Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

Loading

2017. augusztus 31., csütörtök

2017. augusztus 30., szerda

GYERMEKKORI XANTOGRANULOMA KÉPEKBEN



Gyermekkori xantogranuloma. Ez egy általános és teljesen jóindulatú bőrdaganat. Jellemzően a fiatalkori xanthogranuloma szilárd és domború. Először a szine vörös, de az idő múlásával meglehetősen jellegzetes narancs-barna színárnyalat alakul ki. A legtöbb juvenilis xantogranulóma a fejen vagy a nyakon található de a sérülések néha a törzsön vagy végtagokon fordulnak elő. Lehet, hogy születéskor jelen vannak, de legikább az élet első évében alakulnak ki. A fiatalkori xantogranulóma nincs összefüggésben a szérumkoleszterin vagy trigliceridek abnormalitásaival, és az egyéni elváltozások spontán vándorláson mennek keresztül, általában 1-2 év alatt. Időnként szükség van diagnosztikai biopsziás elemzésre, de ezen túlmenően a sebészeti beavatkozás természetesen nem szükséges. A bőrön előforduló több juvenilis xantogranulóma intraokuláris elváltozásokkal járhat. Ezért az orvosnak alaposan figyelnie kell a szem vizsgálatára.

1-



2-



3-





4-

5-





6-






7-


 
8-





9-






1O-
#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

Általános gyermekjogi ismeretek szülőknek és szakembereknek


Általános gyermekjogi ismeretek
szülőknek és szakembereknek
„A jog nem éttermi menü, amiből a gyerekeknek kis adag is elég.”
– Herczegh Anita
Tartalom
1. Bevezető gondolatok
..............................................................................................................
5
2. A gyermeki jogok rövid története
..........................................................................................
6
3. A gyermekjog alapelvei ..........................................................................................................
7
3.1 A gyermekkor fogalma
.........................................................................................................
7
3.2 A hátrányos megkülönböztetés tilalma .................................................................................
7
3.3 A gyermek legfőbb érdeke ...................................................................................................
8
4. A gyermekek polgári és politikai jogai ..................................................................................
10
4.1 A gyermekek polgári jogai .................................................................................................
10
4.1.1 Az élethez és emberi méltósághoz való jog ......................................................................
10
4.1.2 A névviseléshez és az anyakönyvezéshez való jog .............................................................
10
4.1.3 A szülőktől való elválasztás tilalma ..................................................................................
11
4.2 A gyermekek politikai jogai ...............................................................................................
12
4.2.1 A véleménynyilvánításhoz való joga ................................................................................
12
4.2.2 A gyermekek gondolati, vallási és lelkiismereti szabadsága ...............................................
12
4.2.3 A gyermekek egyesülési és békés gyülekezési joga ............................................................
13
4.3 A gyermek magánéletének tiszteletben tartása ....................................................................
14
5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok ................................................................................
15
5.1 A szülők közös felelőssége az állam támogatásával ..............................................................
15
5.2 A gyermeknek joga van a legjobb egészségügyi állapothoz .................................................
15
5.3 A gyermekek joga a szociális biztonsághoz .........................................................................
16
5.4 A gyermekek oktatáshoz való joga .....................................................................................
16
5.5 A gyermekek joga a pihenéshez ..........................................................................................
17
6. A gyermekek speciális védelme ............................................................................................
19
6.1 A gyermeknek joga van a rossz bánásmód elleni védelemre ................................................
19
6.2. A családjuktól megfosztott gyermekek jogai ......................................................................
20
6.3 A gyermekek védelme a gazdasági kizsákmányolás ellen .....................................................
22
6.4 Nemi kizsákmányolás és erőszak elleni védelem .................................................................
22
6.5 A kínzás, bántalmazás és kegyetlen bánásmód elleni védelem .............................................
23
5
1. Bevezető gondolatok
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének 25. évfordulója és a gyermekjogi képviselői rendszer
fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából mérleget készítettünk az eddig történtekről,
sikerekről és kudarcokról.
A számvetés eredményeként azt találtuk, hogy a gyermekek jogait egyre szélesebb körben
ismerik, ugyanakkor a jogokat érintő vélemények továbbra is széles skálán mozognak.
Vannak, akik áldásnak tartják, és vannak, akik a gyermekek kezébe adott „fegyvernek” tekintik.
A jogok tartalmának pontos ismerete tekintetében azonban mindkét oldalon – gyermekek és
