Magas vérnyomás gyermekkorban

A magas vérnyomás gyerekeknél sok esetben nem okoz tüneteket, a betegség általában csak háziorvosi vagy óvodai, iskolai szűrővizsgálatok során véletlenszerűen derül ki.

Gyermekkorban a magas vérnyomás sokkal ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban.

-Az esetek 75-80 százalékában valamilyen szervi eltérés, alapbetegség húzódik meg a háttérben, ezt szekunder magasvérnyomásnak nevezzük, kis százalékukban pedig alapbetegség nélkül jelentkezik.

- Ez utóbbit esszenciális magasvérnyomásnak hívjuk.

- Felnőttkorban pont fordított a helyzet, ott főleg az esszenciális magasvérnyomás fordul elő.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A gyermekkor sajátos helyzetére utal, hogy a vérnyomás értékek életkor, testtömeg, testmagasság szerint különbözőek. Például egy 2 év körüli gyermek vérnyomása 95/55 Hgmm átlagosan, míg egy 12 éves gyermeknek már 115/70 Hgmm érték mérhető.

Fontos, hogy a fiatalok figyelmét felhívjuk az alkohol, a dohányzás, a drogfogyasztás káros mellékhatásaira, tini lányok esetében pedig, ha fogamzásgátló gyógyszert szed, akkor tartsuk észben, hogy annak egyik mellékhatása magasvérnyomás lehet.

Fontos, hogy a kötelező szűrővizsgálatokon részt vegyen gyermekünk, hiszen nemegyszer véletlenszerűen itt derül fény a magas vérnyomásra.

Az életkorok szerinti átlagos vérnyomások megállapítását táblázatok segítik, melyeket percentil táblázatoknak hívunk. A percentilek 0-100-ig ábrázolnak.

 Az 50 percentiles értékek mutatják meg, hogy az adott életkorban, testmagasságnál mi az átlagos, normálisnak elfogadott vérnyomás, 0 felé haladva az átlagon aluli, míg 50 felett az átlagnál magasabb vérnyomások vannak jelölve. Az utóbbi időben már külön nemek és testmagasság szerint tüntetik fel a vérnyomás értékeket.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a gyermek vérnyomás értéke a 95 percentil felett helyezkedik el.

-Az esszenciális magas vérnyomás hátterében alapbetegség nem áll. Ezekben a gyerekekben azonban általában ki lehet mutatni, hogy jobban sózva fogyasztják ételeiket, általában túlsúlyosak, stressz kimutatható az életükben, illetve a családjukban magasvérnyomás van általában, így a genetikai hajlamot örökölték

. Fokozott sófogyasztás, elhízás, mozgásszegény életmód, továbbá elsősorban felnőttkorban fogamzásgátló szedése, alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás, emelkedett szérum koleszterinszint.

Azonban sajnos az utóbbiakat mind gyakrabban tapasztaljuk a 12-13 éves fiatalok esetében, mely a későbbi életkorokban a magasvérnyomás kialakulására veszélyezteti őket

A gyakrabban előforduló szekunder vérnyomásbetegek esetében, valamely alapbetegség mutatható ki, ez leggyakrabban vesebetegség:

o                         vesegyulladás, veseelégtelenség,

o                         valamilyen húgyúti szűkületet okozó kórkép,

o                         vesedaganat,

o                         fejlődési rendellenesség,

o                         ritkábban szívbetegség (coarctatio aortae: itt az aortán a főverőéren       található szűkület), veseartéria, illetve vesevéna szűkülete, például trombus által,

o                         immunbetegség,

o                         endokrin betegség: például mellékvesevelő, mellékvesekéreg, mellékpajzsmirigy hormontermelő daganata, pajzsmirigy túlműködés stb.

Magas vérnyomást okozhat még az agyvérzés (stroke), az agyi trauma, az agyvelőgyulladás, csecsemőkorban pedig főleg a köldökartéria katéterezése, illetve valamelyik veseartéria trombózisa okozza a betegséget.

A magas vérnyomás tünetei

Akiknél tüneteket okoz a magas vérnyomás, ott már általában régebb óta fent áll, illetve szervi eltéréseket is okoz.

-A leggyakoribb tünet a fejfájás, hányinger, látásromlás, szédülés. Nem egyszer a magasabb vérnyomás értékre a spontán elinduló orrvérzés hívja fel a figyelmet.

Fontos rákérdezni, hogy a magas vérnyomás milyen körülmények között jelentkezik: ugyanis a hirtelen fellépő, abroncsszerű fejfájás, mely gyakran kivörösödéssel jár, mellékvesevelő hormontermelő daganata felé tereli a gyanút. Ezeket a tüneteket, ugyanis a mellékvesevelő által termelt és szakaszosan kiválasztott adrenalin, noradrenalin okozhatja.

A nagyon magas vérnyomás sürgősségi állapotot jelent, amikor azonnali kórházi kezelés válik szükségessé, ilyenkor aluszékonyság, epilepsziás görcs léphet fel a hányás, szédülés mellett.

-Csecsemőkorban is görcsölés, illetve ingerlékenység lehet a magasvérnyomás első tünete. Természetesen ha az emelkedett vérnyomást valamilyen alapbetegség okozza, akkor ennek tüneteit is észleljük.

Kivizsgálás

Gyermekek esetén nagyon fontos, hogy a vérnyomásmérés a megfelelő méretű mandzsettával történjen, különben a mért vérnyomásérték nem a valós értéket mutatja. Ugyanakkor mind a négy végtagon meg kell mérni először a vérnyomást, ez a fent említett coarctatio aortae kiszűrésére szolgáló módszer.

Ha magas vérnyomás értéket mértek, akkor azt több alkalommal vissza kell mérni.

-Gyerekek esetében ugyanis a "fehérköpeny magasvérnyomás" ismert jelenség, amikor is ha a gyermek orvoshoz megy, a félelem az izgulás miatt vérnyomása eleve magasabb lesz.

Érdemes elbeszélgetni a kicsivel, megnyugtató körülményeket teremteni és többször visszamérni vérnyomását.

-Ha ezek után is magas értékeket mértek, akkor annak megállapítására, hogy a vérnyomása valóban magas vagy csak "fehérköpeny magas vérnyomása van" 24 órás vérnyomás monitort helyeznek fel a gyermekre.

-Ez egy egyszerű vérnyomásmérő műszer, mely adott időközönként méri a vérnyomást a nap 24 órájában. A mért értékeket a gép rögzíti, majd ezt kiértékelik.

A gyermek vizsgálata során szívbetegségre, vesebetegségre utaló elváltozásokat keres az orvos, illetve különböző szervi eltéréseket, mely a magasvérnyomás hátterében állhat.

- Laborvizsgálatokkal, vér- és vizeletvizsgálattal, hasi ultrahanggal, EKG vizsgálattal, mellkas röntgennel és egyéb képalkotó vizsgálatokkal szintén a különböző eltéréseket keresik.

Hogyan kezelhető a magas vérnyomás?

A kezelés két alappillére a nem gyógyszeres és a gyógyszeres kezelés. A nem gyógyszeres kezelést főleg az esszenciális magas vérnyomásosoknak lehet javasolni.

-Tapasztalati tény, hogy a túlsúlyos gyermekek esetében a fogyás, a sószegény diéta, a rendszeres testmozgás a vérnyomás érték normalizálódását válthatja ki. Ha mindezek után is magas a vérnyomás, akkor gyógyszeres kezelés válhat szükségessé.

Az alapbetegségtől függően, természetesen a szekunder magasvérnyomás betegségben különböző műtéti és egyéb eljárásokat végeznek. Ami nagyon fontos, hogy vannak az úgynevezett határérték magas vérnyomásosak, ezek a 90-95 percentil közötti vérnyomással rendelkezők.

