Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. április 30., csütörtök

GYÓGYSERALLERGIÁS KIÜTÉSEK GYERMEKEKNÉL




#1 Dr.BauerBela

NEUROBLASZTÓMA -KÉTOLDALISZEMMETSZTÁZIS


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

Nincs olyan, hogy jó és rossz gyerek

Nincs olyan, hogy jó és rossz gyerek

önnyű együtt lenni. Van értelme egyáltalán a "jó" és a "rossz" kategóriáknak?

Nincs olyan, hogy jó és rossz gyerek
"Van-e olyan, akitől sosem kérdezték meg már babájuk párnapos korában, hogy "Na, és jó baba?". Úgy tűnik, a világ két részből áll: az egyik, aki ezt kérdezi, és bizonyára tudja, mit ért alatta, a másik, aki értetlenkedik, vajon hogyan tud egy újszülött baba jó vagy rossz lenni" - írja Cziglán Karolina pszichológus a divany.hu-n megjelent cikkében.
Később egyre jobban körvonalazódik a kép, hogy a környezet vagy a társadalom mit is tart jó vagy rossz gyereknek, leegyszerűsítve jó az, akivel könnyű együtt élni, alkalmazkodó, nem okoz sok fejtörést a szüleinek, nem túl vad.
Mindezek a kategóriák azt feltételezik, hogy a gyerek szabad döntésén múlik, mennyire akar vagy tud jó vagy rossz lenni. Mintha erkölcsi döntést hozna arról, hogy mennyire nehezíti meg a szülei életét. Ehhez arra lenne szükség, hogy kialakult lelkiismerete legyen, hogy fel tudja mérni a tettei milyen hatást gyakorolnak másokra. Hogyan gátolja meg indulatait, kitöréseit. Ez egy bizonyos életkor alatt nem működik, így teljesen értelmetlen jó vagy rossz babáról beszélni.
Nincs egy jól meghatározható időpontja annak, hogy mely életkorban kell mindennek bekövetkeznie: ez egy folyamatosan fejlődő, kialakuló képesség. Egy óvodás korú gyerek még biztosan nem képes teljesen sem kontrollálni magát, sem az empatikus képessége nem annyira fejlett, mint egy felnőttnek.
A jó és a rossz kategóriák helyett sokkal inkább az igaz, hogy vannak könnyebb és nehezebb gyerekek és ami talán még jobban árnyalja a képet, hogy hogyan illeszkedik mindez a szülő személyiségével.
"Egy halk szavú, passzív, csendes gyerek az egyik anya vagy apa számára áldás, a másikat idegesítheti a lassúsága. Ő azzal az élénk, huncut csemetével jön ki jól, aki őt szórakoztatja, mert vannak egyéni ötletei, kezdeményezései, van humora, míg egy másik szülő úgy érezné vele, nem bírja energiával" - olvashatjuk a pszichológustól.
Ha sémák alapján élünk együtt a gyerekünkkel és nem vesszük figyelembe az egyéniségét, akkor kizárólag a szülő szemüvegén át határozódik meg, hogy milyen a gyerek. Ugyanahhoz a tetthez másképp állunk hozzá és másképp reagálunk rá.
"Ha a gyerek kezdeményezését, például azt, hogy elkezdett a kiskanállal zenélni a poháron, úgy címkézzük, hogy idegesíteni akar, akkor legközelebb is, ha unatkozik, tenni fog valamit, amivel egyszerűen hatást vált ki: ha az az élménye, hogy mást nem lehet, hát bosszant minket. Nem azért, mert rossz, hanem mert megtapasztalta, hozzánk így lehet kapcsolódni, így tud reakciót kiváltani.
Ha viszont az a válasz, hogy mi is megcsilingeltetjük a mi poharunkat, vagy egyszerűen azt mondjuk: "szép hangja van", akkor az lesz az élménye, tud jót tenni, illetve, képesek vagyunk felvenni a szálat, és bekapcsolódni a kezdeményezésébe. Legközelebb már aszerint fogja keresni, mit csináljon, ami közös mulatság lehet. Valójában a "legközelebb" nem szó szerint értendő, sok-sok kis élményről van szó, és egy irányról, ami apró lépésekben formálódik" - olvashatjuk a divany.hu cikkében a pszichológus példáját.
De mi van akkor, amikor a gyerek valami olyasmit tesz, ami káros, zavaró? Mindenképpen a korának megfelelően fel kell hívni a figyelmét a tettének hatására, de érdemes mögé is nézni: vajon milyen szándék, vágy fogalmazódik meg a helytelen cselekedet mögött. Fontos a környezet (szülők, pedagógusok) ennek megfelelően reagáljanak
#1 Dr.BauerBela

2020. április 29., szerda

A BÉLBETÜREMKEDÉS TÜNETEI


A bélbetüremkedés tünetei gyrmekeknél
A bélbetüremkedés (invagináció) a bél veleszületett abnormális mozgékonyságának következtében alakul ki. A bél egy része, legtöbb esetben a vékonybél utolsó szakasza betolódik a következő vastagbélszakaszba.
A bélbetüremkedés tünetei
A bélbetüremkedés egészen váratlanul fordulhat elő egy-kétéves, különben egészséges gyermekeknél.
Akut, sírással, hányással és sokkos tünetekkel (sápadtság, hideg verejték és nyugtalanság) járó igen heves, kólikaszerű, hasfájásos rohamok lépnek fel, amelyeket teljesen tünetmentes szakaszok szakítanak meg. A gyermek apatikus, állapota szemlátomást romlik. Mindezeken túl véres hasmenése is lehet. Az orvos többnyire henger alakú, kemény elváltozást (bélhenger) tapinthat az alhas jobb oldalán.
Ilyenkor mindig vészhelyzetről van szó. Bélbetüremkedés gyanúja esetén azonnal menj orvoshoz vagy hívj mentőt. Megfelelő kezelés nélkül a betegség néhány napon belül halált okoz.
- Az orvos biztos diagnózist állapít meg, és gyermeket haladéktalanul kórházba utalja.
- Ott a betegség korai stádiumában a betüremkedett bélszakaszt röntgenkontrasztanyag beadásával igyekszik helyrehozni. Ez a kezelés főleg csecsemőknél és kisgyermekeknél biztat jó kilátásokkal, ha a fájdalmak jelentkezését követő tizenkét órán belül elvégzik. Ha ez nem jár sikerrel, azonnal műteni kell, máskülönben a betüremkedett bélszakasz elhal, és halált okoz.
Leggyakoribb tünetek
Kólikaszerű hasfájás
Sokkos tünetek
Tünetmentes időszakok
Véres-nyákos hasmenés
Erős hányás
Bélbetüremkedés esetén a kezelést az orvosokra kell hagyni. De ha lehet, maradj a kórházban a gyermeked mellett.
Hazaengedése után kímélni kell a gyereket, ahogyan ez a műtéti beavatkozások után alapvetően szokásos. Kapjon könnyű táplálékot, és gondoskodj róla, hogy testileg ne erőltesse meg magát. Különösen nehezet nem szabad emelnie.


#1 Dr.BauerBela

BÉLVÉRZÉS BLBETÜREMEDÉSNÉL


IMTENSIV ELLÁTÁS


VÉRES-NYLKÁS SZÉKLET
r
BÉLVÉRZÉS
VÉRE NYÁKÁS SZÉKLET
#1 Dr.BauerBela

2020. április 26., vasárnap

KÉTOLDLI RETINOBLASTOMA 6 ÉVES GYERMKNÉL


#1 Dr.BauerBela

Akiket gyakran kizárnak a gyerekek maguk közül

Akiket gyakran kizárnak a gyerekek maguk közül

A gyermekes családokban gyakorta elkel egy jó lélekbúvár, aki eloszlatja a gyermekközösséget látogatók vélt vagy valós sérelmeit. A lelki pátyolgatást, a viselkedés helyes mederbe terelését leggyakrabban az anyukák, apukák végzik, de megteheti az idősebb testvér meg a nagyszülő is.

Kirándulás a világ legnagyobb virágoskertjébe – idén csak virtuálisan!

