A CISZTÁS /ÜREGES/ AKNÉK KÉPEKBEN.

A 80 %-a tizenéveseknek szenved a klönböző klinikai formáju pattanásoktól. Egy kisebb százaléka szenved egy szélsőséges formájú az úgynevezett cisztás aknetól. A hatásai, túlmutatnak a puszta fizikai megjelenésen. Cisztás akne egy deformáló és fájdalmas állapot, és a pszichológiai hatásai is kiterjednek, a depresszió sőt az öngyilkosság határáig is.
A csomós aknés képződmények, a bőr alatt helyezkednek el.. Néha hónapokig tartó, csomók nagyon nagyok és fájdalmasak, és gyakran hagynak hegeket is.A ciszták is nagyok és fájdalmasak és a bőr alatti réteg is  tele van gennyel.

IKONOGRÁFIA

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7-

8-

9-

10-

11-

12-

13-

#1 Dr.BauerBela

---

AKNE PAPULO-PUSTULOSA/GENNYHÓLYAGOCSKÁS PATTANÁSOK/

Az aknék – a pattanások az egyik leggyakoribb bőrbetegséget jelentik. A faggyúmirigyek és a környező szövetek polietiológiás megbetegedéséről van szó. Az aknénak különféle megjelenési formája lehet: komedók/mitteszerek/ – nyíltak és zártak, papulák és pusztulák (gennyhólyagocskák), ciszták, nóduszok (csomók). Ezek az elváltozások leggyakrabban az arcbőrön, a mellkason és a háton jelennek meg, tehát olyan helyeken, ahol szőrtüszők találhatók. Bár már a korai gyerekkorban is kialakulhatnak aknék, leggyakrabban azonban a serdülőkorban jelentkeznek, azonban akár harmincéves korig, vagy még tovább is megmaradhatnak, és komoly, nemcsak esztétikai, hanem szociálpszichológiai problémát is jelenthetnek. Nagyon fontos, hogy minél előbb kezdjük el az akné kezelését, hogy ne keletkezzenek hegek, a betegség legsúlyosabb következményei, amelyeket később csak nagyon nehezen lehet eltüntetni.

IKOHOGRÁFIA-

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7-

8-

9-

10-

11-

12-

13-

14-

#1 Dr.BauerBela

---

MOZGÁSFEJLŐDÉS A BABA ELSŐ ÉVÉBEN

Mozgásfejlődés a baba első évében

Hosszú út vezet a szinte mozdulatlanságban telő újszülött kortól a totyogó 1 éves korig. A kisbabánk mozgása hétről hétre változik, ügyesedik. Cikkünkben néhány fontosabb állomás kiragadásával mutatjuk be az első életév mozgásfejlődését.

Hirdetés

Az újszülött

Az újszülött úgynevezett elemi mozgásmintákat birtokol, melyek a hetek, hónapok során eltűnnek, átalakulnak. Ezek vele született reflexek. Ilyen például a szopóreflex, az átkarolási reflex, de a nyelvnyújtás és száj nyitogatása is. Hasra fektetve az újszülöttek kezükkel, lábukkal kapálódznak, felállítva pedig lépegető mozdulatokat tesznek. Ezen reflexeknek az elvesztése fontos fejlődésbeli állomás, mert eltűnésüktől fogva a baba tanulja ugyanezeket a mozgásmintákat.

A 2 hónapos baba

A mozgásfejlődés a fejtől a végtagok felé irányul. A 2 hónapos babák hasra fordítva, vagy ölben tartva már néhány másodpercre képesek megtartani a fejüket. Természetesen még elengedhetetlen, hogy ölben tartva megtámasszuk a hátukat és buksijukat, mert a fej továbbra is a legnagyobb és legnehezebb testrész, és a baba nyaka, valamint törzse nem elég erős ahhoz, hogy megtartsa ezt a súlyt. Ebben a korban a gerinc védelmének érdekében lehetőleg teljesen vízszintes, és nem túl puha fekvőhelyet kell biztosítani a baba számára. Nem tanácsos még ültetni, vagy ülő pózban ölben tartani, mert ez károsan hathat a gerinc fejlődésére, és a görnyedt tartás akár légzési nehézséget is okozhat.

