Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. augusztus 16., szerda

ROSTASEJTEK GYULLADÁSA
!
Mik a rostasejtek?
A rostasejtek szivacsszerű üregrendszert alkotnak az orrüreg felső része és a szemgödör között. Kivezető nyílásai a középső és felső orrjáratba vezetnek. A szemgödörrel van közeli anatómiai kapcsolatban, betegségei oda terjedhetnek.
Rostasejt gyulladás:
Az orrmelléküreg gyulladások talán legritkább fajtája. Ennek ellenére számtalan rostasejt gyulladással küszködő beteggel találkoztunk. Heveny esetben a kezelés megegyezik az arcüreg gyulladás kezelésével. Krónikus esetben a hagyományos orvoslás a betegnek a FESS műtétet javasolja, melynek során valamennyi megbetegedett rostasejtet feltárják, a csontfalak maradványait és a nyálkahártya foszlányokat, megfelelő műszerrel eltávolítják. Ilymódon nyitják meg valamennyi rostasejtet, egészen az ékcsonti üregig képezve ki a műtéti üreget. Tapasztalaink szerint polarizált fény használatával a mütét elkerülhető.
Kezelés során :
A polarizált fény természetes módon erősíti a szervezet regeneratív képességét és így hozzásegíti, hogy felszabadítsa saját gyógyulási adottságait.
Serkenti és megváltoztatja a testben zajló regeneráló és helyreállító folyamatokat, test védelmi rendszerében zajló folyamatokat.
Polarizált fény hatása nem lokalizálódik a kezelt felületre, szervre, a szervezet egészére hat. (behatási mélység 11.5cm, hullámhossz 480-3400nm, UV fényt nem tartalmaz)
Tünetei:
Akut gyulladás esetén:
  • szemzúg fájdalma
  • orrgyök fájdalma
  • szemüregbe vagy halántékba sugárzó fájdalom
Idült, krónikus gyulladás esetén:
  • fejfájás ( ritkán jelentkezik)
  • orrnyálkahártya duzzanat
  • szaglás károsodás
  • látás károsodás
Minél előbb elkezdjük a rostasejtek gyulladásának kezelését,
  • kisebb a szövődmények esélye
  • hamarabb szűnik meg a fájdalom
  • hamarabb térhet vissza a mindennapi életbe
A polarizáltfény-terápia alapja:
Immunológiai és molekuláris genetikai módszerekkel végzett kutatások igazolják polarizáltfény-kezelés hatására az abszolút lymphocitaszám emelkedése mellett
  • a T limphocitaszám igen jelentős növekedését
  • csökkenti a gyulladási folyamatokban kulcsszerepet játszó chemokinek génkifejeződését, a terápia ezáltal betegségek megelőzését teszi lehetővé, elősegíti a már kialakult betegségek leküzdését. Tapasztalataink szerint felezi, harmadolja a gyógyulási időt. Olyan betegségek esetén teszi letővé a gyógyulást amelyekben a hagyományos orvoslás nem igazán tud segíteni
  • megfigyelések igazolják sebgyógyulásra gyakorolt pozitiv hatását. Ennek alapja többek között a hámosodás jelentős gyorsítása, kollagén termelés fokozás.
  • antidepresszáns hatás, fájdalomcsillapító hatás közismert
  • vírusos, bakteriális fertőzések esetén gyógyulási időt jelentősen csökkenti
  • stb.
Továbbá a Polarizált fényterápiás kezelésnek köszönhetően:
  • Javul a szövetek oxigénellátása
  • Helyreáll a sejtek tápanyagellátása
  • Regenerálódnak a sejtek
  • Javul a keringés
  • Immunválasz fokozódása
  • Akut, krónikus gyulladási reakciók csökkenése
#1 Dr.BauerBela

2017. augusztus 15., kedd

JELLEGZETES NAGYFOLTU KANYARÓS KIÜTÉS


#1 Dr.BauerBela

Veleszületett rendellenességek tünetei és kezelése



Veleszületett rendellenességek tünetei és kezelése


Mik a veleszületett rendellenességek?
Veleszületett rendellenességnek (kongenitális anomáliának) nevezünk minden normálistól eltérő, születéskor már meglévő állapotot, akár a születéskor felismerésre kerül, akár sem.

A veleszületett rendellenességek lehetnek, pl. génhibák, beleértve a veleszületett anyagcsere-betegségeket is, veleszületett fejlődési rendellenességek (kongenitális abnormitások, azaz alaki rendellenességek), veleszületett daganatok, méhen belüli növekedés visszamaradás (diszmaturitás, "méhen belüli sorvadás"), magzati betegségek (pl. fertőzéses betegségek), immunológiai rendellenességek, értelmi fogyatékosság, viselkedési társadalmi beilleszkedési zavarok.
A veleszületett rendellenességek előfordulása
Veleszületett rendellenesség bárkiben előfordulhat mint veleszületett, öröklött génhiba ("familiáris", családban halmozódó rendellenesség), mint újonnan létrejött génhiba (szórványosan előforduló, "sporadikus" rendellenesség). Magyarországon az összes veleszületett rendellenesség az összes születés 4,5%-ánál fordul elő, jóllehet a génhiba csak mondjuk 50 éves korban fog betegséget okozni.
A veleszületett rendellenességek okai
A veleszületett rendellenességek okai lehetnek génhibák vagy környezeti ártalmak, illetve génhibák és környezeti ártalmak együttesen ("multifaktoriális betegségek"). Környezeti ártalomnak tekintünk bizonyos anyai betegségeket is (pl. cukorbetegség).
A veleszületett rendellenességek tünetei
A sok ezer veleszületett rendellenesség tünetei igen sokfélék. Van, amikor a tünetek elárulják a rendellenesség okát, pl. magzati gyógyszerártalmak esetén (Contergan-botrány), máskor a tünetek nem specifikusak a kiváltó okra (pl. nyitott gerinc).

