EMLÉKEZÉS A XX-DIK SZÁZAD SZATMÁRI ORVOSTÁRSADALOM KIVÁLÓSÁGAIRA

EMLÉKEZÉS A XX-DIK SZÁZAD  SZATMÁRI ORVOSTÁRSADALOM KIVÁLÓSÁGAIRA

A Memento medical sătmărean című dolgozatom rövid kivonata-amit 2o13 október 5-én mutattam be a szatmári orvosi napok alkalmával.

Egy gyermekkori átéléssel kezdem soraimat, ami egyedi lehet az ember életében amit esetleg csak későbbi időben tud a maga értékrendjébe sorolni. Az én életemben ilyen volt DR.LÜKŐ BÉLA temetése amelyen 6 éves koromban voltam jelen. Abban az időben, amikor egy számottevő ember meghalt,főként ha sokat tett a közösségért amiben élt,azt elkísérte a helység apraja-nagyja az utolsó útjára. Édesanyámat DR:LÜKŐ BÉLA kezelte ,de különben is ott volt a helyünk a mindenkori magyar anyanyelvűeknek ennek az- emberi legendának- a temetésén. Nem voltam életemnek abban a korcsoportjában hogy fel tudjam mérni emberi értékskáláját annak akit mély részvéttel és nagy szomorúsággal kísértünk ki a vasúton túli református temetőbe. De az a hatalmas feketébe öltözött tömeg,már akkor mélyen emlékezetembe vésődött. Ahogy hazafelé mentünk a temetésről a szüleim azt mondták hogy-ott volt a fél Szatmár a temetésen Ez igy volt igaz. Az akkori román nyelvű lapok is 12-15 ezer emberről írtak,mert voltak akik még a környező falvakból is bejöttek hogy elkisérjék utolsó útjára  kiváló és önfeláldozó orvosukat. Igen Ő önfeláldozó,önelégető szellemiségű ember volt aki életének 56-dik évében,szegényen,üres zsebbel hagyta itt a földi létet, betegeit,akikért a biológiai tűrő képességén messze túlmenően teljesítette hivatásának mindennemű ténykedését. Ő volt századának –orvos-apostola-

Hála a sorsnak hogy DR.SZABÓ JÓZSEF,kollégám és barátom,nem hagyta az enyészet martalékává válni életművét,példáját,tisztességét,példamutatását és megírta az orvos történelmi szempontból is  rendkívül értékes monográfiáját.

Mély tisztelettel és szeretettel emlékezek DR.SZERÉMY MARGIT-ra aki a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem szemészeti klinikájának volt a vezetője-én már akkor a tanítványa,később a sors a politika, bűnös kényszerhelyzeteinek folytán itt SZATMÁRON-kollégája, osztályvezetői minőségben,és unokáinak kezelő orvosa.

                                                Pedáns,fegyelmezett, klinikus volt és ezért egyike a példaképeimnek. Utálta a mellébeszélő áltudományoskodó munkatársakat és sokszor egy szemvillanásából lehetett észlelni hogy a vele szemben álló személyre kár az időt pocsékolni és azonnal ott is hagyott csapot papot. Amikor először igényelte a segítségemet a beteg unokájához,majdnem úgy drukkoltam mint amikor szemészetből vizsgáztam nála az egyetemen.

Tőmondatokban kérdezett és  hasonló módon várta a válaszokat is.

A kórházi élet nehéz kihívásai,a méltánytalanságokkal való iszap-birkózás még hatványozottabban voltak jelen az orvostársadalomban mint napjainkban. Lévén hogy már egy jó ideje ismert volt alkalma felmérni az értékelhető képességeimet,és észlelte evődéseimet,feloldódott,/ de egyéni stílusát nem feladva/ a megoldásokat mindig dolgok keményebb oldaláról kezdte minősíteni, a férfiak döntő többségét meghazudtolva. Jólesett és bátorított hogy magam mögött tudtam,és adott helyzetekben egy olyan egyéniséghez  folyamodhattam tanácsért aki előttem példa értékű volt.

                                Amikor egy orvos kollégájának,orvostudományi tárgyú könyvet ajándékoz az  mindig a tisztelet és elismerés jelképe. Amikor egy taítómester teszi ezt –az minden feltételt kizáróan KITÜNTETÉS-

Ezt kaptam én DR:SZERÉMY MARGIT tanárnőtől,aki egyik alkalommal amikor az unokája beteg volt a következő szavakkal nyújtott át egy vaskos kötetet-Béla kedves, ez BAGINSZKY gyermekgyógyászati könyve,német nyelven,2ooo oldalon ami már 19o5-ben megérte a 8-dik kiadatását- Úgy hiszem magánál jó kezekben lesz.. Szakmai létem egyik legnagyobb elismerésének tartom ezt az ajándékot.

                                A másik kiválósága Szatmár megye orvos történelmének DR:MITARU MIRCEA osztályvezető főorvos a bőrgyógyászaton,aki egyetemi karriert áldozott fel a kolozsvári klinikán, ahol a tanszékvezető hely várományosa volt. Kiváló szakember,a tudományos munkáért mindent feláldozó,az azt művelő kollégák tisztelője volt. Ilyen minőségben a gyermek és bőr gyógyászat határfelületein mozgó kórképekről számos tudományos közleményünk volt. Egyesek önhitt/meg lett volna rá az oka/távolság tartó embernek tartották,pedig távolról se volt így. Mint két gyermekének kezelő orvosa sokat megfordultam a házukban,és mindvégig meghitt baráti beszélgetéseket folytattunk mind amellett hogy kemény román ember volt.A francia orvosi iskola követője volt,igen kiváló irodalmi tájékozottsággal francia nyelven. Ő juttatott hozzá a bőrgyógyászati világirodalom egyik bibliájához a –DEGOS- által szerkesztett-mise en jour- tankönyvhöz.

