Hasnyálmirigy-gyulladás csecsemőknél és gyerekeknél

Hasnyálmirigy-gyulladás csecsemőknél és gyerekeknél

Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító Megosztás Facebookon Google+ Oldalajánló Nyomtatás

A gyerekek sokkal ritkábban betegszenek meg hasnyálmirigy-gyulladásban (pancreatitis), mint a felnőttek, ám náluk is előfordulhat a betegség. A hasnyálmirigy-gyulladás téma cikkei 1/5 A heveny hasnyálmirigy-gyulladás tünetei, okai 2/5 A heveny hasnyálmirigy-gyulladást követő diéta 3/5 A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás 4/5 Diéta krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén 5/5 Hasnyálmirigy-gyulladás csecsemőknél Csecsemőknél és gyerekeknél az akut hasnyálmirigy-gyulladás oka lehet: Vírusfertőzés (például: Coxsackie B, Epstein- Barr vírus, kanyaró vagy mumpsz) Bizonyos gyógyszerek A has illetve a hasüreg sérülései (tompa hasi trauma) Az epeutak gyulladása vagy beszűkülése Epekő Szisztémás lupus erythematosus Mellékpajzsmirigy-túlműködés (hyperparathyreoidizmus).

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okai: Gyógyszerek (például kortizon) Anyagcserezavarok Cisztás fibrózis (mukoviscidózis) Genetikai hajlam: hibás gén a hetes kromoszómán Hirdetések A hasnyálmirigy-gyulladás következtében idővel a hasnyálmirigy (pancreas) egészséges szövetei gyulladásba jönnek, ciszták keletkezhetnek, és a mirigy kivezetésének elmeszesedése alakulhat ki. A betegség egy ritka formája a családi krónikus recidiváló hasnyálmirigy-gyulladás. A mirigy kivezető csöve hibásan fejlődött ki, ami visszatérő gyulladást okoz.

Tünetek hasnyálmirigy-gyulladás esetén Akut hasnyálmirigy-gyulladást követő diéta A hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező a gyomor nyugalomba helyezése, mely csak koplalással érhető el. A több napos koplalás (nulldiéta, vagy nasojejunális szonda táplálás) után lassan, fokozatosan kell bevezetni az alapvetően zsírban szegény étrendet. Kezdetben csak folyékony, majd folyékony-pépes ételek fogyaszthatók. Bővebben a hasnyálmirigy-gyulladás után tartandó diétáról A legjellegzetesebb tünet a heves, esetenként övszerűen jelentkező hasi fájdalom, ami a vállakba és a hátba is kisugározhat. A fájdalom evés után gyakran felerősödik. Ha a hasnyálmirigy-gyulladás a mumpsz kísérője, előfordulhat, hogy nem okoz panaszt. További jellegzetes tünetek: Szédülés, hányás Láz Zsíros széklet, hasmenés Súlyveszteség Sárgaság (ikterus) jelentkezhet Az akut hasnyálmirigy-gyulladás a keringési rendszer összeomlásához, sokkhoz is vezethet, ami életveszélyes állapot! Akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén a gyermeket azonnal kórházba kell vinni! A gyermek nem ehet, és nem ihat semmit! A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás enyhe vagy heves tünetekkel jár, ami megnehezítheti a betegség diagnosztizálását. A gyermek szervezete nem termel elegendő emésztőenzimet, és néha testi fejlődése is visszamarad, ennek oka, hogy a belekből az enzimek hiánya miatt már nem tud elegendő tápanyagot felvenni. A hasnyálmirigy-gyulladás kivizsgálása során szükség lehet vérvételre, ultrahangos vizsgálatra, computertomográfiára (CT), EKG-ra. A hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

