 

A tanulási zavarok azonosítása óvodában és iskolában

Tanulási zavarnak röviden összefoglalva azt a jelenséget nevezhetjük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni, vagy számolni, ha ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentôsen elmarad az intelligencia szintje alapján elvárható teljesítménytôl. Amikor értelmi fogyatékosokról van szó, ezt könnyen elfogadja a környezet, de mikor normál vagy átlag feletti értelmi képességekkel rendelkezô gyerek nem boldogul az iskolában, mind a szülôk, mind a pedagógusok értetlenül és tehetetlenül állnak a probléma elôtt.
Nem a gyermek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének-másikának fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskort elérve, egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülô ok húzódik meg. A születés elôtti, alatti vagy utáni, és kisgyermekkori betegségek, sérülések a leggyakoribb és legismertebb kiváltó tényezô ezek közül. Lehetnek egyéb traumák vagy biokémiai, genetikai eltérések a háttérben, melyek nyomán kialakult apró, csak mûködésben megmutatkozó idegrendszeri zavar jelentkezik. Az ingerszegény környezet is szerepet játszik a tünetegyüttes kifejlôdésében.
Az írás, olvasás, számolás a különbözô képességek és készségek együttmûködését kívánja. A szemmozgás és a kéz finommozgásának összehangolása csak egyik, bár igen fontos része a teljesítménynek. A gyermeknek többek között össze kell egyeztetni a hang akusztikus képét a hang beszédmotoros emlékképével és a betû vagy szám vizuális képével is, mozgási képet kell alkotnia, és kezének finom mozdulataival megjeleníteni mindezen mûködések eredményeképpen a betûket, szavakat, mondatokat, számtani mûveleteket. Bármely ponton fellépô nehézség az egész teljesítményt bizonytalanná teheti.
Egyre szélesebb körben ismert, hogy megfelelô fejlesztésse
l korrigálható a probléma, és nem kell a gyermeknek évekig elhúzódó iskolai nehézségekkel küzdenie. Legtöbbször az óvodában, iskolában vagy a családban is lehetôség lenne a részképességkiesések, elmaradások felismerésére és megfelelô fejlesztéssel történô korrigálására, ha a pedagógusok rendelkeznének a szükséges ismeretekkel. Az óvodákban és iskolákban dolgozó szakemberek képesek diagnosztizálni és megfelelô terápiával csökkenteni illetve megszüntetni a tüneteket, megelôzni a tanulási rendellenességeket, és nem kell minden esetben fejlesztôpedagógushoz, logopédushoz vagy pszichológushoz fordulni.
A megfelelô ismeretekhez tartozik az is, hogy tudjuk meddig ér kompetenciánk. Súlyosabb tünetekkel, elmaradásokkal mindenképpen érdemes specialistához küldeni a gyermeket. A kompetencia kapcsán meg kell említeni azt a problémát is, amely szakembereknél is gyakori. Rendszeresen diagnosztizálnak szûrôvizsgálatok és egyéb tesztelések esetleg megfigyelések alapján óvodáskorú gyerekeket diszlexiásnak vagy tanulási zavarokkal küzdônek. A meghatározásban azonban hangsúlyosan szerepel, hogy olyan egyének nevezhetôk tanulási zavarokkal küzdôknek, akik a normális, átlagos iskolai oktatás során nem tudnak megtanulni írni, olvasni, számolni. Szakmai szempontból hibás addig tanulási zavart, diszlexiát, diszgráfiát vagy diszkalkúliát megállapítani, amíg a gyermek megfelelô szintû általánosiskolai oktatásban részt nem vett. A szakmai szempont mellett a gyerek érdeke is azt kívánja, hogy óvodáskorban és az iskola elsô két évfolyamán a cimkézést elkerüljük. Természetesen fontos, hogy minél korábban felfigyeljen a környezet a gyermek esetleges részképességbeli elmaradásaira, de ezeket a deficiteket fejlôdési sajátosságként és a fejlesztés irányának megjelöléseként azonosíthatjuk csupán. Minél fiatalabb gyermekrôl van szó, annál kevésbé jogos bármely tanulási zavar diagnosztizálása. Az óvodáskorban rohamosan fejlôdnek a szenzomotoros képességek, de igen egyenlôtlen is lehet szinvonaluk. A lemaradó funkciók egyik napról a másikra beérhetnek, különösen, ha a gyermeknek megfelelôen stimuláló környezetet biztosítunk.