felnőttek – még mindig komoly hiányosságok tapasztalhatóak. A hiányosságok elsősorban a
jogok tartalmának ismeretére vonatkoznak.
Kiadványunkkal ezen hiányosság orvoslásában próbálunk meg oly módon segítséget nyújtani,
hogy bemutatjuk a gyermeki jogok rövid történetét, a legfontosabb alapelveket és a gyermekeket
megillető jogok tekintetében a legfontosabb tartalmi elemeket.
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 2012
novemberétől központi hivatalként látja el a gyermekek jogainak védelmét, segíti őket az
ellátásuk során felmerülő problémáik megoldásában.
Az OBDK – egységes protokollok, szakmai irányelvek alapján – 7 regionális intézményben,
12 kormányhivatali információs irodában és közel 100 fő jogvédelmi képviselővel és önkéntes
jogvédővel magas színvonalon biztosítja a helyi jogvédelmi tevékenységet az ország minden
pontján (
Az OBDK gyermekjogi képviselői a gyermeki jogok védelme, megismerése és érvényesítése
érdekében segítenek a gyermekvédelmi gondoskodással érintett gyermekeknek, szüleiknek és a
velük foglalkozó szakembereknek.
A gyermekjogi hálózat az óvodák, az iskolák, a kollégiumok és a pedagógiai szakszolgálatok
intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet is figyelemmel kíséri a
gyermeki jogok érvényesülése érdekében.
A gyermekjogi képviselők:
»
segítenek a gyermekeknek panaszuk megfogalmazásában, annak kivizsgálásában;
»
aktívan részt vesznek a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein és a gyámhivatalok elhe-
lyezési tárgyalásain;
»
a gyámhatóság kirendelése alapján képviselik a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos
eljárásban;
»
indokolt esetben a gyermek érdekében eljárást kezdeményezhetnek a gyámhatóságnál.
7
3. A gyermekjog alapelvei
A gyermekjogi egyezmény nagyon fontos alapelveket határoz meg, melyek közül most három
alapelvet emelünk ki.
3.1 A gyermekkor fogalma
1. cikk
Gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó
jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.
Főszabályként a 18. életévének betöltéséig gyermeknek tekintünk mindenkit, ez a gyermekkor
felső határa. Azokban az országokban, ahol a felnőttkor későbbi életkorban kezdődik, ott is csak
18 éves korig alkalmazhatók az Egyezménybe foglaltak.
Abban az esetben, amikor valaki külön jogszabályban meghatározott okból és módon válik 18
éves kora előtt nagykorúvá, a gyermekjogi egyezménybe foglalt, a gyermekek különleges jogi
védelme már nem illeti meg.
3.2 A hátrányos megkülönböztetés tilalma
2. cikk
1. Az
Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó
gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen
a gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása,
politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete,
cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.
2. Az Egyezményben részes államok megteszik a meg felelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket
hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól,
amely szülei, törvényes képviselői vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása
vagy meggyőződése miatt érhetné őt.
Az egyezmény értelmében tehát minden gyermeket ugyanazok a jogok illetik meg, függetlenül
attól, hogy milyen a bőre színe, vallásos vagy nem, mi a véleménye egy adott témában, fogya
-
tékkal él vagy nem stb. Ez az egyenlő bánásmód követelménye. Ha egy gyermeket azonban
valamely fentebb felsorolt tulajdonsága miatt hátrányosan megkülönböztetnek, azt diszkrimi
-
nációnak nevezzük.
A gyermek életében különös jelentősége van a szülőnek, törvényes képviselőnek, családtagoknak.
Éppen ezért fontos a negatív diszkrimináció tilalmát kiterjeszteni a hozzátartozók tevékenysége,
véleménynyilvánítása vagy meggyőződése stb. miatti megkülönböztetésre is.
8
3.3 A gyermek legfőbb érdeke
3. cikk
1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a
törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét
veszik figyelembe elsősorban.
Az Egyezmény 3. cikke az egész dokumentumot átható alapelvet tartalmaz, amit mind
jogalkotási, mind eljárásjogi szempontból követelményként fogalmaz meg. Ez a gyermek
legjobb vagy legfőbb érdeke. Ennek az alapelvnek mind a jogalkotásban, mind a bírósági,
közigazgatási eljárásban érvényesülnie kell. A gyermek mindenek felett álló érdekének elvét
jogági határoktól függetlenül minden eljárásban és döntéshozatalban kötelező alkalmazni.
Az
alapelvnek érvényesülnie kell a konkrét ügyek, eljárások teljes tartama alatt.
2. Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a gyermek számára, figyelembe
véve szülei, gyámjai és az érte törvényesen felelős más személyek jogait és kötelességeit, biztosítják a
jólétéhez szükséges védelmet és gondozást, e célból meghozzák a szükséges törvényhozási és közigaz
-
gatási intézkedéseket
.
A fenti rendelkezés értelmében az egyezményt aláíró államoknak biztosítaniuk kell a gyermekek
számára a védelmet, figyelemmel a gyermek törvényes képviselőjének jogaira és kötelezettségére.
Vannak azonban olyan részei a gondoskodásnak, védelemnek, amelyeket a szülők nem tudnak
9
a gyermek számára biztosítani, ezért ez az állam feladata. Ilyen például a. környezetszennyezés
megakadályozása. Vannak feladatok, amelyeket pedig a törvényes képviselőnek és az államnak
együttesen kell biztosítani a gyermek számára, ilyen például az oktatás.
Az Egyezmény 3. cikke kitér arra is, hogy az államnak meg kell állapítani a gyermekekkel
foglalkozó intézményekre vonatkozó szabályokat, és gondoskodnia kell azok megvalósulásáról,
ellenőrzéséről. Ez azt jelenti, hogy az államnak nem csupán tiszteletben kell tartania a gyerme