-Nekik a gondozásuk, nyomonkövetésük, rendszeres vérnyomásmérésük nagyon fontos, ugyanis ők veszélyeztetettek arra, hogy későbbiekben magas vérnyomásos betegek legyenek.

http://www.webbeteg.hu

#1 Dr.BauerBela

---

-A DOWN KÓROS GYERMEKEK HASONLITANAK EGYMÁSRA

#1 Dr.BauerBela

---

-GYEREK KEZEK

GYEREK KEZEK

A gyermek kezének értékelése, típusának meghatározása elsősorban azért fontos, mert - nem megfelelő döntések esetén - különböző problémák adódhatnak abból, ha a gyerek keze eltérést mutat a szüleitől.

- Ha történetesen egy rendkívül intenzív lelki életet élő, gyakran nőies beütésű, ovális kezű fiú szülei gyakorlatias, tárgyilagos, szögletes kezű emberek, akkor nagy hibát követnek el, ha csemetéjüket a maguk formájára kívánják alakítani, hasonló pályát szánva neki.

- Ilyenkor értetlenül, csalódottan állnak „kudarcuk tárgya” előtt, vajon miért nem sikerül nekik, miért nem tudnak gyerekükkel megfelelően bánni. Ez a törekvés egyszerűen azért nem vezethet eredményre, mert az ovális kezű gyerek hallatlanul érzékeny, gyakran érzi magát fölöslegesnek, könnyen válik melankolikussá, és keres menedéket a különféle drogok által okozott kábulatban.

Azt sem szabad elfelednünk, hogy a kéz jellegzetessége csupán tendenciát mutat, a leglényegesebb az, hogy gyerekünk milyen képességekkel, adottságokkal rendelkezik.

- Szellemi kapacitása, testi alkata, mennyire teszi alkalmassá az általunk kiválasztott pályára, figyelembe kell venni továbbá, hogy mihez van kedve, mi érdekli, mihez van kitartása.

- Persze a gyerek jövőjével kapcsolatban az sem elhanyagolható, hogy hová nyer felvételt, ugyanis egy rosszul választott szakma, egy erőltetett pálya, vagy kényszerből végzett tanulás az egész életre hatással lehet, szinte egy életre szóló rossz közérzetet okozhat. Mindezek józan értékelése után foghatunk csak gyerekünk kezének tanulmányozásába.

A gyerekeknél többnyire négyféle kéztípus figyelhető meg:

-az ásó (spatulás vagy praktikus) kéz,

- a szögletes (hasznos vagy dolgos) kéz,

- az ovális (mediális vagy pszichikus) kéz

-és a kónikus (művészi) kéz.

Az ásó-, vagyis a spatulás-praktikus kezű gyerek keze tömör, széles, a masszív tenyér az ujjakkal négyszöget alkot. A tenyér vagy az ujjak felé keskenyedik el, vagy az ujjak tövében szélesebb. Az ujjvégződések spatula formájúak, a hüvelykujj feltűnően nagy. Az ásókezű gyerek nagy kézügyességgel megáldott. Praktikus, ügyes, dolgos, szívós, fáradhatatlan, pontos, rendszerető. Alkalmas mindenfajta aprólékos, piszmogó munka elvégzésére. Elég zárkózott, bizalmatlan, önálló, magának való. Nem kötődik különösen senkihez sem. Nehezére esik az alkalmazkodás. Vakmerő, merész kalandokba bocsátkozik. Állatkedvelő. Sokat mozog, sportol, kirándul. Szeret nagyokat enni, jó étvágyú. Mindent begyűjt, és pénzzé tesz, rendkívül spórolós. Érdemes manuális mesterséget választani. Kitűnő konstruktőr, tervezőmérnök, kutató, felfedező, gépész, vegyész, kézműves, állatorvos, üzletkötő és zenész válhat belőle.

A szögletes (hasznos vagy dolgos) kezű gyerek keze négyzet alakú, a csuklónál pont olyan széles, mint az ujjak tövénél. A körmök is szögletesek. Nem szép kézforma, de nagyon hasznos. A szögletes kezű gyerek illemtudó, érdeklődő, türelmes, gyakorlatias, pontos, megbízható. Inkább az eszére, mint a szívére hallgat. Tiszteli a szüleit, a tanárait. Jó szervezőképességgel rendelkezik. Mindig van saját elképzelése, amit végre is hajt. Realista, nem szokott álmodozni. Van benne művészi hajlam, ezen belül a zenei tehetségével tűnik ki, amit érdemes kiaknázni. Szeret olvasni, utazni. Állandóan tevékenykedik, tesz-vesz, fúr-farag, fabrikál. Néha önfejű. Nem barátkozik gyerekekkel, a kónikus kezű gyerekekkel kifejezetten összeférhetetlen, nem tud velük kijönni. Takarékos, gyűjtögető, mindent megbecsül, amit kap. Kiváló festő, grafikus, szobrász, kézműves, zenész, mérnök, tanár, nevelő lehet belőle.

Az ovális kezű gyerek keze szép típusú kéz, kecses, törékeny, keskeny, tojásdad. A tenyér nyújtott, az ujjak hosszúak. Az ujjvégek kónikusak. A körmök ugyancsak hosszúak. Tapintásra, lágy, puha. Az ovális kezű gyerek többnyire gyenge fizikumú, gyenge alkatú. Nagyon érzékeny, pszichikus egyéniség. Minden apróságon megsértődik, megbántódik. Állandóan duzzog, mindig durcás. Nehéz vele bánni. Rapszodikus, kiszámíthatatlan, raplis, fantáziáló, a fellegekben él. Van benne tehetség, de nagyon felületes. Mindenbe belefog, és többnyire mindent abbahagy. A szorgalommal hadilábon áll. Problémás gyerek, sokat kell vele törődni. Fizikai munkára alkalmatlan, viszont ragyogó szellemi képességgel rendelkezik. Minden olyan elméleti pályán megállja a helyét, ahol jó értelmi adottságát, dús fantáziáját, empátiakészségét kamatoztathatja. Jeles nyelvész, elméleti fizikus, matematikus, teológus, filozófus, pszichiáter, pszichológus stb. lehet belőle.

A kónikus kezű gyerek keze hosszúkás, enyhén keskenyedő, szép kéz. Alakra hasonlít az ovális kézhez, de az ujjak inkább hengeresek, a körmök pedig nem kónikusak, vagyis kúposak, hanem mandulaformájúak. A kónikus kezű gyerek fogékony, megfontolt, intelligens. Gondolkodásában már-már felnőttes, koravén. Nagyon önérzetes, csak azok előtt tárulkozik ki, azoknak engedelmeskedik, akiket tisztel és szeret. Ábrándozó. Olykor megbízhatatlan. Szolgálatkész, mindig hajlandó másokon segíteni, az érzelmei dominálnak. Sokoldalú, de cselekedeteiben néha meggátolja szeszélyes természete. Nevelése nem igényel szigort, sokkal jobban hallgat az okos érvekre, meggyőzésre. Fontosnak tartja, hogy véleményét figyelembe vegyék a felnőttek. Nincs gyakorlati érzéke és nem alkalmas fizikai munkára. Tehetségét művészi pályán kamatoztathatja.

#1 Dr.BauerBela

---

Vérmérgezés (szepszis) 

 

 

 

JELLEMZŐ BŐRBEVÉRZÉSEK A KÉT ALSÓ VGTAGON VALAMINT A HÁT BŐRÉN.

 

A szepszis a szervezet reakciója valamilyen külső fertőzésre, sérülésre. Következményeként általános gyulladásos és véralvadási reakció indul be, mely bizonyos idő után túlzottá, szabályozatlanná válik, és a szervezet gyakorlatilag elpusztítja önmagát: a fertőzés helyétől távol eső szervek is érintetté válnak a betegségben.