A tünetek lehetnek belszervi betegségre utalók (pl. anyagcsere-rendellenességek esetén) és lehetnek anatómiai rendellenességek, továbbá ezek legkülönfélébb kombinációja.

Fontos tudni, hogy veleszületett rendellenesség évtizedekkel a születés után is megmutatkozhat.

Vannak veleszületett fejlődési rendellenességek, melyek alaki, anatómiai eltérésben nyilvánulnak meg.

A kongenitális abnormitások több szempont szerint osztályozhatók. A rendellenesség kialakulásának mechanizmusa szerint a veleszületett fejlődési rendellenesség lehet, malformáció, amelynek során valamely szerv(ek) fejlődése eleve kóros irányba indul (pl. ajakhasadék), diszrupció, melynek során a kezdetben normális fejlődést valamilyen külső tényező szakítja meg. Az összes méhen belüli magzati ("teratogén") ártalom ebbe a kategóriába tartozik (pl. gyógyszerártalmak, rubeola, sugárkárosodás, stb.).

Deformáció során az egészséges testrész külső mechanikus behatásra torzul (pl. dongaláb, csípőficam, ferdenyak kórosan kevés magzatvíz hatására). Diszplázia során pedig génhiba következtében a szövetképződés szenved zavart, az alaki torzulás ennek másodlagos következménye (pl. akondropláziás törpenövés, ahol a hosszúcsöves csontok növekedés porcának szövetfejlődési zavara az elsődleges).

A rendellenességek száma szerint lehet izolált, amikor a fejlődési zavar elsődlegesen csak egy szervet érint. Többszörös veleszületett fejlődési rendellenesség, szindrómák (együtt előforduló tünetek összessége), "tünetegyüttes", pl. Down-szindróma, mely jól meghatározott okra vezethető vissza.

Veleszületett fejlődési rendellenesség, mely alaki, anatómiai eltérésben nyilvánulnak meg.
A veleszületett rendellenességek diagnózisa
1. Kromoszómavizsgálat: Leginkább a súlyos többszörös veleszületett fejlődési rendellenesség kapcsán szükséges a pontos sejtszintű (citogenetikai) kórisme azonosítására.

2. Enzimvizsgálatok: Főként anyagcsere-zavarok esetén lényegesek.

3. Célzott laborvizsgálatok: Olykor az anyagcsere-rendellenességek a kóros anyagcseretermék kimutatásával igazolható, például fenilketonúria esetén.

4. Röntgenvizsgálatok: A különféle szervek anatómiai rendellenességeinek azonosítására.

5. Ultrahangvizsgálat, mint alapvizsgálat mellett egyéb speciális vizsgálat, például szívkatéterezés, endoszkópia, is szükségessé válhat a rendellenesség pontos megnevezéséhez.
A veleszületett rendellenességek kezelése
A veleszületett rendellenességek kezelése speciális centrumokra tartozik. Ilyen intézményekben gyűlhet össze, ugyanis annyi tapasztalat, az esetek csekély száma miatt, amennyi elegendő egy-egy eset optimális kezeléséhez. A rendkívül ritka eseteket olykor európai centrumokban gyűjtik össze.
A veleszületett rendellenességek gyógyulási esélyei
Ezek alapján négy súlyossági fokozatot lehet elkülöníteni:

1. Letális a rendellenesség akkor, ha az a gyermek halálához vezet még fogamzóképes kor előtt. Így ugyanis nincs lehetősége a hibás gének továbbadására.

2. Major (súlyos) rendellenességről akkor beszélhetünk, ha a gyermek kezeletlen esetben nem élheti meg a fogamzóképes kort (pl. súlyos összetett szívfejlődési rendellenességek).

3. Enyhe a rendellenesség akkor, ha az a rendellenes egyén életkilátásait kezeletlen esetben sem érinti, de az életminőségét igen (pl. húgycsőzáródási defektusok, herevízsérv, stb.)

4. A minor abnormitások olyan rendellenességek, amelyeknek önmagukban nincs jelentősége, az érintett életkilátásait, életminőségét nem befolyásolja. Megjegyzendő azonban, hogy a minor anomáliák halmozott előfordulása mögött súlyosabb rendellenességek állhatnak (pl. szemredő, az "epicanthus", mongoloid szemrés, amikor a külső szemzug a belső szemzug fölé emelkedik, stb.)
A veleszületett rendellenességek megelőzése
A veleszületett rendellenességek megelőzési módszereit négy csoportra lehet osztani, úgymint

1. Az elsődleges (primer) prevenció során már a rendellenesség kialakulását is megakadályozzák. Ilyen, például a magzatvédő vitamin, azaz folsav adása, mellyel a velőcső-záródási rendellenességek (nyitott gerinc, koponya-agyvelőhiány, agyhártya-agyvelősérv) helyes alkalmazás esetén egyes vizsgálatok szerint 72%-a előzhető meg, bár ebben megoszlanak a vélemények.

2. A másodlagos (szekunder) prevenció során a rendellenességet méhen belül azonosítják és a rendellenesség világra jöttét akadályozzák meg.

3. A harmadlagos (tercier) prevenció egyet jelent a betegség gyógyításával.

4. A negyedleges prevenció során a cél a rendellenességgel sújtott gyermek optimális életvitelének megteremtése (habilitáció).