Tőle kaptam dedikálva nevemre azt a német kiadású gyermekgyógyászati tankönyvet-/M.PFAUNDLER-Kinderheilkunde/ amit AXENTE IANCU a kolozsvári gyermekklinika vezetője forditott román nyelvre és oktatta belőle a hallgatókat-

                                DR.GÓZNER ALEXA-LEXI-a mindenkori sebészek tudora,a marosvásárhelyi sebészeti klinika- nagy reménysége-akit szintén a politikai ármány –űzött ebbe a városba, a megye lakosságának és környékének nagy szerencséjére. Egy kicsit svábok voltunk mindketten-/ő károlyi –én erdődí /Olyan sebész volt aki mindig tudta hogy mi a baj és mit kell tenni,de soha nem volt túl biztos magában ,mindig kivárta a kellő időt,és főként sohasem hivalkodott. Impozáns délceg alkatával,komoly, határozott fellépésével már eleve bizalmat keltett a környezetében,főként a betegeiben.Egész Erdélyből igényelték a segítségét.

Sebész generációk nevelkedtek mellette,kiváló értelmi képességekkel és –sebész kézzel-de senki nem tudta utolérni a –sebészi scharm-ját.

Korai nyugdíjazásával, ami a sötét emberi rosszindulat szüleménye volt,bűnösnek nevezhetők ,akik megfosztották szatmár megye lakosságát egy ilyen léptékű embertől, aki életerejével és szakmai tudásával még nagyon sok emberi életet megmenthetett volna meg.Jelen pillanatban Németországban él, 92 évesen kitűnő fizikai és szellemi állapotban- Amikor nyugdíjba küldték találkoztam vele és a következőket mondta,nagyon szomoruan,tudod Béla amikor a sebészi kést kivették a kezedből akkor szakmailag halott vagy. Te mint gyermekgyógyász egy sztetoszkóppal a nyakadban még ezt a sötét világot is átvészelheted.35-4o éves tapasztalattal a tarsolyomban olyan diagnózisokat tett az asztalomra, amiről nem szégyellem bevallani de jó ideig rágódnom kellett. ÁLDJA MEG AZ ISTEN AMIT AZ ORVOSTUDOMÁNY ILYEN LÉPTÉKÜ GYAKORLÁSÁÉRT TETT.

Az ötvenes években voltak olyan osztályai a szatmári megyei kórháznak amelyek bővelkedtek a kiváló szakemberekben,Ilyen volt a sebészeti osztály amit DR:PERŢA BAZIL sebész főorvos vezetett,kiváló szaktudással .Szatmárra jövetele előtt a kolozsvári sebészeti klinika adjunktusa  volt. Én annak idején egyetemista voltam/4-dik éves/ kórházi gyakorlatot végeztünk a sebészeten. A mindennapi ténykedést, írásban kellet összegezni./  milyen beavatkozásokat végeztünk vagy asszisztáltunk/.A gyakorlati füzetbe 1o-es osztályzatot kaptam Dr.PERTA főorvos úrtól,ezt bemutatva Prof MÁTYÁS MÁTYÁSNAK a világhírű sebésznek és egyetemi professzoromnak, a következőket mondta -                                                                                                                                                                                                                                     ezt a minősítést nagyon nagyra értékelem mert azt aki ezt itt aláírta a Kolozsvári Sebészti Klinika vezető professzora címétől fosztották meg a semmirekellők. Egy másik kiváló sebész akinek sokat asszisztáltam a műtétein DR:ANTAL BUBI aki itt szatmáron kezdte sebészi pályafutását. Olyan tehetsége volt a sebészethez hogy már itt nálunk az első vonalban dolgozott. Kivándorolt Izraelbe ahol fulmináns  szakmai karriert futott be. Rövid időn belül a Haifai sebészeti klinika vezető professzora lett és sok dicsérő visszajelzést kaptunk róla,betegeitől.

DR:BOLGÁR DEZSŐ-a radiológiai osztály vezető főorvosa,a Debreceni Belgyógyászati Klinika adjunktusa volt. Főként a magyar szaklapokban jelentek meg közleményei. Az Ő működése idején még nem voltam osztályvezető főorvos. De akkor már a doktorátus utolsó akkordjait rögzítettem. Az osztályos beteganyag,az igen terjedelmes pacientúrám kellő léptékű lehetőséget adott az együtt működésre,Kiváló radiológus hírében állt,igy aztán még a marosvásárhelyi egyetemre is megívták ahol tudományos előadást tartott amin én is részt vettem és büszke voltam hogy szatmári az előadó.

                                Nyugdíjazásakor nekem ajándékozta a JOHN.CAFFEY-PEDITRIC X-RAY DIAGNOSIS-2 kötetes világhírű gyermekradiológiai könyvét a következő dedikációval-

                Dr.BAUER BÉLÁNAK szeretettel........

-Korán keltél hogy arass,nagyon szép amit cselekedtél

-De az emberi létnek határai is vannak

-Ezután már csak az a szép,aminek mindketten örültök.

