FLORID RACHITISZ MELLKASELVÁLTOZÁSAI

#1 Dr.BauerBela

---

Mihez kezdjünk egy akaratos gyerekkel?

C

Ordítozik. Kiakad. Tombol. Fenyegetőzik. Alkudozik. Várat magára. Csak azért is csinálja. Megsértődik. Nem beszél. Elbújik. Ismerős Önnek is? Akkor van egy jó hírünk: a probléma kezelhető.

Bevallom, Segítség, akaratos a gyermekem! című könyv pont jókor talált meg, bár széles ismeretségemből azt is tudom, hogy szinte nincs olyan korosztály, amely ne lenne érintett, és az sem igazán számít, hogy milyen gyereknevelési stílust követnek a szülők. Szerencsére Kevin Leman, az ismert amerikai pszichoterapeuta, számtalan nevelési könyv szerzője – maga is gyakorló, ötgyermekes édesapa, gyerekkorában pedig címszereplő, kezelhetetlen lurkó – a gyökerénél ragadja meg a kérdést.

Kit ne zavarna, ha agresszív gyermeke sakkban tartja az egész családot? Vagy ki nem rogyott le fáradtan egy nap után, és nézett maga elé tehetetlenül szélsőségesen visszahúzódó gyermeke miatt? Noha két egészen eltérő viselkedésről van szó, egy közös bennük: mindkét magatartás a figyelmet hatalmaskodáson keresztül elérő gyermeki lelket takar. A manipuláció sokféleképpen megjelenhet utódaink viselkedésében: akár úgy, hogy sehogyan sem lehet szóra bírni; akár úgy, hogy képes hosszasan várakozatni az egész családot; akár úgy, hogy a bevásárlóközpont közepén rendez jelenetet egy áhított játék miaMielőtt vádaskodásnak tűnne, fontos leszögezni, hogy a gyermeki manipuláció nem megátalkodott gonoszságból ered, csupán a környezetre adott válasz, épp ezért a kezelési módja is a környezetben keresendő. A szerző végigveszi a különböző típusokat, szokásához híven a praxisából beemelt történetekkel illusztrálva, majd közös nevezőre hozza őket: tulajdonképpen mindegyik viselkedési mintázatnak közös gyökere van, a figyeleméhség.

Ördögi kör

A hatalomnak célja van. A gyerekek úgy születnek a világra, hogy sóvárogjanak a figyelem és a kötődés után. Ha átélik az „önmagáért szeretés” kegyelmét, akkor a figyelem iránti vágyuk is betöltődik. De melyikünk olyan szülő, aki ne fogalmazna meg határozott elvárásokat is a gyermeke felé? Így aztán a gyerekek kiismerik a gyenge pontjainkat, és ezzel a hatalommal felvértezve sakkban tudnak tartani minket: ha megkapom a pozitív, önmagamért való figyelmet, jó leszek, ám ha nem, akkor figyelj rám azért, mert nem működöm az elvárásaidnak megfelelően. Akár elismerő, akár rosszalló, a figyelem – az figyelem!

Dreikurs nyomán a szerző a figyelemszerzés négy fázisát különbözteti meg:

1. figyelemfelkeltés,
2. hatalomszerzés,
3. bosszúállás,
4. beletörődés (rezignáltság).

Ha a gyermekünk nem ért célt az elsővel, akkor a második szintre lép, ha azzal sem, a harmadikra, végül a negyedikre. Ha beszállunk a játékba, akkor egyre magasabb labdákat ad nekünk, mígnem egy szép nap arra ébredünk, az életünket túszul ejtette a gyermekünk hatalmaskodó viselkedése és az ebből fakadó aggodalom. Leman ezért egy egészen alapvető, de az életben mégsem elégszer kivitelezett ötlettel áll elő: „Törje meg az ördögi kört, hagyja figyelmen kívül a negatív megnyilvánulásokat, és forduljon inkább a pozitívak felé!”

Megregulázott szupererő

A gyerekek kicsiként igazi maximalisták: ők nemcsak a világ egy szeletére vágynak, hanem az egész világ figyelmére és szeretetére. Saját történetüknek ők a főszereplői, és a nevelés az, amely megtanítja nekik, hogy nem körülöttük forog a világ. Az a gyerek, aki nem jut el arra a felismerésre, hogy saját életéért és boldogságáért ő a felelős, nem pedig a külső környezet, basáskodó kisiskolás, gimnazista, majd felnőtt lesz. Szülőként a mi feladatunk tehát, hogy meghúzzuk a határokat, ugyanakkor nem vezet célra az sem, ha túlzott szigorhoz folyamodunk. „A szabályok kapcsolat nélkül lázadáshoz vezetnek” – idézi McDowellt a terapeuta. A kiegyensúlyozott, higgadt, szeretetteljes, de határozott kommunikáció a kulcsa a hatalmaskodó gyerek nevelésének.

Ezenkívül van még a kezünkben egy fontos eszköz: ezek a gyerekek voltaképpen szenvednek. A már említett maximalizmust önmagukra is kiterjesztik: ők sosem elég jók. Szülőként a mi felelősségünk erősíteni bennük a tudatot, hogy akaratosságuk, félénkségük vagy érzékenységük nem egy kitörlendő rossz tulajdonság, hanem egy életüket segítő, annak távlatot adó szupererő is lehet.

Genetika vagy környezet?

Ahol konok gyerek van, ott fellelhető legalább egy konok szülő is. Bizony, bizony, hiába javítgatjuk-formálgatjuk kicsinyünket, ha nap mint nap azt látják, hogy hatalmaskodással, „majd én megmondom” hozzáállással szoktuk elérni azt, amit szeretnénk. Noha személyiségünket erősen befolyásolja genetikai állományunk, ha mégis választani kell, Leman doktor a környezetet tartja meghatározóbbnak a személyiség Korábbi könyveiben is a szülői példa fontosságát hangsúlyozza, és nézzünk magunkba: teljesen igaza van. Hiába fogadkozunk, hogy mi majd másképp nevelünk, tulajdonképpen a szüleink köszönnek vissza fegyelmezési stílusunkban. És hiába várjuk, hogy gyermekünk majd másképp él, ő is pontosan ugyanolyan hevesen fog ellenállni, vitatkozni, és pontosan ugyanúgy fogja kerülni a konfliktust, vagy vonul el sértődötten, ahogyan tőlünk elleste. Ám ez nem kell, hogy így is maradjon! Ha mi – kemény munkával – változtatunk a hozzáállásunkon; ha higgadtan, nem csípőből, segítőkészen és tisztelettel szólunk gyermekeinkhez, az üzenetet is hordoz: van megváltás, változás, lehetőség, csak élnem kell vele. „Szülőként nem az a dolgunk, hogy magas lóról osztogassuk a parancsokat gyermekeinknek, inkább a koruknak megfelelő választási lehetőségeket kell adnunk nekik. Néha bölcsen döntenek, máskor nem. A döntéseik pedig következményeket vonnak maguk után, hol jókat, hol rosszakat” – hangsúlyozza a szerző.

A következetes szülő tehát a tekintélyelvűvel és az engedékennyel szemben irányelveket, korlátokat és törődést ad gyermekeinek.

Tervezzük meg, milyen gyerekre vágyunk!

Talán előfordult már, hogy titkon arról álmodoztunk, hogy listát készítünk csemeténk kívánatos tulajdonságairól, és valamiféle varázslat folytán másnap reggelre kész is lesz a tökéletes gyermek. Noha ilyen eredményt Leman doktor nem ígér, a listaírásra viszont buzdít. Hiszen a gyereknevelés nem sokban különbözik egy projekt menedzselésétől – bár azt nem kell etetni és pelenkázni –, ezért bátran leülhetünk hideg fejjel összeírni, mik is számunkra azok az értékek és tulajdonságok, amelyekkel fel szeretnénk vértezni utódainkat a felnőttkorra, hol állunk most, és hogyan akarjuk fejleszteni ezeket a tulajdonságokat. Nyugodtan felkérhetjük szupervízióra a párunkat, közeli barátunkat vagy családtagunkat, akivel időről időre összeülve rögzíthetjük, milyen úton járunk, és milyen változtatásokra van szükség tervünk megvalósításához.

Azt viszont ne tévesszük szem elől, hogy a gyerekek leginkább arra vágynak, hogy megbecsüljék, feltétel nélkül szeressék, komolyan vegyék őket, és a család fontos részének érezhessék magukat. Ez szilárd alap ahhoz, hogy egy életen át kitartson. Nem baj, ha hibáztunk, ha tudunk bocsánatot kérni, ha meg tudjuk osztani velük múltbeli tévedéseinket, és egyúttal fejlődési lehetőséget is mutatunk. Minél hitelesebben, alázatosabban közelítünk feléjük, és minél inkább az ő térfelükön tartjuk a labdát, annál jobban megtanulják, mi az a felelősségvállalás, az önazonosság, a becsületesség és a tisztelet. Ha felhagyunk az ártó beidegződésekkel – például kimaradunk végre a testvérviszályból, és számolunk, mielőtt odavágnánk nyers mondatainkat –, csak növeljük a hatékonyságot.