-
kek jogait, hanem azok érvényre jutásában aktívan közre is kell működnie. A gyermekek kiemelt
védelmét indokolja – a felnőttekkel szemben –, hogy a gyermek jogérvényesítési lehetőségei
életkoránál fogva korlátozottak, szüksége van szülei (törvényes képviselője), a társadalom és az
állam védelmére
4. A gyermekek polgári és politikai jogai
A polgári és politikai jogok az emberi méltóságból fakadó jogok. A szabadságjogokat foglalják
magukban, melyek jellemzője, hogy az államtól alapvetően be nem avatkozást várnak el. A
beavatkozás szükségességét csak kivételes esetben és korlátozott formában ismerik el.
4.1 A gyermekek polgári jogai
4.1.1 Az élethez és emberi méltósághoz való jog
6. cikk
1. Az
Egyezményben részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az
életre.
2. Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben
maradását és fejlődését
.
A gyermekek veleszületett és korlátozhatatlan emberi joga az élethez való jog, amely semmilyen
körülmények között nem sérthető meg.
Ehhez kapcsolódik szorosan az életben maradáshoz való jog és az emberi méltósághoz való jog.
Az életben maradáshoz való jog azt jelenti, hogy minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy
gondoskodjanak róla, és biztonságos körülmények között nevelkedhessen fel.
Az életben maradás jogánál meg kell említenünk, hogy gyermekek esetében a bűncselek
-
mények elkövetése esetén nem alkalmazható halálbüntetés és tényleges életfogytig tartó
szabadságvesztés.
Az emberi méltósághoz való jog foglalja magában a gyermeknek azt a jogát, hogy Őt senki nem
bánthatja sem szóval, sem tettel. A gyermekek nem vethetők alá kínzásnak, kegyetlenkedésnek,
semmilyen embertelen, megalázó bánásmódnak (melyre vonatkozóan a 37. cikk is tartalmaz
előírásokat)!
Fontos megjegyezni, hogy a gyermekek nevelő célzatú, testi fenyítése is tilos, még a szülők általi is!
4.1.2 A névviseléshez és az anyakönyvezéshez való jog
7. cikk
1. A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon,
állampolgárságot szerezzen, és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.
A 7. cikk biztosítja a gyermek anyakönyvezését, valamint jogát egy névhez, állampolgársághoz,
szülei ismeretéhez és ahhoz, hogy ők neveljék fel.
Az anyakönyvezés annak elismerése, hogy az állam számára minden gyermek fontos, ezzel is
biztosítja számára a védelmet. Ahol nincs anyakönyvezés, ott a gyermekek kevésbé láthatóak,
kevesebb a lehetőség a védelmükre. Az anyakönyvezés az, amivel bizonyítható, hogy a gyermek
11
még bizonyos életkor alatt van, még nem dolgozhat, fokozott büntetőjogi védelemben részesül,
vagy éppen nem sorozható be fegyveres szolgálatra.
A gyermekek nevéről jellemzően a szüleik döntenek, azonban szabályozás útján minden állam-
nak biztosítania kell, hogy a szülők ne adhassanak olyan nevet a gyermeküknek, amely az
életében hátrányos lenne számára, amely által gúnyolódás áldozatává válhat.
A szülők megismerésének joga azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor a gyermeket nem a saját,
vér szerinti szülei nevelik, vagy csak az egyik szülővel él együtt, joga van megismerni származását.
4.1.3 A szülőktől való elválasztás tilalma
9. cikk
1. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata
ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetőségének
fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak meg felelően úgy döntenek, hogy
ez az elválasztás a gyermek mindenek felett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges
lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják
gyermeküket, illetőleg ha külön válva élnek, és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről.
Az egyezmény ebben a cikkben két nagyon fontos gyermeki jogot rögzít. Az egyik, hogy a gyer
-
mekeket a szüleiktől csak a gyermekek legfőbb érdeke elv figyelembevételével szabad elválasztani,
és erre csak tisztességes eljárás során kerülhet sor. Azaz csak a megfelelő hatóságok dönthetnek
arról, hogy a gyermeket kiemelik a családjából vagy sem. Erre Magyarországon a gyámhatóság,
rendőrség, bíróság, ügyészség, idegenrendészeti hatóság, menekültügyi hatóság, büntetés-végre
-
hajtási intézet parancsnoksága jogosult.
A gyermeknek ezen jogait eljárásjogi jogszabályok is garantálják. A másik nagyon fontos jog,
melyet gyermekvédelmi törvényünk mond ki, hogy pusztán anyagi okok miatt a gyermek nem
választható el a családjától
3. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülőjétől vagy ezek egyikétől
külön élő gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn
mindkét szülőjével, kivéve, ha ez a gyermek mindenek felett álló érdekeivel ellenkezik.
Ha a gyermek bármilyen oknál fogva kénytelen a szüleitől vagy csak egyik szülőjétől távol élni,
megilleti őt a velük való rendszeres kapcsolattartás joga. Ez a jog megilleti a gyermeket akkor is,
ha a szülő külföldön él, vagy ha esetleg büntetés-végrehajtási intézményben van.
12
4.2 A gyermekek politikai jogai
4.2.1 A véleménynyilvánításhoz való joga
12. cikk
1. Az
Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják
azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek
véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.
2. Ebből a célból nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy
közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas
szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak meg felelően meghallgassák.
Minden, a gyermeket érintő kérdéskörben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a gyermek
nézeteit kifejtse, valamint azt, hogy a gyermek korára és érettségére tekintettel a véleményét a
