Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2014. április 30., szerda

MIÉRT BESZÉLJEK A "GYŰLÖLKÖDŐKRŐL"

Miért beszéljek a –GYŰLÖLKÖDŐKRŐL-amikor annyi méltányos igaz emberrel éltem egy sorsközösségben.
A Dr.Lükő Béla kórház szolgálója című irásom zárszava.
#1 Dr.BauerBela

2014. április 29., kedd

GOMBÁVAL/CANDIDA/ FELÜLFERTŐZÖTT PELENKA DERMATITISZ


#1 Dr.BauerBela

EGYKE GYERMEK-TÖBB GOND ??

Egyke gyermek – több gond?


Volt idő, amikor az egyetlen gyermek szinte ritkaságszámba ment, és rossz szemmel néztek arra a családra, ahol nem neveltek két vagy több csemetét.
Napjainkban azonban átalakult ez a szemlélet. Anyagi megfontolásból vagy a karrierépítés célját szem előtt tartva mind több családban található egyke – és a vele kapcsolatos nevelési problémák fokozottan jelentkezhetnek.

Hány gyereket szeretnétek?

Gyakran teszik fel ezt a kérdést fiatal házasoknak, tartósan együtt élő pároknak, amikor a jövőjük kerül szóba társaságban vagy a családon belül. Egy, a közelmúltban végzett nemzetközi felmérés szerint az érdeklődés nyomán a fiatalok többsége azt válaszolja, hogy a két- vagy háromgyermekes családmodellt tartja ideálisnak.
De a legtöbbször hozzáteszik: ők azért nem valószínű, hogy követni fogják… Így növekszik az egygyermekes családok száma Európa szinte minden országában. A jelenség a leggyakrabban gazdasági, szakmai előmeneteli vagy a párkapcsolat megromlására vezethető vissza. A nagycsalád eszményének megszűnte után azonban tanácsos jobban ügyelni a kisebb (egy-gyermekes) családokban jelentkező, sajátos problémák megoldására, már a csemete egészen kicsi korától fogva.

A „kiskirály” gyermek

Túlságosan elkényeztetett, a széltől is óvott, szeszélyes, egoista – ilyen jelzőket aggatnak gyakran a „kiskirály” típusú gyermekekre, akik így sajátos helyet foglalnak el a családban. Tudjuk jól: ami ritka kincs és drága számunkra, arra nagy figyelmet fordítunk – így van ez az egyetlen gyermek esetében is. A kicsi születése felforgatja az egész család életét, felborítja életritmusát és megbontja szokásrendszerét. Az első években a szülőknek teljes mértékben alkalmazkodniuk kell a jelenlétéhez, és később is tőle függ szinte minden lépésük – különösen, ha egyke lesz a gyermek.
 A csemete kicsi korától a családi élet középpontjába kerül. Ô pedig mindezt lassan tudatosítja magában, és megtanulja, hogyan használja ki „monopolhelyzetét”… 

Szocializálódás

Az egyke gyermeknek, ahogy nő, mind több szüksége van arra, hogy korabeli társaival találkozzék, a családon kívül is közösség vegye körül. Hiszen meg kell tanulnia: nemcsak a családi burok védelme alatt, hanem társadalomban is él. Az óvoda és az iskola a szocializálódás első színterei. Itt fedezi fel a kisgyermek, hogyan kell másokhoz alkalmazkodnia, vagy milyen az, ha nem egyedül áll a felnőttek figyelmének középpontjában, és be kell tartania a közösségi élet bizonyos szabályait.

Az említett szocializálódás szempontjából fontos még, hogy az egy gyermeket nevelő családok kitágítsák a családi közösség kereteit. A szülők jól teszik, ha csemetéjükkel együtt rendszeresen eljárnak otthonról barátokhoz, rokonokhoz, és gyakran hívnak vendégeket, játszópajtásokat is a házhoz. Így a gyermek sokkal jobban beilleszkedik majd a családon kívüli világba, hamar megtanulja, hogy mások is támasztanak vele szemben igényeket – és legfőképpen megismeri a társaságot. Hasznos tapasztalatokat szerezhet a tekintetben is, hogyan kezeljen, illetve oldjon meg kisebb konfliktusokat a pajtásaival együtt, és így elkerülhetetlenül megbarátkozzék a közösségi élettel.