Az akaratos gyerek tulajdonképpen Leman korábbi műveinek esszenciája. Aki szereti jellegzetes stílusát, fanyar humorát, az most sem fog csalódni. Aki pedig most ismerkedik a szerzővel, annak eláruljuk, hogy noha nem ez a legjobban felépített könyve, ízelítőt kaphat általa korábbi munkáiból, akár a Születési sor(s)rend témája, akár a Péntekre új… sorozat keltette fel érdeklődésünket. Alapvető hozzáállása viszont örök: megváltoztatni nem tudunk senkit – se férjet, se gyereket, se tinédzsert, se akaratos gyereket. Megváltozni viszont tudunk – mi magunk, önfejű, konok, hatalmaskodó, túl szerény, félénk, sértődős vagy fenyegetőző szülők. Mert van irgalom, megbocsátás és új, tiszta lap. Mindenkinek.

#1 Dr.BauerBela

---

A megengedő szülők valódi szörnygenerációkat hoznak létre”

David Eberhard svéd gyermekpszichiáter szerint egy igazi tragédia következhet be, ha a szülők mindennek eleget tesznek, amit csak a gyerekek akarnak. Ilyen esetben a gyerekek a fejükre nőnek, minden percben a kívánságukat lesik, ezáltal megfosztják saját magukat a szabadságtól.

A szakértő a svéd társadalmat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a szülők engedékenységük következtében egy olyan generációt hoztak létre, melyből teljes mértékben hiányzik az empátia, és a figyelmesség.

Ha valaki ilyen közegben tölti el a gyerekkorát, abból nagy eséllyel válik egy csalódott, céltalan felnőtt.

“Nyugodtan lehet “Nem-et” mondani a gyereknek, az még nem jelenti azt, hogy bántalmaztuk volna” – mondta a szakember.

“A gyereknek ismernie kell a korlátait, a lehetőségeit, tudnia kell, mi az, hogy elutasítás, és azt is, hogy egyáltalán nem megengedett minden, amit követel” – tette hozzá a szakember.

Azért van annyi kezeletlen, rakoncátlan gyerek, mert szüleik mindent megengednek nekik, az engedékenység által próbálnak nevelni, és csitítani. Csak egy kis hisztibe kerül, és a gyerek bármit el tud érni.

“A mostani társadalomban csődöt mondtak azok a régen jól bevált nevelési normák, amikor a szülő rendre tudta utasítani a gyereket, és meg is tette” – vázolta a problémát Eberhard. Napjainkban nem létezik következetesség, és felelősséget is nehezen vállalunk.

A svéd pszichiáter Gyerekek hatalmon című könyvében a liberális gyereknevelési módszerről ír, mely szerint ismeretlen dolog a büntetés és a megszorítások. A szülők pedig úgy csinálnak, mintha a gyerek legjobb barátai lennének, vagy legalábbis azzá szeretnének válni, csak sok akadályba ütköznek. A mostani társadalmi elvárások szerint az a jó szülő, aki nem túl megfontolt, felnőttes, és következetes, hanem inkább a serdülők bohó viselkedésmintájával azonosul.

A túlzott engedékenység hatással van az egyre nagyobb mértékben eluralkodó gyermekkori depresszióra, iskolai problémákra, a fegyelem felborulására, a kábítószer-használat és az öngyilkossági kísérletek számának növekedésére.

#1 Dr.BauerBela

---

HERPESZ IMOLEZ FERTŐZÉS 2ÉVES GYERMEK SZÉJNYÁRKAHÁRTYÁJÁN S A SZÁJ KÖRÜL

#1 Dr.BauerBela

---

PIGMENTLT GINGIVOTSOMITIS

#1 Dr.BauerBela

---

Amikor a szó kegyetlen fegyver

Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.

Ezt ne hagyja ki! Kattintson ide: hirvilag.hu - Több tucat újság, hírportál, rádió és televízió legérdekesebb és legfrissebb hírei - Kattintson ide: hirvilag.hu

Hirdetés

Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.

A gyermekkori bántalmazás legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés, hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat.

A fizikai bántalmazás súlyos bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi bántalmazás.

Családi titok marad

A gyermeklélektan homlokterébe az utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit, önértékelését.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy a szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai Ágnes szakpszichológust kérdeztük.

– Bántalmazásnak azt tekintjük, amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió.

Sebeket ejtenek

– Az elszenvedett sérelmek nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív, társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása, ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember.

– A fizikálisan és verbálisan sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját Lévai Ágnes

Mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek.

Számolj tízig!

– Becsmérlik, szidják, kritizálják a gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást – mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó, képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk, összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudás­szintjüket, amellyel életre szóló sebeket ejtenek.

Ne legyen megszokott mondat a „rossz vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat.

– A dühös ember meggondolatlan, érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s átgondolják a kimondott szavak súlyát.

„Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem akartalak megsérteni” kifejezések.

A pszichológia tudománya bizonyos lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása – világított rá a családterapeuta.

A bántalmazás nyomai felnőttkorban

A gyermekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy gyerekkorában bántalmazott ember?

KO

Hirdetés

#1 Dr.BauerBela

---

Amikor a szó kegyetlen fegyver Hirdetés Nyíregyháza - Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem. Ezt ne hagyja ki! Kattintson ide: hirvilag.hu - Több tucat újság, hírportál, rádió és televízió legérdekesebb és legfrissebb hírei - Kattintson ide: hirvilag.hu Hirdetés Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem. A gyermekkori bántalmazás legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés, hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat. A fizikai bántalmazás súlyos bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi bántalmazás. Családi titok marad A gyermeklélektan homlokterébe az utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit, önértékelését. Persze felmerülhet a kérdés, hogy a szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai Ágnes szakpszichológust kérdeztük. – Bántalmazásnak azt tekintjük, amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió. Sebeket ejtenek – Az elszenvedett sérelmek nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív, társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása, ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember. – A fizikálisan és verbálisan sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját Lévai Ágnes Mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek. Számolj tízig! – Becsmérlik, szidják, kritizálják a gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást – mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó, képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk, összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudás­szintjüket, amellyel életre szóló sebeket ejtenek. Ne legyen megszokott mondat a „rossz vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat. – A dühös ember meggondolatlan, érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s átgondolják a kimondott szavak súlyát. „Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem akartalak megsérteni” kifejezések. A pszichológia tudománya bizonyos lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása – világított rá a családterapeuta. A bántalmazás nyomai felnőttkorban A gyermekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy gyerekkorában bántalmazott ember? KO Hirdetés

#1 Dr.BauerBela

---

Amikor a szó kegyetlen fegyver Hirdetés Nyíregyháza - Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem. Ezt ne hagyja ki! Kattintson ide: hirvilag.hu - Több tucat újság, hírportál, rádió és televízió legérdekesebb és legfrissebb hírei - Kattintson ide: hirvilag.hu Hirdetés Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem. A gyermekkori bántalmazás legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés, hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat. A fizikai bántalmazás súlyos bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi bántalmazás. Családi titok marad A gyermeklélektan homlokterébe az utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit, önértékelését. Persze felmerülhet a kérdés, hogy a szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai Ágnes szakpszichológust kérdeztük. – Bántalmazásnak azt tekintjük, amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió. Sebeket ejtenek – Az elszenvedett sérelmek nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív, társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása, ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember. – A fizikálisan és verbálisan sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját Lévai Ágnes Mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek. Számolj tízig! – Becsmérlik, szidják, kritizálják a gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást – mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó, képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk, összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudás­szintjüket, amellyel életre szóló sebeket ejtenek. Ne legyen megszokott mondat a „rossz vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat. – A dühös ember meggondolatlan, érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s átgondolják a kimondott szavak súlyát. „Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem akartalak megsérteni” kifejezések. A pszichológia tudománya bizonyos lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása – világított rá a családterapeuta. A bántalmazás nyomai felnőttkorban A gyermekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy gyerekkorában bántalmazott ember? KO Hirdetés

Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.

Ezt ne hagyja ki! Kattintson ide: hirvilag.hu - Több tucat újság, hírportál, rádió és televízió legérdekesebb és legfrissebb hírei - Kattintson ide: hirvilag.hu

Hirdetés

Nyíregyháza – Ne vágjunk más fejéhez egyetlen meggondolatlanul kiejtett szót sem.