Vannak esetek, amikor a gond csak vélt, s egy-egy viccel, humorral eloszlatható, feloldható a válságosnak tűnő helyzet, de akadnak helyzetek, amikor gyermekünk valóban komoly segítségnyújtást igényel. Ezek egyike a magába zárkózottság, amikor nem tud a vele azonos korú társaság tagjává válni. Szinte mindegyik közösségen belül akad ugyanis egy-egy gyermek, aki nem tud feloldódni osztálytársai körében, a szülője pedig kénytelen szembesülni azzal a kellemetlen jelenséggel, hogy gyermekét a kollektíva kizárja. És ez nem csupán a kisiskolások korosztályát sújtja – a felső tagozaton sem ritka jelenség. Márpedig nyugtalanító ez a pedagógus számára, aggasztó érzéseket vált ki a szülőben, s nem utolsó sorban kihat a gyermek későbbi magatartására is. Mindez a szülő s a pedagógus összehangolt, minden mozzanatra odafigyelő, nem egyszeri, hanem rendszeres beszélgetéseivel orvosolható, melyben a fő partner természetesen a gyermek, vele kell mindent megbeszélni: nyíltan, higgadtan, nem kioktató módon. A nehezen beilleszkedők
Pedagógus pályafutásom ideje alatt a kollektívába való be nem illeszkedésnek két formájával találkoztam. Az egyik: amikor a gyermek nem igényli osztálytársai közösségét, vannak ugyanis, akik eleve nem szeretnek csoportban játszani, szórakozni, szívesebben múlatják az időt magukban, sem játszáshoz, sem a szabadidő hasznos eltöltéséhez nem igényelnek senkit. Ez a gyermeki megnyilvánulás is lelki teherként nehezedik egy-két szülőre, inkább azonban a másik csoportba tartozók kiváltó okaival érdemes foglalkoznunk.
Az árulkodók
Nem közkedveltek az árulkodók, a besúgók. Az alapiskola alsó tagozatán még nehéz meghúzni a határt, mit kell a gyermeknek feltétlenül közölni a felnőttel, s mi számít titok elárulásának, locsogásnak, kezdődő barátságokat szétziláló fecsegésnek. A felső tagozatos diáknak viszont már tudnia kell: ha veszélyhelyzetet érez, ha a történéseket ijesztőnek találja, ha számára azok elfogadhatatlanok – akkor nem hallgathat. Ilyenkor fel kell vállalnia a többiek vádaskodását is. Ugyanakkor tudatosítania kell, hogy az apró, ártatlan titkok felvállalása teszi széppé, meghitté a barátságot, kovácsolja összetartó erővé. A szülő ne igyekezzen titkokat kiszedni gyermekéből – még meghitt beszélgetések alkalmával sem. Hallgassuk figyelemmel az élménybeszámolóját, kérdezzünk rá egy-egy részletre, eseménymozzanatra – de ne firtassunk belső titkokat. Ha viszont locsogós a gyermek, ha önkontroll nélkül kitálal mindent, akkor tegyük fel a tapintatos kérdést: „Szerinted nem sértődnek meg a barátaid, ha ilyen titkokat is megosztasz velem?”
A dicsekvők
Nem népszerűek a diákok körében az úton-útfélen hencegők – mint ahogy mi, felnőttek sem szeretjük a szüntelenül kérkedő ismerőseinket. Igen, ismerőseinket s nem barátainkat, mert mi sem fogadjuk barátainkká a hivalkodó, felvágó természetű, folyton az elért eredményeikről áradozó embereket – hacsak nem vagyunk magunk is olyanok. A dicsekvő gyermeket formálni kell, hogy az elmondási vágy inkább ismertetés legyen, mint dicsekvés.
A dicsekvő így adja tudtul örömét: „Nézd ezt az új pulcsit! Az árát ne is kérdezd, mert hanyatt vágod magad! Apu hozta Hollandiából, a vállalattól küldték oda. Csak őt, meg három barátját! Ha látnád, mi mindent hozott még!”
Ezzel szemben az ismertető jellegű így hangzik: „Apu tegnap jött haza Hollandiából, a vállalata küldte oda. Engem ezzel a pulcsival lepett meg.”
Nem csupán a vagyoni helyzetükkel hencegők, az apuka, anyuka munkahelyi beosztásával kérkedők nem közkedveltek, hanem az állandóan a tanulmányi eredményeikkel dicsekvők, az egyes szakkörökben, magánórákon elért sikereikkel minduntalan büszkélkedők sem. A szerény megvárja, amíg érdeklődnek eredményei felől, s egyszeri bejelentéssel, a siker közlésével lezártnak tekinti (eredményei csak akkor kerülnek újra terítékre, amikor mások érdeklődnek felőle...)
A csúfolódók
Nem örvendnek népszerűségnek a csúfolódók, holott a csúfolódás gyermekbetegség. Egyesek felnőtt korukra sem növik ki, pedig a szülő sokat tehet(ne) ennek érdekében. Tudatosíttassa gyermekével: mindenkinek (neki is!) van olyan tulajdonsága, amiért csúfolni lehetne. Kérdezzen rá, mi okból akar kellemetlen érzéseket okozni társának, hiszen köztudott, a csúfolódás elszenvedőjének nem jó érzés, ha valami rá jellemzőt vágnak a szemébe. S még ellenszenvesebb cselekedet, ha nem valós, csak rábélyegzett dolog szajkózásával szekálnak valakit a végtelenségig.
Az érem másik oldala, amikor a mi gyerekünk panaszkodik, hogy a többiek állandóan gúnyolják. Nem tisztességes és nem is hatásos az a tanács, hogy ő is csúfolja vissza társát – hiszen akkor nem lesz sosem vége a csúfolódási csatározásnak. A „Dagadt vagy!” – „Te meg gebe vagy!” párharc időtlen időkig eltarthat. Gyakran előfordul, hogy a csúfolódás tettlegességbe csap át: a gúnyolt személy türelmét veszítve testi erővel igyekszik igazságot szolgáltatni magának. A pillanatnyi győzelem azonban nem jelenti azt, hogy a csúfolódót jobb belátásra bírta a testi párbajból győztesen kikerülő. Sőt a vesztes, összeszedve magát, még intenzívebb támadást indít, látva, hogy sértegető ingerkedésének hatása van. Legjobb fegyver a hallgatás. A csipkelődő szekáns látva, hogy heccelődő próbálkozásai süket fülekre találnak, előbb-utóbb elhallgat, s más áldozat után néz. A legeredményesebb taktika viszont az, ha a gúnyolt személy elismeri kipellengérezett hibáját. A kövérkés gyerek nyugodtan reagáljon, de azért picit lőjön is vissza: „Igaz, hogy nem vagyok olyan sovány, mint te, de igyekszem lefogyni. Csúfolódásod kimondottan hozzásegít ehhez...” Valljuk meg, e taktikához határtalan önuralom szükséges. Lelkileg a legmegnyugtatóbb megoldás az, amikor a gúnyolt személynek nem kell reagálnia semmilyen formában: megteszik azt helyette társai.
Odahaza mindez tanítható, gyakorolható.
A hazudozók
A nagyot mondók sem népszerűek sokáig. A kezdeti csodálat hamar szertefoszlik, tiszavirág-életűvé válik. Apró túlzásai minden gyermeknek vannak, de a notórius hazudás, a Háry Jánosság mögött lelki okok húzódnak, ami lehet kisebbrendűségi érzés, szeretethiány, mellőzöttség. A minduntalan füllentő gyermek szavahihetetlenné válik. Amint szembesülünk ezzel a jelenséggel – orvosolni kell az okát! A siker érdekében szülőnek s pedagógusnak közösen kell megtennie az első lépéseket.
Az irigyek
A gyerekek kizárják maguk közül az irigyeket, az önzőket. E negatív tulajdonság még kisiskoláskorban orvosolható. Ha a szülő észreveszi, hogy gyermeke hajlamos az önzésre, előzze meg a kór elburjánzását. Ne engedje, hogy gyermeke olyan tárgyat vigyen iskolába, amelyet különösen félt. Meg kell értetnie vele, hogy ő is kerülhet olyan helyzetbe, amikor társának valamilyen játékát, eszközét szeretné megnézni, s neki is rosszul esne az elutasítás. A megfékezés hatásos módszere, ha társat (társakat) hívunk a lakásba egy új játék birtokba vételére. Kezdetben nem árt, ha a felnőtt tisztes távolságból szemlél, s alkalomadtán igazságot szolgáltat – a vendég gyermek javára.
A verekedősek
Nem szíveli a gyermekközösség az agresszív gyereket sem. Kezdetben félelemből behódolnak az erőszakoskodónak, titokban felnéznek erejére, vakmerőségére, de úgy vannak az ily típusúakkal, mint Petőfi a Kárpátokkal: „...csodállak, ámde nem szeretlek...” Általában az akaratgyenge gyerekek kerülnek az ilyen basáskodó típusúak bűvkörébe. Az agresszív gyermek érzi, hogy a többiek nem kedvelik, de egyedül, felnőtt segítsége nélkül nem tud kilépni ebből a szerepkörből. Mások ellenállását, vagy legalábbis közönyét látva, akarata érvényesítésére újabb agressziót indít. Nagyon nehéz az ilyen gyermek sorsa, hiszen állandó harcban áll környezetével és önmagával. Ugyancsak nehéz a pedagógus és a gyermekközösség sorsa is, hiszen az ilyen gyermek számos problematikus helyzetet produkál. Ha szembesülünk azzal a ténnyel, hogy gyermekünk agresszív, próbáljuk feltárni e viselkedés okát. Nevelési elveinket ne a büntetés, a szidás, korholás, testi fenyítés jellemezze, hanem sokkal inkább az odafordulás, az elbeszélgetés, a szeretetteljes közeledés.
A túlbuzgók
Jó közösségi tulajdonság az aktivitás – különbséget kell azonban tenni az aktivitás és a túlbuzgóság között. Az aktív diák segíti a pedagógus munkáját, az általa elvégzett munka a közösség javát szolgálja, a túl tevékeny viszont, aki mindenre vállalkozik, aki mindent akar, aki erejét s tehetségét meghaladó feladatokat is vállal, az a többiek szemében stréber. S előbb-utóbb kiközösítik, magára marad. Az ilyen gyerek túlbuzgóságában nem tudja felmérni kellőképpen képességeit, lehetőségeit, erejét. Például mindenképpen szeretné elvállalni a tanári asztalra a terítő, vagy az osztály ablakaira a sötétítő beszegését, pedig nincs is otthon varrógépük. Megesik, a gyermek hazaviszi az anyagot, s napok, hetek múlva sem hozza vissza. Rákérdezéskor mosakodik, majd kiderül, az egyik szomszéd néni sem ér rá, keresztanyu meg messze lakik..., de lehet, neki sincs varrógépe. Az ilyen gyermek neveléséhez sok tapintat és türelem szükséges. Semmiképpen sem szabad kigúnyolni, nevetségessé tenni – sem az iskolában, sem odahaza. Az események végiggondolásakor lépésről lépésre tisztázni kell vele, hogy a vállalt feladat megoldásának mi az akadálya. Fontos, hogy a gyermek lássa be: nem képes a feladat elvégzésére. S ne hatalmi szóval, dorgálással adjuk ezt tudtára, hanem a realitások közlésével. Beszélgetésünk végkicsengése (pedagógusé és szülőé egyaránt) pozitív legyen: ajánljunk számára kivitelezhető ötleteket!
Zilált hátterűek
Nehéz a viselkedési problémákkal küszködő gyermekek helyzete. Azoké, akik zaklatott otthoni környezetből indulnak, s feszült idegállapotban érkeznek az iskolába. A felnőttek közötti csatározások, mindennapivá váló hangos szóváltások hozadékát magukkal cipelik az iskolába, nem tudnak a tanári magyarázatra figyelni, képtelenek az önálló munkavégzésre, nem tudják követni az óra menetét, „gyarlóságuk”, elkalandozott gondolataik miatt nevetségessé válnak a többiek előtt. A szabad foglalkozások, a kötetlen percek, a tornaórák viszonylag oldottabb hangulata sem tudja a többiekkel feledtetni a néhány órája, napja történt mulatságos eseményeket. Az ilyen gyermek általában magába merülő, a többitől félrevonulva téblábol...
A lelki elhanyagoltak
Szinte minden közösségben található viselkedésével lelki elhanyagoltságra utaló gyermek. Részben ide sorolhatók az előbb említettek is, de azok is, akik drága cuccokban járnak az iskolába, öltözködésük vetekedik a pedagóguséval (nemegyszer túl is szárnyalja!), tízóraira kiadós ebéd árával felérő ételkülönlegességeket majszolnak, viselkedésük, magatartásuk a többiekkel szemben lenéző, megvető. Ezek a gyerekek maradéktalanul részesülnek a szülők anyagi javaiból – de csak abból. Szüleik elfoglalt, felelős (vagy annak vélt) beosztást betöltő emberek, akiknek életét a munka tölti ki, állandó időszűkében szenvednek. Ezek a gyerekek viselkedésükkel a figyelem középpontjába kerülnek, de igazi barátságok kötésére képtelenek.
Az ápolatlanok
A gyermekek kizárják maguk közül azokat, akik gondozatlanok, akik piszkosan jelennek meg a tanítási órákon, akik a tornaórákra való átöltözéskor (s nem csak akkor!) szaglanak, akiket izzadság s egyéb áporodott szagfelhő lebeg körül... Nem az egyszerűen öltözött, nem a szerény felszerelésű gyerekekről van szó, hanem a napi tisztálkodást mellőzőekről. Sajnos, napjainkban is akadnak ilyenek, és nem a szociálisan nehéz helyzetben levő családok köréből kerülnek ki, hanem általában olyanok, akiknek a szégyenérzetük minimális.
Kik hát a közkedveltek?
Ezek után önkéntelenül is felmerül a kérdés: kiket, milyen tulajdonságú gyermekeket kedvelnek az iskolában? Kik a közösségbe illő, ott meghatározott szerepet betöltők? Vagyis: milyen tulajdonságok előnyösek az iskolában? A válasz külön fejezetet érdemelne. Tömören felelve: vannak ilyenek, és nem is kevesen!
Népszerűek az osztályközösségben a segítőkészek, a jószívűek, az önzetlenek, a jó eszűek, a szorgalmasak, az aktívak, a jó humorral megáldottak, a szerények, a könynyen barátkozók, a nem hivalkodók, a közepes eredményeket elérő, reálisan gondolkodó tanulók, az önkritikusok... stb. Szerencsére több van belőlük, mint a címben feltüntetettek közül. 
#1 Dr.BauerBela