A 3 hónapos baba

Ebben a korban a baba már a mozgásával is jelzi érdeklődését a világ dolgai iránt: egész testével fordul az őt érdeklő személy, vagy tárgy felé. Hangulatait kezének, lábának intenzív mozgásával, kalimpálásával fejezi ki. Felfedezi a kezét, az ujjait, melyeket egyre gyakrabban lazán kinyitva tart. Örömét leli saját kezének a szemlélésében, esetleg az ujjainak a szopogatásában. A fejét egyre biztosabban, egyre hosszabb ideig képes megtartani, ezáltal a látása is fejlődik. Néha már nyúl bizonyos tárgyak után, de fogni még nem igazán tud.

A 4 hónapos baba

A negyedik hónapban a csecsemő megtanulja, a kezeivel hogyan támaszkodjon meg. Ennek segítségével képessé válik arra, hogy hason fekvésben a fejével együtt a vállait és a mellkasát is megemelje. Ha ugyanebben a helyzetben a fejét leteszi, a lábaival és a kezeivel „repülőgépszerűen” eltávolodik a talajtól. A fejét egyre ügyesebben, és egyre hosszabb időn keresztül képes megtartani, és elkezd kísérletezni az oldalra fordulással is. A kezei után mostanra a lábait is felfedezte, és élvezettel veszi a szájába saját lábujjait, ha a hátán fekszik. Elkezdődik az ülni tanulás, de mint a többi mozgásfunkciót, úgy ezt sem szabad erőltetni. Ha a kezünket megfogva ő maga húzza fel magát ülésbe, az természetesen nem baj, de nem helyes, ha párnákkal megtámasztva felültetjük a babát, mielőtt ezt ő maga igényelné.

Az 5 hónapos baba

Ebben a hónapban a babák nagyon szeretnének már állni, még ölben tartva is azon ügyeskednek, hogy minél magasabbra nyújtózzanak. Ennek magyarázata, hogy immár stabilan tudják függőlegesen tartani a fejüket, és ebből az új látószögből minden sokkal érdekesebbnek tűnik a számukra. Azonban a csípő és a láb még nem elég erős az álláshoz, néha az üléshez sem. Amióta a gyermekünk mozgása rohamtempóban ügyesedik, egyre gyakrabban fordul elő, hogy teljesen önállóan is eljátszik. Mostanra valószínűleg megtanult átfordulni hasról hátra és fordítva, sőt egyes babák már a mászással, kúszással próbálkoznak. Amelyik baba mászik (egyesek kihagyják ezt a lépcsőfokot), az valószínűleg hátrafelé kezd el előbb haladni. Ez azért van, mert a karjai már elég erősek ahhoz, hogy megtámaszkodjon rajtuk, és ennek segítségével képes hátrafelé tolni a testét. Egyre többet lát a világból, ezért egyre többet próbál mozogni, s minél többet mozog, annál több új felfedeznivalót talál. Elősegíthetjük a kis felfedező ügyeskedését, ha kiságy, vagy járóka helyett egy megfelelően vastag játszószőnyegre tesszük, és körberakjuk különféle izgalmas játékokkal.

A 6 hónapos baba

Egyes kisbabák félévesen már segítség nélkül ülnek, másoknak még szükségük van a kezükre, mint támasztékra. Tovább kísérleteznek a mászással, mindeközben pedig fejlődik az egyensúlyérzékük is. A 6 hónapos gyermek kezeivel nyúl a tárgyakért, megfogja, emeli, nézegeti őket, esetleg el is dobja, de akarattal letenni még nem tudja. Egyik kezéből a másikba veszi a megszerzett tárgyat, tapogatja, ujjaival ismergeti, a szájába véve ízlelgeti.

