Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2018. augusztus 18., szombat

STURGE-WEBER SZINDRÓMA


A Sturge-Weber syndroma a bőrön (arc, törzs) mutatkozó, kiterjedt élénk-piros színű "tűzfoltok" által jellemzett kórkép. Egyidejűleg a központi idegrendszer bizonyos területein is előfordulhat hasonló elváltozás, ami idegrendszeri szövődményeket, görcsöket okozhat. Ritkán szájnyálka-tünetek és az íny elváltozásai is kísérhetik.
A bőrjelenségek jellegzetesek, ennek alapján általában klinikailag diagnosztizálható, ezt követően pedig az esetleges idegrendszeri eltéréseket kell kutatni. Ehhez pedig rendszeres gondozás, klinikai és képalkotó vizsgálatok szükségesek.


#1 Dr.BauerBela

NEUROFIBROMATOZIS/RECKLINGHAUZEN BETEGSÉG*


#1 Dr.BauerBela

DUCHENNE BETEGSÉG-PROGRESZIV IZOM DISZTRÓFIA

VEZETŐ TÜNET-A GYERMEK FELÁLLÁSKOR SAJÁT TESTÉN KAPASZKODIK FEL.

#1 Dr.BauerBela

HIDEGHATÁSRA BEKÖVETKEZŐ ARCIDEG BÉNULÁS/FACIÁLIS PAREZIS A FRIGORE/


#1 Dr.BauerBela

2018. augusztus 17., péntek

DOWN SZINDRÓMA CSECSEM-ŐNÉLELLEGZETES HARÁNTBARÁZDA A GYERMEK TENYERÉN,ŐNÉL




#1 Dr.BauerBela

3 súlyos magatartászavar okai
Hogyan kezeld?
Ha porontyod hevesebb vagy éppen tartózkodóbb az átlagnál, ne intézd el azzal, hogy kicsit más. Derítsd ki az okokat!


A gyermekkori magatartászavarok igen változatos formát ölthetnek: akad olyan apróság, aki durván viselkedik a társaival, míg mások éppen elhúzódnak a többiektől, és kóros magányba menekülnek. A kicsi alapvető személyisége is hatással van arra, hogy társaságibb, határozottabb vagy magányosabb típus, ugyanakkor ügyelned kell arra, hogy felismerd a kóros szélsőségeket!

A magatartászavarok hátterében ugyanis sokszor kezelhető okok állnak, melyekre a gyerek éppen az átlagostól eltérő viselkedésével próbálja meg felhívni figyelmedet. Számos szakember szerint a genetikának is meghatározó szerepe van abban, hogy egy csemete milyen problémákra lesz hajlamos később, azonban a legtöbb esetben a neveltetésnek és a lelki okoknak sokkal nagyobb jelentőségük van.
Tudd meg, milyen kezelhető problémák állhatnak a háttérben, és ne csak legyints arra, ha a gyerek magatartása kettes!

Agresszió

Az agresszív viselkedés kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, de a környezet a meghatározóbb. A legfontosabb a korai fejlődés szakasza, vagyis a gyermek első két éve. Sokszor mondják, hogy a kicsi azt csinálja, amit a családban lát, azonban nem csak az számít, ahogy a körülötte élők viselkednek. A bizonytalanságérzet, a szeretethiány és még számos negatív érzelmi élmény lehet az apróságra káros hatással, minek következtében felhalmozódik benne a feszültség, amit agresszióval vezethet le.
A pszichológiai kutatások során megfigyelték, hogy nagyon sokat számít a korai fejlődési szakaszban az anya közelsége: ha tehát kevesebbet ölelgeted, szeretgeted gyermekedet babaként, felnőttkorára agresszívabb lehet. Sokan nehezen élik meg az új kistestvér érkezését is.

A legtöbb szülő egészen addig nem hibázik, amíg a gyerkőc részéről nem tapasztalja az erőszakos viselkedés első jeleit, ám ekkor úgy gondolja, hogy az oviban verekedő csemete megérdemli, hogy a többiek ellássák a baját. Ez azonban nem a rossz cselekedet méltó jutalma, minek hatására megtanulja a kicsi, hogyan kell viselkedni: ha ő agresszívan viszonyul hozzád, csak higgadt magyarázattal értetheted meg vele, hogy a pofozkodás nem jó dolog.
A szeretetet sosem késő bepótolni, de neked is nehéz lehet közeledned csemetéd felé, ha ő minden gesztusodra negatívan reagál. Amennyiben úgy érzed, viselkedésének mélyebb, érzelmi okai lehetnek, fordulj pszichológushoz, azonban fontos, hogy te is nyitott legyél a megoldásokra!
Fontos!
A családi közeg mellett napjainkban a média is egyre nagyobb szerepet játszik az agresszív viselkedés kialakulásában. Nem feltétlenül az agresszív képek jelentik a legnagyobb veszélyt, hiszen a kicsi szempontjából az a fontos, milyen közegben találkozik ezekkel. Éppen ezért csak az életkorának megfelelő műsorokat engedd neki nézni, és lehetőség szerint legyél vele te is, hogy magyarázataiddal érthetővé tedd az eseményeket.

