Keresés: gyermekek orvosi cikkekben - Children medical articles: Search box

2020. július 26., vasárnap

íííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííííí #1 Dr.BauerBela

2020. július 25., szombat

csalánkóütés gyermekeknél

Etiológiája gyakran ismeretlen. A legtöbb gyermeknél a probléma idővel spontán módon oldódik meg.Meghatározása szerint az egyes csalánkiütés gyorsan előrehalad és 24–48 órán belül oldódik meg. Általában súlyos viszketés jelentkezik. A csalánkiütés rendkívül gyakori rendellenesség. 
Meghatározása szerint az egyes csalánkiütés gyorsan előrehalad és 24–48 órán belül oldódik meg. Általában súlyos viszketés jelentkezik. A csalánkiütés rendkívül gyakori rendellenesség, etiológiája gyakran ismeretlen. A legtöbb gyermeknél a probléma idővel spontán módon oldódik meg.
#1 Dr.BauerBela

Ha a gyerek elájul - Okok és teendő


Lehet viszonylag ártatlan oka is annak, ha a gyerek elájul, de előfordulhat az is, hogy komolyabb betegség húzódik meg a háttérben. Mit tehetünk, ha elájul, és mit érdemes kerülni vészhelyzetben?


Kiskamaszként, kamaszkorban sok gyereknél fordul elő, hogy tömegben, közlekedési eszközön, az iskolában elájul. Szerencsére ez egy gyorsan megszüntethető állapot, amit nagyon gyakran az okoz, hogy elmaradt a gyereknél a reggelizés. Ha azonban kisebb korban jelentkezik ájulás, vagy esetleg többször megismétlődik, komolyabb problémák is állhatnak a hátterében.

Mitől ájul el a gyerek?

Az ájulás a csökkent keringés következtében kialakult csökkent agyi oxigénellátás, egy átmeneti, rövid ideig tartó állapot. - Az egyszerű ájulás leggyakrabban serdülőkorban, tehát növekedésben lévő gyermekeknél fordul elő, akiknél megnövekszik a táplálék- és főként a folyadékigény, ezt pedig nem mindig követik étrendjükben és vízivásukban. Ismert példa, hogy reggel, reggelizés és folyadékivás nélkül indulnak iskolába, majd a zsúfolt buszon vagy egy nem jól szellőztetett teremben tartott iskolai ünnepségen vagy akár iskolai kampányoltás után elájulnak - tudtuk meg Dr. Cesko Izabella gyermekorvostól.

Ájulás: öngyógyító mechanizmus

Az ájulás gyorsan megszüntethető a gyermek lefektetésével és a lábai felemelésével, ilyenkor azonnal magukhoz térnek. Az ájulás következtében kialakult tónuscsökkenés és összecsuklás, tulajdonképpen öngyógyító mechanizmus, mert vízszintes helyzetbe kerülve, azonnal visszatér az agyi keringés, magához tér az ájult ember.
- Tehát az ájulás megszüntetésének leggyorsabb módja: a gyermeket fektessük le, lábait emeljük fel vagy térdben támasszuk fel. Nagyon rossz segítség, ha az ájultat állítva támogatják - hívta fel rá a figyelmet a szakember. A serdülőkori ájulásnak a legegyszerűbb megelőzése az, hogy figyelmeztetjük gyermekinket, igyanak sokat - 20 kilogrammonként 1 liter víz ivása javasolt naponta ennyi idős korban -, illetve ne engedjük el reggeli nélkül őket iskolába és legyen gondunk arra, hogy délután sem maradjanak éhen.

Amikor orvosi segítség szükséges ájuláskor

- Az egyszerű ájulás esetén, ami veszélyeket rejt magában, az maga az összecsuklás, hiszen ennek következtében megsérülhet a fej, ami akár agyrázkódáshoz is vezethet. Ezért tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy ha rosszul érzik magukat, ha kezd elsötétülni előttük a világ, kérjenek segítséget vagy üljenek le a földre, semmiképpen ne várják meg, amíg összeesnek. Ha ájulás után a beteg magához tért, kínáljuk meg folyadékkal, esetleg szőlőcukorral, és ne engedjük addig felkelni, amíg nem érzi újra jól magát - tanácsolta Dr. Cesko Izabella.
Amennyiben fektetésre nem tér magához a gyermek, akkor nem ájulásról, hanem valami komolyabb dologról, például eszméletvesztésről, esetleg sokkról van szó, ez pedig azonnali orvosi segítséget, elsősegély ellátást igényel.

Elájulhat a kisebb gyerek is?

Csecsemőkorban, kisgyermekkorban nagyon ritka az egyszerű ájulás, ilyenkor csak egyéb betegségek kapcsán találkozhatunk vele. Előfordulhat például, hogy erős hányás vagy hasmenés kapcsán és a nem elegendő folyadékbevitel miatt csökken az agyi oxigénellátás, és ez vezet a kisgyermek ájulásához.
- Ez a helyzet azonnali orvosi segítséget, infúzió adását igényli. Az ilyen állapot nem következik be egyik pillanatról a másikra a hasmenős, hányós gyermeknél: mindig megelőzi az, hogy a beteg gyermek nem fogadja el a folyadékot, bágyadt lesz. Ezért ha a gyakori, 5-15 percenkénti folyadékkínálás ellenére sem iszik, bágyadttá, aluszékonnyá válik, nincs mire várni, infúzió bekötése indokolt - magyarázta a gyermekorvos.

