ALKATI TIPUSOK

Alkati típusok
1.	Atléta alkat
	a)	testi jellemzői:
		-	hosszú, arányos végtagok,
		-	erős csontozat,
		-	rugalmas izomzat,
		-	a vállöv szélesebb, mint a medenceöv
			(azaz válla széles és izmos, csípője pedig keskeny),
		-	izmok szép formájúak, feszesek,
		-	széles, tömör mell,
		-	kerekded kétfejű felkarizom,
		-	formás vádli (lábszárizom),
		-	sportos típus atlétikus (ún. izomember),
		-	könnyen és gyorsan fejleszti izomzatát,
		-	jó az anyagcseréje,
		-	kevésbé hajlamos a hízásra,
		-	bőre rugalmas, és zsírszegény, vastag
		-	testszőrzete normális,
		-	fej magas ívű,
		-	arcán az áll és a csontdomborulatok markánsan kiugróak,
		-	mozgása jól koordinált,
		-	nagy fizikai erővel rendelkezik
	b)	pszichés (lelki) jellemzői:
		-	nyugodt (ritka az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul, kirobbanó harag formájában mutatkozik meg),
		-	gyakran közönyös (flegmatikus) és passzív,
		-	nagyfokú állhatosság jellemzi (hűséges és kitartó barát),
		-	gondolkodása aprólékosan elemző
2.	Piknikus alkat:
	a)	testi jellemzői:
		-	zömök, kerekded testalkat,
		-	gyengébb csontrendszer,
		-	lágy izomzat,
		-	medenceöv szélesebb, mint a vállöv,
		-	a has előre domborodó,
		-	a nyak rövid,
			a
		-	bőr alatti zsírréteg különösen fejlett,
		-	zsírpárnák találhatók a nyakon és az arcon, a törzsön,
		-	a szőrzet általában gyér,
		-	jellemző a korai kopaszodás,
		-	bőre zömében kipirult, élénkpiros,
		-	összességében jól táplált külsejű, gyakori a hízásra való hajlam
	b)	pszichés (lelki) jellemzői:
		-	kedélyes,
		-	jólelkű,
		-	társaságkedvelő (közvetlen, szívesen feloldódik könnyen teremt kapcsolatot),
		-	jó beszédkészségű,
		-	vidám,
		-	jó humorérzékű,
		-	kényelmes,
		-	nyitott,
		-	gyakorlatias,
		-	ötletes, kreatív,
		-	vállalkozó természetű,
		-	jellemző rá a gyakori hangulati ingadozás (ún. hangulatember)
3.	Aszténiás (aszténia, asthenia) alkat:
	a)	testi jellemzői:
		-	csontozata vékony,
		-	testalkata:
			*	sovány,
			*	vézna,
			*	nyúlánk,
		-	izomzata gyenge,
		-	hosszú, lapos mellkas,
		-	keskeny vállak és csípő,
		-	hosszú végtagok és nyak,
		-	fej hosszúkás, tojásdad alakú,
		-	az orr hosszú és éles vonalú, az áll csapott,
		-	a bőr finom, áttetsző, fakó,
		-	a haj általában sűrű,
		-	a szemöldök dús
	b)	pszichés (lelki) jellemzői:
		-	hűvös,
		-	befelé forduló,
		-	bizalmatlan,
		-	zárkózott,
		-	nem törődik másokkal,
		-	egoista,
		-	a világtól visszahúzódó,
		-	nehezen létesít kapcsolatokat,
		-	valóságidegen eszme és álomvilág jellemzi
		-	hajlamos elszakadni a realitásoktól,
		-	fantáziavilága irreális,
		-	sértődékeny,
		-	túlérzékeny,
		-	gondolkodása rendszerető, absztrakt,
		-	gyakran tartják különcnek,
		-	ún. elméleti ember
4.	Kevert alkatú egyének:
	-	három alkati típus viszonylag ritkán fordul elő teljesen tisztán,
	-	leggyakrabban a kevert alkat jelenik meg,
	-	kevert alkat az előző típusok jellemző tulajdonságait elegyíti