 Ha a betegség súlyos lefutású, és sokkal is jár, a gyermekeket intenzív osztályon kell kezelni. Két-három napig nem ehetnek, és nem ihatnak, infúziót kapnak a létfontosságú tápanyagok és a folyadék pótlására. Fájdalomcsillapítókat adnak nekik, és néhány esetben antibiotikumot. Ezután kímélő étrendet kell tartani, előbb szénhidrátokat fogyaszthatnak, csak később ehetnek fehérjéket; sovány túrót, zöldséget, gyümölcsöt. Növényi zsírok és olajok csak később kerülhetnek a gyermekek étrendjébe. Ha a hasnyálmirigy-gyulladást vírusfertőzés okozta, többnyire elegendő csupán diétázni. A betegség ezen formája általában szövődmények nélkül gyógyítható. A panaszok enyhítésére fájdalomcsillapítók szedhetők. Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt Miért sírnak a kisbabák? A rotavírus-fertőzés Pneumococcus-fertőzések Láz- és lázcsillapítás gyermekkorban Hasfájás lehetséges okai A hányás lehetséges okai gyerekeknél Ha ciszta képződik, operáció szükséges, valamint súlyos esetben el kell távolítani a hasnyálmirigy elhalt szöveteit. A hiányzó emésztőenzimeket gyógyszerekkel lehet pótolni. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okát is fel kell deríteni, még ha nem is okoz olyan feltűnő és ijesztő tüneteket, mint az akut típus, mert kezeletlenül sok fájdalommal és súlyos szövődményekkel járhat. A hasnyálmirigy-gyulladás mindig szigorú diétát követel. A legtöbb esetben azonban komplikáció nélkül gyógyítható a betegség.

Csak ritkán alakul ki nekrotizáló pankreatitisz, mely a hasnyálmirigy teljes elhalásával jár, és 25 százaléka halálos. A gyerekek gyógyulása szempontjából döntő jelentőségű az alapos kivizsgálás, a gondos ápolás intenzív osztályon, a betegség és a komplikációk időben történő felismerése, valamint a következetes terápia. (WEBBeteg – B. M., Forrás: NetDoktor.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/csecsemo_gyermekneveles/11793/hasnyalmirigy-gyulladas-csecsemoknel-es-gyerekeknel

#1 Dr.BauerBela

---

Bevásárlás, főzés, étkezés: együtt a gyerekkel

Bevásárlás, főzés, étkezés: együtt a gyerekkel

A gyerekek játszva, cselekvés közben tanulnak

Ijesztően sok az elhízott vagy túlsúlyos gyerek, illetve fiatalkorú. Némelyiküknél már a súlyfelesleg szövődményei is jelentkeznek, például a II. típusú cukorbetegség, ami korábban kizárólag a felnőttek, főleg az idősebb korosztály betegsége volt. A gyerekek már az óvodában és az iskolában megtanulják, mi az egészséges táplálkozás lényege, ám a puszta tudás nem elegendő – a tanultakat a hétköznapok folyamán játékos formában alkalmazniuk is kell. E téren pedig sok múlik a családon. Az élelmiszerek megismerése, a közös bevásárlás és főzés szórakoztató lehet mind a gyermek, mind a szülő számára.

A gyerekeknek lehetőség szerint meg kell tapasztalniuk, hogy az ételek
nemcsak ízlelőbimbóinkat, hanem más érzékeinket is megszólítják

 Az egészséges táplálkozáshoz nem elegendő az elméleti tudás, sokkal inkább szükséges az ismeretek átültetése a gyakorlatban. E táplálkozási kompetenciának nevezett képességek alapjait már az élet kezdetén le kell tenni. A gyerekek nem értik meg, hogy a jó ízű édességek hosszabb távon miért ártanak az egészségüknek – a távoli jövőben várható következményeket egyszerűen nem tudják felfogni, belátni. A felnőttek jó szándékú figyelmeztetései ezért nem érnek célt a gyerekeknél.

 Azonban az élelmiszerek nem nevelési eszközök. A felemelt mutatóujj, az étellel kapcsolatos fenyegetések és a megfélemlítés nem megfelelő módszer. Nagy eséllyel válnak étkezési zavarokban szenvedő felnőtté azok a gyerekek, akiket kényszerítenek, hogy megegyék azt, ami a tányérjukon van, csak azért, hogy megkapják a desszertet, vagy azok, akiket étellel, itallal jutalmaznak vagy vigasztalnak.