Izgatottság és visszatartott légzés is okozhat ájulást

Ritkán, ájuláshoz vezethet a nagyfokú izgatottság miatt jelentkező, szapora légvétel következtében a vér széndioxid szintjében beálló változás is, ami az agyi erek szűkületéhez vezet. Ekkor maga az ájulás és a szabályos, lassúbb légvétel rendezi az állapotot.
- Gyakran találkozunk viszont kisdedkorban az intenzív sírás és a következményes légzés visszatartás miatt jelentkező úgynevezett affektív apnoéval, amelyet egy idő után minden gyermek kinő. Amennyiben ez többször előfordul gyermekünknél, ne várjuk meg, amíg rosszul lesz, hanem vegyük rá a levegővételre: fújjunk az arcába, vagy fröcsköljünk kevés hideg vizet szintén az arcába - mondta Dr. Cesko Izabella.

Komolyabb is lehet a baj, ha elájul a gyerek

Amennyiben a gyerekeknél az ájulás fizikai terhelésre jelentkezik, komolyabb szívhiba is állhat a háttérben, és ilyen esetben feltétlenül kardiológushoz kell fordulni. - Ha az ájulás többször megismétlődik, szintén fontos a kardiológiai kivizsgálás, hiszen ilyenkor a szív ingervezetési zavara vagy szívritmuszavar is lehet az alapbetegség. Az epilepsziás roham is hosszan tartó ájulást okozhat - tette hozzá a gyermekorvos -, ezzel pedig neurológus szakorvost kell felkeresni.
#1 Dr.BauerBela
 Kezelő Gyerekorvos válaszol Gyermekbetegségek A közösségbe kerülés hátulütője: folyton beteg a gyerek Szász Cs. Emese • 2018. február 16., 14:01 HIRDETÉS Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben. Nem csak azért, mert meg kell oldani a gyerek felügyeletét, sok szülőt aggaszt a gyermeke folytonos betegeskedése, attól fél, valami nem működik jól a kicsi immunrendszerében. Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvost kérdeztük, arról, hogy mennyi betegség normális, mikor kell aggódni. Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben • Fotó: Pexels.com A szülők gyakori panasza – főleg az első évben –, hogy a közösségbe kerülő gyerek állandóan beteg, gyakorlatilag alig gyógyult ki egyik fertőzésből, amint visszatér a bölcsőde, óvoda falai közé, kezdi elölről. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is: vajon normális ez az állapot? Nincs nagyobb baja annak a gyereknek? Mit adhatok neki, ami erősítené az immunrendszerét? – hangzanak el a leggyakoribb kérdések az aggódó szülők részéről. Az immunrendszer még ismerkedik Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvos szerint a jelenség teljesen általános, aggódni ritkán érdemes, a gyerekek immunrendszere ugyanis még nincs kifejlődve ebben a korban. „Úgy kell elképzelni, hogy mikor megszületik a gyerek, van egy átmeneti immunhiány, a csecsemőkor, ez a legveszélyesebb, az első három hónap. Ezt az időszakot nagyon segíti, ha az anyuka szoptatja, mert az anyatejen keresztül bizonyos ellenanyagok átmennek és védik a babát, nem mellesleg a testi kontaktus is emeli a szervezetben az ellenanyagok szintjét. Emellett a gyerek immunrendszere 5-6 éves korára éri el azt a határt, ami nagyjából megfelel a felnőtt szintnek, de tökéletesen majd csak pubertás korban fejlődik ki” – mondja a gyermekorvos, részben már meg is magyarázva a gyakori betegségeket. Hozzáteszi, tudni kell azt is, hogy HIRDETÉS az immunrendszer úgy védekezik a betegség ellen, hogy úgymond megismerkedik a kórokozókkal: találkozik eggyel, ami megbetegíti, elkezd ellenanyagot termelni ellene, s legközelebb már felismeri és védekezik ellene, vagyis a gyerek vagy meg sem betegedik tőle vagy gyorsabban meggyógyul. Persze van olyan kórokozó, amely többször is megbetegíthet, de legtöbbre „emlékszik” az immunrendszer, és védekezik ellene. „Kijelenthetjük, hogy minél többet beteg a gyerek, annál jobban erősödik az immunrendszere” – fogalmaz a szakember. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is • Fotó: Haáz Vince A gyermekközösségekben amúgy a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut. Így nem csoda, hogy gyakorlatilag sorra veszik a betegségeket: a náthás megbetegedések mellett gyakran kapják el a hányással, hasmenéssel járó enterovírusokat, a lepkehimlőt, a kéz-láb-szájbetegséget, de hólyagos himlőre is számítani lehet – sorolta Farkas-Ráduly Juliánna. A derűsebbek kevesebbet betegek S hogy mennyi betegség a normális? A gyerekorvos szerint ez gyereke válogatja, ugyanis sokan a közösségbe kerülés első évét így végigkínlódják, míg más gyerek alig-alig beteg. Ez egyrészt lehet attól például, hogy a gyereknek van egy nagyobb testvére, aki folyton „hazahordta” neki a kórokozókat az oviból, suliból, így nem a közösségben találkozik velük először, hanem már otthon immunizálódott, így néha beteg egy kicsit, de azzal meg is ússza. A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek • Fotó: Pexels.com „Emellett megfigyelték viszont, hogy vannak olyan gyerekek, emberek, akik ugyanolyan hatásra nem betegszenek meg, vagy könnyebben esnek át rajta. És itt jön képbe az egészségpszichológia: van egy pár dolog, ugyanis, ami erősíti az immunrendszert. Ilyen például a testi kontaktus, akinek sok jut, annak a szervezetében emelkedik az ellenanyagok szintje, de annak is jobban működik az immunrendszere, aki mindig mosolyog és vidám” – mutat rá a szakember. Ne dőljünk be a reklámnak! Olyan pedig, hogy