Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2011. október 17., hétfő

KÓROS ÁLLAPOTOT JELZŐ TÜNETEK GYERMEKEKNÉL


Kóros állapotot jelző tünetek gyermekeknél
A legtöbb betegség általános tünetegyüttessel kezdődik, melyet prodrómális szakasznak nevezünk és tünetei lehetnek a levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, gyengeség, gyakran a láz is.
Ilyenkor el kell különíteni ezt azt állapotot más, esetleg lelki eredetű hasonló tünetekkel járó állapotoktól..
Fontos a tünetek enyhítése így segítve a gyermek mielőbbi gyógyulását, s ha szükséges, forduljunk orvoshoz.
Csecsemőknél, kisgyermekeknél a betegség egyetlen jele sokszor a sírás, látszólag ok nélkül.
Csecsemőknél a fülfájás jellegzetes tünete a láz, sírás, étvágytalanság, és az, hogy a füléhez kapkod.
Előfordulhat az is, hogy épp a sírás hiánya jelzi, valami nincs rendben.
Vannak típusos tünetek is, melyek az adott betegségre jellemzőek. Ilyen lehet a torokfájás, mely leggyakrabban egyszerű torokgyulladás, állhat azonban mandulagyulladás, esetleg valamilyen seb a fájdalom hátterében. Gyakoriak a megfázásos tünetek, az orrfolyás a tüsszögés, mely igen sok betegség tünete.
Sok megbetegedésnek van jellemző bőrtünete, ilyen például a bárányhimlő.
Előfordulhat, hogy egy tünetet, jelenséget a gyerek nem vesz észre, vagy nem ismeri fel annak jelentőségét.
Ezért fontos, hogy mindig figyeljünk a gyermek viselkedésére, szokásai megváltozására, mert előforudlhat, hogy valamilyen kóros folyamat van a háttérben.
Ilyen lehet például, ha a gyerek ferde fejtartással nézi a televíziót, ez utalhat arra, hogy egyik szemével rosszabbul lát. Előfordulhat, hogy fejfájásra panaszkodik, ez is lehet a látásromlás jele.
A székelési, vizelési szokások megváltozása is árulkodó.
Bizonyos ételektől való erős undor jelezhet allergiát, például a tejjel szembeni averzió lehet tejcukorérzékenység jele.
Időnként a gyermek észre sem veszi a sport közben jelentkező nehézlégzést, mely lehet enyhébb asthma tünete.
Előfordulhat az is, hogy egy sérülést a gyerek valamiért nem mond el. Ilyenkor észre kell vennünk, hogy a gyermek az egyik végtagját kíméli, rejtegeti, esetleg egyáltalán nem használja, például egyik lábára sántít. A sérülés ellátásán kívül nagyon fontos, hogy tisztázzuk azt is, miért nem fordult hozzánk segítségért.

A betegség kialakulásáért felelős kórokot elsődleges kóroknak nevezzük. A kórfolyamatok kialakulásához vezető külső kórokokat két nagy csoportra osztjuk:

1. Élettelen kórokok közé tartoznak a mechanikai, elektromos, kémiai, légköri és a sugárzási ártalmak.
a) Mechanikai ártalmak
Az emberi testet érő erőbehatást sérülésnek nevezzük. A behatás módja szerint lehet rázkódás, zúzódás, összenyomás, törés, rándulás, ficam, seb. Ebbe a csoportba tartoznak a mozgási betegségek is.

• Rázkódás (commotio): a test bizonyos részét érő ütődés. Pl. agyrázkódás (commotio cerebri), amikor a központi idegrendszer működési zavara jön létre.

Tünetei: hányinger, hányás, szédülés, fejfájás, súlyosabb esetben eszméletvesztés, gyér pulzus, ritkuló légzés, és végül beáll a halál.
• Zúzódás (contusio): nagyobb erőbehatásra a szövetek között megszakadhatnak az erek és szövetközti vérzés (haematoma) jöhet létre.
• Összenyomás (compressio): során a nyomás hosszabb ideig tart. Pl. szoros harisnya a combon vagy lábszáron az alsó lábszár vérkeringési zavarát okozhatja.
  • Törés (fractura): akkor jön létre, ha a csont folytonossága valamilyen erőbehatásra megszakad.
  • Rándulás (dystorsio): az izületeket érő behatás következtében alakul ki.
  • Ficam (luxatio): akkor keletkezik, ha az ízületi felszínek eltávolodnak egymástól, és rendellenes helyzetben rögzülnek.
• Sebek (vulnus): valamilyen sérülés hatására keletkeznek. Ilyenkor a bőr folytonossága megszakad. A sérülés lehet szúrás, vágás, lövés, harapás, zúzódás következtében.
• Mozgási betegségekről akkor beszélünk, amikor a szervezet egyensúlyi helyzetét kényszermozgások zavarják meg. Ide tartozik a hintázás, forgás, hullámzás. Ilyen pl. a tengeri- és légi-betegség.

b) Elektromos ártalmak
Elektromos ártalmat a villámcsapás és a hálózati váltóáram okozhat. Mivel az emberi test jól vezeti az elektromosságot, így az áram a bőrön égési sérülést okoz, hatására szívmegállás jöhet létre.
c) Kémiai ártalmak
Minden kémiai anyag a szervezetbe jutva mérgezést okozhat, ha nem megfelelő adagban és nem megfelelő módon alkalmazzák. Pl. gyomirtók, vegyszerek, tartósító szerek, gyógyszerek.
d) Légköri ártalmak
Az ember szervezete egy bizonyos légköri viszonyhoz szokott, amelynek megváltozásakor bizonyos tünetek jelentkeznek. Pl. a front átvonulás fejfájást okozhat, magas levegőn oxigén hiány alakul ki. Hosszabb ideig nagy nyomású légtérben való tartózkodás után, ha hirtelen történik a nyomás csökkenés, akkor légembóliát okozhat.
e) Sugárzási ártalmak
A sugárzó energia közül ártalmat okozhat a röntgen, a rádium, a hő- és fényhatás.
• A röntgensugarakat ionizáló sugárzásnak nevezzük. Ez minden sejtre káros, de különösen veszélyes a csontvelő sejtekre, az ivarsejtekre, méhben lévő magzatra, fejlődésben lévő gyerekekre.
• Hőhatás: bizonyos hőfoknál magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet kórokozó tényező lehet. A meleg okozta helyi károsodást, égésnek nevezzük. Okozhatja forró víz, gőz, izzó tárgy, láng. Hideg hatására kihűlés, fagyás jöhet létre.
• Fényártalmak: ha a nap intenzitása meghaladja a szokásos mértéket a bőrön, leégés keletkezik. Ha az erős napsugárzás hosszú ideig éri a fedetlen fejtetőt, napszúrás alakul ki. A víz- és hó-felület a napfényt erősebben veri vissza. Intenzív napfény, elektromos ívfények károsítják a szem érző elemeit és kialakul az ún. hóvakság.
2. Élő kórokok közé tartoznak a vírusok, baktériumok, gombák, férgek, protozoonok, ízeltlábúak stb.Ezen kórokozók számos kórfolyamat kialakulásában játszanak szerepet. Ennek ismertetése a járványtan körébe tartozik.
A baktériumok egy részét normálflórának tekintjük, ezek jelen vannak a bélben, bőrünkön, testnyílásainkban.

Betegségek tünettana:

1. A betegségek időtartamuk és lefolyásuk alapján két stádiumra oszthatók:
Heveny (akut) megbetegedés általában rövid ideig tart: 1-2 naptól 2-4 hétig. Heves tünetekkel jár. Ilyen pl. az acut fertőző betegség. Ilyenkor az alábbi tünetek jelentkezhetnek: láz, hányás, hasmenés, bágyadtság, hirtelen fellépő torokfájás, nyelési nehezítettség, végtag fájdalom, stb.
Idült (krónikus) az a betegség, amely hat hétnél tovább elhúzódik és határozatlan ideig tart (hónapok, évek, évtizedek).Ilyen pl. az ulcus (gyomorfekély), tbc, colitis ulcerosa (vastagbél nyálkahártya gyulladása) stb.
2. A betegségek lefolyása négy szakaszra osztható:
  • Lappangási idő: a betegség eredetétől a panaszok megjelenéséig tart. A betegnek még nincs panasza.
Bevezető szakasz: általános tünetek jelentkeznek, mint pl. gyengeség, hőemelkedés, fejfájás stb. A tünetek nem jellemzőek a betegségre, a kórismeret (diagnózis) nem állapítható meg.
  • Kifejlődési szakasz: Kibontakoznak a betegségre jellemző tünetek. Felállítható a diagnózis és meghatározható a betegség lefolyása.
  • Kimeneteli időszak:
o teljes gyógyulás,
o gyógyulás maradandó károsodással,
o halál.

3. A betegségeket tünetek jelzik. A tüneteknek csak kis része nyilvánul meg panaszokban.
  • Az objektív panaszokat a betegen kívül más személy is észleli, pl. kiütés, sárgaság, hányás, láz stb.
  • A szubjektív panaszt csak a beteg érzi, pl. közérzetromlás, fájdalom, viszketés, hányinger stb.