#1 Dr.BauerBela

---

BÁRÁNYHIMLŐ/VARICELLA/ CSECSEMŐKNÉL KÉEKBEN

1-

2-

3-

4-

5

#1 Dr.BauerBela

---

SZÁKÖRÜLI BŐRGYULLADÁS GYERMEKENÉL KÉPEKBEN

1-

2-

3-

4-

5-

6-

7- #1 Dr.BauerBela

---

Krízis-kor - kamasz-kór

Krízis-kor - kamasz-kór

A serdülőkor válsága

A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit. Amíg kialakul az új, védtelenné és sebezhetővé válik. Sok veszély les rá. Ilyen a kamaszkor is. Az új páncél temérdek könnybe, verejtékbe kerül. A kamaszkor: a homár drámája...

...ha elfogadjuk, és érvényesnek tekintjük Francoise Dolto, neves francia pszichológus gondolatát, miszerint a kamaszkor az ember életének legkiszolgáltatottabb időszaka. Amikor minden ember - kinőve a gyermeknek járó védettségből, s még távol a felnőttkort jellemző megállapodottságtól és biztonságtól - úgy érzi; bármi megtörténhet vele.
A kamasz fél. Fél, hogy már nem tekintik gyereknek, és fél attól is, hogy még mindig gyereknek nézik. Fél, hogy belőle is ugyanolyan felnőtt lesz, mint azok, akik őt körülveszik, de attól is retteg, hogy nem sikerül másmilyen, tőlük különböző felnőtté válnia. Hát még, ha azt sem tudja igazán eldönteni: milyen felnőtt szeretne lenni. Hasonulni és különbözni akarás. Csupa ellentmondás. A kamasz fél attól, hogy kigúnyolják, ezért előszeretettel gúnyol ki másokat. Felnőttkori szerepekre készülve fél attól, hogy neki is gyerekei lesznek, de még jobban attól, hogy ha esetleg nem születnek gyerekei, akkor nem válhat teljes értékű felnőtté, szülővé. Fél az elmúlástól, és megveti a halált. Utálja, ha rajtakapják azon, hogy fél, s ezért provokál, kiszámíthatatlan tettekre ragadtatja magát.
A serdülőkori válság, fejlődési krízis, amikor az élet más szakaszaihoz viszonyítva gyorsabban jelennek meg lényeges, a fejlődéssel törvényszerűen jelentkező változások.

Normális krízis

A kamaszkor - a "normális" kamaszkor is - krízis állapot. Krízis abban az értelemben, hogy felbomlik a gyermekkor egyensúlya, és hosszú éveken keresztül alakul, készülődik az új egyensúly, amely a felnőtt életét jellemzi. Ez az átmenet fájdalmas, mint majdnem minden változás. Krízis azért is, mert a kamaszoknak általában középkorú szüleik vannak - a szülőknek meg kamaszkorú gyermekük. Mind a két kort a változás korának is szokták nevezni. E kettő találkozása és együttélése önmagában is hordozza a feszültségek lehetőségeit.
Mint minden válságban, ebben is valami kérdésessé válik, és valami "eldől". A serdülőnek fejlődése során "feladatokat" kell megoldania. Ki kell szakadnia a gyermekkor függéséből, és meg kell tanulnia felnőtt ember módjára önállóan élni. Ezeket a feladatokat három nagy csoportra oszthatjuk. Szexuális fejlődésben el kell érnie azt a fokot, amikor a testi kielégülés forrása az ellenkező nemű partnerrel történő nemi együttlét. Képessé kell válnia arra, hogy a családon kívül társat, érzelmeinek tárgyat találjon. El kell vállalnia a felnőtt ember társadalmi szerepét, beleértve az önálló életvitelt, a megfelelő pálya megválasztását, a saját, sőt a mások sorsáért is érzett felelősséget. Ezeket a "feladatokat" a biológiai-pszichológiai érés, és a társadalmi elvárások összetalálkozása tűzi ki.
Fejlődés-lélektani szempontból ez egy viharos periódus, amely nagyban függ a felnőttek viszonyulásától. A kamasz átéli ennek a kornak a csodáit és mélységeit, de az, hogy milyen zökkenőkkel, milyen fájdalmakkal, milyen érzésekkel teszi mindezt, függ a környezetében élő felnőttek reakciójától, tűrőképességétől, rugalmasságától, humorérzékétől, megértésétől, segítő szándékától.