Passzív magatartás

Ha gyermeked sem az oviban, sem otthon nem akar részt venni a közösségi életben, azt ne csak egyszerű hóbortnak vagy lázadásnak tekintsd.
Bár lehet valaki egyszerűen tartózkodóbb temperamentumú, amikor a passzivitás szélsőségesen erőteljessé válik, jobb, ha felkutatod a lehetséges okokat.
Sokszor csak arról van szó, hogy a gyerek lemásolja a szülői életmódot, és nem hajlandó változatosabb tevékenységeket űzni, mint amit tőletek otthon lát. Amennyiben azonban igyekszel jó példát mutatni, csemetéd mégsem hajlandó kinyitni a szobája ajtaját, valószínűleg az állhat a háttérben, hogy elhanyagolva érzi magát, és nincs önbizalma. Akkor se intézd el a problémát egyetlen legyintéssel, ha a kicsi kamaszéveinek közelében jár, hiszen lehet, hogy akár egy iskola- vagy oviváltás is segíthetne a dolgon.
Könnyen lehet ugyanis, hogy a tanárok vagy a nevelők nem megfelelő hozzáállása vagy túlzott szigora vette el a kedvét és önbizalmát, de nem biztos, hogy a probléma forrását házon kívül kell keresned.
Amennyiben ugyanis sokszor türelmetlenül kezeled a kicsi kudarcait, és gyerek létére elvárod tőle, hogy napközben tökéletesen teljesítsen, délután pedig magánórákra járjon, nem csoda, ha elveszti a motivációját, ezzel együtt az önbizalmát.
A passzív magatartás akár a depresszió figyelmeztető jele is lehet. Ne vedd félvállról a tüneteket, és ismerd fel, ha a gyermeknek szakember segítségére van szüksége. Ha nem tudod, milyen jelei lehetnek a gyerekkori depressziónak, olvasd el cikkünket!

Hiperaktivitás szindróma

Ez a viselkedészavar vezethető vissza a legegyértelműbben genetikai okokra. A hiperaktív gyerekeknél megfigyelhető, hogy már csecsemőként problémásabbak a többieknél, és a síró babát sokszor az anya sem tudja megnyugtatni. Óvodáskorban azt a gyereket nevezik hiperaktívnak, aki állandóan céltalanul rohangál, mindig mozog, képtelen összpontosítani, illetve keveset és nyugtalanul alszik.
Ezek a tünetek iskoláskorra is megmaradnak, és később is jellemző lehet, hogy a gyerek nem tudja a saját napirendjét kialakítani és betartani. A szindróma nagyban összefügg az öröklött temperamentummal, de egyes enyhe idegrendszeri károsodások is állhatnak a hátterében. A koraszülöttek, illetve azok, akiknél a világra jövetelkor vagy később agyi oxigénhiányos állapot lépett fel, nagyobb valószínűséggel lesznek később hiperaktívak.
A környezeti hatások is nagy szerepet játszanak ugyanakkor a magatartászavar kialakulásában, az érzékenyebb idegrendszerű apróságok ugyanis intenzívebben reagálnak az ismétlődő stresszhatásokra, melyek a közösségben vagy otthon érik őket. Sok esetben kimutathatóak a korai anya-gyerek kapcsolat zavarai, de a következetlen nevelési eszközök is rossz hatással lehetnek a gyerekre.
Erősebb, átmeneti stresszhelyzet hatására azonban egészséges gyerek is mutathat hasonló tüneteket, de ezek rövid ideig tartanak. #1 Dr.BauerBela

A magatartászavar különböző formái

A magatartászavar különböző formái

A magatartászavarok megjelenési formái és okai változatos képet mutatnak. A BNO szerint az érzelmi és akarati élet zavarainak, magatartászavaroknak a következő főbb formái lehetnek:

  • Hiperkinetikus zavarokAz első öt évben kialakuló tünetegyüttes, amelyet a tevékenységek közötti csapongás, a figyelmetlenség, az impulzivitás, a meggondolatlanság, a szabályok gyakori megszegése jellemez. Gyakori a nyelvi és motoros képességek fejlődésének zavara. Társuló tünetként jelentkezhet pl. aszociális viselkedés, csökkent éntudat.
  • Viselkedési zavarokJellemzője a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartásséma. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól. A szociális elvárásokat megszegi, nem követi a szabályokat, a társakkal, állatokkal, tárgyakkal való durva bánásmód, rombolás, hazudozás, lopás, valamint gyakori és súlyos indulatkitörés, szófogadatlanság jellemzi.
  • Kevert magatartási és emocionális zavarokA meglévő agresszív, disszociális vagy kihívó magatartáshoz depresszió, szorongás vagy más emocionális zavar társul.
  • Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarokA normális fejlődés eltúlzott formáinak tekinthetők. Szokatlanul erős szorongás jelentkezik, és ez tovább tart, mint a szeparációs szorongást jellemző életkor. A viselkedési tüneteket a szorongás kirobbanásának, felszínre törésének visszafojtása okozza. Ide tartozik a szeparációs szorongás, fóbiás szorongás, a szociális szorongás. Következménye a szociális funkciók jellegzetes zavara pl. erős stressz az otthontól, személyektől, tárgyaktól való elváláskor, túlzott aggódás a szeretett személy, tárgy elvesztésétől.
  • A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavaraiIgen heterogén csoport, melynek közös jellemzője a szociális funkciók rendellenessége, ugyanakkor más fejlődési terület zavara nem társul hozzá. Leggyakrabban a környezeti zavarok vagy depriváció húzódik a háttérben.
  • Tic-zavarokA tic egy önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos, motoros mozgás vagy hangformálás pl. huhogás szerű hangadás, bizonyos szavak céltalan ismételgetése. Váratlanul és hirtelen, minden előjel nélkül jelentkezik. A stressz fokozza a tüneteket.
#1 Dr.BauerBela

Magatartászavar és beilleszkedési zavarok

Magatartászavar és beilleszkedési zavarok

A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek. Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében. Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelő anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erőszak, hospitalizáció stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelőek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerű bűnözés a családban. Problémát okozhat, főleg kamaszkorban a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bűnbakképzés vagy az ellenállás.