A tanulási zavarok tünetei

A tanulási zavarok tünetei két fô csoportba sorolhatóak, teljesítmény- és viselkedésbeli jellegzetességeket különíthetünk el. A tanulási nehézségekkel küzdô gyermek figyelmetlen, könnyen elterelhetô, munkái rendetlenek, rajzai csúnyák, összerendezetlen, ügyetlen a mozgása. Teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlôdnek ki. A sok kudarc, megnemfelelés, a környezet felôl érkezô negatív értékelés az amúgyis nyughatatlan, szétszórt gyermeket agresszívvé teheti. Más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá válhat, tétova és bizonytalan lesz.
A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképességkiesések, egyes területeken történt fejlôdésbeli elmaradások okozzák. Sok esetben valóban csak megkésett fejlôdésrôl van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
Igen gyakori tünet az egyensúlyérzékelés zavara és a bizonytalan testséma. A gyermek mozgása összerendezetlen, ügyetlen. Nem tud felmérni alapvetô térbeli távolságokat, viszonyokat. Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik. A koncentrációs képesség gyengesége kisgyerekkorban a mozgás terén jól megfigyelhetô.
Nem tájékozódik megfelelôen a saját testén. Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött, milyen a karkulcsolás. Hátát nem tudja homorítani-domborítani, stb. Gyakori a kézfej nemmegfelelô tartása, a szabálytalan ceruzafogás.
Nagyon fontos tünet a téri orientáció zavara. A téri tájékozódásban a saját test a kiinduló pont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetôvé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nem csak az olvasásban és írásban léphetnek fel problémák, hanem a számolási mûveletek is nehézségekbe ütközhetnek. A tünetek jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában, akár az iránytartásban, sorvezetésben, betûk számok, mûveletek felcserélésében.
A nagy és finommozgás koordinációjának zavara, vagy fejletlensége feltûnik általában már az óvodás korban. A finommozgások fejlôdésének egyik legdöntôbb szakasza a 6 éves kor körüli idôszak. A gyerekeknél változó, hogy ez a fejlôdés milyen ütemben halad. Sokszor csak az elsô iskolai év végére alakul ki a helyes ceruzatartás. Sokuk görcsösen tartja az íróeszközt, nehézséget jelent számukra az egy sorban való maradás, a megfelelô vonalvezetés. Percepciós zavarként társul a motoros deficitekhez az alakfelismerési zavar, térbeli relációk helyes felismerésének nehézsége.
Mutatkozhat gyenge ritmusérzék, gyakori az amuzikalitás, a nyelv alapvetô ritmusát, zeneiségét nem érzékeli a gyermek, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként.
Elôfordulhat a rossz beszédhang megkülönböztetô képesség. Ez összefüggésben van a hallási figyelem fejletlenségével, a hanganalizálás gyengeségével. Ez alapjául szolgálhat a zöngés-zöngétlen hangok nemmegfelelô differenciálásának.
Sok tünet mögött az idegrendszeri feldolgozásnak a szokásostól eltérô módja, elmaradottsága állhat. A gyermek csak az egyszerre jelenlévô ingereket tudja hatékonyan feldolgozni, az egymásutániság felépítése nehézséget jelent. Sorbarendezési problémái lehetnek. Nehezen tanul meg szó szerint verseket, egymás után következô utasításokat nem tud követni.
Elôször meghökkentô, milyen kevés kapcsolat látszik némely fentleírt funkciókiesés, és az iskolai munka között, de ha alaposan elemezzük a jelenségeket, egészen könnyen érthetôvé válik a kapcsolat, és ezzel a gyerek problémája is.