Amikor az anya egyedül neveli gyermekét

Az egyszülős családokban – az élet általában úgy hozza – az anyának kell különösen körültekintőnek lennie az egyke kisgyermek nevelése terén. Sajátos eset, ha kisfiú nő fel mellette, hiszen ők így egy párt alkotnak – a felnövekvő fiúgyermek foglalja el a férfi helyét a családi tűzhely körül. A kockázat akkor jelentkezik, amikor a gyermek bekerül a közösségbe, később a szociális életbe, végül párkapcsolatot tart fenn, és az anya csak nagyon nehezen barátkozik meg ezzel a ténnyel. Így tanácsos számára fokozatosan leválnia a gyermekről, hogy ne érje váratlanul az érzelmek megosztottsága a fia részéről. De természetesen más a helyzet, ha az ő életében is megjelenik az igazi férfi. Ha ez utóbbi jól kijön a gyermekkel, rendszerint maguktól megoldódnak az ilyen jellegű problémák.

Az egyetlen gyermek eltérhet a többitől

Felnőttek közt felnőve az egyke gyakran olyan magatartásformákat tesz magáévá, melyek miatt érettebbnek tűnik azonos korú társainál. Ő általában korán olvas szépirodalmat vagy az iskolai tananyagon kívüli, más műveket, és rendszerint kiválóan tanul. Mindez főként azzal magyarázható, hogy a szülőknek több idejük jut az átlagosnál többet, személyre szólóan foglalkozni vele, mint több testvér esetében. Igyekeznek mindig gyermekük rendelkezésére állni tanácsaikkal, javaslataikkal a művelődés, de a szabadidő hasznos eltöltése terén is.
Vigyázni kell azonban arra, hogy a túlzott védelem és felügyelet következtében a gyermek ne veszítse el önállóságát, és ami még rosszabb, önbizalmát. A gyermeknek nem szabad úgy éreznie, mintha mindenütt egy webkamerával figyelnék – azaz nem lehet sehol, semmikor önmaga. Így a túlzott érzelmi és intellektuális felügyelet következményeit nem szabad alábecsülni. Emellett a szülő túlzott elvárásai is hatalmas nyomásként nehezedhetnek a csemetére, aki emiatt gyakran a saját útját választja a számára kijelölt helyett. Azzal az érzéssel persze, hogy becsapja, „megcsalja” őket, nem sokat jut előre… Ezért mindenképp a szülő feladata, hogy ezeket a kedvezőtlen helyzeteket, érzelmi konfliktusokat megelőzze.