DR:LŐRINCZY DENGEZICS radiológus főorvos kivételes képességű radiológus,barát,pótolhatatlan tudományos munkatárs,akivel hosszú éveken át minden reggel leolvastuk az aznapi filmeket,megbeszéltük az éppen aktuális teendőinket a tudományos és klinikai kutatómunkában. Elképzelhetetlen ambícióval tisztázta a legapróbb értékelhető radiológiai elváltozásokat.Ő volt a kórház- Sasszeme-

Magas klinikai képzettsége is hozzásegített a nagyon nehezen tisztázható

kórképek megoldásához. Nem kímélte magát-totális radiológiát végzett- még akár a sugárveszélyben is. Különleges mondhatni veleszületett képessége volt a fekete-fehér kontraszt elkülönítésére. Mert ahogy Ő mondta, vannak akik néznek de nem látnak –A kegyetlen élet elsodorta majd elragadta tőlünk.

A marosvásárhelyi iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt, akár hazai vagy nemzetközi szinten. Ő volt az első szatmári orvos akinek tudományos közleményét leközölte a legrangosabb angol orvosi szaklap a –LANCET-

Tudományos érdeklődése a radiológia minden ágát felölelte. Számos közös

közleményünk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Az áttelepülése után ő alapította meg Vácon-Magyarországon a C.T. központot.

Legyen áldott az emléke.

                                Volt egy nagyon vallásos zsidó orvos, aki Párisban végezte a tanulmányait és a szatmári T.B.C. kórház igazgató főorvosa volt.-Dr.DEUTSCH MÁRTON. Abban az időben a gyermek T.B.C .még komoly problémákat okozott a gyakorlatban és akkor bontogatta a szárnyait a gyermek tűdőgyógyászat. Ez a két szakfelület határozta meg a szakmai együttműködésünket. Kiváló szakember,mondhatnám tudós volt,aki érdektelenül szórta a tudását az arra érdemeseknek. Nagy tiszteletnek örvendett a zsidóság köreiben. Ha valaki hazalátogatott az Egyesült Államokból-nála szállt meg. Közel laktunk egymáshoz a központban és számtalan esetben hosszantartó esti sétákon találkoztunk. Rendkívül kulturált,informált és utolérhetetlen élményanyaggal rendelkező,bölcs ember volt,sok sok szenvedéssel a tarsolyában. Lestem minden szavát mert őszinte volt és sugárzott belőle a jóindulat. Így az évtizedek távlatából megítélve az értéket, amit tőle kaptam,felbecsülhetetlennek tartom.

                                Negyed éves orvostanhallgató voltam,édesanyám súlyos szívbeteg volt és DR.REICH IZIDOR szívspecialista kezelte. Tanulmányait Bécsben a WENCKEBACH klinikán végezte. Annak idején a legfontosabb szíverősítő gyógyszer a Strophantin volt amit vénába kellet beadni. A baj az volt hogy a mamának nem volt olyan vénarendszere ami könnyen hozzáférhető lett volna. Sokat szenvedett amíg találtak nála egy megfelelő eret. Megkértem Reich főorvos urat hogy mint negyedéves orvostanhallgató sajátítsam el az osztályán az intravénás kezelési módot. Egy hónap gyakorlat után megkért a főorvos úr hogy az egész osztályon én végezzem el az intravénás strophantin kezeléseket-természetesen otthon az édesanyámét is

Meg kell említenem DR:VIDA IOAN -t a fül-orr-gégészet osztályvezető főorvosát. aki első éves egyetemista koromtól ismert követett és akinek a véleményére, ami mindig szűkszavú de bölcs volt, mindig hallgattam. Olykor a- nem szól szám nem fáj fejem-érzését keltette bennem ,de az idő Őt igazolta. Szigorúan a szakmájával foglalkozott,kiváló felkészültséggel,és maradéktalan szakmai fegyelemmel.4o éven keresztül működtünk együtt a legteljesebb összhangban. Számottevő  tudományos munkát végzett. Sokat tett a szatmári egészségügyért mint kórházigazgató és megyei igazgató.

                 Hát ezek voltak azok az emberek akik meghatározták az orvosipályafutásom erkölcsi vetületeinek egy jó részét a többi számtalan becsületes kollégámmal együtt. Nem tudok csak mély hálát érezni irántuk

Mindig az volt a felfogásom hogy a-halottról és az orvosról vagy jót,vagy semmit ne beszélj- Ezért nem folytatom írásomat,mert a méltatlanságok, emberi gyarlóságaink is velünk együtt távoznak a beláthatatlanba.

#1 Dr.BauerBela

---

MEMENTO MEDICAL SĂTMĂREAN

Memento medical sătmărean-

Personalităţile medicale sătmărene ale secolului XX

Dr.Bauer Béla M.D.Ph.D,

Predecesorii şi contemporanii mei la care mă gândesc cu respect şi drag

Scopul lucrării de faţă este păstrarea valorilor medicale sătmărene din cursul secolului al XX-lea, pe baza unor date autentice, furnizate de contemporani. Corpul medical sătmărean este obligat să umple acest gol în primul rând din solidaritate de breaslă, precum şi din apreciere faţă de predecesori. În calitate de autor, vreau să subliniez faptul că o lucrare de asemenea avengură poate purta o doză oarecare de subiectivism. Solicităm din partea colegilor observaţii suplimentare în vederea completării unor lacune existente în lucrarea de faţă.

Societatea noastră contemporană nu acordă respectul cuvenit tradiţiilor sociale, valorilor umane, localităţii sau oraşului în care trăieşte. Mă refer în mod concret, la somităţile medicale din ultimii 5o-6o de ani. Memoria socială este deosebit de limitată, chiar pentru acei oameni care au făcut sacrificii imense pentru prosperitatea semenilor.

În orice societate, medicul a fost, este şi va fi în centrul opiniei publice. El este judecat, disecat cu severitate umana, morală şi profesionala de către cetăţeni.