A tanulási zavarok felismerése

Már az óvodáskorban felfigyelhet a környezet a gyermek hiányosságaira. A megfigyelések alapján következtetni lehet a deficites képességre. Támpontok a gyermek megfigyeléséhez:

1.)   Rendezetlen, bizonytalan mozgás - egyensúly, térorientációs és testséma problémák.
2.)   Kialakulatlan oldaliság - testséma és térorientációs zavar.
3.)   A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki - testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében.
4.)   Figyelmetlenség - belsô rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetôség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével.
5.)   Rossz ceruzafogás - testsémazavar, finommozgási nehézségek.
6.)   Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása - térorientációs zavarok, a finommozgás fejletlensége.
7.)   Artikulációs problémák - beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, sorbarendezési problémák.

A pedagógus néhány egyszerû eljárással megbizonyosodhat megfigyeléseinek helyességérôl. A vizsgálatok megfigyelésjellegûek, a gyerekek teljesítményét korosztályukhoz illetve társaikhoz viszonyíthatjuk. A legtöbb eljárás csoportos játék, torna közben is alkalmazható, nem kíván elkülönítést, de ha csak így van módunk a gyermek megfigyelésére, számolnunk kell ennek torzító hatásával.
Egyik oldalról, a gyerek jobban teljesíthet, mert a társak utánzása, követése segíti. Elôfordulhat, hogy amikor egyedül kell a feladatokat elvégeznie nem képes ugyanolyan szinten teljesíteni. Másrészrôl sok kisgyermek csoportos feladatok esetén nem eléggé motivált, és személyes kontaktusban sokkal jobban tud teljesíteni. Ezért a legszerencsésebb, ha többször különbözô helyzetekben figyeljük meg a gyermekeket.


Testséma
-   Mozgásutánzás (karemelés, lábemelés, fejkörzés, csuklókörzés, lábfejkörzés, cicahát-kutyahát, törökülés)
-   Mutasson a kérdezett testrészre a gyermek (fej, kéz, láb, szem orr, fül, nyak, homlok, ál, csukló, könyök, hónalj, váll, térd, boka, ujjak megnevezése)
-   Mutassa meg a testrészeket társán, játékmackón.

 Az oldaliság kialakulása normális esetekben is elhúzódhat az iskolás évekre, de ez nem feltétlenül okoz komolyabb nehézségeket. A dominancia megerôsödése azonban jelentôsen segíti a térorientációs képesség fejlôdését, ezért kiemelten fontos ismernünk a gyermeknek etéren éppen adott fejlettségi szintjét. Óvodáskorban elsôsorban a domináns kéz nyújthat támpontot, így a kezesség megállapítása igen fontos része a tanulási zavarokra való hajlam vizsgálatának.

Kezesség
-   Ujj és karkeresztezés - a domináns ujj illetve kéz van felül.
-   Gyufaszedés idôre egy kézzel - a domináns kézzel többet tud gyûjteni.
-   Villanykapcsoló, kilincs használata - a domináns kezet használja.
-   Tárgyak átvétele - a domináns kezet használja.

Térorientció
-   Utasítás szerint különbözô téri irányokban mozog a gyermek (elôre, hátra, jobbra, balra, fel, le).
-   Utasítás szerint környezeti tárgyakkal való viszonylatban is elvégzi a mozgásokat (elé, mögé, fölé, alá, tôle jobbra illetve balra, valamik közé, valamin túl).
-   A fenti téri relációkat tárgyakkal is meg tudja valósítani.
-   A fenti relációkat meg tudja nevezni (pl. a tábla a falon a szekrénytôl balra van).