immunerősítő gyógyszer, készítmény, Farkas-Ráduly Juliánna szerint nem létezik, az csak reklámszöveg. Annak a gyereknek, aki normálisan eszik, naponta zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, annak nincs szüksége állandóan multivitaminokra. „Néha időnként lehet adni egy-egy vitaminkúrát, főleg télen, amikor kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, s amit megeszünk, az sem természetes módon nőtt. De télen se állandóan adjuk, mert rosszat is csinálhatunk vele” – mondja a gyerekorvos. A gyerek szervezetének meg kell ismerkednie a kórokozókkal • Fotó: Haáz Vince Hozzáteszi: amit érdemes és kell adni, mert a hiánya gondot okozhat az immunrendszerben, az a D-vitamin és C-vitamin. Előbbiről gyakran megfeledkeznek a szülők, pedig D-vitamint másfél éves korig mindennap kell adni, hatéves korig pedig az őszi, téli hónapokban érdemes. Sőt, egy érzékeny bőrű gyereknél, aki nyáron is állandóan be van kenve 50 faktoros napvédő krémmel, annak nyáron is adni kell, mert a napvédő miatt nem termel D-vitamint a szervezete – tudjuk meg. Aggódni ritkán érdemes A gyerekorvos elárulja, bár valóban vannak esetek, amikor immunhiányos a gyerek, ez sokkal ritkább, mint ahogy a szülők azt gondolják, hogy baj van a gyerek immunrendszerével. „Vannak veleszületett immunhiányos állapotok, de ezek nagyon ritkák, ötezer, tízezer gyerekből egynek van ilyen baja. A szelektív IgA hiány gyakoribb, 500-600 gyerekből egyet érint, de ez nem olyan súlyos. Ennek a tünetei, hogy egy betegség nagyon elhúzódó, meghűl a gyerek, és három hétig folyik az orra. Hosszan tartó fertőzések ezek, de nem súlyosak” – mutat rá a doktornő. Hozzáteszi: vannak még olyan immunhiányok, amit betegségek okoznak, krónikus betegségek, mint például a HIV, az Epstein-Barr-vírus, a bárányhimlő is átmenetileg immunhiányt okoz, vannak olyan vesebetegségek, amiknél fehérje ürül, és mivel az kell ahhoz, hogy működni tudjon az immunrendszer, ott is kialakulhat csökkent védekezőképesség, illetve vannak gyógyszerek – rákos betegeknél vagy szervátültetéseknél használt szerek –, amik immunhiányt okoznak, de most nem a mindennapi esetekről beszélünk. Az immunhiányos állapotok ritkák. De vannak bizonyos esetek, amikor érdemes kivizsgáltatni a gyereket • Fotó: Pixabay.com „Bölcsődés, óvodás korban leggyakrabban amiatt betegszenek meg, mert még nem találkoztak a kórokozókkal, s még nincs kialakulva az immunrendszerük” – szögezi le a doktornő, aki szerint akkor kell valamilyen immunhiányra gyanakodni, s esetleg kivizsgáltatni a gyereket, ha sokszor nagyon súlyos fertőzés lép fel: visszatérő, bizonyítottan bakteriális tüdőgyulladás, visszatérő gennyes fülgyulladás, sok súlyos, elgennyesedett bőrfertőzés, illetve, ha egy-egy hűlés három hétnél tovább tart. Ami nem azt jelenti, hogy egy hétig beteg volt, aztán az oviban megint összeszedett valamit, hanem otthon tartottuk a gyereket három hétig, és mégis mindig folyik az orra. Egy-két héten belül ugyanis illik kezeléssel, kezelés nélkül átesnie egy fertőzése, kivétel a köhögés, az visszamaradhat. Ilyen esetekben érdemes kivizsgáltatni alaposabban a gyereket. (Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/a-kozossegbe-kerules-hatulutoje-folyton-beteg-a-gyerek)Kezelő Gyerekorvos válaszol Gyermekbetegségek A közösségbe kerülés hátulütője: folyton beteg a gyerek Szász Cs. Emese • 2018. február 16., 14:01 HIRDETÉS Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben. Nem csak azért, mert meg kell oldani a gyerek felügyeletét, sok szülőt aggaszt a gyermeke folytonos betegeskedése, attól fél, valami nem működik jól a kicsi immunrendszerében. Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvost kérdeztük, arról, hogy mennyi betegség normális, mikor kell aggódni. Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben • Fotó: Pexels.com A szülők gyakori panasza – főleg az első évben –, hogy a közösségbe kerülő gyerek állandóan beteg, gyakorlatilag alig gyógyult ki egyik fertőzésből, amint visszatér a bölcsőde, óvoda falai közé, kezdi elölről. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is: vajon normális ez az állapot? Nincs nagyobb baja annak a gyereknek? Mit adhatok neki, ami erősítené az immunrendszerét? – hangzanak el a leggyakoribb kérdések az aggódó szülők részéről. Az immunrendszer még ismerkedik Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvos szerint a jelenség teljesen általános, aggódni ritkán érdemes, a gyerekek immunrendszere ugyanis még nincs kifejlődve ebben a korban. „Úgy kell elképzelni, hogy mikor megszületik a gyerek, van egy átmeneti immunhiány, a csecsemőkor, ez a legveszélyesebb, az első három hónap. Ezt az időszakot nagyon segíti, ha az anyuka szoptatja, mert az anyatejen keresztül bizonyos ellenanyagok átmennek és védik a babát, nem mellesleg a testi kontaktus is emeli a szervezetben az ellenanyagok szintjét. Emellett a gyerek immunrendszere 5-6 éves korára éri el azt a határt, ami nagyjából megfelel a felnőtt szintnek, de tökéletesen majd csak pubertás korban fejlődik ki” – mondja a gyermekorvos, részben már meg is magyarázva a gyakori betegségeket. Hozzáteszi, tudni kell azt is, hogy HIRDETÉS az immunrendszer úgy védekezik a betegség ellen, hogy úgymond megismerkedik a kórokozókkal: találkozik eggyel, ami megbetegíti, elkezd ellenanyagot termelni ellene, s legközelebb már felismeri és védekezik ellene, vagyis a gyerek vagy meg sem betegedik tőle vagy gyorsabban meggyógyul. Persze van olyan kórokozó, amely többször is megbetegíthet, de legtöbbre „emlékszik” az immunrendszer, és védekezik ellene. „Kijelenthetjük, hogy minél többet beteg a gyerek, annál jobban erősödik az immunrendszere” – fogalmaz a szakember. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is • Fotó: Haáz Vince A gyermekközösségekben amúgy a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut. Így nem csoda, hogy gyakorlatilag sorra veszik a betegségeket: a náthás megbetegedések mellett gyakran kapják el a hányással, hasmenéssel járó enterovírusokat, a lepkehimlőt, a kéz-láb-szájbetegséget, de hólyagos himlőre is számítani lehet – sorolta Farkas-Ráduly Juliánna. A derűsebbek kevesebbet betegek S hogy mennyi betegség a normális? A gyerekorvos szerint ez gyereke válogatja, ugyanis sokan a közösségbe kerülés első évét így végigkínlódják, míg más gyerek alig-alig beteg. Ez egyrészt lehet attól például, hogy a gyereknek van egy nagyobb testvére, aki folyton „hazahordta” neki a kórokozókat az oviból, suliból, így nem a közösségben találkozik velük először, hanem már otthon immunizálódott, így néha beteg egy kicsit, de azzal meg is ússza. A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek • Fotó: Pexels.com „Emellett megfigyelték viszont, hogy vannak olyan gyerekek, emberek, akik ugyanolyan hatásra nem betegszenek meg, vagy könnyebben esnek át rajta. És itt jön képbe az egészségpszichológia: van egy pár dolog, ugyanis, ami erősíti az immunrendszert. Ilyen például a testi kontaktus, akinek sok jut, annak a szervezetében emelkedik az ellenanyagok szintje, de annak is jobban működik az immunrendszere, aki mindig mosolyog és vidám” – mutat rá a szakember. Ne dőljünk be a reklámnak! Olyan pedig, hogy immunerősítő gyógyszer, készítmény, Farkas-Ráduly Juliánna szerint nem létezik, az csak reklámszöveg. Annak a gyereknek, aki normálisan eszik, naponta zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, annak nincs szüksége állandóan multivitaminokra. „Néha időnként lehet adni egy-egy vitaminkúrát, főleg télen, amikor kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, s amit megeszünk, az sem természetes módon nőtt. De télen se állandóan adjuk, mert rosszat is csinálhatunk vele” – mondja a gyerekorvos. A gyerek szervezetének meg kell ismerkednie a kórokozókkal • Fotó: Haáz Vince Hozzáteszi: amit érdemes és kell adni, mert a hiánya gondot okozhat az immunrendszerben, az a D-vitamin és C-vitamin. Előbbiről gyakran megfeledkeznek a szülők, pedig D-vitamint másfél éves korig mindennap kell adni, hatéves korig pedig az őszi, téli hónapokban érdemes. Sőt, egy érzékeny bőrű gyereknél, aki nyáron is állandóan be van kenve 50 faktoros napvédő krémmel, annak nyáron is adni kell, mert a napvédő miatt nem termel D-vitamint a szervezete – tudjuk meg. Aggódni ritkán érdemes A gyerekorvos elárulja, bár valóban vannak esetek, amikor immunhiányos a gyerek, ez sokkal ritkább, mint ahogy a szülők azt gondolják, hogy baj van a gyerek immunrendszerével. „Vannak veleszületett immunhiányos állapotok, de ezek nagyon ritkák, ötezer, tízezer gyerekből egynek van ilyen baja. A szelektív IgA hiány gyakoribb, 500-600 gyerekből egyet érint, de ez nem olyan súlyos. Ennek a tünetei, hogy egy betegség nagyon elhúzódó, meghűl a gyerek, és három hétig folyik az orra. Hosszan tartó fertőzések ezek, de nem súlyosak” – mutat rá a doktornő. Hozzáteszi: vannak még olyan immunhiányok, amit betegségek okoznak, krónikus betegségek, mint például a HIV, az Epstein-Barr-vírus, a bárányhimlő is átmenetileg immunhiányt okoz, vannak olyan vesebetegségek, amiknél fehérje ürül, és mivel az kell ahhoz, hogy működni tudjon az immunrendszer, ott is kialakulhat csökkent védekezőképesség, illetve vannak gyógyszerek – rákos betegeknél vagy szervátültetéseknél használt szerek –, amik immunhiányt okoznak, de most nem a mindennapi esetekről beszélünk. Az immunhiányos állapotok ritkák. De vannak bizonyos esetek, amikor érdemes kivizsgáltatni a gyereket • Fotó: Pixabay.com „Bölcsődés, óvodás korban leggyakrabban amiatt betegszenek meg, mert még nem találkoztak a kórokozókkal, s még nincs kialakulva az immunrendszerük” – szögezi le a doktornő, aki szerint akkor kell valamilyen immunhiányra gyanakodni, s esetleg kivizsgáltatni a gyereket, ha sokszor nagyon súlyos fertőzés lép fel: visszatérő, bizonyítottan bakteriális tüdőgyulladás, visszatérő gennyes fülgyulladás, sok súlyos, elgennyesedett bőrfertőzés, illetve, ha egy-egy hűlés három hétnél tovább tart. Ami nem azt jelenti, hogy egy hétig beteg volt, aztán az oviban megint összeszedett valamit, hanem otthon tartottuk a gyereket három hétig, és mégis mindig folyik az orra. Egy-két héten belül ugyanis illik kezeléssel, kezelés nélkül átesnie egy fertőzése, kivétel a köhögés, az visszamaradhat. Ilyen esetekben érdemes kivizsgáltatni alaposabban a gyereket. (Ezt a cikket a Ligetrõl másolták: https://liget.ro/kezelo/a-kozossegbe-kerules-hatulutoje-folyton-beteg-a-gyerek)
#1 Dr.BauerBela