Personal, am trăit în mare parte această perioadă istorică a asistenţei sanitare, fiind născut şi crescut în acest oraş. Soarta mi-a oferit şansa să fiu martorul activităţii acestor colegi. Începând din anul I al studiilor mele la facultatea de medicină, în fiecare vacanţă şi cu orice ocazie posibilă am fost ucenicul, omniprezent în spital, învăţând, chiar “furând” de la aceşti oameni minunaţi. Ulterior am devenit coleg, colaborator în echipa lor şi medic pediatru al copiilor şi nepoţilor unora. În această calitate consider că am o datorie sacră să reamintesc numele şi personalitatea lor în memoria societăţii medicale şi a populaţiei în primul rând pentru modelul uman şi medical reprezentat de ei.

La începutul secolului al XX-lea, asistenţa medicală face un salt calitativ mai ales în cadrul unităţilor spitaliceşti. În prima decadă a secolului apar personalităţi de o valoare excepţională, unii dintre ei devenind legende în rândul populaţiei.

Dr. Lükő Béla chirurg de excepţie, om de ştiinţă de talie europeană, a condus Spitalul Militar din localitate între anii 1914-1918, iar în anul 1919 după insistenţe înverşunate împreună cu alte notabilităţi al oraşului a înfiinţat Spitalul orăşenesc Satu-Mare, al cărui director a fost aproape 20 de ani. Numeroase lucrări ştiinţifice redactate de el au apărut în prestigioase reviste medicale europene. A decedat după o dăruire totală profesiei, fără menajamente, în anul 1936 la vârsta de doar 56 de ani. A fost condus pe ultimul drum de 10.000 de cetăţeni din cei 30.000 de mii de locuitori al oraşului din acea vreme.

Ziarul “Gazeta” din Satu-Mare, în numărul din 3.05.1936 scria în necrolog : “Spitalul din Satu-Mare a pierdut cel mai consacrat umanist al său. Societatea sătmăreană a pierdut şi cel mai şi desăvârşit altruist. Dr. Lükő nu şi-a făcut din medicină o profesiune, ci un apostolat, pentru care şi-a dedicat întreaga viaţă.” Noua Gazetă de Vest, 3.05.1936: “Mai mult este faptul că această podoabă a ştiinţei medicale moare sărac, pentru că în lunga sa carieră, a alinat suferinţele nu numai cu bisturiul, ci şi cu punga larg deschisă…; n-a urmărit câştiguri medicale, a fost un om, al cărui suflet înflorea ori de câte ori putea veni în ajutorul celor bolnavi. În numele sutelor de mii de bolnavi alinaţi, depunem pe sicriul doctorului Lükő Béla lacrimile noastre fierbinţi de recunoştinţă. Sit tibi terra levis.” În anul 1921 a fost decorat cu Steaua României şi Crucea Reginei Maria, iar în 1935 Cavaler al Coroanei României şi Ordinul Meritul Sanitar clasa I. Lângă el, în ultimele clipe a vieţii sale, a stat Iuliu Haţieganu.

Am participat cu părinţi mei la mormântarea marelui om al Sătmarului. La vîrsta de 6 ani , am păstrat în amintirea mea doar o masă imensă de oameni îmbrăcaţi în doliu cu lacrimi în ochi, conducând pe ultimul drum pe medicul apostol al sătmărenilor în secolul al XX-lea.

Merite de o valoare semnificativă au avut în privinţa ridicării calităţii asistenţei spitaliceşti şi a nivelului de activitate ştiinţifică şi următorii: Dr. Damian Vasile-internist, Dr Damian Atanasiu chirurg asistent universitar de excepţie, Dr. Ardelean Octavian, Dr. Pop Alexandru, Dr. Kővári Tiberiu, Dr. Mureşan Alexandru, Dr. Schlagetter Iuliu, Dr Barna József, Dr Manu Cornel.

Din nefericire nu dispunem de date privind activitatea lor ştiinţifică.

A doua decadă a secolului XX , ne dăruieşte o generaţie de medici, care aproape fără excepţie au dispus de calităţi profesionale şi ştiinţifice de invidiat şi de generaţia de astăzi. Au fost cunoscuţi foarte bine şi respectaţi în cercurile medicale din ţară şi unii şi peste hotare. Adresabilitatea bolnavilor din judeţele limitrofe a fost imensă. Activitatea publicistică în reviste de specialitate, şedinţele de comunicări ştiinţifice, organizarea de manifestări ştiinţifice pe plan naţional, au fost în atenţia lor permanentă. Într-un cuvânt, ei au alcătuit “echipa de aur” a asistenţei medicale din judeţul Satu-Mare. Ar fi o imensă nedreptate ştergerea sau dispariţia creaţiei lor din memoria corpului medical şi să nu găsim un loc merituos pentru ei în istoria spitalelor din Satu-Mare. Mulţi dintre ei au renunţat la cariera universitară ca să slujească bolnavilor din judeţul Satu-Mare; de la asistent universitar şi până la conferenţiar, şef de lucrări, au devenit şef de secţii în spitalele noastre.

Această generaţie de medici de-a lungul anilor aveau abonamente personale sau colective la cele mai prestigioase reviste medicale din literatura medicală contemporană, cum ar fi: Journal of American Medical Association /J.A.M.A./, Deutsche Medizinische Wochenshrift, Revistele medicale de specialitate autohtone , Journal Du Medicin, Lancet, Orvosi Hetilap, Acta Gastroenterologica Belgica, Kinderarzt, Annales de pediatrie-Pediatrics, etc.

Personalităţi cu o cultură generală de invidiat, au reprezentat elita civică a oraşului Satu Mare, având un comportament ireproşabil în perioada istorică în care au trăit.

Corpul medical sătmărean a fost tot timpul în centrul atenţiei şi al aprecierii organelor sanitare din România.