#1 Dr.BauerBela

A GYÓGYITÁS HIVATÁSTUDATÁNAK ÉS ALKOTÓKÉSZSÉGÉNEK PÉLDAKÉPEI A XX-DIK SZÁZADBAN SZATMÁRON

A GYÓGYITÁS HIVATÁSTUDATÁNAK ÉS ALKOTÓKÉSZSÉGÉNEK PÉLDAKÉPEI A XX-DIK SZÁZADBAN SZATMÁRON


Tiszteletteljes köszönetet mondok annak a négy ezer hontársamnak akik eddig  meglátogatták a –Memento medical sătmărean-
című orvostörténelmi tudományos munkámat,amit video felvételen közétettem. Tiszta szívvel irhattam le ezt a történelmi dokumentumot azért is mert már nem foglalkozom a mult árnyaival és a jelen vadhajtásaival sem,csak azzal amire az Úr életutamat kijelölte.
Amikor 1972-ben szatmár város ezeréves fennállásának alkalmával megrendezett tudományos ülésszakon bemutattam a –szatmári kórházak történetét az 13oo-as évekkel kezdődően, nem gondoltam hogy ennek a dolgozatnak mi lesz a sorsa az  évtizedek múlásával. Negyven év távlatában úgy tűnt hogy ez  a társadalom számára egy száraz, közömbös történelmi tényeket felsoroló, tudományoskodó zsákutcába kerül.
A hivatásom alkotó,érzelmi alapja ugyan mindig bennem lappangott de a szabad szellemi termékek zöld utat jelző lámpája a történelem műhelyének egy elhanyagolt sarkában hevert.
Az orvostársadalom erkölcsi meghurcoltatása virágkorát élte,és veszendőbe kerültek a hivatástudat az orvosi etika,az alkotó értékek. Hovatovább az úgymond társadalom tudományok,a politika vette át a szerepet a társadalom értéktáblázatán. Ilyen körülmények között elhaltak az ambiciók az effajta érzésvilág iránt..
Bennem olyan értelemben feszengett az adósság érzet,hogy látván a nagyjaink de számos gyógyító kollégám szertelenül igazságtalan sorsát kötelességemnek éreztem leírni a kor visszatetsző olykor bűnös történéseit.
Most amikor részben feltisztultak a sötét felhők a fejünk felett fehér fejjel és botladozó járással de hála az Úrnak tiszta elmével megoszthattam szellemi létem tiszta igazát ami majdnem egy század történéseit öleli fel.
A szatmármegyei Orvosi Kamara felkérésére megírtam román nyelven a második orvos történelmi munkámat
a.Memento medical sătmărean cimmel amit a szatmári orvosi napok/2o13 október 5/tudományos ülésszakán mutattam be,és amiről 4o perces video felvétel is készült.
Ma amikor a You Tube számlálója ami a látogatottságot illeti  a 4ooo –es számra fordult,talán nem is az alkotás örömélménye,hanem a sors kegye  hogy nekem szánta ezt a  megtiszrelő de ugyanakkor nehéz feladatot Úgy érzem hogy irásomban sikerült egy olyan szinte mindenkit érintő érzésvilágot teremteni ami sajnos még mai is hiányolunk/pl-emlékezés,tisztelet,alkotó munka elismerése,a történelmileg visszavonhatatlan  hivatástudat,a lemondás az áldozat és az elmúlás tisztelete.
Ez a munka nem egy alkalmi öntömjénezés kisértése hanem olyan emberek erényeiknek rögzitése amiktől lassan de biztosan távolodik az emberi társadalom. Adja az Úr hogy ne legyen igazam.

Post scriptum;/Mindkét eredeti és egyedi tudományos munkámat román nyelven írtam,és azonnal hozzáfűzöm azt a tényt is hogy minden tanulmányomat magyar nyelven végeztem az első elemitől,egyetemi tanulmányaim utolsó évében is Béna kacsája maradtam volna a hazai tudományos életnek egyben az erdélyi magyar orvostársadalomnak is ha nem sajátítottam volna el az állam és tudományos élet nyelvét olyan szinten amint az a dolgozataimból is kitűnik Édesanyám aki igaz és tisztalelkű magyar asszony volt minduntalan mondogatta hogy az első szó amit kiejtesz az kísérjen végig egész emberi léted folyamán az elmúlásig Engem nem hurcolgattak egy jobb életkilátás reményében egyik iskolából a másikba,.Csupán azért irtam le ezt a néhány gondolatot mert feszül bennem az a kérdés,hogy miért nem került kiadásra egy veszekedett oldal sem abból a 13 ezernyi  internetre feltett magyar nyelvű írásból amit már több mint kétmillió ember olvasott 185 országból Terjdelemben ez a két munka  elenyésző de tartalmilag történelmi dokumentum ami itt hever a fiókomban kiadásra készen magyar nyelven is. 

#1 Dr.BauerBela

HIDEG HATÁSRA BEKÖVETKEZŐ ALLERGIA /URTIKÁRA/ EGY 9 ÉVES GYERMEK ARCÁN


#1 Dr.BauerBela

TERHESSÉG

Terhesség

 

A terhesség vagy várandósság (graviditás,[1] a latin graviditasból) a  méhében egy vagy több utód (a terhesség ideje alatt embrió, majdmagzat) kihordása Az emberi terhesség az egyik legtöbbet tanulmányozott emberi állapot. A legtöbb terhesség során csak egy gyermek kihordására kerül sor, de lehetséges két vagy több magzat kihordása (ikerterhesség) is. A terhes nők gondozásával általában szülésznő (bába) vagy szülész-nőgyógyász szakorvos foglalkozik. Állatok esetében a vemhesség kifejezés használatos.
A terhesség megállapításához a legfontosabb jel a menstruáció elmaradása, bár lehetséges, hogy a nő a terhesség alatt továbbra is menstruál. A tényleges teherbe esés után a nő szervezetében megváltozik a hormonegyensúly. A terhességi tesztek ezt a megváltozott hormonegyensúlyt mutatják ki. Az emberi terhesség általában 38 hétig tart a fogantatástól (hossza 255...266 nap), vagyis kb. 40 hétig az utolsó menstruációs időszak végétől. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be, A 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után túlhordásról van szó.

