BŐVEBBEN A KÖRÖMGOMBÁRÓL

BŐVEBBEN A KÖRÖMGOMBÁROL

Ha a köröm  fertőzött, akkor megvastagszik, elszíneződik, sárgássá, belső anyaga morzsalékossá válik

Rövidleírás

A láb gombás fertőzése az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati panasz. Fonalas, penész vagy sarjadzó gombák okozhatják.

- Legtöbbször a lábujjak között, a talpon jelentkezik hámló, viszkető, hólyagos kiütések formájában.

-Súlyosabb esetekben átterjedhet a körmökre is, illetve feltűnhet a test egyéb hajlataiban, hónaljban, combtőnél is.

- Megelőzni egyszerűbb, a kezelése olykor igen hosszadalmas és a fertőzés hajlamos a kiújulásra. 

Előfordulás

 A lábgombásodás népbetegségnek számít, a statisztikák szerint a lakosság több mint fele, körülbelül 54 százaléka szenved valamilyen fokban ettől a kellemetlenségtől. Világszerte ismert, de különösen a mérsékelt és a meleg éghajlati övön egyre gyakoribb.

- Gyermek- és felnőtt közösségekben, sportolók között, közös zuhanyzók, uszodák látogatói, illetve egy-egy család tagjai között gyorsan terjed. 

Okok

A láb gombás fertőzésének okozója lehet fonalas gomba, penész-, illetve sarjadzó gomba.

-Ezek - többnyire az Epidermophyton és a Trichophyton fajták - a bőr felső, általában elhalt részein telepszenek meg, felületi fertőzést okozva a bőrt és az ún. függelékes szerveket (szőr, haj, köröm) betegítik meg.

-E fajok leggyakrabban a lábujjak közötti nedves területeken élnek és tenyésznek, és a fertőzött terület hámsérülései gyakran baktériumokkal is felülfertőződnek.

-A gombásodásra hajlamosít a gyenge immunrendszer, az immunszupresszáló kezelés.

A bőr- és a körömgombásodás egyike a civilizációs ártalmaknak, hiszen a múlt században terjedtek el a szorosan zárt, nem szellőző műanyagcipők, a műszálas harisnyák, zoknik, amelyek kedvező feltételeket, nedves, sötét, meleg életteret biztosítottak e gombafajoknak.

-Bizonyos betegségek is (cukorbetegség, AIDS), amelyek meggyengítik az immunrendszert, a XX. században váltak világméretűvé, és hozzájárult e fertőzés terjedéséhez a minden társadalmi réteg számára elérhető fürdőkultúra, a strandok, uszodák divatja is.

-A higiénés szokások megváltozása a sok jó mellett túlzásokat is hozott: a túl gyakori, lúgos tisztálkodó-szerekkel végzett fürdés, zuhanyozás meggyengíti a szervezet természetes védőrendszerét, kiszárítja a bőrt, az apró sérüléseken keresztül szabad utat engedve a fertőző gombák behatolásának, megtelepedésének. A gomba spórái által a fertőzés hamar továbberjed beteg környezetében. 

Tünetek

-A gombás fertőzés tünetei lehetnek egészen enyhék (kipirosodás, hámlás)

-vagy erősebbek: fájdalmas, viszkető kiütések, nedvedző, mélyen berepedt, baktériumokkal felülfertőzött sebek.

-Ha a köröm is fertőzött, akkor megvastagszik, elszíneződik, sárgássá, belső anyaga morzsalékossá válik.

- Ha a fertőzést sarjadzó gombák okozzák, akkor a fertőzés a körömágy felől indul, ha pedig fonalas gombák, akkor a köröm felső része felől sárgásan elszíneződik, megvastagodik.

                                                            A penészgombák sötét elszíneződést okoznak.

Gyakran a lábujjak közeiből a láb egyéb felületeire és a talpra is átterjed a fertőzés. A talpon száraz, pikkelyes hámlás, illetve gyulladt, vörös bőr formájában jelentkezik.

A láb- és körömgombásodás folyományaként ekcéma is kialakulhat, amely a kézre is átterjedhet.

 Igen gyakran a testhajlatokban, combtőnél, mell alatt, illetve a farvágásban alakul ki újabb gombás fertőzés.

-Ha bakteriális fertőzés is súlyosbítja, szövődményeként orbánc, bőrgennyedés, érgyulladás léphet fel. 

Diagnózis

A jellegzetes tünetek alapján a diagnózis felállításához elegendő a fizikális vizsgálat is: a 3., 4., 5. lábujj-közökben szabad szemmel, esetleg kézi nagyító használatával jól láthatók a felmaródások, berepedések, egyéb hámsérülések.

 Előfordulhat, hogy - például a kezelésre rosszul reagáló felülfertőzés esetén - a hámsérülések, illetve a megbetegedett köröm morzsalékos kaparékából, a célzott kezelés érdekében baktériumtenyésztés válik szükségessé.

Visszatérő, súlyos fertőzések esetén a bőrgyógyász laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázza a háttérben meghúzódó, hajlamosító tényezőket, egyéb, súlyosbító betegségeket, például allergiát, vérellátási zavart, cukorbetegséget.

Kezelés

A gombás fertőzések nagyobb része (az enyhébb esetek) a gyógyszertárakban vény nélkül kapható gombaellenes szerekkel (krémekkel, spray-kel, ecsetelő szerekkel, hintőporral) általában hatékonyan gyógyítható.

-Ezeket a tisztálkodás után gondosan szárazra törölt bőrfelületen naponta kétszer kell alkalmazni.

-A gyógyulást gyorsítja, ha a lábujjakat gézcsíkokkal elválasztják egymástól.

-A kezelés időtartama a fertőzés súlyosságától függ, de fontos tudnivaló, hogy a tünetek elmúlta után is legalább 8-10 napig alkalmazni kell a gombaellenes szereket, mivel, ha túl korán hagyják abba, a fertőzés könnyen kiújulhat.

- Súlyosabb esetben, ha a beteg állapota egy-két héten belül nem javul, bőrgyógyászhoz kell fordulni, aki radikálisabb gombaellenes szereket ír fel, és általában a külsőleg alkalmazott és a szájon át szedhető gombaellenes szerek kombinációját rendeli.

-Ha a panaszok hosszabb ideig fennállnak (pl. cukorbetegség esetén), célszerű a lábbelik rendszeres fertőtlenítése: erre a célra a formalin 10-20 százalékos oldatát ajánlják.

-                                               Ebből kéthetenként egy kis vattadarabra öntve kell a cipőbe tenni, és lehetőleg egy napon át benne hagyni. Fontos: a cipőket a formalinos fertőtlenítés után legalább 2 napig szabad levegőn szellőztetni kell!

Ha a fertőzés már a körömre is kiterjed, nem várható gyors gyógyulás: a megbetegedett köröm csak az új növekedésének ütemében tehető gombamentessé, akár 7-8 hónapig is eltarthat, míg "kicserélődik". A szájon át szedhető gyógyszerek egy részét nem kell addig szedni, amíg a teljes lenövés meg nem történik, mert a megfelelő dózis bevétele után még hosszabb ideig hatnak. 

Megelőzés

A lábhigiéné megőrzésének legfontosabb mozzanata a naponkénti lábmosás, ami után gondosan szárazra kell törölni a lábujjak közeit is. Jó, ha a nedves lábat törlés után még hajszárítóval is megszárítjuk

-.Segít a gombás fertőzés megelőzésében a természetes alapanyagokból (gyapjú, pamut) készült, jó nedvszívó képességű zokni, a jól szellőző, jól karbantartott bőrcipő a műszálas zokni, illetve a hamar befülledő műanyag lábbelik helyett.

-Az óvintézkedésekhez tartozik fürdőkben, strandon, közös zuhanyzókban mezítlábasság helyett a saját műanyag papucs használata.

                                                A családok közösen használt törölközőit, ágyneműit, körömvágó ollóit, stb. fertőtleníteni kell: a textíliák magas hőmérsékletű, lehetőleg főzőmosással, az egyéb eszközök pedig hypos (hypo-klóros sav oldatos) lemosással fertőtleníthetők.

Itt említendő meg, hogy használt lábbellit vagy akár közeli családtag cipőjét sem célszerű viselni.

          A szőnyegpadló és a vendégpapucs ugyancsak jó közvetítője lehet a lábgombának.

A megelőzéshez tartozik, hogy a száraz bőrűek a hámsérülések megelőzésére használjanak hidratáló, illetve zsíros krémet.

http://asoka-koromgomba.blogsp #1 Dr.BauerBela

---

RITKA BETEGSÉG-AZ ALBINIZMUS

Albinizmus – a tirozináz enzim hiányán vagy működési zavarán alapuló, öröklődő melaninképzési zavar.