2020. április 25., szombat

13 ÉVES GYERMEK KITERJEDT CSALÁNKIÜTÉSE


#1 Dr.BauerBela
Orrvérzés gyermekkorban Dr. Balogh Andrea Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz. Az orrvérzés leggyakoribb oka, hogy a kisgyermek piszkálja az orrát és az ott lévő nyálkahártyát, ereket felsérti. Az orrnyálkahártya felső légúti megfázások során illetve főleg téli időszakban, amikor a meleg szobában könnyen kiszárad sérülékenyebb. Sajnos a gyermekek kíváncsi természete folytán előfordulhat, hogy az orrba kisebb tárgyakat dugnak, mely sérülést, vérzést eredményezhet.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/3690/orrverzes-gyerekkorban
Orrvérzés gyermekkorban Dr. Balogh Andrea Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz. Az orrvérzés leggyakoribb oka, hogy a kisgyermek piszkálja az orrát és az ott lévő nyálkahártyát, ereket felsérti. Az orrnyálkahártya felső légúti megfázások során illetve főleg téli időszakban, amikor a meleg szobában könnyen kiszárad sérülékenyebb. Sajnos a gyermekek kíváncsi természete folytán előfordulhat, hogy az orrba kisebb tárgyakat dugnak, mely sérülést, vérzést eredményezhet. Hirdetés A visszatérő orvérzés hátterében többféle ok állhat Erős orrfújás - Azoknál a gyerekeknél, akiknél az orrvérzés gyakran előfordul részletes kivizsgálás szükséges. A visszatérő orrvérzés egyik oka lehet, hogy az orrban lévő érrendszer kanyargósabb lefutású, benne tágultabb erek helyezkednek el, mint normál esetben. Ezek az erek érzékenyebbek, így megfázások alkalmával vagy ha a gyermek erősebben fújja az orrát, akkor könnyen megpattannak. Daganat - Főleg serdülőkor környéki fiúknál fordul elő az orrban ér eredetű daganat, melyre szintén a gyakori orrvérzések hívják fel a figyelmet. Magas vérnyomás - Az ismétlődő orrvérzés hátterében magas vérnyomás betegség is állhat. Ilyenkor spontán orrvérzések is előfordulhatnak, de van, hogy a gyerek elmeséli, hogy idegesség kapcsán ered el az orra vére. Azaz a gyermek ideges, a vérnyomása megemelkedik és ez váltja ki az orrvérzést. Orrpolip - Gyakran fordulhat elő orrvérzés orrpolip miatt, allergiásokban, azoknál, akik erőltetetten köhögnek pl. krónikus betegség miatt és veseelégteleneknél. Véralvadási rendellenesség - Az orrvérzés további oka a véralvadási rendszer rendellenessége lehet. Ilyenkor, ha az orrnyálkahártyán lévő ereket apróbb sérülés éri, akkor a vérzés nehezebben áll el. Ha vérzik a gyerek orra - Gyakorlati tanácsok Ültessük le gyermekünket egy székre, orrát fogjuk be és a fejét hajtsuk előre, hogy a vér ne folyjon hátra a garatba. Ha a vérzést így nem tudjuk elállítani, akkor papír zsebkendőből vagy gézből készítsünk tampont és helyezzük a gyermek vérző orrlyukába. Ha a tampon átitatódott vérrel, akkor cseréljük ki. Próbáljuk megnyugtatni a gyermeket. Ha az orrvérzés már többször előfordult és van vérnyomásmérőnk, akkor mérjük meg a gyermek vérnyomását, jegyezzük fel az értéket, majd a betamponált orrú gyermekkel keressünk fel egy fül-orr-gégész szakorvost. Azért érdemes így megkeresni a szakorvost, mert ilyenkor az orrjáratot megtekintve meg tudja állapítani, hogy a vérzés honnan indult és azt is meg tudja mondani, hogy a vérzés oka azért van e mert az orrban helyileg valami rendellenesség van vagy egyéb ok áll a háttérben. Ha a fül-orr-gégész nem talált eltérést, akkor keressük fel gyermekorvosunkat. Itt a gyermek vizsgálatát követően hematológiai kivizsgálás kezdődhet (hematológus kolléga segítségével), mely a véralvadási rendszer zavarait vizsgálja illetve egyéb betegségekre derülhet fény (allergia stb., magas vérnyomás betegség). Kezelési technikák és megelőzés Néhány esetben a nagy vérzést okozó tágult ereket elsütik a fülészeten. Ha az ok, az orrban elhelyezkedő ér eredetű daganat, akkor annak műtéti eltávolítására kerül sor. Ha az orrvérzés hátterében valamilyen betegség áll, pl. magas vérnyomás, alvadási faktor hiány, akkor azt kell kezelni. Időnként fény derül arra, hogy az erek sérülékenyebbek, ilyenkor C-vitamin illetve Rutascorbin adása szükséges. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Télen párásítsuk a szobákat, kerüljük a stresszt, figyeljünk arra oda, hogy gyermekünk ne piszkálja az orrát és hogy óvatosan fújja ki orrváladékát. WEBBeteg Forrás: WEBBeteg Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/3690/orrverzes-gyerekkorban
       Orrvérzés gyermekkorban Dr. Balogh Andrea Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz. Az orrvérzés leggyakoribb oka, hogy a kisgyermek piszkálja az orrát és az ott lévő nyálkahártyát, ereket felsérti. Az orrnyálkahártya felső légúti megfázások során illetve főleg téli időszakban, amikor a meleg szobában könnyen kiszárad sérülékenyebb. Sajnos a gyermekek kíváncsi természete folytán előfordulhat, hogy az orrba kisebb tárgyakat dugnak, mely sérülést, vérzést eredményezhet. Hirdetés A visszatérő orvérzés hátterében többféle ok állhat Erős orrfújás - Azoknál a gyerekeknél, akiknél az orrvérzés gyakran előfordul részletes kivizsgálás szükséges. A visszatérő orrvérzés egyik oka lehet, hogy az orrban lévő érrendszer kanyargósabb lefutású, benne tágultabb erek helyezkednek el, mint normál esetben. Ezek az erek érzékenyebbek, így megfázások alkalmával vagy ha a gyermek erősebben fújja az orrát, akkor könnyen megpattannak. Daganat - Főleg serdülőkor környéki fiúknál fordul elő az orrban ér eredetű daganat, melyre szintén a gyakori orrvérzések hívják fel a figyelmet. Magas vérnyomás - Az ismétlődő orrvérzés hátterében magas vérnyomás betegség is állhat. Ilyenkor spontán orrvérzések is előfordulhatnak, de van, hogy a gyerek elmeséli, hogy idegesség kapcsán ered el az orra vére. Azaz a gyermek ideges, a vérnyomása megemelkedik és ez váltja ki az orrvérzést. Orrpolip - Gyakran fordulhat elő orrvérzés orrpolip miatt, allergiásokban, azoknál, akik erőltetetten köhögnek pl. krónikus betegség miatt és veseelégteleneknél. Véralvadási rendellenesség - Az orrvérzés további oka a véralvadási rendszer rendellenessége lehet. Ilyenkor, ha az orrnyálkahártyán lévő ereket apróbb sérülés éri, akkor a vérzés nehezebben áll el. Ha vérzik a gyerek orra - Gyakorlati tanácsok Ültessük le gyermekünket egy székre, orrát fogjuk be és a fejét hajtsuk előre, hogy a vér ne folyjon hátra a garatba. Ha a vérzést így nem tudjuk elállítani, akkor papír zsebkendőből vagy gézből készítsünk tampont és helyezzük a gyermek vérző orrlyukába. Ha a tampon átitatódott vérrel, akkor cseréljük ki. Próbáljuk megnyugtatni a gyermeket. Ha az orrvérzés már többször előfordult és van vérnyomásmérőnk, akkor mérjük meg a gyermek vérnyomását, jegyezzük fel az értéket, majd a betamponált orrú gyermekkel keressünk fel egy fül-orr-gégész szakorvost. Azért érdemes így megkeresni a szakorvost, mert ilyenkor az orrjáratot megtekintve meg tudja állapítani, hogy a vérzés honnan indult és azt is meg tudja mondani, hogy a vérzés oka azért van e mert az orrban helyileg valami rendellenesség van vagy egyéb ok áll a háttérben. Ha a fül-orr-gégész nem talált eltérést, akkor keressük fel gyermekorvosunkat. Itt a gyermek vizsgálatát követően hematológiai kivizsgálás kezdődhet (hematológus kolléga segítségével), mely a véralvadási rendszer zavarait vizsgálja illetve egyéb betegségekre derülhet fény (allergia stb., magas vérnyomás betegség). Kezelési technikák és megelőzés Néhány esetben a nagy vérzést okozó tágult ereket elsütik a fülészeten. Ha az ok, az orrban elhelyezkedő ér eredetű daganat, akkor annak műtéti eltávolítására kerül sor. Ha az orrvérzés hátterében valamilyen betegség áll, pl. magas vérnyomás, alvadási faktor hiány, akkor azt kell kezelni. Időnként fény derül arra, hogy az erek sérülékenyebbek, ilyenkor C-vitamin illetve Rutascorbin adása szükséges. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Télen párásítsuk a szobákat, kerüljük a stresszt, figyeljünk arra oda, hogy gyermekünk ne piszkálja az orrát és hogy óvatosan fújja ki orrváladékát. WEBBeteg Forrás: WEBBeteg Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász
Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/3690/orrverzes-gyerekkorban      Orrvérzés gyermekkorban Dr. Balogh Andrea Szerző: WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász Gyermekkorban gyakran találkozunk a visszatérő orrvérzés problémájával. Ez mind a szülő, mind a gyermek számára ijesztő jelenség lehet, és aggodalmat okoz. Az orrvérzés leggyakoribb oka, hogy a kisgyermek piszkálja az orrát és az ott lévő nyálkahártyát, ereket felsérti. Az orrnyálkahártya felső légúti megfázások során illetve főleg téli időszakban, amikor a meleg szobában könnyen kiszárad sérülékenyebb. Sajnos a gyermekek kíváncsi természete folytán előfordulhat, hogy az orrba kisebb tárgyakat dugnak, mely sérülést, vérzést eredményezhet. Hirdetés A visszatérő orvérzés hátterében többféle ok állhat Erős orrfújás - Azoknál a gyerekeknél, akiknél az orrvérzés gyakran előfordul részletes kivizsgálás szükséges. A visszatérő orrvérzés egyik oka lehet, hogy az orrban lévő érrendszer kanyargósabb lefutású, benne tágultabb erek helyezkednek el, mint normál esetben. Ezek az erek érzékenyebbek, így megfázások alkalmával vagy ha a gyermek erősebben fújja az orrát, akkor könnyen megpattannak. Daganat - Főleg serdülőkor környéki fiúknál fordul elő az orrban ér eredetű daganat, melyre szintén a gyakori orrvérzések hívják fel a figyelmet. Magas vérnyomás - Az ismétlődő orrvérzés hátterében magas vérnyomás betegség is állhat. Ilyenkor spontán orrvérzések is előfordulhatnak, de van, hogy a gyerek elmeséli, hogy idegesség kapcsán ered el az orra vére. Azaz a gyermek ideges, a vérnyomása megemelkedik és ez váltja ki az orrvérzést. Orrpolip - Gyakran fordulhat elő orrvérzés orrpolip miatt, allergiásokban, azoknál, akik erőltetetten köhögnek pl. krónikus betegség miatt és veseelégteleneknél. Véralvadási rendellenesség - Az orrvérzés további oka a véralvadási rendszer rendellenessége lehet. Ilyenkor, ha az orrnyálkahártyán lévő ereket apróbb sérülés éri, akkor a vérzés nehezebben áll el. Ha vérzik a gyerek orra - Gyakorlati tanácsok Ültessük le gyermekünket egy székre, orrát fogjuk be és a fejét hajtsuk előre, hogy a vér ne folyjon hátra a garatba. Ha a vérzést így nem tudjuk elállítani, akkor papír zsebkendőből vagy gézből készítsünk tampont és helyezzük a gyermek vérző orrlyukába. Ha a tampon átitatódott vérrel, akkor cseréljük ki. Próbáljuk megnyugtatni a gyermeket. Ha az orrvérzés már többször előfordult és van vérnyomásmérőnk, akkor mérjük meg a gyermek vérnyomását, jegyezzük fel az értéket, majd a betamponált orrú gyermekkel keressünk fel egy fül-orr-gégész szakorvost. Azért érdemes így megkeresni a szakorvost, mert ilyenkor az orrjáratot megtekintve meg tudja állapítani, hogy a vérzés honnan indult és azt is meg tudja mondani, hogy a vérzés oka azért van e mert az orrban helyileg valami rendellenesség van vagy egyéb ok áll a háttérben. Ha a fül-orr-gégész nem talált eltérést, akkor keressük fel gyermekorvosunkat. Itt a gyermek vizsgálatát követően hematológiai kivizsgálás kezdődhet (hematológus kolléga segítségével), mely a véralvadási rendszer zavarait vizsgálja illetve egyéb betegségekre derülhet fény (allergia stb., magas vérnyomás betegség). Kezelési technikák és megelőzés Néhány esetben a nagy vérzést okozó tágult ereket elsütik a fülészeten. Ha az ok, az orrban elhelyezkedő ér eredetű daganat, akkor annak műtéti eltávolítására kerül sor. Ha az orrvérzés hátterében valamilyen betegség áll, pl. magas vérnyomás, alvadási faktor hiány, akkor azt kell kezelni. Időnként fény derül arra, hogy az erek sérülékenyebbek, ilyenkor C-vitamin illetve Rutascorbin adása szükséges. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? Télen párásítsuk a szobákat, kerüljük a stresszt, figyeljünk arra oda, hogy gyermekünk ne piszkálja az orrát és hogy óvatosan fújja ki orrváladékát. WEBBeteg Forrás: WEBBeteg Orvos szakértőnk: Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/3690/orrverzes-gyerekkorban
#1 Dr.BauerBela

