Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2017. április 30., vasárnap

Orrtúrás, hajtépkedés, körömrágás: gusztustalan szokások lelki háttere



Orrtúrás, hajtépkedés, körömrágás: gusztustalan szokások lelki háttere






Olyan ember, mint bármelyikünk: ügyfelekkel találkozik, vevőket szolgál ki, moziba jár, mos, főz. Akár mi is lehetnénk, leszámítva azt a gusztustalan szokást, mint a körömrágás, bőrevés, hajtépkedés. Vajon mi van a háttérben, mi okozza? Utánajártunk.

Körömrágás - a hiányzó biztonság

"Bajod van felnőttkorban? Biztos a gyerekkorodban történt valami." Ilyesmi ragad meg a legtöbbünk fejében a magazinpszichológia tanaiból. A gusztustalan szokások nagy részének eredetét viszont tényleg a gyerekkorban kell keresni. A körömrágás fejtegetésénél is innen indulunk, egészen pontosan az alvóállattól vagy alvórongytól. Ismerős tárgy, ugye? Nélküle nem lehet elindulni az oviba, kimosni tabu, és ha eltűnik, akkor összedől a világ, mert pótolhatatlan a szaga, az íze, az illata, de nem utolsósorban bele lehet kapaszkodni. Ez a tárgy az első években az anya után a legnagyobb biztonságérzetet adja a gyereknek. Olyan, átmeneti tárgy ez, amelyik az anyához fűződő biztonságos kapcsolatot reprezentálja. Vannak viszont olyan kisgyerekek, akik nem tudják kivetíteni a biztonságot kereső erőt egy alvóállatba vagy alvórongyba, ehelyett a saját testükben keresnek menedéket, például elkezdik rágni a körmüket.

A gyermekkori körömrágás utalhat kötődési zavarra, amikor a kisgyerek nem kapja meg az anyai biztonságot. A gyerekkorból megmaradt, felnőttkori körömrágás olyan személyiségre utal, amely bizonyos szituációban, bizonyos körülmények között a gyermekkori ént tolja előtérbe. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, milyen helyzetekben jön elő a rágásinger, és azt a helyzetet kell kezelni. Az először csak felnőttkorban jelentkező körömrágás sok esetben ideiglenes, általában erős sokkra, bizonytalanságra utal. Ez esetben a fennálló probléma vagy helyzet megoldódásával elmúlik a körömrágásra való hajlandóság is.

Golyórendezés, avagy a nemi szerv igazgatása - a biztonság hiánya

Az olyan férfiak, akik nem rágják a körmüket, helyette már-már feltűnő rendszerességgel igazítják helyre a golyóikat, szintén bizonytalanok. A kisgyerekeknél teljesen természetes, hogy a nemi szervükhöz nyúlnak, sőt, ha kellemes érzés társul mellé (és miért ne társulna?), akkor óvodás korban a maszturbálás is előfordulhat. Öt-hat éves korig ez még normálisnak is mondható. Később a közösség miatt erről a gyerekek nagy része a nagy publikum előtt leszokik, a nemi szervek érintésének ingere viszont megmarad. A biztonság hiánya mellett a másik jellemző oka a mélyről eredő félelem. Ha sarkosan akarjuk felvázolni a problémát, akkor a félelemből fakadóan az illető nem lesz képes megnyílni, nem tud alkalmazkodni, ahogy egyre idősebb és idősebb lesz, úgy lesz egyre kevesebb esélye a biztonságot adó társas kapcsolat kialakítására, végül pedig elmagányosodik. A jó munkahely viszont sokban javíthat a dolgon, hiszen megköveteli az alkalmazkodóképességet, ami a párkapcsolatban is alapvető fontosságú.
Bőrrágás és bőrevés - komplex tünet

Mennyire nehéz is úgy kezet fogni valakivel, hogy annak láthatóan véresre van rágva a körme melletti bőr! A bőrrágás vagy bőrevés a biztonsághiánynál összetettebb problémákra utal. Benne van a körömrágással is összeköthető bizonytalanság érzése. Amikor nemcsak rágja, hanem véresre eszi a körme melletti bőrt, elfojtott agresszió lehet a képben. A bőrevés mégis leginkább a félelemre utaló tünet, amely a személyiségfejlődés kora gyermekkori szakaszából maradt fent, amikor a száj és a kéz kapcsolata természetes. Felnőttkorban ritkán jön elő "csak úgy", aki korábban is hajlamos volt rá, annál fordul inkább elő. Az olyan változatai, mint a kéztördelés és a kézropogtatás, már sokkal gyakoribbak. Mintha azt mondanák: "én inkább ropogtatom a saját kezem, de nem a világ nyom engem".

