Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2018. június 16., szombat

Hiperaktív gyermek viselkedési tünetei


Hiperaktív gyermek viselkedési tünetei
Gyakorlati útmutató sikeres gyermekükért aggódó szülőknek
Manapság egyre többet hallani, hogy ez a gyerek nem hiperaktív, csak neveletlen, kár rögtön a hiperaktív jelző mögé bújtatni, bezzeg az én időmben…. Pedig a hiperaktivitás egyre gyakrabban előforduló jelenség. A szülők viszont jóformán semmilyen információval nem rendelkeznek róla, s amennyiben a saját gyerekükről kiderül, hogy hiperaktív, nemigen tudnak szembenézni a problémával. Ha mégis megpróbálják, leginkább csak falakba ütköznek, hatásos segítséget nem sokan tudnak számukra nyújtani. Kritikát annál inkább kapnak. Nem elég, hogy meg kell birkózniuk csemetéjük különcségével, akinek nevelése sokkal nehezebb az átlagos gyerekekéhez képest, előbb-utóbb a társadalom teljes értetlenségével is szembesülnek, kezdve a családi környezettel.
  • Mik a hiperaktivitás kiváltó okai?
  • Milyen is az átlagtól jócskán eltérő, ténylegesen hiperaktív gyermek?
  • Hogyan lehet a hétköznapi rendkívül kellemetlen helyzetek kialakulását megelőzni, és segíteni a gyermeknek megtalálni helyét az életben?
A hiperaktivitás okai
Segítünk Neked
Szeretnéd megosztani valakivel gondjaidat?

Tanácsot is szeretnél kapni?

Szakértőnk készséggel válaszol, ha aktuális családi problémáiddal, kapcsolataiddal, lelki gondjaiddal keresed fel őt.
Kattints ide »
A hiperaktivitás oka nagyon sokféle lehet, kezdve az örökletes hajlammal. Többek szerint viszont a gyerek hiperaktivitását a terhesség alatti problémák okozzák (gyógyszerszedés, toxikózis, italozás, dohányzás, az anya idős kora, stb.), illetve a szülés körülményei miatt alakulnak ki (oxigénhiány, császármetszés, RH inkompatibilitás, stb.). Ez utóbbinak nagyobb az esélye, ha figyelembe vesszük, hogy a fekvő pozícióban szülés alatt a baba feje nehezebben tud utat törni magának, így a jobboldali homloklebeny sérülésének nő az eshetősége (pláne, ha erőszakosan beleszólnak a szülés menetébe, s sürgetik a világrajövetelt), márpedig vizsgált hiperaktív gyerekeknél kimutatták, hogy itt keresendő az összefüggés. Végül említendő az a tény is, hogy különböző környezeti tényezők (mesterséges ételszínezékek, szalicilátok, vagy például az ólom) szerepet játszhatnak a figyelemzavar kialakulásában. Több kutató azt találta, hogy sokan küszködnek valamiféle allergiával, többnyire ételallergiával, vagy tejérzékenységgel.
A hiperaktivitás tünetei
  • Probléma a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával
  • Hirtelenség, szertelenség - gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás)
  • Probléma a mozgás mennyiségével - a helyzethez képest túl sokat mozog
  • A szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás
A hiperaktív gyermek általános tünetei
Figyelemzavar
  • Nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai és egyéb munkában vagy más tevékenységben.
  • Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladat- vagy játéktevékenységen belül.
  • Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá.
  • Nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat.
  • Nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében.
  • Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek.
  • Elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat.
  • Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét.
  • A napi tevékenységben feledékeny.
Túlzott mozgásigény
  • Ülés közben babrál, fészkelődik.
  • Elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon.
  • Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló (a serdülők és felnőttek képesek helyben maradni, de ekkor nagyfokú belső nyugtalanságot élhetnek át).
  • Nehézségei vannak az önálló nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben.
  • Izeg-mozog vagy úgy cselekszik, mint akit felhúztak.
  • Túlzottan sokat beszél.
Szertelenség
  • Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ.
  • Nehézséget okoz neki a várakozás.
  • Félbeszakít másokat (pl. beszélgetést vagy játékot).
Noha mindez nem tűnik kórosnak, s bárki mondhatná, hogy ez és ez az ő gyerekére is igaz, a hiperaktív gyereknél a fentebb írtak minimum 90 %-a együttesen és huzamosan fennáll, ráadásul túlzott mértékben. Nem a mozgás magas szintje a lényeg, hanem az, hogy a mozgás céltalan, csapongó. A hiperaktív gyereket egy olyan nagy sebességgel száguldó autóhoz hasonlíthatnánk, amelynek elromlott a kormányszerkezete. Elsősorban nem a sebességgel van a baj, hanem az irányítatlansággal. A gyerek nincs tekintettel a környezeti feltételekre. Kárt tesz, zavar másokat, önmagát veszélybe sodorja és mindezt úgy, hogy nem is fogja fel, mit tesz. Mintha egy belső motor hajtaná, mozgásra kényszerítené. Minél fiatalabb a motor, ez annál inkább jellemző.
Felmerülhet a kérdés: a hiperaktív gyerek beteg? Abban az értelemben igen, hogy tüneteik mögött biológiai tényezők állnak, vagyis nem szándékosan nyugtalankodnak. Másrészt betegségről általában csak akkor beszélhetünk, ha a tünetek jelentősen eltérnek az átlagostól, a normálistól. A normalitás meghatározása pedig nagyon nehéz. Az biztos, hogy a hiperaktív gyerek MÁS mint az átlag gyerek. Ez a másság pedig gondot okoz a gyereknek és a környezetének egyaránt.
Régen agyi károsodásnak, később az agy működési zavarának tekintették ezt a tünetcsoportot. Manapság már másként közelítik meg a problémát: biológiai eredetűnek tartják, és elsősorban a viselkedéskontroll és a viselkedésszabályozás zavarának tekintik.

#1 Dr.BauerBela

A gyermek külföldre viteléről

Jóllehet az Európai Unió területén mindenki szabadon oda költözik, ahova akar, ez nem jelenti azt, hogy a gyermekét mindenki oda viszi, ahova akarja.
Napjainkban gyakori, hogy a szülő a külföldi munkavállalás mellett dönt, és az sem ritka, hogy valaki külföldi személlyel közösen vállal gyermeket. Noha az EU területén a mozgásszabadság érvényesül, de akinek kiskorú gyermeke van, az mégsem élhet ezzel a szabadsággal korlátlanul.

Együtt élő szülők gyermeke külföldön

A kiskorú gyermek ideiglenes külföldi tartózkodásához (rövidebb utazások, nyaralás, rokonlátogatás, egy évet meg nem haladó külföldi út) mindkét szülő hozzájárulása szükséges. (Nem véletlen, hogy az útlevél kiállításához is mindkét szülő aláírása kell.)
Egy évet meghaladó tartózkodás, vagy végleges külföldi letelepedés esetén pedig a szülők egyetértő hozzájárulása mellett még a gyámhatóság engedélyét is meg kell kérni a kiskorú gyermek végleges külföldre távozásához – még akkor is, ha a gyermek szülei egyébként együtt élnek, és közösen döntenek arról, hogy a család külföldre költözik. Ezt a kérelmet a gyermek állandó lakóhelye szerinti illetékes gyámhatósághoz kell benyújtani, csatolva azokat a mellékleteket, amelyek igazolják, hogy a külföldi tartózkodási helyen a gyermek lakhatása, taníttatása, egészségügyi ellátása, és megélhetése biztosítva lesz.

A gyermek külföldre vitele különélő szülők esetén

  • A szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül nem viheti külföldre, sem átmeneti, nem tartós időtartamra, sem a végleges letelepedés szándékával.
  • A szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy a végleges letelepedés szándékával nem viheti külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé teszi.
A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis – és ilyennek minősül például a gyermek tartózkodási helyének megválasztása – a szülők még akkor is közösen döntenek, ha egyébként már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal, vagy a bíróság dönt.

Mindes esetben jogellenes a gyermek elvitele, ha ezzel a másik szülő a felügyeleti jogát, vagy – különélő szülők esetén – a kapcsolattartási jogát nem tudja gyakorolni:
– akkor is, ha Magyarországról viszik el külföldre,
– akkor is, ha a gyermek szokásos tartózkodási helyének éppen egy külföldi lakcím minősül, és onnan hozza el az egyik szülő Magyarországra, vagy bármilyen más országba. (Például: külföldön élő szülők összevesznek, és egyikük a gyerekekkel a másik beleegyezése nélkül hazaköltözik Magyarországra.)

A gyermek szokásos tartózkodási helye

A fent írtak szerint jogellenes tehát a gyermek elvitele a szokásos tartózkodási helyéről (legyen az Magyarországon, vagy külföldön) a másik szülő beleegyezése hiányában.
Mi minősül szokásos tartózkodási helynek?
A vonatkozó EK Rendelet nem határozza meg a szokásos tartózkodási hely fogalmát, azt a bírónak kell minden egyes esetben meghatároznia, az EK Rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a gyermek szociális ellátás szempontjából, illetve társadalmilag mely tagállamban illeszkedett be leginkább, és lényeges a családhoz, az esetleges nevelési, oktatási intézményhez való kötődés is. Döntő lehet a gyermek nyelvi szocializációja, mint kapcsoló tényező, továbbá a gyermek külföldre utazása, ott-tartózkodása esetén az, hogy hol volt zavartalan a család együttélése, mi volt az életterük központja. Természetesen a szokásos tartózkodási hely megállapítása során az ott töltött időnek is jelentősége van, illetve annak, hogy az ott-tartózkodás végleges vagy határozatlan időre szóló letelepedés szándékával történt-e.