A 7 hónapos baba

Ebben a korban már igen nagy eltérések lehetnek az egyes kisbabák mozgásfejlődései között. Lehet, hogy az egyik csöppséget még mindig az átfordulás és a mászás technikájának a kidolgozása köti le, a másik azonban már megkapaszkodva felhúzza magát és így álldogál. Ha a baba eddig nem haladt előre a mászással, most valószínűleg kifejleszti ezt a tudományt is. Eközben többször négykézláb állva előre-hátra hintázik. Ha elfárad, hasra fekszik, de már ebben a testhelyzetben is kiválóan tud játszani. Addig kúszik, míg el nem éri a kiszemelt tárgyat, és azt aztán egyik kezéből a másikba véve vizsgálgatja.

A 8 hónapos baba

A mászás már alighanem „rutinmunka”, most az ülés gyakorlásán a sor. Egyedül valószínűleg még nem megy ez a nehéz feladat, de a kar és a csípő már elég erős ahhoz, hogy fél térden, könyökölve megtartsa a kisbabát. A kezeinek összehangolt munkája nyomán már egyszerre kétféle dolgot képes felvenni és vizsgálgatni. Hasznosak ilyenkor a nagyméretű építőkockák, valamint a zsinóron húzható játékok. (Figyelem! Balesetveszély!) Mivel az egyensúlyérzék kialakulása hosszadalmas folyamat, gyakran előfordul, hogy a baba felbillen, elesik, miközben az ülést gyakorolja. A fejének védelme érdekében fontos, hogy ha esik, ne túl kemény felületre essen, ám arra is figyeljünk, hogy a túl sok párna, puha takaró ne akadályozza őt a szabad mozgásban. Ugyanígy fel kell hívni a figyelmet a kényelmes ruházatra is. Bár manapság már szebbnél szebb ruhakölteményeket vásárolhatunk a gyermekünknek, az első szempont mindig a kényelmesség és a praktikum legyen.

A 9 hónapos baba

A 9 hónapos baba – ha csak ki nem hagyja teljesen ezt a lépcsőfokot - már minden bizonnyal ügyesen mászik négykézláb, sőt olykor fut is. Örömmel játszik fogócskát, akár mi kergetjük őt, akár ő bennünket. Valószínűleg az egyedül ülés technikáját is kifejlesztette már, de az egyensúlyának megtartása érdekében még a lábait kissé behajlítva tartja. Ha felbillen, egyre többször képes a kezeivel megtámaszkodni, de a fejecske védelméről még mindig gondoskodni kell. Szintén kedves játék ebben az időszakban a tárgyak eldobása, majd visszakérése.

A 10 hónapos baba

A kisbabánk 10 hónapos korára már egyre inkább kisgyerek, mint baba. Négykézláb mászva bejárja a lakást, majd hamarosan megkapaszkodva feláll és elindul. A felállásból történő visszaülés még nem, vagy nem biztonságosan megy, ezért ebben az időszakban is gyakoriak az esések. Miközben szobáról szobára halad a lakásban, fejlődik a térérzékelése. Ha elindul is a baba, ebben a korban még nincs szükség cipőre. Amennyiben a lábak védelme, vagy a felfázás miatt mégis úgy döntünk, hogy vásárolunk cipőcskéket, válasszunk kényelmes, kerek orrú, puha talpú lábbelit. A tárgyakat egyre kevésbé veszi a szájába, helyette a kezével igyekszik minden hasznosat megtudni róluk. Mindkét kezét használja, akár külön-külön is, és eléri a kiszemelt tárgyat, akár mászni, akár magasra nyújtózni kell is érte.

A 11 hónapos baba

Már sem az ülés, sem a mászás nem jelent gondot, sőt gyermekünk olyan gyorsan közlekedik, hogy olykor nem győzzük utolérni. Kicsinyünk folyamatosan mozgásban van, odamászik a bútorokhoz, megkapaszkodik, feláll, el is indul, de az egyensúlyát állásban még nehezen találja, ezért gyakran fenékre huppan. Általában oldalazva teszi meg az első lépéseket, de ha a kezét fogjuk, már egyenesen is képes haladni. A kezeit egyre tudatosabban használja, már az ujjaival sem csipesz-szerűen, hanem kissé begörbített tartásban fog. A kanállal egyre ügyesebben találja meg a száját.