Koncentrációs képesség
-   Féllábon állás idejét mérjük nyitott majd csukott szemmel (1 percnél nem kell tovább állnia).
-   Szavakat vagy számokat mondunk, és egy adott szónál vagy számnál jeleznie kell.
-   Nagybetûs mesekönyvben pl. az "s" ("kígyóbetûket") megmutatjuk, és megkérjük, hogy nézze végig az oldalt, és keresse ki a "s" betûket.

Finommozgás
-   Gyöngyöt fûz, és mérjük tíz szem felfûzésének idôtartamát.
-   Egyre szûkebb csíkok között kell a gyermeknek ceruzájával végigmenni (3, 2, 1, 0.5, cm)
-   Rajzoljon karikát, négyzetet, széket, embert (ez utóbbi a testséma szintjérôl is sokat mondhat).

Ritmusérzék
-   Egyszerû ritmusokat tapsolunk, amit a gyermek megismétel (tá-tá-ti-ti-ti, ti-ti-tá-tá-tá, stb.).

Artikuláció
-   Kevéssé ismert, hosszú szavakat kell a gyermeknek megismételnie (pl. találékonyság, irgalmatlan, megszelidíthetetlen, társaságkedvelô, rezonancia).

Sorbarendezés
-   Mozgássor megismétlése.
-   Számsort mondunk lassan, és a gyermek ugyanolyan sorrendben megismétli.
-   Képsorozatot kell megjegyeznie.

A gyermek megfigyelésérôl érdemes rövid jegyzeteket készítenünk, ugyanis késôbb segíthet a fejlôdés ellenörzésében. Sajnos manapság olyan nagylétszámúak sok óvodában a csoportok, hogy az óvónô nem is tudná eszben tartani a gyerekek képességeit.
A fenti vizsgálatokat az általános iskola elsô osztályába érkezô gyerekekkel érdemes elvégezni, hogy lehetôleg már év elején kiderüljenek az esetleges deficitek. A késôbbiekben a gyermek teljesítményében mutatkozó hiányosságok elemzése segíthet a probléma azonosításában. Nézzük meg, hogy a szülô és a pedagógus milyen nehézségekkel, hibákkal találkozik az iskolás gyerek teljesítményében (Porkolábné Balogh Katalin, 199? nyomán), és ezek hogyan köthetôk egy-egy funkció gyengeségéhez:

1.)   Kusza írás, bizonytalan vonalvezetés, betûk nagyságának egyenetlenségei - szem-kéz koordináció, finommozgás fejletlensége, elmaradás a látás- és tapintásészlelésben.
2.)   Betûk, szavak felismerési nehézségei, hiányos betûforma, ékezetelhagyás, szó vagy betûkihagyás - egészlátás, alakszervezési folyamat fejletlensége, elmaradás a testséma és látásészlelés területén.
3.)   Az olvasás olyan típusú zavarai, amikor a gyerek nem ismeri meg a megtanult betûket, szavakat, ha azok más nagyságúak, szinûek - alak- és formaállandóság fejletlensége, testséma, látásészlelési elmaradás.
4.)   Betûk, szótagok felcserélése, szóköz és sorköz be nem tartása - sorbarendezés nehézsége, térészlés hiányossága, térorientáció elmaradottsága.
5.)   A d-b, d-p betûk gyakori összetévesztése, betûk, számok fordított írása - sorbarendezés nehézsége, iránytévesztés, térorientációs elmaradottság.
6.)   Hangok differenciálásának nehézségei - artikulációs problémák, hallási észlelés elmaradottsága.