A szepszis egy komplex szindróma, amelyet nehéz definiálni, diagnosztizálni és kezelni. Az intenzív osztályokon dolgozó szakemberek a szepszist az egyik legtöbb kihívással és nehézséggel járó betegségnek tartják. A betegség világszerte hozzávetőlegesen több mint 1400 életet követel naponta. Nyugat-Európában évente több ember hal meg szepszisben, mint AIDS-ben és vastagbélrákban együttvéve

A vérmérgezés (szepszis) egy ritka fertőzés, amelynek súlyosságát nem szabad félválról venni. Olvasd el az alábbi sorokban, hogyan védheted meg tőle gyermekedet.

A fertőzés bárhol felbukkanhat a szervezetben.

Milyen betegségekből indul ki a leggyakrabban a szepszis?

Tüdőgyulladás: 44 százalék-Baktériumok a vérben 17,9 százalék-Nemi,illetve urológiai fertőzések: 9,1 százalék-Gasztroentrológiai fertőzések: 8,6 százalék-Sebfertőzés: 6,6 százalék-Katéter-infekció: 2,2 százalék-Idegrendszeri fertőzés: 0,8 százalék-Szívbillentyű gyulladás: 0, 6 százalék- Egyéb ok: 10,8 százalék

A baktériumok a tüdő, a belek, a húgyút, a bőr és a felső légútakon (fül, orr, torok) keresztül juthat a vérbe. Mivel a fertőzött vér átáramlik az egész testben, a baktériumok által kibocsátott méreganyagok a többi szervrendszerre is hatást gyakorolhatnak. A toxinok hatására az immunrendszer olyan reakciót válthat ki, amely által önmagát is megtámadhatja. Ha nem kezelik, a vérmérgezés több szerv alulműködéséhez vezethet, esetleg szeptikus sokkhoz (keringési elégtelenség). Azok a baktériumok, amelyek megfertőzhetik a vért, a következők: pneumococcus, meningococcus, salmonella és arany staphylococcus.

Az újszülöttek esetében egyéb baktériumok is okozhatnak vérfertőzést, mint például: az E. coli, a listeria vagy a B csoportú streptococcus.

A vérmérgezés tünetei és jelei

A szepszis egyéb fertőzések során lép fel és tünetei hasonlóak a már meglévő fertőzéssel. Első jelei a láz és az általános rossz közérzet. Az ezekhez kapcsolódó tünetek a csökkent étvágy, kiütés, hányás, hasmenés, fáradtság és gyengeség.

A lázas csecsemő nem akar enni, letargikus, ingerlékeny és sír, amikor ölbe veszik. Mindenképpen orvoshoz kell vinni, mert ezek a vérmérgezés tünetei lehetnek!

A szepszis az újszülött csecsemők első két hónapjában nem feltétlenül jelentkezik lázzal, ellenkezőleg, még a normál értéknél alacsonyabb hőmérséklet is előfordulhat.

A bőrön jelentkező kisebb véres elváltozások vérmérgezésre utalhatnak, hiszen ezek a különböző baktériumos fertőzések velejárói, különösen a meningococcus fertőzésé. A szóban forgó elváltozások vörösek és sötétszínűek, és bárhol megjelenhetnek a bőrön. Akkor is láthatóak, ha ujjal nyomást gyakorolunk rájuk.

Az agyhártyagyulladás és a vérmérgezés egyidejűleg is jelentkezhet, különösen, ha a fertőzést a meningococcus okozza. Az agyhártyagyulladás klasszikus tünetei a fejfájás, a láz és a nyakmerevedés.

 A szepszisnek három súlyossági fokozata van:

- Egyszerű szepszis: Ez a fajta megbetegedés lehet akár influenza vagy egy vírusfertőzés következménye. Előfordulása nagyon gyakori, évente világszerte több millió ember betegedhet meg benne. Többségük nem igényel kórházi kezelést.

- Súlyos szepszis: Minden súlyos szepszisben szenvedő beteg intenzív kórházi ellátást igényel. Súlyos szepszist azon betegeknél állapítanak meg, akiknél az alapbetegséghez még legalább egy szervrendszer elégtelen működése társul, tehát pl. gépi lélegeztetés tartja életben a beteget, vagy művese látja el a szükséges funkciót. Miután ilyen esetekben létfontosságú szervek betegednek meg, az elhalálozás esélye sokkal nagyobb, globálisan mintegy 30-35 százalék.

- Szeptikus sokk: Szeptikus sokk estében a szepszishez alacsony vérnyomás is társul, így a páciens nem, vagy nagyon nehezen reagál a kezelésre, amely többszervi elégtelenséghez vezet. Ezek a betegek azonnali intenzív ellátást igényelnek, globális halálozási arányuk rendkívül magas, 50-80 százalék körüli.

A szepszisben potenciálisan bárki, bárhol, bármikor megbetegedhet, amely lehet akár sérülés, baleset, tüdőgyulladás, vagy bármilyen egyéb fatális esemény (erős feji ütés stb.) következménye is

Szövődmények

A vérmérgezés súlyos betegség, amely a beteg halálához is vezethet. Rendkívül fontos az intravénás antibiotikumos kezelés. A vérmérgezés a test szerveit érinti és légzési elégtelenséget, veseelégtelenséget vagy agykárosodást okozhat. Az ellenőrizetlen vérzés, a vérrögképződés vagy az eszméletvesztés mind-mind a vérfertőzés szövődményei lehetnek.

A vérmérgezés (szepszis) kezelése

Ha úgy gondolod, hogy gyermeked tünetei a vérmérgezéssel hozhatóak kapcsolatba, azonnal hívj orvost vagy mentőt! A szepszis beteg gyermeket kórházba kell utalni, az intenzív ellátás, valamint az antibiotikumos, intravénás folyadékokkal történő kezelés végett. Az orvos elvégez majd néhány vérvizsgálatot, hogy megállapítsa, mely baktériumok vannak jelen a gyermek vérében. Ha azt gyanítja, hogy a betegséget a meningococcus okozza, lumbálpunkcióra lesz szükség (gerincvelőmintát vesznek).

A betegség megelőzése

Néhány védőoltás megvéd a baktérium okozta agyhártyagyulladástól vagy vérmérgezéstől. A várandós nőknél még szülés előtt le lehet tesztelni a "B" csoportú streptococcus jelenlétét. Ha az anya megfertőződött ezzel a baktériummal, az antibiotikumos kezeléssel megakadályozzák a fertőzés átterjedését a gyermekre.

Ha a vérmérgezés diagnozisát felállították, akkor a fertőzés elterjedésének megelőzéseként, a többi családtagot vagy azokat a személyeket is kezelni kell, akik kapcsolatba léptek a fertőzött személlyel.

#1 Dr.BauerBela

---

-A TOROKMANDULA ÉS GARATMANDULA MŰTÉTEKRŐL

Torokmandula-műtét (tonsillectomia) és orrgaratmandula-műtét (adenotomia)

A torokmandula páros, nyirokszövetből álló szerv, amely a torokban kétoldalt helyezkedik el. Felszínéről járatok indulnak a mandula belsejébe, amelyekben normális körülmények között is találhatók levált hámsejtek, ételmaradékok, baktériumok (ún. detritus), amely kisebb mennyiségben a felületre ürül.

1. Alapvető anatómiai és élettani tudnivalók

Csecsemő- és gyermekkorban a torokban található, nyirokszövetből álló gyűrű (ennek részei a torok és garatmandulák is) a fertőzések elleni helyi védekezés fontos tényezője.

-A mandulák a szervezetet érő fertőzések elleni védekezés egyik első szűrőállomásai.