Omniprezenţa la manifestările ştiinţifice pe plan naţional şi chiar internaţional, cu prezentarea de lucrări originale, a fost o cerinţă demnă de urmat în cadrul acestei echipe.

Activitatea publicistică în reviste de specialitate, organizarea de manifestări ştiinţifice cu referiri naţionale, au reprezentat o mândrie a oraşului nostru.

Consider că am rămas foarte puţini la număr, dintre acei care au fost martorii acestei epoci.

În decursul carierei mele de medic practician am urmărit doar un singur scop: să răspund cu devotament aşteptărilor familiei mele, a societăţii, a bolnavilor şi a dascălilor mei. Simt şi astăzi că în unele interpretări profesionale ale mele, în stările de mare dubiu, reînvie gândirea lor medicală şi vin în sprijinul meu în soluţionarea unor cazuri greu descifrabile.

Iată că aceşti colegi au format profilul nostru moral, uman şi profesional. Sentimentul nostru de recunoştinţă profundă faţă de ei sper că nu se va şterge, după cum nu se vor şterge nici din istoria medicală ale acestor meleaguri

Cu permisiunea dumneavoastră, în cele ce urmează, m-aş referi la câteva amintiri, relaţii colegiale personale.

Dr.Perţa Bazil

Medic primar chirurg, şef de secţie, a asigurat o asistenţă de specialitate chirurgicală, de nivel de clinică universitară. A format chirurgi de prima linie, în unele cazuri, chiar de calitate excepţională.

A fost candidat la şefia Clinici de chirurgie din Cluj pentru funcţia de conferenţiar. Numai mârşăvia politică l-a deposedat de acest titlu universitar de mare onoare.

Acest fapt a fost confirmat de Prof. Dr. Mátyás Mátyás chirurg de renume mondial, şeful clinicii de chirurgie de la I.M.F Tîrgu-Mureş. Cu ocazia prezentării caietului meu de practică, notat cu nota 10 din partea Domnului Doctor Perţa, a pronunţat următoarele cuvinte: ”apreciez valoarea acestei note acordate de distinsul şi eminentul coleg de al meu Dr. Perţa Bazil, acel chirurg care trebuia să conducă clinica de chirurgie de la I.M.F Cluj.

A venit la Satu-Mare şi a crescut chirurgi de o valoare excepţională, de exemplu: Prof. Dr. Antal I, şeful clinicii de chirurgie din Haifa , din Izrael, Prof. Dr. Munteanu I, conducătorul clinicii a IV-a din Cluj.

Cu profund respect şi dragoste mă gândesc la conferenţiara Dr.Szerémy Margit, şef de secţie oftalmologie la Spitalul Unificat Satu-Mare.

A fost conducătorul Clinicii de Oftalmologie de la I.M.F Tîrgu-Mureş. Fostul regim, cu motivaţia politică, a îndepărtat-o de la conducerea Clinicii, ajungând la Satu-Mare, spre marea satisfacţie şi bucurie a populaţiei din oraş.

La Satu Mare am ajuns să fiu colegul ei, ca şef de secţie pediatrie şi medic pediatru al familiei.

A fost o cliniciană desăvârşită, disciplinată, pedantă, profesionistă de excepţie.

Când am fost directorul instituţiei, m-a sprijinit foarte mult la rezolvarea unor situaţii de cumpănă. Sfaturile sincere şi bunăvoitoare date de ea au fost de multe ori hotărîtoare şi de un real folos.

În cazuri în care un coleg, sau un fost dascăl, te onorează cu o carte sau un tratat de medicină, se consideră ca şi o apreciere profesională de onoare. Aşa am fost şi eu onorat cu o carte din literatura pediaatrică germană, respectiv Tratatul de pediatrie a lui BAGINSZKY din 19o5, a VIII-a ediţie: “Stimate coleg ,vă rog să primiţi această carte ca o apreciere pentru eforturile depuse de dvs. în disciplina de pediatrie. Sunt convinsă că va fi în mâini bune.”

Dr. Deutsch Martin

A terminat studiile la Paris. La Satu Mare a condus Spitalul T.B.C. ca medic primar pneumoftiziolog şi director al instituţiei.

În acele timpuri, tuberculoza în patologia infantilă a reprezentat un capitol important. Sub îndrumarea lui s-a deschis un compartiment de pneumoftiziologie infantilă în Satu-Mare.

A fost un specialist de vârf aş putea spune, un savant, un coleg care fără rezerve a transmis tot arsenalul ştiinţific tuturor colegilor care au manifesta interes pentru problematica complexa a infecţiilor tuberculoase.

În rândurile evreilor s-a bucurat de un respect ieşit din comun. Acei evrei sătmăreni care s-au întors în ţară, în vizita, au fost cazaţi aproape fără excepţii la dumnealui.

Fiind aproape vecini, seara , am ieşit des la plimbări îndelungate pe Corso şi cu aceste ocazii, am pândit şi am absorbit fiecare cuvânt enunţat de el. A fost un om foarte deştept, cu o cultură generală şi medicală de invidiat.

Valorile dumnealui au fost valori umane şi medicale demne de urmat.

Dr.Gózner Alexa, un specialist devotat chirurgiei, speranţa Universităţii Târgu-Mureşului a ajuns la Satu-Mare din cauza unor considerente politice.

Pentru populaţia sătmăreană şi a celor din jurul oraşului a fost un dar valoros în sprijinul celor suferinzi.

Dr. Gózner a fost un chirurg de excelenţă, un diagnostician de mare fineţe, aproape de perfecţiune, dar care întotdeauna a păstrat o modestie de admirat în privinţa pronunţării diagnosticului de certitudine.