Tartalomjegyzék

·                                 1 Fogalmak
·                                 2 Szakaszai
o                                        2.1 Megtermékenyítés és fogantatás
o                                        2.2 A terhesség hossza
o                                        2.3 Szülés
·                                 3 A terhesség megállapítása
·                                 4 A terhesség fiziológiája
o                                        4.1 Az első trimeszter
o                                        4.2 A második trimeszter
o                                        4.3 A harmadik trimeszter
o                                        4.4 A magzat fejlődése a terhesség során
·                                 5 Fiziológiai változások a nő szervezetében
o                                        5.1 Hormonális változások
§                                                 5.1.1 Implantáció
§                                                 5.1.2 A méhlepény hormontermelése
§                                                 5.1.3 A decidua hormontermelése
§                                                 5.1.4 Laktáció

Fogalmak

A terhesség megállapítására a legbiztosabb módszer a nőgyógyászati vizsgálat. Ennek pozitív eredménye után szokás „terhességről”, illetve „terhes nőről” beszélni. A magyar nyelvben használatosak még az „áldott állapot”, „másállapot”, „várandósság” kifejezések is.
A terhesség első 8 hetében az utód megnevezése általában embrió[ vagy ébrény, míg a terhesség második hónapjától kezdve magzat (foetus vagy fetus).
A terhességet általában három, egyenlő hosszúságú szakaszra vagy trimeszterre osztják fel: az első trimeszter során a legnagyobb az esélye a terhesség megszakadásának (az embrió természetes halála által), a második trimeszterben a magzat fejlődése és életfunkciói már könnyen figyelemmel tarthatók, míg a harmadik trimeszter kezdetétől számítva a magzat már általában életképes a koraszülést követően is.

Szakaszai

Megtermékenyítés és fogantatás


Terhességi teszt eredménye: a két vonal megléte jelzi a terhességet
A fogantatás akkor történik, amikor a női ivarsejtet (oocyta, pete v. óvum) a hímivarsejt v. ondósejt megtermékenyíti. A hímivarsejtek a szexuális aktus során kerülnek a nő hüvelyébe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik. A születendő gyermek neme a megtermékenyítés pillanatában dől el és a hímivarsejt nemi kromoszómáitól függ.
A természetes, szexuális aktus keretén belül létrejövő megtermékenyítésen kívül lehetséges a terhesség előidézése mesterséges megtermékenyítéssel, amelynek két formája létezik: a hímivarsejtek bejuttatása a nyákcsatornába, a méhűrbe vagy a petevezetőbe, illetve a testen kívüli, in-vitro megtermékenyítés (utóbbit hívja a köznyelv „lombikbébinek”).
A megtermékenyített petesejt (zygota) első osztódására a méhkürtben kerül sor, az anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a korai terhességet ki lehet mutatni. A megtermékenyült pete a méh üregében a hormonok által felkészített nyálkahártyára tapad, ritka esetben viszont a méhen kívül tapad meg. (Ez a méhen kívüli terhesség, ami az anya és magzat életét veszélyeztető, esetenként sokáig tünetmentes állapot. Ennek kizárására is szolgál a terhesek rendszeres megfigyelése és vizsgálata - a terhesgondozás.)

 