Más megközelítésben a megelőzés lehet eugenikai és eufenikai megfontolású. Az eugenikai megfontolás (Sir Francis Galton nyomán) szerint a hibás gének megszületésének megakadályozza a cél. Az eufenikai megelőzés (Joshua Lederberg-korban) lényege a hibás gének születéskori felismerése és megfelelő életvitellel a betegség kialakulásának megelőzése. Mindkettőre akad példa. A szekunder prevenció, pl. tipikus eugenikai megelőzés, míg bizonyos anyagcsere-betegségek újszülöttkori szűrése vagy a magzatvédő vitamin, eufenikai védekezés, ahol a hibás gén megszületik, de nem tud érvényesülni. A megelőzés megtervezése felelősségteljes szakorvosi feladat, mellyel a genetikai tanácsadók foglalkoznak. A genetikai tanácsadás legfontosabb célja a megelőzés megtervezése, melynek előfeltétele az alábbi kérdések megválaszolása:

1. Mi a rendellenesség (mi a pontos diagnózis?)
2. Mi okozta?
3. Ha genetikai, hogyan öröklődik?
4. Mekkora az ismétlődés kockázata?
5. Van-e és mekkora az anyai kockázat?
6. Van-e és mekkora a gyógyszerszedés kockázata a következő terhesség során?
7. Lehet-e eredményesen gyógyítani és miképpen?
8. Hogyan lehet megelőzni?
9. Hol és miképpen?
10. A genetikai tanácsadó feladata a megelőzési program felállítása és koordinálása is.
Kapcsolódó cikkeink

Hasznos tudnivalók
A veleszületett rendellenességek sajnos elég gyakoriak. Eredményes kezelhetőségük bizonytalan, így, mint máshol is, a megelőzésen van a hangsúly. A megelőzés intézményét genetikai tanácsadásnak nevezzük. A tervezett fogamzás előtt genetikai tanácsadáson megjelenni lenne indokolt az alábbi esetek valamelyikében:
  • Az elsőfokú rokonságban előfordult fejlődési rendellenesség.
  • Legalább 37 éves anyai életkor.
  • Az elsőfokú rokonságban előfordult genetikai betegség (beteg szülő, beteg gyermek, beteg testvér, beteg elsőfokú unokatestvér).
  • Családban halmozódó bármely idült betegség (allergia, asztma, magas vérnyomás, hirtelen szívhalál, stroke, stb.).
  • Rokonházasság.
  • Első fokú rokonok közt előforduló jelentős pszichiátriai kórkép (schizophrenia, depresszió)
  • Első fokú rokonságban előforduló idegrendszeri sorvadásos betegség (sclerosis multiplex, amyotrophiás lateralsclerosis, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Huntington-betegség, stb.).
  • Anyai epilepszia.
  • Idült anyai betegségek (krónikus vesegyulladás, magas vérnyomás, cukorbaj)
  • Családban előfordult többszörös veleszületett fejlődési rendellenesség (pl. kromoszómahiba).
  • Terhesség alatti szükségszerűvé váló gyógyszeres kezelés.Terhesség alatt szükségszerűvé váló radiológiai vizsgálat és/vagy kezelés
  • És minden egyéb eset, ahol az örökletesség nem kizárható.
  • És minden olyan családi háttér, mely a szülőket a terhesség nyugodt vállalásában akadályozhatná.
Elvileg szinte mindenki számára fontos lenne a genetikai tanácsadás, a gyakorlatban a helyzet sokkal szerencsésebb. Mindenesetre kívánatos lenne egy olyan genetikai-teratológiai tanácsadó szolgálat kiépítése (akár a védőnői hálózaton keresztül is!), amely jelentősen hozzájárulhatna a családi tragédiák számának csökkentéséhez, és ami talán ennél is fontosabb, a születések számának növeléséhez, a biztonságos terhesség lehetőségeinek megteremtése révén.

Genetikai-teratológiai okok miatt művi vetélést csak genetikus tanácsára vállalhat a házaspár. Ennek ellentmond az a hazai gyakorlat, hogy a szülész "abortuszt javasol", amire a megszeppent házaspár igent kényszerül mondani. Ez tudományos középkor. Genetikai-teratológiai indikációval művi vetélést jóváhagyni csak humángenetikus szakorvosnak van joga. Ezt a törvényt sokan, sokszor és durván megsértik!

A gyógyszerek betegtájékoztatójára (és orvosi alkalmazási előiratában) az esetek 99%-ában be van jegyezve, hogy "terhesség első harmadában nem ajánlott". Ez a gyártók részéről önvédelmi reakció. Hiszen ha valaki egy fájdalomcsillapító szedése mellett például hatujjú gyermeket szül - többek között Ady Endre is hat ujjal született -, feljelenti a gyógyszergyárat busás haszon reményében. Ezeket a pereket a gyermek szülei nem nyerhetik meg, hiszen nincs összefüggés a rendellenesség és a feltételezett ártalom között. Nagy károkat okoz viszont a jelenség a gyógyszerek alkalmazásában. Az ilyen félelmek és perek következménye, hogy csaknem minden gyógyszer adása tilos terhesség alatt, jóllehet némelyiket lehetne szedni, és azok a betegségek, amelyek ellen hatóanyagot tartalmaznak, sokkal veszélyesebbek lehetnek. A végeredmény: Magyarországon évente 5-6000 kívánt terhességet szakítanak meg és ugyanennyi magzatot ölnek meg tudatlanságból. Ezzel szemben nem lehet felbecsülni azoknak a számát, akik az elmaradt kezelés áldozatai. Ezen szeretnének a genetikai tanácsadók segíteni, amennyiben bizalommal igénybe veszik szolgálatukat.
#1 Dr.BauerBela

Kóros állapotok jelei újszülött és csecsemőkorban


Kóros állapotok jelei újszülött és csecsemőkorban


Mikor is mondjuk azt, hogy a csecsemő beteg, egyáltalán mi is a betegség fogalma?

