Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2019. július 16., kedd

GYERMEKKORBAN JELENTKEZŐ SZEMBETEGSÉGEK



Gyermekkorban jelentkező szembetegségek

 

 

Sokszor az iskolakezdés idején derül ki, hogy valami gond van a gyerek szemével. A panaszok hátterében leggyakrabban rövidlátás áll. Kancsalság gyanúja esetén sürgősen keressük fel a szakorvost, mert 6-7 éves kor a legutolsó időpont, amikor még eredményesen kezelhető az elváltozás.

Az iskolaév kezdetén megszaporodnak a szemészeti rendelőkben a kisdiák gyermekeikkel jelentkező szülők. Sokszor ilyenkor derül ki, hogy valami gond van a gyermek szemével. Nem látja a táblát, olvasási nehézségek mutatkoznak, sokat pislog, könnyezik, megfájdul a feje délutánra. Bár a 6-7 éves gyermek még kicsi, mégis bizonyos szembetegségek kancsalság, tompalátás kezelése ebben a korban is már majdnem megkésettnek mondható.

Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a bölcsődés- és óvodáskorú apróságok megfigyelését és szűrését. A gondos szülő észreveszi, ha a gyermek egyik vagy másik szeme középirányba húzódik "beszalad" jobbára csak fáradtság vagy betegség idején. Javasolom, hogy a kancsalság legkisebb gyanúja esetén is keressék fel a szakrendelést, ahol kizárhatják a betegséget, ha pedig valóba kóros állapot diagnosztizálható, megkezdik és végzik a kezelést.
Az éleslátás feltétele az, hogy a külvilágból, a tárgyakról érkező fény hátul, a szem látóhártyáján egyesüljön. Ép szemen ez így is történik. Ha a szem törőereje hossztengelyéhez viszonyítva gyenge, akkor a kép a látóhártya mögött (túllátóság), ha túl erős, a látóhártya előtt (rövidlátás) keletkezik. Ezeket az állapotokat szemüveg (domború illetve homorú, "pluszos" illetve "mínuszos" üveg) alkalmazásával javítjuk. Ép szem esetén a szemgolyók csak közelre nézéskor térnek össze középirányba (a szem így alkalmazkodik), távolba nézéskor viszont nem.

A kancsalság

A kancsalság okát nem ismerjük pontosan. A legjobb magyarázatot adó felfogás szerint az elsődleges probléma az, hogy a gyermek túllátó. A túllátó szem távolba nézéskor is kénytelen alkalmazkodni (középirányba fordul), hogy élesen lásson. Az alkalmazkodáshoz idegi kapcsolatok útján a szemek összetérítése csatlakozik, ép rendszer esetén is. A kancsaloknál ez a normálisan is meglévő együttműködés távolra nézéskor is fellép. Mivel a két szem a középirány felé összetér, két kép kialakulása, azaz kettős látás jönne létre, ha beteg az egyik szem funkcióját automatikusan nem kapcsolná ki. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a kancsal ember csak az egyik szemét használja, a másikon tompalátás alakul ki. Ez a magyarázat jó alapot ad a kezelés elveihez.
A kancsalság korismézése után a gyermek fénytörési hibájának objektív meghatározás a szükséges. Ezt öt napon át kétszer Atropinnal cseppentett, tágított pupilla mellett végzi a szakember. Erre azért van szükség, hogy a szem természetes alkalmazkodóképességét felfüggesszük. Gyermekkorba a megszokott "számolvasásos" vizsgálattal nem lehet a törési hibát biztonsággal mérni.

Szemtapasz vagy műtét?

A kancsal gyermek fénytörési hibájának szemüveggel való kijavítása önmagában nem elégséges, hiszen az egyik szemben keletkezett kép a kettős látás elkerülése végett törvényszerűen gátlás alá kerül. A gátlás feloldását takarással érjük el. Ez azt jelenti, hogy a jól látó szemet takarjuk, amíg a rosszabbul látó szem látásélessége fel nem javul, és mindkét szemét váltva nem képes használni a gyermek. Ez a kezelés sok türelmet, gondosságot igényel a kis beteg, a szülő és a kezelést végző orvos részéről is. Évekig tartó együttműködés indul meg az első vizsgálattal.
Sok szülő megrémül, ha azt hallja, hogy 7-8 dioptriás szemüveget kell hordania, sőt az egyik szemet takarni is szükséges felkeléstől lefekvésig. Ráadásul az enyhébb fénytörési hibával rendelkező gyermekek látásélességén nem változtat a szemüveg. ("Semmi értelme sincs, szemüveg nélkül is jól lát, csak kancsal" mondja a szülő.) A magas dioptriaszám az évek folyamán biztosan csökkenni fog, a takarás általában néhány hónapig folyik. A gyermek, a szülő és az orvos jó kapcsolata, minden probléma közös megbeszélése a gyógyulás alapfeltétele.
Nehéz megjósolni, kinek lesz szüksége műtétre. Ha a látásélessége már mindkét szemen jó, és váltva képes használni őket, ám a szemüveg alatt is kancsal marad a beteg, általában elérkezett a műtét ideje. Ennek során a szemek párhuzamos állását igyekszünk biztosítani. A jó végleges eredmény érdekében műtét után is nélkülözhetetlen a szemüveg további viselése, a helyzettől függő esetleges változtatással. A jól végzett kezelés eredménye az, hogy felnőttkorára két jól látó, jól együttműködő, a térlátást biztosító szeme lesz a gyermeknek. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Gondoljunk csak a pályaválasztásra, a jó szemet ért esetleges sérülés tragikus következményeire.