4. A csecsemő és gyermekkorban előforduló főbb tüneteket a következőképpen csoportosítjuk:
a) Öntudatzavar, előfordulása: idegrendszeri betegségek, mérgezések, anyagcsere betegségek.
• Somnolentia (aluszékonyság): nagyon bágyadt, aluszékony, de ha foglalkozunk vele, akkor reagál közeledésünkre. Arckifejezése riadt, tekintete üres, időnként heves sírásba kezd, majd ismét csendes.
  • Sopor (mély bódulat): pillacsapásai ritkák, szeme száraz. Erősebb ingerekre még reagál.
  • Coma (teljes eszméletvesztés): reflexei már nem válthatók ki.
b) Görcsök:
• Eclampsia (rángógörcs): ha a kezek, lábak, arc vagy az egész test izmai gyorsan egymás után összehúzódik. Pl. epilepszia, lázgörcs, mérgezés stb.
Epilepszia
Az agyat érő erős ingerek vagy károsodások görcsöt okozhatnak. Epilepsziásoknak nevezzük azokat az egyéneket, akiknek kisebb az ingerküszöbük és minden kimutatható ok nélkül görcsrohamot kapnak. A görcs azonban létrejöhet valamilyen betegség maradványaként létrejött idegrendszeri betegségben is. Ilyen pl. az újszülöttkori vérzés, sárgaság, idegrendszert ért gyulladás, trauma. A görcs láztalan állapotban jelentkezik, de provokálhatja a láz is.
Az epilepszia főbb csoportjai:
• Szomato-motoros: a görcsroham az egész vázizomra (nagyroham), vagy csak bizonyos testrészekre lokalizálódik. A görcsrom tudatzavarral jár.
  • Szomato-szenzoros: a rohamok alatt a beteg szervi okok nélkül bizsergést, zsibbadást érez.
  • Viszcero-motoros és viszcero-szenzoros: a zsigerekben jön létre működési zavar.

Az epilepsziát a klinikai kép alapján is feloszthatjuk:
  • Nagyroham (Grand mal).
A klinikai képre jellemző az egész testre kiterjedő tónusos (izomfeszülés) -clónusos (rángásos) görcsroham, amit néha aura vezet be. A gyermek elvágódik, eszméletét veszti, megmerevedik, majd rángatódzik, a szájából habos nyál folyhat, esetleg bevizel. Pár perc múlva a rángások ritkulnak, a beteg megnyugszik, teste elernyed, tudata visszatér, és rövid időre elalszik. Ha a görcs sokszor ismétlődik (status epilepticus), a gyermek fokozatosan dementálódik (elbutul).
  • Kisroham (petit mal).
Nincs görcsroham, csak hirtelen jelentkező tudatvesztés, ami nem tart fél percnél tovább. A gyermek tekintete merev lesz, végtagjain egy-két rángás jelentkezik. Főleg kisiskolás korban jelentkezik. Jellemző a gyermekre a pillanatnyi elbambulás, majd valamilyen mozdulat többszöri ismétlése. Az iskolában a feltett kérdésre nem válaszol, írás közben betűket hagy ki, amiért szidást kap. Ha észreveszi a pedagógus, orvoshoz kell küldeni.
Az epilepszia diagnózisa az EEG segítségével történik.
Teendő: a roham oldására a legjobban bevált görcsoldó szer a diazepám rectális oldat, amit az ott lévő pedagógus is benyomhat a végbélbe.
Megelőzés: epilepsziás gyermek kerülje a megerőltető sportokat, a hosszas napozást, a sok televíziózást és számítógépezést, szeszesital fogyasztását.

-Lázgörcs
Lázas görcsrohamnak vagy lázas eklampsiának nevezzük a 6 hónap és 5 év közötti gyermekeknél a lázas állapot miatt kialakult izomgörcsöket. Többnyire az első lázkiugrással egyidejű görcsök a vázizomzat fokozott feszülésével és rángásával járnak. Általában eszméletlenséggel jelentkező roham, mely többnyire az első életévben ismétlődik. Ennek oka elsősorban az, hogy a csecsemőknél még hiányzik a "szigetelés" az idegpályák között. Ezért az egyes területek izgalma könnyen kiterjed az egész agyra és az ehhez kapcsolódó koponyaüregi nyomásfokozódás eklampsiában nyilvánul meg.
A görcsroham rendszerint hirtelen, sokszor teljesen váratlanul jelentkezik. Először az tűnik fel, hogy a gyermek nem reagál környezetére, révedezve távolba néz, majd rendszerint a szemen kezdődnek az egyre erősödő rángások, amelyek csakhamar a test valamennyi izomcsoportjára kiterjedhetnek. A gyermek eszméletlen, rángatózik, szája habzik, légző-izom görcse miatt légzése ki-kimarad. Bőre és nyálkahártyái szederjesek, pulzusa szapora.
Látványos görcsroham tarthat pillanatokig, de elhúzódhat órákig is. A hosszú ideig tartó eklampsia agyi oxigénhiányhoz, vérzésekhez és tartós idegrendszeri károsodáshoz vezethet. Szerencsés esetben a roham spontán megszűnhet, de erre várni nem szabad.
A kép ijesztő, és azonnali beavatkozást sürget, mert a görcsroham következménye végzetes lehet. Hatékony lázcsillapítással a roham megelőzhető.
A fizikális lázcsillapítást részesítsük előnyben, mert azok ismételhetők és nem viszünk a szervezetbe esetleges mellékhatásokkal fenyegető gyógyszereket. Jó hatású lehet a hűvös, állott vizes lemosás. Magas láz esetén csecsemőknek, kisgyermekeknek állott vizes fürdő javasolt. Ez esetben a gyermeket testmeleg (38-39 °C) fürdővízbe helyezzük, és vizét fokozatosan hűtjük kb. 25-30 °C-ig. A csecsemő, kisgyermek a váltott vizes borogatást nehezebben tolerálja.
Amennyiben a roham mégis kialakult, az első feladat a gyermeket az oldalára, lapos felületre fektetni, a légutakat szabadon tartani. Eközben figyeljünk arra, hogy a görcsölő végtagokat erőszakkal soha ne szorítsuk le. A gyermek ágyát lehetőleg párnázzuk ki, hogy a görcsroham közben ne szenvedjen sérülést.
Négy hónapos kor felett a kialakult eklampsia közben a végbélbe juttatható gyógyszer a hatását gyorsan kifejti, az izomgörcsöket szünteti.
A lezajlott lázroham után lázcsillapítókúp használható. Az eklampsia nem betegség, hanem tünet, amelynek sokféle oka ismert
. Ezért a görcsrohamon átesett gyermek, kórházi megfigyelése indokolt.

Mérgezés

A tabletták, a drazsék nagy része fényesen csillog-villog, piros, kék, sárga és zöld színekben. Ezek igencsak arra ingerlik az apróságokat, hogy ne csak kezükbe vegyék azokat, hanem meg is kóstolják.
A háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek is egyre szebb kivitelben kaphatók. Egy részük még ma is könnyen nyitható, még egy kisgyermek számára is, bár szerencsére ma már egyre több, kicsinyek által nem nyitható flakon is forgalomba kerül.
A legveszélyesebbek a növényvédő szerek és a festékhígítók. A legmérgezőbb növényeknek a legszebb a viráguk és legvonzóbb a termésük.
  • Merevgörcs: a görcsök másik fajtája, amikor az izomzat hosszabb ideig görcsös összehúzódásban van.
Tetanusz:
Ha földdel, trágyával fertőzött agyag okoz sérülést, a kórokozó mérge tüneteket okoz. A beteg nem rángatódzik, hanem az izmai görcsösen megfeszülnek. Tetánia: csecsemőkorban a D vitamin hiánya okozza.
c) Bénulások:
• Görcsös (spasticus vagy cenrális): a beteg nem tudja mozgatni a végtagjait, az izomzat merev, az ínreflexek fokozottak. Ilyet a központi idegrendszer betegségeiben láthatunk. Pl.meningitis, agytályog, agytumor.
• Petyhüdt (atóniás vagy peripheriás): a beteg nem tudja mozgatni a végtagjait, az izom petyhüdt, az ínreflex nem váltható ki. Leggyakrabban a környéki idegrendszer megbetegedései okozzák. Pl. járványos gyermekbénulás, szülési sérülés, spina bifida.

d) Meningeális tünetcsoport:
  • tarkókötöttség,
  • fejfájás,
  • hányinger nélküli hányás,
  • előboltosuló nagykutacs,
  • hirtelen felsikoltások.

e) Fejfájás.
f) Sírás: a mosolygás, gügyögés, sírás a csecsemő beszéde. Ezzel fejezi ki a jó vagy rossz közérzetét.
g) Gyermek viselkedése: lelassult, túlfokozott. Betegségekre jellemző arckifejezések: pl. adenoid-túltengés, faciális parésis, mongolismus,
varicella stb.
i) Szem elváltozások: pl. kötőhártya gyulladás, árpa, kancsalság, vakság stb.
j) Bőr és nyálkahártya színe:
  • halvány fehér (anaemia): vérszegénység,
  • kék (cyanotikus): szívhibák, légúti szűkület,
  • sárga (icterus): vércsoport összeférhetetlenség, epeút elzáródás, fertőző májgyulladás.
k) Bőr alatti kötőszövet víztartalma:
  • csökkent (exicatio): hányással, hasmenéssel járó betegségekben,
  • fokozott (oedema): vese, szívbetegség, allergia.
l) Bőrjelenségek: kiütések, foltok, hólyagok, bőrvérzések.
m) Szájnyálkahártya elváltozásai: szájpenész, hólyagok, fekélyek.
n) Nyelv elváltozásai:
  • felszíne: málnanyelv (scarlat), száraz - bevont (kiszáradás),
  • nagynyelvűség: daganat.
o) Torok elváltozások: lobos, hólyagos.
p) Fogazat: hiányos,rendellenes
q) Légzés
: nehezített, sípoló, szapora, ritka.
r) Köpet:
nyálkás, véres, gennyes.
s) Hang:
rekedt, orrhang.
t) Nyirokcsomók megnagyobbodása.
u) Csontrendszer elváltozásai
: deformitás.
v) Nagy has:
kövérség, hasűri folyadék, hasűri szervek megnagyobbodása.
w) Hasi fájdalom
: görcsös, tompa, állandó, belenyilalló, a hasüreg egyes részeire lokalizálódó.
x) Testhőmérséklet normális értéktől való eltérése:
  • láz: a hőmérséklet emelkedése,
  • lehűlés: a hőmérséklet csökkenése.
y) Pulzus lehet: szapora, ritka, szabálytalan, elnyomható.z) Szagok szerepe:
  • bűzös szájszag: a gyomor-bél betegségeiben,
  • acetonszagú lehelet: cukorbetegség, kiszáradás esetén,
  • vizeletszagú az uraemiás beteg lehelete,
  • széklet szaga: ha savanyú - dyspepsiára, ha lúgos - fertőzésre utal.