döntéshozatal során figyelembe is vegyék. A gyermekeket a saját ügyeikben aktív jogalanynak kell
tekinteni. Természetesen a véleménynyilvánítás joga sem korlátlan, csak mások emberi méltóságá
-
nak és egyéb jogainak tiszteletben tartásával gyakorolható.
A gyermekek véleményét meg kell hallgatni, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy egy kérdésben
csak olyan döntés hozható, mely a gyermek véleményét tükrözi vissza.
A magyar jog az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezést használja, vagyis nem fogalmaz
meg konkrét életkori határt. Azt a gyermeket tekintjük az ítélőképessége birtokában lévő gyer
-
meknek, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen véleményt alkotni.
Ha a gyermek kora vagy állapota nem teszi lehetővé közvetlen meghallgatását, akkor meghallga
-
tása pszichológus segítségével történik.
A gyermek véleményét a szülő is köteles meghallgatni és figyelembe venni, bár ennek megvalósu-
lása nem igazán ellenőrizhető.
A gyermekek véleménynyilvánítási jogához szorosan kapcsolódik a megfelelő tájékoztatáshoz való
joguk is. Ez a jog magában foglalja a gyermekek információhoz, ismeretekhez jutásának jogát, de
magában foglalja azt az állami kötelezettséget is, hogy biztosítson védelmet a káros hatások ellen.
4.2.2 A gyermekek gondolati, vallási és lelkiismereti szabadsága
14. cikk
1. Az
Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret-
és a vallásszabadságra.
2. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülőknek vagy, adott esetben, a gyermek
törvényes képviselőinek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képessé
-
gei fejlettségének meg felelően irányítsák.
3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapított olyan
korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a közrend, a közegészségügy, a közerkölcs
vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.
13
A vallásszabadság azt jelenti, hogy minden embernek, így a gyermekeknek is joguk van a val
-
lásukat szabadon megválasztani és azt szabadon gyakorolni. Joguk van arra is, hogy a vallási
meggyőződésüket ne osszák meg másokkal, vagy éppen – szabad választásuknak megfelelően –
megnyilatkozzanak róla. A gyermekek vallási szabadságát érintő jog természetesen elsődlegesen
a szülők által meghatározott és irányított jog. A szülő dönthet arról, hogy a gyermek milyen
vallást gyakoroljon. Ugyanakkor abban az esetben, ha vita van a szülők között a vallásgyakorlás
tekintetében, akkor a bíróság dönt a kérdésben, de itt is megjelenik a gyermek véleménynyilvá
-
nítási joga, és ha ítélőképessége birtokában van, az ő véleményét is figyelembe kell venni.
A vallásszabadságnak meg kell jelennie az oktatás területén is. Az állami fenntartású köznevelési
intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, azokat
tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetítenie, és ennek folyamatában végig tiszteletben kell tar
-
tani a gyermek és szülei vallási, világnézeti meggyőződését. Az iskoláknak fakultatív módon
kötelező biztosítani a hit- és erkölcstan oktatást.
Ha az oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy vallási szervezet tartja fenn, akkor a peda
-
gógiai programjába beépítheti a vallási és világnézeti elkötelezettségének megfelelő ismereteket.
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy belső erkölcsi meggyőződésünknek megfelelően cse
-
lekszünk, amely alapulhat vallási meggyőződésen, de nem vallásos meggyőződésen is. Ezért ez
egy tágabb fogalomkör, mint a vallásszabadság. Gyermekek esetében ez is elsősorban a szülők
által irányított jog. Ilyen kérdéskör lehet pl. a vegetarizmus, környezetvédelem.
4.2.3 A gyermekek egyesülési és békés gyülekezési joga
15. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermek egyesülési és békés gyülekezési jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni,
amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg
a közegészségügy és a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.
14
Az egyesülési és békés gyülekezési jog mindenkit megillető szabadságjog.
Az egyesülési jog azt jelenti, hogy a gyermekeknek is joguk van arra, hogy szervezeteket,
közösségeket, egyesületeket hozzanak létre illetve ezek tevékenységében részt vegyenek. Ilyen
szervezet pl. a diákönkormányzat, gyermekönkormányzat. De lehetnek ezek zenei, művészeti,
sportszerveztek is. Ezekben a szervezetekben a gyerekek különböző tisztségekre megválasztha
-
tóak, valamint választhatnak, szavazhatnak stb.
A gyülekezési jog azt jelenti, hogy ennek keretében lehet békés összejövetelekre járni, tünteté
-
seket, felvonulásokat tartani. Azonban fontos megjegyezni, hogy a gyermek részvétele ezeken a
rendezvényeken csak önkéntes lehet, illetve ilyen események szervezője csak 18. életévét betöl
-
tött személy lehet. A gyermekek ezen jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.
Sem a gyülekezési jog, sem az egyesülési jog nem korlátlanul gyakorolható jog. Nem valósíthat
meg bűncselekményt, nem járhat mások jogainak korlátozásával, károkozással.
4.3 A gyermek magánéletének tiszteletben tartása
16. cikk
1. A gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével
kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni
jogtalan támadásnak.
2. Ilyen beavatkozás vagy támadás ellen a gyermeket megilleti a törvény védelme.
Ez a jog magában foglalja a levéltitkot, a magántitkot, a személyes tárgyak birtoklásának jogát,
de a családdal, otthonnal kapcsolatos önkényes és törvénytelen beavatkozások tilalmát is. Ez
a korlátozás nemcsak más személyekre, hanem az államra is vonatkozó kötelezettség. Ez a jog