Lázadás minden mennyiségben

A serdülőkori válság a legkülönfélébb tünetekkel jelentkezhet. Visszaesés a tanulásban, társasági gátlások elhatalmasodása, lázadó, szabályokra fittyet hányó, a társadalomellenesség határát súroló magatartás, öngyilkosság, kábítószerezés, mind jele lehet a serdülőkori válságnak, de akár vegetatív vagy neurotikus tünetek is jelentkezhetnek. Lényeg, hogy összefüggnek a serdülőkor sajátos fejlődési problémáival. A pszichológia a serdülőkori válságnak különféle alfajait különbözteti meg.
Autoritás-krízis: A bevett normák és a tekintély elleni lázadás a serdülőkor normál lélektanának része. Az ifjú frissen kialakult kritikai készségét igen erősen gyakorolja, a környezet, a szülők, az iskola ellen fordítja. Erre nyilván szüksége van, hogy önálló gondolkodását kifejleszthesse. Ha ez a lázadás a serdülő életében egyeduralkodóvá válik, megzavarja tanulását, iskolai beilleszkedését, tehát veszélyezteti jövőjét, akkor jogosan beszélhetünk autoritás-krízisről, ami vagy folytonos ellenkezésben, kritizálásban, indulatkitörésekben nyilvánul meg vagy pedig a tétlenségbe süllyedés, látszólagos közöny, érdektelenség jellemzi a fiatalt. Előbbi a krízis aktív, utóbbi a passzív formája. Kiváltó okok lehetnek nyomasztó gyermekkori élmények, a családi élet egyensúlyzavarai, a család tradicionális értékrendje és az ifjúsági csoport normái közti ellentét.

Ki vagyok én?

A serdülőkori válság másik fő típusát identitás-krízisnek nevezi a szakirodalom. A gyermek jellemfejlődésében döntő szerepet játszik, hogy a környezete szeretett személyeivel azonosul. Ezen keresztül épülnek be személyiségébe az erkölcsi normák így szilárdulhatnak meg fontos tulajdonságok, nyilván nem függetlenül a genetikai adottságoktól. A szülők és nevelők, akarva, akaratlanul valamilyen társadalmi értékrendet is átadnak a gyermeknek. Ez vagy ettől eltérő értékrend később ún. kollektív eszményekben is megjelenik - a regényhőstől kezdve a sportolóig, illetve egy énekesig. Ha az ifjú karakterével, viselkedésmódjával, erkölcsi normáival elfogadásra talál a kortársai között, és megfelelő tevékenységi kört talál, akkor identitása zavartalan. Ilyenkor ez az "élmény" éppoly észrevétlen marad, mint ahogy a testi egészséget sem érzi valaki, csak ha valami miatt elvész. Az identitás problémája is akkor tűnik fel, ha válságba kerül. Tipikus az identitásproblémája annak a serdülőnek, akit a szülei jó és engedelmes gyermeknek neveltek, ezekkel az értékekkel maga is azonosult, és most az ifjúsági csoportban ugyanezért leértékelik, kinevetik. Érthető, hogy a serdülőkor nagy testi és lelki változásai az addig kialakult identitásérzést szinte mindig kérdésessé teszik, és szerencsétlen tényezők összetalálkozása könnyen vezet válsághoz. A társas kapcsolatok kudarca, szerelmi csalódás, szakmai identitás.
Keresése, valamint az otthoni érzelmi konfliktusok mind identitás-krízisről tanúskodnak, és utóbb gyakran kiderül, hogy ezek már egy öngyilkossági kísérlet előzményei voltak.