A láz

Nagyon sok betegség jár lázzal vagy hőemelkedéssel. A láz a legáltalánosabb tünet. Leggya¬koribb okai: légúti betegségek, fülgyulladás, vesemedence gyulladás, fertőző betegségek, idegrendszeri gyulladások.
Hőemelkedést okozhat a túlöltöztetés is.
Hőmérsékletünk a környezet hőmérsékletétől független. A napszaktól, fizikai megterheléstől, étkezéstől függően a szervezet hőmérséklete kisebb napi ingadozásokat mutat (36-37°C között).
A hőmérséklet a reggeli órákban alacsonyabb, az esti órákban magasabb, de ez egészséges embernél nem haladja meg a 0,5°C-ot. Idősebbek hőmérséklete lassúbb anyagcseréjük miatt gyakran alacsonyabb.
A normális hőmérséklet egészséges gyermeknél hónaljban mérve 36,2-37 °C, végbélben mérve ez 0,5 °C-kal magasabb.A láz formái:
• A 37-38 °C közötti hőmérséklet a hőemelkedés (subfebria).
Ha a hőemelkedés tartós, ez a hőemelkedéses állapot (subfebrilitas).
  • 38-39 °C közötti hőmérséklet a láz.
  • 39-40 °C között magas láz.
  • 40 °C felett nagyon magas láz (hyperpyrexia).

A láz úgy keletkezik, hogy az agyi hőszabályozó központ - bacterialis fertőzés, védőoltás, vérbe jutó toxinok hatására - a szervezet hőmérsékletét a normálisnál magasabb szintre állítja be.
A láz növeli a pulzus és a légzés-számot. A hőmérséklet 1 °C-nyi emelkedése a pulzus számot általában 10 - 12-vel, a légzésszámot 4 - 6-tal növeli.
A magas láz idegrendszeri tüneteket is okozhat (lázgörcs, lásd előbb a betegség tünettana - görcsök című fejezetnél). A betegek félrebeszélnek, nyugtalanok lesznek, esetleg delirálhatnak. A lázas gyermek lehet bágyadt vagy éppen nyugtalan, arca kipirult.

A láz kezdődhet hirtelen, egyik óráról a másikra, hidegrázás kíséretében, vagy lépcsőzetesen, amikor is a hőmérséklet napról napra fokozottan emelkedik.
A láz megszűnése is kétféle lehet:
Crisiskor bőséges izzadás kíséretében a láz órák alatt szűnik meg. A beteg közérzete rohamosan javul, a pulzus- és légzésszám normalizálódik. Veszélyes, ha a láz csökkenésével a pulzus és légzésszám nem normalizálódik.
  • Lysisben a láz fokozatosan szűnik meg.

A láz típusai:
A beteg lázát lázgörbével ábrázoljuk. A görbe alakja jellemző a láz típusára.
• Állandó láz (febris continua). A hőmérséklet tartósan 38 °C feletti, és a napi ingadozás 1 °C-nál nem nagyobb (pl.hastifuszban, tüdőgyulladásban).
• Ingadozó láz (febris remittens). A hőmérséklet értéke naponta 1 °C-nál nagyobb változást mutat, de láztalan időszak (37 °C alatti) nincs (pl. fertőző betegségek nagy részében, gócos tüdőgyulladásban).
• Váltóláz (febris intermittens). A napi hőmérséklet-ingadozás 1 °C-nál nagyobb, lázas és láztalan (37 °C alatti) időszakok váltják egymást. A váltakozás naponként bekövetkezhet, és a láz emelkedése hidegrázással, csökkenése bőséges izzadással jár. Ez a septikus láz. Más esetben a lázkiugrás két- vagy háromnaponként mindig azonos időszakban következik be. Ez a típusos váltóláz.
• Visszatérő láz (febris recurrens). A napokig tartó lázas és láztalan állapot ismétlődik. Ez olyan betegségekben fordul elő, ahol a kórokozó szakaszosan fejlődik, mint pl. a malária.
  • Alacsony hőmérséklet:lehűlés (hypothermia).
A napi maximum nem éri el a 36 °C-ot. Ez előfordulhat, ha hidegben sokáig kint tartózkodik valaki és nem megfelelő a ruházata, idős, magatehetetlen embereknél, kora- és újszülötteknél, bizonyos pajzsmirigy betegségekben. Mesterséges hypothermiát alkalmaznak egyes műtétek előtt.
Lázmérés technikája:
A testhőmérséklet mérése egy igen egyszerű eljárás. A magyar háztartások többségében digitális vagy hagyományos ún. higanyos hőmérőt használnak.
A nagyobb gyerekek hőjét a hónaljban mérjük. Mérés előtt a hónaljat szárazra kell törölni, majd a hőmérőt a hónaljárokba vezetni.(A higanytartály legyen az árok mélyén). A mérés ideje kb. 10 perc, ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a hónaljárok a test hőmérsékletét felvegye. A kisebb gyerekek hőmérsékletét mérhetjük a szájban is.
Az újszülöttek és a csecsemők hőmérsékletét a végbélben mérjük.
A szájban és a végbélben mért hőmérséklet kb. 0,5 fokkal magasabb a hónaljban mértnél. Ennek az oka, az hogy a vérkeringés által közvetített hőleadás a száj és a végbélnyálkahártyán kifejezettebb, mint a bőrben. Végbélben történő hőmérőzéskor a hőmérő higanytartályát vaze¬linnel be kell kenni, majd azt a végbélbe kell helyezni. Kb. 3-4 perc múlva a hőmérő leolvas¬ható.
Csecsemőknél cumis hőmérőt is használhatunk.
Gyerekeknél használhatunk még homlokhőmérőt és fülhőmérőt is.
Mikor mérjünk hőmérsékletet?Lázmérést reggel és délután, este ajánlatos végezni. A lázas betegségek nagy részében az esti hőmérsékletértékek magasabbak. A borzongás vagy hidegrázás a hőmérséklet emelkedésének a jele, ennek megszűntével általában magas lázat mérünk.
A lázcsillapítás formái:
1. Gyógyszeres
A legegyszerűbb és leggyorsabb módja a végbélkúp. Nagyobb gyermekeknek szirupot vagy tablettát adunk. A lázcsillapító gyógyszerek négy nagy csoportba tartoznak:
  • Paracetamol készítmények (Panadol: szirup, tabletta, kúp, Rubophen: szirup és tabletta, Mexalen: kúp).
  • Aminophenazon és amidazophen származékok (Algopyrin: tabletta, Amidasophen: tabletta, Aminophenazon: kúp, Germicid: kúp).
  • Acetilszalicilsav és a vele rokon vegyületek (Kalmopyrin: tabletta, Aspirin: tabletta, Aspro-C: pezsgő tabletta).
  • Ibuprophen származékok (Nurophen: szirup, tabletta, Algoflex: tabletta).
A különböző hatóanyagú szereket lehet egymással kombinálni (adhatjuk felváltva vagy magas láz esetén egyszerre is). Azonos csoportba tartozó gyógyszereket azonban nem szabad együtt adni, mert túladagolást okozhatunk. A gyógyszertől ne várjunk azonnali hatást, mert a gyógyszernek először ki kell fejteni a hatását a hőközpontra és csak ezután indul meg a hőleadás.
2. Hűtőfürdő

A gyermeket melegvizes fürdőbe tesszük, majd folyamatosan hűtjük a vizet, míg kb. 24°C nem lesz.(Ezt a könyökünk már hidegnek érzi.) Ezután pár percig locsolgatjuk a gyermek tes¬tét, majd a vízből kiemelve szárazra töröljük, és vékonyan felöltöztetjük. A hűtőfürdő sokkal gyorsabban hat, azonnal megindul a hőleadás.
3. Hűtőpakolás
A meztelen gyermeket langyos vizes lepedőbe tekerjük, majd ha felmelegedett, a lepedőt a levegőben megrázzuk, hogy lehűljön, és újra betekerjük a beteget. Ezt többször megismételjük, majd szárazra töröljük a gyermeket, és vékonyan betakarjuk. A csuklók, bokák beborítása nem megfelelő.