Cu statura lui impozantă, însoţită de seriozitate şi compasiune, a impresionat şi a creat o atmosferă de încredere din partea pacienţilor. Toate aceste coordonate, au culminat în personalitatea, cu succes şi un mare renume, nu numai în Satu Mare ci şi în tot Ardealul.

Generaţii de chirurgi au beneficiat de competenţa lui, au preluat metodele şi technicile lui, dar niciodată nu au putut întrece dexteritatea şi anvergura dotării lui intelectuale şi manuale.

Pensionarea lui timpurie, în urma unor intervenţii dezaprobabile, a fost un act de iresponsabilitate.

În momentul de faţă trăieşte în Germania, are 92 de ani şi se bucură de o bună sănătate şi integritate mentală şi fizică.

După drama pensionării lui m-am întâlnit cu dânsul şi cu o tristeţe de nedescris mi-a spus următoarele: “Béla, când cineva îţi ia bisturiul din mână ta de chirurg, se aseamănă cu anihilarea profesională. Tu, ca pediatru, pot să-ţi continui profesiunea cu stetoscopul în gât chiar dacă lumea şi perspectiva se degradează moral şi uman în jurul tău.”

Amintirea mea privind diagnosticele lui precise în cazurile noastre comune, mă obligă la recunoştinţă şi admiraţie în faţa artei gândirii lui medicale - un amalgam de modestie şi capacitate de analiză şi sinteză ieşit din comun.

Dumnezeu să-i dea sănătate şi mulţumire sufletească în convingerea că viaţa şi activitatea lui au fost o binecuvântare pentru oamenii care au avut şansa să fie pacienţii lui.

Un alt membru marcant în istoria medicinii sătmărene a fost Dr. Mitaru Mircea,

medic primar, şeful secţiei de dermatologie. El şi-a sacrificat cariera universitară cu perspectiva de conducerea a catedrei de dermatologie din Cluj şi a venit la Satu-Mare, unde s-a bucurat de un prestigiu nemărginit din partea colegilor.

A contribuit cu numeroase  lucrări ştiinţifice de valoare în dermatologia pediatrică. Ţinuta lui rezervată în unele cazuri a dat ocazie  la interpretări false, neîntemeiate. În amintirea mea rămâne ca un tată deosebit de sensibil faţă de copii lui, pe care i-am tratat. Cu ocazia consultării copiilor în căminul lui familial am purtat discuţii prietenoase şi valoroase, care au diminuat impresia că ar fi un om impenetrabil.

Adept al şcolii medicale franceze, cu surse de documentare deosebit de valoroase printre care amintesc tratatul de dermatologie a lui DEGOS-, sistem mise en jour, care poate fi etichetat ca un tratat medical de referinţă mondială.

Am fost onorat de acest maestru al dermatologiei cu un tratat al unui reprezentant renumit al pediatriei clasice germane  respectiv Kinderheilkunde de M. PFAUNDLER, în traducerea domnului profesor  Axente Iancu. Această atenţie colegială mă obligă şi astăzi la recunoştinţă şi respect.

În memoria mea, secţia de O.R.L a spitalului a rămas ca o secţie de vârf , cu două personalităţi medicale marcante, respectiv Dr. Pop Vasile şi Dr. Vida Ioan.

Ambii au fost exemple de luciditate profesională, cu posesia semnificaţiei cuvântului pronunţat, de stăpânire de sine şi calităţi profesionale excepţionale. Ei doi au alternat la şefia secţiei.

Dr. Pop Vasile a plecat timpuriu din Satu Mare, prima dată la Bucureşti la Spitalul Colţea, devenind profesor la clinica O.R.L., iar ulterior la I.M.F. Târgu-Mureş, tot ca profesor şi şef de clinică O.R.L.

La conducerea secţiei, a urmat Dr.Vida Ioan, medic primar gradul I.

Îl cunosc pe Dr. Vida Ioan, de la o vârstă fragedă, anul I de facultate, fiind amândoi sătmăreni, iar în momentul de faţă suntem doi supravieţuitori ai acestei generaţii. Dumnealui a fost un exemplu, atât pentru mine cât şi pentru şcoala medicală pe care a format-o. Toate acestea din motivul profesionalismului exemplar, stăpânirii de sine, un domn în înţelesul adevărat al cuvântului, înţelept, solidar cu colegii şi foarte bun la suflet.

În decurs de 4o de ani am colaborat cu respect reciproc şi fără situaţii de orgoliu profesional ascuns.

În calitate de director de spital şi director al direcţiei sanitare judeţene, prin structura morală, caracteristică dumnealui şi prin colegialitate a asigurat o activitate coerentă, paşnică vieţii sanitare a judeţului. Activitatea publicistică a fost în totdeauna în centrul atenţiei personale.

Dr. Micu Ioan, 

medic primar pediatru de gradul I, şef secţie pediatrie, eminent pediatru, bine cunoscut în societatea pediatrilor din ţară. A format o şcoală de pediatrie în judeţul Satu Mare.

A fost promovat ca şef de secţie fiind anterior specialist la Casa copilului din Arad. A fost un autodidact desăvârşit, un foarte bun cunoscător a literaturii franceze. Dispunea de un fler ieşit din comun pentru diagnostice de mare fineţe în patologia infantilă. Şedinţele de comunicări ştiinţifice organizate de dumnealui, cu o ţinută înaltă ştiinţifică, au reprezentat evenimente deosebite pentru pediatri din reţeaua de pediatrie.

A organizat manifestări ştiinţifice prestigioase, la nivel naţional consfătuiri ca: Uropatii malformative la copii, Bacteriemii şi septicemii la copil.A fost om apropiat, foarte bun amic la sport-ski,tenis de câmp.