Rövidlátás iskoláskorban

A kiskamaszkor szemészeti problémája a rövidlátás jelentkezése. Az esetek nagyobb részében úgynevezett jóindulatú rövidlátásról van szó, ami a 3-4 dioptriát nem haladja meg, nem jár szemfenéki elváltozással. Fontos ilyenkor is a rendszeres szemészeti ellenőrzés, hogy mindig a legjobb látásélességet biztosítsuk.
A rohamosan fokozódó, sokszor már fiatalabb életkorban kezdődő, úgynevezett rosszindulatú rövidlátás szerencsére ritkább, de nehezen befolyásolható állapot. A szemgolyó hossznövekedését a látóhártya nem képes követni, ezért szemfenéki elváltozások, a teljes dioptriaszámú szemüveg viselése ellenére is romló látásélesség jellemzi. Kemény kontaktlencse viselésétől és úgynevezett "megtámasztó" műtéttől várható javulás.
Rövidlátással vagy anélkül nem ritka a két szem közeli munkához szükséges összetérítésének gyengesége. Ez a hiba is az iskoláskorban okoz panaszt, hiszen ekkor kell sokat és figyelmesen 25-30 cm távolságra koncentrálva dolgozni a gyermeknek. A szem összetérítését végző izmok gyengesége, kifáradása szemfájdalmat, könnyezést, fejfájást egyaránt okozhat. Speciális szemtorna, a munka és a pihenés megfelelő aránya hozhat eredményt.

Jó tanácsok

Nagyon fontos, hogy a tanuláshoz, íráshoz, olvasáshoz megteremtsük az optimális körülményeket. Válasszunk az asztal magasságához megfelelő széket! Ne kelljen a gyereknek az asztalon hasalva, 10 cm-ről írnia, ezzel szemét túlfárasztania. A megvilágítás egyenletes, nem vakító, a szemet nem közvetlenül érő legyen. Mindezekkel elősegíthetjük a meglévő panaszok csökkenését, illetve megakadályozhatjuk kialakulásukat.
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
Látásromlás gyermekkorban - Miért gyorsítja a folyamatot, ha kütyüket néz a gyermek? Szerző: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet - Dr. Hangyál Éva, szemész főorvos Mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek. Azonkívül, hogy vonzóak a gyermekek számára, olykor szülőként is egyszerűbbnek tűnik kölcsönadni egy kis időre, hogy megnézzen rajta egy mesét, mint holt fáradtan egy közös játékkal lekötni a gyermeket. Igen, a világunk átalakult. A gyermekszemész azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermekszemeket ugyanakkor nem pihenteti, hanem inkább erőlteti ezen eszközök használata. Dr. Hangyál Éva gyermekszemész főorvos foglalja össze, miért érdemes elkerülni, hogy naponta, hosszan „okoskütyüzzön” a gyerek. Hirdetés A mai technikai vívmányok, a mobiltelefon, táblagép, asztali számítógépek a gyerekeket nagyon vonzzák ugyanúgy, mint a televízió már régóta. Ezek az eszközök azonban, sajnos szemészetileg sem javalltak 5-6 éves korig. Ha lehet, akkor minél kevesebb ideig kerüljön a gyermek közelébe bármilyen eszköz. Ha mégiscsak oda kerül, akkor pedig legyen ez az idő erősen limitált. Akkor teszünk jót, ha korlátozott időtartamra kaphatja csak meg a gyermek az eszközök valamelyikét. A szemet ugyanis általában nagyon elfárasztja, a szemizmokat pedig megterheli a képernyő előtti munka, játék, egyáltalán a képernyő figyelése. A rövidlátásra hajlamos emberek látását ugyanakkor rontja a hosszú ideig tartó közeli nézés. A gyermekeknél ez utóbbi gond úgy jelentkezik, hogy ha a családban genetikai hajlam van a rövidlátásra, ez a szemészeti változás hamarabb megjelenik. A szemlencsét irányító, fókuszáló izom tartós használata – amelyet a hosszan tartó közelre nézéssel görcsösen használ a szem – a szemgolyó alakváltozásához vezet. Így lényegesen korábbi életkorban lesz szüksége a gyermeknek a látását javító szemüvegre. A szemlencsét fókuszáló izom mellett, a közelre nézés a szemgolyót mozgató, szemeket összetérítő izmokat is görcsös állapotba hozza az „okos”telefon képernyőjének tartós fixálása miatt, mivel a szemhez jóval közelebb tartják a gyermekek, mint például egy nyomtatott könyvet. Ezen izmok túlterhelése szem-, szemüregi és fejfájást okozhatnak. A szemészeti mellékhatások mellett kutatások folynak a képernyők erős fénye és az alvászavarok kapcsolatának kimutatására. A képernyők zöme a speciális beállítása mellett is nagy mennyiségű kék fényt tartalmaz, ami közvetlenül hat az agy ingerületátvivő hormontermelésére. Ezek a vegyületek szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A kevés, felszínes alvás a gyermekek idegrendszeri fejlődésében még nagyobb zavart okoz, mint a képernyőnézés szemészeti hatása. A mai modern korban az iskolás kor eléréséig szükséges lenne a gyermekeinket az elektronikus eszközök használatától óvni.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/gyermekgyogyaszat/21434/latasromlas-gyermekkorban
#1 Dr.BauerBela