- Fontos védekező feladatokat ellátó sejteket tartalmaznak, és ellenanyagokat termelnek. Ez a működésük az életkor előrehaladásával csökken és bizonyos életkor felett már nem nélkülözhetetlen. Az orrgaratmandula az orrüreg hátsó részében, a garat tetején helyezkedik el, közvetlenül a fülkürt nyílásai mellett. A garat területén még nagy számú nyirokszövet-tüsző található a nyálkahártya alatt. 

2. A beavatkozás (műtét) indikációi (a beavatkozás elvégzését indokló tényezők)

A kórosan megnagyobbodott orrgaratmandula elzárhatja a fülkürt nyílásait, amely akut és/vagy krónikus középfülgyulladáshoz, valamint átmeneti vagy tartós halláscsökkenéshez vezethet.

-Az orrgaratot lezárva orrlégzési nehezítettséget, zárt orrhangzós beszédet, horkolást, az orrváladék pangását és akut/krónikus orrmelléküreg-gyulladást okozhat és tarthat fent.

- A krónikusan fertőzött orrgaratmandulából lecsorgó váladék köhögéshez, gége és hörgőgyulladáshoz vezethet, az esetleg meglévő asthmás tüneteket ronthatja vagy azok kiújulását válthatja ki.

-Fejfájást is okozhat.

- Az orrgaratmandula-túltengéses gyermek sokszor figyelmetlen és kialvatlan, arckifejezése jellegzetesen “bamba” lehet.

Bamba arckifejezés

-A megnagyobbodott torokmandulák

-jelentős mértékben szűkíthetik a torkot, amely gombócos, dünnyögő beszédet -extrém esetben légzési nehézséget - okoz és hozzájárulhat a horkoláshoz.

-Az akut gennyes (tüszős) mandulagyulladás - gyermekkorban majdnem mindig - lázzal jár, ritkán csecsemő- és kisgyermekkorban lázgörccsel.

Tüszős mandula gyulladás 

Gennyes lepedékes mandulagyulladás

-A krónikusan, gennyesen gyulladt mandula állományából genny nyomható ki, illetve belül ún. mikrotályogok találhatók.

-A krónikus mandulagyulladás a szervezet számára gennyes góc, amely bármikor távoli szervek megbetegedéseit okozhatja.

- Szövődményként az akut gyulladáshoz mandulakörüli tályog is csatlakozhat, amely akár életveszélyes is lehet, elsősorban akkor, ha lesüllyed a mellűrbe.

- A gócos, krónikusan gyulladt mandula a szervezet számára már inkább haszontalan és a fertőzések elleni védekezésben sokszor már nem is vesz részt.

                 -Az allergiás beteg szervezetében a nyirokszerveknek még nagyobb a szerepe, de ez nem jelent ellenjavallatot az indokolt mandulaműtéttel szemben.
Ha indokolt, az orrgaratmandula már csecsemőkorban eltávolítható, de hat hónapos kor alatt csak kivételesen.

- Ha mérete eléri azt a nagyságot, amely tüneteket okoz vagy krónikus gyulladás alakul ki, akkor az eltávolítás az egyetlen lehetőség, amelytől tartós eredmény, gyógyulás várható.

-Visszatérő és/vagy krónikus középfülgyulladás, tartós halláscsökkenés, nehézlégzés, krónikus orrmelléküreg-gyulladás és hörghurut esetén pedig feltétlenül indokolt.

-A krónikusan gyulladt, gócos torokmandulákat el kell távolítani.

-Három éves kor előtt csak kivételes esetekben lázgörcs, tályog, szepszis, reumás láz stb. kell elvégezni a mandulaműtétet.

-Kivételesen az átlagosnál nagyobb méret is indokolhatja az eltávolítást, ha légzési, nyelési nehézséget okoz, vagy ha horkolással, alvási apnoe-val hozható összefüggésbe. Mandula körüli tályog esetében a műtét abszolút indokolt, amely elvégezhető egyszerre a tályog megnyitásával, a megnyitás utáni napon, vagy később (általában hat hét múlva)

Baloldali mandulakörüli tályog.

3. Egyéb kezelési lehetőségek (röviden)

A krónikus mandulagyulladás kezelése műtéti.

-A mandulák belsejében kialakult mikrotályogok, a krónikus gyulladás gyógyszeresen már nem befolyásolhatók.

-Az akut fellángolások antibiotikumokkal kezelhetők, de a góc így nem szüntethető meg. Ugyancsak nem kezelhetők konzervatív úton a nagyobb méretből fakadó problémák.

-Az orrgaratmandula túltengéshez gyakran társuló krónikus vagy visszatérő középfülgyulladás sokszor jól befolyásolható konzervatív úton, de a gyakori kiújulás vagy nem kielégítő terápiás eredmény - a későbbi hallásromlás elkerülése érdekében - műtétet tesz szükségessé.

-A szövődmények és kísérőbetegségek kezelésében a gyógyszeres terápiára mindig szükség lehet. A mandulák nyirokszövetből állnak, amelyek különösen gyermekkorban igen aktívak, duzzadásra és újdonképződésre hajlamosak.

- Ebből következően akár egy-két sejtből is elképzelhető a nyirokszövet (mandula) újramegjelenése, azaz a mandulák elsősorban az orrgaratmandula újabb „kinövése”.

4. A műtét menete, illetve a beavatkozás rövid leírása

A mandulaműtétet gyermekkorban mindig általános érzéstelenítésben (altatásban) végezzük.

-Felnőttkorban a beavatkozás helyi érzéstelenítésben is biztonságosan és fájdalommentesen hajtható végre.

-Az orrgaratmandulát szájon keresztül megfelelő eszközzel vesszük ki.

-A torokmandulát vagy klasszikus sebészi eszközökkel, vagy elektromos (esetleg lézeres) késsel fejtjük ki tokjával együtt az izomágyából.

- Altatásban végzett műtét esetén a szájat egy megfelelő eszközzel tartjuk nyitva, amely részben az elülső fogakon támaszkodik, nagyrészt azonban egy, a testtől független fémasztalon.

-A vérzéscsillapítás elektromos eszközzel (ritkábban lekötéssel, aláöltéssel) történik, amely miatt a beteg teste alá földelektródát („gumilapot”) helyezünk.

-Orrgaratmandula-műtét kapcsán vérzéscsillapító tampont alkalmazunk.

5. Az érzéstelenítés lehetőségei, veszélyei

Az altatásról és annak veszélyeiről egy külön nyomtatványon tájékoztatjuk és kérjük a beleegyezését. A helyi érzéstelenítés során először Lidocaint porlasztunk a garatba, majd érösszehúzóval kombinált érzéstelenítő injekciót adunk a mandula köré.

 Az érzéstelenítéssel kapcsolatban is - ritkán - kialakulhatnak az alábbiak: allergiás reakció (vizenyő, bőrkiütés, viszketés, shock); idegrendszeri mellékhatások (nyugtalanság, görcsök, légzészavar); vérnyomás emelkedés, vérnyomásesés, szívritmuszavarok.

6. Általános műtéti kockázat

A műtétek általános veszélyei (pl. trombózis, embólia, sebfertőzés, kóros vérzés és/vagy vérzékenység, életveszélyes és kóros lázas állapot, kóros keringési reakció) egészséges egyénben ritkák, de előfordulhatnak.

-A műtét során - elsősorban a fenti kóros reakciók kezelése céljából - infúzió bekötése, centrális vénakatéter behelyezése is szükségessé válhat.

-A fektetés, műtéti előkészítés során perifériás idegsérülést okozó nyomási károsodás, a nyaki gerinc sérülése is kialakulhat.

- A műtéti fertőtlenítés, elektromos kés, lézersugár használata során gyulladások, hegek, égési sérülések keletkezhetnek.

-A véralvadást befolyásoló gyógyszerek alkalmazása megnövelheti a műtét utáni utóvérzés rizikóját.