A gyermekkori bántalmazás legsúlyosabb formája, ha a sérelem a családon belül történik. Régi beidegződés, hogy e szavak hallatán nagyon sokan magasba emelt szülői kezekre gondolnak, s maguk előtt látják az elcsattanó pofont/pofonokat.

A fizikai bántalmazás súlyos bűncselekmény, és sajnos tragédiával végződő esetekről is beszámolnak a statisztikák. A probléma rejtőzködő, s meglehetősen nagy bátorság kell ahhoz, hogy a sértett jelezze, de ami leginkább megbúvó marad, az az érzelmi bántalmazás.

Családi titok marad

A gyermeklélektan homlokterébe az utóbbi évtizedben került a téma, amelynek következményeit és súlyosságát hajlamosak az emberek alábecsülni, hiszen nincs jól látható jelük, mint egy esetleges fizikai bántalmazásnak. Pedig a szülők ilyenkor a legkegyetlenebb fegyverüket: a szavakat használják, s azzal rombolják saját gyerekük érzelmeit, önértékelését.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy a szülők nevelési célzattal használt büntetési eszközei helyénvalók-e; hol húzódik meg a határ a szidás, a dorgálás és a lelki bántalmazás között. Lévai Ágnes szakpszichológust kérdeztük.

– Bántalmazásnak azt tekintjük, amikor a szülői bántás, ridegség, a gyerek felé irányuló negatív viszonyulás folyamatosan fennáll, nem egyszeri „helyzetmegoldás” a szóbeli agresszió.

Sebeket ejtenek

– Az elszenvedett sérelmek nagymértékben hatással vannak a gyermek fejlődésére. Károsodik a kognitív, társas, érzelmi fejlődés, a viselkedés. A gyermek megalázása, hibáztatása, ijesztgetése, elutasítása, a mozgásszabadságának korlátozása (szobafogságra ítéli a kiskorút, kedvenc időtöltéseit, hobbiját nem űzheti) – mondott néhány konkrét , és gyakorta előforduló példát a szakember.

– A fizikálisan és verbálisan sértettek azt élhetik meg, hogy értéktelenek, nem méltóak a szeretetre. Magukra hagyatottan, egyedül cipelik a családi titkokat. Az ilyen gyerekek valós érzelmi támogatás nélkül élnek a családban – fejtette ki szakmai álláspontját Lévai Ágnes

Mit is nevezünk érzelmi bántalmazásnak? A szakemberek úgy tartják: az érzelmi bántalmazás „csírái” a szülők negatív szóbeli megnyilvánulásaiban gyökereznek.

Számolj tízig!

– Becsmérlik, szidják, kritizálják a gyereket, aki szeretetet várna elsődlegesen szüleitől, nem szitkozódást – mondta a családterapeuta, és így folytatta: számtalan esetben fájdalmat okozó, képességüket alábecsülő kifejezéseket, gúnyneveket használnak rájuk, összehasonlítják másokkal viselkedésüket, tudás­szintjüket, amellyel életre szóló sebeket ejtenek.

Ne legyen megszokott mondat a „rossz vagy”, „hülye vagy, fiam”, „elment az eszed”, súlyosabb esetben: „inkább meg sem születtél volna” – sorolta a negatív példákat.

– A dühös ember meggondolatlan, érdemes elszámolni magunkban ötig, egyeseknek tízig is, amíg lehiggadnak, s átgondolják a kimondott szavak súlyát.

„Időhiánnyal küzdöm, türelmetlen vagyok.” – Emiatt nem kaphatnak felmentést a vétkük alól, s ne feledjük: ha tévedett, a szülő is kérhet bocsánatot. Megjegyzem: a felnőttek egymás közötti kommunikációjában sem szembeötlő a „bocsánat, én tévedtem”, vagy a „nem akartalak megsérteni” kifejezések.

A pszichológia tudománya bizonyos lelki illetve mentális betegségeket is azzal magyaráz, hogy egy versennyel teli világban élünk, túlzott követelményeknek kell megfelelnünk, és ez így van már gyerekkorban is. – A szülő dolga a támogatás, az érzelmi biztonság megteremtése, nem pedig a „ha teljesítesz, akkor szeretlek” sugallása – világított rá a családterapeuta.

A bántalmazás nyomai felnőttkorban

A gyermekkori traumák nem múlnak el nyomtalanul, a lélekben megmaradnak, és negatív következményeit tapasztalják a felnőttkorban is. Kutatások igazolják, hogy az egészségi állapotban megmaradnak a hegek. A szándékos fizikai erőszak alkalmazása a gyermek testi épségét és emberi méltóságát károsítja, összekapcsolódik az érzelmi bántalmazással. A kérdés ezután ott lebeg: milyen családja lesz; milyen szülő lehet majd egy gyerekkorában bántalmazott ember?

KO

Hirdetés

#1 Dr.BauerBela

---

keloid

#1 Dr.BauerBela

---

AGRESZIV GYERMEK

           Vekerdy Tamás – agresszív gyerek?

Vekerdy Tamás szerint az agresszív gyerek kudarcos és frusztrált. Az agressziót mozgással le nem vezetett frusztrációk okozzák.

2016. július 12.
szerző:
csodasuli

Oszd meg mással is!

Sok manapság az erőszakos, agresszív gyerek, fiatal, jóval több, mint régebben. Nap, mint nap ezt hallhatod. Te is így látod?
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a dolog nem ennyire egyértelmű, hiszen “az igazság mindig két, vagy többarcú. Korunk gyermekei agresszívabbak is, meg nem is elődeiknél.”
A népszerű pszichológus meggyőződése, hogy az agresszivitás nem más, mint ki nem élt aktivitás. A  gyermekben felalmozódott frusztráció aktivitási kényszert vált ki, amely – ha a gyereknek nincs módja levezetni azt – agresszivitásban robban ki.
Vekerdy szerint a világ az elmúlt 200 évben többet változott, mint az azt megelőző 2000 évben. A változások nyomán kialakult életforma egy sor frusztrációt termel újra, meg újra, és nehezen feldolgozható terhet ró a ma gyermekeire.
Az életkörülmények változása, a városi. nagyvárosi lét eleve korlátozást jelent a természeténél fogva örökmozgó gyermekre. Régebben jóval többen voltak azok a gyermekek, akik kedvük szerint, szabadon rohangálhattak a természetben. A kicsik mozgása ma leginkább az iskolaudvarra, játszóterekre korlátozódik. Már az óvodában elvárás a csoportfoglalkozásokon való részvétel, aztán az iskolában minimum napi öt-hat, a felső tagozatban esetleg még több 45 perces órát kell végigülnie.
A benne felgyülemlő indulatok kiélésére, “kirohangálására” tehát mind kevesebb alkalma van.

A gyermeki frusztrációk forrásai

• a kicsi mozgását, játékát túlszabályozó óvodák
• versengésre épülő, teljesítmény központú oktatási rendszer
• a teljesítmény központú rendszerben jegyekben mérhető  teljesítmény követelő szülő
• a napi rohanás gondjaival, a szülők saját frusztrációjával terhelt, örömtelen családi együttlétek
• tv, videó, tömegkommunikáció

Már az óvoda is csökkenti a kisgyerek mozgáslehetőségét, akadályozza az esetleges agresszív indulatok levezetését

Vekerdy Tamás arra figyelmeztet, hogy óvodában még játszani kellene hagyni a gyerekeket, hiszen ebben a korban a kicsik még leginkább az anyjukkal a családjukkal szeretnének lenni. Az óvoda bezártságot, kevés aktivitást, még kevesebb mozgást jelent a gyermek számára. Jó néhány olyan óvoda van, ahol – igaz fakultatív alapon – de már számolni is tanítják a gyerekeket.
Bár az iskolaérettséget szakemberek vizsgálják. Vekerdy Tamás szerint azonban még az iskolában viszonylag jól teljesítő gyerekek esetében is igaz, hogy az óvodából kikerülő gyerek az iskolában elvárt és kötelező magatartásra még nem érettek. Legalább két évre volna szükségük, hogy aktív mozgásban fejlődjenek. Ehelyett, hogy napi öt-hat órára beülnek az iskolapadba, ahol attól kezdve a lexikális tudásukat és a verbális érettségüket, matematikai készségüket osztályozzák a tanárok.