A bőrön kívül kiterjed a hajszálakra és a szem pigmentanyagára is.

A melanociták normális számban vannak jelen, de melanint nem termelnek, a bőr, szőrszálak és a hajszálak fehérek, az írisz a vérerek miatt vörös színű.

Az ilyen egyének a védő pigmentanyag hiánya miatt kifejezetten fényérzékenyek, a bőr korán öregszik.

 A SZEM IRISZE AZ ÁTTETSZŐ  VÉREREK  MIATT VÖRÖS SZINÜ

#1 Dr.BauerBela

---

A dobhártya bemetszése (paracentézis)

 A DOBHÁRTYA BEMETSZÉSÉNEK SEMATIKUS ABRÁZOLÁSA

A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. Külső-, közép- és belsőfülre tagolható. A középfül a dobüregből, a fülkürtből és a csecsnyúlványból áll. A középfül a hallójárat végén a dobhártyával kezdődik, ez a dobüregnek a hártyás fala.

Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

A fül a hallás és az egyensúlyozás szerve. Külső-, közép- és belsőfülre tagolható. A középfül a dobüregből, a fülkürtből és a csecsnyúlványból áll. A középfül a hallójárat végén a dobhártyával kezdődik, ez a dobüregnek a hártyás fala. A dobhártya 0,7 cm² felületű, tölcsérszerűen befelé húzódott, gyöngyházfényű, enyhén ovális képlet. A dobüreg légtartó, téglalap alakú üreg, amelyet nyálkahártya bélel, és benne helyezkednek el a hallócsontocskák, és az azokat rögzítő inak és izmok. A középfül a fülkürtön keresztül az orrgarattal áll összeköttetésben. A fülkürt kb. 4 cm hosszú cső, amely a dobüregbe nyílik. A középfül a hang továbbításában játszik szerepet. A középfül és a hangvezető rendszer normális működésének alapvető feltétele a fülkürt kielégítő funkciója. A fülkürt normális állapotában zárt, azonban nyeléskor, ásításkor megnyílik.Élettani szerepe a dobüreg szellőzésének biztosítása.
A dobhártya állapotából (színe, állása) következtetni lehet a középfülben uralkodó légnyomásviszonyokra, illetve a középfül gyulladásos betegségeire.

A beavatkozás indikációi (a beavatkozás elvégzését indokoló tényezők)

A középfülgyulladás a csecsemők és a kisgyermekek megbetegedése de felnőttkorban is előfordulhat.

-Kiváltó októl függően hurutos vagy gennyes típust különíthetünk el. Mindkét esetben szerepet játszik a fülkürt rossz működése, a gennyes fertőzés, illetve a szervezet védekezőképességének csökkenése.

Krónikus, savós középfülgyulladás:

Krónikus, savós középfülgyulladás esetében a fülkürt tartós funkciózavara áll fent, amelynek okai lehetnek:

• gyermekeknél az orrmandula túltengése, illetve gyulladása,
• orr és melléküregek (leggyakrabban az arcüreg illetve rostasejtek) gyulladása,
• felnőtt korban orrsövényferdülés, az alsó orrkagyló túltengése,
• az orr és melléküregek polipos megbetegedése,
• orr és melléküregek, valamint orrgarati megbetegedések (pl. jó és rosszindulatú daganatok),
• farkastorok és egyéb elváltozások,
• ételallergia, szénanátha.

Ezekben az esetekben tartós halláscsökkenés, fülzúgás, teltség érzés a fő panasz, a gyermekek figyelmetlenek. A dobüregi nyomás vizsgálatának eredménye jellegzetes a betegségre.
A dobhártya behúzódott, gyakran a dobüregben a savós váladék mutatható ki. Ha a savóképződés hosszú ideig áll fenn, tartós halláscsökkenés alakulhat ki. Amennyiben a fülkürtön keresztül nem tudjuk megoldani a dobüreg szellőzését, a dobhártya átszúrását el kell végezni.

Akut gennyes középfülgyulladás

Leggyakrabban gennykeltő baktériumok okozzák, de kialakulásában szerepet játszik a fülkürt rossz működése, illetve az ellenálló képesség csökkenése.

- A panaszok általában nátha, orrmelléküreg-gyulladás, felsőlégúti fertőzés kapcsán alakulnak ki.
A tünetek klasszikusak, erős fülfájdalom, láz, rossz közérzet, étvágytalanság, hányás.

                                                 A dobhártya piros, elődomborodó, a képletek nem ismerhetők fel. A csecsemők a fülükhöz kapkodnak, sírnak, hasmenésük lehet.
A dobüregben termelődött gennyes váladék miatt a dobhártya elődomborodik, elvékonyodik, végül a nagy nyomásnak kitett helyen a dobhártya átszakad, gennyes fülfolyás alakul ki. A fájdalom a fülfolyás előtti időszakban a legerősebb.
Lehetőleg még a spontán átszakadása előtt a dobhártya felszúrását el kell végezni.

A dobhártya átmetszése indokolt, hogy

• a gyógyulás gyors és teljes értékű legyen
• spontán átszakadás esetében a dobhártya elhalása miatt maradandó lyuk maradhat vissza
• szövődmény alakulhat ki
• a spontán átszakadás mellett is néha indokolt a dobhártya átszúrása, mert a váladék nem tud teljesen, maradéktalanul kiürülni.

Egyéb kezelési lehetőségek

Krónikus, savós középfülgyulladás kezelésénél elsődleges a kiváltó ok megszüntetése:

• orrmandula eltávolítás, arcüreg kiöblítés, orrsövény műtét, alsó orrkagyló kisebbítés stb.
• fontos a fülkürt átjárhatóságának biztosítása, a dobüreg szellőztetése.
• orrnyálkahártya lohasztása, orrcseppek alkalmazása, melegítés (Sollux, infralámpázás),
• gyulladáscsökkentők alkalmazása.

Abban az esetben, ha a fülkürtön keresztül a dobüreg szellőzését nem tudjuk helyreállítani és az egyszerű dobhártyafelszúrás sem vezet eredményre, akkor dobüregi tubus (Grommet) behelyezése javasolt. Ilyenkor általános érzéstelenítésben megfelelő anyagból készült, megfelelő alakú steril dobüregi tubust helyezünk a dobhártya elülső-alsó részébe, annak bemetszése után. Bizonyos idő után a tubus általában kilökődik. Ha közben a tubafunkció, nyomásviszonyok helyreállnak, nincs további teendő, a nyílás spontán záródik. Amennyiben a dobüregi gyulladás meggyógyul, a dobüregi tubust mikroszkóp alatt 8-12 hét után eltávolítjuk.

Gennyes, akut középfülgyulladás egyéb kezelése

Általános állapottól függően gyulladáscsökkentő, illetve antibiotikum adása javasolt.
Fontos, hogy kellő ideig és megfelelő adagban adjuk az antibiotikumot, mert az elégtelen antibiotikus kezelés elfedheti a tüneteket. Antibiotikum mellett a nyálkahártya lohasztása, orrcsepp használata, melegítés javasolt.

 A beavatkozás menete, rövid leírása

A dobhártya átmetszésének célja:

• a dobüregben kórosan termelődött váladék kiürülésének elősegítése,
• a dobhártya feszülésének megszüntetése,
• a gyógyulás elősegítése,
• a fájdalom csökkentése.

                                                                                    A dobhártya átmetszését operációs mikroszkóp alatt, helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végezzük.
A dobhártyát az elülső alsó részén, apró sarlós kés segítségével metsszük be.
A metszésvonal a dobhártyaszegélyt nem érheti, azzal érintőlegesnek kell lennie, valamint elég tágnak ahhoz, hogy a nagy mennyiségű, sűrű váladékot szívóval el tudjuk távolítani. Fontos, hogy széles legyen a feltárás, hogy ne záródjon be a gyógyulás előtt.
Savós középfül gyulladásnál a krónikus fülkürthurutot fenntartó elváltozásokat meg kell szüntetni, e miatt gyakran a dobhártya felszúrásával egyidőben az orrmandulákat is eltávolítjuk, és ha indokolt, az arcüreg öblítését is elvégezzük.
Akut gennyes középfülgyulladásnál a fájdalom nagyon gyakran este, éjszaka jelentkezik, ilyenkor a felszúrást általában helyi érzéstelenítésben végezzük el. Az érzéstelenítést a hallójárat mélyébe, a dobhártya elé helyezett érzéstelenítővel átitatott vattával végezzük. Az érzéstelenítésre Bonain oldatot vagy érzéstelenítő sprayt használunk. (1. ábra)

Az érzéstelenítés lehetőségei, veszélyei

A tervezett beavatkozást gyermekkorban altatásban végezzük., gyakran a megnagyobbodott orrmandula eltávolításával együtt. Az altatás veszélyeiről külön tájékoztatót adunk. Felnőtt korban általában helyi érzéstelenítést alkalmazunk. A helyi érzéstelenítők érösszehúzó hatása miatt általános mellékhatások jelentkezhetnek:

• allergiás reakció (duzzanatok, viszketés, vérkeringési rendszer reakciója, shock),
• idegrendszeri mellékhatások (nyugtalanság, görcsök, légzészavar),
• a vérnyomás emelkedése vagy csökkenése, szívritmuszavarok.