-A test ékszerek az elektromos eszközök alkalmazása során égési sérüléseket okozhatnak a bőrön, ezért kérjük azok eltávolítását a műtét előtt. A különböző kábító- és teljesítményfokozó szerek hatása alatt álló egyének gyógyszerekre, illetve a műtéti tehertételre való reakcióképessége megváltozhat, ezért kérjük, hogy az ilyen szerek fogyasztásának tényét - saját érdekében - közölje.

7. A műtét (beavatkozás) lehetséges mellékhatásai, veszélyei és szövődményei

a) Tipikus, illetve gyakori jelenségek a műtét után

A beteg általában már éber állapotban, ép garatreflexekkel kerül ki a műtőből. 10-20 percig esetleg egy-két óráig - véres köpet, köhögési inger, köhögés, altatott betegnél erős nyugtalanság jellemző, hányinger, hányás előfordulhatnak.

- A későbbiekben már csak rózsaszínű, elvétve pirosas köpet tapasztalható.

-A szájterpesz, illetve az altató tubus kisebb - nyom nélkül gyógyuló - sérüléseket okozhat az ajkakon, a szájzugban, a garatban és a nyelven. A beteg a változó mennyiségű vérveszteség, műtéti stressz és az alkalmazott gyógyszerek miatt gyenge, aluszékony és szédülékeny lehet, hőemelkedés jellemző.

- Orrgaratmandula- műtét után szörcsögő orrlégzés jellemző, amelynek a véralvadék, illetve a műtéti duzzanat az oka.

b) Ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után

Utóvérzés az orrból, torokból, garatból, amely bekövetkezhet a műtét utáni 24 órán belül vagy a seben kialakult lepedék leválása kapcsán általában a 7–10. napon. Ettől eltérő idejű utóvérzésekkel is számolni kell.

-Az utóvérzések általában enyhék-középerősek, amelyek nem életveszélyesek és azonnali ellátás esetén jól befolyásolhatók.

- Az utóvérzés kezelése erősségétől, súlyosságától függ: kismértékű vérzéskor a sebágyban helyileg, szájon keresztül vagy injekció formájában vérzéscsillapító gyógyszerek adagolhatók.

-Sor kerülhet az alvadék eltávolítására, a sebágy edzőszerrel való kezelésére, folyadékbevitelre (infúzió formájában).

-Erősebb vérzés esetén a vérző eret műtőben kell ellátni, valamint vérzést csillapító tampon behelyezése az orrgaratba vagy a garatba is szükségessé válhat. A szövődmények elhárítása céljából esetleg újabb műtétet kell végezni.

-Kisfokú utóvérzés esélye kb. 1/50, erősebb utóvérzésé kb. 1/1000.

- Egyéb ritkán előforduló szövődmények: sebfertőzés, sebkörüli lágyrészgyulladás, elhúzódó lázas állapot, félrenyelés, nyelvcsap- és lágyszájpadsérülés, elhúzódó idegentestérzés, torokkaparás, ájulás, vagotoniás (reflexes) rosszullét. Helyi érzéstelenítésben végzett orrgaratmandula-műtét esetén a mandula félrenyelése és a hörgőkbe való kerülése ritka szövődmény.

- Altatásban végzett műtét során szájterpesz kerül a szájüregbe, amely a fogakon támaszkodik, ennek következtében a sérült, meglazult, gócos, ragasztott fogak kimozdulása, esetleg kiesése előfordulhat. Fokozott kockázattal jár, ha a fogsor már eleve sérült, hiányos vagy pótlásokkal rekonstruált. Ritkábban ép, egészséges fogak is megsérülhetnek, esetleg kieshetnek. A kivehető fogakat és protéziseket a műtét előtt el kell távolítani. Az orrgaratból fokozott nyálkahártya-reflexek indulnak ki, és az ott végzett manipulációk szívritmus zavart válthatnak ki, amelyek - elsősorban az altatásban végzett beavatkozások kapcsán - gyógyszeresen jól befolyásolhatók.

c) Extrém (nagyon) ritkán előforduló mellékhatások és szövődmények műtét után

Életet veszélyeztető korai és késői utóvérzés érfejlődési rendellenességek, véralvadási zavarok esetében vagy anélkül, csak igen elvétve fordul elő (kb. 1/70000).

Shock, életveszélyes vérzés esetén vér és vérkészítmények adására is szükség lehet, amelynek kapcsán különböző fertőzések átvitele fordulhat elő: pl. hepatitis, HIV vírus, stb. Életveszélyes általános fertőzés (szepszis), maradandó ízérzési, nyelés- és beszédzavarok igen ritkák.

8. A műtét utáni időszak (kb. 10 nap) fontosabb teendői (amire figyelni kell!)

A műtét napján szigorú ágynyugalom, fájdalomcsillapítás és csak folyadékbevitel javasolt.

-A következő napokban diéta, pépes étrend, fájdalomcsillapítás, kímélő életmód javasolt 10 napig.

- Gyengeség, fáradékonyság, szédülékenység előfordulhat, ezért óvatos vagy kísérővel való mozgás javasolt.

- Jelentősebb fizikai aktivitás csak két hét után jöhet szóba orvosi ellenőrzés után. A szájban levő sebre ügyelni kell, azt fogkefétől, durva ételtől, maró-csípő italoktól óvni kell. Hőemelkedés és fülbe kisugárzó fájdalom gyakori és jellemző, magasabb láz, arc-, és fejtáji duzzanat, nagyfokú elesettség esetén azonnali vizsgálat szükséges.

          Orrgaratmandula-műtét esetében annyi az eltérés, hogy a szakszemélyzet által javasolt ételek már a műtét estéjén fogyaszthatók és a véralvadék, illetve a műtéti vizenyő miatt az orrhangzósság és a horkolás nem mindig szűnik meg azonnal.
Az orrból vagy szájból induló utóvérzés esetén haladéktalanul orvosi segítségre van szükség.

-Kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a vért lenyelik, ezért gyakori nyelés vagy öklendezés esetén ajánlatos a szájüreg megtekintése, de ezek hiányában is ajánlható a gyermek torkának többszöri ellenőrzése.

Erősebb vérzés esetén azonnal hívjon mentőt vagy ügyeletes orvost, illetve jelentkezzen a legközelebbi kórházban. Kérjük, hogy maradéktalanul tartsa be otthonában a kezelőorvostól kapott életmódbeli utasításokat.

9. A gyógyulás várható időtartama és megítélése

A teljes gyógyulás várható időtartama általában 14 nap. Idegentestérzés, torokkaparás tovább is fennállhat. Orrgaratmandula- műtét után gyorsabb a gyógyulás, általában egy hét, de fokozott aktivitás, közösségbe menés csak 10 nap után javasolható.

10. A műtét elhagyásának várható kockázatai

A műtét elmaradásának kockázatai nem ítélhetők meg általánosságban minden esetre vonatkozóan, azokat egyedileg is mérlegelni kell.

-Az abszolút indokolt műtét elmaradásának súlyos következményei lehetnek (pl. lázgörcs esetén idegrendszeri károsodások, rheumás lázban szív és vesegyulladás, tályog kapcsán szepszis és mellűri gyulladás).

-A szervezetben maradó gócból bármikor az egyéb szerveket veszélyeztető fertőzés indulhat ki. A gyakori mandulagyulladások megterhelik a szervezetet, valamint igen gyakori antibiotikum szedését teszik szükségessé.