Inkompetens iskolarendszer

A mai oktatási rendszer és az alaptanterv teljesen figyelmen kívül hagyja az életkor sajátosságait – véli Vekerdy Tamás.
A kamaszodó gyermekkel szemben az iskolában támasztott elvárások köszönő viszonyban sincsenek azokkal a fiziológiai-élettani tényekkel, amelyeket a tudomány már réges-régen ismer. A pubertás környékén – 14 éves kor táján – a fiziológiai lustaság jellemzi a gyermek testét, szellemét. A tantervi elvárás éppen ebben az időszakban követeli meg tőle a maximumot. (Különösen most, hogy a középiskolai oktatás átalakítása nyomán a 14 éves korban elkerülhetetlen iskolaválasztás könnyen lehet, hogy egy életre behatárolja a gyermek jövőjét.) A sok esetben borítékolható kudarcélmény, a lefojtott indulatok óhatatlanul agresszív magatartásba torkollhatnak.
Vekerdy nagyon nem ért egyet a mai iskolarendszer módszerével, amely azt keresi, mi az, amit a gyerek nem tud. Ez alapjaiban elhibázott és magában hordozza a kudarc miatti frusztrációk halmozódását, az agresszív indulatok felerősödését a gyerekben.
Valamiben minden gyerek jó, és ha ezt meg tudja mutatni, elégedettebb, öntudatosabb, boldogabb lesz tőle. Az önbizalom az iskolai teljesítményét is javítja,(esetleg még a lexikális tudást igénylő tárgyakból is megtáltosodik),és – ami nagyon fontos – csökkenti a frusztráltság érzését, és az agresszióra való hajlamát is.
Vekerdy Tamás a kompetitív (versengésen alapuló) állami iskolarendszer helyett, a kooperatív (együttműködő) alternatív iskolát tartaná ideálisnak.

A bizonyítvány centrikus szülő frusztrálja a gyereket

A szülő az iskolával szemben a gyermeke pártján álljon. Ne higgye el, hogy gyengék a képességei. Pozitív elfogultsággal kell a gyermek felé fordulni.
Ha gyengébbek a jegyei annak számos oka lehet, az okokat kell felderíteni. A gyermek számára egyébként is az volna az ideális, ha saját tempója szerint fejlődhetne az iskolában. Érzelmi biztonságot kell kapnia a családban akkor is, ha az iskolában gyenge jegyeket kap. Az egyik legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt érezteti gyermekével, csak a jegyei alapján ítéli meg őt.
Ez jóvátehetetlenül frusztrálja a gyereket, növeli benne az agresszív hajlamot és esetleg egy életre elveszi a kedvét a tanulástól.

Az érzelmi biztonság és az elfogadás nem pótolható

Vekerdy Tamás szerint az elfogadás kérdése már a magzati korban felmerül. A gyermeknevelés során újra és újra felmerülő kérdés az érzelmi biztonság testi és lelki értelemben egyaránt. Ha a gyerek ezt megkapja, lassan megtanul személyes érzelmeket kapni, adni és viszonozni. Mindez természetes módon tompítja a környezetéből óhatatlanul érkező agresszív, a kisgyerek számára félelmetesnek tűnő jeleket.
A szülőnek a gyermek életének minden szakaszában tudnia kell(ene) úgy viszonyulni csemetéjéhez, hogy éreztesse vele: úgy szereti őt, ahogy van, és különlegesnek, egyedinek, fontosnak tartja őt. Ez érzelmi biztonságot nyújt számára akkor is, ha kudarcok érik, hiszen tudja, hogy van hová “visszamennie”, van ahol érzelmileg feltöltődhet.
Lehet, hogy a szülő nagyon elfoglalt, lehet, hogy a gyermek sokat van egyedül. Ilyen élethelyzetek sajnos vannak. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a szülő mégis ott van, az együtt töltött idő minden percében éreztesse gyermekével, hogy érdekli, amit mond, amit mutat. Adjon érdemi válaszokat a gyerek kérdéseire.

Televízió, mozgó képek –  csak iskolás korúaknak, szülői felügyelettel

A gyereknek hatalmas a képéhsége. Képekben dolgoz fel mindent, amit megtud a külvilágról, még saját érzéseit, gondolatait is. Ha a szülő mesél neki, állandóan újra és újra elképzeli a hallott történéseket. Ugyanez történik játék közben is.
Televíziózás, videózás közben azonban egy készen kapott, külső kép jelenik meg. A gyerek nem tud különbséget tenni a saját maga által kreált, illetve a vetített filmekben megjelenő kép között. Egy időre megnyugszik, majd – ezt bizonyára minden szülő észrevette –  izegni-mozogni kezd, felugrál, fel-felkiált, nő benne a feszültség, fokozódnak benne az agresszív indulatok. Vekerdy Tamás szerint ez még akkor is így van, ha a gyerek egy szép természetfilmet néz. A gyerekben ugyanis leállt a belső képkészítés, közben azonban filmen gyorsan pereg a cselekmény, áradnak rá feldolgozatlanul a külső képek, szokatlan, értelmezhetetlen ingerek.
Vekerdy a kompromisszum híve. Tiltani a televíziót nem érdemes, lehetőleg azonban iskolás kor előtt még ne nézzen a gyerek televíziót. Javasolja azt is, hogy utána is inkább csak egy-egy kiválasztott műsort nézzen a kisiskolás, limitált időben. Még egy fontos tanácsot hozzá tesz: ha mód van rá, ezt a kiválasztott műsort is együtt nézze a gyerek valamelyik szülővel.
Ha érdekesnek találtad az írást, még több hasonlót olvashatsz az Életrevaló Gyerek magazinban!

#1 Dr.BauerBela

---

           Vekerdy Tamás – agresszív gyerek?

Vekerdy Tamás szerint az agresszív gyerek kudarcos és frusztrált. Az agressziót mozgással le nem vezetett frusztrációk okozzák.

2016. július 12.
szerző:
csodasuli

Oszd meg mással is!

Sok manapság az erőszakos, agresszív gyerek, fiatal, jóval több, mint régebben. Nap, mint nap ezt hallhatod. Te is így látod?
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus szerint a dolog nem ennyire egyértelmű, hiszen “az igazság mindig két, vagy többarcú. Korunk gyermekei agresszívabbak is, meg nem is elődeiknél.”
A népszerű pszichológus meggyőződése, hogy az agresszivitás nem más, mint ki nem élt aktivitás. A  gyermekben felalmozódott frusztráció aktivitási kényszert vált ki, amely – ha a gyereknek nincs módja levezetni azt – agresszivitásban robban ki.
Vekerdy szerint a világ az elmúlt 200 évben többet változott, mint az azt megelőző 2000 évben. A változások nyomán kialakult életforma egy sor frusztrációt termel újra, meg újra, és nehezen feldolgozható terhet ró a ma gyermekeire.
Az életkörülmények változása, a városi. nagyvárosi lét eleve korlátozást jelent a természeténél fogva örökmozgó gyermekre. Régebben jóval többen voltak azok a gyermekek, akik kedvük szerint, szabadon rohangálhattak a természetben. A kicsik mozgása ma leginkább az iskolaudvarra, játszóterekre korlátozódik. Már az óvodában elvárás a csoportfoglalkozásokon való részvétel, aztán az iskolában minimum napi öt-hat, a felső tagozatban esetleg még több 45 perces órát kell végigülnie.
A benne felgyülemlő indulatok kiélésére, “kirohangálására” tehát mind kevesebb alkalma van.

A gyermeki frusztrációk forrásai

• a kicsi mozgását, játékát túlszabályozó óvodák
• versengésre épülő, teljesítmény központú oktatási rendszer
• a teljesítmény központú rendszerben jegyekben mérhető  teljesítmény követelő szülő
• a napi rohanás gondjaival, a szülők saját frusztrációjával terhelt, örömtelen családi együttlétek
• tv, videó, tömegkommunikáció

Már az óvoda is csökkenti a kisgyerek mozgáslehetőségét, akadályozza az esetleges agresszív indulatok levezetését

Vekerdy Tamás arra figyelmeztet, hogy óvodában még játszani kellene hagyni a gyerekeket, hiszen ebben a korban a kicsik még leginkább az anyjukkal a családjukkal szeretnének lenni. Az óvoda bezártságot, kevés aktivitást, még kevesebb mozgást jelent a gyermek számára. Jó néhány olyan óvoda van, ahol – igaz fakultatív alapon – de már számolni is tanítják a gyerekeket.
Bár az iskolaérettséget szakemberek vizsgálják. Vekerdy Tamás szerint azonban még az iskolában viszonylag jól teljesítő gyerekek esetében is igaz, hogy az óvodából kikerülő gyerek az iskolában elvárt és kötelező magatartásra még nem érettek. Legalább két évre volna szükségük, hogy aktív mozgásban fejlődjenek. Ehelyett, hogy napi öt-hat órára beülnek az iskolapadba, ahol attól kezdve a lexikális tudásukat és a verbális érettségüket, matematikai készségüket osztályozzák a tanárok.