szoros kapcsolatban áll a szülőktől való elválasztás tilalmával, melyről már korábban esett szó.
A levéltitok a gyermekek vonatkozásában azt is jelenti, hogy a tanár a gyermekek iskolai órán
folytatott levelezését sem olvashatja el. Azt megteheti, hogy a levelet elveszi, de azt el nem olvas
-
hatja, el nem dobhatja. A tanítási óra végén a gyermekeknek vissza kell adnia. Ez a szabály a
szülőkre is érvényes, és a gyermek által írt naplóra, telefonjának üzeneteire is irányadó szabály.
A magánélet tiszteletben tartása különösen fontos kérdés a gyermekotthonban, nevelőszülőknél,
valamint a kollégiumban élő gyermekek esetében is. A fentieken túl a magánélethez való jog
ezekben az esetekben magában foglalja a megfelelő életteret, megfelelő tisztálkodási helyeket
és a személyes tárgyak tárolását biztosító berendezések meglétét is. Ezek biztosítása az állam
feladata.
Különösen fontos területe ennek a jognak a családi élet tiszteletben tartása, mely számos egyéb
rendelkezéssel is szoros kapcsolatban van. A család életébe történő bármilyen beavatkozásra
csak megfelelő törvényi indok alapján kerülhet sor, különösen fontos a 9. cikk szabályaival való
összhang. A beavatkozás csak akkor indokolt, ha a gyermeket a családban bántalmazták, elha
-
nyagolták vagy más súlyos veszélynek van kitéve.
15
5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok
A gazdasági, szociális és kulturális jogok olyan jogok, melyek érvényesülése az államtól pozitív
beavatkozást kíván meg, valamilyen szolgáltatás nyújtásra való jogosultságot teremtenek.
Ezek mértéke az állam teljesítőképességének függvénye. Éppen ezért az ebben a kategóriában
megfogalmazott jogok ajánlás jellegűek, ellentétben a polgári és politikai jogokkal.
5.1 A szülők közös felelőssége az állam támogatásával
18. cikk
1. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek
az elismertetését, amely szerint a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének
biztosításáért. A felelősség a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért elsősorban a szülőkre,
illetőleg, adott esetben, a gyermek törvényes képviselőire hárul. Ezeket cselekedeteikben mindenekelőtt
a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie.
2. Az Egyezményben említett jogok biztosítása és előmozdítása érdekében a részes államok meg felelő
segítséget nyújtanak a szülőknek és a gyermek törvényes képviselőinek a gyermek nevelésével
kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához, és gondoskodnak gyermekjóléti intézmények,
létesítmények és szolgálatok létrehozásáról.
3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden meg felelő intézkedést annak érdekében, hogy
a dolgozó szülők gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekőrző intézmények
igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.
A fenti rendelkezés a szülők közös felelősségét hangsúlyozza, az anyának és az apának azonos
jogokat és kötelezettségeket adva. A magyar Polgári Törvénykönyv is a közös szülői felügye
-
let fontosságát hangsúlyozza. A szülők kötelességévé teszi, hogy a gyermeket érintő döntéseket
közösen és a gyermek legjobb érdekének figyelembevételével hozzák. Az államnak pedig garan
-
tálnia kell, hogy mindkét szülő gyakorolhassa a gyermek vonatkozásában a jogait, megalkotni
az ehhez szükséges jogszabályokat, és működtetnie az ezt segítő intézményeket. Így azokat az
intézményeket is, melyek a dolgozó szülők számára biztosítják a gyermekek elhelyezését.
5.2 A gyermeknek joga van a legjobb egészségügyi állapothoz
24. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető leg jobb egészségi állapothoz való
jogát, valamint, hogy orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülhessen. Erőfeszítéseket tesznek
annak biztosítására, hogy egyetlen gyermek se legyen meg fosztva az ezeknek a szolgáltatásoknak az
igénybevételére irányuló jogától.
16
Az egészséghez való jog az jelenti, hogy államnak olyan feltételeket kell teremtenie, hogy a
gyermekek egészséges körülmények között élhessenek. Az államnak mindent meg kell tennie
annak érdekében, hogy a gyermekek az egészségük védelme érdekében minden fontos ellátást
megkapjanak. Biztosítani kell a háziorvosi, szükség esetén kórházi ellátást, a védőnői gondozást,
hozzáférést az egészséges élelmiszerekhez, védelmet a környezetszennyezés ellen stb.
Nagyon fontos azonban, hogy az egészséghez való jog megvalósulásáért mindenkinek tennie
kell. Mindenkinek kötelessége, hogy egészségesen éljen, és tartózkodjon az egészséget károsító
szerektől. A gyermekek ezen kötelezettségét a gyermekvédelmi törvény is tartalmazza.
Az egészséghez való jognál fontos beszélni a kötelező védőoltásokról is, mely területen egyre
gyakrabban fordul elő a szülők ellenállása.
5.3 A gyermekek joga a szociális biztonsághoz
26. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik minden gyermeknek a szociális biztonsághoz, így a
társadalombiztosítás juttatásaihoz való jogát, és megteszik a szükséges intézkedéseket arra, hogy
hazai jogszabályaiknak meg felelően biztosítsák e jog teljes megvalósulását.
Az államnak olyan intézkedéseket kell hoznia, melyekkel segítséget nyújt minden gyermeket
nevelő család számára, de különösen a nehéz körülmények között nevelkedő gyermekek és
családjaik számára. A családtámogatási ellátások közül legismertebb a családi pótlék, mely
minden gyermeket nevelő családot megillet, de emellett számos olyan ellátási forma is létezik,
melyet rászorultságtól függően lehet igénybe venni.
Egyetlen gyermek sem nélkülözhet amiatt, mert az őt nevelő felnőttek – valamilyen ok miatt,