A terhesség hossza


 A legtöbb szülésre a terhesség 40. hetében kerül sor, de még ez is csak az összes szülés 5%-a
A terhesség hossza általában az utolsó menstruációs ciklustól számított 280 nap vagy 40 hét, a legtöbb szülés a terhesség 37. és 42. hete között zajlik le. A terhesség valójában a megtermékenyüléssel kezdődik, de leggyakrabban az utolsó vérzés első napjától számítják. Franz Karl Naegele módszere szerint a szülés várható időpontját úgy lehet kiszámolni, hogy az utolsó vérzés első napjához 1 évet kell adni, abból három hónapot levonni és még 7 napot hozzáadni (mivel 40 hét = 9 hónappal és 6 nappal).
 A szülés várható idejének meghatározásához esetenként figyelembe lehet venni, hogy első gyermek-e, a nő korát, etnikumát, a menstruációs ciklus hosszát, stb.
A terhességet akkor tekintik normálisan befejezettnek, amikor a szülés a 37. hét és a 42. hét közé esik (259 és 294 nap). A 37. hét előtt világra jött magzatot koraszülöttként kezelik, míg a 42. hét után már túlhordásról van szó Míg a koraszülöttek esetében az jelent kockázatot, hogy a magzat még nem elég fejlett az önálló életre, a 42. hét után már mind az anya, mind a magzat szempontjából veszélyes lehet. Emiatt a szülészek általában a 40. hét után mesterségesen megindítják a szülést (burokrepesztéssel, infúzióval vagy méhszájba helyezett gyógyszerrel) vagy császármetszést végeznek.
 A terhességek kevesebb mint 5%-a következik be a Naegele-módszerrel meghatározott napon, de a szülések 50%-a egy hetes intervallumon belül, és több mint 90%-a két hetes intervallumon belül lezajlik.
A teherbeesés időpontjának meghatározása nemcsak a szülés várható időpontjának kiszámolása miatt fontos, hanem a terhesgondozás során végrehajtandó vizsgálatokat is ehhez időzítik. Az első ultrahangos vizsgálat során általában a nőgyógyász megerősíti a menstruációs ciklus alapján kiszámított teherbeesés időpontját, és amennyiben a kettő között jelentős eltéréseket tapasztal, további vizsgálatokra lehet szükség.
Az ultrahangos vizsgálat általában a megtermékenyülés utáni 23-25.-ik napon tudja először kimutatni a terhességet (ekkor a magzat nem látszik még, csak a petezsák megléte) Az első ultrahangos szűrést általában a terhesség 12. hetében végzik, ekkor a legnyilvánvalóbb fejlődési rendellenességeket ki lehet már szűrni

Szülés       ]

A szülés során az anya méhében fejlődő magzat világra jön. A születéstől számítják a gyermek korát a világ legtöbb országában.
A szülés egyik előjele, hogy a terhes nő méhe rendszeresen összehúzódik, ezzel egyídőben a méhnyaknál található nyákdugó is távozik, illetve a méhnyak megkezdi kitágulását. A szülő nők többsége vaginálisan („természetes úton”) szüli meg gyermekét, a maradéknál orvosi vagy egyéb megfontolások miat császármetszést hajtanak végre. A szülést követően az anya szervezete nagy mennyiségű oxitocinttermel, amely felkészíti az anya szervezetét a szoptatásra.

A terhesség megállapítása

A terhesség megállapítása többféleképpen lehetséges, a terhes nő saját maga is elvégezhet bizonyos teszteket, illetve igénybe veheti szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülőnő segítségét is.
A fogantatás után, a hormonális változások következtében, a legtöbb terhes nő különféle tüneteket észlel magán. Az egyik legfontosabb jel a menstruáció elmaradása. A megváltozott hormonegyensúly más tüneteket is okozhat, mint pl.:
·                    szokatlan ételek kívánása, vagy egyesek elutasítása
·                    fokozott étvágy
·                    reggeli émelygés
·                    a nemi szervek duzzadása és elszíneződése, a mellek       feszülése, fokozott hüvelyváladékozás
·                    hangulati változások, felfokozott érzelmi állapot
·                    kismértékű hasfájás vagy vérzés az embrió       beágyazódásakor
·                    a méhnyak felpuhulása
A terhességet házilag a terhességi teszttel lehet kimutatni, amely a vizeletben jelen lévő human chorionic gonadotropin (hCG) nevű hormon jelenlétére reagál, amelyet a kialakuló placenta, pontosabban a hólyagcsírának az a része, amelyből később a méhlepény lesz, termel. A legtöbb terhességi teszt igen érzékeny és ma már ritka a téves pozitív eredmény előfordulása.[  A klinikai vérvizsgálat még ennél is érzékenyebb, és rendszerint a beágyazódás utáni 6-8 napon (vagyis a megtermékenyülést követő 12. napon) már képes kimutatni a terhességet, míg a házi, vizeleten alapuló teszteknek a beágyazódás után kb. 12-15 nap kell. Mindkét tesztre igaz, hogy csak a terhesség tényét tudják kimutatni és nem tudják meghatározni az embrió korát.
A terhesség megállapításának legpontosabb módja a nőgyógyászati vizsgálat, amely nemcsak a terhesség tényét, hanem az embrió korát, vagyis a fogantatás idejét is meg tudja határozni az ultrahangos vizsgálat segítségével. A modern ultrahangos készülékek meglehetősen nagy segítséget nyújtanak ebben a tekintetben, de a legtöbb orvos a terhesség idejének megállapításában és a szülés várható idejének kiszámításában a nő utolsó menstruációs ciklusának első napját fogja figyelembe venni. Ugyanis, hacsak a nő szexuális élete korlátozott volt, vagy valamilyen termékenységi kezelést kapott, a fogamzás pontos idejének meghatározása nem lehetséges. Olyan egyértelmű jelek, mint pl. a reggeli rosszullét híján, némelyik nőben fel sem merül, hogy terhes lehet.