-Orrgaratmandula-túltengés, illetve gyulladás esetén tartós halláskárosodás, krónikus felső légúti és orrmelléküreg-gyulladás, súlyosbodó asthma és krónikus hörghurut, figyelmetlenség, alvászavar, viselkedési problémák, étvágytalanság alakulhatnak ki, illetve állhatnak fenn.

http://www.orl.h

#1 Dr.BauerBela

---

-KÖLDÖK ÉS KÉT OLDALI LÁGYÉKSÉRV EGYÜTTES ELŐFORDULÁSA

VALÓSZINÜ HOGY A KÖTŐSZÖVET VELESZÜLETETT KÓROS LAZASÁGA ÁLL AZ ESET HÁTTERÉBEN.

#1 Dr.BauerBela

---

 

Miért egyre több a császármetszés?

Miért emelkedett az utóbbi évtizedben kétszeresére a császármetszések aránya? Összeállításunkban igyekszünk mindazokat a szerteágazó okokat bemutatni, amelyek a mûtéti szülések számának növekedéséhez vezettek. Annak is utánajártunk, hogy így biztonságosabbá vált-e gyermekeink világra jövetele, s valóban a természetes szülés felelõs-e bizonyos betegségek kialakulásáért.

 A császármetszésnek előnyei mellett számos hátránya is van.

Messze nem bizonyított, hogy a császármetszéseknek szerepe van a magzati veszteségek és az újszülöttkori megbetegedések megelőzésében.

- Ugyanakkor arra sem lehet pontosan válaszolni, hogy lehet-e, illetve kell-e csökkenteni a császármetszések arányát.

- Valószínű azonban, hogy biztonságos csökkenést várhatnánk akkor, ha idősebb, tapasztaltabb szakembert vonnánk be a konkrét eset elbírálásába.

-Amerikai tapasztalatok szerint négy százalékkal kevesebb császármetszés volt azokban az intézményekben, ahol a műtétet konzultációnak kellett megelőznie.
A császármetszések számának csökkenésére irányuló erőfeszítéseket elsősorban a kis kockázatú, még nem szült terhesekre kellene koncentrálnunk, mert ebben a csoportban különlegesen magas a császármetszések száma.

- Egy amerikai felmérés során összegyűjtötték a műtétet legjelentősebben befolyásoló tényezőket, s az derült ki, hogy először szülő nőknél korábban állítják fel a császármetszés javallatát.

- Igen jelentős befolyásoló tényező a pereskedéstől való félelem - vagyis a császármetszés elvégzése után már nem vádolhatják az orvost azzal, hogy elmulasztotta a műtétet, pedig szükség lett volna rá.
A műtéti szülésen egyszer már átesett nőknél a jelenleginél nagyobb arányban történhetne hüvelyi szülés.
Az anyákat fel kell világosítani arról, hogy a még be nem következett, de elképzelhető szövődmény miatti, úgynevezett elektív császármetszések a gyermek és anyja számára is jelentős kockázattal járnak.

A császármetszés szövődményei

Szorosan a műtéthez kapcsolódva jelentkezhet súlyos vérzés, fertőzés, vérrögképződés indulhat meg.

- Még a legtapasztaltabb orvossal is előfordul, hogy műtét közben megsérti a hólyagot vagy a beleket, hiszen a hólyag eredetileg a méhhez van nőve, s ahhoz, hogy a babához hozzá lehessen jutni, előbb le kell fejteni róla.

- A sebgyógyulási zavarok, hegszétválások, az úgynevezett steril sebgyulladások a legenyhébb szövődmények közé tartoznak, míg azzal is számolni kell, hogy tizennyolcezer császármetszésre egy halálozás is esik.

- Említést érdemelnek még a hosszú távú szövődmények: császármetszés után nő a méhen kívüli terhesség, a vetélés és az elöl fekvő lepény kockázata.

- Sok-sok évvel később, egy esetleg szükségessé váló nőgyógyászati műtét kapcsán jelentkezhetnek további szövődmények is.

- Például mióma, vagyis jóindulatú méhdaganat műtétje során a hólyag és a húgyvezeték sérülésének kockázata a császármetszés után keletkezett lenövések, összetapadások és hegszövetek miatt jóval nagyobb.

-A császármetszések utólagos szövődményeinek arányát azért is nehéz megmondani, mert ezeket nem jelentik korrekt módon, nem vezetnek róla statisztikát. Ezért csak tapasztalatainkra hagyatkozva állíthatjuk, hogy minél többedik császármetszésről van szó, annál több problémára lehet számítani.

-Ezekkel a veszélyekkel a legmodernebb császármetszési technika mellett is számolnunk kell!

- Nem csak a koraszülöttekre, hanem az érett újszülöttekre nézve is kockázatot jelent, ha megindult vagy megindított fájástevékenység nélkül végeznek császármetszést. A fájások ugyanis stresszt jelentenek a magzat számára, a stressz hatására beindul saját szteroid-hormon termelése, s ez az anyag segíti majd abban, hogy a külvilághoz alkalmazkodhasson. Fájások hiányában előfordul, hogy az újszülött tüdeje a világrajövetelt követően nem működik megfelelően.

A szülés élettani folyamat
Egyéb orvosi ágazatokkal összevetve az a véleményem, hogy a szülészet esetében nagyrészt élettani folyamatok zajlanak, ezért nem lehet célunk az élettani működés jobbítása, csupán a valóban kóros folyamatok megelőzése és visszafordítása.

- A császármetszések egy része az élettani folyamatba való beavatkozásnak tekinthető, és nem kóros állapot korrekciójának.

A császármetszés már nem csupán a közvetlen életveszély elhárításában jelölte ki a császámetszések célját: „a császármetszés javallata a terhességnek vagy szülésnek minden olyan szövődménye, amelyek megoldásában az adott körülmények közt a császármetszés az anya vagy a magzat szempontjából jobb eredménnyel kecsegtet, mint a hüvelyi szülés."

: Nem a császármetszések számának növelésére kell törekednünk!

A hazai helyzet elemzésekor tanulságos, ha az Egyesült Államok-béli adatokat is figyelembe vesszük:
- a hetvenes években 5,5% volt a császármetszések gyakorisága;
- 1988-ban elérték a 24,7%-ot;
- 1996-ban már csak 20,7% volt ugyanez az arány.
Világosan látható, hogy ma már ritkábban döntenek műtét mellett, s szeretnének további csökkenést elérni.

- A császármetszések számának növekedése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a magzati halálozás és az oxigénhiányra visszavezethető károsodások száma nem változott, de nőtt az anyai morbiditás (ezen az anyai, műtéttel összefüggő megbetegedéseket, például a lázas állapotot, hasfalgyulladást, szepszist értjük) számának előfordulása.
- A császármetszések számának megduplázódása ellenére sem csökkent az oxigénhiány miatt károsodott érett újszülöttek száma.
Hogy miért emelkedik mégis a műtétek száma?

-Elsősorban a szakmai szemlélet változása miatt. Ma már arra törekednek a szülészek, hogy ne kialakult vészhelyzetben kerüljön sor császármetszésre, hanem inkább megelőzésként. A korábbi szakmai javallati kör elsősorban az oxigénhiányos állapot megelőzése érdekében bővült.
Másodsorban az először szülőkön végzett műtét után már 50%-os a valószínűsége az újabb műtétes szülésnek, így sok császárra csupán emiatt kerül sor.
Harmadrészt a műhibaperektől és jogi következményeitől való félelem is motiválja az orvosokat arra, hogy a császármetszést válasszák.

- Pedig a valóságban az oxigénhiányos állapotoknak csupán harminc-negyven százaléka keletkezik szülés közben, a többi a méhen belüli életben alakul ki – sokszor utólag sem tudni, miért. A terhesség alatti oxigénhiányos állapot kimutatására jelenleg sajnos nincsenek megfelelő vizsgálati módszerek.
Negyedszer: a személyiségi jogok sajátos értelmezése odáig vezet, hogy egyes kórházakban ma már a szülő nő kérésére is végeznek császármetszést. Külföldi magánklinikákon 70 % körüli a császámetszések aránya.
A császármetszés azonban korántsem veszélytelen!