Ha nem tudom, ki vagyok

Három tünetcsoport, a serdülőkori hangulatzavarok, a pszichoszexuális fejlődési problémák és a pubertás-aszkézis tünetcsoportja hátterében is rendszerint identitáskrízis található.
Serdülőkori hangulatzavarok: Ebben a korban apró csalódások, kudarcok is mély elkeseredést, szomorúságot, ürességérzést, szorongást válthatnak ki. Az apró kiváltó ok a serdülő számára szimbolikussá válik, figyelmezteti, hogy képtelen jövendő elképeléseit megvalósítani, érzelmi, világnézeti ellentéteket egyeztetni.
A pszichoszexuális fejlődés problémái: Freud óta tudjuk, hogy az emberi szexualitás már kisgyermekkorban jelentkező részösztönökből fejlődik, és a serdülőkor végén ötvöződik egészséges ösztönné. A szexuális ösztönnek ez a több összetevőből való fejlődése a serdülőkor elején gyakran igen látványos. Exhibicionista megnyilvánulások, leskelődés, meztelenre vetkőzés a tükör előtt, átmeneti homo-erotikus érzések a korszak normál lélektanához tartoznak.
A pszichoszexuális fejlődésnek azonban nemcsak ezekkel a többé-kevésbé látványos zavaraival találkozunk. Előfordul, hogy a serdülő minden ösztönös vágyát elutasítja magától, az egész ösztönfejlődést elnyomni törekszik, és létrejön a pubertás-aszkézis tünetcsoportja. Ennek egyik szélsőséges formája az anorexia nervosa. Gyakori betegség serdülő lányoknál, akiknek fogyókúrája nem ismer határokat. Mintha ezek a lányok - bár tudat alatt - de nővé válásuk ellen küzdenének.

Krízisben a család is

A serdülő lelki változásaival együtt jár, hogy családon kívüli kapcsolatok és értékek felé nyit és közben távolodik szüleitől, nagyobb, tőlük független személyes teret igényel, ahol önálló tapasztalatokat szerezve nő önbizalma, felelősségérzete. Szüksége van a család biztonságára, mint háttérre, de önálló akciói, próbái, tapasztalatai segítik abban, hogy meggyőződjön életrevalóságáról. Vekerdy Tamás gyermekpszichológust idézve "a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni". Utána jó trénerként viselkedhetünk vele. A tréner elengedi a sportolót, sőt bíztatja, hogy egyedül ugorjon, induljon el, de ott áll mögötte, mellette, alatta, hogy elkapja, mielőtt lezuhanna egy rossz mozdulat következtében.
A serdülővel kölcsönhatásban változik a serdülő családja is. Megváltoznak a család szabályai; az óvó, aggódó szülőnek gyermekében megbízó szülővé kell válnia. A család szerkezete némiképp átalakul: a családtagok személyes határai erősödnek, növekszik a közöttük lévő távolság.
Kétségtelen, hogy a kamaszkor felbolygatja a család kialakult, megszokott nyugalmát. Megkérdőjelezi a család addigi szabályait, rítusait, mítoszait, hitét, megküzdési módjait, kapcsolatrendszerét, értékeit, de ez az időszak lehetőséget teremt a változtatásra is.
Ahhoz, hogy a serdülő kialakítsa saját értékrendjét, ki kell próbálnia másokét, ezért átmenetileg tagadja azt, amiben felnőtt. A család, ha nem akarja elveszíteni gyermekét, kénytelen ezzel együtt élni.
A serdülők kíméletlen kritikái gyakran arra késztetik a szülőket, hogy változtassanak megrekedt szokásaikon, véleményükön. A serdülők szinte mindent megkérdőjeleznek. Ahhoz, hogy hiteles vitapartner legyen a szülő, széleskörű információ birtokosának kell lennie. Nagyon sok szülő legnehezebben a gyerek feletti kontroll elvesztését éli meg. Félnek, hogy a kontrollal együtt gyermeküket is elvesztik, és magányossá válnak. Nem veszik észre a nyereséget: felelősséget vállalni tudó gyermekükkel új, felnőtt kapcsolat kialakításának lehetőségét. A serdülő viszont nehezen veszi tudomásul, hogy elveszti a gyermekkor felelőtlenségét, és felelősséget kap a szabadságjogok mellett. Ez akkor tűnik tehernek, ha korábban nem kapott és gyakorolt megfelelő szintű felelősséget.