A dobhártya átszúrás lehetséges mellékhatásai, veszélyei, szövődményei

a) Tipikus jelenségek a beavatkozás során:

• az átszúrás után változó időtartamú, gennyes-véres-savós váladékozás jellemző,
• a dobhártya átszúrás a megfelelő érzéstelenítés mellett fájdalmatlan, de a hirtelen létrejött nyomáskiegyenlítődés miatt a fájdalom rövid ideig fokozódhat,
• helyi érzéstelenítés mellett, rövid idejű éles fájdalom előfordulhat.

b) Ritkán előforduló jelenségek:

• a rossz helyen végzett szúrás maradandó halláscsökkenést okozhat (kimozdíthatjuk a hallócsontot) a magától kilökődő dobüregi tubus helyén néha lyuk marad vissza, esetleg kis folt, ami halláscsökkenést okozhat, a perforáción keresztül fertőződhet a középfül. Maradandó perforáció esetén dobhártyaplasztika válhat szükségessé,
• a dobüregi tubus a dobüregbe eshet,
• a gyerek elrántja a fejét, a hallójáratba szúrhatunk, vérzés alakulhat ki,
• a savós középfülgyulladás felülfertőződhet, gennyes középfülgyulladás alakulhat ki.

c) Nagyon ritkán előforduló jelenségek:

• a hallócsontláncolatból az utolsó csontot kimozdíthatjuk, a gyulladás a belsőfülre terjedhet (szédülés, hányás, halláskiesést okozhat),
• anatómiai rendellenesség, daganat esetén súlyos, esetleg életveszélyes vérzés léphet föl.

Beavatkozás utáni időszak fontosabb teendői (amire figyelni kell)

A beavatkozás után a fület víz nem érheti. Amíg fülfolyás van, a hallójáratba vattát kell helyezni, illetve azt rendszeresen cserélni. Úszás, fürdőzés tilos. Rendszeres mikroszkópos fülészeti ellenőrzés javasolt. A fület csak akkor érheti víz, ha a betegség gyógyult, a nyílás bezáródott. A dobüregi tubus behelyezése után amíg az a fülben van, víz, szennyezett levegő nem érheti.

A gyógyulás várható időtartama és megítélése

A savós középfülgyulladás a tubafunkció helyreállítása, és a dobhártya átszúrása után maradéktalanul gyógyul. A teljes gyógyulás általában 10 nap. Egyes esetekben a savós középfülgyulladás kiújulhat és/vagy a helyes kezelés ellenére továbbra is fennállhat. Gennyes középfülgyulladásnál a várható gyógyulás időtartama a kísérő megbetegedésektől függően 1–2 hét.

A beavatkozás elhagyásának várható következményei

A dobüregben huzamosabb ideig tartózkodó savós váladék besűrűsödik, kocsonyássá válik, szervül, végül az egész dobhártya és a hallócsonláncolat fixálódik.

                                                                                                                                                                                                            Maradandó halláscsökkenés alakulhat ki.
                                        Gennyes középfülgyulladásnál a gennyes váladék a gyulladt dobhártyát elődomborítja, nyomja, és a leggyengébb helyen átszakítja.
Spontán átszakadás után maradandó dobhártya perforáció alakulhat ki.

-                                               Gennyes fertőzés esetében, főleg gyermekeknél a csecsnyúlványra is ráterjedhet a gyulladás, és szövődményes középfülgyulladás alakulhat ki.
A középfülgyulladás ráterjedhet a középfül sejtrendszerére, és annak gyulladása alakulhat ki. Abban az esetben, ha a genynyes gyulladás a dobüregből a középfül körüli képletekre terjed rá, szövődményeket okozhat:

• környéki arcideg károsodás, mely az arc mimikai izmainak bénulását okozza,
• belsőfül gyulladás, mely szédülést és süketséget okozhat,
• a középfülben elhelyezkedő kanyargós agyi véna gyulladása, göbösödése,
• agyhártya környékén elhelyezkedő tályog,
• diffúz agyhártyagyulladás, agytályog.

http://www.orl.h

#1 Dr.BauerBela

---

RITKA BETEGSÉG-AZ ÖRÖKLETES KORAI ÖREGSÉG

Örökletes korai öregedés

 Egy tizenéves beteg korai ráncai


 Egy örökletes betegség – 2 ezer körülire teszik a világszerte ismert esetek számát – már gyermekkorban az arc látványos „korai öregedését” okozza.
Az ezzel járó megbélyegzés mellett számos egyéb elváltozással és betegséggel kell együtt élniük a zsírszövetek genetikai hátterű rendellenességével született betegeknek.
- Nemrég számolt be egy ilyen esetről a New York Post. Egy tizenhároméves angol lány egy középkorú nő benyomását keltik: a veleszületett lipodystrophia, azaz zsíreloszlási zavar miatt testének zsírszövetei nem fejlődtek egészségesen, s emiatt arcán a bőre a hasonló korú lányokétól eltérően száraz és ráncos.
-A betegség legjellemzőbb tünetei már újszülöttkorban, vagy fiatal csecsemőkorban jelentkeznek: ezek közül csak az egyik
- a például az arcon és végtagokon látható zsírfogyatkozás; emellett lényeges az egyes belső szervek zsírszöveteinek megváltozott struktúrája, mennyisége.
- Számos egyéb tünet kíséri a betegséget, ilyenek lehetnek többek közt az idővel kialakuló különböző mozgásszervi, szív- és májproblémák, vagy éppen a cukorbetegség, emellett a betegek sok esetben testileg vagy mentálisan fejletlenebbek az átlagnál.
A korai öregedés  nem gyógyítható, ezzel párhuzamosan pedig súlyos esetekben a járulékosan fellépő betegségek miatt folyamatos kezelésre szorulnak a páciensek – a betegség előrehaladottságától és súlyosságától függően bőrgyógyászati, pszichés és kardiológiai problémáktól kezdve ortopédiai vagy neurológiai panaszok is felléphetnek. 

#1 Dr.BauerBela

---

GYERMEKKORI HALLÁSVIZSGÁLAT

GYERMEKKORI HALLÁSVIZSGÁLAT

A szülők és a pedagógusok számára különösen fontos felismerni azt, ha egy gyermek viselkedésének hátterében halláskárosodás áll.

-A halláscsökkenés megnehezíti a gyermek kommunikációját, előfordulhat, hogy nem érti a szülő kéréseit, utasításait, így szófogadatlan gyermek benyomását kelti.

Az újszülöttek hallásvizsgálata vezető egészségügyi intézményekben egyre jobban megszervezett.
- Az újszülötteket otoakusztikus emissziós módszerrel, ill. bizonyos helyeken hagyományos módszerekkel kötelező szűrni. Itt már a legtöbb esetben kiderül, hogy az újszülötteknél van-e valamilyen halláskárosodás és amennyiben ilyet találnak, további részletes audiológiai vizsgálaton esnek át a károsodottak.

Mindemellett, ha valamilyen oknál fogva a csecsemőknél a szülők halláskárosodásra utaló jeleket találnak, a hazai fül-orr-gégészeti osztályokon a legtöbb helyen megvannak azok a lehetőségek, hogy a részletes hallásra vonatkozó vizsgálatokat elvégezzék.

Amennyiben a gyerekeknek mégis beszédfejlődési zavara alakulna ki, mindenképpen szükséges és érdemes a halláscsökkenéssel kapcsolatos vizsgálatokat elvégezni, mert előfordulhatnak olyan pszichés fejlődési zavarok (autizmus), melyek nem a hallásra, hanem egyéb más, a beszédfejlődés kialakulására hatással lehetnek.

Óvodáskorban már rendszerint kiderülnek a halláscsökkenés, ill. a beszédfejlődés zavarai, ezért ilyenkor csak nagyon elhanyagolt esetekben szükséges a hallásvizsgálat.
 Ez elsősorban a belsőfül, ill. magasabb agyi centrumok károsodását jelenti.
 Az aktuálisan, az elsősorban orrmandula túltengéssel kapcsolatos vezetéses típusú halláscsökkenések (tuba funkciós zavarok) kiszűrését mindenképpen érdemes elvégezni, hiszen előfordulhat, hogy a szülők tévesen ítélik meg a halláscsökkenést és figyelmetlenségnek, esetleg a gyermek viselkedési zavarainak ítélik meg.