A tanulási zavarok felismerésénél kell szólni két speciális esetrôl. Az azonosítási munka egyik nehézsége, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetû gyerekek a tanulási zavar tüneteit mutatják gyakran, pedig nehézségeiket általában a kulturális elmaradottság okozza. Természetesen gyakran jár együtt a tanulási zavar alacsony szociokulturális háttérrel, de a kettôt meg kell különböztetni. Az alacsony szinvonalú családból érkezô gyermek olvasási problémái, nyelvi nehézségei szókincshiánynak, a környezet alacsony nyelvi kultúrájának következménye. Ezeknek, az áldiszlexiás gyerekeknek a fejlesztése elsôsorban verbális képességeik fejlesztésébôl áll. Segíthet az azonosításban a gyermekek füzetének és munkájának elemzése.  A "valódi" tanulási rendellenességeket mutató gyerekek munkáját jellegzetes és következetes hibázások jellemzik.
Másféle problémát jelentenek az igen jóképességû, kiemelkedô intelligenciájú tanulási zavarokkal küzdô gyerekek. Náluk a felismerést megnehezíti, hogy megfelelô technikáik vannak hiányosságaik elfedésére. Eszükkel megoldják a tesztfeladatokat, de kifogástalan iskolai teljesítményre nem képesek. Náluk az segíthet, ha már egész apró jeleket komolyan veszünk. Értelmes gyerekeknél se törôdjünk bele, hogy nem tud rajzolni, vagy szétszórt, esetleg "lusta, pedig tudna", hogy rossz a mozgása, vagy figyelmetlen. Ezek a tünetek jelei lehetnek tanulási rendellenességnek még akkor is, ha minden vizsgálati feladatot többé-kevésbé sikeresen teljesített a gyermek.
A tanulási zavarok azonosítását segítheti a szülôkkel folytatott beszélgetés. Rendellenesség kialakulását valószínûsítheti, ha terhességi komplikációk léptek fel, a gyermek születése nehéz volt, besárgult, vagy légzési problémái voltak, koraszülöttként jött világra. Kisgyermekkori sérülések, súlyos, magas lázzal járó betegségek szintén okozhatnak kisebb idegrendszeri eltéréseket, amelyek az egyébként egészséges gyermek iskolai megfelelését akadályozhatják. A családban elôforduló tanulási zavarok vagy balkezesség az örökölhetôség miatt megjelenhetnek a gyermeknél.

A tanulási zavarok megelôzése és terápiája

 