2020. április 24., péntek

#1 Dr.BauerBela
NOR,ÁLIS DOBHÁŰRTYA
GGYNYES KÖZÉPFÜL GYULLADÁ OTOSZKOPOS KÉPE #1 Dr.BauerBela

DOBHÁRTYA ELVÁLTOZÁS GENNYES KÖZÉPFÜGYULLADBAN


#1 Dr.BauerBela

Szívritmus és zavarai gyermekkorban Szerző: Vanderlich Egészségcentrum Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. A szív 4 üregből: 2 pitvarból és 2 kamrából álló folyamatosan és szabályozottan működő „motor”,melynek feladata a vér mozgásban tartása. Szívünket pitvari és kamrai sövények osztják jobb- és bal szívfélre. A jobb szívfél a test „fáradt” vérét fogadja, és továbbítja a tüdőbe, hogy ott oxigénnel frissüljön, majd a bal pitvarba visszajusson. A bal kamra összehúzódásával a vér a főverőérbe jut, és érrendszerünk révén egyre kisebb és kisebb erekben keringve jut el szerveink sejtjeihez, s látja el a működéshez szükséges tápanyagokkal, energiával. Szívzörejek gyermekkorban A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgálnak. Szívzörejek gyermekkorban>> A szív folyamatos elektromos működését a jobb pitvarban található pacemaker (ingerületkeltő)-tulajdonságú sejtjeink biztosítják, ezt szaknyelven szinusz csomónak hívjuk. Működését befolyásolják környezeti, idegrendszer által közvetített hatások, ezáltal képes pl. izgalom, stressz, mozgás hatására gyorsabb, éjszakai pihenés esetén lassabb tempó diktálására. A szinusz csomó tehát az ingerképző hely a szívben, az ingerület a pitvarokban szétterjedve jut el a pitvar-kamrai határra, ahonnan az ún. His-köteg és Tawara-szárak közvetítésével vezetődik nagyon rövid idő alatt a szívkamrák izomzatához és eredményezi azok összehúzódását. A vér a fő verőerekbe jut, így keletkezik az artériákban tovahaladó pulzushullám, melyet pl. a nyakunkon, könyökünkön, csuklónkon, de akár a láb bizonyos pontjain is jól ki lehet tapintani. Az egy perc alatti szívösszehúzódások száma a pulzusszám. Normális esetben pulzusunk jól tapintható, ritmusos. A pulzusszám nem állandó, tevékenységünktől függően alacsonyabb vagy magasabb lehet. A normál pulzusszám az életkorral is változik – minél fiatalabb egy gyermek, annál magasabb a pulzusszáma pl. újszülötteknél 80-180/perc között lehet, míg egy serdülőnél már inkább a felnőttekéhez hasonlóan normálisan 60-100/perc közötti a szívfrekvencia. Hirdetés Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. Nem ritka, hogy rutin orvosi vizsgálat kapcsán merül fel valamiféle szívritmuszavar gyanúja, akár teljesen panaszmentes gyermeknél. Máskor tünetek, panaszok hívják fel a figyelmet az eltérésre: pl. túl gyors szívverés, túl lassan dobogó szív, nagyobb szívdobbanások, mellkasi remegésérzés, bizonytalanságérzés – súlyos esetekben légszomj, szédülés, ájulás közeli állapot, eszméletvesztés. A szív rendezetlen működése miatt a szívkamrák működése gyengülhet, nem tudnak elegendő vért juttatni a nagy erekbe, így a szervek működése károsodhat. A panaszok, tünetek megjelenése függ a pulzusszámtól: minél nagyobb a normálishoz képest az eltérés, annál gyorsabban és kifejezettebb tünetekre lehet számítani, ill. minél hosszabb ideig rendellenes a szívműködés, annál inkább panaszok jelentkeznek. Nagyobb gyermekek többnyire megélik a „furcsaságot”, beszámolnak panaszaikról, érzéseikről. Kisebb gyermekeknél, csecsemőknél nagyon nehéz lehet felismerni a szívritmuszavar, náluk gyakran a szerveket érintő vérellátási zavar, működési zavar tünetei: pl. túlzott nyugtalanság vagy éppen aluszékonyság, hányás, lazább széklet lehet figyelmeztető. Ritmuszavarra utaló panaszok esetén kardiológiai szakvizsgálat során lehet tisztázni a tünetek hátterét, s ennek alapján meghatározni a teendőket. A vizsgálat során a szív elektromos működését elektrokardiogram (EKG) segítségével követhetjük nyugalomban, ill. terhelés során, vagy akár 24 órás monitorizálással a napi megszokott tevékenység mellett. A „jóindulatú” eltérések hosszú távon sem károsítják a szervezetet, ilyenkor kezelés nem szükséges. A ritmuszavarok másik részénél ritmusszabályozó gyógyszerek, vagy akár műtéti kezelés lehetséges, ill. szükséges lehet – ma már, gyermekkorban is akár végleges megoldást jelentve a problémára. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar? A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia), vagy lassabban (bradycardia) működik, vagy a ritmus nem egyenletes. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?>> (Dr. Reiter Éva, gyermek-kardiológus főorvos; Vanderlich Egészségcentrum) Módosítva: 2014.06.06 20:11, Megjelenés: 2014.06.06 20:11 Címkék: Szívritmuszavar, Gyermekbetegség, Gyermek, Szív- és érrendszeri betegség, Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/16135/szivritmus-es-zavarai-gyermekkorban

Szívritmus és zavarai gyermekkorban Szerző: Vanderlich Egészségcentrum Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. A szív 4 üregből: 2 pitvarból és 2 kamrából álló folyamatosan és szabályozottan működő „motor”,melynek feladata a vér mozgásban tartása. Szívünket pitvari és kamrai sövények osztják jobb- és bal szívfélre. A jobb szívfél a test „fáradt” vérét fogadja, és továbbítja a tüdőbe, hogy ott oxigénnel frissüljön, majd a bal pitvarba visszajusson. A bal kamra összehúzódásával a vér a főverőérbe jut, és érrendszerünk révén egyre kisebb és kisebb erekben keringve jut el szerveink sejtjeihez, s látja el a működéshez szükséges tápanyagokkal, energiával. Szívzörejek gyermekkorban A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgálnak. Szívzörejek gyermekkorban>> A szív folyamatos elektromos működését a jobb pitvarban található pacemaker (ingerületkeltő)-tulajdonságú sejtjeink biztosítják, ezt szaknyelven szinusz csomónak hívjuk. Működését befolyásolják környezeti, idegrendszer által közvetített hatások, ezáltal képes pl. izgalom, stressz, mozgás hatására gyorsabb, éjszakai pihenés esetén lassabb tempó diktálására. A szinusz csomó tehát az ingerképző hely a szívben, az ingerület a pitvarokban szétterjedve jut el a pitvar-kamrai határra, ahonnan az ún. His-köteg és Tawara-szárak közvetítésével vezetődik nagyon rövid idő alatt a szívkamrák izomzatához és eredményezi azok összehúzódását. A vér a fő verőerekbe jut, így keletkezik az artériákban tovahaladó pulzushullám, melyet pl. a nyakunkon, könyökünkön, csuklónkon, de akár a láb bizonyos pontjain is jól ki lehet tapintani. Az egy perc alatti szívösszehúzódások száma a pulzusszám. Normális esetben pulzusunk jól tapintható, ritmusos. A pulzusszám nem állandó, tevékenységünktől függően alacsonyabb vagy magasabb lehet. A normál pulzusszám az életkorral is változik – minél fiatalabb egy gyermek, annál magasabb a pulzusszáma pl. újszülötteknél 80-180/perc között lehet, míg egy serdülőnél már inkább a felnőttekéhez hasonlóan normálisan 60-100/perc közötti a szívfrekvencia. Hirdetés Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. Nem ritka, hogy rutin orvosi vizsgálat kapcsán merül fel valamiféle szívritmuszavar gyanúja, akár teljesen panaszmentes gyermeknél. Máskor tünetek, panaszok hívják fel a figyelmet az eltérésre: pl. túl gyors szívverés, túl lassan dobogó szív, nagyobb szívdobbanások, mellkasi remegésérzés, bizonytalanságérzés – súlyos esetekben légszomj, szédülés, ájulás közeli állapot, eszméletvesztés. A szív rendezetlen működése miatt a szívkamrák működése gyengülhet, nem tudnak elegendő vért juttatni a nagy erekbe, így a szervek működése károsodhat. A panaszok, tünetek megjelenése függ a pulzusszámtól: minél nagyobb a normálishoz képest az eltérés, annál gyorsabban és kifejezettebb tünetekre lehet számítani, ill. minél hosszabb ideig rendellenes a szívműködés, annál inkább panaszok jelentkeznek. Nagyobb gyermekek többnyire megélik a „furcsaságot”, beszámolnak panaszaikról, érzéseikről. Kisebb gyermekeknél, csecsemőknél nagyon nehéz lehet felismerni a szívritmuszavar, náluk gyakran a szerveket érintő vérellátási zavar, működési zavar tünetei: pl. túlzott nyugtalanság vagy éppen aluszékonyság, hányás, lazább széklet lehet figyelmeztető. Ritmuszavarra utaló panaszok esetén kardiológiai szakvizsgálat során lehet tisztázni a tünetek hátterét, s ennek alapján meghatározni a teendőket. A vizsgálat során a szív elektromos működését elektrokardiogram (EKG) segítségével követhetjük nyugalomban, ill. terhelés során, vagy akár 24 órás monitorizálással a napi megszokott tevékenység mellett. A „jóindulatú” eltérések hosszú távon sem károsítják a szervezetet, ilyenkor kezelés nem szükséges. A ritmuszavarok másik részénél ritmusszabályozó gyógyszerek, vagy akár műtéti kezelés lehetséges, ill. szükséges lehet – ma már, gyermekkorban is akár végleges megoldást jelentve a problémára. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar? A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia), vagy lassabban (bradycardia) működik, vagy a ritmus nem egyenletes. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?>> (Dr. Reiter Éva, gyermek-kardiológus főorvos; Vanderlich Egészségcentrum) Módosítva: 2014.06.06 20:11, Megjelenés: 2014.06.06 20:11 Címkék: Szívritmuszavar, Gyermekbetegség, Gyermek, Szív- és érrendszeri betegség,

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/16135/szivritmus-es-zavarai-gyermekkorban