Ritka esetben előfordulhat az, hogy a szülők csak iskolaérett korban figyelnek föl a fent említett tünetekre. Ilyenkor feltétlenül érdemes audiológiai vizsgálatot végezni..
 A szakszerü pontos diagnózis,speciális audiológus szakember, ill. jól felkészült audiológiai centrumok feladata.

Iskoláskorban már a gyermek kommunikatív, ezért jól kooperáló gyermekeknél elvégezhető az un. küszöbvizsgálat, ill. az objektív hallásvizsgálatok bizonyos része. Amennyiben a gyermek nem kooperál megfelelően, lehetőség van játék audiometriával eldönteni a halláscsökkenés fennállását.
A gyermekek halláscsökkenését jelezheti a gyermek figyelmetlensége, nem figyel a szülők kérdéseire, kéréseire, nyitott szájjal alszik, ún. „bamba" arckifejezése van. Beszédkészség és beszédérthetőség zavarai is jelentkezhetnek, esetleg gyakran van középfül-gyulladása, illetve orrmelléküreg-gyulladása.
-Ezek az esetleg mellékesnek tűnő tünetek felhívhatják a figyelmet a halláscsökkenésre
. http://www.csaladinet.hu
 

#1 Dr.BauerBela

---

PSZICHOLÓGIAI RENDELLENESSÉGEK GYERMEKKORBAN

Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban


I. Az alvás zavarai


Az érést, fejlődést kísérő alvászavarok

- újszülött a nap 90 % alvás,
- néhány hét múlva érdeklődés a külvilág iránt ? első alvászavarok

Inverz-alvás (csecsemőknél)

- tünetek : nappal sokat és nyugodtan, éjszaka keveset és nyugtalanul alszik,
- nem betegség, oka ? homeosztatikus egyensúly nappal alvással védekezik a sok         inger ellen, éjszaka ingerkeresővé válik,
- később, óvodáskorban az alvás napi 12-13 órára csökken,
- szeparációs félelmek (egyedüllét, sötét)
- megoldás : esti mese, szőrös állatkák (szülő-pótlék), a gyermek ágya mellé ülés.

- éjszakai átvonulás a szülő mellé  nem magatartási zavar 3-6/7 éves korig gyakori,
- megoldás : matrac (ágy) a szülők ágya mellék, kézfogás elalvásnál.

Alvajárás

- tünetek : álmai helyett tevékenykedik,
- 4-5 éves kortól már előfordul,
- oka : genetikai hajlam, vizelési inger, pszichológia hatások,
- 18-20 éves korra tünetmentesek lesznek.


2. Szorongásos zavarok

Inszomnia (krónikus álmatlanság)

- tünetek : a gyermek rendszeresen képtelen elaludni, akár hajnalig is ébren fekszik
az ágyában,
- ha csecsemőkori akkor gyakran ? középfülgyulladás az okozója,
- óvodás korban ? napközbeni stressz, lelki konfliktusok, esetleg a bepisilés miatti
            büntetéstől való félelem,
- megoldás : éjszakai szülői gondoskodás, súlyosabb esetben pszichológiai kezelés,

Éjszakai felriadás (pavor nocturnus) gyakran összekeverik a lidérces álommal !

- három megfigyelendő tényező : 1. az ébredés időpontja (általában még éjfél előtt), álomkép beszámoló (pavornál nincs álomkép), 3. drámai tünetek  hirtelen felülés,
tágra nyílt szemek, felgyorsult légzés, verejtékezés, remegés, hangos sikoltozás),
- a roham általában 10-15 percig tart,
- a gyermek másnap nem emlékszik semmire,
- oka : genetikai hajlam,
- gyakran a két tünet (alvajárás+éjszakai felriadás) együtt jelentkezik,
- megoldás : pavor - orrmandula-műtét ? ha a tüneteket légzészavar okozza, korai         lefekvés,
- kerülni kell az olyan du. és az esti tevékenységeket melyek kifáradást okoznak, ébresztéses technika.

Lidérces álmok

- általában hajnal felé jelennek meg,
- óvodáskorban jelenik meg,
- oka : szeparációtól való félelem,
- megoldás : esti mese, beszélgetés.


II. A táplálkozás zavarai
(orális szakasz : az élvezetek fő forrása a száj)


Gyarapodási kudarc (failure to thrive)

- csecsemőkorban ? gyarapodási kudarc a csecsemő súlya hetek múlva sem növekszik,
- két formája :

 1. a csecsemő nem fogad el táplálékot az anyjától,
2. kóros bukás v. pszichogén hányás – a táplálékot emésztetlenül
            öklendezi vissza.
- oka : az anya-gyermek kapcsolat hiányosságai, a külső ingerek fájdalmasak ezért a csecsemő befelé fordul ? öningerlés,
- következmények : én-fejlődés torzulása, fejlődéskésés.

Obezitás (kóros gyermekkori elhízás)

- ha a gyermek súlya legalább 40 %-kal meghaladja az életkorához és    testmagasságához előírt ideális testsúlyt,
- oka : genetikai hajlam,
- az obezitás három kategóriája ? normális, fejlődési és reaktív kövérség,
- normális : ha az elhízásnak nincs sem egészségügyi, sem pszichológiai oka,      egyszerűen a gyermek túlságosan sokat eszik mert a családjában ez a szokás,
- fejlődési : családi problémák ? a szülők közötti tartós feszültség hatása, pl.: válás       esetén, az anya részéről túlgondozás lép fel, később a gyermek stresszhelyzetben, flusztrált állapotban is csak az evésre tud gondolni ? lelki     kielégülés eszköze.
- reaktív : súlyos emocionális stressz ? szülő halála, kistestvér születése, a táplálkozás az önnyugtatás, önvigasztalás eszközévé válik.
- serdülőkori elhízás (főleg lányoknál) : nem identitás problémája ? a kislány fél a szexualitástól, terhességtől ezért csökkenti vonzerejét.
- kísérletek az 1970-es években : a gyermek túlsúlya erősen függ a szülők testsúlyától, ha mindkét szülő normális testalkatú akkor a gyermek obezitas 7 %, ha az egyik szülő
kövér akkor 40 %, ha mindkettő akkor 80 %.
- következményei : önértékelési zavarok, szociális és szexuális zavarok, magányosság.

Anorexia nervosa

- tünetek : legalább 25 %-os testsúlycsökkenés, 1. a gyermek folyton attól retteg,     hogy elhízik,

2. kövérnek érzi magát akkor is, mikor egészségtelenül sovány ?
testképzavar,

 3. elutasítja a „hízás” gondolatát,

 4. a súlyvesztést semmilyen fizikai betegség nem indokolja. Egyéb : kiálló bordák,       pipaszár lábak, beesett arc stb.
- az anorexia általában 12 és 17 éves korban jelentkezik, 90 %-ban lányoknál,
- érdekesség : azoknál a népeknél ahol minden falat kincs, ott ismeretlen az anorexia !
- az anorexiások túlbecsülik méreteiket ? torz, hibás testképzavar,
- amenorrhea  menstruációs ciklusok szünetelése,
- a mell és a csípő elveszti nőies formáját ill. ki sem alakulnak,
- okai : a gyermek elutasítja a felnőttes (szexuális) életformát és a fejlődés legkorábbi szintjére az orális (=az élvezetek fő forrása a száj) szintre süllyed vissza. Anna Freud – az evéshez kapcsolódó zavaró szexuális gondolatok elől az evés elutasításához menekül ? pszichoanalitikus teória,
- a gyermek autonómia törekvései ? sztrájk = elutasítja az evést, az elutasítás az anyjával szembeni ellenállást jelképezi, utolsó kísérlet önmaga meghatározására ? pszichodinamikai elmélet.
- a hosszú éhezést gyakran bulimiás rohamok váltják fel, a gyermek hirtelen falni kezd, mindent magába töm, a rettenetes falás után öningerléses hányás produkál, a bulimia az anorexia kísérő tünete,
- az anoreixások fele felnőtt korban is evési problémákkal küzd,
- megoldás : gyógyszeres kezelés, intravénás táplálás, másodlagos anorexiánál antidepresszáns + pszichoterápia.
- viselkedés terápiás irányzat : fontos a megerősítés, jutalmazás,
- dinamikus pszich. irányzat : családterápia különböző módszerei (belső, rejtett feszültségek feltárása ill. feloldása.)