2020. július 24., péntek

BŐRALATTI ZSIRNEKRÓZOIS


#1 Dr.BauerBela

10+1 tipp a gyerekeink életre szóló egészségéért By: Okos Tíme

                                         10+1 tipp a gyerekeink életre szóló egészségéért

Nincs olyan szülő, aki ne szeretné, ha a gyermeke egészséges lenne. Ehhez viszont elengedhetetlen nemcsak a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, hanem az is, hogy magával az étkezéssel egészséges viszonyt alakítsunk ki már egészen pici kortól. Hiszen az első élmények a közös étkezésekről, és az első évek táplálása meghatározók a későbbi életünkre. De mit tehetnénk, hogy minél magabiztosabb, önálóbb és az új ízekre nyitott, felfedező gyerekeket neveljünk? 



Ma már egyre ismertebb az első 1000 nap táplálásának fontossága, amely arról szól, hogy a fogantatástól számított 1000 nap (a gyermek második születésnapjáig) során egy életre befolyásolni tudjuk a gyermekünk egészségi kilátásait - mind negatív, mind pozitív irányban. Ez hatalmas felelősség, de még nagyobb lehetőség, ezért nem mindegy, hogy mennyire figyelünk tudatosan egyrészt a várandósság és a szoptatás során a saját táplálkozásunkra, majd pedig a hozzátáplálás során arra, hogy milyen ételeket kínálunk.
Azonban nem csak az a fontos, hogy MIT kínálunk a kezdetektől, hanem az is (ahogy az WHO hozzátáplálásról szóló anyagában is hangsúlyozva van), hogy HOGYAN - hiszen hiába próbáljuk rávenni a gyereket a zöldségek fogyasztására, ha már a kezdetektől az egész történet átmegy
  • tukmálásba ("Csak még egy kanállal a kedvemért!"),
  • könyörgésbe ("Kérlek, edd meg a brokkolit. Légy szíves, egyél már belőle!"),
  • trükközésbe ("Neeem, nincs benne zöldség!"),
  • zsarolásba ("Ha megeszed a tökfőzeléket, kapsz csokit!"),
végül pedig játszmázásba, majd sztárjkba és rossz hangulatú közös étkezésekbe. Sem a hozzátáplálás, sem a kisgyermektáplálás nem kell, hogy egy harc vagy szenvedés legyen. A zöldségekre, újdonságokra nyitott, kalandozó és felfedező önálló kis foodie-kat sem lehetetlenség nevelni, és az alábbi - a tudomány és a tapasztalat által is bizonyított - 10+1 dolog mind-mind segítségünkre lehet abban, hogy ezek a céljaink megvalósulhassanak. Ezáltal pedig sokat tehetünk azért, hogy a következő generációnak egészségesebb legyen a viszonya az étkezéssel, az ételekkel, és ezáltal csökkenjen közöttük az elhízás (és a sokszor vele járó cukorbetegség, metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, depresszió, önértékelési problémák, stb.) és az evészavar megjelenésénsek valószínűsége.

1. A felelősség megfelelő felosztása

Ellyn Satter dolgozta ki a Division of Responsibility in Feeding elméletét, amely a gyermektáplálás során történő felelősségmegosztásról szól. A lényege - összehangban a BLW filozófiájával - az, hogy mind a szülőnek, mind a gyereknek megvan a saját felelősségi köre, amelyben ő kompetens döntést hozni. A szülő arról dönt a táplálás kapcsán, hogy
  • mit
  • mikor
  • hol
kínál fel a gyermeknek, ezután viszont a gyerek felelőssége eldönteni azt, hogy abból
  • mennyit fogad el
  • fogyaszt-e egyáltalán belőle valamit
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem méricskéljük, nem tukmáljuk az ételt, nincs könyörgés, nincs figyelemeltereléssel a szájba csempészett falat. Van viszont helyette bizalom, amelyet megszavazunk a babának, és vannak közös, jó hangulatú étkezések, és a legtöbbször egy jó evő gyerek (hiszen tudjuk, hogy az erősködés, tukmálás, trükközés szinte mindig kontraproduktív).