Inkompetens iskolarendszer

A mai oktatási rendszer és az alaptanterv teljesen figyelmen kívül hagyja az életkor sajátosságait – véli Vekerdy Tamás.
A kamaszodó gyermekkel szemben az iskolában támasztott elvárások köszönő viszonyban sincsenek azokkal a fiziológiai-élettani tényekkel, amelyeket a tudomány már réges-régen ismer. A pubertás környékén – 14 éves kor táján – a fiziológiai lustaság jellemzi a gyermek testét, szellemét. A tantervi elvárás éppen ebben az időszakban követeli meg tőle a maximumot. (Különösen most, hogy a középiskolai oktatás átalakítása nyomán a 14 éves korban elkerülhetetlen iskolaválasztás könnyen lehet, hogy egy életre behatárolja a gyermek jövőjét.) A sok esetben borítékolható kudarcélmény, a lefojtott indulatok óhatatlanul agresszív magatartásba torkollhatnak.
Vekerdy nagyon nem ért egyet a mai iskolarendszer módszerével, amely azt keresi, mi az, amit a gyerek nem tud. Ez alapjaiban elhibázott és magában hordozza a kudarc miatti frusztrációk halmozódását, az agresszív indulatok felerősödését a gyerekben.
Valamiben minden gyerek jó, és ha ezt meg tudja mutatni, elégedettebb, öntudatosabb, boldogabb lesz tőle. Az önbizalom az iskolai teljesítményét is javítja,(esetleg még a lexikális tudást igénylő tárgyakból is megtáltosodik),és – ami nagyon fontos – csökkenti a frusztráltság érzését, és az agresszióra való hajlamát is.
Vekerdy Tamás a kompetitív (versengésen alapuló) állami iskolarendszer helyett, a kooperatív (együttműködő) alternatív iskolát tartaná ideálisnak.

A bizonyítvány centrikus szülő frusztrálja a gyereket

A szülő az iskolával szemben a gyermeke pártján álljon. Ne higgye el, hogy gyengék a képességei. Pozitív elfogultsággal kell a gyermek felé fordulni.
Ha gyengébbek a jegyei annak számos oka lehet, az okokat kell felderíteni. A gyermek számára egyébként is az volna az ideális, ha saját tempója szerint fejlődhetne az iskolában. Érzelmi biztonságot kell kapnia a családban akkor is, ha az iskolában gyenge jegyeket kap. Az egyik legnagyobb hiba, amit egy szülő elkövethet, hogy azt érezteti gyermekével, csak a jegyei alapján ítéli meg őt.
Ez jóvátehetetlenül frusztrálja a gyereket, növeli benne az agresszív hajlamot és esetleg egy életre elveszi a kedvét a tanulástól.

Az érzelmi biztonság és az elfogadás nem pótolható

Vekerdy Tamás szerint az elfogadás kérdése már a magzati korban felmerül. A gyermeknevelés során újra és újra felmerülő kérdés az érzelmi biztonság testi és lelki értelemben egyaránt. Ha a gyerek ezt megkapja, lassan megtanul személyes érzelmeket kapni, adni és viszonozni. Mindez természetes módon tompítja a környezetéből óhatatlanul érkező agresszív, a kisgyerek számára félelmetesnek tűnő jeleket.
A szülőnek a gyermek életének minden szakaszában tudnia kell(ene) úgy viszonyulni csemetéjéhez, hogy éreztesse vele: úgy szereti őt, ahogy van, és különlegesnek, egyedinek, fontosnak tartja őt. Ez érzelmi biztonságot nyújt számára akkor is, ha kudarcok érik, hiszen tudja, hogy van hová “visszamennie”, van ahol érzelmileg feltöltődhet.
Lehet, hogy a szülő nagyon elfoglalt, lehet, hogy a gyermek sokat van egyedül. Ilyen élethelyzetek sajnos vannak. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a szülő mégis ott van, az együtt töltött idő minden percében éreztesse gyermekével, hogy érdekli, amit mond, amit mutat. Adjon érdemi válaszokat a gyerek kérdéseire.

Televízió, mozgó képek –  csak iskolás korúaknak, szülői felügyelettel

A gyereknek hatalmas a képéhsége. Képekben dolgoz fel mindent, amit megtud a külvilágról, még saját érzéseit, gondolatait is. Ha a szülő mesél neki, állandóan újra és újra elképzeli a hallott történéseket. Ugyanez történik játék közben is.
Televíziózás, videózás közben azonban egy készen kapott, külső kép jelenik meg. A gyerek nem tud különbséget tenni a saját maga által kreált, illetve a vetített filmekben megjelenő kép között. Egy időre megnyugszik, majd – ezt bizonyára minden szülő észrevette –  izegni-mozogni kezd, felugrál, fel-felkiált, nő benne a feszültség, fokozódnak benne az agresszív indulatok. Vekerdy Tamás szerint ez még akkor is így van, ha a gyerek egy szép természetfilmet néz. A gyerekben ugyanis leállt a belső képkészítés, közben azonban filmen gyorsan pereg a cselekmény, áradnak rá feldolgozatlanul a külső képek, szokatlan, értelmezhetetlen ingerek.
Vekerdy a kompromisszum híve. Tiltani a televíziót nem érdemes, lehetőleg azonban iskolás kor előtt még ne nézzen a gyerek televíziót. Javasolja azt is, hogy utána is inkább csak egy-egy kiválasztott műsort nézzen a kisiskolás, limitált időben. Még egy fontos tanácsot hozzá tesz: ha mód van rá, ezt a kiválasztott műsort is együtt nézze a gyerek valamelyik szülővel.
Ha érdekesnek találtad az írást, még több hasonlót olvashatsz az Életrevaló Gyerek magazinban!

#1 Dr.BauerBela

---

Meddig terjed a szülő felelőssége gyermeke irányába? - Védőügyvéd válaszol

Lupovici Ügyvédi Iroda ● 2020-01-07 08:30

Szólj hozzá!  Küldés e-mailben

Minden embernek vele született ösztönös vágya mutatkozik egy vagy több saját utód iránt. Rengeteg boldogságot ad a gyermeknevelés, azonban sosem szabad megfeledkezni az úgynevezett "árnyoldalról" sem, nevezetesen az összes felmerülő nehézségről, a kötelességek végtelen soráról, vagyis az örökké tartó küzdelemről. A szülő felelősséggel tartozik gyermekéért, különösen élete első 18 évében, hiszen élettapasztalat híján ekkor ő még nem képes felmérni saját tetteinek súlyát. A Lupovici Ügyvédi Iroda jogászai rámutattak, hogy a figyelem elmulasztása bizonyos esetekben milyen, akár büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után.

A gyermekvállalás nemes, de elképesztő teher. Szabad elköteleződésről, önálló döntésről beszélünk, amely visszavonhatatlan és életünk végéig tart, jóllehet, a konkrét büntetőjogi tényállás csak a gyermek nagykorúságának eléréséig szankcionálja a felelőtlen szülői magatartást.
Dr. Lupovici Jack védőügyvéd szerint alapvetően senki felett sem szabad pálcát törni, hiszen szülőnek lenni talán az egyik legkeményebb feladat és a legnagyobb gondosság mellett is elegendő csupán egyetlen rossz pillanat, amikor a szülő nem figyel és megtörténik a baj. Egy kisgyerekre gyakorlatilag a nap 24 órájában ügyelni kell, ami természetesen képtelenség.
A gyermekek védelmét Magyarország jogrendszere rendkívül komolyan veszi, ezért amennyiben a szülőt tettéért vagy mulasztásáért büntetőjogi felelősségre vonják, a tisztességes eljárás eléréséért szükségünk van egy nagy tapasztalattal rendelkező védőügyvédre.
Hatályos Büntető Törvénykönyvünk az alábbiak szerint rendelkezik a kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatban:
„A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Amennyiben szülői felelősségről beszélünk, laikusként a logikánk azt sugallja, hogy bűncselekményt csak a szülő követhet el. A fokozott védelem miatt azonban más személyekre is kiterjed a szülői felelősség, tehát megvalósíthat bűncselekményt a szülő, továbbá a gyám, a nevelőszülő, illetve ezek élettársa. A kiterjesztést „szülőszerű” helyzetük indokolja.
Érdekesség továbbá, hogy a bíróság hiába fosztja meg szülői felügyeleti jogától valamely, vagy akár mindkét szülőt - ha egy háztartásban, közös lakásban élnek a kiskorúval, a jogfosztott szülők ugyanúgy felelnek, mint az, aki a felügyeletet egyébként gyakorolja.
Esetenként pedig a gyógypedagógus vagy a pedagógus asszisztens is felelősségre vonható, ha a nevelésére bízott gyermeket fizikai bántalmazással vagy más megalázó módon fegyelmezik (például egy diákotthonban).
A kiskorúak veszélyeztetése leggyakrabban szülői mulasztás vagy egyéb gondatlan cselekményének következménye, azokat a szándékos eseteket nem számolva, amikor a szülő kész akarva árt gyermekének kevés olyan esetet ismerünk amikor a szülő mentesülni akarna a büntetés alól. Ilyen esetben a büntetőügyvéd feladata, hogy a cselekményével arányos, a hatályos jogrend szerinti legenyhébb szankció kerüljön alkalmazásra, ami a bűncselekményt megvalósító szülő lelkiismeretét is a helyére rakja, ugyanakkor nem eltúlzott.
Az ugyvedipraxis.hu jogászai összegezték: Mely elemekből tevődik össze a szülői kötelesség?