 A gyerekek viselkedését az élményorientált cselekvés (pl. főzés), a játék, míg táplálkozásukat a sokoldalú élelmiszer-kínálat, a sokféle íz megtapasztalása, a szülők és a korcsoport mintája határozza meg. Mivel kíváncsiak, szívesen kísérleteznek és játszanak, biztosítsunk számukra megfelelő kínálatot, ízmintákat a közös főzés és étkezés során.

 A figyelmeztetés helyére világos és egyszerű szabályok lépjenek. Segítségükkel elkerülhetők a véget nem érő viták az édességekkel vagy a gyorsbüfék kínálatával kapcsolatban. Fontos, hogy e szilárd szabályokhoz, egyezségekhez a család minden tagja tartsa magát. Például adhatunk a gyermeknek egy hétre való édességadagot, amelyet aztán ő oszt be magának, vagy az is lehetséges, hogy mindennap adunk neki egy kicsi adagot. A táplálkozáspiramis is sokat segíthet az élelmiszeradagok és -fajták megértésében.

 Az élelmiszerek felfedezése és az ízérzékelés finomítása

Mivel főképp a kicsik ételekhez fűződő viszonya meglehetősen laza, arra kell törekednünk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket az élelmiszerek iránt. A szupermarketekben járva azt látják, hogy a babot, borsót, tejet dobozban, az almát műanyag tasakban kínálják. Nem tudják, hogy a liszt őrölt gabona, hogy a burgonya a földben terem. Ami nekünk, felnőtteknek természetes, az nekik csupa újdonság, amit meg kell tanulniuk. E téren az óvoda és persze a szülők is sokat tehetnek. Például egy krumpliföld megfigyelése a burgonya elvetésétől a gumók felszedéséig, vagy látogatás egy gazdaságban, egy helyi péknél alapvetően átformálja a gyerekek élelmiszerekről alkotott elképzelését.

 Az ember ízlése életének első néhány évében alakul ki. Ebben a folyamatban a sokféleség fontos szerepet játszik, ugyanis a különféle ízek észlelése, érzése az élvezet feltétele. A sok, természetes élelmiszer kóstolása révén a gyerekek kialakítják saját ízlésvilágukat, és később nem elégszenek meg az iparilag feldolgozott ételek egyenízével.

 A gyerekeknek lehetőség szerint meg kell tapasztalniuk, hogy az ételek nem csak ízlelőbimbóinkat, hanem más érzékeinket is megszólítják. A zöldségek és a gyümölcsök tarkabarka sokfélesége és íze kiválóan alkalmas arra, hogy felkeltse ezeket az ingereket. Megkérhetjük, hogy tapintsák ki a nem átlátszó zacskóban lévő gyümölcsöt vagy zöldséget: így érzékelhetik ezek hűvös vagy meleg, sima vagy rücskös, esetleg szőrös felületét. Valamivel nehezebb feladat a zöldségek beazonosítása aszerint, milyen hangot hallatnak, ha üvegbe zárva megrázzuk azokat. De betehetjük egy kis kartondobozba is, amelynek oldalára lyukakat fúrunk: most az a feladat, hogy illat alapján azonosítsák a benne lévő zöldséget-gyümölcsöt.

 Aki tud főzni, az nem kénytelen készételeket venni

A gyerekek játszva, illetve cselekvés közben tanulnak. A közös főzés révén az élelmiszerekkel és a nyersanyagokkal kapcsolatos ismeretekre, készségekre tesznek szert. Örülnek, hogy maguk készíthetik az ételt, és büszkék a tudásukra. Ha a gyerekeket bevonjuk az ételkészítésbe, megváltozik az ételhez fűződő viszonyuk és az étkezés szubjektív értéke. Közben megtanulják megbecsülni a konyhai munkát, amelyet javarészt a szüleik végeznek. És még egy fontos dolog: aki megtanul főzni, az későbbi élete folyamán nem kényszerül készételek vásárlására. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy felnő egy generáció, amelyik csak csomagokat tud kibontani, és legfeljebb a mikrohullámú sütőt tudja bekapcsolni.