A tanulási zavarok megelôzése

A tanulási zavarok tekintetében igen fontos szerepe van a megelôzésnek. Lehetôség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlôdését. Ingergazdag környezettel, a gyermeknek minél sokfélébb apró kihívással teli elfoglaltság biztosításával a legtöbb esetben megelôzhetjük a tanulási nehézség kialkulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát.
A legtöbb gyermeknek elegendô fejlôdéséhez a környezetadta ingermennyiség és minôség, de még az egyébként megfelelôen fejlôdô kicsinyek képességeit is ugrásszerûen növelik a fejlesztô foglalkozások. Ezek a foglalkozások nem jelentenek külön megterhelést sem a gyermeknek, sem a környezetnek. Lényegében olyan játékokról, szokásokról van szó a megelôzésben, amely a normális gyermekkornak része.
Az egyik legfontosabb eleme a tanulási zavarok megelôzésének a felolvasás.  Már kiscsecsmôkorban énekeljünk, verseljünk a gyermeknek. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlôdését. A verseket énekeket kétéves kortól kezdve kiegészíthetik rövid történetek, mesék. Az esti lefekvés elôtti felolvasás nemcsak a gyermek fejlesztését szolgálja, de kellemesebbé teszi az elalvás elôtti idôszakot, ami egyébként meglehetôsen zaklatott lehet (vacsora, rendrakás, tisztálkodás, öltözködés, ágyazás, stb.). Az óvodában is jól kihasználható mesélésre a délutáni alvás elôtti idôszak. A mindennapra legalább egy mese mind a családban, mind az oktatási intézményben (tehát az iskola elsô éveiben is) szabály kellene hogy legyen.
A felolvasások hatása igen sokrétû. A gyermeknek nem csak a szókincse gyarapszik, de az irodalmi nyelvet, az olvasott szöveg fordulatait is elsajátítja. Ehhez tudnunk kell, hogy a beszélt nyelv és az írott nyelv jelentôsen eltér egymástól, ezért mikor a gyerekek iskolába kerülve olvasni tanulnak, gyakran elôzetes tapasztalatok hiányában egy új nyelvet is el kell sajátítaniuk.
A felolvasások másik nagy fejlesztô hatása, hogy a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes elemérôl. Ezzel a sorbarendezéssel, és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvetô képességei fejlôdnek.
A harmadik, és nem kevésbé fontos hatása a rendszeres felolvasásoknak, hogy az irodalmat megszeretteti a gyermekkel, igényt alakít ki az írott világ iránt. A televízió, video és számítógépek igen fontos, és megfelelô használattal fejlesztô elemei a gyermek világának, de ugyanakkor konkurensei a könyveknek. Az olvasás iránti igény kialakításával nô a gyermek motivációja annak elsajátítására és a késôbbiekben való folyamatos alkalmazására. Éppen ezért nagy hiba, hogy sok családban, és mondhatni minden iskolában megszüntetik a felolvasásokat ahogy a gyermek már maga tud olvasni. A még gyenge olvasási képességgel nem jut hozzá az irodalmi élményhez, és ez kedvét szegheti. Érdemes a felolvasásokat legalább addig folytatni, amíg már a gyermek rövidebb regényeket maga is könnyedén elolvas. Ez azt jelenti, hogy 8-9 éves kora elôtt ne hagyjuk magára teljesen az olvasásban.