1. Az általános gondozás a gyermek megfelelő élelmezését, öltöztetését és normális életkörülmények biztosítását jelenti.
2. Nevelés során igyekszünk formálni csemeténk jellemét, tudatosan és tervszerűen elősegíteni az ő szellemi fejlődését, s ehhez szükségszerűen hozzátartozik az is, hogy saját magatartásunkkal, életvitelünkkel állítunk számára példát.
3. A felügyelethez tartozik a gyermek fizikai épségének megóvása, értelemszerűen a szülő nem hagyhatja, hogy gyermeke a forró vasaló körül játsszon, ugrándozzon, mert reálisan lehet súlyos, vagy akár halálos sérüléstől tartani.

Séta közben a szülőnek fognia kell a gyermeke kezét, úgy, hogy ne tudja sajátját kirántani, mert minél kisebb, annál hajlamosabb elszaladni, s annak könnyen tragédia lehet a vége. A 6 évesnél fiatalabb gyermekekre fokozottan kell ügyelni, ugyanis ebben a korban a legmagasabb a végzetes balesetek bekövetkeztének a veszélye.

A szülői felelősség általános ismérveinek súlyos megszegése megvalósítja a kiskorú veszélyeztetését. Nem kell extrém dolgokra gondolni, elegendő, ha a téli mínuszokban a szülő rövidnadrágban és nyári pólóban, pulóver nélkül járatja óvodába vagy iskolába a gyermeket.
A Lupovici Ügyvédi Iroda büntetőjogászai hangsúlyozzák, hogy csak a bíróság állapíthatja meg azt, hogy a szülő súlyosan vagy nem súlyosan szegte meg kötelességét. Mivel az emberek nem tökéletesek, ezért a kisebb nevelési hibákért vagy csekély súlyú mulasztásokért nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a szülőket. Más a helyzet olyankor, ha a sok kisebb súlyú probléma összeadódik, ilyenkor összhatásukban súlyos kötelezettségszegéssé avanzsálhatnak.
Az ügy körülményeit a kiskorú életkorával és személyiségével összhangban kell értelmezni, nem szabad egy kalap alá venni egy 3 éves gyermeket és egy 16 éves kamaszt.

Hogyan lehet veszélyeztetni a testi fejlődést?

Tipikus eset, amikor a szülő durván bántalmazza a kiskorút, aki ennek következtében megsérül vagy idegrendszere károsodik. Ide tartozik a gyermek éheztetése is, továbbá az, amikor a szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermek tisztán tartására, tehát nincs lehetőség tisztálkodni, valamint tiszta ruhákhoz jutni. Ha a kiskorú megbetegszik, a szülő feladata gondoskodni a gyógyíttatásáról. Ha a gyermek nem jut gyógyszerekhez, megfelelő orvosi vizsgálathoz vagy kórházi kezeléshez, egyértelműen megállapítható a szülő büntetőjogi felelőssége.
Amennyiben a gyermek azért hal meg, mert a szülő nem cselekedett időben az orvos által meghatározott gyógykezelések biztosítása érdekében, a kiskorú veszélyeztetésén túlmenően helye van gondatlanságból elkövetett emberölés vétség megállapításának is. Ugyanez a helyzet akkor, amikor a szülők félreértelmezik, bagatellizálják a beteg gyermek állapotát, nem hívnak hozzá orvost, majd állapota kezelhetetlenné válik és ez végül a halálához vezet.

Mit jelent a kiskorú értelmi fejlődésének a veszélyeztetése?

Ha a tanköteles korú gyermeket a szülő visszatartja az óvodától vagy az iskolától, tette veszélybe sodorja a normális szellemi fejlődést. A nem megfelelő intézményválasztás is eredményezhet ilyet, például, amikor egy fogyatékkal élő gyermek nem részesülhet az ő egyéni fejlődését szolgáló speciális oktatásban, nevelésben.

Milyen az, amikor az erkölcsi fejlődést veszélyeztetik?

Adott egy alapvető társadalmi értékrend, mellyel minden ember tisztában van, hiszen csecsemőkortól kezdve beleivódik a zsigerekbe. Ha a kiskorú előtt rendszeresen trágár módon beszélnek, illetve, ha a szeme láttára végeznek szexuális cselekményt vagy követnek el bűncselekményt, az problémákat fog eredményezni a gyermek társadalmi beilleszkedése során. Megemlítendő még a családtagok ittas állapotban történő rendszeres bántalmazása is, mely később követendő példaként jelenhet meg.
A kiskorú különféle módszerekkel történő megfélemlítése, megalázása pedig súlyosan sérti annak érzelmi fejlődéshez való jogát.
Fontos, hogy a büntetőjogi felelősség megállapításához feltétlenül szükség van ok-okozati összefüggésre, tehát a konkrét veszélyhelyzetnek visszavezethetőnek kell lennie a szülői magatartásra.
Dr. Lupovici Jack büntetőügyvéd példaként hozza fel azt a sajnálatos helyzetet, amikor a gyermeknek büntetésből vagy bármilyen egyéb indíttatásból nem adnak enni, tehát a gyermek éhezni fog. Itt egyértelműen látható az ok-okozati összefüggés.
Viszont, amennyiben a gyermek rendszeresen káromkodik, de a családi háttér nyugodt, kiegyensúlyozott és boldog, nem ott keresendő a szülő felelőssége. Ebben az esetben a kiskorú máshonnan kapja a trágár impulzusokat, a szülő feladata ezt felkutatni és megszüntetni, hogy gyermeke fejlődése mihamarabb visszaterelődhessen normális medrébe.

#1 Dr.BauerBela

---

GENERALIZÁLT EKCÉM 1O ÉVES GYERMEKNÉL

#1 Dr.BauerBela

---

Hogyan válhat egy ártatlan rovarcsípés súlyos betegséggé?

Dr. Sebő Zsuzsanna ● 2017-06-30 08:00

Szólj hozzá!  Küldés e-mailben

A minap egy édesanya azzal a kérdéssel keresett meg, igaz-e, hogy egy szúnyogcsípés halálossá válhat. Történt ugyanis, hogy egy blog bejegyzésben olvasott egy kislányról, akinek egy elvakart szúnyogcsípés súlyos, halálos fertőzést okozott. Megnyugtattam, hogy ez ugyan előfordulhat, de extrém ritkán, azonban a vakarózás ennél enyhébb szövődményei bizony nagyon is gyakoriak.