Vészeljük át együtt!

Kamaszokkal együtt lenni nehéz. Nekik talán még nehezebb. Nem tehetünk mást, el kell fogadnunk, és tiszteletben kell tartanunk egyéniségüket, egyediségüket. Szülőként meg kell próbálnunk nekik egyfajta hátteret biztosítani, és segíteni a pszichológiai "újjá-születésben". Meg kell találnunk az egyensúlyt a korlátozás, és a mindent megengedés között. Adjunk nekik rugalmas és egyértelmű kereteket, hogy érezzék támogató jelenlétünket. A serdülő ugyanolyan feltétel nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi korában, még akkor is, ha "tüskéi" miatt nehéz megközelíteni. Adjunk nekik önállóságot, engedjük, hogy legyenek titkaik; ha bizalmat kapnak, bizalommal fogják viszonozni. A kamasz nevelésére sincsenek receptek. A rugalmas középút, az egyértelmű határok, a kompromisszum és a párbeszéd lehetősége az, ami esélyt adhat a kamasznak az élet útvesztőjében való eligazodásra. Azzal segíthetünk leginkább, ha ott vagyunk, jelen vagyunk az életükben, és tudják, számíthatnak ránk.
Ha a serdülő megvívja a harcát önmagával és a világgal, lelki fájdalmak, remények és reménytelenségek között megtörténik "a második születés". Egy elkülönült személyiség szakad ki a család érzelmi burkából, aki képes a világgal és önmagával egyedül szembenézni. Gyökerei a családhoz kötik, de szárnyai saját útján repítik.

Megosztom

#1 Dr.BauerBela

---

Térképnyelv tünetei és kezelése

Térképnyelv tünetei és kezelése

Mi a térképnyelv?

A térképnyelv egy olyan betegség, amit már maga az elnevezés remekül jellemez: ha ránéznek a nyelvre, azt látják, hogy olyan, mint egy térkép. A tünetet az okozza, hogy a nyelv egyes területein ugyan jelen vannak a fehérebb területekkel szegélyezett papillák (normál esetben a nyelv mindenütt ilyen), míg más részekről ezek hiányoznak, helyükön fehéres szegéllyel rendelkező vörhenyesebb, vörösebb elváltozások láthatók. Ez ijesztő lehet, de a jelenség ártalmatlan, az esetek túlnyomó többségében semmilyen panaszt nem okoz, csak a fogorvos hívja fel rá a figyelmet.

Tünetek: fájdalom, nyelvégés

A térképnyelv előfordulása

A térképnyelv előfordulási gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de nagyjából 2 százalék körülire tehető.

A térképnyelv okai

Nem ismerik a térképnyelv kiváltó okát, a jelenség pedig bármikor kialakulhat, gyerekkorban és felnőttkorban egyaránt jelentkezhet. Nem tudni azt sem, hogy kockázatát mi fokozza, a kutatások ez idáig semmilyen biztos összefüggést nem mutattak ki. Például keresték kapcsolatát a pikkelysömörrel , mert megfigyelték, hogy előfordulása a pikkelysömörös betegeknél talán gyakoribb, de egyértelmű összefüggést nem találtak. Ugyan észrevették, hogy a stresszes életmódot folytató személyek is gyakrabban érintettek lehetnek, de biztosan kijelenteni ezt sem lehet. Feltételezik, hogy esetleg a cukorbetegséggel is kapcsolatban lehet a térképnyelv, de bizonyítani ezt sem sikerült.

