A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése az óvodában

Thursday, 13 February, 2020 - 10:44

On this page

Az óvodai nevelés országos alapprogramjában rögzített cél, hogy adatszerűen nyomon követhető legyen az egyes gyermekek fejlődési útja. Ezért az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különféle, az óvodapedagógusok által készített - kötelező és nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok szolgálják. A gyermek fejlődésének nyomon követési rendszere alapján az óvodába lépés kezdetétől az iskolába lépésig minden gyermek tervszerű szakmai megfigyelésben és támogatásban részesül. A fejlettség vizsgálata alapján megítélhető, hogy az egyes gyerekek mennyiben érik el az országos alapprogramban előírt fejlettségi szintet. Az alapprogram az iskolai életre való fejlettséget tekinti célértéknek.

A nyomon követési dokumentációt az óvodapedagógusok a helyi nevelési programhoz illeszkedően választják ki a rendelkezésre álló szakmai anyagokból, vagy maguk készítik el.   

A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció jogszabályilag a következőket tartalmazza (20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet 93/A§):

• a gyermek anamnézisét,
• a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődés adatai legalább félévenként rögzítve),
• az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
• a gyermek fejlődését elősegítő megállapításokat, intézkedéseket,
• az elért eredményt,
• amennyiben a gyermeket (fogyatékosság, speciális igény gyanúja miatt) szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait,
• a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait,
• a szakértői bizottság időszaki felülvizsgálatának megállapításait,
• a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

Az óvoda a gyermek fejlődésének mutatóit, úgymint az értelmi, a beszéd-, a hallás-, a látás- és a mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat is. Az óvodapedagógus folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyermek fejlődéséről. A fejlődési naplókban jellemzően nyomon követett pszichés fejlődési tényezők a következők:

Mozgásfejlődés:

• testséma fejlettség
• mozgásfejlesztés
• téri orientáció
• dominancia
• finommotorika
• a gyermek rajzának fejlődése
• mozgáskoordináció.

beszédfejlődés:

• beszédkedv
• beszédhiba
• beszédritmus
• szókincs
• képolvasás
• szövegértés

értelmi fejlődés: vizuális percepció,

• akusztikus percepció
• téri orientáció
• a figyelem, a képzelet jellemzői
• kognitív műveletek.

Szükség esetén a pedagógiai szakszolgálati feladatellátás kertében működő szakértői bizottságok végzik a gyerekek képességvizsgálatát, speciális igény vagy fogyatékosság szakszerű beazonosítása érdekében. A szakszolgálati ellátás áttekinthetősége és monitorozása érdekében 2015 óta integrált nyomon követő rendszert alkalmaznak minden egyes az ellátásba vont gyerekre vonatkozóan. Az integrált nyomon követő rendszer lehetővé teszi a gyerek teljes pedagógiai szakszolgálati ellátásának áttekintését (valamennyi ellátási esemény azonosítását), biztosítja a gyerek fejlődési útjának (változásának) átláthatóságát. A rendszer előnye, hogy a gyermek ellátási életút története a nevelési/oktatási intézmények váltásától  függetlenül nyomon követhető.

#1 Dr.BauerBela

---