Ezt egyszerűen úgy is jellemezhetjük, hogy a betegség egy olyan állapot, amire a normálistól való eltérés jellemző.
De mit is jelent az, hogy a „normálistól való eltérés”? Egyáltalán a mindennapokban mennyire figyeljük meg tételesen a normális állapot jellemzőit?
Nagyon fontos lenne pedig az, hogy el tudjuk mondani, mi is változott meg a gyereknél, aminek alapján betegség gyanúja merül fel. Ez nyilván több esetben könnyen leírható, pl. láz, étvágytalanság, köhögés, hányás, bőrelváltozások, stb. esetén. Máskor azonban csak körvonalazható néhány jellemző felsorolásával, pl. nyugtalanná, nehezen kezelhetővé, vagy bágyadttá vált a gyerek… A szakember számára pedig kifejezetten hasznos a tünetek értékelésekor az előzmények pontos ismerete.
A szülő gyakran nagyon nehéz helyzetben van… Aggódik a gyerekéért, akkor is, ha egészséges, de ha beteg, sokkal inkább. A kóros tünetek pontos megfigyelésére sincs mindig felkészülve.

A gyerekek állapotának megítélésével kapcsolatosan az alábbi szempontokra hívom fel a kedves szülők figyelmét:

Újszülöttkor:

Tanulmányozzák át alaposan az újszülött zárójelentését, és ha kérdésük merül fel, beszéljék meg a gyermekorvossal még a kórházból való távozás előtt. A születés körüli időszak jellemzőinek pontos ismerete kifejezetten javasolt a szülők számára, így pl. az újszülött Apgar értéke is. (Öt alapvető élettani paraméter segítségével mérik fel az újszülött egészségi állapotát 1 és 5 perces életkorban: pulzus, légzés, izomtónus, reflexek, bőrszín.)
Hazaérkezést követően lehetőleg a figyelmüket fordítsák az újszülöttjükre és magukra. Minden bizonnyal a környezet várja az információkat a kisbabáról, de az üzenetek, posztolások és telefonok – higgyék el! –, ráérnek később is. Csodálatos perceket és órákat lehet tölteni az újszülöttel úgy, hogy csak nézzük őt, és lessük minden mozdulatát. Az újszülöttek a nap nagy részét átalusszák, és csak az etetések idejére ébrednek fel. Az etetések számát és időtartamát figyeljék meg, és azt is, hogy közben hogyan viselkedik az újszülöttjük.
Milyen a légzése, a bőrszíne, megizzad-e közben? Megnyugszik-e a kisbabájuk a szoptatások után, vagy síróssá válik? Tud-e büfizni, vagy bukik, esetleg hány? Ha igen, naponta hányszor? Milyenek az alvási időszakok? Mennyi ideig tartanak? Nyugtalan-e a baba alvás közben? Az ébrenléti időszakban hogyan viselkedik? Nyugodtan nézelődik, vagy inkább sírós, ha igen, megnyugtatható-e? Milyen gyakran pisis a pelenkája, hányszor van széklete, és az milyen színű és állagú? Könnyen ürít-e székletet, vagy inkább nehezen. Milyen ütemű a súlygyarapodása?
Az újszülöttek hőmérsékletét láz gyanúja esetén mindig mérjék meg, és jegyezzék fel. Láz esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!
Az újszülött érkezése nagy izgalmat jelent a családban, még akkor is, ha céltudatosan készültek fel a fogadására. Sok dologra nem lehet előre felkészülni, és a szülők többször érzik magukat tehetetlennek. Próbálják ilyenkor nyugodtan végiggondolni a történteket, és alaposan megfigyelni a gyermeküket. Ez biztosan segítséget nyújt a megoldásban. Az újszülött számára a nyugodt, biztonságot árasztó légkör rendkívül fontos.

Csecsemőkor:

Az első hónapokat követően a kisbaba és a szülők „egymásra találnak”. A csecsemő szociálisan aktívvá, figyelmessé válik, mosolyogni kezd. Kialakul a kölcsönösség a csecsemő és a gondozó személy között. A kisbabák kinyilvánítják, ha problémájuk van, csak mindezeket a saját közlési formájukkal. A környezet feladata, hogy észrevegye, megfelelően értelmezze ezeket a jelzéseket, és reagáljon rá.
Az ébrenlét-alvási ciklus, a táplálással és játéktevékenységgel kapcsolatos viselkedési formák a csecsemőkori magatartás fontos mutatói.
Mikor elfogadó és mikor elutasító inkább a csecsemő, és erre a szülők miként reagálnak? Mikor nyugtalan a gyermek, és mitől nyugszik meg?
A csecsemők megváltozott viselkedése betegség előjele is lehet. Mindenképpen figyelni kell rá. A kóros tünetek sokszor fokozatosan alakulnak ki. Előbb észrevesszük azokat, ha felkészülünk rá.
Magyarországon kiemelkedő színvonalon működik a gyermek szakorvosi alapellátás és a védőnői hálózat. A csecsemők rendszeres gondozásban részesülnek. Javaslom, hogy a mindennapokban felmerülő kérdéseiket írják össze – amennyiben ezek nem igényelnek sürgős választ –, és nyugodt körülmények között beszéljék meg a szakemberekkel. Mondják el kétségeiket, nehézségeiket. Egészen biztos, hogy több esetben néhány tanács már megoldja a felmerülő problémát. Kifejezetten szerencsés dolog az, hogyha ugyanaz az orvos és védőnő foglalkozik rendszeresen gyermekükkel több éven keresztül. Nagyon fontos a bizalom a gyógyászatban, de a gyerekeinkkel kapcsolatosan különösen. #1 Dr.BauerBela

Orrcsonttörés



Orrcsonttörés

Az orr csontjai gyakrabban törnek el, mint az arc többi csontja. Töréskor az orrnyálkahártya általában megreped, ezért orrvérzés jelentkezik. Az orrnyereg gyakran az egyik irányba tolódik el. Az orrsövény porcos része is eltörhet. Ha vér gyűlik össze a porc körül, az elhalhat. Az elpusztult porc felbomlik, nyereg-orr alakul ki, azaz az orrnyereg közepe besüllyed.