Mi a teendő, ha a másik szülő jogellenesen vitte a gyermeket külföldre?

Ilyen esetben haladéktalanul eljárást kell kezdeményezni annak az államnak a hatóságainál, amelynek a területére a gyermeket elvitték. (Az eljárást akkor is meg lehet indítani, ha ugyan még nem telt el egy év, de nyilvánvaló, hogy a jogsértő szülő szándéka kiterjed a tartós külföldi tartózkodásra.)
Ha tájékozódni szeretne családjogi ügyekben, válással vagy gyermekelhelyezéssel kapcsolatos jogi kérdésekről, látogasson el a www.ugyvedmediator.hu oldalra, vagy hívjon a 06-30/989-7662 telefonszámon.
Dr. Frei Anita ügyvéd
Az alábbiakban közöljük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatását a jelenlegi és a hamarosan megváltozó – a gyermekek külföldre viteléről szóló – szabályozásokkal kapcsolatban: 
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a gyermekek tartós külföldre távozása esetén szükséges gyámhatósági jóváhagyással kapcsolatban  felhívja a figyelmet, hogy hamarosan hatályát veszti az a jelenlegi szabályozás, amely szerint szükséges a gyámhatósági engedély beszerzése akkor, ha a gyermek mindkét szülőjével együtt, vagy különélő szülőjének belegyezésével távozik véglegesen külföldre.
Az új Polgári Törvénykönyv március 15-i hatálybalépésével egy korszerűbb és egyszerűbb szabályozás lép életbe, amely a jelenleginél hatékonyabb eljárást biztosít, és számos tehertől mentesíti az érintett családokat.
A – jelenleg is hatályos – házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény szerint a szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyására van szükség. A szülő nyilatkozatának jóváhagyása iránti kérelméhez csatolni kell a gyámhatóság részére mindazokat az iratokat, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek lakhatása, tartása, fejlődése, iskoláztatása külföldön megfelelően biztosított lesz. Hangsúlyozandó, hogy a gyakorlatban a gyámhatóság a hozzájárulást rendszerint megadja a gyermek szüleivel együttesen történő külföldre utazásához, a családjogi törvény fenti szabálya tipikusan arra az esetre jelent biztosítékot, amikor a gyermeket nevelő egyik szülő kíván a gyermekkel végleg külföldön letelepedni.
2014. március 15-én hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv, amely Családjogi Könyvének szülői felügyeletre vonatkozó rendelkezései már nem követelik meg a sajtóban „állami kontrollnak” nevezett gyámhatósági jóváhagyást a gyermek tartós külföldre utazása esetén, vagyis, ha a gyermek huzamosabb időre vagy „véglegesen” külföldre utazik. Ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita, akkor az új Ptk. alapján már nem kell gyámhatósági jóváhagyás a gyermek külföldre távozásához.
Ugyanakkor továbbra is irányadó, hogy a gyermek önállóan vagy egyik szülőjével csak mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat hosszabb ideig külföldön. E tekintetben újdonság, hogy az új Ptk. a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a szülői engedély megadását, így kimondja, hogy „a gyermek huzamos időn át – így tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból – önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.”
A gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához az újonnan hatályba lépő törvény szerint is szülői engedély szükséges. Ebben az esetben a másik szülőnek nem egyszerűen a gyermek huzamos külföldön tartózkodásához, hanem kifejezetten külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. Az erre vonatkozó információ másik szülőtől való visszatartása a gyermek jogellenes elvitelének megállapítását és visszavételének elrendelését vonhatja maga után. A szülők egyetértése esetén ugyanakkor március 15-től már nincs szükség gyámhatósági jóváhagyás beszerzésére is.
#1 Dr.BauerBela

SZINTÉVESZTÉS,SZINVAKSÉG


Színtévesztés és színvakság


A közhely, hogy nem vagyunk egyformák, érvényes színlátásunkra is. Bár nehéz bizonyítani és mérni, de immár nyilvánvalóvá vált, hogy vannak, akik sokkal színpompásabb világban élnek, mások teljesen egészségesen is egyszínűbb világot látnak maguk körül.
Az egészséges emberi szem mintegy 160 színárnyalatot képes megkülönböztetni, de vannak, akik ennél sokkal érzékenyebbek. Főleg a nők - foglalkozás szerint nem egyszer épp divattervezők, textiltervezők, fotósok - körében fedezték fel, hogy különösen érzékenyek a színárnyalatokra, többet tudnak megkülönböztetni, mint az átlag ember. Az sem kizárt, hogy eggyel több fajta receptoruk van az ideghártyájukban. Másoknál a színek hiánya fedezhető fel, most az ő látáshibájukkal foglalkozunk.
Csapok és színek
 A fényérzékelő sejtek (fényreceptorok) közül a csapok szolgálják a színlátást. A csapoknak három típusa van, amelyek mindegyike az alapszínek egyikére érzékeny. Az 1970-es években tisztázódott, hogy a csapoknak az emberi szemben három alaptípusa létezik: a kék receptorok, a zöld receptorok és a sárga receptorok. A sejtek fényelnyelési görbéi azonban nem nagyon specifikusak, a színspektrum egy szélesebb sávjára reagálnak, és bár hiányoznak az ideghártyából a vörös szín külön érzéksejtjei, a vörös színt is a sárga receptorok érzékelik.
A színtévesztő ideghártyájában az egyik csap rossz, "nem úgy érzékel, ahogy kellene". Ez többnyire azt jelenti, hogy abban a színtartományban, aminek érzékelése rá hárulna, nem kellően érzékeny, vagy az általa érzékelt színtartomány eltolódik valamelyik másik csap színtartománya felé, így hiába működik minden csap, lényegében egy szín érzékelése kiesik. Leggyakrabban a zöld, illetve a sárga receptorok hibája vagy teljes hiánya fordul elő.
A leggyakoribb hiba az, amikor a vörös érzékelésére hivatott csapocska színtartománya a zöld felé tolódik, vagy a zöld érzékelésére hivatott receptorok érzékenységi görbéje a kék vagy vörös tartomány felé csúszik el. Ma már minden színtévesztő színtévesztési hibájának oka, a csapok érzékelési tartománya jó közelítéssel meghatározható, és elmondhatjuk, hogy bár vannak gyakrabban előforduló típusok, lényegében minden színtévesztő egyedi hibával bír. A színvak ember ideghártyájából egyszerűen hiányzik az egyik csapocska.

Inkább a kisfiúk

A férfiak kb. 8%-a színtévesztő, a nők között ez az arány csak 0,2%. A nagy különbségnek genetikai magyarázata van. A csapok színspecifikus festékjének génje a női nemi kromoszómához, az X kromoszómához kötött. A férfiaknak csak egyetlen X kromoszómájuk van - apjuktól egy Y, anyjuktól egy X nemi kromoszómát kapnak.
Ha anyjuktól örökölt X kromoszómájuk hibás, színtévesztőként születnek. A nők két X kromoszómával rendelkeznek, így ha csak az egyik hibás, hordozókká válnak, a színtévesztés a másik, egészséges X kromoszóma jótékony hatása miatt nem fejlődik ki. Viszont, ezek a nők azok, akik fiaiknak tovább adhatják a hibás gént, így a következő generációban újra megjelenhet a színtévesztés.

Zavar, ami nem zavar

A színtévesztés magát a színtévesztő embert zavarja a legkevésbé. Mivel született állapot, és a látásélességet csak a nagyon ritka, mind a három csapot érintő rendellenesség rontja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színérzékelés zavara a pályaválasztás időszakában kerül előtérbe, mivel bizonyos szakmákban nem dolgozhatnak színtévesztők - pl. villanyszerelő, elektronikai műszerész, szakács, cukrász, hivatásos autóvezető. A szabályozás szigorú, és bizonyos pontokon igen ellentmondásos.