A terhesség fiziológiája        

A terhességet általában harmadokra, idegen szóval trimeszterekre osztják fel, amelyek nem jelentenek élesen elkülöníthető szakaszt a terhesség lefolyásában vagy a magzat fejlődésében, de segítenek az egyes változások megértésében, nyomon követésében.

Az első trimeszter

Az utolsó menstruáció első napjától a 12. hétig tartó időszakot nevezik első trimeszternek. Ez az embrionális fejlődés szakasza: a megtermékenyített petesejtből fokozatosan hólyagos szerkezetű embrió v. hólyagcsíra lesz. A hólyagcsíra külső része, amelyből később a méhlepény lesz, ekkor kezdi el termelni a human chorionic gonadotropin (hcG) hormont, amely az anya petefészkét arra serkenti, hogy progeszteront termeljen. A progeszteron hatására a méh fala felkészül az embrió befogadására, majd a beágyazódott embrió körül a méh véredényei megduzzadnak és a hajszálerek megsokszorozódnak így biztosítva az embriónak a szükséges tápanyagokat. A külvilágnak ekkor még nem nyilvánvaló a terhesség ténye, mivel a méh mérete még nem akkora, hogy ez a várandós anya környezetének egyértelmű legyen.
A beágyazódás a legtöbb nő számára észrevétlenül zajlik, de egyesek kismértékű vérzést, hasi görcsöket tapasztalhatnak. A beágyazódás után kezd kifejlődni a méhlepény (placenta), amely a magzat számára biztosítja a szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből. A méhlepény részben a méh belső részét borító nyálkahártyából (decidua vagy hullóhártya), részben pedig az embriót körbefogó vékony külső ectoderma rétegből (trophoblast) fejlődik ki. A köldökzsinór köti össze a magzatot a méhlepénnyel.
Az első trimeszter során az embrió igen látványos mennyiségi és minőségi fejlődésen megy keresztül, pl. 9 hetes korára a magzat képes szopni az ujját, lenyelni a magzatvizet, képes fejét előre-hátra mozgatni, a nyelvét mozgatni és sóhajtani A lány magzatokban ekkor már azonosítható a méh és megkülönböztethetővé válnak a külső ivarszervek.
Ekkor tapasztalhatják a terhes nők a reggeli rosszullétet, amely kb. 70%-uknak okoz kisebb-nagyobb problémákat az első trimeszter során. A mellbimbók és a bimbóudvar a nő szervezetében található hormonok hatására sötétebb színű lesz.
A második trimeszter
A 12. és 24. hét közötti időszakot nevezik második trimeszternek. A legtöbb terhes nő ekkor energikusnak érzi magát, megjelennek a terhesség külső látható jelei, illetve megindul a súlygyarapodás. A 20. hétre a méh eredeti méretének akár 20-szorosára is kitágul, hogy befogadja a fejlődő magzatot. Ebben az időszakban a magzat mozgása már az anya számára is észrevehető lesz, a legtöbb nőnél ez a 20. és 21. hét között kezdődik (esetleg a 19. héten, ha már volt terhes). A méhlepény ekkorra teljesen kifejlődött, a magzat teste pedig már képes pl. inzulin kiválasztására és vizeletürítésre.