Kórisme és kezelés
Ha a beteg orra tompa ütést követően vérzik, fáj és megdagad, valószínűleg eltört. A fájdalom és a duzzanat enyhíthető, ha a beteg 2 óránként 15 percre jeges tasakot helyez rá, valamint ha megemelt fejtámlával alszik; azonban mindenképpen orvosi ellátásra van szükség.
A nyálkahártya és más puha szövetek hamar megduzzadnak, ettől a törés helyének meghatározása nehézzé válik, ezért a vizsgálatnak gyorsan (az első néhány órában) meg kell történnie. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot a duzzadás enyhülése után, de a csontok rögzülése előtt kell elvégezni. Szokványos esetben az orrhátat óvatosan megtapogatva az orr formájának és helyzetének változása, a csontok rendellenes mozgása és az egymáshoz súrlódó törött csontvégek tapinthatók, valamint érzékenység tapasztalható. A csontok elhelyezkedése a röntgenfelvételen sokszor kevésbé látszik, mint amilyen mértékben az orvos szemével és ujjával azt érzékelni tudja.
A törött csontvégek összeillesztése előtt általában 3-5 napot várnak, amíg a duzzadás elmúlik. Ilyenkor az orvos jobban látja és érzi, mikor illeszkednek helyesen a csontvégek. Sok orrtörésnél a csontok jó helyzetben maradnak, beavatkozás nem szükséges. A törött csontok helyreillesztése felnőttek esetében helyi, gyermekek esetében általános érzéstelenítésben történik. Az orrsövényben felgyűlt vért lebocsátják, az orvos kis bemetszést ejt az orrsövény nyálkahártyáján, hogy megakadályozza a porc elhalását. Az orvos ujjainak nyomásával helyére illeszti a csontokat, majd az orrot külső sínnel rögzíti. A sín helyett belső rögzítés is alkalmazható. Az orrcsont törése kb. 6 hét alatt gyógyul. Az orrsövény törésének kezelése nehéz, gyakran utólagos műtétre van szüksé