ilyen lehet a betegség vagy munkanélküliség – nem tudnak megfelelően gondoskodni róla. Ilyen
élethelyzetekben az állam kötelezettsége, hogy segítséget nyújtson.
E cikk fontos törekvése azon állami kötelezettségnek a kimondása, hogy egyetlen gyermek se
nélkülözzön vagy kerüljön nehéz élethelyzetbe amiatt, mert az őt nevelő felnőttek nem tudnak
megfelelően gondoskodni róla.
5.4 A gyermekek oktatáshoz való joga
28. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek az oktatáshoz való jogát, és különösen e
jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való gyakorlása céljából:
a) az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik;
b) előmozdítják a középfokú oktatás különböző, mind általános, mind szakirányú formáinak
megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitják és hozzáférhetővé teszik,
továbbá intézkedéseket tesznek az oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetén
pénzügyi segítségnyújtásra;
c) minden arra alkalmas eszközzel biztosítják, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a
felsőoktatásba;
17
d) minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetővé teszik az iskolai és pályaválasztási
tájékoztatást és tanácsadást;
e) intézkedéseket tesznek az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemorzsolódás
csökkentésére.
2. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést annak érdekében,
hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az
Egyezménynek meg felelően alkalmazzák.
Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy egyenlő eséllyel jusson hozzá az oktatáshoz. Leg
y-
gyakrabban azok a gyermekek szenvednek hátrányt az oktatáshoz való hozzáférésben, akik
valamilyen fogyatékossággal bírnak, kisebbséghez tartoznak, vagy éppen kistelepülésen élnek.
Az állam feladata biztosítani, hogy ezeknek a hátrányos helyzetű csoportoknak a tagjai ugyan
-
olyan eséllyel, ugyanolyan színvonalú oktatásban vehessenek részt, mint bármelyik gyermek.
Az oktatás feltételeinek biztosítása is állami kötelezettség. Annak érdekében, hogy minden
gyermek megszerezhesse az alapvető ismereteket, az egyezmény kimondja az alapfokú oktatás
ingyenességét. A középfokú oktatás esetében pedig megfogalmazza, hogy azt hozzáférhetővé
kell tenni minden gyermek számára, és szükség estén pénzügyi segítséget kell nyújtani, hogy
anyagi okok miatt egyetlen gyermek se maradjon ki belőle.
Az állam feladata az intézményi és jogszabályi háttér megteremtése, ugyanakkor a szülőre és
a gyermekre is kötelezettséget ró, mely kötelezettséget a gyermek részére a gyermekvédelmi
törvény is rögzíti! A gyermek köteles a képességeinek megfelelően eleget tenni a tanulmányi
kötelezettségének, a szülő kötelessége pedig az, hogy a gyermeke oktatását biztosítsa.
Az oktatáshoz való joggal párhuzamosan meg kell említeni az oktatás szabadságát, mely az
iskolaválasztás, iskolaalapítás szabadságát jelenti.
A felsőoktatásba (főiskola, egyetem) való bejutás feltétele a felvételi követelményeknek való
megfelelés. Aki képességei alapján megfelel ezeknek a követelményeknek, azok esetében minden
arra alkalmas intézkedést meg kell hozni, hogy továbbtanulhassanak. Ilyen intézkedés például
a különböző ösztöndíjak biztosítása.
Az oktatási intézmények rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a gyermekek emberi méltóságát
mindenkor figyelembe vegye. A gyermekeket nem lehet megalázó bánásmódnak kitenni, bán
-
talmazni. A testi fenyítés tilalma minden oktatási intézményre vonatkozik, nem csak az állam
által fenntartott és finanszírozott iskolákra.
Az iskolában olyan környezetet kell teremteni, mely védelmet nyújt a gyermeknek minden, akár
a gyermekek között megvalósuló bántalmazással szemben is.
5.5 A gyermekek joga a pihenéshez
31. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabad idő eltöltéséhez,
a korának meg felelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát, azt, hogy szabadon részt
vehessen a kulturális és művészeti életben.
2. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és elősegítik a gyermek teljes mértékű
részvételi jogát a kulturális és művészeti életben, és előmozdítják, az egyenlőség feltételeinek
19
6. A gyermekek speciális védelme
6.1 A gyermeknek joga van a rossz bánásmód elleni védelemre
19. cikk
1. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas törvényhozási, közigazgatási,
szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki
durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a
nemi erőszakot is – bármilyen formájától mindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének,
illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél
elhelyezték, felügyelete alatt áll.
2. Ezek a védelmi intézkedések szükség szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban,
amelyek a gyermek és gondviselői számára szükséges szociális programok létrehozását teszik lehetővé,
továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez,
bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek
figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos
eljárást is.
A gyermekek rossz bánásmód elleni védelme magában foglalja a bántalmazás különböző fajtáit
és az elhanyagolást, a gyermekkereskedelmet és a gyermek kihasználásának minden formáját.
Gyermekbántalmazás alatt értjük, ha valaki sérülést okoz egy gyermeknek, vagy mást ilyen cse
-
lekményében nem akadályoz meg. A sérülés lehet testi, lelki, érzelmi, erkölcsi. A bántalmazás
mindig aktív magatartást feltételez, míg az elhanyagolás ezzel szemben egy passzív magatartási
forma.