III. A kiválasztás zavarai


- 2-3 év ? orális szakasz (=a vizelésben-székelésben szerepet játszó simaizmok feletti
kontroll megszerzése a cél) fő örömforrás ? a kiválasztás és a visszatartás. Ennek az
életszakasznak fő feladata a szobatisztaság.
- jellemző a fixáció, regresszió,
- általános tünetek : soványság, székrekedés, túlkompenzálja saját karaktervonásait,
- a szobatisztaságra szoktatást másfél éves kor körül lehet elkezdeni, (előbb nem !!!)
- ne legyen kényszer, megszégyenítés,
- szobatisztaság : a szándékos visszatartás képessége,
- nézetek : pszichoanalitikus irányzat ? nem adja azt, ami az övé,
            dinamikus irányzat ? kapni+adni+megtartani.


Enurézis (bevizelés)

- megkülönböztetjük a nappalit (enurézis diurna) és az éjszakait (enurézis nocturna)
valamint primer- és a szekunder (=ha legalább 6. hónapig volt szobatiszta.) enurézist
- tünet : ha a gyermek öt évesen - nappal v. éjszaka – legalább hetente egyszer bepisil,
általában kétszer annyi a fiú, mint a lány,
- okai : egészségügyi problémák (vese és húgyvezeték akut és krónikus problémái,
allergia, diabetesz, sarlósejt-anémia stb.)
- pszichoanalitikus irányzat ? nemi identitás zavar, anális regresszió (a szülők felé való ,elfojtott indulat kifejezése) csak a szekundernél igaz, is testvér születésekor szerepirigység is közrejátszhat,
primer ? örökletes zavar, ha mindkét szülő enuretikus volt akkor 77 % a gyermek is az lesz, ha csak az egyik szülő akkor 44 %, + a szülők hibás szoktatási módszere.
- megoldás : viselkedésterápiák, ébresztéses technikák = a panaszok gyorsan
megszüntethetők, de a visszaesés aránya magas, ilyenkor terheléssel (=este több folyadék- fogyasztás) meg kell ismételni, hólyagtréning,
- serdülőkorra az enurétikus gyermekek 50 %-a spontán (kezelés nélkül is) meggyógyul.

Enkoprézis (széklettartási zavar)

- megkülönböztetünk primer és szekunder enkoprézist, (mindig nappal fordul elő)
- három formája :

1. manipulatív szennyezés (=szülő iránti bosszú, figyelem felkeltés),
2. krónikus hasmenés v. diaré (sztresszhelyzetekre reagál így), 3. krónikus székrekedés később bélelzáródáshoz is vezethet.
- oka : szeretethiány, szülői szeretet elvesztésétől való félelem,
- megoldás : rajz, festés, játékterápia, családterápia, viselkedés-lélektan relaxációs technika (a krónikus hasmenésre), a krónikus székrekedésre + orvosi kezelés is szükséges. (hashajtók, étrend megállapítása.


IV. Ritmikus, motoros rendellenességek


Az ujjszopás

- az ujjszopás az élet első 18-20 hónapjától másfél éves korig normális jelenség,
- később az ujjszopás szélsőséges helyzetekre korlátozódik pl.: betegség, lefekvéskor
=nyugalmi állapot megteremtése,
- nem kóros viselkedésmód, nincs semmilyen káros következménye, később magától
abbahagyja.

Az önringatás

- tünetek/formái : a fej lengetése, karok szárnyszerű csapkodása, haj tépése,           önringatás.
- első hónapokban kezdődik, 6 hónapos kor táján a leggyakoribb, később fokozatosan csökken, 1 éves kor körül eltűnnek, ha nem ? mentális zavarok – autizmus, értelmi fogyatékosság tüneteiként jelentkeznek.
- oka : izoláció, a gyermek kóros visszahúzódása, belső+külső környezet viszonya,
- az ujjszopás és az önringatás gyakran együtt jelentkezik ? örömforrás, önnyugtatás.
- nem kóros- és rendellenes viselkedés.

Tic

- a tic a vázizomzat izomcsoportjának cél és szándék nélküli mozgása a test egy v. több részén,
- a tünet rendszertelen időközönként jelentkezik (alvás közben sosem),
- három típusa : 1. enyhe, átmeneti tic ? 2 éves kor után jelentkezik de 15 éves kor előtt, leggyakoribb a szemhéj tic - egy v. mindkét szem hirtelen összerándul, 2. krónikus tic ?
a fenti tünet a szemhéjon v. a test más területén 1 évnél hosszabb ideig fennmarad, 3. La Tourette-szindróma ? a rándulások a felsőtesten v. a fejen pl.: alsó-és felsőajkon jelentkezik melyhez vokális tic (=a szövegkörnyezethez nem tartozó önkéntelenül kiejtett szavak) is társul.
- vokális tic három formája : 1. echolália = mások utolsó szavának megismétlése, 2. paliláia = a saját utolsó szó ismétlése, 3. echokinesis = mások mozdulatának utánzása. Az esetek 60 %- ban koprolália = trágár szavak, obszcén kifejezések tudattalan (nem szándékos) mondása. - -
- oka : pszichoanalitikus irányzat ? elfojtott, tudattalan konfliktusok (Margaret Mahler)
pszichogén feltételezések ? környezeti hatásokra fellépő rendellenesség, a szigorú
szociális normák megszegése, egyes betegségeknél ? agyvérzés után magához térő beteg első, afáziás nyelvi megnyilvánulás obszcén kifejezés,
napjainkban idegrendszeri sérülés miatt genetika tényezők,
- 3 x annyi a tices fiú mint a lány,
- megoldás : az enyhe spontán gyógyul, krónikus ?viselkedésterápia, gyógyszeres
kezelés, negatív gyakorlás = naponta meghatározott ideig ticeljen (1932-től), haloperidol
(neueoleotikum), Tourette-szindróma végigkíséri az egész életet.
- amfetamin mellékhatásaként Tourette-szindróma jöhet létre !


V. A nemi szerep és a nemi identitás zavarai


A biológiai nem vállalása

- fontos az óvodáskor ? fiús és lányos viselkedésminták kialakulása,
- fiúknál ütközés, lányoknál verbalitás,
- a lányok személy-, a fiúk tárgyorientáltak ? gyermekrajzok, játékszerválasztás,
- Erik H. Erikson ? behatoló (fiúk) és befogadó (lányok) magatartás,
- nemi szervek felfedezése, ha bűntudatok okozunk nekik (vagy az óvónő) amiért a nemi szervéhez nyúl, akkor serdülő és felnőttkori szex. gátlások (frigiditás) sőt szex.
aberrációk alakulhatnak ki.
- pszichoanalitkus elmélet ? fallikus szakasz (fallosz görög szó ? pénisz, hímvessző)
fiúknál Ödipusz-konfliktus, lányoknál Elektra-konfliktus utána identifikáció ?
azonosulás a saját nemű szülővel. (Sigmund Freud)
).


És akik nem vállalják...

- a nemi identitás súlyos zavara ha az egyén pszichológia neme (amellyel azonosul) nem egyezik meg biológiai nemével (fiúknál gyakrabban fordul elő), két formája : a transz- szexualitás és a transzvesztitizmus.
- oka : transz-szexuálisoknál (járásában, mozdulataiban megvannak a nőies vonások,
kecsesség gyermekkori problémák ? feminin=lányos viselkedés, hiányzik a megfelelő
nemű modell, transzvesztitizmus (a férfi női ruhába öltözködik)
- alapvető különbség : a transzvesztiták számára erotikus izgalmat jelent a női ruha viselése,
még a transz-szexuálisoknál ez természetes dolog.
- irányzatok + megoldások : pszichoanalitikus ? pszichoterápia (eredménytelen), John Hopkins Egyetem Nemi Identitás Klinika ? sebészi beavatkozással próbálja megoldani a kérdést.

VI. Pszichoszomatikus zavarok


- pszichoszomatizmus : test + lélek, fizikai + lelki jelenségek,
- a beteg lelki konfliktusának megfelelő fizikai tünetet választ magának pl.: az elfojtott urbációs vágy testi megjelenítése az enurézis.
- ingerspecifitás elmélet : a beteg valamelyik szerve v. szervrendszere az átlagosnál
érzékenyebb, így a külvilágból érkező stresszre élénkebben reagál,
- pszichoanalízis elmélet : a tünetválasztást” összekapcsolja a konfliktus természetével és a személyiség típusával is,
- modern-elmélet : a fizikai elváltozás nem egy konkrét lelki konfliktus közvetlen tünete,
hanem különböző stresszhatásoktól megviselt szerv funkcionális zavara,
 magas vérnyomás és egyéb szív-érrendszeri betegségek, tünetek : agresszió, gyorsan, kapkodva esznek, beszélnek, járásuk sietős, türelmetlen. Nem szeretnek várakozni (flusztrálva érzik magukat), teljesítményüket szigorú mércével mérik, állandóan nyomás alatt állnak és ez végül a szív megbetegedéséhez vezet.
- gyermekkori pszichoszomatikus betegségek ? asztma, allergia,:
.
- fontos : amikor a lélek tehetetlennek érzi magát akkor a test is veszélybe kerül.