#1 Dr.BauerBela

2017. augusztus 13., vasárnap

TEJESKÁVÉ SZINÜ FLTOK /CAFÉ EN LAIT/JELLEMZŐ TÜNET A NEUROFIBROMATÓZISNÁL-KÉPES BEMUTATÓ GYERMEKEKNÉL

1-



2-



3-


#1 Dr.BauerBela

A legfontosabb tudnivalók az örökbefogadásról

A legfontosabb tudnivalók az örökbefogadásról


November az örökbefogadás hónapja, míg korábban november 9-én, addig idén november 15-én tartják az adoptáció világnapját. Az örökbefogadásnak is megvan a maga lelki háttere.
Nehéz elfogadni és megbékélni azzal, ha valakinek nem lehet vér szerinti gyermeke. A legtöbb érintett a sokadik lombikbébi program után az utolsó esélyként tekint erre a lehetőségre, bár nem mindig ez a fő motiváció. Az örökbefogadás még ma is titokzatos dolognak számít, keveset beszélünk róla, tabutéma. Ám arról, hogyan zajlik valójában, milyen örömei és nehézségei vannak, Kiss Zsófia klinikai szakpszichológussal beszélgettünk A szakember jelenleg az Alfa Szövetség által szervezett örökbefogadásra felkészítő tanfolyam pszichológiai részében vesz részt oktatóként, és maga is örökbefogadó: vér szerinti gyermeke mellett egy roma származású kisfiút nevel.
 - Az örökbefogadás előtt rengeteg bánatot, fájdalmat kell elviselnie, megélnie annak, akiknek nem lehet saját gyermeke ameddőséglélektana gyakran bonyolult nehezen megérthető a környezet számára.
 - A meddőség jelenleg ugyanolyan tabu, mint az örökbefogadás. Nem olyan trauma, ami egyszer megtörténik, majd feldolgozható. Ha szülésnél valakinek megreped a méhe, el kell távolítani, tudja, hogy többet nem lehet gyermeke, nehéz, de megpróbálja elfogadni a történteket. De annak, akinek azt mondják, minden rendben van vele, csak ne görcsöljön rá, majd sikerül a baba, és ennek ellenére hosszú évek elkeseredett próbálkozása után sem születik gyermeke, annak még nehezebb.
Ezt a helyzetet pedig gyakran a környezet kérdezősködése, érdeklődése sem könnyíti meg. Például: Miért nincs még gyermeked, ha férjnél vagy, jó lenne igyekezni, kifutsz az időből, miért nem akartok kistestvért? Ezek gyakran sértően indiszkrét kérdések, amik nincsenek tekintettel a magánszférára, bántóak, nem is sejtve, mekkora fájdalmat okoznak. Sajnos ezeket a reakciókat is tudni kell kezelni, mindenképpen tanítani kellene, hogy mások magánéletét tiszteletben tartsuk.
 - Sokakat elriaszt, hogy az örökbefogadással egy hosszadalmas és nehéz procedúra elé néznek, hogy történik ez a valóságban?
 - Amennyiben valaki úgy dönt, szeretne örökbe fogadni, előzetes időpont-egyeztetés után fel kell keresnie a területileg illetékes Gyermekvédelmi Szakszolgálatot (TEGYESZ). Ott elsőként egy ügyintéző tájékoztat arról, mire lehet számítani, hogy néz ki ez a folyamat. Rövid beszélgetéssel igyekeznek felmérni a leendő szülők igényeit.
Hazánkban az örökbefogadás intézményét szigorú törvényi szabályozás rendszerezi, ezért számos akadályt sikerrel kell vennie a jelentkezőknek ahhoz, hogy családjukba fogadhassanak egy gyermeket. Az örökbefogadás menetéről az alábbi cikkünkben írtunk!
Ezután pszichológiai alkalmassági vizsgálat következik, általában ez egy-két találkozást jelent. Itt feltérképezik az örökbefogadás motivációs hátterét, a leendő örökbefogadók személyiségjegyeit, gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdjét. Nagyon sokan tartanak ettől a vizsgálattól, pedig nincs rá ok, elsősorban inkább a pszichológiai alkalmatlanság kiszűrésén van a hangsúly. Az egészségügyi alkalmasságot a háziorvos igazolja, hiszen fontos, hogy a gyermekre vágyó pár ne szenved semmilyen mentális vagy fizikális megbetegedésben, ami a gyermek felnevelését, ellátását veszélyeztetné, ellehetetlenítené. Például a végstádiumban lévő rákbetegség, a súlyos depresszió,alkoholizmuskizáró ok.
A pszichológiai felmérést környezettanulmány követi. A TEGYESZ munkatársai itt sem luxuskörülményeket várnak, hanem azt vizsgálják, van-e bármilyen akadálya a gyermek későbbi fogadásának, veszélyeztetheti-e bármi a gyermek jólétét. A legalapvetőbb higiéniás feltételek biztosítottak-e, van-e vizesblokk a lakásban, nem penészesek-e a falak.
Ezt egy 21 órás tanfolyam követi, amit minden örökbefogadó szülőnek el kell végeznie, ezt tanúsítvány igazolja. A felkészítő képzés főként az örökbefogadás pszichológiai vetületeivel foglalkozik, a nevelés során tipikusan felmerülő kérdésekkel. Például: milyen veszteségek érik a gyermeket, a leendő szülők hogyan tudják ezek feldolgozását segíteni, miként készítsük fel a környezetünket a gyermek érkezésére, hogy beszéljünk a gyermekkel az örökbefogadottságáról stb. Emellett jogi ismeretekkel és az örökbefogadás történetével is foglalkoznak előadások.
Az eljárás során a szülőkről kiállított iratok, dokumentumok megtekinthetők, majd mindezeket egy ajánlás kíséretében elküldik a Gyámügyhöz, a végső döntést ez a hivatal hozza meg. A határozat kézhez vételétől kezdődik a várakozás. Ám jó tudni, hogy bármikor kiléphetünk az eljárásból.
 - Mennyi időt vesz ez igénybe?
 - Ez egy gyorsan, olajozottan működő eljárás, ez a mi esetünkben a gyámügyi határozatig néhány hónap volt. Az egészet 2013. decemberében kezdtük el és a következő év áprilisában már megvolt a határozat arról, hogy alkalmasak vagyunk az örökbefogadásra. 2015. áprilisában pedig már magunkhoz vehettük a kisfiunkat.
 - Milyen igényeik vannak a gyermekre vágyó szülőknek, hány gyermeket adoptálnak évente, szükség van még örökbefogadókra?
 - Igen, mindenképpen szükség van. Itthon évente megközelítőleg 2000 örökbe adható gyermek van, de csak 800-at adoptálnak, és ezeknek egy kis része külföldre kerül. Sok gyermek nem felel meg az örökbefogadók igényeinek, hiszen a legtöbben 0-3 éves, fehér bőrű, egészséges gyermeket szeretnének, ez pedig az örökbe fogadható gyermekeknek mindössze 7 százalékát jelenti. Ezért van az, hogy 4-5 évet vagy akár többet is várni kell egy babára. A párok pedig előnyt élveznek az eljárásban az egyedülállókkal szemben.
Az örökbefogadásra váró gyermekek közül azoknak, akik valamilyen fogyatékossággal élnek együtt, vagy elmúltak 6-7 évesek, jelentősen kisebb az esélyük, hogy családba kerüljenek.  Egy gyermek akkor lesz örökbe adható, ha a szülei lemondanak róla - akár titkosan, akár nyíltan, azaz egy általuk ismert személy javára ­-, ha bíróság vagy gyámhivatal vonja meg a szülők jogait, vagy ha a szülők meghaltak. Adoptálhatók az inkubátorba helyezett újszülöttek is. Nehéz családot találni az idősebb, a sérült, beteg gyerekeknek, illetve a roma származásúaknak. Akit 10 éves koráig nem fogadnak örökbe Magyarországon, annak leginkább külföldön van csak esélye.
Tehát már az első körben fontos, hogy tisztázzuk, hány és milyen korú gyermeket szeretnénk, van-e származási megkötésünk. Ez gyakorlatilag arra vonatkozik, roma gyereket hajlandóak vagyunk-e örökbe fogadni, a sötét bőrű gyermekek ugyanis abszolút hátrányban vannak, a cigánygyerekekre kisebb az igény. Mi úgy gondoltuk, a roma származás számunkra nem akadály, de a 0-6 hónapos életkorhoz ragaszkodtunk.
 - Miért gondolta így?
 - Mert a környezetben, a neveltetésben hiszek, a kötődési minta pedig nagyon fontos, szerettem volna, ha a gyermek mihamarabb bekerülne a családunkba, ezzel tulajdonképpen a saját helyzetünket is meg akartuk megkönnyíteni. Arról is nyilatkoznunk kellett, hogy a saját megyénkben akarunk örökbe fogadni, vagy az országos listára is nyitottak vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a gyermeknek először a saját megyéjében próbálnak szülőket találni, de ha ez nem megy, akkor az egész országban keresnek megfelelő személyt, párt. Tévhit, hogy az országos listán csak fogyatékos gyerekek vannak.
 - Az örökbefogadás kapcsán egyre többet hallani az alapítványokról szerepéről is.
 - Itthon civil szervezetek, alapítványok is foglalkoznak újszülöttek örökbefogadásával. Az esélyek növelése érdekében érdemes ezeknél is szerencsét próbálni. Ezt egy bemutatkozó, motivációs levéllel tehetjük, amit aztán általában személyes találkozás követ.