A 12 hónapos baba

A nyak, a törzs, a végtagok izmai már mind elég erősek ahhoz, hogy a gyermek képes legyen egyedül felállni és lépéseket tenni. Az igazi totyogós időszak körülbelül másfél éves korban érkezik el. Azok a kicsik, akik már önállóan lépegetnek egy éves korban, még mindig előszeretettel ereszkednek négykézlábra. 

A leírtak természetesen csak általánosan értendőek. Az egyes babák fejlődése között hatalmas, olykor hónapokban mérhető különbözőségek lehetnek. Ha a gyermekünk nem ennek megfelelően fejlődik, semmi ok a kétségbeesésre. Ugyanígy fölösleges és káros, ha más kisbabákkal hasonlítgatjuk össze a gyermekünk előrehaladását. Minden baba önálló egyéniség, és ha a mozgásfejlődésében átmeneti lassulást tapasztalunk is, biztosak lehetünk benne, hogy óriási mentális változásokon megy keresztül a gyermekünk. Aggodalomra csak abban az esetben van ok, ha a baba kedvetlen, és az akarat sincs meg benne a mozgásra. Ekkor haladéktalanul forduljunk gyermekorvoshoz!

#1 Dr.BauerBela

---

SÚLYOS KELOIDOK/HEGEK/ GYERMEKEKNÉLKÉPEKBEN

A súlyos keloidos hegek leggyakrabban a mellkason és a háton végtagokon alakulnak ki, legtöbbször égések,forrázások,kiterjedt műtéti beavatkozások után.
ÉDESANYÁK EZEKET A DRÁMÁKAT MEG LEHET ELŐZNI AZ ÉGÉSES ÉS FORRÁZÁSOS BALESETEK ELKERÜLÉSÉVEL

IKONOGRÁFIA

1-

3-

4-

5-

6-

#1 Dr.BauerBela

---

AZ ÓTVAR HÓLYAGOS FORMÁJA /2 ÉVES GYERMEK ARCÁN/

#1 Dr.BauerBela

---

FURUNKULUS ÉS KARBUNKULUS KÉPEKBEN

Furunkulus és karbunkulus képekben

A furunkulus (furunculus) és a karbunkulus (carbunculus) a szőrtüszőkre lokalizálódó mély, esetenként kifejezett fájdalommal kísért gennyet ürítő bőrelváltozás A furunkulus egy, a karbunkulus pedig több egymás mellett lévő szőrtüsző egyidejű megbetegedését jelenti. Ritkán a szőrtüszők gyulladása mellett a nyirokutak gyulladását is látjuk. A bőr gennyedését gennykeltő baktériumok, legtöbbször ún. staphylococcusok, illetve streptococcusok okozzák. JÓ, HA TUDJA! Nagyon fontos, hogy az arcon, elsősorban az orr körüli, illetve a szemzugban lévő csomókat ne nyomkodjuk, mert az agy felé préselhetjük a baktériumokat, szeptikus trombózist idézhetünk elő. A furunkulus és a karbunkulus tünetei A fájdalmas, gyulladt csomók leggyakrabban a tarkótájon, a fenekeken, arcon alakulnak ki, de egyéb szőrrel borított testfelszínen, így a herezacskón is jelentkezhetnek. A csomók átmérője 3-5 centiméter is lehet. Először a szőrtüszőnyílás körül bőrpír, duzzanat jelenik meg, majd kb. két nap múlva a csomó közepén fehéres-sárgás gennycsap alakul ki, mely genny kíséretében kiürül. FURUNCULOSIS Furunculosisnak nevezzük, ha a furunkulusok folyamatosan és nagyszámban jelennek meg. A betegséget hőemelkedés, esetenként láz is kísérheti, illetve megduzzadhatnak a regionális nyirokcsomók. A genny az elhalt szőrtüszőt, illetve baktériumokat és fehérvérsejteket tartalmaz. Sajnos mivel a gyulladásos folyamat a bőr mélyére terjed, a szőrtüsző elpusztul, helyén heg alakul ki. A furunkulus és a karbunkulus gyakrabban alakul ki cukorbetegekben és immunszupprimált egyénekben, ezért ha gyakran kiújul a betegség, akkor a hajlamosító tényezők kivizsgálása szükséges.