VII. A tanulás zavarai


Tanulási zavar : a gyermek ép értelemmel és érzékszervekkel rendelkező kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű, egy vagy több képesség hibás működése miatt, bizonyos tantárgy(ak)ból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. g továbbá MCD (=minimális agyi károsodás), figyelemdeficit.

A percepció zavarai

- a percepció lehet : vizuális, akusztikus/audítiv, taktikus és kinesztétikus.
- vizuális : a vizuális ingerek pontos megkülönböztetése,
- hibák

 1. hasas betűk (b és d) felcserélése,

 2. vizuális zárás (=a részinformációt egésszé alakítjuk át) pl.: ha a szóból hiányzik egy betű, vagy a mondatból egy szó, a zavarral küzdő gyermek betűket v. szavakat hagy ki írás v. olvasás során míg az egészséges embernek ez nem okoz problémát,

 3. vizuális figura-háttér probléma : amikor a gyermek nem képes arra,
hogy a összetett vizuális ingerhalmazból kiemelje a számára fontos, lényeges információt és elkülönítse a lényegtelentől.
- auditív : 1. hallási zavar (=a gyermek nem képes a kimondott hangok megkülönböztetésére),
2. hallási zárás (=amikor a különálló hangokat egyetlen szóvá kell összeolvasztania), 3.
hallási figura-háttérprobléma (=lehetetlenné teszi hogy a gyermek egyetlen különálló hangra koncentráljon, miközben a többi lényegtelen).
- taktilis, kinesztétikus : egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarok, téves iránymegjelölések, téri viszonylatok érzékelésének problémái.

A diszlexia

- tünetek : a gyermek képtelen a méret és a távolság megítélésére, összetéveszti az irányokat, betűk és a szavak méretezése, egymáshoz viszonyított elhelyezése, az íráskép organizációja sérül,
- oka : vizuális és/vagy akusztikus percepció zavara,
- más nézetek, elméletek :
- iskoláskor előtti nyelvi fejlődés problémái,
- perceptuo-motoros-elmélet : a percepció és a mozgás koordinációs rendellenességei,
megoldás : mozgásos játékok,
- fontos a korai felismerés (beiskolázás előtt már 4-5 éves korban), egyszerű, játékos
feladatokkal vizsgálják a gyermek irányfelismerését, vizuális és auditív percepcióját.

Motoros működési zavarok

A hiperaktivitás

- mentális zavar, mely döntő súllyal a fiúkat érinti,
- két fajtája : a szituatív (=helyhez kötött) és a valódi (=tulajdonságból adódó),
- 5-6 éves kortól diagnosztizálható, három fő terület g motorium, impulzivitás, figyelem,
- tünetek : motorium –

1. a gyermek állandóan futkározik és a terem bútorait mászókának használja,

 2. képtelen egy helyben ülni,

 3. még ülőhelyzetben is izeg-mozog,

4. alvás közben is sokat mozog,

 5. mindig úton van illetve olyan mintha mindig fel lenne húzva, impulzivitás

 1. gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodnék,

2. feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikra,

3. feladatait, munkáját képtelen megszervezni,

4. életkorához viszonyítottan túlzottan sok ellenőrzést igényel,

 5. játékokban (és csoportban) nagyon nehezen tudja kivárni mire sorra kerül, figyelem

 1. gyakran nem tudja befejezni amit elkezdett,

2. gyakran észrevehető hogy nem figyel oda,

3.figyelme könnyen elterelhető,

4. képtelen koncentrálni iskolai munkájára vagy más folyamatosan figyelmet igénylő feladatra,

 5. nem tud tartósan játszani egy játékot ill. játékszerrel.
- a hiperaktivitás verbális területen is megnyilvánulhat : a gyerek szüntelenül, témáit gyakran váltogatva beszél
- oka : szituatív g nevelői v. szülői intolarencia, valódi g szabály irányította viselkedés akadályozottsága,
- egyéb nézetek, irányzatok : 70-es évek – agyi károsodás, 1978 – veleszületett
temperamentum, 90-es évek g ingerkereső magatartás (állandó ingeréhség), napjainkban a neurokémiai egyensúly hiánya ez a probléma veleszületett (öröklött, terhesség ill. szülési komplikációk idézik elő),
- másodlagos tünetek : indulatkitörések, hazudozás, lopás depresszió, szorongás alacsony önértékelés,
- későbbi (felnőttkori) tünetek : többet utaznak, gyakrabban költözködnek, több
munkahelyváltás,
- megoldás : gyógyszeres kezelés (Ritalin, antidepresszánsok), viselkedésterápia, legjobb az öninstrukciós módszer, fontos a szülők és a pedagógusok türelme, hangulata stb.


A kognitív funkciók zavarai


- a figyelemzavar, lehet szelektív is,
- figura-háttér probléma : a gyermek nem tudja kiemelni a háttérbe olvadó, jelentést hordozó információt a környezetéből,
- auditív is lehet : a környezetből jövő hangingerekből (pl.: köhögés, papírzörgés) nem tudja kiválasztani a fontosat (pl.: a tanár szavait) így valamennyi ingerre egyformán figyel és reagál,
- kognitív stílus : röviden - az ingerek felfogása és a rájuk való reagálás, kétféle típusa van : a reflektív és az impulzív.
- Kísérlet a 60-as években : 1 kép mutatása (a maci széken ül,
nyakába masnival) feladat : a hat kép közül (melyből 5 különbözött az eredetitől 1 pedig megegyezett vele) válasszák ki azt, amelyik pontosan olyan mint az első. A reflektív stílusú gyermek lassan, óvatosan reagáltak, összehasonlítják a képek apró részleteit így aztán kevesebbet hibáznak, az impulzív stílusú gyermek viszont csak rápillantanak a képre, szinte kapásból válaszolnak. Kimondják ami először eszükbe jut, és nem próbálnak más lehetőségeket is figyelembe venni.
- tünetek : beilleszkedési zavarok, kevés barát, tanulási zavar, gyenge iskolai teljesítmény,
emlékezési problémák.


A beszéd és a kommunikáció zavarai


- beszédfejlődés : 1. 3-4 éves korban a gyermek nem mutatja jelét a beszéd megindulásának,
oka : súlyos agyi károsodás, 2. van bizonyos nyelvi készség, de a többiekhez képest
alacsonyabb szintű, oka : halláskárosodás, enyhe- vagy középszintű értelmi fogyatékosok, és a tanulási zavarral küzdő (diszlexiás, diszgráfiás) gyerekek. 3. szerzett beszédzavarok
gyermekek = a beszéd bizonyos életkori határig egészségesen fejlődik, utána hirtelen leáll illetve drámaian visszaesik, oka : súlyos személyiségzavarok gyermekek, baleset
következtében neurológia károsodás.
- artikulációs zavarok : elmosódó, rosszul tagolt beszéd, sok hang képzése hibás, oka :
fogváltás, bébinyelv (az óvodás gyermekhez csecsemőnyelven beszélnek).

A dadogás

- a dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül, a gyermek valamilyen belső blokk következtében egy-egy szótag v. hang megismétlésére kényszerül, (fiúknál négyszer gyakoribb)
- két fajtája : a tónusos (=egy-egy szótag többszöri megismétlése) és a klónusos (=görcsös erőfeszítések egy-egy hang kimondása érdekében),
- 2 és 7 éves kor körül jelenik meg g ált. 5 éves korban de 11 éves kor előtt,
- nem a beszéd, hanem a kommunikáció zavara, hiszen éneklés v. suttogás esetén sohasem fordul elő,
- elméletek : pszichoanalitikus g kóros védekezés az elfojtott konfliktusok ellen, a beszélőben agresszív indulatok ébrednek partnere iránt, amit egy elhárító mechanizmus – az áttolás – segítségével a beszédre visz át.
- Bloodstein szerint a dadogó elővételezi a kudarcot, és az ebből eredő feszültség valóban megakasztja a beszédet,
- tanuláselméleti, logopédiai elméletek : a dadogás a hangok képzésének a zavara,
- oka : szülő-gyermek kapcsolat, genetikai hajlam,
- megoldás : elkerülő magatartás, szorongás megakadályozása.