Hajtépés - a nyugtató kényszercselekvés

Azok a kisgyerekek, akik a biztonságot kereső erőt nem a saját testükben találják meg (lásd: körömrágás), hanem a saját testük ellen fordítják, azoknál fordul elő a hajtépés vagy a sebek rendszeres elvakarása is. Olyan kényszercselekvések ezek, amelyek nyugtatóan hatnak arra, aki végzi őket. Hasonló ez, mint a lényegesen ártalmatlanabbnak tűnő, de ugyanúgy kényszeres kézmosás. A háttérben általában letiltás áll, az elfojtott düh vagy méreg tehet valakit kényszeressé, más vélemények szerint az ingersivárság is okozhatja. A megoldást jelenthetik például a küzdősportok, ahol megélhetik az agressziót, és ahol az illető kénytelen kapcsolatba kerülni a teste minden porcikájával.
Orrpiszkálás
Ahogy a gyerekkori maszturbáció és a nemi szervek felfedezése teljesen természetes, addig a testnedvekkel való játék is az. A távolba pisilés, a célba köpés, a nyálból fújt buborékok mellett a fikagalacsinok készítése is a gyerekek mindennapi tevékenysége közé tartozik. Egy négyévesekből álló óvodai csoportban több gyereknek van bányászengedélye, mint egy ugyanennyi tagokból álló felnőtt csoportban lenne. Az orrtúrásról később sem szokunk le teljesen, csak szabályozódik a tevékenység helye és ideje. A közösség mutat irányt abban, hogy mi az, amit még elvisel, és mi az, amit már nem, de általában az iskolába kerülés jelent éles határvonalat ebben is.
Alsó tagozatban a legtöbben szabályozzuk a gusztustalan - sokszor teljesen emberi - szokásokat, és megtesszük, amit a közösség követel tőlünk. Természetesen egyikünk sem tökéletes, mindenkinek vannak - sokszor maga előtt is bevallatlan - gyenge pillanatai. Baj igazából akkor van, ha ez a rossz szokás nagyon sok ideje fennáll, sokszor ismétlődik, vagy megnehezíti az emberi kapcsolatokat, nehézséget okoz a munkában és a magánéletben.