  Szerző: Vanderlich Egészségcentrum Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. A szív 4 üregből: 2 pitvarból és 2 kamrából álló folyamatosan és szabályozottan működő „motor”,melynek feladata a vér mozgásban tartása. Szívünket pitvari és kamrai sövények osztják jobb- és bal szívfélre. A jobb szívfél a test „fáradt” vérét fogadja, és továbbítja a tüdőbe, hogy ott oxigénnel frissüljön, majd a bal pitvarba visszajusson. A bal kamra összehúzódásával a vér a főverőérbe jut, és érrendszerünk révén egyre kisebb és kisebb erekben keringve jut el szerveink sejtjeihez, s látja el a működéshez szükséges tápanyagokkal, energiával. Szívzörejek gyermekkorban A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgálnak. Szívzörejek gyermekkorban>> A szív folyamatos elektromos működését a jobb pitvarban található pacemaker (ingerületkeltő)-tulajdonságú sejtjeink biztosítják, ezt szaknyelven szinusz csomónak hívjuk. Működését befolyásolják környezeti, idegrendszer által közvetített hatások, ezáltal képes pl. izgalom, stressz, mozgás hatására gyorsabb, éjszakai pihenés esetén lassabb tempó diktálására. A szinusz csomó tehát az ingerképző hely a szívben, az ingerület a pitvarokban szétterjedve jut el a pitvar-kamrai határra, ahonnan az ún. His-köteg és Tawara-szárak közvetítésével vezetődik nagyon rövid idő alatt a szívkamrák izomzatához és eredményezi azok összehúzódását. A vér a fő verőerekbe jut, így keletkezik az artériákban tovahaladó pulzushullám, melyet pl. a nyakunkon, könyökünkön, csuklónkon, de akár a láb bizonyos pontjain is jól ki lehet tapintani. Az egy perc alatti szívösszehúzódások száma a pulzusszám. Normális esetben pulzusunk jól tapintható, ritmusos. A pulzusszám nem állandó, tevékenységünktől függően alacsonyabb vagy magasabb lehet. A normál pulzusszám az életkorral is változik – minél fiatalabb egy gyermek, annál magasabb a pulzusszáma pl. újszülötteknél 80-180/perc között lehet, míg egy serdülőnél már inkább a felnőttekéhez hasonlóan normálisan 60-100/perc közötti a szívfrekvencia. Hirdetés Szívritmuszavarról akkor beszélünk, ha a szívműködést szabályozó elektromos tevékenység nem szabályos, és ebből adódóan nem megfelelő: túl lassú, túl gyors, szabálytalan a ritmus, vagy nem megfelelően jut el az ingerület a szinusz csomótól a szívizomzatig. Nem ritka, hogy rutin orvosi vizsgálat kapcsán merül fel valamiféle szívritmuszavar gyanúja, akár teljesen panaszmentes gyermeknél. Máskor tünetek, panaszok hívják fel a figyelmet az eltérésre: pl. túl gyors szívverés, túl lassan dobogó szív, nagyobb szívdobbanások, mellkasi remegésérzés, bizonytalanságérzés – súlyos esetekben légszomj, szédülés, ájulás közeli állapot, eszméletvesztés. A szív rendezetlen működése miatt a szívkamrák működése gyengülhet, nem tudnak elegendő vért juttatni a nagy erekbe, így a szervek működése károsodhat. A panaszok, tünetek megjelenése függ a pulzusszámtól: minél nagyobb a normálishoz képest az eltérés, annál gyorsabban és kifejezettebb tünetekre lehet számítani, ill. minél hosszabb ideig rendellenes a szívműködés, annál inkább panaszok jelentkeznek. Nagyobb gyermekek többnyire megélik a „furcsaságot”, beszámolnak panaszaikról, érzéseikről. Kisebb gyermekeknél, csecsemőknél nagyon nehéz lehet felismerni a szívritmuszavar, náluk gyakran a szerveket érintő vérellátási zavar, működési zavar tünetei: pl. túlzott nyugtalanság vagy éppen aluszékonyság, hányás, lazább széklet lehet figyelmeztető. Ritmuszavarra utaló panaszok esetén kardiológiai szakvizsgálat során lehet tisztázni a tünetek hátterét, s ennek alapján meghatározni a teendőket. A vizsgálat során a szív elektromos működését elektrokardiogram (EKG) segítségével követhetjük nyugalomban, ill. terhelés során, vagy akár 24 órás monitorizálással a napi megszokott tevékenység mellett. A „jóindulatú” eltérések hosszú távon sem károsítják a szervezetet, ilyenkor kezelés nem szükséges. A ritmuszavarok másik részénél ritmusszabályozó gyógyszerek, vagy akár műtéti kezelés lehetséges, ill. szükséges lehet – ma már, gyermekkorban is akár végleges megoldást jelentve a problémára. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar? A szívritmuszavar a szabályostól eltérő szívműködés. Ez jelentheti azt, hogy a szív a normálistól gyorsabban (tachycardia), vagy lassabban (bradycardia) működik, vagy a ritmus nem egyenletes. Hogyan kezelhető a szívritmuszavar?>> (Dr. Reiter Éva, gyermek-kardiológus főorvos; Vanderlich Egészségcentrum) Módosítva: 2014.06.06 20:11, Megjelenés: 2014.06.06 20:11 Címkék: Szívritmuszavar, Gyermekbetegség, Gyermek, Szív- és érrendszeri betegség,

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/16135/szivritmus-es-zavarai-gyermekkorban


#1 Dr.BauerBela

2020. április 23., csütörtök

ELÜLSŐ NYAKI ÁLYOG 12 FIUNÁL


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

Környezeti érzékenyítés: kezdjük a gyerekeknél!


Környezeti érzékenyítés: kezdjük a gyerekeknél!







 A környezeti nevelés tevékenységre ösztönöz, és ezen keresztül tanulhatjuk meg, hogy egy egész rendszer részei vagyunk, így tudatosan kell benne élnünk. A pedagógiai irányzat immár több mint 30 éve van jelen hazánkban, és ez alatt az idő alatt számtalan próbálkozást, szabályozást és változást ért meg. A szemléletmód egyik úttörője, Labanc Györgyi mesélt többek között óvodai programról, járatlan utakról, mintákról és célokról.
Óvodán vagy iskolán kívüli tevékenység, egészséges életmódra nevelés, természetismereti nevelés az oktatási rendszeren kívül. Már gyakran hallható, és a fenntarthatósággal sokszor kapcsolatba hozott fogalmak ezek, habár nem mindig voltak egymással összeegyeztethetők. (Sőt, a pedagógia történetéhez mérten egészen „fiatal” fogalmak, csak pár évtizede léteznek, hiszen a fogalmak tartalmi elemei is csupán ennyi ideje váltak a köztudat részévé.)
A környezeti nevelés azonban rendhagyó módon összefogta ezeket egyetlen nevelési irányzatba, amely nem a problémák kezelésére, hanem azok megelőzésére helyezi a hangsúlyt, az ember és természet kapcsolatát már a kezdetektől egy egységben, egy kölcsönösségen alapuló rendszernek láttatva, illetve az életkori sajátosságokat kihasználva hosszú távú hatást gyakorolva a résztvevő gyerekekre – és ezen keresztül végső soron egy társadalmi változást generálva.

Labanc Györgyi a környezeti nevelés óvodapedagógiai irányzatának az egyik megteremtője hazánkban. Személyes elhivatottsága a természet védelme iránt gyerekkori kötődésből alakult ki. A későbbiek folyamán sem csökkent az érdeklődése, így az óvodapedagógusi pályát választotta, és a ’70-es évektől kezdődően több mint harmincéves karrier utat tudhat maga mögött, amelynek részeként számos óvodában dolgozott, majd 1995-től közoktatási szakértőként is tevékenykedik. Majd a 1993-ban alapított a Természetes Életmód Alapítvány, elnöke a mai napig és tevékeny munkatársa. Ezeken felül Erdei Iskola szakértő, Zöld Óvoda koordinátor, illetve a Zöld Óvoda Hálózat Egyesületének elnöke. Számtalan önálló kiadvány szerzője és társszerzője; szakcikkeket ír és lektorál szakmai folyóiratokban, közreműködött képzési tervek és oktatási jegyzetek szerkesztésében, valamint számtalan tévéműsorban szerepelt. Pedagógiai és természetvédelmi szakértőként máig aktív.
„A Magyarországon úttörőnek számító óvodai program elképzelése két fő gondolatból indult ki. Egyrészt a 70-es, 80-as évtizedben már komplett generációk nőttek fel úgy, hogy a munka jellege és az életvitel miatt eltávolodtak a természettől, és ezt is adták tovább, így komoly igény jelentkezett az emberek érzékenyítésére”fejtette ki a Körkörösgazdaság.hu kérdésére Labanc Györgyi. Emellett ekkoriban „hozták haza” a mintát külföldről a természetvédelmi és oktatási központhoz, ami alapján 1987-ben alapították meg az első hazai, tevékenységközpontú környezet- és természetvédelmi oktatóközpontot, a Kék cinkét. A központ Budapesten a Horváth Mihály téren, a Fővárosi Gyakorló Óvodában (ma Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) indult, amely elhelyezkedése miatt számos kapcsolódó programra biztosított lehetőséget a későbbiek során, hiszen saját kerttel rendelkezik, illetve közel a Füvészkert is.

Labanc Györgyi
A környezeti nevelés koncepcióját (külföldi minták alapján) először az iskolákban kezdték el kidolgozni, azonban idő közben felmerült a gondolat, hogy érdemes még korábbi életkorban bevonni a gyerekeket, mivel az életkori sajátosságok révén még hatásosabb lehetne a szemléletmód átadása, illetve elsajátítása. „Ebben az a tény is segít, hogy hazánkban kiemelkedően magas, kb. 90 százalék körüli az óvodába járó gyermekek aránya, ezáltal széles körben lehet elérni a gyerekeket” – hangsúlyozta a szakértő.
Mivel a Fővárosi Gyakorló óvodában indult a program, így a helyszín és a környezet a módszertani tapasztalatok átadására is megfelelő közeget kínált. Azonban a mindennapok során, a gyakorlatban lépésről-lépésre kialakított programhoz elengedhetetlen volt az elméleti háttér és az óvodai nevelési mintaterv összeállítása, amely alapot jelentett a későbbi képzések megszervezéséhez és szakmai minőségbiztosításához, mert ez alapozta meg hosszú távon az óvodapedagógusok szakmai felkészültségét a program elterjedését.
„A pedagógusok szerepe mindig is kiemelt volt. A gyerekkori fogékonyság, illetve a család mellett a csoport közösségi ereje által ők érhetik el a legnagyobb változást a felnövekvő generációk tagjainál. Ezért a munkájuk része kell, hogy legyen a megfelelő szokások és minták kialakítása és beépítése a mindennapi foglalkozásokba” – fogalmazott Labanc Györgyi.
A hazai kezdetleges viszonyok 1986-tól kezdtek változni, (majd ez 1995-ben újabb lendületet kapott,) mikor az Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONEP) segítségével minden óvoda kidolgozhatta a helyi pedagógiai programját. A programoknak valamely nevelési irányt kellett magába foglalnia (mint az ének-zene, sport, vagy éppen a környezeti nevelés). Mivel ez utóbbinak kidolgozott, tematikusan felépített mintája volt már a Gyakorló Óvoda révén, számos másik intézmény is átvette. Ráadásul a környezeti nevelés rugalmasabb kereteket biztosított, így könnyebben lehetett a saját adottságokhoz igazítani, vagy más irányok programjait beilleszteni.