Kezelés vagy korrekció

A színfelismerés zavarai veleszületett és nem veszélyes eltérés lévén hagyományos értelemben véve nem igényelnek kezelést, csupán tudni kell róluk, nehogy a mindennapokban a színtévesztőt veszélybe sodorja, hogy "kicsit más színben látja a világot". Az egyes csapok hiányát nem lehet kiküszöbölni, de a színtévesztést, amennyiben azt az érzékelési tartomány eltolódása okozza, szemüvegként vagy kontaktlencse formájában viselt színszűrővel lehet korrigálni, amennyiben erre valóban szükség van.
A korrekciós szűrőket éppúgy a színtévesztő szeméhez kell tervezni, mint az optikai hibákat korrigáló lencséket. Természetesen a színszűrő alkalmazásával kevesebb fény jut a szembe, de a fényintenzitás csökkenéséhez a szem jól tud alkalmazkodni.
#1 Dr.BauerBela

5 JEL HOGY SZINTÉVESZTŐ A GYERMEK

5 jel, hogy színtévesztő a gyerek

Címkék:
színtévesztés
2017. január 30.
Forrás: FLOW PR
Hátrány a fejlődésben, a tanulásban és az elhelyezkedésben, valamint akadály a leghétköznapibb tevékenységekben is: a színtévesztésről nem sok szó esik, ugyanakkor komoly rendellenesség, amely az élet minden területére kihathat.
5 jel, hogy színtévesztő a gyerek
A színlátás ma már szerencsére korrigálható, különösen, ha fiatal korban felfedezik és kezelik, ezért érdemes odafigyelni a tünetekre. Összeszedtünk 5 jelet, amely színtévesztésre is utalhat.
A világon összesen közel 300 millió, csak Magyarországon pedig 400 000 színtévesztőt tartanak számon. A rendellenesség örökletes, az X-kromoszóma hibája okozza. Ebből adódik, hogy amíg a nőknek mindössze 0,5 százalékát, addig a férfi lakosság 8 százalékát érinti. Tévhit, hogy a színtévesztők kizárólag a zöld és vörös színeket keverik össze: bár ez a típus messze a leggyakoribb, az állapotnak több fajtája és fokozata létezik.
Elsőre apró hiányosságnak tűnhet, és nem is gondolnánk, hogy milyen következményei lehetnek, ha valaki színtévesztő. Ha nem láthatunk minden színt, már kisgyermekként nehezebb a tanulás, a világ megismerése. Nem is beszélve arról, hogy felnőttkorba érve gátja lehet a szakmai kiteljesedésnek is. Közel 100 munkakörben kifejezetten hátrányt jelent a nem tökéletes színlátás, a hivatásos sofőrtől a katonai, rendészeti területeken át egészen a kreatívipari, egészségügyi, tudományos, laboratóriumi kutatáshoz kapcsolódó pozíciókig.
A színtévesztés a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de - éppen magyar kutatóknak köszönhetően - egy speciális gyógyászati eszközzel jelentős mértékben korrigálható, különösen akkor, ha a rendellenességet korán felfedezik. A színtévesztés általában már óvodás kor elején észrevehető és szülőként is sokat tehetünk azért, hogy a problémát minél előbb kezeljük. Az alábbi jelek - nem minden esetben és nem mást kizáróan - utalhatnak színtévesztésre:
- Az óvodai, vagy otthoni játék során a színekre épülő egyszerű logikai feladatok megoldása rendszeresen gondot jelent.
- A rajzok beszédesek: a kicsik alkotásai természetesen egyedi látásmódjukat tükrözik, egy-egy szokatlan színű napocska miatt még nem kell aggódni, de intő jel lehet a színek szokásostól eltérő használatának következetessége.
- Gyermekünk rendszeresen összekeveri vagy eltéveszti ruhái színét, esetleg gondot okoz számára bizonyos színek megkülönböztetése.
- Figyeljünk az otthoni tanuláskor! Gyanús lehet, ha egy iskolás nehezen értelmezi a tankönyvi térképeket, grafikonokat és más színes ábrákat.
- A számítógép, okostelefon vagy tablet kijelzőjén a gyermek rendszeresen nehezebben boldogul a színek megkülönböztetésén alapuló feladat megoldásával.
Ha azt gyanítjuk, hogy gyermekünk is érintett lehet, érdemes felkeresnünk egy szemorvost, aki megvizsgálja és adott esetben pontosan megállapítja, milyen színek érzékelésében szorul segítségre. A magyar kutatók által kifejlesztett speciális Colorlite® szemüveggel pedig egyénre szabottan, további beavatkozás nélkül javítható a látás.

Innovatív megoldás színtévesztésre a Samsungtól

A Samsung a magyar Colorlite® közreműködésével fejlesztette ki a SeeColors mobiltelefonos és Tizen-alapú Smart TV alkalmazáspárt annak érdekében, hogy a innovatív módon javítsa a színtévesztők életminőségét. A SeeColors használata egyszerű. Először a Galaxy App Store és Google Play áruházakból ingyenesen letölthető mobilalkalmazás meghatározza a színtévesztés típusát (vörös, zöld vagy kék érzékelők működésének hibája) és mértékét (enyhe, mérsékelt vagy súlyos). Ezt követően a felhasználó összekapcsolja az okostelefonját a Samsung Smart TV-jével, illetve magán a TV-n is elvégezheti a tesztet.
A SeeColors alkalmazás a Samsung 2016-os SUHD Smart TV-in előre telepítve található meg. Végül az applikáció az okostelefonos vagy a TV-n elvégzett teszt alapján újrakalibrálja a képernyő színeit, amelynek köszönhetően a színtévesztő felhasználó korábban sohasem tapasztalt, élénk és valósághű színekben élvezheti a televízió képernyőjén megjelenő tartalmakat.
#1 Dr.BauerBela

2018. június 14., csütörtök

Lopás gyermekkorban, hogyan kezeljük?

Lopás gyermekkorban, hogyan kezeljük?

A lopás a társas viselkedés szabályainak áthágása. Okai  és súlyossági foka különféle lehet. Időnként csak egy pillanatnyi ötlet vagy a kortársak elvárása miatt történik meg. Más esetekben súlyos pszichés problémák rejlenek mögötte, minthogy a lopás cselekedete szimbolikusan a család iránti ellenszenvet fejezheti ki, a tudatos, erőszakos szembe­helyezkedést azzal az életmodellek amit a család a gyermek számára felkínál, de lehet a szeretethiány kifejeződése is.

A lopás “jelentése”

A lopás, különösen, ha úgy csinálja a gyerek, hogy le is lepleződjön, azt jelenti: tudat alatt fel akarja magára és saját szükségleteire hívni a figyel­met, inkább, mint hogy magát akarná büntetni valós vagy képzelt szabályszegésekért. A szülőknek nagy jelentőséget kell tulajdonítaniuk a lopás tényének, nem is annyira az ellopott tárgynak. Megfelelő büntetést kell kiszabniuk az eset fontosságához mérten, vagyis nem szabad engedményeket tenni.

Büntetés

Mégis, minthogy az eset a gyerek életkora szerint változó, a büntetésnek is különbözőnek kell lennie. A kisgyermek esetenként bűntudat nélkül vesz el másoktól valamit, a lelkifurdalás csak később jelenik meg. Előfordul, hogy a gyerek a lopást úgy éli meg, mintha valamilyen hibás dolgot a helyére tenne, ilyenkor a büntetésnek kell visszatartó erejűnek lennie.

A nagyobb gyerekek esetében más a helyzet:

Nyilvánvalóan a szeretet hiánya, a szülők válása, a szélsőségesen szigorú nevelési elvek, az érzelmi háttér elégtelensége azok a tényezők, amelyek kiválthatják ezt a viselkedést, ami tulajdonképpen egy lázadási for­ma. Erre a szülőknek megfelelően kell válaszolni, a gyerek életkorához és a környezethez alkalmazkodva, és ezzel megoldhatják a problémát.

A lopás

  • Nem beszélhetünk lopásról addig, amíg a gyerek nem érti meg a tulajdon fogalmát, vagyis amíg nem jut túl azon az időszakon, amikor azt hiszi, hogy minden az övé. Ha nem érzi a saját és mások határait, nincs erkölcsi fogalma a jóról és a rosszról, akkor nem tudhatja, hogy hibát követett el.
  • Ha egy 6-7 éves gyerek elvesz mástól valamilyen tárgyat, akkor azt valódi lopásnak nevezzük. Eleinte a lopások otthon történnek, ilyenkor a gyerek a családtagoktól vesz el tárgyakat, utána az iskolai társaitól lop, végül idegen helyen – pl. szupermarketekben – tulajdonít el dolgokat. A lopott tárgyak típusa idővel változik: a jelentéktelenekkel (játékok, cukorkák) kezdődik, majd értékesebb tárgyak, mint pénz, könyvek, jármű lesz a lopott tárgy.
Ha a lopás egy csoport viselkedésébe illeszkedik be, akkor kényesebb a helyzet. Ilyen­kor az egyén viselkedésén kívül a csoport működéséről is beszélni kell, felelőssé kell tenni a gyereket a tetteiért, még akkor is, ha a társainak való megfelelés ösztönözte. Törekedjünk rá, hogy megértse: attól még, hogy a többiek eldöntötték valamiről, hogy helyes, attól az még nem biztos, hogy úgy is van.
Mindig a saját fejével gondolkozzon, és fejlesszen ki magában olyan bátorságot, amivel a negatív hatások alól kivonhatja magát. Ha nem sikerül függetlenítenie magát, és ellenállni a csapatszellemnek, akkor még a jelentéktelennek tűnő események is később súlyos problémákká válhatnak, és antiszociális viselkedésformához vezethetnek, amely a fiatalkori bűnözés egyik ok #1 Dr.BauerBela

SZEMÖLCSÖK KÉPEKBEN











#1 Dr.BauerBela

2018. június 13., szerda

SZEMÖLCS GYERMEKKORBAN

Szemölcs gyermekkorban

Szemölcs gyermekkorban

Szemölcs gyermekkorban


A szemölcs oka a bőr vírusos megbetegedése. A szemölcs kórokozója több mint 100 vírus lehet. Az egyik legismertebb és legjelentősebb közülük a HPV (Human Papilloma Virus).