2. Tudatos étkezés

Evés közben az ételre és az étkezésre (na meg egymásra!) koncentráljunk, azaz ne szóljon a TV, ne legyenek kütyük a közelben, az étkezőasztalon pedig ne legyenek oda nem való dolgok. Pici gyerekekkel is beszéljünk az elfogyasztott ételekről, arról, hogy melyik micsoda, és hogy kinek mi ízlik igazán. Kutatások bizonyítják, hogy ha az ételre figyelünk (azaz emlékezni fogunk arra, hogy mit ettünk), akkor a következő étkezésnél kisebb mennyiséget fogunk enni, így ez a (gyerekkori) elhízás megelőzésében is fontos szempont.

3. Figyejünk az étkezés körülményeire

Igyekezzünk minden étkezést ülve elfogyasztani, lehetőség szerint megterített asztalnál (evőeszközök, tányér, szalvéta), nem pedig pedig rohanva, kapkodva, útközben, a hűtő vagy állva vagy a TV előtt ülve. Legyen kiszámítható a gyermek számára, hogy milyen időközönként van étkezés, ezek között viszont kerüljük a nassolást (ebbe pedig határozottan beletartoznak a kalóriatartalmú italok, így a 100% gyümölcslevek is, amelyeket két éves kor alatt nem is javasolt adni). Kutatások bizonyítják, hogy ha az étkezésnek megvannak a körülményei (terítés, evőeszközök), akkor sokkal kevesebb kalóriát fogyasztunk a nap végén, mintha kisétkezésként tekintünk rá (azaz állva, kézzel, menet közben esszük meg ugyanazt az ételt, amit a kísérletben részt vevők másik csoportja ülve fogyasztott el).


4. Ne használjuk az ételt figyelemelterlésre

Ahogy arra Dobos-Kufcsák Judit dietetikus felhívja a figyelmet, nagyon gyakori az étel figyelemelterelésre való használata (ha nyűglődik a babakocsiban, ha nem ülve várni az orvosnál, stb, akkor adunk neki valami rágcsát). Felnőtt korunkban pedig nem értjük, hogy miért nem tudjuk abbahagyni a nassolást, miért kell mindig valaminek a szánkban lenni, amit rághatunk. A szakember tapasztalata szerint (ami egybeesik az én tapasztalatommal is) nem véletlen, hogy szinte minden fogyni vágyó ember azzal kezdi, hogy a chipset/csokit/kekszet lecserélni valami más, egészségesebb rágcsára (répa, gyümölcs, rágó). Pedig a legjobb az lenne, ha nem lenne kényszerünk folyamatosan a folyamatos rágcsálásra, ezt pedig már csecsemőkorban meg tudjuk alapozni.

5. Ne használjuk az ételt jutalmazásra vagy büntetésre

...és lehetőség szerint ajándékozásra sem. Tudom, hogy mennyire elterjedt, hogy minden alkalomra csokit adunk már az egy-két éves gyereknek is, vagy hogy azt mondjuk, hogy akkor kap csokit, ha megeszi a brokkolit, vagy akkor, ha végre csöndben marad és "viselkedik." Ezek mind nagyon káros szokások dr. Lukács Liza táplálkozáspszichológus szerint (is), és a következő generáció (testi-lelki) egészsége érdekében elég sürgősen le kellene erről szokni. Ugyanis ha az ételeket érzelmekhez kötjük, akkor azzal negatívan befolyásoljuk a gyerekek étkezéshez való viszonyát.

6. Ne próbáljuk szép evésre tanítani a gyerekeket!

"...ahol az étkezésből problémát csinálnak, ott valóban probléma lesz belőle. Azaz egyrészt felesleges a gyerek evését vagy nem evését az étkezések központi témájává tenni. Másrészt pedig olyan módon is rongálhatjuk a gyereket, ha úgy akarjuk szép evésre tanítani, hogy „Ne csámcsogj!”, „Ne habzsolj!”, „Ne piszmogj!”, „Ne kotorássz az étellel!”, „Ne kotorássz a tányéron!”, „Hogy fogod a villát?”, „Ne csörömpölj!” – írta Vekerdy Tamás Érzelmi biztonság című könyvében, hozzátéve, hogy ezt a trenírozást marhaságnak, sőt, kártékonynak tartja. A pszichológus azt is kiemelte, hogy "A gyerekek csúnyán esznek. Hogyan lehet szép evésre nevelni őket? A válasz egyszerű: semmiképpen sem úgy, hogy elrontjuk a közös étkezést ezekkel a folytonos figyelmeztetésekkel. Ha maguk a szülők szépen, kulturáltan esznek, akkor egy idő után a gyerek is szépen fog enni."


7. Ne bélyegezzük az ételeket

...sem pozitív, sem negatív irányban. Nem érdekes, hogy egy adott étel egészséges vagy nem (a gyerek számára), és főleg káros lehet úgy erkölcsileg minősíteni ételeket, hogy az rossz, bűn, csalás, ami visszavezet az 5-ös ponthoz, azaz ételek (negatív) érzelmekhez való társításához. Azt is teljesen felesleges egy gyereknek mondani, hogy a brokkoli milyen jó, hiszen teli van ilyen és olyan vitaminokkal, rostokkal és mennyire egészséges - ezzel sosem fogjuk meggyőzni arról, hogy egye meg - az egyetlen, ami hatásos, az az, ha gyakran kínáljuk vele úgy, hogy közben mi is jóízűen esszük meg a többi zöldséggel, salátával, gyümölccsel együtt. Ahogy Ranschburg Jenő is mondta, "Nem prédikációkkal nevelünk. A szülőnek úgy kell viselkednie, ahogy a gyerektől is elvárja, és ugyanolyan értékek szerint kell élnie, amilyen értékeket a gyerekének át szeretne adni."