ERYTHEMA TOXICUM


Erythema toxicum
A tünetek és jelek Aszimptomatikus és önkorlátozó Kis, szilárd, sárga-fehér, vesiculopustuláris papulák egy erythemás bázison, amelyek az élet első 3 napján fejlődnek A testen bárhol előfordulhat és gyakran A bőrkárosodások eltűnnek 1-2 héten belül.


#1 Dr.BauerBela

2019. július 15., hétfő

Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények


Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények

A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás. Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás • Fotó: 123RF Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő. Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód. HIRDETÉS „Az a tapasztalatom, hogy hároméves kor környékén már láthatók a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás első jelei. És ennek elsődleges, látványos tünete az elhízás” – magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is. Még nem betegség, de azzá válhat Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg. Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak • Fotó: Veres Nándor Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok. Javítható, megelőzhető Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember. A megoldás, illetve a megelőzés módja nagyon egyszerű: a helyes és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, és a sok mozgás. „Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László. Példát mutatni ebben is Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le. Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma • Fotó: 123RF A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/mozgashiany-mar-kisgyermekkorban-jelentkezhetnek-a-karos-szovodmenyek)
#1 Dr.BauerBela
Mozgáshiány: már kisgyermekkorban jelentkezhetnek a káros szövődmények Kovács Eszter • 2018. október 08., 17:26 A mozgáshiányos életmód, a helytelen táplálkozás és az elhízás okozta panaszok, megbetegedések nemcsak a felnőtt lakosság, hanem a gyermekek körében is egyre gyakoribbak. És nemcsak a nyugati, hanem az erdélyi, székelyföldi fiatalok is egyre nagyobb mértékben érintettek. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat ortopéd szakembere szerint jelenségről van szó, a megoldás, megelőzés receptje viszont pofonegyszerű: kiegyensúlyozott táplálkozás és sok mozgás. Már egészen kiskortól panaszokat okozhat a mozgáshiány és az elhízás • Fotó: 123RF Három-négyszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma Magyarországon, tudtuk meg Cs. Frank László gyermekortopéd szakembertől. „Nyilván saját praxisomban nehezen volna mérhető a probléma mértéke, mivel oda olyanok jönnek, akiknek már panaszaik vannak. Viszont diabetológus kollégák úgy látják, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma” – sorolta a szakember. Ha Székelyföld le is marad a lesújtó magyarországi statisztikához képest, a tendencia már nálunk is erősödő. Rendkívül kitolódott ugyanakkor az a kor, amikor már panaszokat okozhat a helytelen életmód. „Az a tapasztalatom, hogy hároméves kor környékén már láthatók a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás első jelei. És ennek elsődleges, látványos tünete az elhízás” – magyarázza az orvos. Az elhízással együtt pedig fokozatosan jelentkeznek az ezzel járó különböző panaszok, így a mozgásszervi problémák is. Még nem betegség, de azzá válhat Kisgyermekkorban – az iskolakezdést megelőző időszakban – a leggyakoribb problémák a térd- és bokatáji panaszok, illetve a helytelen, egészségtelen testtartás. „Általában a hatéves kort tekintjük a határnak, ekkortól kezdődnek a tartásbeli problémák, amelyek azonban még nem tekinthetők betegségnek, az ebből hosszú távon, kilenc-tíz éves kor után kialakuló panaszok viszont már igen” – tudtuk meg. Cs. Frank László szerint fontos, hogy a szülők is mozgástudatos életmódot folytassanak • Fotó: Veres Nándor Egyébként fontos tudni, hogy gyermekkorban kifejezetten az elhízás, túlsúly okozta szervi deformitásokról még nem beszélhetünk, leginkább fájdalmakban mutatkozik meg a probléma: a különböző ízületek fájdalmaiban. „Ezek azok a »puha« gyerekek, akik alig bírnak fölmászni a vizsgálóasztalra, a szülőknek noszogatniuk kell őket, hogy bármilyen mozgást is végezzenek, hiszen fáj mindenük” – osztotta meg az ortopéd szakember. Hozzátette, a legrosszabb „konstelláció”, amikor az elhízás a laza ízületekkel egyszerre fordul elő, akkor ugyanis már a gyermekeknél is nagyon korán jelentkeznek az ízületi panaszok. Javítható, megelőzhető Nem kell azonban kétségbeesniük a szülőknek, hiszen kisgyermekkorban az ilyen jellegű panaszok még nagyon jól és nagyon gyorsan kezelhetők. „Az igazán komoly gerincbetegségek kilenc-tíz éves korban kezdődnek. Tehát egy hatéves gyerekre felelőtlenség volna azt mondani, hogy gerincferdülése van. Egyébként a tartásbeli problémák és a gerincbetegségek, gerincferdülés között sincs egyenes összefüggés, de tény, hogy gyakoribbak a gerinccel kapcsolatos valódi betegségek azok körében, akiknek a tartásukkal is baj van” – hangsúlyozta a szakember. A megoldás, illetve a megelőzés módja nagyon egyszerű: a helyes és kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, és a sok mozgás. „Az a tapasztalatom, hogy egyre nehezebb a gyerekeket rávenni a mozgásra. Sokszor látni a játszótéren is, hogy az óvodáskorú gyerekek ahelyett, hogy hintáznának, mászkálnának, szaladgálnának, egy-egy okoskészülékkel üldögélnek a padon” – mesélte Frank László. Példát mutatni ebben is Túlzásokba sem szabad esni, a szakember úgy véli, a túl korán elkezdett versenyszerű sportolás is ártalmas. „Személyesen úgy vallom, hogy hét-nyolc éves kora előtt nem ajánlott egyesületi sporttevékenységre, tehát heti több alkalommal edzésre, versenyszerű felkészítőre adni a gyermeket. Az iskoláskor előtt nagyon fontos a napi szintű testmozgás, de ez mindenképpen szabadidős sporttevékenység legyen” – szögezte le. Ugrásszerűen megnőtt az elhízott, mozgásszegény életmódot folytató gyermekek száma • Fotó: 123RF A legfontosabb pedig a személyes példa. A kisgyereket úgy lehet legegyszerűbben rávenni a mozgásra, ha azt a szülő is végzi. Családi tevékenységgé kell válnia a rendszeres mozgásnak, így a gyermek számára természetes lesz, és a későbbiekben is nagyobb valószínűséggel folytat majd mozgástudatos, egészséges életmódot.(Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/mozgashiany-mar-kisgyermekkorban-jelentkezhetnek-a-karos-szovodmenyek)
#1 Dr.BauerBela

EHLERS DANLOS SZINDÓMA 11 HÓNAPOS CSECSEMŐNÉL

FOKOZOTT NYULÉKONYSÁGA A BŐRNEK,,IZÜLETEK LAZASÁGA






#1 Dr.BauerBela

2019. július 14., vasárnap

KÉTOLDALI HERERETENCIÓ/CRYPTORCHIDIA/


#1 Dr.BauerBela

A Down-szindróma külső jegyei

 

 

 A Down-szindrómát egyértelműen diagnosztizálni vérből történő genetikai vizsgálattal lehet. Erre általában azoknál az újszülötteknél kerül sor, akiknél külső jegyek - és az esetleges szervi elváltozások alapján - gyanítható a Down-szindróma előfordulása. A DS egyes tünetei megfigyelhetőek nem Down-szindrómásoknál is, de DS-nél általában egyszerre több is megjelenik, bár egyénenként igen nagy változatosságban. Annak, hogy a külső jegyekben mennyire látszik a DS vagy hogy milyen betegségek társulnak hozzá, semmi köze nincs ahhoz, hogy az illető milyen képességekkel vagy milyen személyiséggel bír.

A jellemző külső jegyek közé tartozik a különleges, mandulaformájú szem, a szemzugokban kis bőrredővel. A szivárványhártyán néhányuknál apró fehér foltocskákat láthatunk (Brushfield-pontok), amelyek a látást nem befolyásolják.
A DS csecsemők izomtónusa általában gyenge (hipotónia) és az izületeik lazák (hiperflexibilitás). A végtagok és az ujjak gyakran rövidebbek a megszokottnál. A kisujj egy ujjperccel rövidebb és befelé hajló lehet. A tenyéren gyakran csak egy keresztvonal található (négyujjas redő - vannak, akik majomredőnek hívják, de nem jól teszik). Előfordul, hogy a lábujjak rövidebbek és hézag alakult ki a nagylábujj és a következő lábujj között (szandálárok). A Down-szindrómások feje kisebb lehet az átlagosnál, tarkónál pedig laposabb. A DS kisbabák sokszor testileg is lassabban gyarapodnak és kisebbek társaiknál, általában kicsi a szájuk, az orruk és a fülük is, orrnyergük lapított, fülük elálló lehet. Ettől azonban nem lesznek kevésbé aranyosak, mint más kisbabák.
Amíg keveset tudunk a DS-ről, hajlamosak lehetünk a Down-szindrómásokat egy homogén csoportnak látni, valójában azonban közöttük még nagyobb egyéni különbségek vannak, mint tipikusan fejlődő társaik között. Rendelkeznek ugyan néhány olyan jeggyel, amely a többségüket jellemzi, mégis mindannyian legjobban a saját családjukra hasonlítanak.
#1 Dr.BauerBela

A TENYÉR HARÁNTNARÁZDÁJA A DOWN KÓR EGYIK JELLEGZETES TÜNETE


#1 Dr.BauerBela
#1 Dr.BauerBela

EGYEMLŐ JOGOT MINDEN GYERMEKNEK


Tartalomjegyzék I.Bevezetés.........................................................................................................................6A.A kutatás háttere és célja.................................................................................................6B.Módszertan.....................................................................................................................7II.Statisztikai adatok.............................................................................................................8III.A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának általános kerete.........................9IV.Az erőszakkal és visszaélésekkel szembeni védelem............................................................10A.A visszaélések megelőzésének általános kerete..................................................................11B.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett erőszak egyes formáinak felismerése.....................................................................................................................11C.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett visszaélések megelőzése, jelzése és az áldozatok segítése.......................................................................................12D.A bentlakásos intézményekben elkövetett visszaélések.......................................................14E.Megfélelmlítés -a bántalmazás sajátos formája.................................................................15V.A családok támogatása és közösségi élet............................................................................16A.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő családokat segítő szolgáltatások..........17B.A közösségi életet és az intézménytelenítést előmozdító stratégiái......................................18C.Nevelőszülői gondoskodás és örökbefogadás.....................................................................19VI.Oktatás –nevelés.............................................................................................................20A.Az inkluzív, befogadó oktatáshoz való jog.........................................................................20B.Az inkluzív oktatáshoz való hozzáférés..............................................................................21C.A családok segítése az inkluzív oktatásban........................................................................22D.A minőségi oktatást előmozdító források...........................................................................23E.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek lehetőségei az oktatási rendszerben..................25VII.Egészségügy....................................................................................................................26A. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz.............27B. Születés előtti diagnosztika..............................................................................................27C.Korai diagnózis és fejlesztés..............................................................................................27D. Mentális egészség...........................................................................................................28E. Fogászati ellátás..............................................................................................................29F. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek speciális egészségügyi szükségletei...................29VIII.A jogok és a társadalmi részvétel előmozdítása és a diszkrimináció elleni küzdelem................31A.A diszkrimináció elleni küzdelem.......................................................................................32B.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai érvényesülésének és társadalmi részvételének elősegítése................................................................................................33IX. Következtetések és ajánlások..............................................................................................36X. Irodalomjegyzék..................................................................................................................41
Összefoglaló Jelen kiadvány az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetéről nyújt áttekintést 22 európai országból az alábbi 5 területen: visszaélésekkel szembeni védelem, családtámogatás, intézményi élet, egészség, oktatás és társadalmi részvétel. A jelentés az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi befogadását akadályozó tényezők lebontására ajánlásokat is kínál. A kiadvány több európai ország, így Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és az Egyesült Királyság szakértőinek munkájára épül. A jelentések teljes szövege az alábbi linken olvasható: http://www.childrights4all.eu. A nemzeti jelentésekből kiragadott esetek csak példálózó, nem kimerítő jellegűek.2009 a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény elfogadása és a gyermekek jogaiért való lankadatlan harc huszadik évfordulója volt. Míg a Gyermek Jogainak ENSZ Bizottságarendszeresen felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő gyermekekre, mint sérülékeny csoportra és hangsúlyozza jogaik védelmének és előmozdításának szükségességét, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek egyenlő esélyeinek fontossága így is kevés hangsúlyt kap. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény hatályba lépése azonban lehetőséget adott arra, hogy újra előtérbe kerüljön az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi befogadásának kérdése. A nemzeti jelentések meglehetősen lehangoló képet festenek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetéről. Valamennyi megállapítja, hogy igen kevés adat, bizonyíték található arra vonatkozóan, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogai megfelelően érvényesülnek a kutatásban résztvevő országokban. A kutatás eredményei bizonyítják, hogy a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából, mind az 5 fenti területen jelentősenelmarad a kívánatos szinttől. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás terén történt némi előrelépés, az európai országoknak más területekre, így a visszaélések megelőzésére, a társadalmi részvétel előmozdítására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie. Az oktatás és az intézménytelenítés terén elért fejlődés és a pozitív eredmények ellenére sok értelmi fogyatékossággal élő gyermek még mindig szegregált körülmények között tanul vagy nagylétszámú bentlakásos intézményekben él.Civil szervezetek, kormányok és szakértők állítják, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek nagyobb eséllyel lesznek fizikai vagy lelki erőszak, szexuális visszaélés vagy megfélemlítés áldozatai, különösen intézményi körülmények között vagy az iskolában. Mindamellett a nemzeti szakértők kiemelik azt is, hogy hiányoznak az átfogó információk, adatok és irányelvek ezen a területen. Nehéz áttekintő elemzést adni a tanulmányok és indikátorok kis száma miatt. A kutatás arra is rámutat, hogy egy sor szükséges intézkedést a súlyos, halmozott fogyatékossággalélő gyermekek szükségleteinek figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. A többi közt ilyen például, a visszaélések áldozatainak segítése, oktatási
intézkedések, megelőzési programok és a rehabilitációs programok hatásának vizsgálata az áldozatok szempontjából. Kevés figyelem irányul továbbá az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeiket otthonukban nevelő családokra. A nemzeti jelentések megállapítják, hogy a családok kevés támogatást kapnak, nem rendelkeznek megfelelő információkkala gyermekükről való gondoskodás és nevelés terén, illetve túl kevés közösségi alapú szolgáltatás áll a rendelkezésükre. A nemzeti kutatók ugyanakkor megerősítik azt is, hogy sok országban a döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy az intézményben töltött gyermekkor, intézményben töltött felnőttkorhoz vezethet. Az intézménytelenítési stratégiákra így nagy figyelem irányul, az eredmények azonban még mindig nem kielégítőek, hiszen a nevelőszülői gondoskodás továbbra sem inkluzív, az alternatív gondoskodás pedig forráshiányos. Míg az inkluzív oktatás terén több országban fejlődés figyelhető meg, az értelmi fogyatékossággal élő tanulók „mainstream” iskolai oktatáshoz való hozzáférési esélye továbbra is igen csekély. Korábbi jelentésekben is megjelenő hiányosságokat a kutatók ismét kiemelték, így például az oktatási lehetőségek hiányát, a támogató személyzettel és a tanárokkal kapcsolatos hiányosságokat, vagy az értelmi fogyatékosságon alapuló diszkriminációt. Emellett, a megfelelő támogatás és a tanárok speciális felkészültségének, valamint az erőforrások hiánxa miatt, ezek a gyermekek gyakran oda-vissza „ mainstream” és a szegregált oktatás között. Hasonlóan az általános iskolához, a „mainstream” iskolához való hozzáférés a középiskola esetében is megfigyelhető valamint hiányzik a megfelelő támogatás hiánya is, mely az általános és a középiskolai oktatás közötti átmentet segíti. Mindezek alapvető fontosságúak, hiszen gyakran ezen tényezők zavarják meg az értelmi fogyatékossággal élő tanulók tanulmányi útját. Míg Európában az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamennyi gyermek számára biztosított, az országjelentések hatalmas eltéréseket állapítanak meg az egyes országok között. A korai intervenciós szolgáltatások hiánya, a gondozói és szakmai tudatosság alacsony szintje, az adminisztratív és pénzügyi akadályok, valamint a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció a legfőbb tényezők, melyek megoldást igényelnek, annak érdekében, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára is biztosított legyen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. Végül, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára nem biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége sem. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény 12. cikkében megfogalmazott, egyik központi kötelezettségvállalást a részes államok gyakran figyelmen kívül hagyják. Az iskolában hiányoznak az önérvényesítő és állampolgári ismereteket oktató programok, melyek segítenék a gyermekeket abban, hogy kifejezzék véleményüket az őket érintőkérdésekben. Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek döntéshozatali folyamatokban való részvételét ugyanakkor akadályozza ezirányú képességeik elismerésének hiánya is.Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekhez kapcsolódó, a társadalomban és a közösségben létező feltételezések és előítéletek hatalmas akadályát képezik jogaik érvényesítésének és társadalmi részvételük előmozdításában. A kutatásban összegyűjtött esettanulmányok szerint
a diszkrimináció még mindig Mind az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek, mind családjaik úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A diszkriminatív attitűdök pedig akadályozzák, a kortársak értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel történő kapcsolatteremtést és az informális tanulás lehetőségét. A kiadvány ajánlásokkal zárul, melyeket az európai, nemzeti, regionális és helyi szintek valamennyi döntéshozójának szem előtt kellene tartani ahhoz, hogy egyenlő esélyeket tudjanak biztosítani az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára.
 I.BevezetésA.A kutatás háttere és célja Az „Egyenlő jogokat minden gyermeknek –A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény vizsgálata és végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében”elnevezésű projektet az Európai Bizottság DAPHNE programja támogatta. A projekt célja A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásának megerősítése az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekeinek előtérbe helyezése mellett.Tekintettel arra, hogy jelenleg a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának kérdései számos európai országban és a világon is napirenden vannak, a fogyatékosságügyi mozgalom és közösség számára alapvető fontosságú kamatoztatni a gyermekjogi aktivisták elmúlt húsz év során szerzett hasznos, érdekvédelemi tapasztalatait, valamint a kormányoknak és civil partnereiknek a gyermeki jogok megerősítése terén elért eredményeit. Az Inclusion Europe gyermekekkel kapcsolatos stratégiaalkotása során felismerte, hogy szükséges a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény végrehajtásának jobb megértése és áttekintése, a gyermekjogi alkotás az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében. Egy ilyen kutatás szükségességét az Európai Bizottság is egyértelműen jelezte a Gyermekszegénység és jólét az EU-ban: a jelenlegi helyzet és a jövő útja (Foglalkoztatás, szociális ügyek és egyenlő esélyek Főigazgatóság, 2008. január). elnevezésű jelentésében. A jelentés 10. számú ajánlása csakugyan a következőképpen szól: „Szükséges a legsérülékenyebb gyermekek helyzetének vizsgálata. Ösztönözzük ezért a tagállamokat arra, hogy tekintsék át a különböző statisztikai felmérésekből, adminisztratív forrásokból és egyéb nyilvántartásokból származó adatokat, helyzetük felülvizsgálata céljából. Használják fel ezeket az adatokat, azon sérülékeny helyzetben lévő gyermek csoportok azonosítása céljából, amelyek speciális felülvizsgálatot igényelnek.”A projekt megvalósítása érdekében két szakterületet, az értelmi fogyatékosság és a gyermekjogok témáját ötvöztük, két európai civil szervezet, az Eurochild és az Inclusion közreműködésének köszönhetően. Jelen európai jelentés, továbbá az alapjául szolgáló nemzeti jelentések is, új megvilágításba helyezik a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, valamint annak hatását és végrehajtását az Európai Unió tagállamaiban.
B.MódszertanA projekt átfogó célja az volt, hogy tudományos bizonyítékot szolgáltasson, ezáltal információt és ösztönzést nyújtson az egészségügy, a visszaélésekkel szembeni védelem, a családtámogatás és az intézménytelenítés, valamint a gyermekek társadalmi részvétele területére vonatkozó szakpolitika alkotás számára. A projekt céljai közé tartozott a jelenlegi statisztikai és más, a Gyermek Jogainak ENSZ bizottsága számára benyújtott országjelentésekben és civil árnyékjelentésekben rendelkezésre álló kvantitatív adatokfelülvizsgálata. A projekt áttekintette a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának jelenlegi állapotát és ajánlásokat készített a kormányok számára ezen ügy további előmozdítása érdekében. Jelen európai jelentés az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet és ösztönzést kíván nyújtani ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek jogainak érvényesítése, a gyermek jogok előmozdításáról szóló diskurzus alapvető részét képezze.A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamennyi gyermekre „jogokkal rendelkező állampolgárként”tekint, ahelyett, hogy a gyermekeket csak a szüleiktől függő emberekként vagy az állami beavatkozások fogadóiként definiálná. A jelentés ezért, háromoldalú kutatási módszertant tükröz, az alábbi források felhasználásának segítségével: ·Hivatalos tények és adatok (Adatelemzés)·Szakmai állásfoglalások (Kvantitaív mérés): a nemzeti szakértők megvizsgálták a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását saját országaikban egy értékelési modellt felhasználva·A gyermekek és szüleik véleményét a fókuszcsoportok és interjúk során rögzítettükA kutatásban alkalmazott fenti módszertan ötvözi a kvantitatív és kvalitatív megközelítést, mely segítségével strukturált válaszok nyerhetők, amelyek elősegítik a különböző országokból származó adatok alapján a helyzet átfogó leírását. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének felmérése sok európai országban még kezdeti szakaszban van. A jelentés tehát három alapvető forrás ötvözésével kívánja felmérni a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását, az értelmi fogyatékossággal élő gyermek szempontjából. A jelentés –a lehető legteljesebb mértékben –a kifejezések és fogalmak, kapcsolódó kutatások és a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának felülvizsgálata során alkalmazott magyarázatokat használta. Emellett, az „intézmény” szót a European Coalition for Community Living (ECCL) ajánlása alapján, valamennyi előfordulása esetén a következő értelemben használjuk: “Intézmény bármely olyan hely, ahol fogyatékossággal diagnosztizált emberek elszigetelt, szegregált körülmények között és/vagy önszántukon kívül élnek. Intézmény továbbá bármely olyan hely, ahol az ott élők nem gyakorolnak vagy nem gyakorolhatnak kontrollt a saját életük és mindennapi döntéseik felett. Egy intézményt nem definiálható kizárólag nagysága alapján.”
Jelen tematikus jelentés elkészítéséhez a nemzeti szakértők jelentései szolgáltatták a fő forrást. Emellett, a vonatkozó nemzeti jelentések, az egyes területek hiányosságait is feltárták. Ezen felül, a nemzeti szakértők a jó gyakorlatokat is összegyűjtöttek a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény értelmi fogyatékossággal élő gyermekek érdekében történő végrehajtása szempontjából. II.Statisztikai adatokAz időszakos jelentések formájára és tartalmára vonatkozó általános irányelvek szerint a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény 44. cikke alapján a részes államok adatokat közölnek az Egyezmény végrehajtásáról. A részes államok a rendlekezésükre álló adatokat az alábbiak szempontokra tekintettel közlik: utókövetés, monitorozás, erőforrás allokáció, statisztikai adatszolgáltatás pl.: kor, nem, városi/vidéki terület, fogyatékosság stb. szerint és a végrehajtást gátló tényezők. Egyértelműen megállapítható, hogy a projektben részt vevő országok mindegyike számára további erőfeszítések szükségesek az adatgyűjtés terén. Jelenleg az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatosan, a fenti öt terület vonatkozásában nem állnak rendelkezésre átfogó információk. A legtöbb ország igen kevés statisztikai adattal rendelkezik az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetére vonatkozón. Az adatok többsége az oktatáshoz kapcsolódik, noha találunk néhányat a szociálisbiztonság és az egészségügyi ellátás terén is.A nemzeti szakértők eltérő tapasztalatokról és megfigyelésekről számoltak be, az országaikban rendelkezésre álló statisztikai adatok felülvizsgálata során. Jellemző, hogy a fogyatékosságra vonatkozó adatok igen szűkösek, mert az értelmi fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A statisztikai adatok megbízhatósága szintén sok esetben megkérdőjelezhető, hiszen az értelmi fogyatékossághoz kapcsolódó terminológia is nagy eltéréseket mutat.A gyermekekről gondoskodó ellátó rendszer egységességének hiánya szintén akadályát képezi a vonatkozó adatok összegyűjtésének és elemzésének. Csehországban és Lettországban például az ellátórendszer alábbi hiányosságai figyelhetők meg: a veszélyezetett gyermekek ellátását célzó eljárások és a jogszabályi háttér, valamint a definíciók egységességének hiánya, a gyermekekhez kapcsolódó adatok monitorozásának, a szolgáltatások rugalmasságának és a különböző minisztériumok közötti megfelelő kommunikáció hiánya.
III.A gyermek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának általános kereteA tanulmány ezen fejezete a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának kérdésével foglalkozik. Arra kerestük a választ, hogy az Egyezmény előírásai mennyire érvényesülnek a kutatásban résztevvő országokban az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából. A nemzeti szakértők az alábbiakat vizsgálták a részes államokban: ·milyen lépéseket terveznek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek helyzetének javítása érdekében a különböző, eltérő területeken (megközelítés)·mit tesznek annak érdekében, hogy elérjék, például a nemzeti cselekvési tervekben vagy hazai jogszabályokban meghatározott, az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek életét javító célokat (alkalmazás)·továbbá mit tesznek a részes államok annak érdekében, hogy javítsák a rendszeres és átfogó monitoring tevékenységet ezen a területen (statisztikai adatok, minőségfejlesztési stratégiák, összehasonlító tanulmányok) (fejlődés, előrelépés)A módszertan alapjául a European Foundation for Quality Management (EFQM), azaz az Európai Minőségirányítási Alapítvány által, a minőségirányítási rendszerekben alkalmazott mérési módszerek szolgáltak. A kutatás kvalitatív jellege miatt, nem volt lehetőség a válaszok részletes elemzésére, mindazonáltal törekedtünk a hibák kiküszöbölésére. 1. Ábra: A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása öt területen Az 1. ábra a következő öt területen elért eredményeket illusztrálja: visszaélések megelőzése, társadalmi részvétel és antidiszkrimináció, család és intézménytelenítés, egészségügyi ellátás, oktatás. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának szintje azonban összességében nagyon alacsony. A nemzeti szakértők az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek ellen elkövetett visszaélések megelőzését tartják a leggyengébb területnek a végrehajtás szempontjából (21%), melyet a társadalmi részvétel és antidiszkrimináció (27%), majd a család és intézménytelenítés követ (31%). Az oktatás (34%) és az egészségügyi ellátás (35%) területeinek végrehajtása mutatja a legmagasabb szintet. Összességében a Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek szempontjából messze elmarad a kívánatos mértéktől, mind az öt területen. Míg az oktatás és az egészségügyi ellátás terén történt előrelépés, az európai országoknak több figyelmet kellen fordítania az olyan területekre is, mint például a visszaélések megelőzése vagy az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek társadalmi részvétele.
IV.Az erőszakkal és visszaélésekkel szembeni védelem A Gyermekjogi Egyezmény 19. cikke1. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás –ideértve a nemi erőszakot is –az bármilyen formájátólmindaddig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülőjének, illetőleg törvényes képviselőjének vagy képviselőinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyleet alatt áll. 2. Ezek a védelmi intézkedések szükség szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak magukban, amelyek a gyermek és gondviselői számára szükséges szociális programok létrehozását teszik lehetővé, továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárás
#1 Dr.BauerBela