Közönséges szemölcs
Közönséges szemölcs

A fertőzés emberről emberre terjed, uszodában, közös zuhanyzóban könnyen elkapható, ám az egyéni hajlamon kívül helyi okok is szükségesek a szemölcsök kialakulásához. (ujjszopás, körömrágás, bőrsérülések, izzadás stb…).

A közös játék, vagy kézfogás által is átadható a fertőzés.

A szemölcs gyerekeknél kisebb korban ritkább, serdülőkorban és fiatal felnőttkorban a leggyakoribb.
 

Közönséges szemölcs (verruca vulgaris)


A kézháton, kézujjakon, térden, talpakon okoz 5-10 mm átmérőjű sárgásbarna, karfiolhoz hasonlító fokozott szarusodással járó elváltozásokat, melyek a bőrből kiemelkednek.

Számuk akár 20-30 is lehet.

A talpon elhelyezkedő szemölcsök igen fájdalmasak lehetnek. (kép itt)

Közösségekben néha tömegesen jelentkezik, gyermekről gyermekre terjed.

Lappangási ideje akár több hónap is lehet.

Az hogy a gyermek elkapja-e, főleg az immunrendszere állapotától függ, és a kézen levő apró bőrsérülések segítik a vírus bejutását.

A szemölcs lefolyása is igen változatos, sokszor teljesen magától gyógyul, máskor terjed, kezelés után kiújul és akár évekig tart megszabadulni tőle.
  Lapos szemölcs, futószemölcs (verruca plana juvenilis)

A gyermekek arcán, vagy kezük háti oldalán okoz 1-2 mm átmérőjű, piszkosszürke, lapos, csoportosan elhelyezkedő, elszarusodott bőrelváltozásokat. (kép itt)

Lógó szemölcs (verruca filiformis)


Főleg arcon, nyakon, szemhéjon vagy az ajkak környékén alakul ki. Nevét a formájáról kapta, a bőrből hosszan kiemelkedő, lelógó, néha ecsethez hasonló többszálú elváltozás. (kép itt)

Uszodaszemölcs (molluscum contagiosum)


A DNS vírusokhoz tartozó Pox-vírus okozza. Egy vagy több 2-15 mm nagyságú, gyöngyházfényű, félgömb alakú tömött  felpuhuló elváltozás. Főleg az arcon, köldökön és a nemi szervek környékén fordul elő, akár több hónapig vagy évig is fennmaradhatnak. Uszodába járó 3-10 éves korosztályban a leggyakoribb. (kép itt)

Genitális szemölcsök (verruca genitalis)


A nemi szervek környékén, a végbélnyílás környékén és esetleg a szájban kialakuló kocsányos, szemölcsös elváltozások, melyek karfiolszerű masszává is összeállhatnak. Makacs, kiújulásra hajlamos betegség melyet a HPV vírus okoz.

Jelentőségét az adja, hogy rosszindulatú elfajulásra hajlamos, nők körében a méhnyakrák kialakulását erősen elősegíti. A genitális szemölcsös elváltozásról (condyloma acuminatum) külön cikkben bővebben írunk, amely itt olvasható.

A szemölcs kezelése:


Gyermekkorban bőrelváltozás esetén mindenképpen forduljunk orvoshoz. Az elváltozás helyétől függően bőrgyógyászati vagy gyermek nőgyógyászati vizsgálat állítja fel a diagnózist.

A vírusos szemölcsök egy része spontán gyógyul, így felnőttek sokszor nem is fordulnak vele orvoshoz, ám mivel könnyen fertőz, mindenképpen kezeltetni kell. Gyermekkorban az elváltozás piszkálásával, a fertőzött bőrlemezkéket a test másik helyére juttatva, terjed a szemölcs a bőrön, illetve gyermekközösségekben, uszodákban a többi gyermeket is megfertőzi a beteg gyermekünk.

Az elváltozás helyétől, és típusától függően többféle módszer áll rendelkezésre a kezelésre, melyet az orvos az alapján fog kiválasztani, hogy az adott bőrfelület minél kevésbé károsodjon.

Elterjedt módszerek (a teljesség igénye nélkül)
  • nitrogénes fagyasztás
  • sebészi módszerek ( Volkmann-kanállal, vagy lézerrel történő eltávolítás)
  • keratint oldó kezelés (pl. szalicilsavval. Kényes helyeken korlátozottan használh
#1 Dr.BauerBela

2018. június 11., hétfő

Amit a nefrózis-szindrómáról tudni kell


Amit a nefrózis-szindrómáról tudni kell

A Magyar Vese-Alapítvány ismeret-terjesztő sorozata


 
A füzet eredeti címe: Understanding Nephrotic Syndrome
American Kidney Fundation, Public Information Series, 1991
Fordította: Dr. Hamar Péter
Szerkesztette: Dr. Peti Peterdi János
A Magyar Vese-Alapítvány kiadványa.
Felelős kiadó Dr. Rosivall László egyetemi tanár, a Magyar Vese-Alapítvány alapítója
és elnöke.
A kiadvány célja a tömegtájékoztatás, a különböző vesebetegségek jeleinek, tüneteinek,
kezelési lehetőségeinek minél szélesebb körű megismertetése. Nem helyettesítheti
azonban az orvosi szakmai segítségnyújtást s ezért kérjük, ne használják otthoni
„ön-diagnózis” felállítására. A füzetet a kiadó intézmények közszolgálati tevékenységének
jóvoltából a betegek ingyen megkapják.
Készült az Egészségbiztosítási Önkormányzat támogatásával.
© 1995 A fordítás az Amerikai Vesealapítvány engedélyével készült.
Felelős vezető: Gyergyák György, Állami Nyomda Rt.
Kedves Szülő!
A Magyar Vese-Alapítvány nagyon fontosnak tartja a vesebeteg gyermekek szüleinek
részletes tájékoztatását, gyermekük betegségét illetően. Ez leginkább az Ön nyugalma
miatt fontos, mert amit ismerünk, az mindig kevésbé félelmetes, mint az ismeretlen.
Ezenkívül e kiadvány célja az is, hogy segítséget nyújtson a szülőnek annak eldöntésében,
hogy milyen esetekben kell orvoshoz fordulnia gyermeke betegsége kapcsán.
Kérjük, olvassa végig figyelmesen e füzetecskét.
Gyermekének jobbulást kíván a Magyar Vese Alapítvány
Mit kell tudni a nefrózis-szindrómáról?
Gyermekénél nefrózis-szindrómát állapítottak meg. Ennek kapcsán sok kérdés merülhet
fel Önben:
  • Mi a nefrózis-szindróma?
  • Meddig fog tartani?
  • Veszélyes?
  • Mi okozza?
  • Milyen vizsgálatokra van szükség és miért?
  • Gyógyítható?
  • Van-e szükség gyógyszerekre, különleges étrendre?
  • Másként kell-e csinálni bármit is otthon vagy az iskolában?
  • Milyen kihatással van e betegség a gyermek életére?
E füzetecske célja, hogy néhány kérdésére választ adjon.
A nefrózis-szindróma egyfajta vesebetegség. Mielőtt rátérnénk arra,
hogy a vese mely funkciói károsodhatnak, először meg kell értsük annak normális
működését.
Minden embernek két veséje van, melyek számos bonyolult feladatot látnak
el. Alapvető szerepük a vér szűrése útján a káros anyagcseretermékek eltávolítása
és a test víztartalmának szabályozása. A vizelet a szervezet számára felesleges
anyagokat tartalmazza. A vizelet a vesékből a húgyvezetékeken át jut a húgyhólyagba.
Vizelés során a hólyagban összegyűlt vizelet a húgycsövön keresztül hagyja el a
szervezetet.
Ha bele tudnánk nézni egy vese belsejébe, akkor a következőt látnánk:
A vér a képen sötéttel jelölt veseartérián át jut a vesébe. Az artéria
kis erekre ágazik szét, melyek a vese külső – kéregnek nevezett- rétegébe vezetnek.
Itt a vér kis szűrőkön, a vese szerkezeti egységein folyik keresztül, amelyeket
vesetestecskéknek, latinul nefronnak hívnak. Itt történik a salakanyagok
eltávolítása a vérből és itt keletkezik a vizelet. Mindkét vesében körülbelül egymillió
nefron található.
Vegyünk közelebbről szemügyre egy ilyen nefront! Látható, hogy a nefron bejáratának
kellős közepén, egy kis érgomolyag található. Ezt a kis érgomolyagot glomerulusnak
hívják. Ez az a kis szűrőberendezés, ahol a vér egy kis – sejtek és nagy molekulák
nélküli – része átszűrődik az érfalon és bejut a nefron tubulusnak nevezett
csőszerű részébe. Ez a folyadék a szűrlet. Míg a szűrlet végighalad a
tubuluson, a szervezet visszaszívja, amire szüksége van, a felesleges anyagok
pedig továbbhaladnak a vesemedence felé. Ez a vizelet.
(Emlékszik még, hogy innen milyen úton halad tovább a vizelet?)
Normális körülmények között tehát a vérből vörösvérsejt egyáltalán nem és fehérje
is csak kis mennyiségben jut a szűrletbe. Kóros állapot az, ha nagy mennyiségű fehérje
szivárog át a vese szűrőberendezésén és ez a vizeletben megjelenik. Amennyiben ez
mégis előfordul, akkor vizelettel történő fehérjevesztésről beszélünk.
Mit nevezünk nefrózis-szindrómának?
A nefrózis-szindróma egy vesebetegség, mely lehetővé teszi azt, hogy normális
körülmények között csak a vérben megtalálható fehérjék a vizeletbe szivárogjanak.
Ez a betegség részben rutin vizeletvizsgálat során derül ki, vagy amikor az ön gyermeke
hirtelen “pufókká” válik és emiatt határozzák meg a vizelet fehérjetartalmát.
Nefrózis-szindróma esetén a vizeletben nagy mennyiségben található fehérje a
legfontosabb lelet. Az egészséges vesék visszatartják azokat az anyagokat, amelyekre
a szervezetnek szüksége van, és a vizelettel kiválasztják a káros anyagcseretermékeket.
A szervezetnek szüksége van a fehérjékre, ezért kóros állapotnak
tekintendő, amikor a vizeletben az mégis megjelenik. A vérben található legfontosabb
fehérje az albumin. Ön is könnyen megtanulhatja, hogyan kell akár otthon
kimutatni a vizeletből az albumint.
Ha a szervezet a vizelettel sok fehérjét veszít, akkor a vérben a fehérjeszint
túl alacsony lesz.