#1 Dr.BauerBela

2017. április 29., szombat

#1 Dr.BauerBela

A. Külső hordeolum /árpa/ egy 5 éves lány alsó szemhéjján



A.  Külső hordeolum egy 5 éves lány alsó szemhéjján. B. Közelkép a szemhéj duzzanata,



#1 Dr.BauerBela

Pszichoszomatikus zavarok tünetei gyermekkorban



Pszichoszomatikus zavarok tünetei gyermekkorban
Néhány fizikai tünet kialakulásában pszichés okok játszanak szerepet. Gyakran feszült élethelyzetekben vagy kellemetlen szituációkban jönnek elő.
Fejfájás és migrén
A fejfájás vagy migrén gyerekkorban bármikor előfordulhat, gyakrabban az iskolás- és kamaszkorban. Főként akkor gyakori, ha a családtagoknál is gyakran előfordul.
A fejfájás típusai:
  • Elsődleges (nem társul hozzá más betegség), tünetei: hányás, hányinger, izzadás, fény-intolerancia (fotofóbia). Okai különfélék lehetnek: a leggyakoribb az érzelmi feszültség, amit sokszor a szülőkkel való konfliktus okoz, vagy a szorongás az iskolai és sporteredmények miatt, kamaszoknál a rendezetlen életvitel. Ez a szervezet vála­sza a stressz okozta nyaki és fej izmok összehúzódására. A gyerekkorban előforduló fejfájások nagy része ebbe a csoportba tartozik.
  • Másodlagos (egyéb betegség okozza), így a tünetekhez az adott betegség tünetei társulnak. A leggyakoribbak a fertőző vagy más lázas megbetegedések, a koponyasé­rülések, látásproblémák, fogbetegségek, a hibás fogzáródások. Gyermekkorban a másodlagos fejfájás okai leggyakrabban a táplálkozáshoz köthetők, a tiaminban (például csokoládé), fenilalaninban (sajtok), hisztaminban (paradicsom, eper) vagy nitrátokban (szalámi) gazdag ételek fogyasztásához.
A fejfájás számos formáját jellemzőik szerint osztályozták:
Minősége, erőssége, a fájda­lom helye, gyakorisága, időtartama, az egyéb tünetek jelenléte, a rohamok kitörésének napszaka szerint. Ha a normális klinikai vizsgálatok nem mutatnak semmilyen fiziológiai okot, pszichés szempontból kell megközelíteni az esetet. Másrészt viszont ne feledjük: a gyermekkori fejfájás mindig nagyon sokrétű és összetett tünetegyüttes.
Növekedési fájdalom
Ez a fájdalom főként a lábakban (comb vagy térd) jelentkezik. A növési fájdalom kifejezés mára már kiment a divatból. Bár nem teljesen világos, hogy mi idézi elő, biztosan nem a testmagasság növekedése okozza. Manapság inkább éjszaka jóindulatú fájdalmakról beszélünk, eredetére pedig többféle magyarázat létezik, köztük az is, hogy a csontok túl gyorsan nőnek, amiből az eredeti elnevezés is ered.
Mit tegyünk a növekedési fájdalom ellen?
Ha már beszéltünk a gyerekorvossal, nyugtassuk meg a gyereket, hogy a fájdalom rövi­desen elmúlik. Ha azt gyanítjuk, hogy a stressz váltja ki, akkor keressük meg a stressz okát, és próbáljuk enyhíteni.
Néhányan úgy gondolják, hogy a gyerekkorra jellemző túlzott izommozgás okozza a fájdalmat, mások viszont pszichés traumát sejtenek a háttérben. Úgy tűnik, hogy az érzékeny gyerekek gyakrabban szenvednek a fájdalomtól, és a kiváltó tényezők között nemritkán találunk az iskolában vagy otthon megtörtént feszültségekkel teli eseményt (vizsgák, rossz kapcsolat a barátokkal, a szülők válása, családon belüli belső konfliktusok, kistestvér születése).
Mennyi gyermeket érint a növekedési fájdalom?
Ezek a fájdalmak a gyerekek (fiúkat és lányokat egyaránt beleértve) 10-20%-át érintik, elsősorban a 4-12 éves korosztályt. A gyerek a lábának nem mindig ugyanazt a részét fájlalja, általában este panaszkodik, vagy jellemzően éjszaka, ami olyan erős lehet, hogy felébreszti álmából. A fájdalmas testrészen kívülről nem látszik semmi (pirosság, duzzanat, forróság), és a gyerek könnyen is mozog.
A fájdalom jellemzően izomfájás, kétoldali, általában a vádli vagy a comb fáj, esetleg a lábfej; nagyon hasonlít az izomgörcsre. Legtöbbször magától elmúlik, nagyjából 2-3 hónap leforgása alatt (rit­kán tart egy évig), ha laboratóriumi vagy röntgenvizsgálatokat végeznek, nem találnak semmilyen fizikai elváltozást.
A diagnózist a gyerekorvos állítja fel a család által elmesélt kórtörténet alapján. Keze­lésre felír észterezett karbonát-zsírsavat helyileg alkalmazva, ez csökkenti a fájdalmat és a gyulladást, és nincs mellékhatása. Ez a zsírsav-összetétel megakadályozza a gyulladást és más immunreakciót is ellenőrzés alatt tart: ezáltal könnyebben mozognak az ízületek, más betegség vagy gyulladás esetén is. A masszázson kívül a gyerekorvos javasolhat még fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő kötéseket.
Pszichés eredetű akaratlan székletürítés
A háromévesnél idősebb gyermekeknél fordul elő. A gyerekek általában kétéves korra tanulják meg irányítani a vizelet- és székletürítést, ha ez nem sikerül, akkor záróizom-irányítási zavarról beszélünk. Az akaratlan székletürítés a bevizeléssel ellentétben nappal történik, amit gyakran napok óta tartó székrekedés előz meg. Gyak­rabban fordul elő fiúgyermekeknél, mint lányoknál. Kórtörténetükben korábban már előfordult székelési nehézség, amit a szülők kúppal vagy beöntéssel kezeltek.