A tanulási zavarok kialakulásának megelôzésében kulcsfontosságú a széleskörû mozgásfejlesztés. A gyermeknek minél több lehetôsége legyen testének megismerésére, mozdulatainak próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére. Legyen ruházata minél könnyebb, hogy szabadon mozoghasson, nyáron veszélytelen helyeken sokat legyen mezitláb. Másszon minél többet a földön, széken, padon, mászókára és fára. Lehetôség szerint verbálisan is ismerje meg testét, tanulja meg a téri viszonyokat. Erre az együttes tevékenységek akár sport, játék (pl. a játékos birkózás is ide tartozik), akár konyhai segítség, vagy barkácsolás, kerti munka igen alkalmasak. Ezek a tevékenységek mind családban, mind oktatási intézményben a mindennapok részét képezhetik.
Sok kifejezetten fejlesztô játékot is játszon a gyermek. A népi és gyerekjátékok legtöbbje a testséma kialakulását, a térorientáció fejlôdését elôsegítô elemeket tartalmaz ("Kint a bárány bent a farkas", "Erre csörög a dió,....", "Hol szólsz kispajtás?", stb.). 
A társas- és kártyajátékok amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek, nemcsak a gyermek társas készségét, logikáját növelik, de kezeinek finommozgása, az irányok megismerése, megtapasztalása által szenzomotoros képességeire is fejlesztôen hatnak, és így áttételesen az írás, olvasás és számolás elsajátításában segítenek.
Mindenféle játék, amely célzást kíván fejleszti az észlelés és mozgás összehangolásának képességét. Célbadobás, labdajátékok, gombfoci, de egy csúzli is fejlesztô hatású. Minél többféle, a test különbözô részeinek használatát kívánó célzójátékot játszik a gyermek, annál szélesebbkörû fejlôdés tapasztalható a szenzomotoros képességek terén.
Koncentrációs képességet növelô hatású minden egyensúlygyakorlat. Az iskolai képességek kialakításához tartozik, hogy a gyermek képes legyen mozgásának, gondolkodásának összpontosítására, vagyis megfelelô szinten tudjon figyelni. Az egyensúlyrendszer ingerlése segít a rendezettség kialakításában. Azok a tevékenységek, amelyek erre a területre hatnak fejlesztik a koncentrációs képességet. Az egyensúlygyakorlatokon kívül mindenfajta forgás, hintázás és sportok, mint például úszás, korcsolyázás, sízés, torna, hatékonyan segíthetnek a figyelmi képességek erôsödésében.
A fenti tevékenységek legtöbbje nem szokatlan a kisgyermekekkel foglalkozók számára. Felsorolásuk és a tanulási zavarok kialakulásának megelôzésében játszott szerepük elemzése azért szükséges, mert megváltozott világunkban éppen ezeknek a tevékenységeknek kárára jut több a különbözô audio-vizuális eszközökbôl a gyermekeknek. Rengeteg inger éri ôket, a környezet ingergazdagsága bizonyos szempontból megnövekedett, de harmónikus fejlôdésükhöz szükséges az ingerek különbözô fajtáinak biztosítása, a gyerekeket érô hatások minôségének tudatos ellenôrzése. Egészséges gyermekeknél általában nem jelent problémát, ha egy-egy területen valamivel kevesebb tapasztalatra tesznek szert, de ha akárcsak egy kis idegrendszeri hajlam mutatkozik (és ez egyre gyakoribb, már csak a megnövekedett kémiai terhelés miatt is, amely igen erôsen befolyásolja az idegrendszer fejlôdését és mûködését), már könnyen tanulási nehézségek kialakulásához vezethet a hiányos környezeti ingerlés.
A mindennapi fejlesztés megfelelô ismeretek birtokában szinte észrevétlenül beépíthetô a gyermek életébe. Az óvodákban és iskolákban tanító pedagógusoknak lehetôségük van ezen ismereteknek munkájukban való felhasználására, és a családok felé történô továbbadására, így saját hatékonyságuk növelésére is.