Ha a vérben a fehérjeszint túl alacsony, gyakran duzzadás, ödéma keletkezik. Ennek
az az oka, hogy a vérben található fehérje szivacshoz hasonló módon folyadékot tart
az érpályán belül. Ha a vérben a fehérje mennyisége lecsökken, ez a hatása nem érvényesül
és a folyadék a szövetekbe szivárog. Ez a szemek körül, az arcon, lábakon, bokákon,
hason stb. látható duzzanatokban nyilvánul meg.
Hogyan állapítható meg, hogy a vizeletben fehérje van?
A vizeletben található fehérje kimutatásának legegyszerűbb módja a tesztcsíkos
meghatározás. A gyermek kezelőorvosának is hasznos, ha ezzel a módszerrel Ön otthon
rendszeresen ellenőrzi gyermeke vizeletének fehérjetartalmát.
Minden reggel egyszerűen csak mártsa bele a papírcsíkot a vizeletmintába és hasonlítsa
azt össze a dobozon látható színskálával, ahogy azt a dobozhoz mellékelt tájékoztató
is előírja. A papírcsík színelváltozásának mértéke egyszerűen megadja a vizelet
fehérjetartalmát. Beszélje meg a kezelőorvossal vagy a nővérrel, hogy hogyan kell
a tesztcsíkokat leolvasni, mit jelentenek a leolvasott értékek, és mikor kell orvoshoz
fordulni kontroll vizsgálat céljából, tanácsért, vagy a gyógyszerek megváltoztatása
végett. Kérjük, tartsa nyilván ezeket az eredményeket, hogy azok rendelkezésre álljanak,
amikor orvoshoz fordul.
Ennél pontosabban is meghatározható a vizelet fehérjetartalma 12 vagy 24 órán át
folyamatosan gyűjtött vizeletből. A labor az összegyűjtött vizeletből ki tudja számítani
az elvesztett fehérje pontos mennyiségét. A tesztcsíkos módszer mellett időnként
ilyen vizeletvizsgálatra is szükség van.
Mi az oka a fehérjevesztésnek?
A legtöbb esetben a nefrózis-szindróma közvetlen oka ismeretlen. Bizonyos esetekben
a vizelettel történő fehérjevesztés ismert betegség (például szisztémás lupusz),
fertőzés utáni állapot, gyógyszerek és mérgek, allergiás reakció következménye.
Azonban még ezekben az esetekben sem teljesen ismert, hogyan alakul ki a vizeletbe
történő fehérjeszivárgás. Mivel a nefrózis-szindróma összefügg más rendellenességekkel,
vérvizsgálatra, vizeletvizsgálatra és néha vesebiopsziára is szükség lehet annak
eldöntésére, hogy milyen típusú nefrózis-szindróma áll fenn. A nefrózis-szindróma
típusának meghatározása még abban az esetben is fontos, amikor nem sikerül megállapítani
semmilyen specifikus okot. A betegség ugyanis a vizsgálatok alapján ilyen esetben
is besorolható a megfelelő csoportba, ami segít az orvosnak a helyes gyógykezelés
kiválasztásában.
Milyen típusai vannak a nefrózis-szindrómának?
A gyerekek 75%-ának (különösen 2 és 6 éves kor között) úgynevezett minimális
elváltozással járó nefrózis-szindrómája
van. Ez azt jelenti, hogy a glomerulus
szerkezetében csak nagyon kevés eltérés van. Ez a típus legtöbbször jól reagál a
prednisolonnak nevezett gyógyszerre. Más szóval a prednisolon lelassítja
vagy megállítja a fehérje vizeletbe történő átszivárgását. A minimális elváltozással
járó nefrózis-szindróma felnőtt korra rendszerint elmúlik, és nem okoz maradandó
károsodást a vesében.
Vannak a nefrózis-szindrómának más típusai is, amelyek kezelése nehezebb feladat.
Ezek a későbbiek során is több problémát okozhatnak; magas vérnyomás, véres vizelet,
a vesefunkció változásai, más kóros vérvizsgálati eredmények fordulhatnak elő azonkívül,
hogy a vizeletben nagy mennyiségben található fehérje. A nefrózis-szindróma pontos
besorolásához vesebiopsziára is szükség lehet. Biopszia során kis szövetdarabkát
veszünk a vese külső részéből mikroszkópos szerkezeti vizsgálat céljára.
Milyen vizsgálatokat fognak végezni a gyermekemmel?
A vérnyomás, a folyadékfelvétel és leadás vizsgálata
A nővér ellenőrzi gyermeke vérnyomását, valamint hogy mennyit iszik és mennyit
pisil a gyermek. Naponkénti súlymérésre is szükség lehet a folyadékveszteség vagy
felesleg megállapítása céljából.
Vizeletvizsgálatok
Gyűjtött vizeletből (12 vagy 24 órán át) megállapítható a veszített
fehérje pontos mennyisége.
Napi vizeletellenőrzés esetén kevés vizeletmintát naponta meg kell vizsgálni
tesztcsík segítségével az esetleg jelenlevő fehérje kimutatására. (A vizelet vértartalma
hasonló módon vizsgálható.)
Vérvizsgálatok
A vér kémiai vizsgálata során rutinszerűen ellenőrzik a különböző ionok
(nátrium, kálium, klorid, bikarbonát, ká1cium, foszfor) mennyiségét és a különböző
vérsejtek számát.
Az összfehérje és az albumin vérbeli szint je alacsony lesz, ha a vizelettel
sokat veszített a
beteg.
BUN (a vér karbamid-nitrogén tartalma) és kreatinin. E fehérje lebontási
végtermékek koncentrációjának meghatározása a vese működésének megítélésében segít.
Ha értékük a normálisnál magasabb, az azt jelenti, hogy a vese nem távolítja el
megfelelő hatékonysággal a felesleges anyagokat.
Specifikus tesztek a nefrózis-szindróma típusának megállapítására.
  • ANA (Anti-nukleáris antitest)
  • ASa (Anti-streptolysin a antitest)
  • Komplement szintek
  • Hepatitisz-B antigén
Kinél van szükség biopsziára?
A minimális elváltozással járó nefrózis-szindróma gyerekeknél leginkább a csecsemőkortól
az iskoláskorig terjedő időszakban kezdődik. Általában nincs magas vérnyomás, nem
véres a vizelet és a vér vizsgálati eredményei (BUN, kreatinin, ANA, komplement)
normálisak. Szerencsére általában jól reagál a prednisolon kezelésre.
Ha a tünetek alapján az Ön gyermeke minimális elváltozással járó nefrózis-szindrómában
szenved, akkor a prednisolon kezelést biopszia elvégzése nélkül is
el szokták kezdeni. Ha a gyermek állapota bizonyos idő elteltével nem javul, biopszia
válhat szükségessé.
A vesebiopszia célja egy olyan kis szövetdarabka kivétele a veséből, melynek
szerkezete aztán mikroszkóposan vizsgálható. A kis szerkezeti egységek (glomerulusok,
nefronok) vizsgálatával megállapítható, hogy gyermekének milyen típusú nefrózis-szindrómája
van. A biopsziát legtöbbször a röntgen osztályon végzik, ahol a vese elhelyezkedését
átvilágítással, vagy ultrahang segítségével állapítják meg. A vizsgálatot altatásban
végzik. (Ritkán előfordul, hogy csak sebészi úton sikerül a veséből szövetdarabkát
nyerni.)
A gyermek hasa alá összecsavart plédet vagy párnát helyeznek, hogy a vese közelebb
kerüljön a háti felszínhez, s így a biopszia könnyebben elvégezhető. Mint már említettük,
a nefronok a vese külső rétegében találhatók. A tűvel tehát csak ebbe a külső rétegbe
kell szúrni, hogy a szükséges szövetmintához jussunk. A szúrás helyét sebtapasszal
vagy kis kötéssel fedjük.
Amennyiben gyermekénél biopsziára van szükség, az orvosok felvilágosítást adnak
a beavatkozással kapcsolatos minden tudnivalóról, hogy mi várható a beavatkozás
előtt, alatta és utána.
Ha a biopszia eredménye a minimális elváltozással járó nefrózis-szindrómától
eltérő eredményt ad, ebben az esetben orvosától kérhet részletesebb felvilágosítást
a pontos diagnózist és a lehetséges kezelést illetően. A nefrózis-szindróma ezen
ritkább eseteit ez a füzet nem tárgyalja.
Hogyan lehet a nefrózis-szindrómát gyógyítani?
A nefrózis-szindróma kezelésének kettős célja van. Az egyik a tünetek (például
ödéma, duzzadás) enyhítése, a másik a fehérjevesztés csökkentése. Az ödéma ellen
hatásos a fehérje (albumin)-infúzió, a vizelethajtók alkalmazása, valamint
az alacsony nátrium (só) tartalmú diéta. A fehérjevesztés kezelésére általában
a prednisolont alkalmazzák.
Albumin-infúzió
Ha gyermeke nagyon ödémás vagy “pufók”, valamint vérének albumin (fehérje) szintje
nagyon alacsony, albumin-infúzióra van szüksége. Ez segít az elvesztett fehérje
tartós pótlásában. Ha a vérben több a fehérje, úgy fokozódik a “szivacsszerű”, azaz
a folyadékot az érpályában visszatartó, visszaszívó hatása. Ezután az érpályában
visszatartott folyadék a vérkeringéssel már képes eljutni a vesébe, ahol a folyadéktöbblet
távozik a szervezetből. Az albumin-infúzió során vagy azt követően gyermeke
vizelethajtó
gyógyszereket is kap, mely segít a felesleges víztől való megszabadulásban.
Az albumin-infúzió során vagy azt követően a gyermek várhatóan sokat pisil majd.
Néha több albumin-infúzióra van szükség. Az infúziók során a vérnyomást gondosan
ellenőrizni kell.
Húgyhajtók
A húgyhajtók olyan gyógyszerek, amelyek megszabadítják a szervezetet a felesleges
folyadéktóI. Mindaddig szükség lehet rájuk, amíg a gyermek fehérjét ürít és ödémái
vannak. A vérnyomás normál szinten való tartását is szolgálhatják. Ilyen – az albumin
infúziók mellé gyakran adott – húgyhajtóra példa a Furosemid. Más közismert
vizelethajtók a Brinaldix, Chlorothiazid és az Aldacton (Spironolacton).
Az albumin-infúzióval adott húgyhajtót vénás an adják az infúzióval együtt, egyébként
a húgyhajtók szájon át is szedhetők.
Alacsony nátrium tartalmú diéta
Amíg gyermeke a vizeletévei fehérjét veszít, a táplálék só (nátrium) tartalmát
korlátozni kell. Túlzott mennyiségű só fogyasztása a szervezet folyadék-visszatartását
fokozhatja. (Ennek ellenkezője tapasztalható, ha izzadás után tiszta vizet iszunk:
a vizet kipisiljük, a veszített folyadék nem pótlódik, a szomjúságérzés nem múlik
el.) E folyadék-visszatartás megelőzése miatt kerülni kell a sós ételeket és a túlzott
mértékű sózást. A szükséges étrendi változtatásokat illetően kérje diétás nővér
segítségét!
Prednisolon
A kórházi tartózkodás során először prednisolon kezelést kezdenek el. A prednisolon
a szteroidok csoportjába tartozó gyógyszer. A szteroidok a szervezetben normálisan
is megtalálható vegyületek, melyek számos életfolyamat irányításában vesznek részt.
A szteroidok gyulladáscsökkentő hatásuk miatt gyógyszerként is adhatók. Senki nem
tudja, hogy pontosan milyen úton fejti ki a hatását, de a fehérjevesztést általában
képes megszüntetni.
A PREDNISOLON LEHETSEGES MELLÉKHATÁSAI
A prednisolon mellékhatásainak megjelenése szorosan összefügg a napi adag nagyságával.
A napi adag csökkentésével a mellékhatások gyakorisága is csökken. A prednisolon
mellékhatásai nemcsak az alkalmazott dózis nagyságától, de az adott egyén érzékenységétől
is függenek. Felsoroltunk néhány ilyen mellékhatást, melyek az Ön gyermekén is előfordulhatnak:
  1. Magas vérnyomás – Amikor gyermeke elkezdi a prednisolon-kúrát,
    vérnyomását szigorúan ellenőrizni kell. Ha a magas vérnyomás rendszeressé
    válik, gyógyszerekkel kezelni kell. Ebben az esetben szükséges,
    hogy Ön otthon rendszeresen mérje gyermeke vérnyomását.
  2. Éhség – A prednisolon jelentős éhségérzetet okozhat.
    Egyes gyerekeknél előforduló étvágynövekedés komoly probléma lehet.
    ilyenkor dietetikus segítségére lehet szükség a testsúlynövekedés
    megelőzése miatt.
  3. A testalkat megváltozása – Az arc, nyak, és törzs megvastagodhat,
    míg a karok és lábak vékonynak tűnnek (úgynevezett “cushingoid”
    alkat). A hasfalon széles csíkok jelenhetnek meg. A súlygyarapodás
    megelőzésére kell leginkább gondot fordítani.
  4. Só és folyadék felhalmozódás a szervezetben – A prednisolon
    is befolyásolja a vízvisszatartó mechanizmusokat. Ezért fontos a
    táplálék sótartalmát korlátozni.
  5. Csökkent védekezőképesség a fertőzések ellen – Ha egy
    gyermek nagyadagban kap szteroidot, a szervezete kevésbé tud küzdeni
    a fertőző betegségek ellen. Egyes fertőzések komollyá válhatnak,
    mint pl. a bárányhimlő. Ha gyermeke még nem esett át ezen a betegségen,
    azonnal forduljon orvoshoz, ha gyermeke feltehetően elkapta ezt
    a vírust.
  6. Hangulati ingadozások – Előfordulhat, hogy gyermekét
    túláradóan boldognak, vagy szomorúnak, esetleg aktívnak találja
    a prednisolon-kezelés ideje alatt.
  7. Gyomorproblémák – A prednisolon fokozza a gyomor savtermelését.
    Ha a gyomorégés panaszt okoz, forduljon orvoshoz savkötő gyógyszerért.
    A prednisolont mindig reggel, étkezés közben kell bevenni. Kerülje
    az aszpirint és a hozzá hasonló gyógyszereket, mert ezek is izgatják
    a gyomrot.
  8. Pattanás (Acne) – A prednisolon serdülőkorban pattanásokat
    okozhat.
  9. Menstruációs eltérések – Lányok esetében a menstruációs
    ciklus szabálytalanná válhat, vagy akár le is állhat néhány hónapra.
Néhány jó tanács a prednisolon szedéséhez:
  1. A prednisolon tabletta igen keserű ízű. Ha gyermekének problémát
    jelent a tabletta bevétele, át lehet térni a folyadék formában történő
    adagolásra, vagy a tablettát mézzel kell bevenni, esetleg ostyába
    csomagolva.
  2. Ha reggel kimarad egy adag prednisolon, ezt a mulasztást pótolja,
    amint erre lehetőség adódik! Ha gyermekének minden második nap kell
    gyógyszert szednie, naptár segítségével tartsa ezt nyilván. Egy-egy
    adag kihagyása, vagy a kezelés hirtelen megszakítása veszélyes lehet
    és így a kezelés hatékonysága is csökken.
A prednisolont eleinte naponta kapja a gyermek, de ahogy a betegség a kezelésre
javulni kezd, és a fehérjevesztés megszűnik, át kell állni másnaponkénti adagolásra.
Ezután az adagot fokozatosan kell csökkenteni, míg végül a gyógyszer teljesen elhagyható.
A kezelés hónapokig tart. Nagyon fontos az előírások betartása és a prednisolon
fokozatos elhagyása. A szer hirtelen abbahagyásától gyermeke nagyon rossz állapotba
kerülhet.
Mindig írassa fel az újabb adag prednisolont legalább egy héttel
azelőtt, hogy az előző adag elfogyna.
A prednisolon a minimális elváltozással járó nefrózis-szindróma igen hatékony
gyógyszere. Mint a legtöbb gyógyszernek, a prednisolonnak is vannak mellékhatásai.
Ezek azonban a másnaponkénti adagolással és az adagok csökkentésével minimálisra
csökkenthetők. Fontos azonban egy állandó gyógyszerszint beállítása, mert az adag
túl korai vagy túl gyors csökkentése a betegség visszatérését okozhatja.
Milyen kimenetel várható minimális elváltozással járó nefrózis-szindróma
esetén?