A harmadik trimeszter


A terhesség utolsó három hónapjában kerül sor a legnagyobb mértékű súlygyarapodásra a terhes nők többségénél. A magzat súlya is rohamosan gyarapodik - akár 28 grammot naponta. A terhes nő hasának alakja is megváltozik a terhesség utolsó szakaszában, ahogyan a magzat befordul a szülési testhelyzetbe, vagyis normális esetben a feje a medencében fog elhelyezkedni.
A harmadik trimeszterben a magzat egyre többet és egyre erőteljesebben mozog, a magzat mozgása esetenként olyan erőteljes, hogy a külvilág is megfigyelheti, illetve az anyának kellemetlen is lehet. Néhány nőnél megfigyelhető, hogy a köldöke kifelé fordul a méh nyomása miatt. A terhesség alatti súlygyarapodás, illetve az egyre növekvő magzat miatt ebben a szakaszban a nőknek számos panaszuk van, mint pl. hátfájás, állandó vizelési inger, gyomorégés stb. A magzati mozgások felkészítik a születendő babát a „külvilágra”, a méhen belüli mozgások segítségével javul az agy, a szem és az izmok koordinációja.
A terhesség előrehaladtával egyre nő a koraszülött magzatok túlélési esélye is: míg a 22. hét előtt született magzatok közül egy brit tanulmány szerint egy sem élte túl a koraszülést, a 24. hét után 36%, a 25. hét után 45% a túlélési esély[22][23][24] a modern intenzív ellátásnak köszönhetően.[25]
Az egyre korszerűbb orvosi beavatkozások ellenére is a koraszülés jelenti az egyik legnagyobb kockázatot a magzat életére és későbbi egészségére nézve: hazánkban[26] a kis súlyú újszülöttek csoportjában történik a neonatális halálesetek 80%-a és a neonatális megbetegedések 70%-a és az életben maradottak között is gyakrabban alakulnak ki maradandó betegségek.

 

A magzat fejlődése a terhesség során

A terhesség kilenc hónapja alatt a magzati fejlődést nagyjából két szakaszra lehet osztani: az első két hónapban az embrionális szakasz, majd ezt követi a magzati szakasz. A magzati szakasz kezdetével lényegesen lecsökken a spontán vetélés veszélye (minden száz felismert terhességből 12-15 végződik vetéléssel a terhesség első felében)
 Az embrionális kor végére felismerhetők a születendő gyermek főbb szervei, mint a kezek, lábak, az agy, belső szervek, stb. A magzati korszak kezdetén a magzat általában 30 mm hosszú, a szívverése kivehető az ultrahangos készüléken, tudja a fejét biccenteni és a testét mozgatni.[29]
A magzat agyának aktivitását a terhesség 5. és 6. hetében lehet először észlelni, bár ekkor még ez nem jelenti a tudatosság kezdetét. A szinopszisok a 17. hét körül kezdenek kialakulni és a 28. héttől nagy ütemben szaporodnak, egészen a szülés utáni 3-4. hónapig. A 24-25. körül a koraszülött magzat, igaz csak intenzív ellátással, de már életképes marad.
A magzat fejlődését leggyakrabban az ultrahangos vizsgálat segítségével követik nyomon:  az első trimeszterbeli terhességi ultrahang-szűrővizsgálatot szakmai protokoll szabályozza és a terhes nők közel 90%-a rész vesz a szűrővizsgálatokon. A modern, háromdimenziós készülékek lényegesen több információt, részletesebb képet biztosítanak, mint elődeik A háromdimenziós képek a leendő szülők korében is igen népszerűek, néha már a születendő gyermek arca is felismerhető.

Fiziológiai változások a nő szervezetében

A magzat fejlődésének biztosítása érdekében a nő szervezetében jelentős változások zajlanak le a terhesség során.

Hormonális változások

A terhesség során a terhességi hormonok gondoskodnak arról, hogy az anya szervezete a magzat fejlődéséhez megfelelő környezetet biztosítson, illetve felkészüljön a szülésre és a szoptatásra. A megtermékenyülés, a terhesség fejlődése, a szülés és a szoptatás is függ a neuroendokrin rendszer jól összehangolt működésétől.