Gyakoribb kórképek
Ebben a részben azokról a betegségekről lesz szó, amik gyakrabban fordulnak elő zárt közösségekben, mivel könnyebb a terjedésük (pl. tetvesség, bárányhimlő, stb.), vagy régebben voltak, de a védőoltásokkal ritkultak (pl. mumpsz, rózsahimlő), illetve súlyosságuk miatt érdemes beszélni róluk (pl. cukorbetegség).

Elhanyagolt környezetben gyakrabban jelentkeznek a bélférgesség, és a bőrparaziták okozta betegségek tünetei. Zárt gyermek közösségekben ez még fokozódhat, pl. gyermekotthonok, bölcsőde, óvoda, iskola stb.

    1. Bélférgesség
közzismert, igen gyakori betegségcsoport. Nincsenek jellegzetes tünetei. Gyakran csak akkor veszik észre, amikor férget találnak a székletben. Legtöbbször a fertőző forrás a széklet, a széklettel fertőzött kéz és tárgyak. Általános tünetek: étvágytalanság, fogyás, hasfájás, főleg a köldök körül, hányinger, fejfájás, álmatlanság, orr, végbél és a szeméremtest viszketése, elsősorban éjszaka. A megelőzésben nagyon fontos a kézmosás, a körmök tisztán tartása, a személyi tisztaság. A beteget ilyenkor el kell különíteni, a közösséget le kell szűrni. Fontos a környezet fertőtlenítése (elsősorban a WC) erős fertőtlenítőszerekkel.
Cérnagiliszta (Enterobius vermikuláris). A székleten 3-12 mm hosszú, vastagabb cérnaszálra hasonlító, fehér fonalak láthatók. A peték fertőzött élelmiszerrel jutnak a szájba, majd a belekben elszaporodnak, éjszaka kimásznak a végbél környékére, és ott viszketést okoznak. A gyermek vakaródzik, a peték a körmök alá kerülnek, majd a gyermekek a kezüket a szájukba veszik, és kezdődik a körforgás elölről.
Teendő: a beteget és környezetét azonos napon kell gyógyszeresen lekezelni (pl. Vermox). Az ágyneműket és pizsamákat egyszerre kell kicserélni. A gyermekek körmét rövidre kell vágni és alaposan kikefélni.
• Orsóféreg (Ascaris lumbricoides). 20-40cm hosszú, néhány mm vastag, szürkés vöröses színű, gilisztára emlékeztető. A szennyezett földről vagy élelmiszerekkel kerül a szervezetbe. Lárvái elszaporodnak a belekben, ahonnan bejuthat a légutakba, keringésbe.
Teendő: gyógyszeres kezelés (Vermox, Decaris). Ágynemű, fehérnemű csere, köröm tisztítás.
2. Bőrparaziták
Elsősorban óvodás és iskoláskorú gyerekeknél fordul elő. Meglehetősen nehéz kiirtani, mert újrafertőzhetik egymást a gyerekek. A közösség minden tagját meg kell vizsgálni.
  • Fejtetű (pediculosis capitis). 2-3 mm hosszú, szürkésbarna, hosszúkás élősdi, amely a hajas fejbőrön él.
Naponta többször szív vért, ezáltal viszketést okoz. Petéje a serke, ami a hajtő közelében, a fej két oldalán, a fül felett található. A serkéket a hajra ragasztja, így nehéz annak eltávolítása.
A fejbőr viszketése fokozódik, ha száraz, korpás a haj és ez a kivakart fejbőr gyulladásához vezethet. Ezért nagyon fontos a haj ápolása.
Teendő: nyáron legalább hetente, télen 10 naponta mossunk hajat. Ez hajsamponnal történik. A sampon választásakor figyelembe kell venni, hogy száraz, zsíros, törékeny hajról van-e szó. A samponnal kétszer mossuk meg a hajat, majd bőven öblítsük le. Min-den hajmosáskor masszírozzuk 1-2 percig ujjbeggyel körkörösen a fejbőrt. A masszírozástól megélénkül a vérkeringés, és gyorsul a hajnövekedés, valamint a káros anyagcseretermékek is gyorsabban távoznak. Ezután használhatunk hajbalzsamot is. Ez fontos abból a szempontból is, hogy a fejtetű nehezebben tud megtapadni a hajszálon. Zsíros, korpás fejbőrnél jó hatású a kénes sampon. A hajszárítás módja is meghatározó a fejbőr egészsége szempontjából. A nedves hajat csavarjuk vékony törülközőbe. Itassuk le a vizet, de ne dörzsöljük a törülközővel a hajat. A hajszárítók a haj saját nedvességét is „kiszárítják", ezért ha tehetjük, ne használjuk, inkább hagyjuk szobahőmérsékleten száradni. A nagyon száraz hajra tehetünk hajolajat, ami szintén abban segít, hogy ne tudjon a serke megtapadni. Akár élő állatot, akár serkét találunk, le kell mosni a hajat tetűirtó oldattal (Nyttifor, Jacutin). Az élő állat elpusztul, de a serkéket a hajról le kell húzogatni kézzel vagy sűrűfogú fésűvel. Amennyiben ez nem oldható meg, a hajat rövidre kell vágni. Az ágyneműt is fertőtleníteni kell.
  • Ruhatetű (pediculosis vestimenti). A kórokozó a deréktájon okoz csípéseket, és itt viszket a bőr.
Teendő: Nem csak a testet és az ágyneműt, de a ruhát is fertőtleníteni kell.
• Lapostetű (pediculosis pubis). Felnőttek szempilláin, nemi szőrzetében élősködik. Csecsemők és kisgyermekek a velük együtt alvó felnőttől fertőződhetnek.
Teendő: fertőtlenítés után a serkét csipesszel kell egyenként lehúzgálni a szempilláról, szőrszálról.
• Rühesség (scabies). A rühatka a bőr rétegei közé fúrja magát, a nőstény a járatba rakja petéit. A járatok elsősorban a hajlatokban, a csuklón, az ujjak között található.
A járatok felett a bőr viszket, így kirajzolódik az útja. A vakaródzás miatt bőrgyulladás jöhet létre, amely felülfertőződhet. Bőrről bőrre terjednek. Ez gyakran akkor történik, ha az emberek zsúfoltan laknak vagy alszanak, vagy nincs elegendő víz a tisztálkodásra. Szintén, ha olyan ágyban alszunk, ahol előttünk rühes ember aludt, vezethet a betegség megkapásához
Teendő: A bőrfelületet be kell kenni Novascabinnal, vagy Jacutinnal, amit fél óra és fél nap múlva meg kell ismételni. Az ágyneműt, ruházatot, cipőt ki kell mosni. Az egy közösségben élőket egyidejűleg le kell kezelni.
  • Bolhacsípés. A csípés helyén csalánkiütést, hólyagcsát látunk közepén pontszerű bevérzéssel.
Teendő: a bolhát kell irtani, a bőrre szükség esetén hűsítő krémet, vagy hintőport alkalmazunk.
Bőrtünetek - bőrbetegségek A gyermek bőre nem mindig egyforma, de mindenki felismeri a közepesen vértelt egészséges bőr színét. A felnőttkori bőrbetegségek nagy része előfordul gyermekkorban is. A tünetek közti különbség oka az, hogy a gyermek:
  • szervezete kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben,
  • bőre finomabb szerkezetű és sérülékenyebb. Gyakorlati szempontból a következőképpen csoportosíthatjuk a bőrbetegségeket:
  • Fertőzésből eredő, amit okozhatnak:
o baktériumok,
o vírusok,
o gombák.
  • Nem fertőzésből származó bőrgyulladások.
  • Túlérzékenység okozta bőrelváltozások.
  • Veleszületett dermatosisok:
o elszarusodás zavarai,
o pigment rendellenességek,
o anyajegyek,
o hólyagképződéssel járó betegségek.
  • Ismeretlen eredetű bőrbetegségek.
  • Fertőző vagy ragályos bőrbetegségek.

A bőrelváltozások az ún. elemi jelenségekből állnak, amelyek a következők:
  • folt (macula),
  • csalánfolt (urtica),
  • göbcse (papula),
  • hólyagcsa (vesicula),
  • hólyag(bulla).
A bőr lehet:
• Sápadt. Ennek oka lehet pillanatnyi vagy elhúzódó betegség, vérszegénység. Vannak azonban fehér bőrű egészséges és piros arcú anaemiás gyerekek.
Nagy a jelentősége, ha a gyermek bőre szürkés, szederjes és kútvizet ivott. Ilyenkor gondolnunk kell arra, hogy a vízben sok a nitrátvegyület, ami rontja a szervezet oxigénellátását.
  • Előfordul, hogy a bőr sárgás színű. Ez mindig kivizsgálást igényel. (Okozhatja májgyulladás, újszülöttek betegsége, stb.)
• Márványozott bőr. Ez egy ártatlan jelenség, ami akkor látható, ha a kisgyermek meztelenül marad. Ilyenkor semmi teendő nincs.
Dermografizmus azoknál az érzékenyebb csecsemőknél látható, akiknél apróbb behatásra is (pl. simítás), kipirulás, vagy elhalványodás látható a bőrön. Teendőt ez sem igényel.
Hevesebb sírás közben a bőr kipirul és olyan, mintha kiütéses lenne a gyermek. Ha a kicsi megnyugszik, a kiütés is elmúlik.
Piros foltok a bőrön bárhol előfordulhatnak, és különböző méretűek lehetnek. Megijedni nem kell, ha kis területre korlátozódik, viszket és a gyermek nem lázas, mert akkor nem fertőz.