A legtöbb gyermek ezt a betegséget felnőttkoráig “kinövi” anélkül, hogy veséje
maradandóan károsodna. Addig azonban több javulási és visszaesési periódusra kell
számítani. Javulás látható, ha a vizelettel történő fehérjeürítés meg szűnik. Visszaesésről
pedig abban az esetben beszélünk, ha ilyen javulás után ismét fehérje jelenik meg
a vizeletben.
A prednisolon adagjának csökkentése kapcsán a vizelet fehérjetartalmának emelkedése
visszaesést jelezhet, ami általában korábban kimutatható (tesztcsík segítségével),
mint hogy a gyermek pufókká válna. Ha otthoni ellenőrzés során a vizeletben fehérjét
talál, ezt az orvosnak vagy a nővérnek jelenteni kell.
Visszaesés esetén az orvos ismét prednisolon és/vagy húgyhajtó kezelést kezdhet,
vagy emelheti ezek adagját. Gyakran előfordul, hogy olyan enyhe betegségek során,
mint az influenza, vagy egyéb megfázás, a fehérjeürítés emelkedik. Az orvos ilyenkor
dönthet úgy, hogy a betegség ideje alatt elegendő a vizelet fehérjetartalmának gondos
és rendszeres ellenőrzése, a gyógyszerek adagjának emelése nélkül. A vizelet fehérjeszintje
sokszor normalizálódik, egy-két héttel a betegség elmúltát követően.
Mit kell még tudni?
Még néhány dolgot:
A nefrózis-szindróma minden típusa krónikus (idült) betegség
Nem múlik el, mint a nátha, vagy az influenza, hanem évekig, néha egy életen
át fennáll. Lefolyása hullámzó, aktív (visszaesési) és inaktív (javulási) időszakok
váltják egymást.
Gyermekének szervezete a normális tói eltérően reagálhat a fertőzésekre
A nefrózis-szindróma aktív szakában jelentkező problémák oka a vizelettel történő
fehérjevesztés. A fertőzések leküzdésében igen fontos szerepet játszó antitestek
is fehérjék. és a vizelettel ürülhetnek. Ha a vér fehérjeszintje alacsony – mint
például nefrózis-szindrómában szenvedő gyermekek esetében – akkor bizonyos fertőzések
lefolyása súlyosabb lehet, mint normálisan. Ez különösen akkor igaz, ha a gyermek
nagyon sok fehérjét ürít és prednisolont is szed.
Az egyik leggyakoribb fertőzés, mely ilyen esetben várható, a hashártyagyulladás
(peritonitisz). Ha gyermeke hasi fájdalomra panaszkodik, azonnal forduljon orvoshoz!
Ha gyermekének még nem volt bárányhimlője, igyekezzen elkerülni ezt a betegséget!
Szükséges lehet egyes védőoltások elhalasztása
Lehetséges, hogy a gyermek szervezete nem képes a védőoltásokra megfelelően reagálni,
ha a vér fehérjeszintje alacsony és egyidejűleg a prednisolon-kúra is folyik. Az
ilyenkor adott oltás hatástalan lehet.
Lehetséges, hogy a védőoltásokat el kell halasztani. Mindenesetre, amíg a gyermek
állapota nem javul és nem lehet a prednisolon szedést tartósabb időre felfüggeszteni,
addig nem szabad a gyermeknek oltást kapnia.
Ha szükség van a védőoltások elhalasztására, erről az orvos vagy a nővér ad igazolást
az iskolának illetve a családorvosnak.
A gyermek zavartalanul végzi mindennapos dolgait
A gyermek mindennapi tevékenységén nem kell változtatni. A gyermekek általában
azt csinálják, amihez kedvük van. Ha játszani van kedvük, azzal sincs gond. Abban
az esetben, ha gyermeke nagyon pufók, kényelmetlen lehet nagyon
sokat mozogni, ezért lehet, hogy ilyenkor kevésbé aktív. Egyes nefrózis-szindrómás
gyermekek a betegség aktív szakában betegnek érzik magukat, enyhe hányingerük is
lehet. Ilyenkor is előfordulhat, hogy kevesebb kedvük van mozogni, játszani, tanulni
stb.
Szükség lehet a vérnyomás rendszeres ellenőrzésére
Problémát okozhat a magas vérnyomás, aminek oka lehet akár a vesebetegség, akár
a prednisolon szedése. Ha gyermekének a betegség során valamikor magas volt a vérnyomása,
szüksége lehet rendszeres vérnyomás-ellenőrzésre, amit Ön könnyen megtanulhat és
otthon is végezhet.
Most már mindent tud! (… vagy legalábbis sokat)
Ha valami nem világos, vagy kérdése van azzal kapcsolatban amit e füzetecskében
olvasott, forduljon nyugodtan a kezelőorvoshoz, vagy a nővérhez. Minél jobban érti
gyermeke helyzetét, annál nyugodtabb lesz és annál könnyebb a jó eredményért együttműködnie
az orvossal.
Beszélje meg előre a gondozószemélyzettel, hogy mit kell tennie, ha
  • gyermeke ismét kezd pufóknak látszani
  • a tesztcsíkok a vizelettel ürített fehérje mennyiségének növekedését
    jelzik
  • gyermeke hasi fájdalomra panaszkodik
  • a gyermek beteg, vagy fertőző betegsége van
  • gyermeke bárányhimlő, mumpsz, vagy rubeola fertőzés veszélyének
    van kitéve
  • valamilyen kötelező védőoltás következik
  • gyógyszerutánpótlásra van szükség
#1 Dr.BauerBela