Azonban a szakértő szerint az elméleti háttértudás még mindig nem volt elegendő, így a Gyakorló Óvoda már tapasztalt pedagógusai segítettek kidolgozni a részletes és az adott óvoda körülményeihez igazodó tevékenység központú programot azoknak a pedagógusoknak, akik szerették volna továbbvinni ezt a szemléletmódot. Ennek során mutatkozott meg, mennyire fontos az elkötelezettség és kreativitás, hiszen a számtalan különféle feltételek között – és azokat felhasználva – lehetett megvalósítani a tevékenységközpontú és természetközeli programokat. Így vált kiemeltté a terembeli környezet „természetsarok” kialakítása, a kertek és környező parkok, kiránduló helyek (Margit sziget, Normafa stb.) bevonása az óvoda programjába.
A környezeti adottságot ki- és felhasználása mellett a tematikus napok és programok beépítése is a nevelési program szerves részét képezte. A gyakorlati program része lett – külföldi minta alapján – a Madarak és Fák Napja, a Föld Napja, illetve a Víz világnapja, amelyek keretében az adott témához kapcsolódó eseményeket, bemutatókat szervezetek a pedagógusok.
A környezeti nevelési program egyik legfontosabb pillérének az erdei óvoda tekinthető. Mivel a 80-as, 90-es években számos állami lehetőség megszűnt, így a környezeti program keretében elvitték a gyerekeket nyaralni önkormányzati üdülőbe, ahol az óvodai keretek között megkezdett programot folytatták, illetve a helyi adottságok (természeti és kulturális különlegességek) bevonásával gazdagították azt. Erdei óvodát, majd nyári táborokat szerveztek Gerecsében és Zalakomárban. Labanc Györgyi szerint a mindennapokban látott, majd a természetben megtapasztalt élmények párhuzama segített a gyerekeknek megérteni azokat a folyamatokat, amelyek körbe veszik őket. Mint például az óvodai teremben tartott akvárium, amelyet a gyerekek gondoztak, azonban ha elhanyagolták a tisztítását, az elkezdett bealgásodni, zavarossá vált a vize. Lényegében ugyanennek a folyamatnak az eredményét láthatták az erdei óvodában a Kis-Balaton – és a Balaton rendszerében, ahol miután a Kis-Balaton vizét lecsapolták, a vizek minősége is erősen megromlott.
Ezt a fajta szemléletmódot vitték tovább Czumpf Attilával, az alapítvány titkárával az Önfenntartó gazdaság kialakításánál, a nyári nomád táborok során, illetve miután a budapesti gyakorló óvoda helyszíne kérdésessé vált, az agostyáni Ágoston-ligetben kialakított ökofaluba és erdei iskolába is.

A részt vevő gyerekek és szülők elköteleződéséhez az is hozzátartozik, hogy már a kezdetektől nagyrészt olyan szülők adták be gyerekeiket ilyen jellegű csoportba, akik nyitottak voltak a természetvédelem, avagy egy „másfajta” szemlélet iránt. Az érdeklődést az is segített felkelteni, hogy a környezeti program megvalósítása során rengeteg növényt és állatot gondozhattak a gyerekek az óvodában, illetve a berendezések is illeszkedtek a szemléletmódhoz (mint pl. a gyümölcsprés vagy sok természetes anyag a termekben). A szülőket bevonták, folyamatos volt velük a kommunikáció. Akár személyes részvétellel a programokon, kirándulásokon és az erdei óvodában, vagy az azok előtti felkészítés, illetve a segítségük kérése akár otthonról behozott könyvekkel, akár kertészeti eszközökkel vagy palántákkal. A személyes jelenlét több szempontból is előnyökkel járt; egyrészt a szülő maga is megtapasztalhatta, milyen környezetbe jár a gyermeke, hogyan érzi magát ott, illetve a pedagógusok is képet alkothattak arról, hogy a gyerekek milyen háttérrel rendelkeznek – így mik azok a szükséges értékek, amelyeket nekik kell kiegészíteni vagy pótolni.
„A folyamatos külsős jelenlét, amely a szülők látogatásaiból, a gyakorló pedagógusok részvételéből és gyakorta a média megjelenéséből adódott, segített hozzászoktatni a gyerekeket a figyelemhez, és sokkal nyitottabbá váltak, valamint az óvoda jó híre is fokozatosan elterjedt” – tette hozzá Labanc Györgyi.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a gyerekeknek a többsége, akik ilyen óvodai programban vettek részt, ha nem is mindegyikük természettel kapcsolatos pályát választott később, azonban megmaradt a környezet iránti érdeklődés, tisztelet, valamint sok esetben a kapcsolat is a pedagógusokkal.
A gyerekek mellett a pedagógusok is továbbvitték a gyakorlatot, és idővel akkreditált képzést, majd intézményi keretrendszert dolgoztak ki (ezek lettek később a zöld óvodák és ökoiskolák). Azt a szakértő is elismeri, hogy mára a keretrendszer jelentősen változott (jórészt a felelős minisztérium változása miatt), de szerinte a kreativitás és elhivatottság segítségével mind a mai napig tovább tudják vinni a környezeti nevelés szemléletmódját.
„A jelen helyzetet és a jövőt tekintve az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél nagy lendületet adott a programnak, azonban az utóbbi bő 10 év a tervekkel ellentétben nagyon nehezen alakult (2005-2014 a fenntartható fejlődésre nevelés évtizede volt). Ebben az átmeneti évtizedben itthon az ökofalvak, biokeretek és a kialakuló zöld óvoda hálózat próbálta továbbvinni a környezettudatos szemléletmódot és a már megszerzett tudást – több-kevesebb sikerrel” – mondta el Labanc Györgyi.
A jelenlegi állapotok nem túl szívderítőek, mert nagy szükség lenne a források bővítésére, emellett jobban kellene az ENSZ által is rögzített célokra is építeni. Habár általánosan érezhető egy tendencia, ami a(z újbóli) természet felé fordulást és az egészséges életmód iránti igényből fakad.  Ez elsősorban a fiatal felnőtt korosztályra vonatkozik, amikor saját elhatározásból – és a rendelkezésükre álló források segítségével – választják ki a fenti szemléletmódok és irányok közül azt, amelyik számukra a legmegfelelőbb. „Azonban ez a választás nem igazodik mindig a holisztikus szemlélethez, vagyis, hogy egy egységként tekintsünk életmódunkra. Más szóval a vegetáriánus, vagy bio élelmiszereken alapuló étkezés, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a természetben való kikapcsolódás mind „csak” egy-egy szelete a környezettudatos életnek, talán az első lépés.  De ugyanígy része az egymás felé fordulás is, hiszen a környezeti nevelés empátiára nevel mind a természet, mind az emberek felé” – fogalmazott Labanc Györgyi.


Ezért fontos, hogy a gyerekkornak (még inkább) része legyen a természetközeliség, hogy magától értetődővé váljék a rendszerszemlélet, nyitottság és az élet tisztelete, hiszen ez a fajta érzékenyítés nagyban segíti a különböző helyi- és globális problémák megoldását, csökkentését. Így pedig meghatározó része a mára már létfontosságú kérdéssé vált fenntarthatóságnak és pozitív jövőképnek.
A mai hazai helyzetnek jó példája a Zöld Óvoda- és Ökoiskola folyamatos címpályázatai, az egyre ismertebbé váló bio- és kisgazdaságok, vagy akár a fenntarthatóság értékének középpontba helyezése és az ENSZ célok kiemelése – legyen az környezeti, gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi irányú.