1. Fertőzésből eredő betegségek
a) Gennyes bőrfertőzés
A betegséget a gennykeltő baktériumok okozzák. A Staphylococcus és a Streptococcus az ép bőrön is megtalálható. Betegség akkor keletkezik, ha a szervezet ellenálló képessége csökken. A bőr gennyes betegsége eltérő formában jelentkezik attól függően, hogy csak a bőrt, vagy annak függelékeit is érinti. A gennyes bőrgyulladás többféle lehet. Felületes, ha horzsolás, vérömleny fertőződött el, mélyebbre terjedő pl. a furunculosis. Ezt komolyan kell venni, mert súlyosan megbetegítheti az egész szervezetet (sepsis).
• Ótvar (impetigo contagiosa). Az első tünet apró hólyag, amely begennyed, majd megnyílik, és sárga pörk keletkezik. Elsősorban az arcon jelentkezik, de előfordulhat a hajas fejbőrön és a test más részén is. Az impetigo (másodlagos infekció) azért alakul ki, mert a hám berepedésein keresztül a baktériumok képesek behatolni a hám mélyebb rétegeibe. Ugyancsak a védőréteg megszűntét jelenti, hogy a viszketés és a nem korlátozott vakarás miatt felületes hámfosztott területek keletkeznek, amelyek fertőződnek. A leggyakoribb kórokozók a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pyogenes, az E. coli.
Kezelés: A pörkök eltávolítása javasolt állott vizes vagy híg kamillás borogatással. A pörk alatt lévő hámfosztott területre Betadine-ecsetelés, súlyos helyi gyulladás esetén antibiotikum tartalmú kenőcs, kiterjedt impetigo esetén pedig orális antibiotikum adható.
• Furunculosis. A szőrtüsző körül gyulladás jön létre. Előfordulhat csecsemőkön a hajas fejbőrön, orrukat piszkáló kisdedeken az orrnyílásban és a felső ajkon is, valamint serdülők bőrén.
• Paronychia. A kéz vagy a lábkörmök körömágyainak gyulladása. Körömvágáskor nem szabad a körömágyat megsérteni, mert az befertőződhet, gennyes gyulladás alakulhat ki, ami igen fájdalmas. A köröm széleit nem kell nagyon lekerekíteni, mert később benőhet, ami sok bajt okozhat. Kezelésük fertőtlenítő oldattal (Betadin) történik. Ha a tünetek néhány napon belül nem javulnak, antibiotikumra van szükség.
b) Gombás bőrbetegségek
• Intertrigo (kipállás). Elsősorban csecsemőknél és kisdedeknél fordul elő a farpofáknál, a hónaljban, a nyaknál. Jellemző a gyűrűszerű, zegzugos, a szélén hámló, 1-5 cm átmérőjű, halványpiros, viszkető elváltozás. Leginkább a hajlatokban fordul elő.
Nedves-párás környezetben a gombák gyorsan szaporodnak. Kezelésükben rázókeveréket és bóraxpasztát használunk.
• Candidiasis-soor oris. A csecsemők szájnyálkahártyáján, nyelvén lévő fehér foltok, amiket nehezen tudunk letörölni és a helyén gyulladásos, sokszor vérző alap marad vissza. Kezelésére elegendő a borax-glycerines ecsetelés.
• Epidermophytiasis. Nagyobb gyermekeken fordul elő leginkább. A lábujjak között berepedés jelentkezik. Kialakulását elősegíti a gumi és műanyag talpú cipő viselése, a strand, uszoda iskolai zuhanyzók közös használata. Kezelésükben szárító és dezinficiens szereket használunk.
c) Vírus okozta bőrbetegségek
• Verruca vulgáris. Óvodás és iskolás gyerekeken fordul elő. Emberről emberre terjed, ezért gyermekközösségben gyorsan terjed. Leggyakrabban a kézen, talpon, térden fordul elő. 3-6 mm átmérőjű, kerek, piszkos barna, szurkált felszínű, tömött tapintatú kiemelkedés. Kiújulásra hajlamos, nehezen gyógyítható. Kezelése: egyszerre kell az öszszes szemölcsöt kikaparni.
• Condyloma acuminatum. Ápolatlan gyerekeken a pangó váladék hatására a nemi szervek és a végbél körül apró, kölesnyi, kocsányos szemölcsös felszínű növedék keletkezik.
• Molluscum contagiosum. Kisdedkorban előforduló, kiemelkedő, gombostűfejnyi képlet, amiből megnyitás után kásás anyag ürül, ami fertőz. Elsősorban a kézháton, az arcon, de a test más részein is előfordulhat. Kikaparás után lápisszal ecseteljük.
2. Nem fertőzéses eredetű bőrgyulladás
• Erythema gluteale. A pelenkás területen jelentkezik. A bőr kivörösödik, hámhiány alakul ki, fájdalmas. Oka lehet hiányos gondozás, rosszul mosott pelenka, tejártalom. Kezelése bóraxos pasztával és diétával történik.
• Seborrhoes bőrgyulladás. Kövér, pastosus, csecsemőkön gyakori, de sorvadt, leromlott kisdedeken is előfordul. A gyulladás rendszerint megtalálható a hajlatokban, hónaljban és a nyakon is. Ráterjedhet a fülek mögé és a hajas fejbőrre. A bőrön zsírfényű pikkelyek képződnek. Először le kell áztatni, majd gyulladáscsökkentő krémet alkalmazunk.
• Koszmó elsősorban a csecsemőkorban fordul elő. Szürkés-sárga, pikkelyes hámlás a fejbőrön, szemöldök tájékon. Nehezen kezelhető, de nem veszélyes betegség. Teendő: szaliciltartalmú kenőccsel lehámlasztjuk a száraz, elpusztult hámréteget, majd gyulladáscsökkentő krémmel kenjük. A folytonos olajozás, mosás nem tesz jót a fejbőrnek.
• Melegkiütés. Gyakoribb, mint gondolnánk. Láz, párás, meleg környezet hatására a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, és akadályozza a váladék elfolyását. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg fartáján, néha nagy számban. Ártatlan, de mégis ijesztő betegség, különösen, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy ezekből a jelenségekből gennyes
csomók, furunkulusszerű göbök keletkezhetnek. Kezdeti időszakban hintőpor, szellős ruházat, valamint a babaszoba túlfűtésének, túlpárásításának megszüntetése megoldja a problémát. Amennyiben a melegkiütés elfertőződik, gennyes csomók keletkeznek, akkor antibiotikum, esetleg sebészi megnyitás is szükségessé válhat. A fertőzés következménye az újszülöttek hólyagos ótvara, amely kezelés nélkül gyorsan terjed az egész testen, és súlyos, életveszélyes bajjá fajulhat el. A fertőzés meleg, nedves környezetben, rossz higiénés viszonyok között alakul ki. Kezelése helyi fertőtlenítőkkel és belsőleg adott antibiotikumokkal történik.
3. Túlérzékenységből származó bőrbetegségek
Kiválthatja:
o táplálék,
o a beteg környezetében előforduló anyag, pl. penész, virágpor, állatszőr, stb.,
o vegyi anyagok, gyógyszerek,
o baktériumok toxinjai.