A magatartászavarok kezelése:

  • Természetesen a kezelésnek igazodnia kell a magatartászavar okához. Az idegrendszer éretlensége következtében közvetlenül kialakuló magatartászavar jól kezelhető mozgásterápiával.
  • A mozgásterápia szintén célravezető lehet, ha a magatartászavar másodlagos tünetként alakul ki, ráépül a tanulási nehézségekre. Ilyenkor, mivel egyre könnyebbé válik a tanulás, egyre kevesebb kudarc éri a gyereket, a problémát kiváltó ok szűnik meg. A sikerélmények hatására lassan megváltozik a viselkedés is, enyhülnek a magatartási tünetek. Ebben az esetben célravezetők lehetnek a különböző stresszoldó technikák is, amelyek segítenek feldolgozni a korábbi kudarcok hatásait és ezáltal meggyorsítják a viselkedésben bekövetkező pozitív változásokat.
  • A családi szocializáció problémáit, a korai negatív tapasztalatok hatásait szintén jól enyhíthetjük a stresszoldó technikák segítségével. Bizonyos esetekben célravezető lehet a családterápia vagy a gyermek egyéni pszichoterápiája.
  • A család által közvetített negatív normarendszert, a kortárs csoport káros hatásait illetve bizonyos esetekben a családi szocializáció problémáit is enyhíthetjük azzal, ha megtanítjuk a gyerekeket, hogyan kezeljék konfliktusaikat, fejlesztjük empátiás készségüket és segítjük őket abban, hogy kialakuljon a felelősségérzetük, megtanuljanak szembenézni problémáikkal.
  • A csoportdinamikai jelenségek kezelése megtanulható.

A BEILLESZKEDÉSI ZAVAROKRÓL…

Karaktervonásokból adódó beilleszkedési nehézségek
A gyerekek meghatározott karaktervonásokkal születnek, melyek a környezet és tapasztalatok hatására némiképp módosulhatnak, de lényegileg lassan változnak. A karaktervonások egymástól függetlenek és egy adott kombináció jellemző az adott emberre. Bizonyos esetekben olyan kombináció jellemezhet egy embert, amely a környezethez való alkalmazkodást nehézzé teszi. Thomas és Chess alapos vizsgálataik eredményeképpen azt állítják, hogy a fiú gyerekek egy negyede ún. "nehéz gyerek". A "nehéz gyerekek" lassan alkalmazkodnak az új helyzethez, alacsony az ingerküszöbük, nagy intenzitású reakciókat adnak, magas az aktivitás szintjük és nehezen alakul ki a biológiai ritmusuk. Egy "nehéz" gyerek az iskolában gátlástalanul üvölt, ha elkeseredik, dühében őrjöng, és ha vidám akkor kontrollálhatatlan. Az iskolai programban történő legapróbb változás is kiborítja és munkaképtelenné teszi. Ő mindig alkalmatlan időben akar enni vagy WC-re menni.
Szociális izoláció
Magyarországon a gyerekek többsége jár óvodába, de nem mindenki. Sokan be vannak íratva, de gyakori betegségek, a kistestvér születése miatt vagy egyéb okokból a gyerek többet van otthon, mint óvodában. Vannak gyerekek, akiknek nincs testvérük, és vannak akiket egy szülő nevel. Sok család nem tartja a kapcsolatot a rokonsággal, sok helyen a szülők elfoglaltsága miatt nem tartanak baráti kapcsolatokat. Ezek a gyerekek a legtöbb időt szüleik társaságában töltik. A szülőkkel vannak otthon, a szülők szervezik a programokat, a szülők viszik őket a játszótérre és a szülők oldják meg a gyerek konfliktusait, ha mégis kapcsolatba lépne a gyerek valakivel.

Ezek a gyerekek az iskolában kerülnek először olyan helyzetbe, amikor nem tudják kiharcolni az otthonmaradást és nincs ott a szülő, hogy a problémáját elrendezze helyette. Az ilyen gyereknek hiányoznak azok a szociális készségei, amelyekkel képes lenne életkorának megfelelő módon kapcsolatot kezdeményezni, a másik gyerek közeledésére adekvát módon reagálni, jogait érvényesíteni vagy konfliktusait kezelni. Az iskolában ezek a gyerekek infantilisen bohóckodnak, lökdösik vagy puszilgatják társaikat. Máskor ajándékokkal halmozzák el őket. Ha sérelem éri őket tehetetlenül sírnak, kiabálnak, esetleg eldobálják a másik dolgait vagy folyton árulkodnak és örökké a tanító nyakán lógnak. A kislányok gyakran stréberek, szajkózzák a tanító mondatait, nevelik a társaikat.

Alulszocializált gyerek
Ebben az esetben egyszerű azt mondani, hogy a szülő elhanyagolja a gyerekét és sajnos van ilyen. Az esetek többségében azonban nem egészen ez a helyzet. Sok esetben a szülő törődik a gyerekkel a maga módján, de pl. nagyon nehéz életfeltételek között él a család és a megélhetés gondjai kötik le a szülő erejét, különösen ha sok gyerek is van. Más esetekben a szülő maga is alulszocializált, azaz nem ismeri, nem volt módja elsajátítani azokat az együttélési normákat, melyeket mi természetesnek veszünk és természetesként várunk el mindenkitől. Az is előfordul, hogy olyan értékrendet követ a család, mely a mi számunkra idegen. Ezek a gyerekek nem követik az udvariasság szabályait. Nem köszönnek, nem kérnek, gyakran impulzívak és önfejűek. Vélt sérelmeiket azonnal megtorolják, sokszor csúnyán beszélnek, nem disztingválnak, társaikat megfélemlítik, dominanciájuk érvényesítése miatt gyakran keverednek verekedésbe.