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7-

8-

9-

10-

11-

12-

13-

14-

#1 Dr.BauerBela

---

SZÁJKÖRÜLI ALLERGIÁS KONTAKT DERMATITISZ

#1 Dr.BauerBela

---

BETEGSÉGEK ÉS KÖHÖGÉSTIPUSOK

Betegségek és köhögéstípusok  

Torokgyulladás

Többsége néhány nap alatt gyógyuló banális vírusfertőzés. Jellemzően orrgarati és garati égető, viszkető érzéssel kezdődik, majd ezt követi a torokfájdalom, az orrfolyás, a száraz köhögés, illetve a hőemelkedés. Ha a tünetek tartósak vagy fokozódnak, akkor nagy valószínűséggel bakteriális felülfertőzés történt, és ez orvosi segítséget, esetleg antibiotikum szedését igényli.

Gégegyulladás

A gége környékének ödémás gyulladásával járó ijesztő és gyakran életet veszélyeztető kórkép. A gége gyulladását a hang színének megváltozása jelzi. Enyhe formája a garatgyulladást követi. Ilyenkor a felső légutak hurutos tünetei mellett a beteg köhögése rekedté, hangja fátyolossá válik. Jó esetben a gyulladás csak a hangszalagok szintjén marad, enyhe lefolyású, és csak néhány napig tart, de 1%-ban (főleg kisgyereknél) veszélyes is lehet.

Gégefedő gyulladása

Az előbbinél veszélyesebb állapot, mely szintén a lázas hurutos előzményt követi. Magas láz, erős torokfájás, nyáladzás és rekedtség kíséri, a betegnek gombócos beszéde és nehézlégzése van (csak ülve tud levegőt venni).
Súlyosságára a jelenség hangosságán túl főként a légzési segédizmok (a kulcscsont feletti terület, a mellcsont alatti szakasz és a bordaközök belégzéskori behúzódása) működésbe lépéséből következtethetünk. Általában bakteriális fertőzés okozza, antibiotikum adásával gyógyul.

Krupp

A hangszalag alatti terület nyálkahártyájának az ödémás duzzanata. A teljesen egészségesnek tűnő gyermek az éjszakai, vagy kora hajnali órákban húzó belégzésre ébred, száraz, erőlködő köhögése kutya vagy fókaugatásszerű, nyugtalan, sír és öklendezik. Nincs láza, nincs hurutos betegsége. A hang többnyire nem változik, mert a szűkület a hangszalagok alatti területet érinti. A levegő beszívásának nehezítettségét mutatja, a kulcscsont fölötti árok és a bordaközök behúzódása. Ijesztő heveny légúti szűkület, azonnal mentőt kell hívni. Az orvos megérkezéséig fontos a friss levegő biztosítása, a hideg párásítás, és a kicsi megnyugtatása. A gyerek legtöbbször kórházba kerül, ahol állapotának megfelelő kezelést kap. Kibocsátás előtt az orvos felvilágosítja a szülőt a szükséges teendőkről, és felírja azokat a gyógyszereket, melyeket mindenkor maguknál kell tartaniuk a roham ismétlődésének kivédésére. A betegség legtöbbször 6 hónapos és ötéves kor között jelentkezik. A baba növekedésével párhuzamosan nő a légutak átmérője is, és az immunrendszer is egyre érettebbé válik. Ez lehet az oka annak, hogy nagyobb gyereknél és felnőttnél a krupp gyakorlatilag nem fordul elő.