• Csalánfolt: igen gyakori allergiás jelenség. A kiütés különböző méretű lehet, a bőrből kiemelkedik, viszket. Néha hólyag is képződhet. Amilyen gyorsan kialakul, olyan gyorsan el is múlhat. Vakaródzással kisebesedhet, fertőződhet, elgennyedhet. Teendő: mentolos hintőpor, antihisztamin hatású kenőcs és gyógyszer.
• Ekcéma: általában már kiscsecsemőkorban kezdődik az arcon, ahol eleinte száraz, majd nedvedző, hámló területek keletkeznek. Erősen viszket. Jelentkezhet a hajlatokban, törzsön is. Általában kétéves korig megmarad, de előfordul, hogy egész életen át kínozza a beteget. Hűtőkenőcsök, viszketést csökkentő szerek, súlyosabb esetben szteroid tartal¬mú krémek használata szükséges. A kisgyermek kezére kesztyűt húzunk, hogy ne tudja kivakarni a bőrt.
o Kontakt ekcéma:
A száraz hám repedésein keresztül környezeti antigének (mosószer, illatosító anyagok, konzerváló szerek stb.) bejutnak a hámba. A hámban lévő immunsejtek (Langerhanssejt, lymphocyta) az antigénnel szemben ellenanyagképzéssel válaszolhatnak, és kialakulhat az ekcémás reakció. A kontaktusnak megfelelően éles határú, gyulladt plakkok, a nedvezés és a vakarás miatt pedig hámfosztott területek keletkeznek. Erősen viszkető érzés jellemzi.
o Mikrobás ekcéma (nummuláris ekcéma):
Nevét onnan kapta, hogy kerek, pénzérme alakú, gyulladt, hámló, berepedezéseket, pörköket mutató plakkok jellemzik. A lábszárakon alakul ki, és idősebb korban gyakoribb. A téli hónapokban a száraz, berepedezett bőr Staphylococcus fertőzése provokálja.
o Atopiás dermatitis:
Más néven veleszületett vagy endogén ekcéma, neurodermatitis. Jellemzi a családi halmozódás és a betegnél vagy a család más tagjainál a szénanátha, az asztma az allergiás rhinitis, a conjunctivitis előfordulása. Az atopiás dermatitis kórosan száraz, ingerlékeny bőrrel jár, csökkent a faggyú és a verejték elválasztása, a szaruréteg zsírtartalma.
A krónikus recidiváló bőrgyulladás elsősorban a hajlatokban jelenik meg, amit gyakran pszichés stressz provokál. Sápadt, száraz, korpázóan hámló bőr, a hajlatokban beszűrődött, gyulladt, excoriált plakkok jellemzik. A tünetek tavasszal sokszor rosszabbodnak, a nyári hónapok kedvezőek.
Az atopiás dermatis helyi kezelésének célja a száraz bőr karbantartása, a barrier helyreállítása, a bőr védelme az irritáló tényezőkkel szemben, a gyulladás és a felülfertőződés csökkentése. Megelőzésként javasolt a bőr kiszáradásának és ezáltal a viszketésnek a megelőzése, csökkentése, melyre akut szakban fürdőolaj, Ung. hydrophilici anionici FoNo, gyulladáscsökkentésre Ung. Refrigerans FoNo hatékony. Zsírozásra a 2-3%-os karbamidot tartalmazó kenőcs javasolt. Viszketéscsillapításra antihisztaminok adhatók, amelyek nem okoznak álmosságot, levertséget. Súlyos, akut recidíva esetén szisztémás kortikoszteroid-kezelés is szóba jöhet, amelyet szakintézetben történő fénykezelés és immunszuppresszív kezelés egészíthet ki.
4. Veleszületett dermatosisok
  • Elszarusodási hibák:
o Ichtiosis. Veleszületett bőrbetegség. A végtagok, a törzs és az arc bőre száraz, pikkelyesen hámlik. Kezelésében A vitaminos, zsírozó krémet alkalmazunk.
  • Pigment rendellenességek:
o Szeplő. Éles határú, halványabb-sötétebb festékfoltok. Elsősorban az arcon, vállakon, háton található. Különösen fehér bőrű, vörös hajú gyerekeken jelenik meg. Ha zavarja a gyermeket, hámlasztó kenőcsöt alkalmazhatunk.
  • Vitilligo. A bőrön előforduló pigment-hiány.
o Albinismus. A bőr-pigment veleszületett teljes hiánya. Jellemző öröklődő rendellenesség, amelyet a bőr, a haj, a szivárványhártya stb. színét okozó melanin nevű festékanyagok hiánya okoz. A háttérben a melanin szintéziséhez szükséges enzim aminosav-sorrendjének megváltozása áll. Működőképes enzim hiányában nem képződik festékanyag a szervezetben, ezért a bőr rózsás árnyalatú, a pupilla sötétvörös, a szivárványhártya rózsaszínű vagy világoskék, a haj szőke, csaknem fehér.
  • Anyajegyek:
o Tűzfolt (lilásvörös, éles szélű anyajegy). A test felszínén bárhol előforduló értágulat. 1-3 év alatt eltűnik, ha nem, akkor fiatal felnőttkorban lézeresen eltávolítható.
o Festékes anyajegy (naevus). Többféle színű, nagyságú elváltozás, ami jóindulatú, de később bizonyos hatásokra rosszindulatúvá válik.
o Érdaganat (haemangioma). Lilásvörös színű, elődomborodó daganatszerű képlet. Sérülékeny. Sebészi kimetszéssel távolítható el.
o Mongolfolt. Kékeslila, szabálytalan, a keresztcsont tájékán elhelyezkedő folt. Csecsemőkorban jól látható, később eltűnhet.
o Tierfell naevus. Hatalmas kiterjedésű, sötéten pigmentált, szőrös folt, amely az egész testre kiterjedhet, állatbőrszerűen borítja be a testrészeket.
5. Fertőző vagy ragályos bőrbetegségek
A fertőző betegségeket kórokozók okozzák, amik a szervezetbe jutva bizonyos idő (lappangási idő) után, jellemző tüneteket okoznak. A betegség kiállása az esetek egy részében a védettség (immunitás) megszerzésével jár. A lázas betegség rendszerint fertőzés következménye, viszont fertőzőnek (ragályosnak) csak azokat nevezzük, amelyek könnyen átragadnak egyik emberről a másikra (pl. scarlat, bárányhimlő, feketehimlő). Mivel ezek járványokat is okozhatnak, ezért be kell jelenteni a járványügyi hatóságoknak. A védőoltások a betegségek egy részét eltüntette és csak nagyon ritkán találkozunk vele, mint pl. kanyaró, rubeola (ha behurcolják olyan területről, ahol nincs védőoltás), másik részénél az antibiotikum a betegség lefolyását enyhítette, a szövődményeket megelőzte, mint pl. scarlat. Nálunk a ragályos betegségeket két csoportba oszthatjuk: kiütéssel járó és kiütéssel nem járó fertőző betegségek. Itt most csak a kiütéssel járó betegségekkel foglalkozunk, és azok közül is a még előfordulókkal.
Volt már a családjában kiütéses beteg? Emlékszik rá milyen teendőket igényelt az ellátásuk?
  • Varicella (bárányhimlő):
Kórokozója a herpesvírus csoportba tartozó varicella-zooster vírus (VZV). A fertőző forrás a beteg ember. Lappangási ideje 14-21 nap.
Általában minden előzetes tünet nélkül néhány apró, kissé sárgás, tiszta savóval telt, piros alapú hólyagocska keletkezik a törzsön. Ezután egyre több hólyag keletkezik, majd a régebbiek megnyílnak és beszáradnak. Elterjednek a hajas fejbőrön, törzsön, végtagokon, nyálkahártyákon. A második naptól láz, torokpír léphet fel. A beteg fertőzőképes a tünetek megjelenése előtti napoktól kezdve a beszáradásig. Mivel ez a vírus repül, ezért terjed olyan könnyen.
Teendő: a beteget zuhanyozni szabad, majd óvatosan fel kell itatni a vizet a bőréről. Ha nagyon viszket a bőre, beszórhatjuk mentolos hintőporral a gyermeket, ami hűsít és szárítja a hólyagokat. Elvakarásuk maradandó hegeket, valamint bakteriális fertőzést is okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy vágjuk rövidre a gyermek körmeit, kezét mossuk gyakorta antibakteriális szappannal, és a nagyobbacskákkal próbáljuk meg valahogy megértetni, ne vakarássza pöttyeit. Rázókeveréket, hűsítőpasztát alkalmazni tilos! Ez letapasztja a hólyagokat, ezzel elősegítve a baktériumok elszaporodását és szövődmények kialakulását (phlegmone). A viszketést csökkenthetjük antihisztamin adásával is. Láz esetén lázcsillapítót, az elgennyedt részekre mercurochromos ecsetelést alkalmazunk. Kamaszokban, felnőttekben, újszülöttekben vagy immunhiányos emberekben súlyos szövődmény alakulhat ki, mint pl. tüdőgyulladás, szív-, máj- és ízületi gyulladás, a bőr felülfertőződése során orbánc, illetve idegrendszeri szövődmény. Súlyos idegrendszeri szövődménye is lehet.
Másik szövődmény a phlegmone.
A betegség lefolyása után a szervezet életre szóló immunitást szerez a bárányhimlővel szemben. A bárányhimlő védőoltással megelőzhető, és általában gyenge immunitású gyermekek, felnőttek, gyermekekkel dolgozó pedagógusok vagy várandós kismamák részére javasolt is az oltás felvétele, amely tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár.
  • Herpes zooster (övsömör):
Az övsömör és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a fertőzés újra aktivizálódhat mindannyiunk szervezetében. A gerincoszlop melletti idegdúcokban marad a vírus, amely később a sokszor fájdalmas kiütések kiváltója. A VZV elsősorban a gerincvelői érzőidegdúcban bújik meg, s amikor támadásba lendül, a bőrnek azon a részén jelennek meg a vérbőalapú hólyagok, amely a szóban forgó idegdúccal kapcsolatban van. Abból ugyanis az érzőidegen visszafelé, tehát a bőr irányába halad a kórokozó.
Minthogy a gerincvelői idegdúcok a csigolyáknak megfelelően szelvényezetten helyezkednek el, a bőrön megjelenő övsömör is szelvényezetten támad. Ha csupán egy szelvény idegdúcát fertőzte meg a VZV, akkor aktiválódása esetén viszonylag kis bőrfelületet betegít meg, míg ha több szelvénybeli idegdúcban telepedett meg a vírus, magától értődően nagyobb az övsömörös bőrelváltozás.
A betegség 2-3 hétig is eltarthat. Az első tünet általában égő érzés, zsibbadás, viszketés vagy szúró fájdalom, mely rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkezik, de mindig csak az egyik oldalon. Időnként előfordulhat láz és általános gyengeség is. Néhány nappal később csoportosan előforduló kiütések lépnek fel, melyekből tiszta, folyadéktartalmú hólyagok keletkeznek. Később tartalmuk zavaros lesz, majd ezt követően a hólyagok megnyílnak, és pörkösödni kezdenek. Néhány beteg csak enyhe bizsergést érez, míg mások súlyos és intenzív fájdalomról panaszkodnak. Amikor néhány nap vagy néhány hét múlva a var leesik a hólyagokról, megszűnik a fájdalom, s a betegek többsége szövődmények nélkül meggyógyul. Az övsömör különösen súlyos lefolyású lehet gyenge immunrendszerű betegeknél, akikben a vírus a belső szervekbe juthat és tüdő-, valamint agyi betegséget okozhat. Másoknál fájdalmas utóhatások, ún. postherpetikus neuralgiák jelentkezhetnek. Ez általában idősebb betegeknél jelentkezik, s hónapokig vagy igen ritkán, évekig tarthat. Kezelése tüneti szerekkel történik: lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás, a hóhyagokat mercurochromos oldattal kenjük be.
  • Rubeola (rózsahimlő):
A rubeola, vagy más nevén rózsahimlő enyhe, kiütéses, ragályos, vírus okozta betegség. Lappangási ideje 14-21 nap. Egyedül a terhesség első három hónapja alatt jelent komoly veszélyt, akkor sem az anya, hanem a születendő magzat számára. Ha az anya a terhesség első három hónapja alatt rubeola fertőzést kapott, a szintén megfertőződő magzat halmozott fejlődési rendellenességekkel jön a világra (vakság, süketség, szívrendellenességek és értelmi fogyatékosság). Kiváltó ok: rubeolavírus által okozott fertőzés. A betegség köhögés, tüsszentés, és az orrváladékkal, ill. a nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz révén terjed. Ha valaki már átesett a rubeolafertőzésen, soha többé nem kapja el. Tünetek: enyhe láz, fejfájás, vörös szemek, torokfájás, orrfolyás, esetleg izületi fájdalmak. Gombostűfejnyi vagy lencsényi, rózsaszínű kiütések, melyek akkor jelennek meg, ha a láz alábbhagy. Megjelenésük az arcon kezdődik, majd onnan terjed a test többi része felé (a fül mögött nincs).
A torok, a garat és a szájnyálkahártya foltosan vérbő.
A kiütéses időszak néhány órától néhány napig tarthat. Nyirokcsomó duzzanat, jellemzően a fül mögött, a tarkón, a nyak hátsó részén található. Fertőz a torokgyulladás kezdetétől a kiütéses szakasz végéig. A betegség ritkán fordul elő, amit a védőoltásnak köszönhetünk. Terápia: lázcsillapítás. A betegség ellen van kötelező védőoltás, amit 15 hónaposan és 11 évesen kapnak a gyerekek.
  • Morbilli (kanyaró):
Rendkívül kellemetlen, súlyos, sokszor szövődményekkel társuló betegség, amely ma már ritkán fordul elő, mert a gyermekek évek óta védőoltást kapnak ellene. A kanyaró cseppfertőzéssel terjed. A beteg a hurutos szakban a legfertőzőbb. A betegség egész életre szóló védettséget ad. A lappangási idő 10 nap, majd hirtelen felszökik a láz, akár 40°C-ra. Ezután négy napig tartó hurutos szakasz következik (könnyezés, fénykerülés, nátha, kínzó köhögés). A fertőzéstől számított 13. napon jelennek meg a Koplik foltok. Ezek fehér, le nem törölhető, vörösesbarna udvarú felrakódások a bukka nyálkahártyáján. A 14. napon megjelennek a kiütések először az arcon, a hajas fejbőrön, a fül mögött, majd a törzsön és a végtagokon.
A kiütések kölesnyi nagyságúak, majd fokozatosan nőnek, szabálytalan szélűek és kiemelkedő foltokká alakulnak. A gyermek étvágytalan. A kiütés 2-3 nap alatt ellepi a testet és abban a sorrendben halványodik, ahogy jött. A beteg fokozatosan láztalanná válik, közérzete javul. A terápia tüneti: lázcsillapítás, ágynyugalom.
  • Scarlat (Vörheny):
A scarlatina fertőző megbetegedés, amely kiütéssel (exantéma), torokpírral, És hámlással jár. A Streptococcus pyogenes okozza. Leggyakrabban kisgyermek és óvodás korban fordul elő, csecsemőkorban ritka. 2-5 napos lappangás után 39-40°C-os lázkiugrással, hányással és pontszerű, élénkpiros kiütéssel kezdődik, amely először a nyakon, majd a törzsön jelentkezik. Itt grízes tapintatúvá válik a bőr.
Az arcon nincs kiütés, de erősen kipirult. A betegek nagy részében jelentkezik az ún. málna-nyelv tünet. A nyelv eleinte bevont, majd pár nap múlva élénkpiros lesz, és a duzzadt papillák erősen kiemelkednek.
A mandulák (tonsillák) lepedékesek, a gyermek étvágytalan. Sima lefolyású esetben az exantémák megjelenésétől számított 3-4. napon megkezdődik a kiütések elhalványodása, a láz csökken, a tonsillák gyógyulnak. A tenyéren és talpon megkezdődik a lemezes hámlás, ami a betegség 2-3. hetének a végéig tart.
Toxikus alakban a láz nagyon magas, a bőr rákvörös, a pulzus szapora, könnyen elnyomható, a vérnyomás esik. Szeptikus formában a beteg elesett, a láz szeptikus, a torokelváltozások igen súlyosak (a tonsillák elhalása). A nyaki nyirokcsomók duzzadtak és fájdalmasak. Gyakran társul hozzá középfülgyulladás (otitis), izületi panaszok. Teendők: elkülönítés, lázcsillapítás, penicillinkészítmények adása. A teljes gyógyulás után (kb. 2 hét múlva) mehet a gyermek közösségbe.
Kiütéssel nem járó fertőző betegségek
Ezeket a betegségeket vírusok okozzák. Közösségekben gyorsan terjednek. Különböző tünetekkel járnak, de kiütést nem okoznak.