A traumán átesett és/vagy érzelemzavarban szenvedő gyerek
Az ilyen gyerek sokféle tünetet produkálhat, pl. bepisil, esetleg bekakil, tikkel, szorong, fóbiája van, kényszer-rögeszmés tüneteket mutat, gyakran fáj a feje, hasa, általában rosszkedvű, lehangolt vagy ellenkezőleg motorosan nagyon nyugtalan, órán elálmodozik, teljesítménye hullámzó, nem igazán érdekli a tanulás, tehernek érzi, fáradságra panaszkodik.

Az észlelési zavarban vagy részképességzavarban szenvedő gyerek
A részképességzavarban szenvedő gyerekek többsége úgy kezdi az iskolát mint társaik. Problémáik az idő előrehaladtával fokozatosan alakulnak ki és válnak egyre súlyosabbá. Pl. lelkesen elkezdenek olvasni tanulni, és bár egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek az eredmények, a sikerek csak nem következnek be. Minél értelmesebb a gyerek, annál hamarabb észreveszi, hogy sokkal nagyobb energia befektetés mellett is egyre jobban lemarad társaitól, a szülők és a pedagógus is csak szidják és büntetik. Ekkor kezd a gyerek az iskolában bohóckodni és otthon egyre nagyobb ellenállást tanúsítani a tanulással szemben. Ilyenkor persze, azt mondják neki, hogy ez azért van, mert ő nem jól csinálta. Egy idő után elkeseredik, becsapva érzi magát, dühöng és minden módon meg fogja tagadni a munkát. Hogy ez milyen személyiség romboló hatású talán nem kell külön elmondani. Nagyon sok értelmes, tehetséges ember kedve ment el a tanulástól egész életére ilyen tapasztalatok hatására.

Figyelemzavar, mozgászavar, tanulászavar
A mozgásos nyugtalanságot, hiperaktivitást, figyelemzavart a szakirodalom sokféle elnevezéssel jelöli. Az angol nyelvű szakirodalomban többnyire hiperaktivitással társuló figyelemzavarról beszélnek, és ADHD-val rövidítik. A rövidítés az Attention Deficit with Hyperactive Disorder szavak első betűiből áll. Találkozni még az MCD, HAHAS, vagy POS rövidítéssel is. Ennek a tünetcsoportnak létezik egy másik elnevezése is: fimóta, ami a figyelemzavar - mozgászavar -tanulászavar szavakból adódik.
A fimóta tünetegyüttes egy biológiai probléma mely a viselkedésszabályozás zavarát a viselkedési kontroll kialakulásának nehézségét jelenti. Speciális probléma melynek sajátos jellemzői hosszú ideig megmutatkoznak a gyereknél. Ezek a gyerekek nagyon értelmesek, sok pozitív tulajdonsággal rendelkeznek. Többségük normál általános iskolai feltételek mellett tanítható, de a pedagógus akkor lesz igazán eredményes, ha ismeri és tudomásul veszi a gyerek problémáját.

A fimóta tüneteknek négy alapvető fajtája van:
1) probléma a figyelem fenntartásával vagy koncentrálásával
2) hirtelenség, szertelenség - gondolkodás nélküli cselekvés (impulzivitás)
3) probléma a mozgás mennyiségével - a helyzethez és életkorához képest túl sokat mozog
4) a szabályokkal, utasításokkal szembeni ellenállás
A tanulászavar az alapprobléma következményeként jelenik meg. Nem szabad összetéveszteni a speciális tanulási problémával, mely társul tünetként a fimotáknál is megjelenhet.

Ál-fimóták
A nyugtalanság és figyelemzavar sok tünetét előidézhetik egészen más jellegű problémák. Nem ritka például, hogy a gyermek nyugtalanságát egy még észre nem vett érzékszervi károsodás okozza, például enyhén nagyothalló. Beszédmegértési zavart okozhat a túl nagy orrmandula. A gyerek észlelési zavara miatt nem érti pontosan a tanárt, értelmes gyerek lévén viszont inkább vállalja, hogy rossz vagy vagány, mintsem hogy butának nézzék.

A speciális tanulási zavarok is okozhatnak másodlagosan fimóta tüneteket. Például még mostanában is előfordul, hogy egy értelmes, jó tanuló, de nehezen olvasó (enyhén dyslexiás) gyereket a tanító néni megszégyenít azzal, hogy a többiek előtt hangos olvasásra kényszeríti. Ebben a helyzetben a gyerek számára menekülés, és az önbecsülés megőrzésének eszköze lehet, ha bohóckodásával eléri, hogy kiküldjék az osztályból. A gyerek tehát fimóta tüneteket produkál, de ez csak eszköz arra, hogy egyéb problémáját leplezze. A kisiskoláskorra jellemző, hogy motoros nyugtalanság és figyelemzavar köntösében mutatkozhat az érzelmi zavar, a depresszió is.

Oppoziciós zavar (kihívó ellenkezés)
Jellemzője a tartósan negativisztikus, ellenkező, támadó ellenséges, provokatív és indulatos viselkedés. Ebbe a csoportba 10 éven aluli gyerekek tartoznak, akik garázda, agresszív vagy disszociális viselkedés extrémebb formáit nem követik el. Nagy vonalakban ezek azok a viselkedési problémák, melyek a leggyakrabban jelentkeznek a kisiskolásoknál és a pedagógus számára nehézséget jelenthetnek. A felsoroltak között vannak olyanok melyek egy életre kihatnak pl. karaktervonások, mások hosszú évekre előre jelzik a problémát pl. fimota tünetcsoport és vannak átmeneti nehézségek pl. érzelem vagy észlelési zavar. A fent ismertetett tünetcsoportok mindegyike rendezhető. Erre annál több esély van, minél előbb kerül a gyerek szakemberhez. A pontos diagnózis határozza meg a beavatkozás, a segítségadás módját.

Több, mint 200

#1 Dr.BauerBela

2018. augusztus 16., csütörtök

CSÜNGÁ ÉS ÖSSZENŐTT SZEMHÉJ











#1 Dr.BauerBela

Bronchiolitis tünetei és kezelése gyerekeknél


A hörgőcskegyulladás (bronchiolitis) csecsemők és kisdedek alsóbb légutainak gyulladásos, ragályos vírusfertőzése, mely a kórházi kezelések egyik leggyakoribb oka. Hogyan előzhető meg, vagy ha már baj van, miként lehet gyorsítani a gyógyulást?

Mi a bronchiolitis?

Bronchilolitis során a légút nyálkahártyája megduzzad, emiatt a levegő ki- és beáramlása akadályoztatottá válik a tüdőben. A fertőzés az alsó légutakat betegíti meg, a tüdő hörgőiből leágazó hörgőcskék (a 2 milliméternél kisebb légutak) gyulladását jelenti.
Nem keverendő a bronchitisszel, mely a hörgő gyulladását jelenti, egy kis latinnal könnyebb megérteni: a hörgő=bronchus, hörgőcske=bronchiolus, hörghurut (hörgőgyulladás)=bronchitis, hörgőcskegyulladás=bronchiolitis.

A bronchiolitis előfordulása, okai

Leggyakrabban a respiratory syncytial virus (RSV) okozza (a hörgőcskegyulladásos esetek több, mint felében), de néha más vírusok (influenzavírus, parainfluenza, adenovírus, coronavírus, humán metapneumovírus) állnak a betegség hátterében. Statisztikai tény, hogy a babák harmada átesik az RSV-fertőzésen még egyéves kora előtt. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed (köhögéssel, tüsszentéssel, sőt nevetéssel), illetve a meg nem mosott, összeprüszkölt kéz által érintett tárgyak felületéről is összeszedheti bárki. A kórokozók két órán át életképesek szabad levegőn is.
Azon túl, hogy a bronchiolitis szezonálisan télen és tavasszal gyakoribb, jellemzően a 18 hónapnál fiatalabbak, de leggyakrabban hat hónapnál fiatalabb csecsemők betegsége októbertől márciusig. Nem véletlenül: az ő légutaik még olyan szűkek, hogy egészen kicsi duzzanat, odagyűlő váladék is akadályozottá teheti bennük a levegő áramlását. Az is elmondható, hogy a fiúk valamivel gyakrabban betegszenek meg. Hajlamosító tényező ezen felül a dohányfüst, a közösség (bölcsőde, óvoda, vagy az ezekbe járó nagyobb testvér, aki hozza-viszi a kórokozókat), a tápszeres táplálás, a koraszülöttség (főleg azok, akiknek légzési problémáik is voltak), a veleszületett szív- vagy légzőszerveket érintő betegség és az alultápláltság. Hasonlóan nagy rizikófaktor, ha a gyermek rossz szociális körülmények között él, vagy ha valamilyen betegség, esetleg gyógyszer szedése miatt legyengült az immunrendszere.

A bronchiolitis tünetei

A betegség lappangási ideje néhány naptól egy hétig terjedhet, attól függően, hogy mely kórokozó váltotta ki a tüneteket. A hörgőcskegyulladás a megfázás tüneteivel indul az első pár napban, így jelentkezik a klasszikus, vizes orrfolyás, a tüsszögés, a hőemelkedés, emellett az étvágytalanság, a bágyadtság, majd az ingerlékenység is. A száraz köhögés egyre súlyosbodik (szaporább, erőlködő, esetleg sípoló hanggal jár), majd a láz mellett táplálási nehezítettségre, szapora szívműködésre lesz figyelmes a szülő. Ritkán hányás, illetve középfülgyulladás is felléphet. Az állapot gyorsan súlyosbodhat. A bronchiolitis csúcsa a 2-3. napon van, és a 7-12. nap környékén jön a javulás. Azoknál a gyermekeknél, akiknek egyéb alapbetegség is van, a vezető tünetek (köhögés, zihálás) sajnos hetekig elhúzódhatnak.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb gyermek tünetei relatíve enyhék, de a csecsemők súlyosabb állapotúak lehetnek, az oxigénhiánytól néha akár el is kékülhetnek, a gyors légzés pedig ivási nehézséghez vezet, ami kiszáradással járhat, ugyanis a szapora légzéssel értelemszerűen nő a folyadékveszteség is (a kevesebb nedves pelus, vagy szobatisztaság esetén az egész nap nem vagy alig pisilő gyermek intő jel, akár a kiszáradt ajkak és bőr). A bágyadt, tónustalan gyermek és a cianózis (legtöbbször az ajkakon, illetve a körmökön érhető tetten, az oxigénhiány következtében jelentkező, kékes elszíneződés) azonnali orvosi ellátást igényel, mi több, mentőt kell hívni!
Ugyancsak orvost kíván, ha a hörgőcskegyulladással küzdő kicsi légzése nehezítetté, erőlködővé válik, szaporább lesz (percenként 30 légvétel körül, vagy annál is több, féléves kor után), és sípoló hanggal társul, vagy mellkasi behúzódásokat veszünk észre! Szív- vagy tüdőbeteg, illetve immunhiányos gyermekeket a betegség kezdeti tüneteivel már kórházba kell vinni, nem kell/szabad megvárni, míg súlyosbodik, ugyanis az említett betegek sokkal könnyebben kerülnek súlyos állapotba a hörgőcskegyulladás eredményeképpen.

A bronchiolitis diagnózisa, kezelése

A hörgőcskegyulladás könnyen diagnosztizálható a szülő kikérdezése után, és az egyszerű fizikális vizsgálatok sora is elég a gyermekgyógyász szakembernek, melynek legfőbb eleme a sztetoszkópos meghallgatás. Más betegségek kizárására és a diagnózis pontosítására szükség lehet:
- mellkasröntgenre (a tüdőgyulladás gyanújának kizárása okán),
- vérvizsgálatra (elsősorban a fehérvérsejtek száma a fontos, illetve azt is segíthet kideríteni, hogy csökkent-e az oxigén szintje a gyermek vérében),
- szerológiára, hogy kiderüljön, melyik vírus ellen képződik ellenanyag,
- pulzoximetriára (az artériás vér oxigénszintjének monitorozása).
Specifikus kezelés nem létezik a bronchiolitisre, a szervezet szépen lassan magától győzi le a kórokozót, és általában otthon is átvészelhető a betegség, 3-5 nap alatt.
A kórházban a kezelés során biztosítják a megfelelő folyadékbevitelt (intravénás úton, infúzió formájában), az oxigénellátást (maszkkal vagy garatszondával), és hatékony és gyakori orrszívással, illetve párásítással (hideg, párás levegő belégzése) segítik a váladék ürülését. A légzés támogatásához olykor lélegeztetőgépre is szükség lehet.
Előfordul, hogy különféle hörgőtágító gyógyszereket is rendelnek, melyeket inhalálva kap a kis beteg. Az oxigénszintet az ujjra, lábujjra vagy fülcimpára erősített érzékelővel figyelik. Az antibiotikumok ez esetben nem hatékonyak, adásuk felesleges, lévén vírusok állnak a kórkép mögött. Csak akkor lehet jelentőségük, ha felmerül a bakteriális fertőzés eshetősége, például tüdőgyulladás esetében.
Megnyugtató tény, hogy megfelelő intézményi ápolás mellett a hörgőcskegyulladás miatti halálozás esélye igen kicsi, még a kórházi kezelésre szoruló gyermekek esetében is.
Megfigyelték azt is, hogy azok között a gyermekek között, akik átestek a bronchiolitisen, gyakrabban alakul ki később asztma is.
Az RSV ellen nem alakul ki természetes védettség, ezért meg kell említeni, hogy létezik már átmeneti védekezés is ellene: a gyermek az RSV elleni ellenanyagot megkaphatja oltás formájában. A vakcina egy hónapig ad védettséget, így fontos, hogy novembertől márciusig minden hónapban megkapja a kicsi. Csak nagyon súlyos állapotú koraszülöttek kapják meg az amúgy nagyon drága oltást.

Hasznos információk a bronchiolitisről

Semmiképpen ne dohányozzon senki a beteggel egy légtérben, és biztosítsd a megfelelő páratartalmat a helyiségben, ahol tartózkodik. Ehhez ideális a párásító, de akár a meleg radiátorra tett vizes törülköző is jó megoldás lehet. Ez segít a sűrű, tapadós váladékot "elfolyósítani", könnyebben ürülni. Inhalátorral ugyanezt segítheted elő. A párásító készülékeket ne feledd, hogy rendszeresen kell tisztítani, így kerülhető el az egészségre ugyancsak ártalmas penészedés!
A gyakori orrszívás mellett a tengervizes spray használata segíthet oldani a beszáradt orrváladékot, a nyálkahártya-duzzanatot pedig orrcseppel és spray-kel lehet lohasztani. A torokfájást paracetamol vagy ibuprofen hatóanyagú szerrel (kicsiknél sziruppal, kúppal) enyhítheted.
A kicsinek sokat kell innia, ha szopik, semmiképpen nem szabad felfüggeszteni a szoptatást, lehetőleg igény szerint, sokszor mellre téve - az anyatejen keresztül ráadásul antitestekhez is jut. Ha nem szopik, akkor sokszor kell kevés folyadékkal kínálni (vízzel, gyümölcslével), akár apró trükkökkel: színes szívószállal, vicces pohárból, mesébe fűzve az itatást stb. Ne ijedj meg, a nyálkahártya-duzzanat miatt valószínű, jóval lassabban tud inni a megszokottnál!
A függőleges testhelyzet segít a könnyebb légzésben, így vagy ölben tartva, vagy magadra kötve kendőben, csatos hordozóban is biztosíthatod ezt a pozíciót. Az ágybetétet is megemelheted neki, vagy akár a kiságy fejvégi emelése is megoldás lehet.
A kicsi a lábadozás alatt ne kerüljön kapcsolatba más beteggel, ne menjen közösségbe sem, és a családtagok körülötte fokozottan ügyeljenek a higiénére (gyakori kézmosás, zsebkendőbe tüsszentés, mindenkinek saját ivópohár és törülköző stb.). A beteg gyermek által tapogatott játékokat is gyakran tisztítsd - ez a tanács a megelőzésben is fontos szerepet játszik!
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. Hidvégi Edit gyermekgyógyász, tüdőgyógyász és gasztroenterológus szakorvosnak.
#1 Dr.BauerBela

Hörgőcskegyulladás: a csecsemők a legveszélyeztetettebbek Tóth Kata

Hörgőcskegyulladás: a csecsemők a legveszélyeztetettebbek


Megyei körkép - Jelentősen nőtt idén a csecsemőknél a súlyos lefolyású, vírus okozta hörgőcskegyulladásos megbetegedések száma.

A közép-magyarországi régióban már múlt héten megteltek a máskor ötvenszázalékos kihasználtsággal működő gyermek-intenzívosztályok. Az elmúlt hetekben a szombathelyi Markusovszky kórházba 20-25 kisgyermek került be a betegség miatt.
– Sok gyermeket, főleg csecsemőkorúakat – a számuk húsz-huszonöt közé tehető – kezeltünk járványos/vírus okozta hörgőcskegyulladással a kórházban – tudtuk meg prof. dr. Oroszlán Györgytől, a Markusovszky kórház csecsemő- és gyermekgyógyászati osztályának vezetőjétől. Szerencsére egyikük sem volt súlyos, életveszélyes állapotban – nem szorultak lélegeztetésre. Az osztály százszázalékos kihasználtsággal működött az elmúlt hetekben. Jelenleg is több beteget kezelünk hörgőcskegyulladás miatt – mondta.
A hörgőcskegyulladás főleg télen és tavasszal fordul elő a kicsik között, és különösen a csecsemőknél okoz nagy problémát. Leggyakrabban vírus okozza. Igen gyorsan, cseppfertőzéssel terjedő betegségről van szó, amelynek vírusai órákig képesek életben maradni különböző tárgyakon. A fertőzés az alsó légutakat betegíti meg, a tüdő hörgőcskéiben okoz gyulladást. A betegség latin neve: bronchiolitis. Ez nem egyezik meg a bronchitisszel. A bronchitis a hörgő gyulladását jelenti, a bronchiolitis a hörgőkből leágazó hörgőcskék gyulladását takarja.

Dr. Balogh Edit vizsgálja a 15 hónapos Kiss Nimródot a szombathelyi Deák Ferenc utcai rendelőben. A kisfiú szerencsére makkegészséges. Az édesanyja, Kissné Danka Gabriella tartja a karjában
Fotó: Szendi Péter

Orrdugulással, orrfolyással, lázzal, étvágytalansággal, fáradékonysággal és fokozódó köhögéssel – a megfázás tüneteivel – indul a betegség. Ha a légzés nehezítetté válik, szaporább lesz, és sípoló hanggal társul, akkor feltétlenül, de inkább már a kezdeti tünetekkel orvoshoz kell vinni a gyerekeket, figyelmeztet a főorvos. A legkisebbek a legveszélyeztetettebbek. Náluk a tünetek súlyosabb formában jelentkeznek, nehezítik az étkezést, a folyadékfogyasztást, ezért fennáll a kiszáradás veszélye. (A szapora légzéssel ugyanis nő a folyadékveszteség.) Ahogy más vírusfertőzéseknél, úgy a hörgőcskegyulladásnál sem írnak fel antibiotikumot az orvosok – nem lenne hatásos.
A betegség önmagát szabályozza. Napok alatt rendbe jöhet a kis beteg az otthonában. Ha viszont súlyosbodik az állapota, kórházi kezelésre van szükség – az egészségügyi intézményben biztosítani tudják a beteg gyermeknek az oxigénellátást, a folyadék- és tápanyagpótlást.
– A vírus köztünk kering, hívja fel a figyelmet dr. Oroszlán György. Észrevétlenül vihetik haza a felnőttek, és ahhoz, hogy átadják, nem kell betegnek lenniük. Azt tanácsolja, a szülők, a hozzátartozók, ha lehet, kerüljék a zsúfolt bevásárlóközpontokat, buszokat, a dohányfüstös környezetet. Az említetteken kívül a november és február-március köz-ti időszakban a legjobb védekezés a betegség ellen a gyakori kézmosás, a megfelelő higiénia és az anyatejes táplálás.


#1 Dr.BauerBela

2018. augusztus 15., szerda

ROVARCSIPÉDEK CSECSEMŐK VÉGTAGJAI

JELLEMZŐ TÜNETEK-BŐRPIR,DUXXANAT,HÓLYAGKÉPZŐDÉS





#1 Dr.BauerBela

GYERMEKKORI FERTŐZŐ BETEGSÉGEK SZÁJTÜNETEI


GYERMEKKORI FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
SZÁJTÜNETEI
VÍRUS FERTŐZÉSEK
Gingivostomatitis herpetica
§
2 és 5 éves kor között jellemző
§
Herpes simplex vírus okozza
§
Cseppfertőzéssel terjed
§
Magas láz (38
-
39
°
C), fejfájás, rossz közérzet, fájdalom,
dysphagia, nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása,
vezikulák
®
eróziók a gingiván, ajkakon, nyelven, bukkán
és a szájpadon
§
Kezelés: tüneti, ágynyugalom és folyékony
-
pépes étrend,
hidratálás, paracetamol szuszpenzió, (acyclovir),
felülfertőződés megelőzése (chlorhexidine)
Herpes labialis
n
A primer HSV infekció után a vírus
elraktározódik a gazdaszervezet epitheliális
sejtjeiben
n
Provokáló faktorok
®
a latens vírus
reaktiválódása
n
Vezikula
®
erózió az ajakpíron (orrnyílás
bemenetnél) a mukokután határvonalnál
n
Kezelés: acyclovir krém 5% (naponta 5x, 5
napig)
Varicella (bárányhimlő)
n
Erősen fertőző, varicella zoster vírus okozza
n
Prodroma, majd maculopapulosus erupciók
melyek vezikulává majd pusztulává alakulnak
(varicellás csillagkép)
n
Orális léziók az esetek 50%
-
ában bárhol a
szájüregben ill. egyéb nyálkahártyákon
(conjunctiva, orrnyh.)
n
Cervikális lymphadenitis
n
A vírus a ganglionokban raktározódik, később
mint övsömör jelentkezhet
Morbilli (kanyaró)
§
Paramyxovírus okozza, cseppfertőzéssel terjed
§
9
-
11 nap lappangási idő
§
Láz, conjunctivitis, rhinitis, nycs. duzzanat
§
Testszerte maculopapulosus exanthemák
§
Bucca nyálkahártyán
KOPLIK
-
FOLTOK
§
Leggyakoribb szövődmény: otitis media
Mumpsz (parotitis epidemica)
§
Paramyxovírus okozza, mely cseppfertőzéssel terjed
§
Szezonalitás (tél vége, kora tavasz)
§
Jellemzően 15 év alattiakat érint, életre szóló immunitás
követi
§
12
-
24 nap lappangás
§
Prodromális tünetek (láz, hányinger, fejfájás,
izomfájdalom), majd nyálmirigy
-
tünetek (többnyire
bilaterális parotis duzzanat)
§
Duzzadt, nyomásérzékeny nyálmirigyek
rágás, nyelés
fájdalmas
§
Igen magas láz
§
Szövődmény: orchitis, oophoritis,
pancreatitis, meningitis,
myocarditis, epididymitis
Rubeola (rózsahimlő)
§
RNS vírus okozza, cseppfertőzés útján
terjed
§
2
-
3 hét lappangási idő
§
Exanthemák az arc és a végtagok bőrén
§
A szájpadon erithemás foltok, petechiák
§
Cytopathogenitás!!!
embryopathiák
( szív, szem, fül, agy)
Scarlatina (vörheny)
§
Streptococcus
β
-
haemolyticus okozza
§
exotoxinok
®
általános tünetek, kiütések
§
endotoxinok
®
gennyes szövődmények
§
2
-
7 nap lappangási idő
§
Láz, torokgyulladás
§
A bőrön mikropapulák, periorális halványság!!!
§
A lágyszájpadon enanthemák
§
Jellegzetes nyelv
-
tünetek: epernyelv
®
málnanyelv
Diphetria (torokgyík)
n
Cseppfertőzéssel terjedő aerob
Corynebecterium diphteriae
n
Tonsillitis, pharyngitis. A tonsillákon,
lágyszájpadon, később a gingiván fehér plakkok
heamorrhagiás alapon. Magas láz, nycs.
duzzanat, légúti obstrukció
®
‘diphteriás
croup’
n
Kezelés: antibiotikum
n
Prevenció: védőoltás (DIPERTE)
PERTUSSIS ( SZAMÁRKÖHÖGÉS )
§
Bordetella Pertussis, cseppfertőzés
§
Peribronchitis
®
görcsös köhögési rohamok
§
1
-
3 hét lappangás
§
Lágyszájpadon enanthemák
§
Riga
-
Fede fekély/csomó
a nyelvféken
(fibrogranuloma)
Extrapulmonális tuberculosis
(gümőkór)
§
Mycobacterium tuberculosis, fertőzött
táplálék, nyh. sérülés
§
3
-
6 hét lappangás
§
Behatolás helyén papulák
®
fekélyek
§
Regionális nyirokcsomókban kezdetben
lymphadenitis, periadenitis majd „hideg
tályog”
®
sipoly a nyak bőrén
Actinomycosis
(sugárgomba
-
fertőzés)
§
Actinomyces israeli (a normál flóra tagja!!)
§
Általában orális trauma indukálja a baktériumok
elszaporodását, behatolási kapu nyh. seb,
extractiós seb, törés, stb.
§
Idült sarjadzás, tályog, sipoly
®
kénsárga tőkék
§
Az esetek 2/3 része cervikofaciális
§
Nyirokcsomó nem érintett, láz és fájdalom nem
jellemző
§
Th: penicillin min. 2 hétig
Syphilis connatalis
§
Anyai eredetű Treponema pallidum fertőzés a
placentán keresztül
§
Korai stádium (
-
2 év): bőr
-
és szájnyálkahártya
tünetek, ajkak beszűrődése (rhagad)
-
sugaras
(Parrot) hegek
§
Késői stádium (5
-
16 év): csontgummák
roncsolása
®
nyeregorr, gótikus szájpad,
Hutchinson
-
triász
(hordószerű, hypolasiás metszők,
conjunctivitis, belső fül pusztulása
®
süketség)
Impetigo (ótvar)
n
Kevert coccus fertőzés a szájzugban és az
ajkakon. Pörkkel fedett vezikulobullózus
lézió.
n
A vezikulák összefolynak és egy nagyobb
terület erodálódik.
n
A gyógyulás után pigmentáció maradhat
vissza.
n
Kezelés: antibiotikum
GYERMEKKORI FERTŐZŐ BETEGSÉGEK
SZÁJTÜNETEI
GOMBÁS FERTŐZÉSEK
Candida albicans fertőzés
n
Formái:
§
Akut pseudomembranosus candidiasis
( soor, szájpenész )
§
Akut atrófiás candidiasis
§
Mucocutan candidiasis
§
Szájpenész: könnyen letörölhető, bársonyos fehér foltok
csecsemőkön. Egyéb életkorban: diabétesz,
immunszupresszió, széles
-
spektrumú antibiotikum terápia,
radioterápia, kemoterápia
§
Kezelés: Bórax
-
glicerines ecsetelés vagy Nystatin gél.
Szisztémás esetben ketokonazol vagy flukonazol

#1 Dr.BauerBela