Nemzetközi adatok alapján a hüvelyi szülés következtében fellépő anyai halálozás és megbetegedések valószínűsége tizedakkora, mint császármetszés után.


A császármetszések csökkentése érdekében a következőket kellene mérlegelni:
- Terminustúllépés vagy túlhordás esetén gondosabb mérlegelést kíván, hogy indítsuk-e a szülést. Az éretlen méhszáj mellett megindított szülés gyakran végződik a műtőben.
- A kismamát sokszor rendszertelen fájások mellett is felveszik az osztályra, pedig valójában még meg sem indult a szülése. Ha már bejött, bonyolítsuk le a szülést – mondják sokan. Ez az esetek tekintélyes részében erőltetett, aktív szülésvezetést jelent, ami ugyancsak sokszor végződik császármetszéssel. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az orvos hamarabb végez a műtéttel, mint egy elhúzódó szüléssel.
- Császárra sokszor azért kerül sor, mert a kismama nagyon elfárad, nem bírja már a fájdalmakat. A szülész is elfárad. Ilyenkor jótékony hatású a korszerű fájdalomcsillapító eljárás, az EDA – feltéve, hogy a nap huszonnégy órájában hozzáférhető, hiszen segítségével gyakran mégis természetes módon zajlik le a szülés, a fájdalom megszűnése miatt a szülő nő ugyanis megnyugszik.
- Nagyon fontosnak tartják a szülő nő kiegyensúlyozott tájékoztatását. Ha az orvos csak ijesztegeti, megfélemlíti a várható szövődmények ecsetelésével, s nem mondja el az érem másik oldalát, valóban tovább fog növekedni a műtétek száma. Igen lényeges, hogy a szülés segítői, a szülésznő, az orvos, a partner az anya önbizalmát erősítsék. Tudományosan is alátámasztották, hogy a mechanikusan vezetett szülések kétszer olyan gyakran végződtek császárral, mint annak a csoportnak a szülései, akik a szülésznők részéről komoly emberi támaszt kaptak a vajúdás alatt, és hosszas beszélgetések előzték meg a baba világra hozatalát. A beszélgetések során erősítették azt a hitet, hogy hüvelyi úton is meg tudnak szülni.
E szempontokat következetesen végiggondolva a szükségtelen császármetszéseket el lehetne kerülni. Véleményem szerint az összes szülés 15%-ában lenne az optimális császármetszési arány. Természetesen vannak olyan intézetek, ahol a szövődményes terhességek (diabétesz, koraszülések) nagyobb arányban fordulnak elő, s itt természetes, hogy nagyobb számban végeznek császármetszéseket, mint az országos átlag.

: A császármetszés gyakoriságának további emelkedése várható.

 Napjaink orvosi irodalma  következőkkel bővítette: a császármetszés javallatait-
1. a magzati oxigénhiányból fakadó, érett magzatok úgynevezett hypoxiás károsodásának megelőzése idejében elvégzett császármetszéssel;
2. a fekvési (medencevégű) rendellenességgel szövődött koraszülöttek császármetszéssel történő világra segítése;
3. az operálható fejlődési rendellenességgel sújtott magzatok világra segítése császármetszéssel, mivel így jobb általános állapotban kerülhet sor a műtétre.

Hazánkban az érett újszülöttek közül évente körülbelül háromszázan halnak meg, további százötvenen maradandó agykárosodást szenvednek a magzati oxigénhiány következtében.

- Éretlen újszülötteknél ez a szám még magasabb: évente országosan mintegy kilencszáz agykárosodott korszülöttel kell számolnunk.

- Ezeknek az eseteknek egy része megelőzhető a jól szervezett szülészeti ellátással. Ugyanakkor jelenleg a hazai szülészeti ellátásban csak a kifejezett magzati oxigénhiányt tartják mindenütt az azonnali császármetszés indokának, az úgynevezett fenyegető magzati oxigénhiányt sok helyütt nem.

-Való igaz, hogy egyes magzatok illetve újszülöttek jó alkalmazkodó-készségüknek köszönhetően császármetszés nélkül is képesek túlélni ezt az állapotot, ezért nem lesz minden elmulasztott műtét következménye agyi bénulás.

- Ezt a szemléletet azonban véleményem szerint meg kell változtatni, mert abban az esetben, ha a magzat mégsem tud kellőképpen alkalmazkodni, károsodás következik be. Ilyenkor az orvosnak szembe kell néznie a műhiba per lehetőségével.

- Másfelől az is téves szemlélet, hogy korai császármetszéssel minden veszélyt el lehet hárítani, bár ilyen véleményeket is lehet hallani, s ezért egyes országokban már terjed az a gyakorlat, hogy az anya kérésére indok nélkül végzik el a műtétet.
Nem képzelhető el, hogy minden anya császármetszéssel hozza világra gyermekét, de kétségtelenül számolnunk kell azzal is, hogy egyesek ragaszkodnak a műtéthez.

-Mindezek alapján megítélésem szerint a császármetszések számának további növekedése várható.

http://www.nlcafe.hu/

#1 Dr.BauerBela

---

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS ELKÉPZELHETETLEN MÓDJA

A SZÜLŐK AZ ÉGŐ CIGARETTA VÉGET A GYERMEK ARCÁN ÉS MÁS TESTFELÜLETEIN OLTJÁK EL.A MARADANDÓ HEGEK JÓL ÉSZLELEHETŐK A BEMUTATOTT KÉPEN..ILYEN ESETEKBEN MÁR NEM KEL MÉRLEGELNI A BEAVATKOZÁS JOGOSULTSÁGÁT, HITELESSÉGÉT, VAGY KÖRÜLMÉNYEIT.EZ MÁR BÜNTETŐJOGI KÉRDÉS.

#1 Dr.BauerBela

---

-A SZÜLŐI FELELŐSSÉG JOGI ÉRTRLMRZÉSE.

A szülői felelősség jogi értelmezése

A „szülői felelősség” kifejezést a családjogi törvény értelmezi. A kifejezés jogok és kötelezettségek összességére utal az alábbiak tekintetében:

a.      kiskorú gyermek ellátása, különös tekintettel a gyermek egészségére, fizikai, érzelmi, szellemi és erkölcsi fejlődésére vonatkozó ellátására,

b.     kiskorú gyermek képviselete,

c.     a gyermek vagyonának kezelése.

A szülői felelősség keretében a jogok és kötelezettségek gyakorlása során a szülők különösen kötelesek a gyermek érdekeit védeni, a gyermek viselkedését alakítani és a gyermek fejlődési szintjének megfelelő felügyeletet gyakorolni.
-Joguk van olyan mértékű, ésszerű fegyelmezés alkalmazására, amely mellett a gyermek méltósága nem sérül, és amellyel a gyermek egészsége vagy fizikai, érzelmi, szellemi vagy erkölcsi fejlődése nem kerül veszélybe.
- A szülők kötelesek a saját véleményének kialakítására és tettei hatásának felmérésére képes gyermeket minden szükséges információval ellátni, és lehetőséget biztosítani számára, hogy szabadon fejezhesse ki véleményét a gyermeket érintő lényeges ügyekben hozott valamennyi döntés során.
- A szülők valamennyi hivatalos eljárás során képviselik a gyermeket annak törvényes kiskorúsága alatt.

A családból való kiemelés dilemmái

Amennyiben a családgondozó úgy látja, hogy a veszélyeztetettség továbbra is fennáll, tehát alapellátás keretén belül nem szüntethető meg, akkor kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek(ek) védelembe vételét.

-  Javaslattételében részletesen feltárja a veszélyeztetettség okait, javaslatot tesz a szükséges intézkedésre.

-A gyámhatóság védelembe vételi határozatában felszólítja a szülőt, hogy rendezze körülményeit, életvitelét a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.