A tanulási zavarokkal küzdô gyerekek terápiája

Amennyiben a kis tanítványok között olyanokat találunk, akik tanulási zavarokra utaló tüneteket mutatnak, vagy vizsgálataink, megfigyeléseink alapján részképességhiányokat fedezünk fel, bármilyen enyhék a tünetek, foglalkoznunk kell velük. Az óvónônek, tanítónônek tapasztalata és felkészültsége szerint mérlegelnie kell, hogy a fejlesztést el tudja-e maga végezni, vagy specialistához küldi a gyermeket. Elôfordulhat, hogy igen nagy megeröltetést jelentene a családnak a gyermek megfelelô szakemberhez juttatása, esetleg egyáltalán nincs mód rá (pl. kisebb településeken). Lehetnek a hiányosságok elég apróak, amelyek korrekciója nem haladja meg a pedagógus kompetenciáját. Ilyenkor jó, ha a fejlesztést helyben, az óvónô vagy tanítónô el tudja végezni.
Ha szakemberek állnak rendelkezésre, mindenképpen érdemes konzultálni, mert biztonságot ad a további munkához. Súlyosnak tûnô esetekkel feltétlenül forduljon a szülô vagy a pedagógus specialistához, akinek kifejezetten az a munkája, hogy ezeknek a gyerekeknek segítsen. Akár felvállalja a terápiát a pedagógus, akár nem, mindenképpen biztosítania kell, hogy a gyermek megfelelô fejlesztéshez jusson.    
A tanulási zavar elôjelei már óvodáskorban mutatkozhatnak, és jó, ha már akkor felfigyel rá a környezet, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges egyik igen fontos képességcsoport, az úgynevezett szenzomotoros funkciók szenzitív periódusa. Az egyes képességterületek szenzitív periódusuk alatt fejlôdnek a legnagyobb mértékben, és ekkor fejleszthetôek is a leghatékonyabban. Az óvodáskorban  és a kisiskoláskor elején az érzékelés és mozgás finom összerendezése zajlik. A gyerekek ekkor válnak képessé az írás, olvasás, számolás elsajátítására. A fejlesztés leghatékonyabb módja pedig, az életkornak legmegfelelôbb tevékenység, a játék felhasználása.
Óvodáskorban a megelôzésben használt tevékenységek célzott alkalmazásával, különbözô fejlesztôjátékokkal  korrigálható a részképességekben történt lemaradás. Egyéni illetve kiscsoportos foglalkozásokra is szükség lehet, vagy személyreszóló fejlesztési tervet kell készíteni a gyermek képességeinek ismeretében. A terápiának a lemaradó részképességek fejlesztésén kell alapulnia. A fô területek, amelyek a fejlesztésben is jelentôs szerepet játszanak: testsémaészlelés, tér-irányészlelés, egyensúlyérzék, látási, hallási, tapintási észlelés, téri és idôi rendezettség. Fejlesztô játékkatalógusok és munkafüzetek, munkalapok állnak rendelkezésre a foglalkozásokhoz, amelyekrôl bôvebben egy következô cikkben lesz szó.
A tervszerûen kialakított terápia kiegészítéseként általánosan fejlesztô játékokat és tevékenységeket kell a gyermek mindennapjaiba beépíteni mind az óvodában mind az iskolában. Általánosan fejlesztô hatású az origami, tangram és mindenféle kirakós játék, mozaik, labirintusok, számösszekötôs játékok, memorik, társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések, mese, vers, ének, rajz, agyagozás, bábozás, népi játékok. stb.
Sajnos legtöbbször csak az iskolába kerülve derül ki, hogy a gyerek nem tud teljesíteni. Állandóan korrepetálásra jár, ami általában igen csekély eredményt hoz, és az iskolai munkában egyre nagyobb lesz a lemaradása. A tanulási zavarokkal küzdô gyermeknél az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapvetô készségek nem alakultak ki, de még ebben az idôszakban sem késô, hogy minél játékosabban, tehát a gyerek belsô késztetését felhasználva segítsünk.
A fejlesztés az iskola elsô két osztályában már sokkal célzottabb kell hogy legyen, és a feladatlapok kifejezetten az írás, olvasás és számolás elôkészítését célozzák, de ugyanúgy mint korábban is, mindenképpen az alapfunkciók megfelelô szintre emelése kell hogy vezesse a terápiát.
Amennyiben csak harmadik-negyedik osztályban derül ki a tanulási nehézség, vagy a fejlesztés ellenére sem ért el megfelelô szintet a gyermek erre az idôszakra, mindenképpen specialistához kell fordulni. Az iskolában ekkor is sokat lehet még segíteni, de az életkor növekedésével egyre nehezebb a teljes siker elérése. Az idegrendszer képlékenysége csökken, a hiányzó funkciók szenzitív periódusától egyre távolabb kerülünk, így a fejlesztést ki kell hogy egészítse olyan technikák tanítása, amelyek az írás, olvasás és számolásbeli nehézségeken segítenek.
Fejlesztés, segítség 3. 4. osztálytól kezdve:
-   Értelmetlen szótagok olvasása segít, hogy ne találgasson, hanem sorban olvassa a betûket.
-   Helyesírási szabályokat tanultassuk meg, fogódzókat, összefüggéseket adjunk.
-   Soha ne hagyjunk hibásan leírt szót a füzetben, még aláhúzva sem, csak kijavítva.
-   Rendszeresen írassunk rövid másolást, elôször csak szavakat, majd mondatokat.
-   Szószerinti tanulásra (pl. vers) hagyjunk több idôt.
-   Használjon a gyermek magnót a tanuláshoz.
-   Idegennyelvek tanulása igen nehéz, de teljesen ne mondjunk le róla. Hang- és videokazetták a beszélt nyelv elsajátításában segítenek.
-   A számítógép használata, szövegszerkesztô és más segédprogramok már most sem elérhetetlen segítô eszközök.
-   A számolási nehézségekkel küzdô gyermekek közül sokan nem az ujjukon, hanem a vonalzójukon számolnak, de akár mutatós óra számlapján is tudnak számolni.
-   Ha lehet tanítsuk meg szorobánon számolni a tanulási zavarokkal küzdô gyereket.
-   Dolgozatok alkalmával is engedjük meg segédeszközök használatát diszkalkúliás diákunknak. Ha matematikai gondolkodását és nem számolási képességét nézzük, akár számológép használatát is engedélyezhetjük.


 
#1 Dr.BauerBela