Zárkózott a gyermekem

Zárkózott a gyermekem, mit tehetek?

A gyerekek személyisége különböző vannak nyitottabb és vannak zárkózottabb gyerekek.

A zárkózottság gyerekkori okairól, következményeiről lesz szó ebben a hírlevélben.
Illetve néhány ötletről olvashat, hogyan lehet kinyitni egy zárkózott gyermeket.

• Mi a különbség a félénk, és a zárkózott gyerek között?

  A félénk gyerek egyszerűen lassabban indul be egy társaságban, ő az aki hallgat, és figyel. Nincs alapvetően vele semmi baj. ő a megfigyelő, és nem csoport központja.
  A zárkózott gyereknél azonban nem csak félénkséget tapasztalunk. Ő kifejezetten nem érzi jól magát társaságban, visszahúzódik, nem néz a másik szemébe, érzéseit, gondolatait nem osztja meg a többiekkel, és nem is igazán kíváncsi mások gondolatára. Szorongása erős.

• Miért lesz egy gyerek zárkózott?

  A zárkózottság négy tényezőtől függ: a kapcsolataitól, az oktatásától, a környezetétől, és a kora gyerekkori traumáitól.

• Mi szülők, testvérek, nagyszülők, és a barátok viszonya mennyire támogató?
• A pedagógus a megfelelő motivációs eszközöket alkalmazza annak érdekében, hogy a gyermek képes legyen kihozni magából a legjobbat?
• A környezete eléggé támogató abban, hogy az érdeklődési körének megfelelően fejlődni tudjon?
• Történt-e a gyermek életében olyan trauma, ami őt abba az irányba tolta, hogy az érzéseit, gondolatait elfojtsa? A szeretetet feltétel nélkül, vagy feltételesen érdemelte ki?

• Amiről a zárkózott gyerekek beszámolnak

• Gyakori, hogy úgy gondolják, hogy az ő problémájukat nem értenék meg a felnőttek.
• Olyan is előfordult, amikor úgy gondolták, hogy a szülők saját problémája olyan nagy, hogy ők nem akarják még a sajátjukkal zaklatni a szüleiket.
• Vagy beszéltek a problémáikról, csak a szülők nem figyeltek rá, vagy nem megfelelően értelmezték azokat.

• Miért VESZÉLYES, ha a gyermekünk bezárkózik?

  Mert nem tudjuk, hogy mi a baja, nem árulja el. Így nem is tudunk neki segíteni. Sokszor egyébként már ebből kialakulhat egy játszma szülő, és gyerek között: „Mi a baj?” „Semmi.” „Látom, hogy baj van…” „Úgyse értenéd meg?”
  A zárkózottság miatt a szülő, és a gyermek eltávolodik egymástól.
  De ami a legsúlyosabb, hogy a gyermek megtanul egyedül problémákat megoldani, és probléma esetén nem kér segítséget, nem osztja meg a gondjait senkivel.
  Felnőtt korra kialakul az a fajta zárkózottság, hogy az illető egy saját világban él, nem lehet vele csak mellette élni. Ez hosszú távon az élete minőségére, a mentális, és fizikai egészségére is kihat.

• Hogyan tudok segíteni a gyermekemnek, ha zárkózott?

• Ha engedi, öleljük meg vagy találjunk más módot, hogy legyen szülő között fizikai kontakt (birkózás, masszírozás, stb.)
• Soha ne állítsuk váratlan helyzetek elé. Legyen ideje felkészülni a dolgokra. Legyen egy napi menetrend, amit követnek.
• Minél inkább segíteni akarunk neki abban, hogy feloldódjon, annál inkább ellenáll. Tehát ne toljuk túl a dolgot.
• A gyermekünket ne hívjuk mások előtt félénknek, zárkózottnak. Hasznosabb inkább, ha azt mondjuk, ha azt mondjuk: „Ő egy olyan kisfiú, akinek idő kell, hogy belemelegedjen a játékba.”
• Ha idegen környezetbe kerül, mondjuk rokonlátogatás zajlik, akkor ne rakjuk őt előadói helyzetbe. Kérdezzük meg előre, hogy van e kedve verset mondani.
• Ne próbáljuk meg a zárkózott gyermekünk helyett kitalálni, hogy ő mit érez, mit akar. Akinek zárkózott a gyermeke, gyakran próbál tolmács lenni, a gyerek és az idegen között. Ezzel pontosan azt akadályozzuk meg, hogy a gyerek kimondja, amit érez, amit akar.
• Mi szülők már tisztában vagyunk a saját személyiségünkkel. Ha úgy érezzük, hogy mi is zárkózottak vagyunk, akkor, mint tanult viselkedésforma ez könnyen átragad a gyerekre is. Legyen erőnk magunkon is dolgozni.
• Ne akarjuk a személyiségét megváltoztatni, csak a szorongását oldjuk. Attól, hogy valaki introvertált személyiség még lehet nagyon jó kutató, író, stb.

• Ön nincs egyedül a problémájával! Szívesen segítek!

#1 Dr.BauerBela

---