Dr.Barbu Ioan

 medic primar de grad II-şef secţie de boli interne la Spitalul Unificat  Satu-Mare.A terminat studiile la I.M.F. Cluj. A format o echipă de internişti studioşi ,excelent pregătiţi profesional. A organizat numeroase şedinţe de comunicări în cadrul U.S.S.M.,filiala Satu Mare prezentând cu aceste ocazii numeroase lucrări de înaltă valoare  ştiinţifică. Cu colectivul pe care o condus-o a fost profilat pe problematica complexă de gastroenterologie ,tema în care au avut numeroase lucrări originale. A fost-om de omenie,coleg excepţional de corect,colaborator impecabil. Pentru toate acestea a fost ales preşedintele U.S.S.M.precum şi membru al colegiului medicilor din judeţul Satu-Mare.

Dr,Sárosi Zoltán-Dr Merişor-Bacalu Csilla

Fiecare dintre noi am trăit emoţiile primilor paşi în practică medicală. Aceste emoţii datorită experienţei practice insuficient sedimentate, iar cele teoretice încă nesistematizate, dar şi cu surse de informare inoportune, chiar lipsite, pentru o situaţie creată de practică medicală curentă. Cu un stetoscop atârnat în gât, având la îndemână numai elementele milenare al practicii medicale (anamneza, examenul clinic obiectiv minuţios, spiritul de observare ,instinctul individual pentru această profesie nobilă, funcţionarea impecabilă a sistemului de analiză şi sinteză-respectiv gândirea medicală corectă) – chiar în absenţa unor mijloace de explorare sofisticate, ultramoderne – am formulat încet-încet diagnostice de certitudine sau chiar de fineţe. Fiind medic în timp de mulţi ani la o circumscripţie foarte grea, în totdeauna am fost şi am rămas solidar cu aceşti colegi fiindcă pe umerii lor apasă o responsabilitate imensă a luărilor de decizii de prima treaptă, şi pentru că în majoritatea cazurilor ei sunt primul sau ultimul refugiu al unei fiinţe umane suferindă.

In decursul deceniilor dintre numeroşi colegi dăruitori profesiei opinia corpului medical a considerat ca modele pe cei doi colegi din prima linie a asistenţei sanitare.

Această reţea care se confruntă zi de zi cu  contradicţiile materiale,culturale şi morale al societăţii fie ele tolerabile sau intolerabile , dar în totdeauna cu obligaţia de a însoţi pe semeni noştri de la naştere şi până sfârşitul ultimelor dorinţe

Ei au fost medic în sensul adevărat a cuvântului, fost un medicii care au servit populaţia acestui oraş în mod exemplar,la un  nivel calitativ superior,accesibil în orice moment pentru semeni suferinzi.

Au însuşit deja din timpul studenţiei cu o enormă ambiţie noţiunile de fond al practicii medicale totodată  şi a normelor actuale al etici şi deontologiei medicale.

Aveau un instinct şi dar de a se apropia de bolnavi de a înţelege nu numai aspectele de patologie umană ci şi intimităţile sufleteşti a bolnavului.

Cu pregătire profesională foarte bună a sugerat pacienţilor un optimism şi un sentiment de încredere în medicul lor.

Ei rămân în memoria cetăţenilor din acest oraş ca un medic la care au găsit refugiu uman şi profesional înţelept.

Dr. Barbu Mihai

Medic primar obstetrician, şef secţie obstetrică-ginecologie, a fost cadru universitar la I.M.F.Cluj. Pe lângă conduita profesională de calitate înaltă m-a impresionat vitalitatea personală, pedanteria, care a reflectat concepţia impusă de prevenire a infecţiilor interioare înaintea erei antibioticelor. Halatele impecabil de albe, bonetele, dezinfectante de uz curent în fiecare salon, etc, au fost etalonul secţiei. Surorile, personalul de curăţenie, au fost călugăriţe.

 Acest spirit de severitate în funcţionalitatea secţiei a fost moştenit şi preluat de doamna doctor Mitaru Elena, care ulterior a condus secţia.

Am făcut practică la această secţie sub conducerea doamnei doctor. Ori de câte ori am intrat în secţie, acest mediu m-a determinat să umblu ca pe ouă.

Dr. Szerémy Lajos

Sătmărean get-beget, elevul profesorului Dr. Mátyás Mátyás, şef de lucrări la I.M.F.Târgu-Mureş, la clinica de urologie. Coleg izgonit de puterea politică. Fiind născut şi crescut în Satu-Mare, a venit acasă spre bucuria populaţiei din acest oraş. A organizat la spitalul unificat secţia de urologie, pe care a condus-o până la pensionarea sa forţată.

Excelent profesionist cu vechime apreciabilă în mediul universitar, cu numeroase publicaţii în reviste de specialitate, prin organizarea de consfătuiri medicale chiar cu pediatrii de genul „Rolul uropatiilor obstructive în infecţiile urinare recidivante, cronice la copii”, a reprezentat un mare câştig uman al spitalului din Satu-Mare.

Dr. Bolgár Dezső, şeful secţiei de radiologie, a fost anterior adjunct al clinicii medicale din Debreţin. Majoritatea publicaţiilor lui au apărut în reviste medicale din Ungaria. În timpul definitivării lucrării mele de doctorat, precum şi în perioada următoare acesteia, colaborarea cu el a devenit din ce în ce mai fructuoasă.

Renumele lui a trecut de graniţele sătmărene, fiind invitat şi la I.M.F. Tâgu-Mureş cu lucrări ştiinţifice originale. Participând ca student la aceste manifestări ştiinţifice, am fost mândru pentru recunoaşterea valorile ştiinţifice  a unui medic sătmărean.