Védelembe vételre kerülhet sor akkor is, ha a gyermek(ek) bűncselekményben vesz(nek) részt ( lopás, rablás, kábítószerrel való visszaélés ). Ilyen esetekben a gyámhatóság különböző magatartási szabályokat állapít meg, amelyeket a (családgondozóval együttműködve) köteles(ek) teljesíteni a gyermek(ek) és családtagjaik, valamint előírja a családgondozóval való együttműködést.

A gyermek(ek) családból való kiemelése a családgondozó javaslatára abban az esetben történhet, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.

A beavatkozás–nem beavatkozás dilemmája
A szociális munka alapvetően beavatkozó tevékenység.
- A probléma az, hogy a kliens önkéntes belépésén túl a beavatkozásnak megvannak a maga szabályai, feltételei.
-A szociális munka csak akkor kezdődhet el, ha vannak megfelelő kompetenciák, szakmai, intézményi garanciák.
A beavatkozásnak ugyanis vannak feltételei és hatásai, következményei. A feltételeket sem láthatjuk, érvényesíthetjük maradéktalanul, de a hatásokat aztán végképp nem. A feltételeknek azonban van egy minimális köre, amelynek teljesülnie kell a segítő kapcsolat elindításához.
-Van egy úgynevezett optimumszint, amely már a krízishelyzettől függetlenül szakmai eredményeket is feltételez – ez itt azt jelenti, hogy a beavatkozás hatásai jórészt bemérhetőek.
A feltételeknél mindenképpen hangsúlyozni kell az etikai alapelvek betartását, hiszen az minden segítő kapcsolat alapfeltétele.
Ez a dilemma valamilyen előfeltevést is feltételez: mérlegelni kell a beavatkozás esélyeit, körülményeit. A dilemma sokszor abból is adódik, hogy időként gyorsan kell dönteni, beavatkozni.
Olyan krízisről is lehet szó, amikor nincs mód mérlegelni. A beavatkozás dilemmája tehát felfogható, mint:
– a felelősségek és a kompetenciák egyértelműsödése,
– a kényszerek és a lehetőségek dinamikus mérlegelése,
– a feltételek és a hatások értelmezése.

Ez a dilemma a szociális munkás döntési kompetenciáján kívüli területre is utal, legalábbis annyiban, hogy sokszor a szakemberen kívüli körülmények befolyásolják, korlátozzák az ő beavatkozási kompetenciáját. (Lásd: a drogos mint lehetséges bűnöző.)
A beavatkozás kezdetekor a szociális munkásnak már vannak korábbi tapasztalatai, vannak elképzelései, s valamilyen szinten ismeri a feltételeket. A beavatkozás tematikus rendszerezésében tudatosítani kell, hogy a problémamegoldásnak van egy folyamata, amely állandó alkalmazkodást, változást igényel. A beavatkozás jórészt a meglévő információk alkalmazása is, de ugyanakkor feltételez egyfajta szakmai kreativitást is a szakember részéről. A kreativitást itt nem terápiás kezelési formaként, hanem a szociális munkás képességeként, nyitottságaként értelmezzük.
A beavatkozáshoz tartozik a folyamat, kapcsolat lezárása, ami azért is fontos, mivel gyakran újabb feladatokat ad a kliens számára. A beavatkozási folyamat vége sokszor éppen valami új kezdete. Azért lehet érdekes mindez, mivel azt is tudatosíthatjuk, hogy a beavatkozás következményei gyakorta túlmutatnak a konkrét folyamaton, annak időtartamán, aktualitásán.
A beavatkozás sosem csak a szociális munkás felelőssége. Egy segítő kapcsolatban persze vannak közvetlen felelősségek is, viszont többnyire a szociális munkás is közvetítő: normákat, mintákat, szabályokat, értékeket, társadalmi elvárásokat közvetít.
Az már a szakember külön dilemmája, hogy ezekből az elvárásokból mit vállal fel, mit aktualizál, vagy esetleg milyen preferenciákat tart szem előtt. Erre lehet tipikus példa a közösségi szociális munka, melynek során nagyon összetett elvárásokhoz, kényszerekhez kell alkalmazkodnia a segíteni próbáló szakembernek.
Ez a dilemma így az elvárások széles skáláját közvetíti, hiszen a beavatkozás mindig nagyon összetett folyamat, amelyben közvetlen és közvetett érdekek, szempontok vannak jelen. Gondoljunk a kliens, annak környezete, a társadalom vagy éppen a szakma természetes elvárásaira, sőt, nyomásgyakorlásaira.

-         Ugyanakkor a nem–beavatkozásnak is megvan a maga dilemmája, felelőssége.

- Ugyanis ez a döntés is következményekkel járhat.

- A beavatkozás hiánya egy krízishelyzetben nagyon komoly hatásokat gerjeszthet. Az a döntés, hogy nem avatkozunk be, esetleg egy rossz, elviselhetetlen helyzet konzerválódását is jelentheti. A nem–beavatkozásnak is megvannak a maga átgondolható feltételei, szempontjai.

- Ha olyan feladat vár egy szociális munkásra, amelyhez nincsenek meg a megfelelő kompetenciái, akkor normális esetben nem kezdi el a beavatkozást.

-Vagy, ha nincsenek meg a megfelelő információk, intézményi feltételek. -Vagy, ha látja, hogy a probléma megoldásának lehetnek a számára értelmezhetetlen, kívülálló következményei. (Például egy alkoholista visszakerülése családjába, vagy a gyerekeinek elhelyezése, láthatása – ez lehet jó az alkoholista kliensnek, de figyelembe kell venni a család többi tagjának érdekeit is.)

A család feladatai és funkciója

Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben örökbefogadási) kapcsolat köti össze. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ennek alapján 3 családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülőt gyermekkel.
Ezt szokás családmagnak, vagy nukleáris családnak is nevezni.

- A családtól meg kell különböztetni a háztartás fogalmát. Ez az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja, akik általában, de nem szükségképpen rokonok.

A család funkciói nem állandóak, külső és belső vonatkozásban egyaránt alakulnak, éspedig a társadalom által meghatározottan.

-Ez az állandó mozgás, átalakulás azonban, ha érinti és alakítja is, nem szünteti meg a család alapvető funkcióit. Ezek:

• a szexuális kapcsolatok rendezése
• a társadalom reprodukálása, azaz az utódok létrehozása és nevelése
• az egyén és a társadalom közötti közvetítőként alapvető jelentőségű részvétel az egyén szocializálásában

A családi szerepek

A családkutatások a családi szerepeket – legalábbis az apából, anyából és gyermekekből álló családstruktúrákban – többnyire adottnak tekintik, abból kiindulva, hogy a férfiak ún. instrumentális, a nők pedig expresszív szerepet töltenek be. Az instrumentális, vagyis férfias szerepek technikai jellegű feladatok, a végrehajtó és ítélkező, döntő funkciók betöltését jelentik, míg az expresszív, nőies szerepek a támogató, összhangteremtő, feszültségoldó feladatok ellátásában nyilvánulnak meg.

Szerepkonfliktusok a családban

A szerepfeszültségek, vagy szerepkonfliktusok az egymással ütköző elvárások miatt alakulnak ki.

-Itt meg kell különböztessünk külső, a környezetünkből jövő, vagy vélt elvárásokat, és belső, önmagunkkal szemben támasztott elvárásokat, valamint személyek közötti, vagy a személyiségen belüli konfliktusokat.

-Nem könnyű meglátni és helyesen megítélni, hogy valamely elvárás reális és jogos-e, vagy irreális, esetleg extrém. Nagy kísértést jelent, hogy egy idealizálási igényből fakadó extrém elvárást komolyan vegyünk #1 Dr.BauerBela

---