Székelési nehézségek
A leggyakoribb oka a súlyos székrekedés, de az esetek nagy százalékában pszichés eredetű: általában a háttérben az áll, hogy a gyerek elé nem a korának megfelelő igényeket támasztanak, egyik vagy mindkét szülő túlságosan szigorúan fogja. Van olyan gyerek, aki akkor veszíti el széklet-visszatartási képességét, miután valamilyen trauma történt vele: kistestvére született, bölcsődébe vagy óvodába kezdett járni. Ez a formája a betegségnek nem súlyos, és hamar megoldódik, amikor a gyermek kiszabadul abból a szituációból, ami ezt a problémát előidézte.
Akaratlan székletürítéskor a gyerek székletet ürít a bugyijába; krónikus székrekedés eseaszéklet nagyon kemény, ezért a végbélnyílás körül sebeket, berepedezéseket okozhat. További tünetek lehetnek az alkalomszerűen igen nagydarab széklet ürítése, a visszatérő hasfájás, haspuffadás. Ha a gyerek egyébként nem szenved székrekedésben, akkor nem árt megvizsgálni a pszichés hátteret is, és értékelni a szülőkkel való kapcsolatot – ebben az esetben javasolt a gyermek neuropszichológiai vizsgálata is.
Ha a zavar másodlagos, azaz az akaratlan székletürítés más betegség járulékos tünete, akkor először az alapbe­tegséget kell gyógyítani (pl. székrekedés). Sokkal súlyosabb a helyzet, amikor a központi idegrendszer megbetegedése okozza a tüneteket.
Éjszakai bevizelés (pszichés eredetű)
Az akaratlan székrekedéstől eltérően a bevizelés többnyire éjjel történik. Az 5-6 éves kornál idősebb gyerekeket érinti, akik éjszaka nem tudják vissza­tartani a vizeletüket, és ezért bepisilnek. Ez az állapot relatíve gyakori: néhány statisztika szerint eléri a 10%-ot. A legfőbb ok, hogy ebben a korban a záróizmok kontrollálása még éretlen. Előfordulhat a hólyag hiperaktivitása, ami mögött a hólyag feltöltődésének, illetve ürítésének a zavara húzódik meg, vagy a túl mély alvás, amikor a teli hólyag nem stimulál eléggé, és nem ébreszti fel a gyereket.
Ha az éjszakai bevizelés egy másik betegség tüneteként jelentkezik, az oka legtöbbször pszichés eredetű: sokszor a különösen érzékeny, pszichésen éretlen gyerekeknél fordul elő, akik megijednek a látszólag jelentéktelen dolgoktól is. Általában a bevizelés egy már szobatiszta fázis után kezdődik újra. Ne hibáztassuk a gyereket, ha éjjel bepisil.
Ha bűntu­datot keltünk benne, azzal csak felerősítjük a tüneteket, és belekényszerítjük a gyereket egy ördögi körbe, amelyből azután nagyon nehéz lesz kitörni. Meg kell nyugtatnunk őt, de az sem helyes, ha nem veszünk tudomást a problémáról, mert azzal ugyanazt a hatást érjük el, mintha büntetnénk. Hatéves korig nem kell semmi különös terápiát kidolgozni, egyszerűen meg kell várni a záróizmok megérését.
Ha a tünetek azonban ezután is fennállnak, akkor az alábbi tanácsokat érdemes betartani:
  • Vezessünk naplót az éjszakai bevizelésekről.
  • Ne engedjük, hogy a gyerek lefekvés előtt sokat igyon, és késő délutántól a gyerek ne fogyasszon kalciumban és sóban gazdag ételeket.
  • Végeztessünk a gyerekkel hólyagerősítő gyakorlatokat, például menjen el pisilni 2-3 óránként napközben, lefekvés előtt menjen el pisilni, akkor is, ha nagyon álmos, tanulja meg megszakítani a vizelés folyamatát, majd utána újraindítani.
A gyermekkel csak legfeljebb 100 mg/ml szárazanyagtartalmú vizet itasson. Vegyük le a gyerekről a pelenkát; igaz, hogy ez több kényelmetlenséggel jár, de külön­ben a gyerek később önállósodik. A gyógyszeres kezelés csak szigorúan orvosi javaslatra és az ő felügyelete mellett történhet.
Pszichés eredetű hasfájás
A változó erősségű, visszatérő hasfájás gátolhatja a gyerek hétköznapi tevékenységét. Ha nincsen szervi oka, vagy nem a rossz bélműködés idézi elő, valószínűleg pszichés eredetű. Ez utóbbi esetben a gyerek a hasfájással fel akarja kelteni a szülők figyelmét, vagy valamilyen kellemetlen szituációban van, amiről nem szívesen beszél (iskolai, csa­ládi problémák).
A betegséggel nem magyarázható, visszatérő hasfájásnál a fájdalom valós, a gyerek nem szimulál, csak érzékenyebb a hasa. A klinikai vizsgálatok szerencsére általában nem mutatnak semmilyen elváltozást. A pszichés eredetű hasfájás diagnózisát a szülők által elmondott kórtörténet alapján a gyerekorvos állítja fel.
A hasfájás gyógyítása
Ha diagnosztizálták a betegséget (fertőzés, gyulladás stb), elkezdődik a megfelelő terápia . Ha a hasfájás pszichés eredetű, akkor annak okát kell megismerni és azzal szembenézni. Funkcionális hasfájás esetén biztosítani kell a gyereket arról, hogy a fájdalom majd elmúlik, és ki kell derítenünk, hogy pszichés vagy szervi eredetű-e a hasfájás, esetleg csak kitalált.

#1 Dr.BauerBela