Az Egyezményt aláíró államoknak hatékony eljárásokat kell kidolgozni a gyermekek bántalma
-
zásának, elhanyagolásának megelőzése, megszüntetése érdekében.
A gyermekvédelmi törvény 17. §-a rendelkezik a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjairól és
működésükről. Működésének szabályait a jogszabályi rendelkezéseken túl egy módszertani
útmutató is segíti, melynek címe:
A gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán
a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektor semleges egységes elvek
és módszertan.
A jelzőrendszer tagjai kötelesek
jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermek
-
jóléti szolgálatnál, és hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos
elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga
által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Az Egyezmény különböző cikkelyei foglalkoznak még az e témakörhöz kapcsolódó cselekmények
elleni védelemmel:
»
gyermekek védelme a káros információktól;
»
szexuális kizsákmányolás, nemi erőszak, gyermek prostitúció, gyermek pornográfia elleni
védelem;
»
a gyermekkereskedelem, gyermekrablás elleni védelem;
»
a testi fenyítés és a büntetés minden lealacsonyító formájának tilalma.
20
6.2. A családjuktól megfosztott gyermekek jogai
20. cikk
1. Minden olyan gyermek, aki ideiglenesen vagy véglegesen meg van fosztva családi környezetétől,
vagy aki saját érdekében nem hagyható meg e környezetben, jogosult az állam különleges védelmére
és segítségére.
2. Az Egyezményben részes államok hazai jogszabályainak meg felelően intézkednek helyettesítő
védelem iránt az ilyen gyermek számára.
3. Ez a helyettesítő védelem történhet családnál való elhelyezés, az iszlám jog kafalah-ja szerinti
gondnokság, örökbefogadás, illetőleg szükség esetén meg felelő gyermekintézményekben való elhelyezés
formájában. A megoldás kiválasztásánál kellően figyelembe kell venni a gyermekek nevelésében
megkívánt folyamatosság szükségességét, valamint nemzetiségi, vallási, kulturális és nyelvi
származását.
Vannak olyan gyermekek, akik valamilyen ok miatt – átmenetileg vagy tartósan – nem nevel
-
kedhetnek szüleikkel a családjukban. Ha nincs olyan személy a tágabb családjukban vagy
környezetükben, aki vállalná a nevelésüket, akkor az állam kötelezettsége, hogy megtalálja a
számukra legmegfelelőbb gondoskodási formát.
Annak, hogy egy gyermeket miért nem a vér szerinti szülei nevelnek, többféle oka is lehet. Ilyen
21
ok lehet, ha haláleset történik egy családban, de sajnos olyan is van, amikor egy gyermeket a
szülei elhanyagolnak vagy bántalmaznak. Ilyenkor az államnak védelmet kell nyújtania a gyer
-
meknek, és legjobb érdeke érvényesülése érdekében intézkednie kell a gyermek családjából való
kiemelése ügyében.
Ezek nagyon nehéz élethelyzetek a gyermekek életében. A hatóságoknak és a gyermekek
védelmét biztosító intézményeknek úgy kell együttműködniük, hogy a gyermek számára leg
-
megfelelőbb elhelyezést találják meg.
Azoknak a gyermekeknek, akiket a vér szerinti szüleik nem tudnak, nem akarnak vagy esetleg
olyan súlyos cselekményt követtek el sérelmükre, hogy már nem nevelhetnek soha többé, az
örökbefogadás egy olyan lehetőség, amely által új családot kaphatnak. Az örökbefogadás által
olyanná válik helyzetük – olyan jogokkal fognak rendelkezni –, mintha ebbe a családba szület
-
tek volna.
Fontos tudni, hogy az örökbefogadott gyermekeknek – bizonyos feltételek mellett – joguk van
megismerni vér szerinti származásukat.
Azok a gyermekek kerülhetnek nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonokba (lakásotthonokba),
akiknek nevelését szüleik átmenetileg nem képesek biztosítani, és gyermekvédelmi gondosko
-
dásba vételük válik szükségessé.
Ennek időtartama változó, lehet pár hónap, de akár több év is. Nagyon fontos, hogy ez idő alatt
a gyermekek (kivéve, ha ez érdekükkel ellentétes) kapcsolatot tartsanak szüleikkel, hozzátarto
-
zóikkal, és segítséget kapjanak ahhoz, hogy mielőbb visszatérhessenek vér szerinti családjukba.
Nagyon fontos, hogy a gyermekek elhelyezése és nevelése során figyelembe vegyék a folytonos
-
sághoz, állandósághoz való jogukat. Lehetőleg ne vagy csak nagyon indokolt esetben változzon
meg gondozási helyük.
Gondozási helyük meghatározása során a felnőttek legyenek figyelemmel véleményükre, nem-
zetiségi, vallási és kulturális hova tartozásukra.
Minden felnőtt kötelessége a gyermekek jogainak tiszteletben tartása. A családjukból kiemelt
gyermekek különösen gyakran kerülnek olyan élethelyzetbe, amikor tanácsra, segítségre lenne
szükségük. Minden megyében dolgoznak olyan szakemberek – ők a gyermekjogi képviselők
–, akiknek az a feladatuk, hogy gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek jogainak
érvényesülését segítsék elő. A gyermekjogi képviselő elérhetőségét minden intézményben nyil
-
vánossá kell tenni, hogy minden gyermeknek legyen lehetősége hozzáfordulni.
22
6.3 A gyermekek védelme a gazdasági kizsákmányolás ellen
32. cikk
1. Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben
részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó,
iskoláztatást veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére
ártalmas munkára.
Az államnak védelmet kell biztosítania a gyermekorral összeegyeztethetetlen munkavégzéssel
szemben. Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekek ne segíthetnének például a lakókörnyezetükben
– életkoruknak megfelelő módon – a házimunkák ellátásában, vagy ne végezhetnének például
önkéntes tevékenységet, vagy 16. életévük betöltése után ne vállalhatnának meghatározott felté
-