Bármilyen eredetű nehézlégzésnél a gyereket kórházba kell vinni, orvosnak kell látnia. Viharos tünetek esetén mentőt kell hívni.

Légcsőgyulladás

Lázzal, hurutos csengő hangú köhögéssel és mellkasfájdalommal jár. A be- és kilégzés egyaránt nehezített. Meleg, mézes tea, fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszer, valamint nyálkaoldó köptető adása mérsékli a tüneteket. A gyógyszerezés szükségességét a gyulladás kiterjedése és súlyossága határozza meg, ezért légcsőgyulladás gyanúja esetén orvosi vizsgálat szükséges.

Hörgők gyulladása

A felső légúti fertőzést követően pár nap után jelentkezik. A légzés nehezített és hangos. A szörcsögő sípolás, búgás sokszor kívülről is hallható. Az addigi száraz köhögés hurutossá válik. Ágynyugalom, párásítás és a nyákoldó köptetők jó hatásúak. Ha a beteg belázasodik, és a köhögés görcsös jellegű a tüdőgyulladás veszélye fenyeget, az orvosi vizsgálat sürgőssé válik.

Tüdő- és mellhártyagyulladás

Szinte minden életkorban leggyakrabban az influenzaszerű vírusok és kisgyereknél a Pneomococcus baktériumok okozzák. Mindkettő megelőzésére hatásos oltóanyag van forgalomba. Tüneteiben dominál a szürke bőrszín, a nagyfokú elesettség, a szapora és nehezített légvétel, a nyögésszerű kilégzés, az orrszárnyak tágulása, és a bordák belégzést követő behúzódása, a légzéskor fellépő mellkasi fájdalom. A kezdetben fájdalmas száraz köhögés hurutossá válik, és gyakran rozsdaszínű köpetürítés jelentkezik. Minél kisebb a gyerek, annál súlyosabb a betegség. Már a gyanú is sürgős orvosi ellátást igényel.

Asztma és asztmás hörghurut

A kis hörgők átmeneti beszűkülésével járó betegség, melyet nyálkahártya-duzzanat, izomgörcs és sűrű állagú váladékfelszaporodás okoz. A betegség alapja a kis hörgők gyulladása, ami miatt a nyálkahártya fokozottan reagál különböző anyagokra részben allergiás, részben irritációs alapon.
Az asztma nagyon gyakori nem fertőző gyermekbetegség.

• Klasszikus asztmás roham

A gyerek, sípoló-búgó légzőhangot hallat, zihál, és ezt száraz fojtott köhögés kíséri. A köhögés időnként lehet hurutos, nyákszerű és nagyon tapadós. Mellkasi szorító érzés, és az erőltetett köhögésroham miatt hányás, fulladásérzés, halálfélelem jelentkezik.

A hörgőcskék szűkülete miatt a kilégzés nehezített és megnyúlt, a segédizmok használata is szükséges a levegő kipréseléséhez. A roham súlyossága az enyhétől az életveszélyes állapotig változhat. A súlyos állapot sürgős gyógyszeres kezelést igényel, ezért ha első alkalommal jelentkezik, orvosnak kell látnia a beteget. Enyhébb esetben csak időnként jelentkezik a köhécselés, a gyerek fáradékony és fejlődése lelassul. Fontos és figyelemfelkeltő jel, ha fizikai megterhelés vagy sportolás során jelentkezik a nehézlégzés és rohamszerű, jelentős váladékürüléssel nem járó köhögés.

Pszichés köhögés

Gyerekeknél elég gyakori. Ismérvei a száraz, rövid sorozatban jelentkező figyelemfelkeltő köhögés. Az egyszerű köhintéstől, torokköszörüléstől a valódi köhögésig minden átmenet előfordulhat. A kisebbek gyakran köhögnek utánzási céllal, köszörülhetik torkukat figyelemfelkeltő céllal, és gyakran köhécseléssel leplezik zavarukat.  Nagyobb gyerek köhécselhet ideges, stresszes állapotban (tikkelők), melynek leggyakoribb oka az iskolafóbia, a családon belüli feszültség, vagy valamilyen szorongásos betegség. És az időnként jelentkező ok nélküli köhögés lehet csupán egy a sokféle „rossz szokás” közül. Mindezekre jellemző, hogy alváskor nem jelentkezik. Az ártalmatlan köhögésnek is jelzésértéke van. Felismerése, és a kiváltó okok elkerülése a köhögés megszűnése mellett számos pszichés betegség megelőzését is szolgálja.