Orrsövényferdülés



Az orrsövény porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez. Normális esetben az arckoponya középvonalában helyezkedik el, és válaszfalat alkot a jobb és a bal oldali orrüreg között. A külső orrot belülről alátámasztja.

1. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók


Kisgyermekkorban az egész arc, benne az orrüreg és az orrsövény is viszonylag kicsi. A serdülőkor táján ez a terület jelentősen megnövekszik, kialakulnak a felnőttre jellemző arckoponya arányok. Ebben a folyamatban az orrsövény növekedésének vezető szerepe van.
Gyakran előfordul azonban, hogy az orrsövény nem teljesen a középvonalban fejlődik, rajta kisebb-nagyobb görbületek alakulhatnak ki. Ebben szerepe lehet az orrot korábban ért ütésnek, de sokszor e nélkül is fejlődhet ferdén az orrsövény. Amenynyiben a középvonaltól való eltérés valamelyik irányba jelentős, az egyik orrfél szűkebb, a másik tágabb lesz. Előfordulnak kacskaringós, S alakú ferdülések is, amelyek mindkét orrfelet egyaránt szűkítik.
A szűkebb orrüregen át kevesebb levegőt tudunk beszívni, könnyen eldugul, gyakran pang benne az orrváladék. A tágabb oldal sem egészséges, nem tudja kellően felmelegíteni és párásítani a beáramló levegőt. Az orrüreg tágasságát, a kellemes, kielégítő orrlégzést nem csak az orrsövény alakja befolyásolja. Rendkívül bonyolult biokémiai mechanizmusok és vegetatív idegrendszeri reflexek szabályozzák az orrnyálkahártya vérteltségét, duzzadtságát, ezen keresztül az orrüreg tágasságát. A ferde orrsövény mellett mindkét orrfél alakja torz, az előbbi reflexmechanizmusok felborulnak, és gyakran akár a tágabb oldal is hajlamos lehet a bedugulásra.
Az orrsövény ferdesége olykor az orr külső alakján is látható, olykor az egész orr tengelye ferde, máskor a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.


2. A beavatkozás (műtét) indikációi (elvégzését indokló tényezők)


Orrsövényműtétet végzünk azokban az esetekben, amikor a krónikus orrlégzési panasz hátterében orrsövényferdülés áll, vagy az részét képezi a gátolt orrlégzést kiváltó és fenntartó okoknak. A műtét indoka lehet önmagában a jobb orrlégzés, a kellemesebb közérzet biztosítása. Súlyosabb esetekben az orrlégzési zavarnak már másodlagos következményei is kialakulhatnak, elhúzódó felsőlégúti hurutok, orrmelléküreg gyulladások, az alsóbb légutak érintettsége, krónikus torok és garatbántalmak, a fülkürt működésének zavarai, a középfül krónikus gyulladásai. Ilyen esetekben az orrsövényferdülés műtéti megoldása még inkább indokolt. Olykor a horkolásos panasz hátterében is orrsövényferdülés okozta gátolt orrlégzés áll, amelyet orrsövényműtéttel javíthatunk. Fontos tudni azonban, hogy a horkolás soktényezős jelenség, számos más oka is lehet, amelyet az orrsövényműtét nem befolyásol.


3. Egyéb kezelési lehetőségek


Az orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható, gyógyszeres, konzervatív kezelési alternatívák nincsenek. Az orrsövényferdülés okozta gátolt orrlégzésre nem indokolt például orrnyálkahártya összehúzó orrcseppek alkalmazása, ezek az okot nem oldják meg, tartós használatuk káros lehet.