1. Mumpsz (Fültőmirigy gyulladás)
A fertőzés cseppinfekcióval (a légutakon át) terjed. Lappangási ideje 2-3 hét. Néhány napos láz, enyhe torokgyulladás után megduzzad az arc a fül mögött és alatt.
A betegnek a duzzanatok megjelenése mellett lehet láza, rossz közérzete, izomfájdalma, hasi fájdalma, rágási fájdalma. A duzzanat zavartalan lefolyás esetén 4-6 nap múlva visszafejlődik. Csak maga a beteg fertőz. Mivel kötelező védőoltás van ellene, ennek köszönhetően eltűnő¬ben van ez a betegség.
Szövődmények: agyhártyagyulladás (általában enyhe lefolyású), hasnyálmirigy gyulladás (gyerekeknél ritka, erős hasfájással jár), heregyulladás (különösen fiatal férfiak parotitisze esetén). Súlyos, de szerencsére ritka az agyvelő agyhártyagyulladás. Sajnos ez végződhet halállal is.

2. Influenza
Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három ví¬rus, az A, a B, és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő megbetegedéseket.
Az influenzavírusok cseppfertőzés útján terjednek - a köhögéskor, tüsszögéskor a levegőbe kerülő apró nyálcseppekben utazva jutnak el a következő áldozatig. A belélegzett kórokozók ezt követően a légutak teljes hosszában, vagyis az orrban, a középfülben, a torokban is a tüdőben telepednek meg, ahol rövid időn belül gyors szaporodásnak indulnak.
A betegség lappangási ideje 18-72 óra, ez alatt a fertőzött személy már maga is terjeszti a vírust.
A valódi, igazi influenza nem azonos a meghűléssel, náthával. Vírusfertőzés okozza mindegyiket, de más-más vírus.
Tünetei: hirtelen kezdődő magas láz, igen rossz közérzet, bágyadtság, sőt enyhe tudatzavar, hányás, esetleg hasi panaszok, hasmenés, végtagfájdalmak, esetleg nátha és haragosvörös torok és garat. A rossz állapot néhány napig tart. Az influenza könnyen átterjed egyik emberről a másikra, ezért rendszerint járványokban robban ki, bár előfordulnak szórványos esetek is.
Tél vége felé megszaporodnak a különféle, vírus okozta betegségek, így pl. a nátha, a felső légúti hurut, és így a valódi influenza is. Szövődménye a másodlagos bakteriális infectió, ami lehet tüdőgyulladás, középfül és melléküreg-gyulladás, idegrendszeri tünetek (agyvelő és agyhártyagyulladás). Ez ma már ritka, amit a védőoltásnak köszönhetünk. Nem így volt ez például az 1918-as influenzajárványban (ez volt az ún. spanyolnátha). Milliószámra pusztultak el az emberek tüdőgyulladásban, tüdőtályogban, mellhártyagyulladásban, tehát az alapbetegség szövődményeiben. Ezek ma már gyógyíthatók, legföljebb a ritka idegrendszeri szövődmények veszélyesek. A betegség átvészelése csak egy évig tartó védettséget nyújt, ezért az oltást évente ismételni kell. Az antibiotikumok csak a szövődményeket és nem az influenzát gyógyítják.
Teendők: lázcsillapítás, folyadékpótlás, C-vitamin, pihenés, a beteg elkülönítése.
Megelőzés: gyakrabban mossunk kezet, mert a beteg emberek által szerteszét szórt vírusok ott lehetnek minden közhasználatú tárgyon, és ha azokat megfogjuk, majd a szánkhoz emeljük a kezünket, azzal máris szabad utat engedtünk a vírusok támadásának. Ha már megkaptuk az influenzát, a különböző immunerősítők mellett tüneti szerek kombinációját érdemes használni. A leghatásosabb védelem az influenza ellen azonban a védőoltás.