Reflux (GOR)

Piciknél gyakran okoz köhögést. Többnyire alvás közben rohamszerűen jelentkezik a belégzési nehézséggel járó köhögés, melyet a visszacsorgó savas gyomorváladék vált ki. A refluxos picur napközben is nyugtalan, sírós. Gyakran bukik (alvadt-túrós tejet), hány. A tünetek gyógytápszerrel és pozícionált fektetéssel enyhíthetők. A gyomor záróizma a fejlődés során fokozatosan erősödik, a gyomortartalom visszacsorgása ülő helyzetben és pépesebb ételek fogyasztásával mérséklődik, majd végleg megszűnik.

Nátha

A totyogó baba nappal alig, lefekvéskor és éjjel azonban, a garatba csorgó orrváladék miatt szinte folyamatosan hörög, köhög, és nagyon nyugtalanul alszik.

A három napnál tovább fennálló nátha a 2-3 éves kicsiknél is orvosi vizsgálatot igényel. Egyéni és a közösség érdekében is tanácsos kicsinyünket csak a teljes gyógyulás után, vagyis náthamentesen visszavinni a közösségbe. A mellre kenhető készítmények (allergizáló és görcsfokozó hatásuk miatt), valamint slejmoldó, a váladékot kémiai úton elbontó gyógyszerkészítmények csak orvosi utasításra, az adagolás módjára és idejére vonatkozó előírások szigorú betartásával adhatók.

Félrenyelés, vagy idegen test belégzése Főleg nappal evés vagy játék közben a megfázás tünetei nélkül hirtelen fellépő köhécselés, zihálás, vagy hányingerrel, görcsős, nehezített sípoló be- és kilégzési zörejjel járó köhögési roham esetén gondolni kell az idegen test leszippantásának lehetőségére is. Ha a gyanú felmerül a fekvő kicsit, hasra kell fordítani, a nagyobbacska baba fejét lefelé hajlítva, gyengéden ütögetve a hátát, segíteni lehet abban, hogy kiköhögje a félrenyelt falatot, nyálat vagy egyebet. Az idegen test okozta teljes elzáródás tünete, ha a kicsi hirtelen elsápad, semmilyen hangot nem ad ki, nyugtalanná válik, majd elkékül. Azonnal mentőt kell hívni, a babát pedig, fejével lefelé kell fordítani, megrázni, ütögetni a hátát, hogy az idegen test elmozduljon.

Az idegen test beszippantása a kisdedkori fulladás leggyakoribb oka.

A kisméretű leszippantható tárgyak (gyöngyök, aprópénz, játékdarabkák) és a kemény ételek, olajos magvak távoltartása igen fontos szülői feladat.

Ártalmatlan köhögés

Számos izgató anyag okozhat köhögési ingert. A nagyvárosokban sétáló, babakocsiban az autók kipufogói szintjén „levegőző” kisbabák, nagyon sok füstöt, allergiát okozó szennyező részecskét, a járókelők, és hobbiállataik által felkavart ürülékkel szennyezett port szívnak be. Figyelmeztető jel kell, hogy legyen, a séták alkalmával jelentkező orrdugulásuk, tüsszögésük, köhögésük.

A kisbabák kommunikáció céljából is köhintenek. Tudományos megfigyelések igazolják, hogy a kisbaba, ha unja a vele való foglalkozást, testbeszéddel fejezi ki nemtetszését: tüsszög, sóhajt vagy köhécsel.

#1 Dr.BauerBela

---