? Szelektív mutizmus (helyzethez kötött hallónémaság)

- igen ritka rendellenesség, a fizikailag teljesen egészséges, ép értelmű gyermek csak intim családi körben hajlandó beszélni, más környezetben egyetlen szót sem szól,
- nem lehet beiskolázni, csak ha a tanító a füzet alapján értékeli éves munkáját,
- a lányoknál jóval gyakoribb, mint a fiúknál,
- oka : a szorongás elleni védekezés, kóros hárítás,
- megoldás : fülbesúgó kapcsolat (óvónő v. pszichológus) később ezt a suttogó kommunikációt kell megzöngésítenie.

VIII. Neurózisok


- első megnevezés egy XIX. századi skót orvos William Cullen nevéhez fűződik,

A szeparációs szorongás

- egészséges esetben ha a gyermek 3 éves koráig otthon van, első ilyen élmény az óvoda g beszoktatás,
- négy évesnél idősebb gyermek az anyjától ill. megszokott környezetétől el kell szakadnia g szeparációs szorongás – magatartási zavar,
- tünetek : rosszkedv, gyakran fáj a feje, hasmenése van, elalvás zavarai, tüneteket válthat ki szülő v. közeli ismerős halála, kedvenc állat halála, saját halála,
- oka : szülő-gyermek ambivalens (=függőségi) kapcsolat, sem vele, sem nélküle,
- megoldás : a valós helyzet elfogadása ill. elfogadtatása.

A teljesítményszorongás

- általában az iskolában jelentkező magatartási zavar,
- Anna Freud 1-3 év között g új szorongás megjelenése : félelem a szeretet elvesztésétől,
- iskolás gyermeknél a kudarc elkerülése + szeretet elvesztése,
- tünetek : izzadó tenyér, előző este nehezen tud elaludni, lidérces álmok,
- megoldás : relaxáció, szisztematikus deszenzitizáció, pedagógus hozzáállása.

A generalizált szorongás

- a szorongás folyamatosan jelen van a gyermek életében,
- nyugtalan, állandó pátyolgatást igényel, önbizalom hiányos, közösségbe nehezen         illeszkedik,
- tünetek : fejfájás, szájszárazság, tenyér izzadás, hányinger, körömrágás.
- Freud szerint g szabadon lengő szorongás,
- tünet : szülők felől szeretetmegvonás, szeretet elvesztés,
- megoldás : relaxáció, szisztematikus deszenzitizáció, pedagógus hozzáállása.

A szorongásroham (pánik betegség)

- a gyermekeknél meglehetősen ritka rendellenesség , a felnőtteknél gyakori,
- első gyermekkori szorongásroham g1937,
- a roham teljesen váratlanul jelentkezik, (kerülik a testi megerőltetést)
- tünetek : kiabálás, rémület, sápadtság, verejtékezés, gyors szívverés, nem kap           levegőt,
- a roham néhány perctől akár fél óráig is eltarthat, heti 3-4 alkalommal jelentkezhet,
- elméletek : pszichoanalitikus g elhárító mechanizmus a szorongás ellen, viselkedés lélektan g félelem a félelemtől, kognitív elmélet g a belső jelzések hamis értelmezése,
- megoldás : gyermekeknél szorongásoldó terápia, felnőtteknél antidepresszánsok.

Kóros védekezési módok

A fóbia

- fóbia = félelem olyan tárgyaktól v. helyzetektől, amely egészséges emberek szerint nem tartalmaz semmiféle fenyegetést,
- állandó törekvés arra, hogy a félelmet kiváltó ingert elkerülje,
- tünetek : verejtékezés, remegés, sikoltozás, kiabálás, szívverése felgyorsul,
- simple phobia (=közönséges fóbiák) : 1. akrofóbia (magasságtól való félelem), 2. klausztrofóbia (zárt tértől való félelem), 3. állatfóbiák. (kutya, rovar, pók stb.),
- gyermekeknél az állatfóbiák gyakoriak : kígyó, egér, rovar, kutya,
- megoldás : elkerülő magatartás,
- szociális fóbiák : más emberek előtt való szereplés, nyilvános étkezés, nyilvános illemhely használata,
- oka : szülői-nevelői stílus,


- iskolafóbia : óvodáskorban előforduló magatartási zavar, háttere a szeparációs szorongás, két fajtája az I. típusú – 4 és 8 év között alakul ki, II. típusú  10 éves        kor után jelentkezik,
- tünetek : pánikrohamok,
- megoldás : pszichológus, magántanuló.

Kényszerek

- formái : kényszeres gondolatok és kényszeres cselekvés (kompulzió),
- tünetei : 1. ellenőrző rítusok pl.: tízszer is felkel este megnézni, hogy bezárt-e
minden ajtót, 2. tisztasági rítusok (ismétlődő, kényszeres kézmosás), ha meggátolják
ebben erős szorongás jelentkezik,
- a zavar serdülőkor táján jelentkezik, a lakosság 23 %-át érinti,
- analitikus –elmélet : a kényszer anális fixáció.





IX. A hangulat rendellenességei


A depresszió

- megkülönböztetünk disztimiát (enyhe, tartós magatartási zavar) és nagy depressziót,
- betegség súlyossága alapján : pszichotikus és neurotikus depressziót,
- tünetek : (gyermek és felnőttkorban egyaránt jellemzőek)

 1. depresszív hangulat,

 2. a halál és az öngyilkosság visszatérő gondolatai,

 3. a megszokott tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése (örömtelen),

4. az étvágy és az alvás zavara,

5. pszichomotoros lassulás (serdülőkre jellemző),

 6. az energia hiánya= a 12-15 éves gyermek folyton kimerült, fáradt,

 7. az értéktelenség érzése (önértékelési zavarok),

 8. a gondolkodás akadályai (döntési és koncentrációs képesség gyengülése, emlékezet zavarai),

9. ingerlékenység.
- oka : tárgyvesztés (szeretett személy v. kedvenc háziállat elvesztése, az egészség maradandó károsodása =testrész elvesztése, ill. önbecsülés elvesztése.)
- először S. Freud : Gyász és melankólia című munkájában jelenik meg, (a tárgyvesztés)
- elméletek :
- pszichoanalitikus g az egyén ambivalens (pozitív és negatív) érzéseket táplál az elveszett személy iránt, a negatív érzelem haragba csap át (az elvesztés miatt), a pozitív viszont bűntudatot ébreszt,ezután a haragot önmaga ellen fordítja + bűntudat g öngyűlölés, kétségbeesés ez a depresszió.
- megoldás : rövid terápia (1-2 hónapos) helyzetértelmezések, melyek a depressziót létrehozták, 4 helyzet : gyász, interperszonális konfliktusok (házasság-, vagy szülő-gyermek kapcsolat zavara), szerepváltás (pl.: nyugdíjba vonulás), kapcsolatteremtéshez szükséges szociális készségek hiánya.
-


XI. Súlyos mentális zavarok


Az autizmus (görög autosz = én szóból)

- első említés Leo Kanner (1943) 11 gyermek vizsgálata  kora gyermekkori autizmus,
- igen korán megjelennek a tünetek 2-2,5 éves korban (háromszor annyi fiú mint lány),
- tünetek :

 1. szociális izoláció (elszigetelődés) g ha ölbe veszik elernyed vagy megmerevszik, kerüli az emberek tekintetét, elzárkóznak a külső kapcsolatoktól, befelé fordulnak, 2. értelmi elmaradás g az autisták 70 %-a súlyos v. kevésbé súlyos értelmi fogyatékos, képtelenek a szerepátvételre,

 3. nyelvi hiányosságok gaz autista gyerekek 25 %-a egyáltalán nem beszél, echolália, személyes névmás felcserélése önmaga jelölésére a te és ő névmások használata,

 4. ragaszkodás az egyformasághoz g a megszokott tevékenységformák rituáléja ha valami kimarad pánikszerű rohammal reagálnak,

 5. rituális jellegű motoros aktivitás g önringatás, a karok szárnyszerű csapkodása az arc előtt, hajtépés, kézharapdálás,

 6. abnormális reakciók a külső ingerekre g különösen hangingerek esetén, hipo- vagy hiperszenzitív reakció, páni félelem vagy teljes közöny,

7. szokatlan képességek g túdósszindróma pl.: kiugró emlékezeti vagy számolásai képességek, egyszeri olvasás után hiba nélkül egész oldalakat mondanak fel, rajztehetség stb.
- elméletek :
- pszichogén-elmélet (60-as évek) : speciális környezeti hatások következtében fellépő emocionális zavar,
- viselkedés-lélektani-elmélet : a korai tanulás speciális formái,
- neuropszichológiai elmélet : a idegrendszer veleszületett működési zavarai pl .: puha neurológiai tünetek g nem megfelelő izomtónus, mozgáskoordináció hiányosságai,
- retikuláris-elmélet : retikuláris rendszer működési zavara g Rimland, 1964
- perceptuális inkonstancia-elmélet : a gyermek képtelen a befutó ingerületek szabályozására g Ornitz és Ritvo, 1968
- genetikai-elmélet : egyetlen gén a „törékeny X” kromoszóma-rendellenessége + születéskor bekövetkező sérülés g Folstein és Rutter,
- Affektív deficit-elmélet : érzelmeket közvetítő ingerek feldolgozása g Hobson, 1986
- legelfogadottabb a gondolkodásmód-elmélet (theory of mind) amikor egy gyermekből hiányzik az „első fokú tulajdonítás” azaz hogy gondolkozást v. gondolatot tulajdonítson egy másik személynek, számára tehát a szociális viselkedés és a kommunikáció értéktelen és érthetetlen. (a másik személy tárgy csupán)
- megoldás : a szülők pszichoterápiája, viselkedésterápia, kiegészítésként : gyógyszeres kezelés pl: haloperidol, lithium, B6 vitamin,
- az autizmus nem gyógyítható mentális zavar.