 Ez a táplálkozáspiramis gyerekeknek készült. Megmutatja, miből tevődikössze az egészséges táplálkozás. A kockák az adott élelmiszer porcióját  ábrázolják, amelyet egy nap folyamán ajánlott elfogyasztani. A piramis könnyen értelmezhető építőkockák képével és a közlekedési lámpa színeivel mutatja meg, hogy mit és miből mennyit ehetnek:

Zöld: sok növényi élelmiszer (gabona, gabonatermékek, burgonya, zöldség, gyümölcs) és italok.

Sárga: mértékkel: állati élelmiszerek (tej, tejtermékek, hús, hal, tojás).

Piros: keveset: zsíros élelmiszerek és édességek.

A piramis minden építőkockája egy porciót jelképez, ami egy gyermekmaréknyit jelent. A gyerekek megismerkednek az élelmiszercsoportokkal, és megtapasztalják, hogy az egyes csoportokból naponta hány adagot ehetnek meg. Játékos formában megtanulják, hogy a napi étrendjüket hogyan állítsák össze (reggeli, tízórai, ebéd, vacsora).

A közös családi, illetve a más gyerekekkel zajló együttes étkezések hozzátartoznak az étkezési kultúrához. A társasági étkezés egy szépen terített asztalnál, a gusztusosan tálalt ételek fokozzák az evés örömét és a hajlandóságot arra, hogy kipróbáljunk valami újat. Ezeket a feltételeket a gyerekek gyakran megtapasztalhatják az óvodában, ami magyarázatot ad arra, hogy ott miért esznek meg olyan ételeket, amelyeket otthon nem hajlandók elfogyasztani. A közös étkezés fontos a családi kommunikáció szempontjából is. Sok családban a gyerekek egyedül esznek, közben tv-t néznek, vagy a családtagok gondokról-bajokról tárgyalnak, vitáznak, esetleg veszekednek. Ha a konfliktusokat állandóan az asztalnál vitatják meg a szülők vagy más családtagok, az negatívan befolyásolhatja a gyerek étkezési szokásait, sőt táplálkozási zavarokhoz is vezethet.

 A gyerekeket érdemes bevonni az étrend összeállításába, és figyelembe kell venni, hogy mit szeretnek és mit utasítanak el. Ez persze feltételezi azt, hogy a szülők is behatóbban foglalkozzanak az ételek összeállításával, és ne röviddel az ebéd előtt döntsék el, mi is legyen az. A gyerekek játékosan megtanulják, mi az a felelősség, miközben részt vesznek a heti étrend elkészítésében, másfelől kisebb háztartási feladatokat is elvállalnak, mint például az asztalterítés, az asztal leszedése, a mosogatógép betöltése, az italok kikészítése az asztalra stb.

 A gyerekek a szülők mintája alapján tanulnak – bár sajnos utóbbi nem mindig mintaszerű. Sok szülőnek nincs elég ideje és ismerete ahhoz, hogy maga főzzön. Ezért az étkezési kompetencia átadása családonként nagyon eltérő lehet. Sok gyermek a kulturált étkezés témájával csak az óvodában találkozik. Míg az óvodában az étkezés oktatása többé-kevésbé a pedagógiai munka része, az iskolákban ez nem feltétlenül jellemző.

#1 Dr.BauerBela

---

LEPEDÉKES NYELV 1O ÉVES GYERMEKNÉL

#1 Dr.BauerBela

---

CELULITISZ ÉS ETMOIDITISZ 12 ÉVES FIÚ GYERMEKNÉL

. Bal szemhéj duzzanat és ödéma egy 12 éves fiúnál. B. A keringő tomográfiás (CT) vizsgálata bal oldali ethmoid sinusitist mutatott ki,