A térképnyelvet a stresszes életmód is kiválthatja

A családi halmozódásra vonatkozóan sincs biztos információ, bár egyes irodalmak szerint hajlama lehet öröklött. Kerestek a jelenség kapcsolatát a dohányzással is, mert logikusnak tűnt, hogy az emeli a rizikót, de ezt sikerült abszolút kizárni.

A térképnyelv tünetei

Sok olyan érintett van, aki térképnyelvét észre sem veszi, arra csak fogorvosa hívja fel a figyelmet. A gyerekeknél minden bizonnyal gyakrabban fedezik fel az elváltozást, lévén szájukba a szülők is belenéznek.

A felnőttek saját nyelvükön jellemzően fogselymezés során észlelhetik a problémát. Az esetek többségében a térképnyelv a látványon kívül már problémát nem okoz. Külleme sokakat zavarhat, lévén jellemzően a nyelv nagy területén jelentkezik, amikor pedig észreveszik, ijesztő lehet. Ritkán, de a térképnyelv egyéb panaszt is okozhat: fájdalmat vagy nyelvégést, bár ezek inkább csak kellemetlenséget jelentenek, nem éles fájdalmat.

A térképnyelv diagnózisa

A diagnózis felállítása szemrevételezéssel történik, laborvizsgálatra és egyébre nincs szükség. A betegség jelei annyira egyértelműek, hogy mással összekeverni nem lehet.

A térképnyelv kezelése

Ha a látványon kívül más panasz nincs, akkor kezelésre sincs szükség, főleg mert maga a tünet külső beavatkozással nem szüntethető meg. Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy az érintettek az irritatív ételeket és italokat kerüljék. Ha valakinek egyéb panasza is van, akkor utóbbiakat már nem csak elővigyázatosságból kell betartani, hanem azért is, mert a beteg érzi, hogy nyelvének nem tesznek jót a csípős és forró ételek, italok.

Ha már panaszok is jelentkeznek, például a nyelv érzékeny, ég vagy fáj, akkor érdemes a nyálkahártyát hámosítani, ami A-vitamin olajjal lehetséges. Ezzel naponta kétszer kell a nyelvet nagyon vékonyan bekenni. Egyes vélemények szerint hasznos lehet a cink is, amelyet belsőleg kell fogyasztani. A nagyobb fájdalmat nem jellemzőek, de ha mégis jelentkeznek, az egyszerű fájdalomcsillapítók segíthetnek.

A térképnyelv gyógyulási esélyei

A panasz nem feltétlen múlik el, sőt van, hogy a nyelv egyik oldalára a másikra "vándorol", növekedhet és kisebb is lehet.

A térképnyelv megelőzése

Mivel a panasz kiváltó oka nem ismert, nincs mód a megelőzésre. Emiatt csak olyan általános tanácsok adhatók, mint például a stressz kerülése, kezelése.

A térképnyelv szövődményei

A térképnyelvnek szövődményei nincsenek, az elváltozások teljesen jóindulatúak. Viszont, mint minden jóindulatú szájüregi nyálkahártya-elváltozást, három havonta ezt is érdemes megmutatni fogorvosnak . Erre főleg akkor van szükség, ha valaki nem tud lemondani az irritatív ételektől, amiatt pedig nyelve kicsit érzékenyebbé válik. A megfigyelésre viszont csak a biztonság miatt van szükség, az elváltozás nem fajul el.

Kapcsolódó cikkeink

Hasznos tudnivalók

A térképnyelvnek elég sok elnevezése van, az egyik latin neve például ugyanazt jelenti, mint a magyar. Emellett van más jelentésű latin neve és, és annak megfelelő angol is: ez már nem térképnyelvet, hanem gyulladásos nyelvbetegséget, vándorló nyelvgyulladást jelent. Nevében viszont hiába szerepel a gyulladás szó, nincs szó tényleges gyulladásról. Egyéb elnevezésekkel is illetik a jelenséget, de valamennyi ugyanazt a betegséget jelenti.

1-

2-

3-

4

-5

6

7

8

9

1Ö

11

#1 Dr.BauerBela

---