3. Hepatitis infectiosa (fertőző májgyulladás)
Kórokozója vírus, amelynek legismertebb típusa az A, B, és a C vírus. A vírusok hővel szemben ellenállóak.
  • Hepatitis epidemica (Hepatitisz A):
Tünetek: igen hosszú lappangási idő (néhány hét vagy hónap) után láz, hányinger, hasfájás, hasmenés jelentkezik, majd láthatóvá válik a bőrön és a szemfehérén a sárgaság.
Jellemző, hogy a széklet egészen világos lesz, a vizelet pedig barna sörszerűen sötét. 1 - 3 hét múltán a tünetek visszafejlődnek, de nagyon hosszú a teljes gyógyulás ideje. Az A vírus okozta fertőzés széklettel, fertőzött vízzel terjed. Gyakrabban fordul elő zárt közösségekben (kollégium, gyermek intézmények), valamint nyaralás során, ahol nem tiszta a víz. Aki átesik a betegségen, védetté válik. Megelőzése védőoltással történhet.
  • Hepatitis serosa (Hepatitis B):
B vírus infectió esetén a fertőzés közvetítője a vér és a szövetnedvek, de a beteg széklete és vizelete is fertőz. Az átvitel történhet vérkészítménnyel, tűvel is, valamint a terhesség alatt, illetve szülés során is. Veszélyes a tetoválás és a pircing is, ha nem fertőtlenítik megfelelően az eszközöket.
A tünetek hasonlítanak az A vírus okozta betegségre, csak a lappangási ideje hosszabb (50-280 nap).
Akinek egyszer hepatitisze volt, többé nem adhat vért, mert tünetmentes hordozó lehet. Kellő körültekintéssel végzett fertőtlenítés, rendszeres kézmosás meggátolja a fertőzés átterjedését.
Teendő: elkülönítés, lázcsillapítás, hányingercsillapítás, vitaminok, diéta (fűszermentes, zsírmentes, eleinte szénhidrátdús, később fehérjedús ételek, gyümölcslevek).
Megelőzés védőoltással lehetséges. Jelenleg már van kombinált oltás, ami mind a két vírus ellen hatékony védelmet nyújt.

Egyéb betegségek

1. Diabetes mellitus (cukorbetegség)
A cukorbetegség (magyarul: édes vizelés) a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. A cukorbetegség hajlama öröklődik. Erre a betegségre utal, ha valaki sokat iszik, sokat vizel, jó étvágy mellett rohamosan fogy. Cukorbetegség gyanúját keltheti még a nehezen gyógyuló seb, a végbéltáj vagy a nemi szervek körüli erős viszketés. Előfordul, hogy a beteg az enuresis (ágybavizelés) panaszával kerül orvoshoz. A cukorbetegséget, ha 40 éves kor felett kezdődik felnőttkorinak, ha az alatt van, fiatalkorinak nevezzük. A cukorbetegség a gyermekeknél többnyire 2-3 éves korban jelentkezik, majd egy újabb hulláma 11-13 éveseknél.
A gyógypedagógiai asszisztensnek a rábízott gyermekek között a cukorbetegség gyanújára kell gondolni, ha a következő tüneteket észleli:
  • a gyermek fogy, bár sokat eszik,
  • a gyermek sok folyadékot fogyaszt, és sokat vizel,
  • fáradékony, bágyadt, reakciói lassúak, de nem lázas,
  • sebei nehezen gyógyulnak, kelései vannak, nem gyógyuló fitymagyulladása van,
  • lehelete acetonos.
A kóma tünetei: eszméletzavar, a légvétel egyre mélyebb és nehezített, a légzés aceton szagú. A beteg turgora csökkent, szeme beesett, puha bulbusz, ritka pislogás, szapora, könnyen elnyomható pulzus, alacsony vérnyomás, pupilla és egyéb reflexek kiesése és hűvös végtagok jellemzik.Késői szövődmények gyermekkorban ritkán fordulnak elő, mert hosszabb időre van szükség a kifejlődésükhöz:
  • az érrendszer meszesedése és szűkülete (szemben, agyban, fülben, szívben, stb.),
  • vérnyomás emelkedés,
  • vesebetegség,
  • ideggyulladás.
KEZELÉSÉT A GYERMEKDIABBETOLOGUS VÉGZI.
2. Cöliákia (lisztérzékenység)

Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-, árpa-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz
A betegség a gyermek fél-egy éves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egyegy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét.
Egyéves korban rendszerint már egyértelmű a kórkép, melynek jellegzetes tünetei a következők:
  • Nagytömegű, bűzös, zsírfényű, habos, világos széklet.
• A széklet mennyisége nagytömegű, a bevitt zsír nagy része emésztetlenül kiürül a széklettel. A széklet savanyú szagú, néha súlyosabb kiszáradást okozó hasmenéses epizódok is kialakulnak.
• Az izomállomány csökken, folyadék-, elektrolit- és fehérjevesztés, kiszáradás, alacsony vércukorszint, majd sokkszerű állapot jön létre. Ezt coeliakiás krízisnek nevezzük, amely többnyire halálhoz vezet. Ez a súlyos állapot ritka azóta, hogy felismertük a glutén megvonás gyors és eredményes terápiás hatását.
• Igen jellemző az elődomborodó pókhas, melynek oka a gázzal és folyadékkal telt belek ernyedtsége. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít.
  • A fejlődés elmaradása, illetve a többé-kevésbé súlyos sorvadás a rossz felszívódás okozta részleges éhezés következménye.
• A másodlagosan keletkező hiánybetegségek közül gondolni kell a zsírban oldódó vita¬minok hiányára, tehát az A-, D-, E-, K-vitaminok, illetve a B-vitaminok hiányáról is szó lehet. A csökkent vasfelszívódás vérszegénységet okozhat.
• Igen feltűnőek a magatartási zavarok. A cöliákiás gyermek szomorú arckifejezése és magatartása, zárkózottsága, negativizmusa, apátiája szintén a kórkép jellemzői. A gyermek intellektusa emellett normális.
• A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.
• A csecsemőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart, felnőtteknél fogyást, gyengeséget, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt okoz, nőknél menstruációs zavarok és meddőség is felléphet.
• A D-vitamin hiánya következtében a csontok mész-szegénnyé és törékennyé válnak (osteomalacia). Gyakori a spontán csonttörés.
  • A kalcium és magnézium felszívódásának zavara görcsös állapothoz, tetaniához vezet.
  • Gyakran fejlődhet ki káliumhiány, következményes életveszélyes szívritmuszavarral.
• Előfordulhat az is, hogy az alacsony növés, a vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése vagy a pubertás késése az egyetlen tünet, ezenkívül nyelvgyulladás (glossitis), szájgyulladás (stomatitis) észlelhetők. A fehérjehiány miatt a végtagokon ödéma, ritkán hasüregi folyadék-felszaporodás (ascites) is kialakul.
• Felnőtt korban jóval ritkább e betegség, amely gyakran csak hasmenéssel és a derékon, a láb hátsó részén látható herpesz-szerű bőrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet.
Mivel a cöliákia észlelhető tünetei csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának fele már elsorvadt, megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá.
Több hónapos gliadinmentes diétán - a javuló szövettani leletnek megfelelően - javul a klinikai kép is.

Köröm
A köröm alakjából, felszínéből, színéből bizonyos betegségekre lehet következtetni. Felhasadozhat a köröm széle, ez gombás fertőzésre utal.
Az először a talpon vagy a lábujjak közötti területen megjelenő gombásodásért három gombaféle,
Fonalas gombák (dermatophyton gombák),
valamely penészgomba
vagy a sarjadzó gomba (pl. candida) okolható.
A gombák a nedves, meleg, sötét környezetet kedvelik, így érthető, hogy szívesen telepednek meg a cipőbe bújtatott, esetleg izzadó lábon. A tüneteket tekintve elég hasonló jelei vannak mindhárom gomba jelenlétének. Bőrpír, jellemző viszketés, hólyagocskák jelennek meg a bőrön. A széli részeken terjed a gombásodás, a fertőzött terület közepén némi javulás is észlelhető. Sokszor a lábujjak között „kipállás" figyelmeztet a gombák jelenlétére. Előfordulhat, hogy a talp bőrén és a talpszéleken száraz, kissé pikkelyesen hámlóbőr látható, amely alatt a bőr kissé vöröses.
Általában az amúgy meglévő, kezeletlen lábgomba terjed rá a körömre. Természetesen ilyenkor már sokkal makacsabb, és nehezebb tőle megszabadulni, ugyanis a körömlemezből a gomba csak a lenövés ütemében távolítható el. A körömlemez megvastagodik és elszíneződik. Ha a fertőzést sarjadzó gombák okozzák, akkor a gombás fertőzés a körömágy felől indul. A fonalas gombák a köröm szabad széle felől indítják támadásukat, a megvastagodott körömlemez sárgásan színeződik el. A penészgombák sötétzöldes, feketés elszíneződést okoznak, a körömlemez alatt pedig törmelék képződik.
A körömvágás helyes technikája: a körmöt kisgyermeknél mindig tompa hegyű ollóval kell vágni, nagyobb gyerekeknél használhatunk körömollót vagy körömcsipeszt is. http://ellato.bekesmegye.hu
#1 Dr.BauerBela

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése