SÚLYOS ASZTMÁS GYERMEK MELLKASDEFORMITÁSSAL

A MEGISMÉTLŐDŐ NEHÉZLÉGZÉSI ROHAMOK A MELLKAS MINDKÉTOLDALI BEHUZÓDÁSÁT IDÉZTÉK ELŐ. #1 Dr.BauerBela

---

MIT EGYEN A BETEG- GYERMEK

MIT EGYEN A BETEG GYERMEK

A betegségek ideje alatt a gyermekek étvágya romlik, így az evést ne is nagyon eroltessük. Mindig csak annyi ételt egyen a gyermek amennyi neki jólesik.

A táplálkozásból fellépo hiányt pótoljuk a gyakori folyadékbevitellel. Naponta többször itassuk meg a gyereket teával, cukros limonádéval. A folyadékbevitelt ne korlátozzuk, mert a gyermek úgyis csak annyit iszik amennyit, kíván.

A gyermek még kevésbé igényli a szilárd táplálékot láz, torokfájás, nyálmirigyduzzanat illetve fültirigy-gyulladás esetén. Gondoljunk bele, hogy ilyen megbetegedések esetén nekünk felnőtteknek sem esik jól a szilárd táplálék rágása és annak a lenyelése.

Ha a gyermek szopik, akkor a gyerek igénye szerint gyakran tegyük mellre és szoptassuk meg. Egyszerre nem fog sokat szopni, mert hamar elfárad mivel a szervezete legyengült a betegség miatt.

Amikor a gyermekünk elkezd enni ne a „nehéz” táplálékokkal kezdjük rögtön az etetését, hanem a könnyen emésztheto vitamindús ételeket részesítsük elonyben.

Láz esetén még fontosabb odafigyelni, hogy gyermekünk vitamindús és kalóriadús táplálékot fogyasszon (pl. gyümölcslevek, tej és tejtermékek).

A gyerek étvágyát betegség alatt nagyban befolyásolják az antibiotikumok és az egyéb gyógyszerek. Antibiotikumos kezelés alatt a gyereknek adjunk joghurtot, aludttejet, hogy a bélcsatorna normál flóráját megtartsuk.

Lázcsillapitás.

A gyermek lázát nagyon fontos csillapítani. Már az orvos megérkezése előtt el kell kezdeni vagy mielott az orvosi rendelobe vinnénk.

A lázcsillapítást 39 C o fölött kell elkezdeni.

#1 Dr.BauerBela

---

MIKOR GONDOLJUNK ROSSZBETEGSÉGRE

-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE

A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.

A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.

Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.

A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.

Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.

Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.

A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.

Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-KRÓNIKUS REUMA

A GYERMEKKORI KRÓNIKUS REUMÁS ELVÁLTOZÁSOK A KÉZ KIS IZÜLETEIN.ORSÓ ALAKU UJJAK #1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-KRÓNIKUS HASMENÉS

KRÓNIKUS HASMENÉS-MI OKOZHATJA.

Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több, mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenés okai szerteágazóak lehetnek, részletes kivizsgálást igényelnek.

A széklet típusa alapján a hasmenés lehet vékony- vagy vastagbél eredetű. Míg előbbi esetén vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, utóbbi esetben kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.

Krónikus hasmenéssel járó állapotok

A krónikus hasmenés kivizsgálása

A kivizsgálás során széklettenyésztés (baktérium, gomba, parazita), hasi ultrahang, laborvizsgálatok (lisztérzékenységre utaló ellenanyagok, ételallergia), H2-kilégzési-teszt, gyomor- és vastagbéltükrözés (biopsziás mintavétellel) jön szóba.

Irritábilis bél szindróma: A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma. Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza.
Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés, láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.

Fertőzések: Ritkábban előforduló kórokozók (baktériumok, paraziták, gombák, vírusok) okozhatnak elhúzódó hasmenést. Erre hajlamosít az immunrendszer gyengesége, trópusi utazás vagy állatokkal való gyakori kontaktus (állattartás, vadászat, házi kedvencek). Igazolására a szokásos széklet-baktérium tenyésztés mellett a vizsgálat kiterjesztése gomba és parazita irányba segíthet.

Emésztési zavar okozta hasmenés: Ebben az esetben a béltraktusba jutott étel lebontása nem teljes, így a vastagbélbe jutott emésztetlen tápanyagokat a bélflórát alkotó baktériumok bontják gázképződés és gyakori székürítés jelentkezése mellett.
Ilyen hasmenés alakulhat ki, ha a hasnyálmirirgy nem termel elég emésztőenzimet, gyomoreltávolítást követően vagy epesav-vesztés miatt.Hasonló mechanizmussal okoz hasmenést a laktóz-intolerancia is.

Idült gyulladásos bélbetegségek: Ebbe a csoportba a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa tartozik. Míg a Crohn-betegség főként hasi fájdalommal és hasmenéssel, esetleg végbél körüli sipolyokkal járhat, a colitis ulcerosa elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik.
Mindkét betegség leggyakrabban a huszas-harmincas életévekben kezdődik, aktív szakok és nyugalmi periódusok váltakozásával jár.

Lisztérzékenység (coeliakia): A gabonafehérjék közé tartozó gliadinra adott túlérzékenységi reakció, melynek következtében bélboholy-sorvadás, felszívódási zavar alakul ki. Igazolására vérvétel illetve gyomortükrözés során nyert vékonybél-biopszia alkalmas. Gluténmentes diéta mellett a betegek teljesen panaszmentesek.

Vastagbél-polyp vagy vastagbél-rák: A nagyobb polypok fokozott nyáktermelés révén, a rosszindulatú folyamatok a béllumen beszűkítésével paradox módon okozhatnak hasmenéses tüneteket (a szűkület fölött pangó széklet csak elfolyósodva juthat tovább).

Hormonális okok: Pajzsmirigy-túlműködés, carcinoid-szindroma, hormontermelő daganatos folyamatok szintén okozhatnak hosszan fennálló hasmenést.

Ételallergia: Általában egyéb allergiás megbetegedésék kíséretében jelentkezik (légzőszervi- vagy bőrtünetek). A hét leggyakoribb allergén a tojás, a hal, a szója, a mogyoró, a rák, a kagyló, a liszt.

Egyéb ritka okok: 1.,Whipple-kór: Fertőzéses eredetű, lázzal, hasi fájdalommal, hasmenéssel járó kórkép, mely vékonybél-biopsziával igazolható.
2., Amyloidosis, Kollagén- és microscopos colitis: krónikus hasmenéssel járó kórképek, melyen vastagbél-tükrözés és biopsiás mintavétel alapján diagnosztizálhatók

http://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/3710/kronikus-hasmenes

#1 Dr.BauerBela

---

VÉRVÉTEL A GYERMEKNÉL

Vérvétel

Mivel a gyermekek vénája sokkal vékonyabb a felnőttekénél, a gyermekgyógyászati rendeléseken különös gonddal járnak el a vérvétel során, és általában gyakorlottabb munkatárs végzi a gyermekek vérvételét. Két évnél idősebb gyermekek esetében rendszerint a könyökhajlat egyik vénáját szúrják meg. Néhány hasznos tanács ilyen alkalmakra:

– Győződjön meg róla, követni akarja-e a gyermek a vérvételt: az egyik legalapvetőbb tennivaló, hogy meggyőződjünk róla, nézni akarja-e a gyermek, mi történik a vérvétel során. Néhány gyermek látni akarja; mások inkább félrenéznek. Ha a gyermek nem akarja látni, hogyan történik a vérvétel, keressen valamit, amivel lekötheti figyelmét, például egy magukkal hozott könyvet (pl. színes, hajtogatós képeskönyvet), vagy énekeljék el a gyermek kedvenc dalát. Meg is kérdezheti a gyermeket: „Látni szeretnéd, mit csinál a nővérke, vagy inkább nézegessük addig ezt a képeskönyvet?”

– Játsszák el: előzőleg próbáljanak meg otthon kis szerepjátékokat játszani. Kérje meg a gyermeket: „Most mutasd meg, hogyan ülsz nyugodtan, most hogy hogyan fészkelődsz, most megint mutasd meg, hogy kell nyugodtan ülni.” Az ilyen szerepjátékok eredményeként a gyermek tudatosíthatja, hogy ura testének, s képes uralkodni magán, és esetenként még büszke is lesz e képességére.

– Készítse fel a gyermeket a fájdalomra is: a szülők már jóval a vérvétel előtt beszéljenek a gyermekkel, s készítsék fel rá, mi fog történni. Nyugodtan mondják meg a gyermeknek, hogy egy picit fájni fog, de nagyon gyorsan túlesnek az egészen és a fájdalom is elmúlik. Mielőtt a rendelőbe lépnek, mondják el a gyermeknek, kiket fog benn látni (fehér köpenyes embereket), és hogy ezek az emberek mit fognak csinálni. Fontos, hogy a gyermeknek reális elképzelése legyen arról, mi vár rá. Nyugodtan bevallhatják neki, hogy a vérvétel még a felnőttek számára is kellemetlen. Kerüljék viszont az olyasféle bátorítást, mint „Legyél most jó kisfiú” – az ilyesmi szégyenérzetet válthat ki belőle.

– Maradjon a gyermekkel: a gyermek számára nagyon fontos, hogy a szülő végig a gyermek mellett maradjon a vérvétel során. Úgy kell elhelyezkednie, hogy betöltse a gyermek látómezejének nagy részét; így könnyen lekötheti a gyermek figyelmét és megnyugtathatja.

– Számoljanak háromig, és fújják el a fájdalmat: a pszichológusok szerint az egyik leghatásosabb módszer, ha a fájdalmat a gyermek elfújja; a fújást megelőző levegővétel feltölti, és lazán tartja a vénát, s ezzel könnyíti a vérvételt, s a gyermek számára mind fizikailag, mind mentálisan segítséget jelent. Akár a gyermek maga számol háromig, akár megkérnek rá valakit (a szülőt vagy a nővért), a gyermek úgy érezheti, ellenőrzése alatt tarthatja az eseményeket. Ha a gyermek maga számol, lelkileg fel tud készülni, mielőtt elhangzik az utolsó szám. Másrészt így az is kevésbé valószínű, hogy a vérvételt végző személy túl hamar a vénába döfné a tűt.

– Ne feltételezze, hogy csak az ujjbegyből vesznek vért: a tapasztalatok szerint a szülők tévesen gyakran azt mondják gyermeküknek, hogy csak az ujjbegyükből vesznek vért. Amikor aztán a gyermek azt látja, hogy egészen más történik vele, ideges lesz. A legtöbb vizsgálat nagyobb mennyiségű vérmintát igényel, ami csak vénából nyerhető, hajszálerekből nem. A biztonság kedvéért kérdezzen utána, hogy ujjbegyből történő vérvétel elégséges-e gyermeke számára; mindenképpen győződjön meg róla, hol fogják megszúrni, hiszen csak így nyugtathatja meg valóban gyermekét.

#1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-A VIZSÉRV

A VIZSÉRV

Eredet:
A neve onnan ered, hogy a sérvtömlőben bél helyett csak tiszta folyadék van.

Megahtározás:
Anatomiailag a lágyéksérvhez hasonlít, azaz a processus vaginalis peritonei nem záródik el és a lemezei között folyadék halmozódik fel (1.kép)

Osztályozás, típusok:
Az elhelyezkedésétől és alakjától függően megkülönböztetünk ún. kommunikáló, here, és hereszár hydrocelét.
A kommunikáló típus egy a hasüreggel közlekedő szárral bír , és a herét általában körbeveszi. Jellemzője ,hogy megnyomva a benne lévő folyadékot a hasüregbe visszapumpálhatjuk.
A testicularis tipusnak valószínűleg a kommunikáló szára már elzáródott és csak a herét öleli körül. Nem kisebbíthető meg.
a hereszár-tipus a funiculusban tapintható valahol önálló hólyagként.Gyakran a sérvkapuban ül és azt kitöltve esetleg kizárt sérv gyanuját keltheti.

Koraszülötteknél ,de gyakran érett újszülöttek herezacskójában is tapintahtó kommunikáló hydrocelét észlelünk.Ezek az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt felszívódnak,és semmiféle károsodást nem okoznakKésőbbi életkorban megjelenő hydrocele általában valamilyen köhögéssel járó banalis felső léguti infectió vagy eneteristis után jeletkezik.

Panaszok, anamnézis:

Panaszokat csak ritkán okoz. Extrém nagyra is nőhet.Feszülése viszont csecsemőkorban is gyakori fájdalmas sírást ,nyugtalanságot okozhat. A szülők többnyire észreveszik és tapintják a herezacskóban.

Általános vizsgálatok:

Fizikális vizsgálattal könnyen diagnosztizálható. Jellemző, hogy a scrotumon kékesen áttünik.(Gyakran trauma következtében kialakult haematomának gondolják.)

Célzott vizsgálatok:
Ha tapintással nehezen különíthető el a sérvtől, akkor érdemes egy pupillalámpával átvilágítani.A hydrocele átvilágítható, míg a sérv nem, bár ez a vizsgálat nem minden esetben megbízható.

Különösen fontos az elkülönítés 1 éves kor alatt, mert a hydrocelét ilyenkor hydrocele és a kizárt sérv elkülönítése.Az utóbbinál azért több általános panasz is van. ( fájdalom, nyugtalanság,hányás,)

Kezelés:
Ha a vízsérv másfél-két éves korig nem szívódik fel műtét indokolt. Egy éves kor alatt műtétet csak akkor végzünk, ha a hydrocele kifejezetten feszül és panaszt okoz.
A műtét:
A gyermekkori hydrocele műtéti megoldása eltér a felnőttkoritól. Gyermekkorban mindig lágyéktáji behatolásból tárjuk fel a funiculust
Komplikációk:
A műtét után a herezacskó beduzzadhat,recidíva kb. 1-2%-ban fordulhat elő.

#1 Dr.BauerBela

---

SKÁRLÁT UTÁNI HÁMLÁS A TALPAKON.

A NEM FELISMERT VAGY NEM KEZELT SKÁRLÁT, A TENYEREK ÉS TALPAK A KÉPEN LÁTHATÓ HÁMLÁSÁVAL JÁRHAT. #1 Dr.BauerBela

---

KISMAMA-BLOG-HASFÁJÓS CSECSEMŐ

-A HASFÁJÓS CSECSEMŐ

A csecsemő a sírásával jelzi, ha valami gondja-baja van. Eleinte fejtörést okoz a szülőnek, hogy mi lehet a sírás oka, egy idő múltán azonban elég biztosan eltalálja. Másképp sír ugyanis a kicsi, ha fáj valamije, mint amikor nem tud elaludni, vagy éppenséggel azt szeretné, hogy foglalkozzanak vele. Habár a felmérések során a csecsemőknek csupán a 10–30 százalékát találták hasfájósnak, olyan apróság még nem született, aki a hasa miatt sohasem zendített rá.

Ha korog a gyomrunk, vagy ha degeszre esszük magunkat, nekünk, felnőtteknek is kellemetlen érzésünk támad. Nem lehet tehát meglepődni azon, hogy hasonló ok miatt a csecsemő sem érez másképp. Csakhogy míg a felnőtt uralkodik magán, hiszen tudja, hogy evéssel az éhség csillapítható, egy kis várakozás után pedig a jóllakás miatt kidomborodó és feszülő has „megenyhül”, kellő tapasztalat híján a csecsemő nem ennyire belátó. Ô csak azt tudja, pontosabban érzi, hogy az éhségtől és a jóllakástól egyaránt hasfájása van, s ez ellen sürgősen tenni kell. Minthogy neki erre nincsen módja, sírással figyelmezteti a környezetében levőket arra, hogy cselekedjenek. Az esetek java részében a szülő orvosolni tudja a bajt, így orvosi tanácsra csak akkor szorul rá, ha a próbálkozása eredménytelen marad. Hasfájást ugyanis olyan betegségek is okozhatnak, amelyek kezelésre szorulnak.