telek mellett munkát. A cikk célja annak biztosítása, hogy egyetlen gyermek se váljon gazdasági
kizsákmányolás áldozatává, és ne legyen kényszeríthető olyan munkára, mely egészségére, fejlő
-
désére ártalmas, vagy veszélyt jelent tanulmányai folytatására.
Rendelkezni kell a foglalkoztatás alsó korhatáráról, a munkaidőről, a pihenőidőről, a munka
-
feltételekről.
Magyarországon a 18. életévét be nem töltött személy fiatal munkavállalónak minősül, 16 éves
korától lehet munkavállaló.
A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott
kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem
töltött személy is foglalkoztatható.
A fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályok:
1. Törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges hozzá.
2. A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendel-
hető el.
3. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, és a több munkaviszony
keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
4. Négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harminc perc,
hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább negyvenöt perc mun-
kaközi szünetet kell engedélyezni számára.
5. Legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani számára.
6. 5 munkanap pótszabadság jár neki.
6.4 Nemi kizsákmányolás és erőszak elleni védelem
34. cikk
Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy megvédik a gyermeket a nemi
kizsákmányolás és a nemi erőszak minden formájától. Ebből a célból az államok hazai, kétoldalú és
többoldalú síkon különösen az alábbiak megakadályozására tesznek intézkedéseket:
a) a gyermek ösztönzése vagy kényszerítése törvénytelen nemi tevékenységekre;
b) a gyermekek kizsákmányolása prostitúció vagy más törvénytelen nemi tevékenység céljára;
c) a gyermekek kizsákmányolása pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítése céljára.
23
Míg a 19. cikk a gyermekek általános védelméről rendelkezik, addig ez a cikk olyan állami
intézkedések meghozatalát írja elő a részes államok számára, melyek megakadályozzák, hogy a
gyermekek szexuális kizsákmányolás áldozataivá váljanak. A büntetőjogi védelem mellett fon
-
tos, hogy a gyermekek maguk is felismerjék azokat a helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek
számukra. Ennek érdekében nagyon fontos, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, és
tudják, hogy a szexuális kizsákmányolás bármely formája esetén kihez fordulhatnak segítségért.
Három fő terület kerül nevesítésre: a törvénytelen nemi tevékenységre kényszerítés, a prostitú-
ció és pornográf anyagok készítése. Az internet nemcsak a lehetőségek széles tárházát nyújtja,
hanem a veszélyek végtelen sorát is. A gyermekeket nevelőknek mindent meg kell tenniük – a
technika nyújtotta lehetőségek és felvilágosító tevékenység keretein belül – a káros tartalmak
kiszűrésére, illetve a gyermekek felkészítésére abból a célból, hogy képessé váljanak a rájuk lesel
-
kedő veszélyek felismerésére.
Sajnálatos módon ezeket a cselekményeket nagyon gyakran éppen olyan személyek követik el,
akik a gyermeket jól ismerik, közvetlen környezetében élnek. A gyermek pedig félelmében, a
történteket szégyellve nagyon gyakran nem szól senkinek, nem kér segítséget – így akár huza
-
mosabb ideig is áldozattá válhat. Ennek megakadályozása érdekében fontos, hogy minden
gyermek, akit erőszak ér, merjen segítséget kérni!
6.5 A kínzás, bántalmazás és kegyetlen bánásmód elleni védelem
37. cikk
Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy
a) gyermeket ne lehessen sem kínzásnak, sem kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy
bánásmódnak alávetni. Tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem
halálbüntetést, sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést
ne legyen szabad alkalmazni;
b) gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. A gyermek őrizetben
tartása vagy letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény
értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal.
Ez a cikk azokkal a gyermekekkel szemben szab meg kötelező érvénnyel szabályokat, akik vala
-
milyen jogsértést követtek el. Életkorukból adódóan speciális alapelveket fogalmaz meg a velük
való bánásmód vonatkozásában az egyezmény. Tilos a megalázó büntetés és bánásmód, és ese
-
tükben nem lehet halálbüntetést vagy a szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan
tartó szabadságvesztést kiszabni.
A cikk kimondja azt is, hogy az elzárás (őrizet, letartóztatás), illetve a szabadságvesztés kisza
-
bása csak végső eszközként alkalmazható. A büntetés kiszabása során elsősorban más büntetést,
intézkedést kell alkalmazni. Ha mégis szabadságvesztés kiszabására került sor, akkor biztosítani
kell, hogy a gyermekeket a felnőttektől elkülönítve helyezzék el.
Eljárási szabályoknak kell garantálniuk a gyermek azon jogát, hogy a büntető eljárás során
törvényes képviselete, védelme biztosítva legyen, és jogorvoslati eljáráshoz folyamodhasson sza
-
badságelvonása jogosságának felülvizsgálata érdekében.
A szabadságától megfosztott gyermeknek joga van családjával kapcsolatot tartani. (Ennek megvoná
-
sára csak kivételes esetben van lehetőség, ha a gyermek mindenek felett álló érdeke ezt megkívánja.)
24
A fiatalkorúak igazságszolgáltatása során nem az elkövetett bűncselekmény megtorlása kell,
hogy az elsődleges cél legyen, hanem sokkal inkább a rehabilitáció, a helyes irányú szocializá
-
ció feltételeinek biztosítása és a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazása – annak érdekében,
hogy a fiatal a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson
#1 Dr.BauerBela