Na, de kezdjük az elején.
Bőrünk, mely felnőttnél közel két négyzetméternyi felület, számos funkciót tölt be.
A legfelső rétege a hám, mely testünket a külvilágtól elválasztja, benne pigmentsejtek, immunsejtek és idegsejtek találhatóak. Az alatta elhelyezkedő irha rostokat, kötőszövetet, mirigyeket (faggyú, verejték és illatmirigyeket) tartalmaz. A rostok és a kötőszövet biztosítja a bőr rugalmasságát, védelmét a mechanikus hatások ellen. A mirigyek váladékai képezik azt a hidrolipid filmréteget, melyet sokan savas köpenynek neveznek, utalva ennek a filmrétegnek a savas pH-jára (5,5-5,9).
A bőr harmadik rétege a bőralja, mely a hőszigetelés, az energiatermelés és raktározás funkcióját tölti be.
A bőrön lévő hidrolipid filmréteg nemcsak a bőr kiszáradása ellen véd, de a környezetben lévő kórokozók behatolása ellen is védelmet ad.
A bőr felületén baktériumok találhatók, melyeket akár normál baktériumflórának is nevezhetnénk, hiszen az egészséges bőr „tartozékai”. Ezen baktériumok között megtalálható a staphylococus és a streptococcus is, melyek ép hám esetén semmilyen kárt, betegséget nem okoznak, de a hám vagy a mélyebb bőrréteg bármilyen eredetű sérülésekor a véráramba jutva bármely szervünkhöz (szív, agy, vese, máj, tüdő, csont) eljuthatnak, tályog képződésekhez, érelzáródásokhoz, szívbillentyű károsodáshoz, vérzésekhez vezethetnek. Súlyosabb esetben generalizált fertőzés, akár szepszis (vérmérgezés) alakulhat ki. Szerencsére a bőr sérülései következtében fellépő fertőzéseknél beindulnak a szervezet immunreakciói és az esetek többségében a folyamat helyi fertőzés formájában zajlik le.
Bakteriális bőrfertőzésekre hajlamosítanak a helytelen bőrápolási szokások, a hiányos személyi higiénia, a női cikluszavarok, immunrendszer hiányos, kóros működése, cukorbetegség, érbetegségek, alkoholizmus és sok egyéb tényező.
A bőr sérülése, akár mikro sérülése, mely szabad szemmel nem is látható, létrejöhet bármilyen mechanikai hatásra, így a vakarózás következtében is, de kémiai anyagok, égés is bőrsérülést okozhatnak. Gyakori behatolási kapu a lábon, lábujjak között lévő hámhiányok, repedések, amik gombás fertőzés miatt lépnek fel. Az ekcémás bőr ugyancsak sérülésekkel teli, könnyen fertőződik.

Gyakrabban előforduló bőrfertőzések

Ótvar (impetigo)

Elsősorban gyerekeken jelenik meg, hiszen náluk a bőrfelszínt védő hidrolipid réteg még nem teljes. Gyakran kezdődik a náthás kisgyermek orra alatt, és terjed rá az arc egyéb területeire. Az orrban gyakran megtalálható a streptococcus, staphylococcus, és az orrát dörzsölgető, piszkáló, vakaró kisgyermek továbbviszi a fertőzést, újabb gennyes elváltozásokat előidézve. Az ótvar előbb savós, majd gennyes hólyagocskák formájában kezdődik, később ezek kifakadva újabb hámhiányt okoznak, amit hamarosan méz sárga váladék, majd pörk borít. Nagyobb kiterjedés esetén a környéki nyirokcsomók is megnagyobbodhatnak.

Szőrtüszőgyulladás

Gennyes, gombostűfejnyi zavaros bennékű hólyagcsák a szőrtüszők nyílásában. Szőrös testfelületen, férfiaknál gyakoribb.

Furunkulus

A faggyúmirigy elzáródása és gennyesedése miatt kialakuló kisebb tályog.

Karbunkulus

Több szőrtüszőre terjedő, mély, fájdalmas bőrgyulladás. Jellemzően a tarkón, az arcon, a végbél környékén jelenik meg. Nagy kiterjedésű, darázsfészekre hasonlító, összeolvadó kelések, melyek a szőrtüszők elhalásával járnak és hegesen gyógyulnak.
Ezek a bőrfertőzések legtöbbször helyi elváltozások, de mint arról már volt szó, tovább terjedhetnek, és a véráramba jutó kórokozók súlyos tüneteket idézhetnek elő.

Orbánc (erysipelas)

Súlyosabb, gennykeltő (streptococcus) okozta bőrfertőzés, ahol a baktérium a véráramba is bejut, így olyan általános tünetek kísérik, mint a láz, hidegrázás, rossz közérzet. A fájdalmas elváltozás leggyakrabban a lábszáron és az orr körül alakul ki. Az érintett területen a bőr lángvörös, fényes, sima, meleg tapintatú.

A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

hirdetés

A bőrfertőzések kezelése

A nagyobb kiterjedésű vagy terjedő, több helyen megjelenő bőrgennyesedések orvosi ellátást igényelnek. Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a bőrfertőzést általános tünetek (láz, rossz közérzet, hidegrázás, bágyadtság, nyirokcsomó megnagyobbodás) kísérik.
A helyi tüneteket fertőtlenítő oldattal, kenőccsel és adott esetben antibiotikumos kenőcsökkel lehet kezelni, de súlyosabb esetek szájon át vagy injekció formájában adott antibiotikumos kezelést igényelnek.
A bőr különböző megbetegedéseiben számos alternatív gyógymód kínálkozik kiegészítésként, vagy akár önállóan alkalmazva. Homeopata orvos lévén néhány homeopátiás szert ismertetnék.
A csípések megelőzésére jól bevált szer a Ledum palustre, melynek D6, C,CH5 potenciájából naponta többször adva, garantáltan távol tarthatjuk a szúnyogokat.
A viszketés csökkentésére a Kreosotum javasolt, főleg ha szurkáló érzettel járó gennyes hólyagokat látunk. C9, 15 a megfelelő potencia.
A Calendula a körömvirágból készült homeopátiás szer, mely gyulladáscsökkentő és sebfertőzést megelőző hatással bír. D,C,CH 5-15 hígításban lehet adni napjában többször is.
Az élénkvörös, meleg tapintatú, lüktető elváltozások szere a Belladonna, melyet magas láz, hidegrázás esetében is adhatunk C,CH 15-30 potenciában akár óránként is.
A homeopátiás antibiotikumnak becézett Hepar sulfur a gennyesedések szere, különösen akkor, ha szúró fájdalom, gennyes hólyagok, bűzös pörkök jelentkeznek. C,CH 15-30 potencia javasolt napi kétszer, háromszor.
A Mezereum az erősen viszkető, égő érzéssel járó zavaros tartalmú hólyagocskák esetében alkalmazható, főleg ha ezek a hólyagokból vaskos pörk képződik, mely alól genny szivárog.
Beszáradt, repedezett pörkök esetében a Graphites-t szoktuk adni C,CH 15 erősségben. Ez a szer a hegesedés kialakulását is csökkenti.
A különböző baktériumokból készült homeopátiás szerek, a nozódák (Streptococcus, Staphylococcus) nagymértékben segítik a szervezetet a fertőzések leküzdésében.
A homeopátiás szereket a tünetek változásakor változtatni kell, hogy mindig a leghasonlóbb szert alkalmazzuk.
Fontos, hogy e szerek használata nem mentesít az orvosi ellenőrzés alól.

Megelőzés

Mint minden betegségnél, a bőrfertőzéseknél is nagyon fontos a megelőzés. Ez alatt elsősorban a bőr épségének a védelmét, a kisebb sérülések megfelelő fertőtlenítését, a hidrolipid réteg (savas köpeny) egységének a megőrzését értjük, melyhez a megfelelő mosakodó szer használata elengedhetetlen.
A viszketés csillapítása a hámsérülést okozó vakarózást előzi meg, ahogy a kisgyermekek rövidre vágott körmei is.
A vízhiányos, száraz bőr védekezőképessége csökken, ezért a megfelelő bőrápolás ugyancsak a megelőzés egyik fegyvere.
Visszatérve az édesanya kérdésére, a csípések kapcsán fellépő viszketés és az azt enyhíteni kívánó vakarózás valóban okozhat fertőzéseket, de ezeket legtöbbször megelőzhetjük odafigyeléssel, helyes bőrápolással, és a gennyesedéseket, ha időben kezeljük, maradéktalanul gyógyulnak az esetek többségében.

#1 Dr.BauerBela

---

koszmód/sborrhorás/fejbőr eg 9hónapos csecsemánélŐ

#1 Dr.BauerBela

---

LÁGYÉKTI SEBORRHOE HÓNAPOS CSECMŐNÉL

#1 Dr.BauerBela

---

A sérv tünetei és kezelése gyerekeknél

Címkék:
rekeszsérvsérvkizáródásköldöksérvlágyéksérvsérvherevízsérv

0 hozzászólás

Szerző: Kiss Virág

2017. június 18. | Frissítve: 2020. március 29.

Forrás: babaszoba.hu

A gyermekkori sérvek a leggyakoribb sebészeti problémák közé tartoznak, ám ellentétben a felnőttkori sérvekkel, ezek többnyire veleszületett rendellenességek. Mit kell tudni a köldöksérvről, a lágyéksérvről és a rekeszsérvről?

Tájékozódjon az agyhártyagyulladás súlyos következményeiről.

h i r d e t é s

Sérv a gyereknél: milyen típusok vannak és milyen tünetekkel jár?

Míg a felnőttek esetében a hasfali gyengeség, erőlködés (fokozott hasi nyomás), súlyfelesleg áll a háttérben, a gyermekeknél már a születéskor jelen van a sérv, ám előfordul, hogy csak később lesz észlelhető.

Mitől alakulhat ki a sérv?

Sérvről akkor beszélhetünk, ha valamely belső szerv (rendszerint a bél, de lehet a petefészek, húgyhólyag is) kikerül abból az üregből, amelyben a helye van.