#1 Dr.BauerBela

---

"MÁJ ÉS EPEBETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN"—

"MÁJ ÉS EPEBETEGSÉGEK GYERMEKKORBAN"—

Máj és epebetegségek tünetei
Sárgaság- direkt hiperbilirubinemia Acholiás széklet Sötét vizelet –fokozott ubg ürítés Fogyás, gyengeség Viszketés Hepato(spleno)megalia /?/ Vérzékenység,hematemezis Ascites Gyermekkori májbetegségek okai
a) Infekciók: vírusok, baktériumok, paraziták, egyéb infekciók b) Immunbetegségek c) Toxikus ártalmak d) Térfoglaló folyamatok e) Anyagcsere betegségek: szénhidrát, aminosav, zsírsav oxidációs f) Epesav szintézis és kiválasztási zavarok, epeút eltérések g) Peroxisomális betegségek h) Lisosomális betegségek i) Réz anyagcsere zavar j) Egyéb szisztémás betegségek

Májbetegséghez vezető egyéb kórállapotok gyermekkorban
Alfa 1 antitripsin hiány Cystas fibrosis Coeliakia Acut és krónikus kardiális elégtelenség Szepszis Juvenilis rheumatoid arthritis Budd-Chiari szindróma Leukemia, Hodkin kór, histiocytosis Malnutricio, totalis parenterális táplálás, nem-alkoholos zsírmás (NASH) Endokrinokok: hypo-pituiterizmus,- tiroidizmis ,diabetes mellitus Cisztás betegségek, policisztás vese-máj Amiloidosis, sarcoidosis

Májbetegséget okozó vírusfertőzések gyermekkorban
Hepatitis A,B,C,D, E, G Citomegalia vírus /CMV/: Herpes család, DNS vírus, a) 15 éves korra a populáció 20%-a, 30 éves korra 60%-a átesett, asypmptotikus (immunsupressio reaktiválhatja, akkor tünetet okoz) b) tünetekkel járó forma: láz, nyirokcsomó duzzanat, splenomegalia, elesettség, SGPT, SGOTT < 200U/l c) ritkán: masszív májsejt és epevezetéksejt necrosis Epstein-Bar vírus /EB/: a) Herpes család, DNS vírus (B sejtbe inkorporálódik) elsődleges fertőzés asymptotikus felnőtt populáció 80%-a b) tünetekkel járó forma lsd CMV, 5-10% icterus, c) 1 : 3000 fulminans hepatitis+csontvelő elégtelenség d) X-hez kötött limfoproliferatív szindróma (lsd. immunbetegségek)

Májbetegséget okozó bakteriális és egyéb infekciók
Sta. Aureus, E. coli, Pseudomonas, Klebsiella fertőzés: a) szisztémás véráramon, pl. gyermekkori májtályog : Sta. aureus b) gastrointestinális úton véna portén keresztül: Gram negatívok Salmonella infekció ~ 52% hepatomegaliát és transaminase ~ 25% splenomegaliát okoz Brucellosis: Hepatikus tünet kb. 1/3-ban. Inkább osteomyelitis, meningitis,endocarditis, pneumonitis) Leptospirosis: 2. fázisban hepatitis icterussal Lyme: ritkán hepatitises tünetek Parazták: malaria, amoebiasis, ascariais, echinococcosis, Gombák: candidiasis, histoplasmosis

Immunbetegségek májbetegségekre is jellemző tünetekkel
HIV Primer immunhiányos állapotok 1) krónikus granulomatosis, CGD 2) Schwachmann szindróma 3) kombinált immundeficiencia 4) X-hez kötött lymphoproliferatív betegség (EBV vírus infekció után excessív B sejt proliferáció-MOF, illetve non-Hodkin lymphoma) Autoimmun hepatitis (AIH) Autoimmun sclerotizaló cholangitis (PSC)

AUTOIMMUN MÁJBETEGSÉGEK GYERMEKKPRBAN
Klinikai megjelenés: acut viralis hepatitis forma, larvált forma, portalis hypertensió CD8 pos lymphocyta alacsony, CD4 magas HCV polyprotein és CYP2DA hasonlóság