 
Egy örökbefogadott gyermek is kötődhet ugyanúgy szüleihez, mint a vér szerinti
Örökbefogadással foglalkozó szervezetek ábécé sorrendben: az Alfa Szövetség, a Baptista Szeretetszolgálat, a Bölcső Alapítvány, az Együtt az Életért Közhasznú Alapítvány, a Fészek Alapítvány,, a Gólyahír Egyesület, a Várva Várt Alapítvány. Az örökbefogadó szülők átlagéletkora általában magasabb, mint a vér szerinti szülőké, így a törvény kimondja, hogy az örökbefogadó olyan cselekvőképes személy lehet, aki minimum 16, de maximum 45 évvel idősebb a gyermeknél. Újszülöttet 45 éves korig lehet örökbe fogadni. De az alapítványok egy része általában 4-5 éves várakozással számolva a 40 év felettiekkel nem szerződik. A nyílt örökbefogadásokkal a civil szervezetek és a TEGYESZ is foglalkozik, titkos örökbefogadással csak az utóbbi.
 - Mi a különbség nyílt és titkos örökbefogadás között, lehet-e különbséget tenni, melyik a jobb megoldás?
 - A titkos örökbefogadás a TEGYESZ-en keresztül zajlik, lényege, hogy az örökbefogadók és a vér szerinti szülő nem kapnak egymásról tájékoztatást. Így az adoptáló nem tudja, ki szülte a gyermeket, a vér szerinti szülő pedig nem tudja, hová került a baba. Esetleg egy-két fontos információt kaphatnak, de semmilyen a személy azonosítására vonatkozó tájékoztatás nem adható ki . A TEGYESZ-en keresztül szintén titkosan zajlanak azok az örökbefogadások is, ahol az anya lemond a gyermekéről a születésekor, vagy ahol inkubátorban, esetleg más helyen hagyja a gyermekét.
Itthon a nyílt örökbefogadásokkal a civil szervezetek is foglalkoznak (ma 7 ilyen szervezet létezik Magyarországon). Itt a vér szerinti szülő konkrét személy/ek javára mond le gyermekéről. A szülők kölcsönösen ismerik egymást.
Sok örökbefogadó elzárkózik ettől a lehetőségtől, mert nem akar kapcsolatba kerülni a vér szerinti szülővel, félnek annak esetleges későbbi felbukkanásától. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a vér szerinti szülők általában nem keresik a kapcsolatot a későbbiekben a gyermekkel. Akinek a nyílt örökbefogadással kapcsolatban még a tanfolyam elvégzése után is fenntartásai vannak, az válassza a titkos formát. Az örökbefogadást követően e két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól. A gyermek az örökbefogadó szülő nevét viseli, örököl utána, olyan lesz a jog szerint, mintha a vér szerinti gyermeke volna.
 - Gyakran szóba kerül, milyen fontos, szeretetteljes munkát végeznek a nevelőszülők az örökbefogadás előtt, de mi a különbség az örökbefogadó és a nevelőszülő között?
 - A titkosan örökbefogadott gyerekek 68-70 százaléka nevelőszülőtől kerül az örökbefogadókhoz. 2014 óta minden 12 év alatti gyermek nevelőszülőknél él, nem kerülhet intézetbe. Ez egy hivatás, a gyermekek átmeneti nevelését vállalják addig, amíg nem adoptálják őket, de legfeljebb 18 éves korukig. Gyakran a vér szerinti szülők helyzetük rendeződése reményében nem mondanak le a gyermekeikről, de ez sajnos rossz a gyereknek, mert éveket is veszíthet, csökken az esélye az örökbefogadásnak.
A nevelőszülőnek nagyon fontos szerepe van az örökbe adásban. Gondoskodik a gyerekről, szereti, megtanítja kötődni, ugyanakkor segíti az átkötődés, a leválás folyamatát, fontos információkat ad át az örökbefogadó szülőknek, de mindeközben az elválás miatt maga is nehéz pillanatokat él meg. Az adoptáció után a gyermek érdekében fontos, hogy lehetőleg ne vágjunk el minden szálat a nevelőszülőkkel, hiszen fontos információkhoz juthatunk, illetve el kell tudnunk fogadni, hogy a nevelőszülők részei a gyermek korábbi életének.
 - Sokan tartanak attól, hogy felnevelnek egy gyermeket, aki aztán hálátlanul hátat fordít nekik, mert kiderül, hogy az illetők nem a vér szerinti szülei. Mivel tesszük a legjobbat, ha elmondjuk az igazat, vagy ha nem? Ha elmondjuk, mikor és hogyan tegyük, hogy a kapcsolat kiegyensúlyozott maradjon, a gyerek ne szenvedjen lelki sérülést?
 - Az nem kérdés, hogy el kell mondani, aki ma elvégzi az örökbefogadói tanfolyamot, az fel sem teszi ezt a kérdést. Ha valakiben ez felmerül, az mindenképpen valamilyen belső szorongásból ered. Például:félelemattól, ha a gyermek megtudja, akkor nem fog szeretni, vagy hátat fordít. Az célravezető, ha az örökbefogadás tényét folyamatosan tudatosítjuk, a gyermek életkorának megfelelő szinten beszélve erről. Semmiképpen sem egyszer kell leülnünk és beszélnünk erről, hanem folyamatosan kommunikálnunk kell, vagyis jó, ha ez benne van a családi történetünkben, de agyonhangsúlyozni sem célravezető. Nincs olyan titok, amire ne derülne fény egyszer, elég csak egy rosszindulatú szomszédra gondolni, ilyen helyzetnek ne tegyük ki a gyermeket. Az elhallgatás könnyen átcsaphat hazugságba. Nem az örökbefogadás ténye traumatizál, hanem az elhallgatás, a hazugság.
 - Komoly dilemma az örökbefogadás előtt álló párok esetén, leendő gyermekük milyen rossz genetikai tulajdonságokat hozhat magával, kiütközik-e majd a vére. Kell-e ettől tartani? Mi a meghatározóbb: a genetika vagy a neveltetés és a környezet? Főként ez roma gyermekek esetében merül fel.
 - Nincs úgynevezett "csalógén" és "lopógén". Ezek a feltételezések előítéletekből táplálkoznak. A temperamentumvonások ugyan valóban olyan személyiségvonások, amik velünk születettek, így vannak például szociálisabb vagy muzikálisabb gyerekek. De a jellemformálásban a környezetnek, a neveltetésnek van döntő szerepe. Fontos, hogy a cigány ne szitokszó legyen, hanem rengeteg pozitívummal töltsük fel: milyen ügyesen táncol, milyen szép a haja, bőre, satöbbi. A roma gyermekek örökbe fogadásánál gyakran ott van a félelem, hogy bántani, csúfolni fogják, vagy esetleg a szülőkkel együtt kirekesztik, kiközösítik a társadalomból. Aki mindezt nem tudja kezelni, tolerálni, ez tőle teljesen idegen, akkor az inkább ne fogadjon örökbe roma gyermeket. Kevés annál rosszabb dolog történhet egy gyerekkel, mint ha a szülei nem tudják őt teljesen elfogadni.