A szülők többsége ezt hamar tapasztalja, hiszen a gyermek testén olyan dudor jelenik meg, amely nem odavaló, jellemzően a köldök és a lágyék területén. Nézzük most meg, mit kell tehát tudni erről a két sérvtípusról!

Köldöksérv

A köldöksérv az érett újszülöttek 4-8 százalékát érintő rendellenesség, ami a fiúknál és lányoknál egyenlő arányban fordul elő. Nagysága változó lehet: babnyi mérettől akár tojásnagyságúig terjedhet. A köldöksérvvel, ami a köldökgyűrűben megjelenő hasfali sérv, a köldökcsonk leválást követően találkozhat a szülő.

Ennél a sérvtípusnál a köldökgyűrű kötőszövete lazul meg, ami a köldökgyűrű kitágulását és a kötőszövetes hártya megnyúlását okozza. Csecsemőknél főként síráskor, erőlködéskor domborodik előre.

Szerencsére, ez a sérvtípus - a hasfal erősödésével - spontán gyógyulásra hajlamos, többnyire nem okoz panaszokat, így nem kell korai műtéttel helyreállítani. A gyermek egy-kétéves korára visszafejlődik, amennyiben azonban kétéves kor után is tapintható, vagy fájdalommal jár, akkor a műtét indokolttá válik.

Amennyiben gyermekednél sérvre gyanakszol, otthoni diagnosztizálással, a köldöksérv leragasztásával semmiképp ne kísérletezz! Fontos, hogy a tünetek jelentkezésekor mihamarabb keress fel szakorvost, aki a további teendőkről fog dönteni.

Lágyéksérv

Ez a sérvtípus az érett újszülöttek 4-5 százalékában észlelhető, koraszülötteknél még gyakoribb probléma lehet. Lágyéksérv esetén a hasfal rendellenes nyílásán keresztül (ezt sérvkapunak nevezzük) egy vagy több hasüregi szerv (bélkacs illetve a lányoknál a petefészek) előre esik a lágyéktáji régióba. Fiúk esetében ez a herezacskók, míg a lányoknál a nagyajkak irányába történik.

A lágyéksérv jellemző tünete a fájdalmatlan, időszakosan megjelenő előre domborodás a lágyéki területen. Maga a lágyéksérv tehát - amennyiben nincs éles, kemény szélű gyűrűje - nem szokott panaszokat okozni a gyermeknél. A fiúgyermekeknél a herezacskók tövénél figyelhető meg a rugalmas dudor, amelynek mérete változó lehet, és mindkét részt érintheti. Lágyéksérv esetén a tömlő tartalma általában könnyedén visszamegy a helyére.

A lágyéksérv fiúknál jóval gyakoribb, aminek a magzati létben keresendő fejlődéstani okai vannak. A herék ugyanis a vesékkel közös telepből fejlődnek ki a hasüregben, és a magzati élet végére átbújnak a hasfalon, így ereszkedve le a herezacskóba. A vándorlás során az erekkel és ondóvezetékkel együtt a hashártyát is húzzák, mint egy zsákot. Ennek a zsáknak normális esetben be kellene záródnia. Amennyiben ez nem történik meg, sérvtömlő alakul ki, amelybe belecsúszhatnak a belek.

Ez a járat a lányoknál is kialakul, esetükben a sérvtömlőbe a méhkürt illetve a petefészek kerülhet. Amennyiben tehát ez a bizonyos járat a heréig követhető, akkor a lágyéksérv egyik típusával, a heresérvvel van dolgunk. Ez esetben a lágyéksérvnek megfelelő oldalon a lágyék mellett a herezacskó is duzzadt, lányok esetében pedig ritkán a nagyajkakba türemkedhet.

Speciális helyzetet okoz, ha a kialakult járat csak részlegesen záródik, így azon mindössze a hasüregi vizenyő tud átjutni. Ez esetben a sérvtömlőben csak folyadék lesz, és vízsérv alakul ki.

Vízsérv esetén a szülő a here vagy a herevezeték burkai között felhalmozódó, átvilágítható folyadékra lehet figyelmes. A vízsérv nem jár fájdalommal, és - a lágyéksérvvel ellentétben - nem okoz kizáródási tüneteket. Nyugalomban magától megszűnik. Ezek az esetek gyakran néhány hónap alatt felszívódnak, és semmiféle károsodást nem okoznak.

Vízsérv esetén is szükséges szakorvosi véleményt kérni, hiszen - bár a gyermekek többségénél spontán gyógyul 1-2 éves korra- műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

Mi a teendő a lágyéksérvvel?

A legfontosabb teendőd, hogy amennyiben gyermekednél lágyéksérvet tapasztalsz, mihamarabb fordulj vele orvoshoz! Ennél a sérvtípusnál ugyanis sebészeti kezelés, műtét válhat szükségessé. Nem szabad halogatni, arra várni, hogy a sérv majd visszafejlődik magától.

Amennyiben a lágyéksérv tünet- és panaszmentes, akkor tervezett műtétre lehet szükség, ha azonban a sérv kizáródott, akkor azonnali sebészeti beavatkozás válik szükségessé.

Mit jelent a sérvkizáródás?

A sérvkizáródás a lágyéksérv legveszélyeseb szövődménye. A sérvtartalom többnyire könnyedén csúszik ki-be a sérvkapun, ám előfordul, hogy nem megy vissza. Ilyenkor a sérvkapu a sérvtartalmat és az azt ellátó ereket gyűrűszerűen szorítja el, ami vérellátási zavarokat okozhat, és a bél (vagy a here illetve a petefészek) károsodásához vagy elhalásához vezethet.

Sérvkizáródásra utalnak az alábbi tünetek:

- haspuffadás
- erős hasi fájdalom
- hányás
- véres széklet
- széklet és bélgáz nem ürül
- kis csecsemőknél indokolatlanul sok bukás, nyugtalanság

A sérvkizáródást nagyon komolyan kell venni: a csecsemőkori lágyéksérvek negyedénél a kizáródás a sérv első jele, és különösen veszélyeztetettek a koraszülött csecsemők.

A beteget azonnal kórházba kell szállítani!

Rekeszsérv

Gyermekeknél a harmadik legjellemzőbb sérvtípus a rekeszsérv. Ez a sérvtípus a rekeszsérv hibás fejlődéséből alakul ki, és komoly következményekkel járhat, hiszen a hasüregi szervek (gyomor, máj, belek) kerülnek a mellüregbe, ezek pedig rontják az itt található szervek működését. Ezt a fejlődési rendellenességet ultrahangvizsgálat segítségével általában már a terhesség során felismerik.

Általánosságban az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a veleszületett rekeszsérvre:

- nyelési és szopási nehezítettség
- a súlygyarapodás elmaradása
- hányás
- sápadt bőr, nyugtalanság vagy elesettség
- fulladás, nehéz légzés
- száj körüli kékség
- halvány, fehér arc
- szapora légvétel
- gyors szívverés

A gyanút ultrahang és röntgenfelvétel igazolhatja.

A veleszületett rekeszsérvnek két fő típusát különböztetjük meg: gyakoribb az ún. Bochdalek féle rekeszsérv, ami gyakrabban fordul elő fiúknál és többnyire más betegségek is társulnak hozzá. Ennél a típusnál a rekeszhiány a rekeszizom hátsó részén, elsősorban a bal oldalon található, így a betüremkedő gyomor és bélkacsok az itt lévő szerveket (szív, tüdő) tolják át a jobb oldalra. A Bochdalek féle rekeszsérv gyakran az érintett tüdő fejletlenségével vagy hiányával jár együtt, és szívelégtelenséget is okozhat.

A tünetek (légzési nehézség, oxigénhiány) már a születést követően tapasztalhatóak, ezért mihamarabb szükséges az operáció, hogy a beleket visszahelyezhessék a hasüregbe, és a rekeszhiányt lezárják. Sajnos azonban a gyors kezelések mellett is magas halálozással járó rendellenességről van szó.

A másik típus, a Morgagni-sérv a leányoknál gyakoribb elváltozás. A rekeszizom elülső részét érinti, jobboldali elhelyezkedésű. Elsősorban a máj egy része kerül a mellkasba, és általában nem okoz panaszokat az újszülöttnél. Erre a sérvtípusra a testsúlyfejlődés elmaradása, emésztési nehézségek, mellkasi diszkomfortérzés vagy légzési problémák hívhatják fel a későbbiekben a figyelmet. Képalkotó eljárások (röntgen, CT, MRI) segíthetnek a diagnózis felállításában, és érdemes már gyerekkorban elvégezni a korrigáló
műtétet.

#1 Dr.BauerBela

---