AIH gyermekkorban Target: simaizom actin SM és ANA pozitív
2. Target: cytochrom P4502D6 (Cyp2DA) ALKM1 pozitív (Anti Liver-Kidney Microsomalis1 típus) - 75%-os leány dominancia - ALKM1 korábbi (7,5-10,5 év) megjelenés

Jellemző lehet az extra-
és az intrahepa-ticus epejáratok elváltozásai: Kaliberingadozások, kitüremkedések és stenosisok váltakozva 12 Toxikus májkárosodás gyermekkorban
Gyógyszerek: a) acetaminophen, aspirin b) antiepileptikumok: phenytoin,carbamazepin, phenobarbital, valproátsav, c) sulfonamidok, erythromycin d) tumorellenes szerek L- asparaginase, MTX, cyclosporin Herbáriák: jin-bu huan, ma huang Exstasy Contraceptivumok Nagy adag A vitamin!! Non steroid gyulladásgátlók Gombamérgezés

Májbetegség tüneteivel jelentkező gyakoribb szénhidrát anyagcsere-zavarok
Glikogén tárolási betegségek: Gierke kór: csecsemőkori hepatomegalia, növekedés elmaradás hipoglikemia, laktát acidózis,TG, húgysav nő, mikroalbuminuriától proteinuriáig, vérzések Forbes vagy Cori betegség (GSD III): korai kisdedkorban tünet Gierke-hez hasonló, NINCS laktát acidózis, vese szövődmény, VAN progresszív miopatia, szívelégtelenség, CK, 15% csak májban: III. b fibrosis, adenoma, cc. csak ha chirrosis is van 3. Öröklődő fruktóz intolerancia: klinikai és labortünetek hasonlóak, de csak fruktóz és sukróz bevitel esetén Galaktos anyagcsere zavara: a) galaktokináz hiány-cataracta, b) galaktozemia akut és krónikus forma, gyakori E. Coli sepsis, mentális retardáció, ovárium diszfunkció

Májbetegség tüneteivel jelentkező leggyakoribb aminosav anyagcsere-zavarok
Tirozinemia I. Richner – Hanhart szindróma Jávorfaszörp betegség

Máj-elégtelenség tüneteivel járó gyakoribb zsírsav anyagcsere- zavarok
Mitokondriális zsírsav oxidáció a szív és a máj energiaforrásának 80%-a, és a keton testek szintézisének alapja Zavarának fő klinikai megjelenése: fokozott energiaigény esetén máj, szívizom, vese és agy elégtelenség tünetei

Peroxisomális betegségek
Zellweger szindróma Refsum betegség Neonatalis adrenoleukodystrophia Lisosomális betegségek Wolman betegség Kolesterin –eszter tárolási betegség

Epe betegségei gyermekkorban
- epesav anyagcsere-zavar - intrahepatikus epeutak betegségei - epehólyag betegségei

Epesav anyagcsere-zavar
A kolsav és kenodioxikolsav taurinhoz és glicinhez kötődve választódik ki Feladata: a koleszterin-kiválasztás, detoxikáció, zsírok emulgálása Anyagcsere-zavar formái: a) elsődleges epesav-szintézis zavar - progresszív kolesztazis b) másodlagos zavar, a kiválasztás zavara (Byler kór), anion transport zavara (Dubin-Johnson kór).

Az intrahepatikus epeutak betegségei gyermekkorban
Vese-máj AD policisztás betegsége: 10-22 %-ban intracaraniális aneurysma, máj lesió nem súlyos Vese máj AR policisztás betegsége: májműködés zavara serdülő korra Epeút hypoplasia: epeút / portális tractus < 0,6 Epeút hypoplasia extrahepatikus tünetekkel: Alagille szindróma kolestasis extrahepatikus tünet (arc, szívzörej, csigolyaeltérés embryotoxon

Az epehólyag betegségei gyermekkorban
I. Epekövesség II. Az epehólyag nem köves megbetegedései: a) kolecisztitis (kő nélkül), b) akut epehólyag hidrops, c) epehólyag tumorok, d) epehólyag fejlődési rendellenesség

#1 Dr.BauerBela

---