XII. A gyermek durva bántalmazása
(Az abuzus)


- okai : a szülők patológiás személyisége, drog-, ill. alkoholfüggés, pszichopátiás személyiségzavar, munkanélküliség, szegénység, alacsony iskolázási szint,
- az abuzus hatása a gyermekre : végtagtörés, égési sérülés, érzékszervi vagy központi idegrendszeri károsodás g maradandó látási, hallási vagy értelmi fogyatékosságot okoz,
- pszichológiai következmények : a gyermek passzívvá, visszahúzódóvá, örömtelenné válik.

http://www.hotdog.hu

#1 Dr.BauerBela

---

-ELHANYAGOLT KÖRÖMGOMBA

#1 Dr.BauerBela

---

A GYERMEKKORI HALLÁSCSÖKKENÉS FELISMERÉSÉRŐL

A gyermekkori halláscsökkenések felismeréséről

Nemzetközi adatok alapján minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra.

Az újszülöttkori hallásszűrést követően az újszülöttosztály, a gyermek háziorvosa és a szülők közötti kommunikációs nehézségek akadályozhatják a továbblépést a további vizsgálatokban, ezért fontos lenne a megfelelő információáramlás menetének kijelölése.

                                    Ennek lehetséges dokumentációja a zárójelentés, melyben fel kell tüntetni a hallásszűrés eredményét és szükség esetén a felkeresendő fül-orr-gégészeti  vagy audiológiai szakrendelést. Sajnos az említett utak hazánkban csak egy-egy kisebbrégióban kidolgozottak.

Ezért fontos, hogy a gyermekgyógyászok ismerjék a hallásszűrés eredményének értékelését, és vegyék kezükbe az esetleges további teendők irányítását.

Első hallásvizsgálat - 5 évesen?

A genetikai eredetű megbetegedések esetében – amennyiben egyéb, gyermekgyógyász által felismert szindróma részjelenségeként számíthatunk halláscsökkenés lehetőségére (pl. Alport-szindróma, Usher-szindróma) – feltétlenül szükséges a rendszeres hallásvizsgálat.
-Genetikai vizsgálatra a nem szindrómás halláscsökkenések esetén is van lehetőség, ilyen esetekben a connexin 26 nevű fehérjét kódoló gént vizsgáljuk.
-A fejlődési rendellenesség vezetéses halláscsökkenést eredményezhet; a fül bármely fejlődési anomáliája esetén fokozott figyelmet igényel a hallás mérése.
Olyan terhességből született gyermekek esetében, ahol cytomegalovirus- (CMV) vagy rubeolafertőzés, mumpsz vagy kanyaró, esetleg ototoxikus gyógyszerszedés ismert, a fokozott kockázat miatt rendszeres hallásvizsgálat szükséges.
- További kockázati tényező a koraszülés, a szülés alatti hypoxia, az alacsony Apgar-érték és a hyperbilirubinaemia is. A felsorolt esetekben különösen fontos az objektív hallásvizsgálat.
Amennyiben a gyermek beszédfejlődése nem indul meg időben (12–15 hónapos korban), illetve artikulációja elmarad az életkorának megfelelő szinttől, gondolni kell a háttérben húzódó esetleges halláscsökkenésre.
Mivel a újszülöttkori hallásszűrés nem valósul meg teljeskörűen, objektív módon, a beszédfejlődés megfigyelése és az érintettek továbbirányítása különösen fontos feladata a védőnőnek és a gyermekorvosnak. Ha az újszülöttkori hallásszűrés eredménye nem megfelelő, mindenképpen szükséges a további vizsgálatok elvégzése.
Többször előfordult, hogy 5-6 éves korában még nem beszélő gyermek akkor először végzett hallásvizsgálata során derült fény a közepes súlyosságú vagy nagyfokú halláscsökkenésre. Ilyen esetekben a percepciós halláscsökkenés kórismézését követően biztosított hallókészülék rohamos ütemű beszédfejlődést
 A korábbi felismerés lehetővé tette volna a kortársakkal való fejlődést és a beszéd teljes értékű kialakulását eredményezett.
-.

A gyermekkori halláscsökkenések típusai és kezelése

A halláscsökkenés lehet vezetéses, percepciós vagy kevert típusú.
A kisgyermekkorban kialakuló halláscsökkenések hátterében nagyrészt vezetéses típusú halláscsökkenés (catarrhalis vagy serosus középfülgyulladás) áll, melynek oka a fülkürtműködés zavara. A fülkürtműködés helyreállítása (pl. orrcsepp, orrspray adása, gyulladáscsökkentő, esetleg antibiotikum alkalmazása) után a hallás rendeződhet.
Amennyiben tartósan (6 héten túl) fennáll a probléma, melynek oka lehet visszatérő nátha, allergia vagy megnagyobbodott orrmandula, a kóros állapot kezelése (például az adenoid vegetatio eltávolítása) nyomán a hallásprobléma általában megszűnik. Magyarországon első lépésként általában adenotomiát és esetleg ezzel egy időben paracentesist végzünk. Amennyiben a fülkürt szellőzése nem oldódik meg, ventilációs tubust helyezünk be a dobhártyába. Fontos felhívni a szülők figyelmét, hogy a ventilációs tubuson keresztül víz kerülhet a középfülbe uszodában, fürdésnél. Ennek megelőzésére javasolhatjuk egyéni védő fülilleszték készíttetését és használatát.
Kiemelt figyelemmel kell kísérni az anamnézisben szereplő bakteriális vagy vírusfertőzésen (meningitis, mumpsz, kanyaró, rubeola, Lyme-kór), traumán (zajexpozíció, fejsérülés) átesett, sugár- vagy kemoterápiás kezelésben részesült gyermekek rendszeres hallásvizsgálatát.
A percepciós halláscsökkenések esetén a folyamat belsőfül (cochlearis) vagy idegi (retrocochlearis) eredetének megtalálása a cél. Amennyiben egyéb módon a hallás nem javítható, hallókészülék használata javasolt. Ennek indikálása fül-orr-gégész, audiológus szakorvos feladata, felírását audiológus szakorvos végzi.
Szükség esetén minél előbb – a diagnózis felállítását követően lehetőleg azonnal – el kell látni a gyermeket hallókészülékkel.

Időszakos ellenőrzés szükséges

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a gyermekorvosnak tájékozódnia kell, hogy az újszülöttnél megtörtént-e a hallásszűrés, és ha igen, milyen módszerrel. Amennyiben nem objektív vizsgálatra (otoakusztikus emisszió mérésére vagy BERA-vizsgálatra) került sor, úgy a gyermekorvos lehetőség szerint irányítsa a gyermeket olyan rendelésre, ahol ezt elvégzik
-. Ha otoakusztikus emisszió nem váltható ki, a vizsgálatot 6 hetes korban meg kell ismételni.
-Figyelemmel kell kísérni minden gyermek beszédfejlődését, és amennyiben eltérés, lemaradás mutatkozik, hallásvizsgálatra kell irányítani a gyermeket. Időszakosan szubjektív vizsgálatokkal tájékozódni kell a gyermek hallásáról, és a javasolt hallásszűrések eredményét ellenőrizni szükséges.
-Különös figyelmet kell fordítani a hallásfejlődés szempontjából fokozott kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekek rendszeres hallásvizsgálatára.
Amennyiben az objektív hallásszűrést akadályozó tényezők (finanszírozási problémák) ellenére megvalósul a szülők, védőnők, gyermekorvosok, fül-orr-gégészek és audiológusok együttműködése, és lehetőségeink megfelelően hasznosulnak, a hallássérült gyermekeket teljes értékűen beilleszthetjük a társadalomba.
 Ennek feltétele a korai felismerés, a korai rehabilitáció és a megfelelő fejlesztés.
http://www.medicalonline.hu

#1 Dr.BauerBela

---