#1 Dr.BauerBela

2020. április 22., szerda

ALLERGIÁS SZEM KÖTÖHÁRTYA GYULLADÁS


#1 Dr.BauerBela

Veszélyforrások a játszótereken

Veszélyforrások a játszótereken Szerző: MTI-Press Játszani is engedd - József Attila sorai nem veszítettek érvényükből, mert a játék örök, ahogy a játékos kedv is az, velejárója a mindennapoknak. Gyermeköröm, felnőtt felelősség A szabadtéri játék, a játszótér különösen fontos, testet-lelket üdítő, gyereket nevelő mozgástér, a fizikai és pszichés fejlődés egyik fontos színtere, a társas kapcsolatok kialakulásának, a viselkedési és magatartási normák, életszabályok elsajátításának lehetséges területe. Ideális esetben. Csakhogy az ország több mint tízezer játszóterén az egészség és biztonság alapkövetelménye nem mindig adott és garantált. Játszóteret létrehozni, megálmodni, megtervezni, építeni, telepíteni örömteli dolog, különleges alkotás. A mai játszóterek már alig-alig őrzik a klasszikus hinta, libikóka és homokozó szinte kötelező, unalmas együttesének képét. Fantáziadús formák, korszerű anyagok, esztétikus és funkciójukban is változatos játékok várják a különböző korosztály igényeinek megfelelően a gyermekeket. A mesevárak, kötélhágcsók, a sok "testre szabott" ügyességi alkalmatosság kavalkádjában azonban ott leselkedik a veszély. Az egészség és biztonság a legfontosabb játszótéri követelmény, amelyet nem írhat felül a külcsín, és a belbecs sem - mondja meggyőződéssel Tausz István gyermek háziorvos. Hirdetés A legallergikusabb pont a homokozó tisztasága Milyen veszéllyel kell számolni a mai, modern játszótereken, amelyek már uniós szabvány szerint készülnek, és minden játék, eszköz csak szigorú előírások betartása mellett szerelhető fel? Mindennek ellenére előfordulnak balesetek - a közelmúltban is voltak példák erre -, mert a modern, mívesen megmunkált, jó anyagból készült játékok sem tartanak örökké, azokat is karban kell tartani, időnként felülvizsgálni, javítani, kicserélni - magyarázza a gyermekorvos. Higiénia és biztonság! A játszótér örömforrás a gyermek számára. Hogy mindig az maradjon, a felnőttek felelőssége. Nemcsak a szülőké, akiknek figyelniük kell a higiénés szabályok betartására, hanem a fenntartóké és üzemeltetőké is, akik a játékok épségéért, megbízhatóságáért felelnek. Ideális esetben minden játszótér őrzött, bekerített lenne, a homokozókat használat után letakarnák, gondoskodnának tisztaságukról. Ma még mindez csak óhaj, de idővel talán teljesíthető lesz. És addig? Mindenki saját felelősségére használja az egyre gyarapodó, szépülő gyerekparadicsomokat, megszívlelve a jó tanácsot: "Játszani is engedd…" Megtoldva azzal: játék közben is vigyázz rá! Milyen veszélyeket rejtenek a játszóterek?>> A rongálás, a nem rendeltetésszerű használat is sok bajt okoz. Igaz, a mai "ütésálló" talaj, a durva vascsövek helyett többnyire fából készült eszközök, a megfelelően rögzített hinták, forgók már sok balesetet kivédenek, a rendszeres hatósági ellenőrzés is megnyugtató, de ennek ellenére nem árt az elővigyázatosság, a szülők, pedagógusok részéről. A "hatósági megfelelőség" alapkövetelmény a játszótereken a tervezéstől a kivitelezésig, ennek köszönhetően sokkal kevesebb a baleset, nagyobb a biztonság. Manapság talán a "legallergikusabb pont" a játszótéri homokozó tisztasága. Ezeknek a homokozóknak egyszerűen nincs gazdájuk - mutat rá Szeman Györgyné, a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke, aki kisgyermekes anyaként évek óta tapasztalja, hogy a játszótéri homokozó, ahol a kisgyerek talán legtöbbet időzik, állandó fertőzésforrás. Évekkel ezelőtt éppen figyelemfelkeltés céljából hoztuk létre az alapítványt. Amíg Németországban és más fejlett országokban évente, kétévente kötelezően cserélni kell a játszótéri homokozók homokját, nálunk ezzel senki nem törődik. A hipózás és a gázlángos módszer, amelyekkel nálunk próbálkoznak, csak felületes fertőtlenítést eredményeznek. Mi megvettünk egy németországi szabadalmi eljárást, amellyel vegyszerhasználat nélkül, mobil módon teljes mértékben át lehet tisztítani a homokot. Sajnos azonban pályázati pénzeink és adományokból származó jövedelmünk nem teszik lehetővé, hogy önerőből ezt a módszert széles körben alkalmazzuk, de ahol kipróbáltuk, bevált. Nélkülözhetetlen helyszín a játszótér A játszótéri homok fertőző hatásáról Tausz doktor is meglehetősen lehangolóan beszél. Főként a házi kedvenceknek, a hobbi állatoknak, kutyáknak, macskáknak köszönhető ezeknek a homokozóknak a fertőzöttsége - állítja. Ezek az állatok leginkább a bélférgek okozta fertőzéseket terjesztik. Az egysejtű élősködő - toxoplasma - nemcsak a kisgyermekekre veszélyes, hanem a terhes nők magzatára is. A bélférgek petéi a bélsárral kerülnek a környezetbe, a kutyák száraz ürüléke, annak pora, illetve a paraziták, bolhák közvetítése révén okoznak fertőzést. Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él - közülük több százezer a fővárosban -, sok tonna kutyaürülék kerül a közterületekre, játszóterekre. A kutyaürülék, illetve annak petéket tartalmazó pora bekerül a parkokba, homokozókba. A kisgyermekek általában talajközelben játszanak, kezük, arcuk szennyeződik, olykor meg is eszik a fertőzött homokot. A kutya orsóférgének lárvája klinikailag változatos tüneteket okozhat, a hasfájástól a hányingeren át a fejfájásig, bőrkiütésig, köhögés és láz is előadódhat. A lárvák különböző szerveket támadnak meg vándorlásuk közben, leggyakoribbak a légúti bántalmak, az asztma és az idegrendszeri zavarok. Már egyetlen lárva is súlyos szemtüneteket okozhat, a közelmúltban egy kislány szeméből vettek ki több centis lárvát. A szembántalom kezdetben kancsalság, később vakság is lehet. Oda kell figyelni a galambokra is, melyeknek ürüléke papagájkórt terjeszt, tolluk pedig erősen allergizáló lehet. Mi a megoldás? Tanácsosabb elkerülni a játszótereket a gyermekekkel? Semmiképpen. A gyerek harmonikus testi-lelki fejlődése érdekében nélkülözhetetlen helyszín a játszótér. Itt ismerik meg a környezetet, a világot, a szabályokat, itt próbálják ki képességeiket és korlátaikat, itt alakulnak társas kapcsolataik. Még több korszerű, jó játszótérre lenne szükség, speciálisakra is, ahol a mozgáskorlátozott, vak vagy egyéb fogyatékkal élő kisgyermek is önbizalmat, magabiztosságot nyerne a fejlesztő eszközökön, megfelelő felügyelet mellett.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13581/a-jatszoterek-homokozok-veszelyei
       Veszélyforrások a játszótereken Szerző: MTI-Press Játszani is engedd - József Attila sorai nem veszítettek érvényükből, mert a játék örök, ahogy a játékos kedv is az, velejárója a mindennapoknak. Gyermeköröm, felnőtt felelősség A szabadtéri játék, a játszótér különösen fontos, testet-lelket üdítő, gyereket nevelő mozgástér, a fizikai és pszichés fejlődés egyik fontos színtere, a társas kapcsolatok kialakulásának, a viselkedési és magatartási normák, életszabályok elsajátításának lehetséges területe. Ideális esetben. Csakhogy az ország több mint tízezer játszóterén az egészség és biztonság alapkövetelménye nem mindig adott és garantált. Játszóteret létrehozni, megálmodni, megtervezni, építeni, telepíteni örömteli dolog, különleges alkotás. A mai játszóterek már alig-alig őrzik a klasszikus hinta, libikóka és homokozó szinte kötelező, unalmas együttesének képét. Fantáziadús formák, korszerű anyagok, esztétikus és funkciójukban is változatos játékok várják a különböző korosztály igényeinek megfelelően a gyermekeket. A mesevárak, kötélhágcsók, a sok "testre szabott" ügyességi alkalmatosság kavalkádjában azonban ott leselkedik a veszély. Az egészség és biztonság a legfontosabb játszótéri követelmény, amelyet nem írhat felül a külcsín, és a belbecs sem - mondja meggyőződéssel Tausz István gyermek háziorvos. Hirdetés A legallergikusabb pont a homokozó tisztasága Milyen veszéllyel kell számolni a mai, modern játszótereken, amelyek már uniós szabvány szerint készülnek, és minden játék, eszköz csak szigorú előírások betartása mellett szerelhető fel? Mindennek ellenére előfordulnak balesetek - a közelmúltban is voltak példák erre -, mert a modern, mívesen megmunkált, jó anyagból készült játékok sem tartanak örökké, azokat is karban kell tartani, időnként felülvizsgálni, javítani, kicserélni - magyarázza a gyermekorvos. Higiénia és biztonság! A játszótér örömforrás a gyermek számára. Hogy mindig az maradjon, a felnőttek felelőssége. Nemcsak a szülőké, akiknek figyelniük kell a higiénés szabályok betartására, hanem a fenntartóké és üzemeltetőké is, akik a játékok épségéért, megbízhatóságáért felelnek. Ideális esetben minden játszótér őrzött, bekerített lenne, a homokozókat használat után letakarnák, gondoskodnának tisztaságukról. Ma még mindez csak óhaj, de idővel talán teljesíthető lesz. És addig? Mindenki saját felelősségére használja az egyre gyarapodó, szépülő gyerekparadicsomokat, megszívlelve a jó tanácsot: "Játszani is engedd…" Megtoldva azzal: játék közben is vigyázz rá! Milyen veszélyeket rejtenek a játszóterek?>> A rongálás, a nem rendeltetésszerű használat is sok bajt okoz. Igaz, a mai "ütésálló" talaj, a durva vascsövek helyett többnyire fából készült eszközök, a megfelelően rögzített hinták, forgók már sok balesetet kivédenek, a rendszeres hatósági ellenőrzés is megnyugtató, de ennek ellenére nem árt az elővigyázatosság, a szülők, pedagógusok részéről. A "hatósági megfelelőség" alapkövetelmény a játszótereken a tervezéstől a kivitelezésig, ennek köszönhetően sokkal kevesebb a baleset, nagyobb a biztonság. Manapság talán a "legallergikusabb pont" a játszótéri homokozó tisztasága. Ezeknek a homokozóknak egyszerűen nincs gazdájuk - mutat rá Szeman Györgyné, a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke, aki kisgyermekes anyaként évek óta tapasztalja, hogy a játszótéri homokozó, ahol a kisgyerek talán legtöbbet időzik, állandó fertőzésforrás. Évekkel ezelőtt éppen figyelemfelkeltés céljából hoztuk létre az alapítványt. Amíg Németországban és más fejlett országokban évente, kétévente kötelezően cserélni kell a játszótéri homokozók homokját, nálunk ezzel senki nem törődik. A hipózás és a gázlángos módszer, amelyekkel nálunk próbálkoznak, csak felületes fertőtlenítést eredményeznek. Mi megvettünk egy németországi szabadalmi eljárást, amellyel vegyszerhasználat nélkül, mobil módon teljes mértékben át lehet tisztítani a homokot. Sajnos azonban pályázati pénzeink és adományokból származó jövedelmünk nem teszik lehetővé, hogy önerőből ezt a módszert széles körben alkalmazzuk, de ahol kipróbáltuk, bevált. Nélkülözhetetlen helyszín a játszótér A játszótéri homok fertőző hatásáról Tausz doktor is meglehetősen lehangolóan beszél. Főként a házi kedvenceknek, a hobbi állatoknak, kutyáknak, macskáknak köszönhető ezeknek a homokozóknak a fertőzöttsége - állítja. Ezek az állatok leginkább a bélférgek okozta fertőzéseket terjesztik. Az egysejtű élősködő - toxoplasma - nemcsak a kisgyermekekre veszélyes, hanem a terhes nők magzatára is. A bélférgek petéi a bélsárral kerülnek a környezetbe, a kutyák száraz ürüléke, annak pora, illetve a paraziták, bolhák közvetítése révén okoznak fertőzést. Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él - közülük több százezer a fővárosban -, sok tonna kutyaürülék kerül a közterületekre, játszóterekre. A kutyaürülék, illetve annak petéket tartalmazó pora bekerül a parkokba, homokozókba. A kisgyermekek általában talajközelben játszanak, kezük, arcuk szennyeződik, olykor meg is eszik a fertőzött homokot. A kutya orsóférgének lárvája klinikailag változatos tüneteket okozhat, a hasfájástól a hányingeren át a fejfájásig, bőrkiütésig, köhögés és láz is előadódhat. A lárvák különböző szerveket támadnak meg vándorlásuk közben, leggyakoribbak a légúti bántalmak, az asztma és az idegrendszeri zavarok. Már egyetlen lárva is súlyos szemtüneteket okozhat, a közelmúltban egy kislány szeméből vettek ki több centis lárvát. A szembántalom kezdetben kancsalság, később vakság is lehet. Oda kell figyelni a galambokra is, melyeknek ürüléke papagájkórt terjeszt, tolluk pedig erősen allergizáló lehet. Mi a megoldás? Tanácsosabb elkerülni a játszótereket a gyermekekkel? Semmiképpen. A gyerek harmonikus testi-lelki fejlődése érdekében nélkülözhetetlen helyszín a játszótér. Itt ismerik meg a környezetet, a világot, a szabályokat, itt próbálják ki képességeiket és korlátaikat, itt alakulnak társas kapcsolataik. Még több korszerű, jó játszótérre lenne szükség, speciálisakra is, ahol a mozgáskorlátozott, vak vagy egyéb fogyatékkal élő kisgyermek is önbizalmat, magabiztosságot nyerne a fejlesztő eszközökön, megfelelő felügyelet mellett.
Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13581/a-jatszoterek-homokozok-veszelyei      Veszélyforrások a játszótereken Szerző: MTI-Press Játszani is engedd - József Attila sorai nem veszítettek érvényükből, mert a játék örök, ahogy a játékos kedv is az, velejárója a mindennapoknak. Gyermeköröm, felnőtt felelősség A szabadtéri játék, a játszótér különösen fontos, testet-lelket üdítő, gyereket nevelő mozgástér, a fizikai és pszichés fejlődés egyik fontos színtere, a társas kapcsolatok kialakulásának, a viselkedési és magatartási normák, életszabályok elsajátításának lehetséges területe. Ideális esetben. Csakhogy az ország több mint tízezer játszóterén az egészség és biztonság alapkövetelménye nem mindig adott és garantált. Játszóteret létrehozni, megálmodni, megtervezni, építeni, telepíteni örömteli dolog, különleges alkotás. A mai játszóterek már alig-alig őrzik a klasszikus hinta, libikóka és homokozó szinte kötelező, unalmas együttesének képét. Fantáziadús formák, korszerű anyagok, esztétikus és funkciójukban is változatos játékok várják a különböző korosztály igényeinek megfelelően a gyermekeket. A mesevárak, kötélhágcsók, a sok "testre szabott" ügyességi alkalmatosság kavalkádjában azonban ott leselkedik a veszély. Az egészség és biztonság a legfontosabb játszótéri követelmény, amelyet nem írhat felül a külcsín, és a belbecs sem - mondja meggyőződéssel Tausz István gyermek háziorvos. Hirdetés A legallergikusabb pont a homokozó tisztasága Milyen veszéllyel kell számolni a mai, modern játszótereken, amelyek már uniós szabvány szerint készülnek, és minden játék, eszköz csak szigorú előírások betartása mellett szerelhető fel? Mindennek ellenére előfordulnak balesetek - a közelmúltban is voltak példák erre -, mert a modern, mívesen megmunkált, jó anyagból készült játékok sem tartanak örökké, azokat is karban kell tartani, időnként felülvizsgálni, javítani, kicserélni - magyarázza a gyermekorvos. Higiénia és biztonság! A játszótér örömforrás a gyermek számára. Hogy mindig az maradjon, a felnőttek felelőssége. Nemcsak a szülőké, akiknek figyelniük kell a higiénés szabályok betartására, hanem a fenntartóké és üzemeltetőké is, akik a játékok épségéért, megbízhatóságáért felelnek. Ideális esetben minden játszótér őrzött, bekerített lenne, a homokozókat használat után letakarnák, gondoskodnának tisztaságukról. Ma még mindez csak óhaj, de idővel talán teljesíthető lesz. És addig? Mindenki saját felelősségére használja az egyre gyarapodó, szépülő gyerekparadicsomokat, megszívlelve a jó tanácsot: "Játszani is engedd…" Megtoldva azzal: játék közben is vigyázz rá! Milyen veszélyeket rejtenek a játszóterek?>> A rongálás, a nem rendeltetésszerű használat is sok bajt okoz. Igaz, a mai "ütésálló" talaj, a durva vascsövek helyett többnyire fából készült eszközök, a megfelelően rögzített hinták, forgók már sok balesetet kivédenek, a rendszeres hatósági ellenőrzés is megnyugtató, de ennek ellenére nem árt az elővigyázatosság, a szülők, pedagógusok részéről. A "hatósági megfelelőség" alapkövetelmény a játszótereken a tervezéstől a kivitelezésig, ennek köszönhetően sokkal kevesebb a baleset, nagyobb a biztonság. Manapság talán a "legallergikusabb pont" a játszótéri homokozó tisztasága. Ezeknek a homokozóknak egyszerűen nincs gazdájuk - mutat rá Szeman Györgyné, a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke, aki kisgyermekes anyaként évek óta tapasztalja, hogy a játszótéri homokozó, ahol a kisgyerek talán legtöbbet időzik, állandó fertőzésforrás. Évekkel ezelőtt éppen figyelemfelkeltés céljából hoztuk létre az alapítványt. Amíg Németországban és más fejlett országokban évente, kétévente kötelezően cserélni kell a játszótéri homokozók homokját, nálunk ezzel senki nem törődik. A hipózás és a gázlángos módszer, amelyekkel nálunk próbálkoznak, csak felületes fertőtlenítést eredményeznek. Mi megvettünk egy németországi szabadalmi eljárást, amellyel vegyszerhasználat nélkül, mobil módon teljes mértékben át lehet tisztítani a homokot. Sajnos azonban pályázati pénzeink és adományokból származó jövedelmünk nem teszik lehetővé, hogy önerőből ezt a módszert széles körben alkalmazzuk, de ahol kipróbáltuk, bevált. Nélkülözhetetlen helyszín a játszótér A játszótéri homok fertőző hatásáról Tausz doktor is meglehetősen lehangolóan beszél. Főként a házi kedvenceknek, a hobbi állatoknak, kutyáknak, macskáknak köszönhető ezeknek a homokozóknak a fertőzöttsége - állítja. Ezek az állatok leginkább a bélférgek okozta fertőzéseket terjesztik. Az egysejtű élősködő - toxoplasma - nemcsak a kisgyermekekre veszélyes, hanem a terhes nők magzatára is. A bélférgek petéi a bélsárral kerülnek a környezetbe, a kutyák száraz ürüléke, annak pora, illetve a paraziták, bolhák közvetítése révén okoznak fertőzést. Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él - közülük több százezer a fővárosban -, sok tonna kutyaürülék kerül a közterületekre, játszóterekre. A kutyaürülék, illetve annak petéket tartalmazó pora bekerül a parkokba, homokozókba. A kisgyermekek általában talajközelben játszanak, kezük, arcuk szennyeződik, olykor meg is eszik a fertőzött homokot. A kutya orsóférgének lárvája klinikailag változatos tüneteket okozhat, a hasfájástól a hányingeren át a fejfájásig, bőrkiütésig, köhögés és láz is előadódhat. A lárvák különböző szerveket támadnak meg vándorlásuk közben, leggyakoribbak a légúti bántalmak, az asztma és az idegrendszeri zavarok. Már egyetlen lárva is súlyos szemtüneteket okozhat, a közelmúltban egy kislány szeméből vettek ki több centis lárvát. A szembántalom kezdetben kancsalság, később vakság is lehet. Oda kell figyelni a galambokra is, melyeknek ürüléke papagájkórt terjeszt, tolluk pedig erősen allergizáló lehet. Mi a megoldás? Tanácsosabb elkerülni a játszótereket a gyermekekkel? Semmiképpen. A gyerek harmonikus testi-lelki fejlődése érdekében nélkülözhetetlen helyszín a játszótér. Itt ismerik meg a környezetet, a világot, a szabályokat, itt próbálják ki képességeiket és korlátaikat, itt alakulnak társas kapcsolataik. Még több korszerű, jó játszótérre lenne szükség, speciálisakra is, ahol a mozgáskorlátozott, vak vagy egyéb fogyatékkal élő kisgyermek is önbizalmat, magabiztosságot nyerne a fejlesztő eszközökön, megfelelő felügyelet mellett.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13581/a-jatszoterek-homokozok-veszelyeiVeszélyforrások a játszótereken Szerző: MTI-Press Játszani is engedd - József Attila sorai nem veszítettek érvényükből, mert a játék örök, ahogy a játékos kedv is az, velejárója a mindennapoknak. Gyermeköröm, felnőtt felelősség A szabadtéri játék, a játszótér különösen fontos, testet-lelket üdítő, gyereket nevelő mozgástér, a fizikai és pszichés fejlődés egyik fontos színtere, a társas kapcsolatok kialakulásának, a viselkedési és magatartási normák, életszabályok elsajátításának lehetséges területe. Ideális esetben. Csakhogy az ország több mint tízezer játszóterén az egészség és biztonság alapkövetelménye nem mindig adott és garantált. Játszóteret létrehozni, megálmodni, megtervezni, építeni, telepíteni örömteli dolog, különleges alkotás. A mai játszóterek már alig-alig őrzik a klasszikus hinta, libikóka és homokozó szinte kötelező, unalmas együttesének képét. Fantáziadús formák, korszerű anyagok, esztétikus és funkciójukban is változatos játékok várják a különböző korosztály igényeinek megfelelően a gyermekeket. A mesevárak, kötélhágcsók, a sok "testre szabott" ügyességi alkalmatosság kavalkádjában azonban ott leselkedik a veszély. Az egészség és biztonság a legfontosabb játszótéri követelmény, amelyet nem írhat felül a külcsín, és a belbecs sem - mondja meggyőződéssel Tausz István gyermek háziorvos. Hirdetés A legallergikusabb pont a homokozó tisztasága Milyen veszéllyel kell számolni a mai, modern játszótereken, amelyek már uniós szabvány szerint készülnek, és minden játék, eszköz csak szigorú előírások betartása mellett szerelhető fel? Mindennek ellenére előfordulnak balesetek - a közelmúltban is voltak példák erre -, mert a modern, mívesen megmunkált, jó anyagból készült játékok sem tartanak örökké, azokat is karban kell tartani, időnként felülvizsgálni, javítani, kicserélni - magyarázza a gyermekorvos. Higiénia és biztonság! A játszótér örömforrás a gyermek számára. Hogy mindig az maradjon, a felnőttek felelőssége. Nemcsak a szülőké, akiknek figyelniük kell a higiénés szabályok betartására, hanem a fenntartóké és üzemeltetőké is, akik a játékok épségéért, megbízhatóságáért felelnek. Ideális esetben minden játszótér őrzött, bekerített lenne, a homokozókat használat után letakarnák, gondoskodnának tisztaságukról. Ma még mindez csak óhaj, de idővel talán teljesíthető lesz. És addig? Mindenki saját felelősségére használja az egyre gyarapodó, szépülő gyerekparadicsomokat, megszívlelve a jó tanácsot: "Játszani is engedd…" Megtoldva azzal: játék közben is vigyázz rá! Milyen veszélyeket rejtenek a játszóterek?>> A rongálás, a nem rendeltetésszerű használat is sok bajt okoz. Igaz, a mai "ütésálló" talaj, a durva vascsövek helyett többnyire fából készült eszközök, a megfelelően rögzített hinták, forgók már sok balesetet kivédenek, a rendszeres hatósági ellenőrzés is megnyugtató, de ennek ellenére nem árt az elővigyázatosság, a szülők, pedagógusok részéről. A "hatósági megfelelőség" alapkövetelmény a játszótereken a tervezéstől a kivitelezésig, ennek köszönhetően sokkal kevesebb a baleset, nagyobb a biztonság. Manapság talán a "legallergikusabb pont" a játszótéri homokozó tisztasága. Ezeknek a homokozóknak egyszerűen nincs gazdájuk - mutat rá Szeman Györgyné, a Tiszta Homokozóért Alapítvány elnöke, aki kisgyermekes anyaként évek óta tapasztalja, hogy a játszótéri homokozó, ahol a kisgyerek talán legtöbbet időzik, állandó fertőzésforrás. Évekkel ezelőtt éppen figyelemfelkeltés céljából hoztuk létre az alapítványt. Amíg Németországban és más fejlett országokban évente, kétévente kötelezően cserélni kell a játszótéri homokozók homokját, nálunk ezzel senki nem törődik. A hipózás és a gázlángos módszer, amelyekkel nálunk próbálkoznak, csak felületes fertőtlenítést eredményeznek. Mi megvettünk egy németországi szabadalmi eljárást, amellyel vegyszerhasználat nélkül, mobil módon teljes mértékben át lehet tisztítani a homokot. Sajnos azonban pályázati pénzeink és adományokból származó jövedelmünk nem teszik lehetővé, hogy önerőből ezt a módszert széles körben alkalmazzuk, de ahol kipróbáltuk, bevált. Nélkülözhetetlen helyszín a játszótér A játszótéri homok fertőző hatásáról Tausz doktor is meglehetősen lehangolóan beszél. Főként a házi kedvenceknek, a hobbi állatoknak, kutyáknak, macskáknak köszönhető ezeknek a homokozóknak a fertőzöttsége - állítja. Ezek az állatok leginkább a bélférgek okozta fertőzéseket terjesztik. Az egysejtű élősködő - toxoplasma - nemcsak a kisgyermekekre veszélyes, hanem a terhes nők magzatára is. A bélférgek petéi a bélsárral kerülnek a környezetbe, a kutyák száraz ürüléke, annak pora, illetve a paraziták, bolhák közvetítése révén okoznak fertőzést. Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él - közülük több százezer a fővárosban -, sok tonna kutyaürülék kerül a közterületekre, játszóterekre. A kutyaürülék, illetve annak petéket tartalmazó pora bekerül a parkokba, homokozókba. A kisgyermekek általában talajközelben játszanak, kezük, arcuk szennyeződik, olykor meg is eszik a fertőzött homokot. A kutya orsóférgének lárvája klinikailag változatos tüneteket okozhat, a hasfájástól a hányingeren át a fejfájásig, bőrkiütésig, köhögés és láz is előadódhat. A lárvák különböző szerveket támadnak meg vándorlásuk közben, leggyakoribbak a légúti bántalmak, az asztma és az idegrendszeri zavarok. Már egyetlen lárva is súlyos szemtüneteket okozhat, a közelmúltban egy kislány szeméből vettek ki több centis lárvát. A szembántalom kezdetben kancsalság, később vakság is lehet. Oda kell figyelni a galambokra is, melyeknek ürüléke papagájkórt terjeszt, tolluk pedig erősen allergizáló lehet. Mi a megoldás? Tanácsosabb elkerülni a játszótereket a gyermekekkel? Semmiképpen. A gyerek harmonikus testi-lelki fejlődése érdekében nélkülözhetetlen helyszín a játszótér. Itt ismerik meg a környezetet, a világot, a szabályokat, itt próbálják ki képességeiket és korlátaikat, itt alakulnak társas kapcsolataik. Még több korszerű, jó játszótérre lenne szükség, speciálisakra is, ahol a mozgáskorlátozott, vak vagy egyéb fogyatékkal élő kisgyermek is önbizalmat, magabiztosságot nyerne a fejlesztő eszközökön, megfelelő felügyelet mellett.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13581/a-jatszoterek-homokozok-veszelyei
#1 Dr.BauerBela