8. Ne legyenek szigorú szabályok

Az újabb és újabb (sikertelenségre ítélt) szigorú, és sok mindent korlátozó diéták helyett sajátítsuk el a kiegyensúlyozott életmódot és az intuitív étkezést, azaz ahogy a gyereknek sem méricskéljük ideális esetben az ételeket (mint ahogy a BLW-ben sem tesszük), úgy mi is tanuljuk újra értelmezni a saját éhség-, és telítettség érzéseinket. Saját magunk korlátozása helyett fedezzünk fel újabb és újabb ízeket, néhány egyszerű gondolat szem előtt tartásával (változatosság, kiegyensúlyozottság, mértékletesség, természetesség, otthon készült ételek friss alapanyagokból). Ha a gyerek azt látja, hogy már megint egy nyűg, kín az étkezés számunkra (amin át kell esni), hiszen semmit nem ehetünk, ha mást eszünk, mint a család többi tagja (és emiatt a legtöbb esetben rosszul érezzük magunkat), ha a kudarcok után egyre rosszabb a viszonyunk az étkezéssel, akkor ezt még ha nem is mondjuk ki, a gyerekek ezt le fogják venni - negatívan befolyásolva az ő viszonyukat is az étkezéssel.

9. Élvezzük az étkezést

A kiegyensúlyozott életmód egyik legfontosabb alapelve, hogy az étel ízletes, és hogy élvezni tudjuk azt. Sajnos mára sokan ellenséget látnak az ételben, ami ellen a legjobb megoldás közelebb kerülni hozzá; azaz magunknak készíteni, főzni, megismerni az alapanyagokat, és újra élvezni a természetes ízeket. Ezek ugyanúgy tanulható és fejleszthető dolgok, mint az olvasás - és ugyanúgy évekig tart a megfelelő elsajátítása.


10. Élvezzük a közös időtöltést

Azt hiszem, ez a legfontosabb pont. Törekedjünk arra, hogy minél több étkezést tudjunk közösen elkölteni a családdal, miközben megbeszéljük, hogy kivel, mi történt – belevonva azokat a babákat is a kezdetektől, akik még nem tudnak beszélni (ahogy tesszük azt a BLW-ben, ahol a baba rögtön a családi étkezésekhez csatlakozik). Felejtsük el azt a butaságot, hogy magyar ember evés közben nem beszél - írta Vekerdy Tamás, hozzátéve azt is, hogy a közös étkezés annyira fontos, hogy érdemes ezért korábban felkelni is, hiszen az evés és az étel megosztása közös öröm, és túlmutat az éhség csillapításán. Együtt enni ősi, archaikus örökség (Porkoláb-Minarik), és a családban is fontos szerepe van….vagyis lenne, hiszen ma már egyre kevesebbszer van erre lehetőség/igény. Ahogy Pászthy Bea is szomorúan tapasztalja praxisában, hogy a családok jelentős része hetente kevesebb mint három alkalommal ül le közösen étkezni. Pedig ezek az alkalmak nagyban segítik nemcsak az egészséges evési magatartás kialakulását a gyermekeknél, másrészt az étkezési etikett, szociális készségek és a szókincs is sokkal jobban fejlődik, ha együtt vacsorázik a család. Azokban a családokban, ahol együtt esznek a gyerekek a szülőkkel, jóval több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak el, változatosabban esznek és többféle ételt próbálnak ki. Kutatások szerint az együtt étkező családoknál a gyerekkori elhízás kevesebb, ahogy a nassolás aránya is alacsonyabb. Ezzel szemben a kapkodva evés, útközbeni nassolás, gyorséttermi étkezés nem túl meglepő módon növeli a gyerekkori elhízás kockázatát.

10+1. Kérjünk segítséget 

Hiába jelenik meg szinte minden nap valami csodás átváltozást ígérő divatdiéta, sajnos sem az egészségi, sem pedig az elhízási mutatók nem javulnak. A túl sok egymásnak ellentmondó információ miatt már-már egy totális káosz és téboly kezd kialakulni az étkezés körül, és ez rányomja a bélyegét az étkezésünkre - így pedig a gyermekeinkére is. Ha már sok sikertelen diétán vagyunk túl, ha nem tudjuk, hogy lehetne család mellett kialakítani egy egészséges és (bármilyen élethelyzetben) fenntartható életmódot, ha már belefáradtunk, de szeretnénk mégis jó példát mutatni és egészségesen nevelni a gyerekeinket, akkor érdemes lehet szakember segítségét kérni. A családi tanácsadások során abban segítek a hozzám fordulóknak, hogy hogyan tudnak úgy előre tervezni, készülni olyan ételekkel, amelyeket már hat hónapos kortól lehet a BLW során adni, hogy közben időt, pénzt, energiát spórolnak meg hosszú távon amellett, hogy kialakítanak egy, az egész család számára élhető és egészséges életmódot mindenféle restrikciók és felesleges szabályok nélkül. 
#1 Dr.BauerBela

2020. július 23., csütörtök

A bőr sérülései pelyhes sírásos hólyagokból állnak, amelyek gyorsan megnyilnak, és így a bőrt nagy mértékben eltávolítják. A Nikolsky jel, a hólyagok kiterjedése az oldalirányú ujjnyomás által, széles körbeón elterjedt betegség jelenlétében látszik. A 17-2. Ábra azt mutatja, hogy milyen típusú kéregképződés alakul ki, amikor a hólyagok kinyílnak. A deszmoglein 1 elleni antitestek a bőr sérüléseivel, a deszmoglein 3 elleni antitestek pedig az orális sérülésekkel társulnak.