4. A műtét menete, rövid leírása


A ferde orrsövény többféle technikával operálható, a megfelelő módszer kiválasztása a konkrét eset ismeretében az operáló orvos feladata. Az orvosi dokumentációban, (pl. zárójelentésben) ezen technikák megnevezését leggyakrabban a következő szakszavakkal olvashatja: septumresectio, Killian-féle septumresectió, resectió septi nasi, septoplastica, Cottle-féle septoplastica, plastica septi nasi, stb. Valamennyi technika közös jellemzője, hogy a ferde orrsövény csontos porcos lemezéről részben vagy egészében lepepreparáljuk a lágyrészborítást, amely nyálkahártyát, csonthártyát és porchártyát tartalmaz. A preparálást már az érzéstelenítő oldat befecskendezésével megkezdjük, mert igyekszünk a folyadékot a porc és a porchártya közé adni. Ezzel szinte hidraulis úton, igen kíméletesen választjuk szét a sövény szendvicsszerű szerkezetét, amelyet sebészi eszközökkel tovább bontunk. A csont- és porclemezeket kibillentjük ferde helyzetükből, részlegesen el is távolíthatunk belőlük, alakítjuk, kiegyenesítjük, a középvonalba helyezzük a korábban szabálytalanul álló részeket. Ezután a kétoldali lágyrészborítást visszafektetjük rá, és az egész, szendvicsszerű szerkezetet az új helyzetében rögzítjük. Ezeknél a technikáknál csak az orrüregen belül van műtéti metszés és szükség szerint varrat. A rögzítést többnyire tamponnal esetleg varratokkal végezzük.


5. Az érzéstelenítés lehetőségei, veszélyei


Orrsövényműtétet biztonságosan végezhetünk helyi érzéstelenítésben és altatásban is, ennek megválasztásában a beteg kívánsága, az operáló orvos és az altató orvos véleménye játszik szerepet. Bizonyos melléksérülések ébren lévő beteg esetén korábban észlelhetők, de hosszabb időtartalmú beavatkozás, illetve nagy kiterjedésű elváltozás esetén nyugodtabb körülményeket teremt a narkózis a sebész és beteg számára egyaránt. Az altatásról és annak veszélyeiről egy külön nyomtatványon tájékoztatjuk és kérjük a beleegyezését. A helyi érzéstelenítés során először felületi érzéstelenítlenítő szert juttatunk az orrnyálkahártyára, majd érösszehúzóval kombinált érzéstelenítő injekciót adunk az orrsövény szövetrétegei közé. Az érzéstelenítéssel kapcsolatban is – ritkán – kialakulhatnak az alábbiak: allergiás reakció (vizenyő, bőrkiütés, viszketés, shock); kóros reflexek, idegrendszeri mellékhatások (nyugtalanság, görcsök, légzészavar); vérnyomás-emelkedés, vérnyomásesés, szívritmuszavarok.


6. Általános műtéti kockázat


A műtétek általános veszélyei, úgymint trombózis/embólia, sebfertőzés, keringési reakciók az egyébként egészséges egyének esetében ritkák. A műtét kapcsán kivitelezett egyszerű beavatkozások sem teljesen veszélytelenek: infúzió bekötése, centrális vénakatéter behelyezése is szükségessé válhat. A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülést okozó nyomási károsodás, a nyaki gerinc sérülése is kialakulhat. A műtéti fertőtlenítés, elektromos kés, lézersugár használata során gyulladások, hegek, égési sérülések keletkezhetnek. A testékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért kérjük azok eltávolítását a műtét előtt. A véralvadást befolyásoló gyógyszerek alkalmazása megnövelheti a műtét utáni utóvérzés rizikóját. A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért kérjük, hogy az ilyen szerek fogyasztásának tényét - saját érdekében - közölje.


7. A műtét (beavatkozás) lehetséges mellékhatásai, veszélyei és szövődményei

a) Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét után

A beteg általában már éber állapotban, ép garatreflexekkel kerül ki a műtőből. 10–20 percig – esetleg egy-két óráig – véres köpet, köhögési inger, köhögés, altatott betegnél erős nyugtalanság jellemző, hányinger, hányás előfordulhatnak. A későbbiekben már csak rózsaszínű, elvétve pirosas köpet tapasztalható. Az orra helyezett ún. parittyakötés vérrel és orrváladékkal átivódik, ezért azt rendszeresen cserélni kell. Amíg tampon van az orrban (kb. 48 óra), a légzés csak szájon keresztül lehetséges.

b) Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények a műtét után

Kötelességünk megemlíteni, hogy az orrsövényműtétnek is, szerencsére ritkán, nem kívánt következményei, szövődményei lehetnek. Bizonyos esetekben utóvérzés jelentkezhet, elsősorban fizikai terhelés hatására, a műtét utáni 2–3 hétben. Olykor az orr ismételt betamponálására kényszerülhetünk.
Máskor az orrsövény szövetrétegei között gyűlhet fel vérömleny, amelyet le kell bocsátani. Az orrsövény és az orr oldalsó fala között néha a nyálkahártya felszínek összenövése jöhet létre, melyek a szabad orrlégzést gátolhatják. Ilyenkor kisebb beavatkozással szűntethetők meg az összetapadások.
Ritkán a kiegyenesített orrsövény ismét elferdülhet, hónapokkal, vagy évekkel a beavatkozás után is, ami újabb műtétet indokolhat.

c) Extrém (nagyon )ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények a műtét után

Ezekben a ritka esetekben, és más okból is, a leggondosabb sebészi technika ellenére is, az orrsövény nyálkahártyájának egy része elhalhat, és a sövény kilyukadása következhet be. A lyuk méretétől és nagyságától, valamint egyéni adottságoktól függ, hogy a perforáció okoz-e a későbbiekben tényleges panaszt. Ennek kapcsán további műtétek válhatnak szükségessé.


8. A műtét utáni időszak (kb. egy hét) fontosabb teendői (amire figyelni kell!)


Orrsövényműtét után általában réteges orrtampon kerül mindkét orrfélbe, amelyet többnyire két nap elteltével távolítunk el. A tamponálás időtartamában, módjában az egyedi esettől függően lehetnek eltérések. A tampon feladata a sövény szétválasztott rétegeinek összefektetése, a rögzítés és a vérzéscsillapítás. Kitamponált állapotban is kisebb mennyiségű véres, savós, nyákos orrváladék szivároghat ki az orrból, amelyet folyamatosan cserélt parittyakötéssel higiénikusan felitathatunk. Az orrtampon viselése kissé kellemetlen, de nem fájdalmas állapot, hasonló a nátha során masszívan bedugult orr érzetéhez . Sokan úgy élik meg, mintha valóban náthásnak éreznék magukat. Kisebb hőemelkedés előfordulhat ebben az időszakban. A tamponviselés ideje alatt betegeink általában bent fekszenek klinikánkon, ettől ritka esetben lehet csak eltérni. A tampont saját kezűleg sem eltávolítani, sem igazgatni nem szabad, bármilyen problémája adódik kérdezzen. A tampon kifelé, vagy hátrafelé való elmozdulását (ritkán fordul elő, pl, tüsszentés után) jelezni kell az osztályos nővérnek vagy orvosnak. A tamponok eltávolítása néhány másodpercet vesz igénybe, kisebb kellemetlenséget okozhat, de összességében megkönnyebbülést hoz az ismét szabaddá váló orrlégzés. A tampon kivétele, néha , kisebb mennyiségű, egy-két perc alatt magától megszűnő csepegő orrvérzést válthat ki. A friss orrsövényműtét után az orrüregből egy-két hétig savós-nyákos váladék szivároghat, vagy a váladék pörkök formájában az orrüregben megkeményedhet. Ennek puhítására általában orrkenőcs használatát javasoljuk, amelyből borsónyi mennyiséget kell naponta 2–3-szor, ujjbeggyel az orrpitvarba bekenni. A műtét után két hétig kímélő életmód indokolt, nagy fizikai terhelést, intenzív sportot egy hónap után vállalhat. A műtét után általában egy vagy két hét elteltével kezelőorvosánál kontroll indokolt.


9. A gyógyulás várható időtartama és megítélése


Az orrsövényműtét után az orrüreg néhány hét alatt fokozatosan kitisztul, a váladékképződés a normális mértéket és jelleget veszi fel. Az orrlégzés javulását a műtét után 4–6 héttel érdemes várni, bár sokaknál már korábban is érzékelhető a változás.


10. A műtét (beavatkozás) elhagyásának várható kockázatai


Az orrsövényműtét az esetek jelentős részében életminőséget javító beavatkozás, elhagyásának ilyenkor nincs súlyos következménye.
Azokban az esetekben azonban, amikor a gátolt orrlégzés már másodlagos orrmelléküregi, fülészeti, torok, garat, illetve alsóbb légúti megbetegedéseket okoz, a műtét elhagyása ezek állandósulását, fokozatos romlását idézheti elő. Kiemelendő, hogy bizonyos középfülműtétek előtt az orrlégzés rendezése szükséges. Ilyenkor, például lukas dobhártya befoltozására készülve, a fennálló orrsövényferdülés előzetes műtétje indokolt. Ennek elhagyása a fülbetegség gyógyulási esélyét jelentősen csökkenti.
 
#1 Dr.BauerBela