 - Vajon hogy alakul, ha nem csecsemőt, hanem nagyobb gyermeket fogadunk örökbe, aki esetleg már több mindent megélt. Kialakulhat-e olyan kötődés, mint egy pici babánál, akiről kezdetektől mi gondoskodunk?
 - Nagyobb gyermek örökbefogadásánál az előtörténet nagyon fontos. Nyilván, ha valaki szerető nevelőszülőknél nevelkedett, az elszakadás óriási trauma, az átkötődést elérni nehéz, de nem lehetetlen feladat. De ha a gyermek össze-vissza sodródott, több nevelőszülőnél is megfordult, nem úgy bántak vele, ahogy azt megérdemelte volna, vagy esetleg bántalmazták is, elvették a vér szerinti szüleitől, akkor ez még nehezebb. Egy traumatizált gyermek nevelésekor szakember segítségére is szükség lehet.  Kutatások eredménye szerint azonban a féléves korukig örökbe fogadott csecsemők ugyan olyan jól kötődnek, mint a vér szerinti gyermekek.
 - Hogy történik az első találkozás a gyermekkel?
 - Ez általában egy telefonhívással kezdődik, a TEGYESZ vagy valamelyik alapítvány felveszi a kapcsolatot a várakozó szülőkkel, megkérdezik, aktuálisan fogadólépesek-e, nincs-e akadálya a gyermek érkezésének. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy az ember napokon belül kap egy babát. A mi esetünkben a kisfiunk 4 hónapos volt, amikor megkerestek minket, de rajtunk kívül több házaspárt is felhívtak, akik aztán visszaléptek.
Amennyiben a gyermek iratai alapján úgy döntünk, szeretnénk őt megismerni és esetleg örökbe fogadni, és már nevelőszülőnél él, akkor lehetőség van a személyes találkozásra. Elindul egy ismerkedés, barátkozás, csecsemőnél besegíthetünk a gondozási folyamatba, pelenkázásba, nagyobb gyermeknél is ki kell alakítani a kötődést. Ez néhány napot, vagy nagyobb gyereknél néhány hetet vesz igénybe. Ha a nevelőszülők, az örökbefogadók és a szakemberek is úgy látják, hogy az ismerkedés sikeres volt, akkor egy hónapos ideiglenes kihelyezés történik. Amennyiben a szülő úgy érzi, a gyermek nem tud beilleszkedni a családba, vagy nem tudják elfogadni egymást, ez alatt az idő alatt is vissza lehet lépni. Ha valaki meggondolja magát, akkor sem éri hátrány: nem esik ki a sorból, nem kell újra éveket várakoznia. Ebben a helyzetben fontosabb a felelős döntés, mintsem hogy a gyermeket ne tudja elfogadni a szülő. Amennyiben letelt az egy hónap és minden rendben ment, a gyámügynél hivatalosan is aláírják a papírokat, megtörténik az örökbefogadás.
2012 óta létezik a féléves örökbefogadói gyes, ami a gyermek 10 éves koráig igényelhető, a kötődés kialakítása szempontjából jó lehetőség, hogy ha a szülő otthon tud maradni, egymásra tudnak hangolódni a gyerekkel.
Ugyanakkor néhány éve kötelezővé vált az utánkövetés is, erre a TEGYESZ és néhány alapítvány jogosult. Először az örökbefogadás után 2 hónappal, majd egy évvel később kerül rá sor, ezután megegyezés, megállapodás kérdése, de 5 éves időszakot ölel fel. Az utánkövetés nem ellenőrzés, inkább egy beszélgetés a felmerülő problémákról, kérdésekről. Személy szerint örülnék, ha az utánkövetés ideje kitolódna, hisz egy 2 éves gyermekkel nincs probléma, a nehézségek inkább a pubertáskorban kezdődnek.
 - Az örökbefogadás nem egy előre kipróbálható, letesztelhető dolog, hogyan, miként készülhet fel rá lelkileg az ember?
 - Sehogy, a vér szerinti gyermeknél sem lehet előre felkészülni, bár a tanfolyamon sok lehetséges nehézséget, konfliktushelyzet és félelmet igyekszünk megbeszélni és oldani. Erre kiválók a sorstárs tapasztalatok is.
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!


Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

event
#1 Dr.BauerBela