Levegőnyelés, gázképződés
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók). A csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a csecsemőt, aki rendszeresen „levegősen” eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak), mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy a tovahaladásukat és a kiürülésüket elősegítsük. Minthogy a kiscsecsemő még nem tud forgolódni, erről a szülőnek kell gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátra vagy hasra fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb azonban, ha ez idő alatt a gyermek kézben van, nagyjából vízszintes testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit rázogatják is, az előmozdíthatja a gáznak a bélben való előrehaladását. Bevált módszer a hanyatt fekvő csecsemő hastájékának enyhe maszírozása, valamint az is, ha a lábait gyengéden többször a hasa felé nyomjuk vagy körözünk velük. A hasüregi nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a belekre, s megmozdítja a bennük elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban, hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén).
Allergia, felszívódási zavar
Amiről eddig szóltunk, az nem betegségre utal. A csecsemőnek azonban olyan hasfájást okozó bajai is lehetnek, amelyeket okvetlenül kezelni kell. Első helyen a gyomor-bél rendszeri fertőzéseket említjük meg, amelyek görcsös hasi fájdalmat idézhetnek elő.Minthogy ezekkel rendszerint kórházba kerül a gyermek, a hasfájás enyhítése, megszüntetése is az egészségügyi személyzet feladata. Baktériumos fertőzésekről lévén szó, természetesen antibiotikumot kap a csecsemő, s mihelyt a kórokozó megsemmisül, s ezzel a fertőzés megszűnik, a hasfájástól is megszabadul a kis beteg.
Étkezés utáni hasfájással és sírással reagálhat a csecsemő arra is, ha az étel valamelyik összetevőjére allergiás.

Éretlen idegrendszer
A tejjel kapcsolatban -a cukrot (a tejcukrot vagy laktózt), amely kémiailag két egyszerű cukorból (szőlőcukorból, azaz glükózból, valamint galaktózból) áll. Az enzimhiánnyal vagy -hibával születő gyermek már csecsemőkorában hasfájással (is) reagálhat arra, hogy a szervezete nem tud mit kezdeni a galaktózzal vagy magával a laktózzal. De hasonló a helyzet akkor is, amikor a liszt sikérjében levő egyik összetevő a bajkeltő tényező. Ez nemcsak a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elő, hanem haspuffadás, hasmenés és hasfájás is származhat belőle. Ilyenkor – miként a táplálkozási allergia és a felszívódási zavarok egyéb eseteiben is – az a megoldás, ha a csecsemő étrendjéből kihagyják a tünetet keltő anyagot.
Minthogy a hasfájós kiscsecsemők java része a gyakori sírást nem számítva teljesen egészséges, tehát rendesen eszik és gyarapszik, az ő bajukat több orvos is a központi idegrendszer éretlenségével hozza kapcsolatba. Emellett az szól, hogy a görcsös (kólikás) hasfájás és sírás már a születés után elkezdődhet, s három-négy hónapos kor után magától megszűnik. Ez idő alatt ugyanis az idegrendszernek a bélműködést is szabályozó része olyan fejlődésen megy át, amely elengedhetetlen a tápcsatorna szabályos mozgásához, következésképp a gyomor- és béltartalom rendes továbbításához. Addig azonban a sírás is súlyosbítja a bajt, mert a csecsemő emiatt is sok levegőt nyel, s ha azt nem büfögi fel, növeli a bélgáz mennyiségét, s fájdalmasabbá teszi a has feszülését.
Az a szülő jár el tehát a saját nyugalma érdekében is helyesen, aki minden lehetséges módon igyekszik megszüntetni a hasfájást és a sírást (e kettőnek az ördögi körét, hiszen – mint láttuk – a hasfájás sírást, a sírás pedig hasfájást idézhet elő).

#1 Dr.BauerBela

---