PEMHIGUS VULGARIS

#1 Dr.BauerBela

Zárkózott a gyermekem

Zárkózott a gyermekem

Zárkózott a gyermekem, mit tehetek?

Kövess bennünket a Facebook-onA gyerekek személyisége különböző vannak nyitottabb és vannak zárkózottabb gyerekek.
A zárkózottság gyerekkori okairól, következményeiről lesz szó ebben a hírlevélben.
Illetve néhány ötletről olvashat, hogyan lehet kinyitni egy zárkózott gyermeket.
  • Mi a különbség a félénk, és a zárkózott gyerek között?

    A félénk gyerek egyszerűen lassabban indul be egy társaságban, ő az aki hallgat, és figyel. Nincs alapvetően vele semmi baj. ő a megfigyelő, és nem csoport központja.
    A zárkózott gyereknél azonban nem csak félénkséget tapasztalunk. Ő kifejezetten nem érzi jól magát társaságban, visszahúzódik, nem néz a másik szemébe, érzéseit, gondolatait nem osztja meg a többiekkel, és nem is igazán kíváncsi mások gondolatára. Szorongása erős.
  • Miért lesz egy gyerek zárkózott?

    A zárkózottság négy tényezőtől függ: a kapcsolataitól, az oktatásától, a környezetétől, és a kora gyerekkori traumáitól.
  • Mi szülők, testvérek, nagyszülők, és a barátok viszonya mennyire támogató?
  • A pedagógus a megfelelő motivációs eszközöket alkalmazza annak érdekében, hogy a gyermek képes legyen kihozni magából a legjobbat?
  • A környezete eléggé támogató abban, hogy az érdeklődési körének megfelelően fejlődni tudjon?
  • Történt-e a gyermek életében olyan trauma, ami őt abba az irányba tolta, hogy az érzéseit, gondolatait elfojtsa? A szeretetet feltétel nélkül, vagy feltételesen érdemelte ki?
  • Amiről a zárkózott gyerekek beszámolnak

  • Gyakori, hogy úgy gondolják, hogy az ő problémájukat nem értenék meg a felnőttek.
  • Olyan is előfordult, amikor úgy gondolták, hogy a szülők saját problémája olyan nagy, hogy ők nem akarják még a sajátjukkal zaklatni a szüleiket.
  • Vagy beszéltek a problémáikról, csak a szülők nem figyeltek rá, vagy nem megfelelően értelmezték azokat.
  • Miért VESZÉLYES, ha a gyermekünk bezárkózik?

    Mert nem tudjuk, hogy mi a baja, nem árulja el. Így nem is tudunk neki segíteni. Sokszor egyébként már ebből kialakulhat egy játszma szülő, és gyerek között: „Mi a baj?” „Semmi.” „Látom, hogy baj van…” „Úgyse értenéd meg?”
    A zárkózottság miatt a szülő, és a gyermek eltávolodik egymástól.
    De ami a legsúlyosabb, hogy a gyermek megtanul egyedül problémákat megoldani, és probléma esetén nem kér segítséget, nem osztja meg a gondjait senkivel.
    Felnőtt korra kialakul az a fajta zárkózottság, hogy az illető egy saját világban él, nem lehet vele csak mellette élni. Ez hosszú távon az élete minőségére, a mentális, és fizikai egészségére is kihat.
  • Hogyan tudok segíteni a gyermekemnek, ha zárkózott?

  • Ha engedi, öleljük meg vagy találjunk más módot, hogy legyen szülő között fizikai kontakt (birkózás, masszírozás, stb.)
  • Soha ne állítsuk váratlan helyzetek elé. Legyen ideje felkészülni a dolgokra. Legyen egy napi menetrend, amit követnek.
  • Minél inkább segíteni akarunk neki abban, hogy feloldódjon, annál inkább ellenáll. Tehát ne toljuk túl a dolgot.
  • A gyermekünket ne hívjuk mások előtt félénknek, zárkózottnak. Hasznosabb inkább, ha azt mondjuk, ha azt mondjuk: „Ő egy olyan kisfiú, akinek idő kell, hogy belemelegedjen a játékba.”
  • Ha idegen környezetbe kerül, mondjuk rokonlátogatás zajlik, akkor ne rakjuk őt előadói helyzetbe. Kérdezzük meg előre, hogy van e kedve verset mondani.
  • Ne próbáljuk meg a zárkózott gyermekünk helyett kitalálni, hogy ő mit érez, mit akar. Akinek zárkózott a gyermeke, gyakran próbál tolmács lenni, a gyerek és az idegen között. Ezzel pontosan azt akadályozzuk meg, hogy a gyerek kimondja, amit érez, amit akar.
  • Mi szülők már tisztában vagyunk a saját személyiségünkkel. Ha úgy érezzük, hogy mi is zárkózottak vagyunk, akkor, mint tanult viselkedésforma ez könnyen átragad a gyerekre is. Legyen erőnk magunkon is dolgozni.
  • Ne akarjuk a személyiségét megváltoztatni, csak a szorongását oldjuk. Attól, hogy valaki introvertált személyiség még lehet nagyon jó kutató, író, stb.
  • Ön nincs egyedül a problémájával! Szívesen segítek!
A gyerekek személyisége különböző vannak nyitottabb és vannak zárkózottabb gyerekek. A zárkózottság gyerekkori okairól, következményeiről lesz szó ebben a hírlevélben. Illetve néhány ötletről olvashat, hogyan lehet kinyitni egy zárkózott gyermeket.
#1 Dr.BauerBela

2020. július 22., szerda