Implantáció

A megtermékenyülést követően a zigóta a méh felé vándorol a petevezetékben, miközben a HCG (human chorionic gonadotropin) hormon kiválasztásával jelzi az anya szervezetének a megtermékenyülést. Az eleinte a corona radiata, majd később a sárgatest által termelt progeszteron akadályozza meg, hogy az anya immunrendszere a zigóta ellen forduljon. A sárgatest termeli emellett a relaxint, amely a méh összehúzódásait gátolja. A terhesség 12. hetétől kezdve a méhlepény hormontermelése átveszi a sárgatest szerepét.

A méhlepény hormontermelése

A méhlepény, illetve a trophoblast elsőként a HCG hormont termeli, amelynek szintje kb. a terhesség 10. hetén éri el a maximumot és ezt követően stagnál. Fő funkciója a sárgatest működésének fenntartása, a progeszteron és a relaxin termelésének serkentése, az anya pajzsmirigyműködésének serkentése és a magzatban a belső és külső nemi szervek differenciálódásának elősegítése. A HCG hormont használják a terhesség megállapításához is, mivel már 10-12 nappal az utolsó peteérés után kimutatható a vérből.
A humán placentális lactogen (HPL) hormon a trophoblast sejtek legfontosabb hormonja, a fogantatás utáni második héttől kezdve szintje folyamatosan emelkedik a vérben a terhesség 34. hetéig. A hormon biológiai szerepe nem ismert, de szabályozza a magzat glükóz és aminosav ellátását. A hormon hatására csökken az anya szervezetének inzulin-érzékenysége, megnő a vér vércukor-szintje, serkenti a lipolízist, illetve a vérben megnöveli az aminosavak koncentrációját. Laktogén hatása is van, mivel hatására az emlő mirigysejtjeinek száma megnő.
A lepényi corticotrop releasing hormon (CRH) szintje a második trimeszter közepéig alacsony, a terhesség utolsó hónapjában ugrik meg a koncentrációja. Feltehetően a magzati szervezet stressztűrését, illetve a szülésre való felkészülést szabályozza. A CRH által serkentett prostanoid hormon termelése és nagy mennyiségű felszabadulása az oxitocinnal együtt felelős a szülés megindulásáért.
A lepényi activin és inhibin hormonok nevüket a follikuluszstimuláló hormon (FSH) előállítását serkentő, illetve gátló hatásuk alapján kapták. Az inhibin a terhesség során a gonadotropin sejtek működésének és ezzel az ovuláció gátlásáért felelős. Az activinnel együtt a trophoblast sejtek működését irányítják. Az activin szabályozza a HCG hormon termelését, amorfogenezist (az embrió differenciálódását), összességében a lepény és a decidua működését irányítja.
A terhesség során a lepény termeli a progeszteron és ösztrogén hormonokat is, bár a lepény csak az ösztrogén-szintézis kezdeti és végső lépéseit tudja elvégezni. A terhesség alatti ösztrogéntermelés a méhlepény és magzati mellékvese kéreg együttműködésének eredménye. A terhesség 7. hete után a lepény fokozódó mennyiségű ösztradiolt állít elő anyai és magzati eredetű prekurzorokból. Az ösztron termelés párhuzamos az ösztradioléval. Az ösztriol a 9. héttől mutatható ki az anyai vérsavóból és elsősorban a lepény terméke. A progeszteron 90%-ban anyai és 10%-ban magzati eredetű koleszterolból termelődik a lepényben.

A decidua hormontermelése

A decidua (vagy hullóhártya) a méhnyálkahártya része, amely a méh falát borítja a terhesség alatt és a szüléskor lehámlik a placentával együtt. A decidua elsősorban a prolaktin,relaxin, HPL, prostanoid hormonok, szomatosztatin hatású peptidek, trombocita aktiváló faktor (PAF) és béta endorfinok kiválasztásáért felelős.

Laktáció   [

A progeszteron és ösztrogén hormonok felelősek a szoptatás előkészítéséért: az ösztrogén a mirigyjáratok („ductus”), a progeszteron az alveolusok számának növekedését okozza. A terhesség során az emlőmirigyek fejlődését az ösztradiol, a progeszteron, a prolaktin, illetve a pajzsmirigyhormonok és az inzulin együttesen szabályozzák. A harmadik trimeszter során az emlőmirigyek már megtelnek kolosztrummal, majd a szülés utáni napokban a prolaktin hormon kiválasztásának hatására beindul a tejtermelés.


#1 Dr.BauerBela