În urma adâncirii colaborării noastre, ca o apreciere a străduinţelor mele mi-a donat cele două volume de X-ray DIAGNOSIS PEDIATRIC- editat JOHN CAFFEY, cu următoarea dedicaţie: ”cine se scoală timpuriu, se poate bucura de o recoltă bogată”.

Dr. Lőrinczy Dengezici, medic primar radiolog, şef secţie radiologie, un prieten, colaborator ştiinţific şi cercetător de neînlocuit. ”Ochi de vultur” al spitalului, un om care a avut în gene talentul de a diferenţia nuanţele între alb şi negru. El a fost acel medic din spital care a reuşit să publice o lucrare ştiinţifică în revista medicală cea mai prestigioasă din Anglia -revista LANCET.

În cadrul cercetărilor comune făcute în decurs de 20 de ani am efectuat studii clinico-radiologice privind patologia abdominală cronică a copilului. Cu ocazia Consfătuirii Naţionale de Pediatrie pe care am organizat-o la Satu-Mare în anul 1985, preşedintele secţiei de pediatrie a Academiei Romîne, academicianul Prof. Dr. Răzvan Prişcu a etichetat cercetările noastre ca deschizătoare de drum în disciplina de gastroenterologie pediatrică.

Dr. Reich Izidor, medic primar cardiolog, şef secţie cardiologie. A fost format ca specialist cardiolog la Viena la clinica renumitului Wenckebach. Această şcoală eminentă de cardiologie şi-a pus amprenta pe valoarea acestui specialist de excepţie. Când am făcut practica de anul IV de facultate la secţia de cardiologie, mama mea era suferindă de o afecţiune cardiacă severă şi a fost tratată cu strophantină, cardiotonic uzual şi poate singular în acele timpuri. Acest cardiotonic a fost administrat strict intravenos. La această secţie am însuşit tehnica administrării intravenoase a medicamentelor efectuând tratamentele cu strophantină la toţi bolnavii din secţie zilnic, inclusiv şi la mama mea.

În calitate de autor şi contemporan, dar şi de elev şi colaborator, aş dori să relatez în încheiere modul în care în epoca electronică a medicinii am încercat să onorez amintirea acestor oameni minunaţi.

Dr. Bauer Béla Ph.D. medic primar pediatru, şef secţie pediatrie până la pensionare.

Am devenit doctor în ştiinţe medicale în anul 1977, fiind primul medic care obţine acest titlu în istoria medicini în judeţul Satu-Mare-

Cercetările efectuate cu tema „Rolul modificărilor duodeno-veziculo-pancreatice în afecţiunile abdominale cronice la copil” au avut răsunet internaţional în disciplina de pediatrie.

Am descris entităţi noi în patologia copilului: Suboccluzie duodenală intermitentă la copil

Referatul comisiei de doctorat: „Cercetările efectuate sunt rodul unei vaste experienţe în practica pediatrică, a unor studii şi cercetări ample, susţinute şi efectuate cu sârguinţă, corectitudine ştiinţifică, mereu centrate spre utilitatea practică. Dr.Bauer în ansamblu atestă cunoştinţe aprofundate de specialitate gastroenterologică şi de pediatrie, aptitudini deosebite de analiză şi sinteză, calităţi de cercetător corect şi în primul rând calităţi deosebite de pediatru cu foarte bogată experienţă practică.Comisia a propus redactarea tezei sub forma de momografie.

Publicaţii cu redactare electronică.

Képes Gyermekgondozási Enciklopedia-Enciclopedie de puericultură-8810 pagini-3357 documente,cu 2061 material foto, lucrare unică în literatura de specialitate pe plan internaţional. Site-ul care o găzduieşte au fost accesate de peste un milion şi jumătate de pagini din 17o de ţări, cu o medie de 5oo- vizite pe 24 de ore.

Tratate medicale redactate electronic cunoscute foarte bine în ţară şi peste hotare:

-Pediatria în scheme,

-Diagnostic electronic în pediatrie,

-Atlas de pediatrie,

-Semiologie radiologică pediatrică,

-Semiologie pediatrică,

-Blitz diagnostic în pediatrie.

-Istoricul instituţiilor spitaliceşti din municipiu Satu Mare 
intre secolul XIII şi secolul XXi.

In Wh’oos Who Medical sunt notat cu 168 de lucrări în reviste de specialitate autohtone şi străine.

Viaţa şi crezul vostru în ştiinţa şi conştiinţa rămîn etern valabile pentru toate generaţiile de medici.

Dr.Bauer Béla

Satu-Mare-Zilele Medicale Sătmărene-3-5 Octombrie.2o13

#1 Dr.BauerBela

---

AFTÁS ELVÁLTOZÁSOK A LÁGYSZÁJPADON

#1 Dr.BauerBela

---

Öt tévhit a gyermeknevelésben

Érezte már úgy, hogy nem bírja tovább a vitákat a gyermekével? A lázadozó kamasz nevelése olyan kihívásokat állíthat a szülők elé, amit még a tapasztalt szülőknek sem mindig sikerül maradéktalanul teljesíteniük, így a kudarcélmény nyugtalanságot, frusztrációt, és a tehetetlenség érzését keltheti a szülőkben.

Hiába próbálja megérteni gyermeke igényeit, ha Ön sincs tisztában a saját elvárásaival és szükségleteivel. A kialakult helyzetet pedig gyakorta élik meg a szülők súlyos kudarcként. De ne csüggedjen, van remény és megoldás! Álljon meg egy kicsit, vegyen egy nagy levegőt, és próbáljon megnyugodni!

Nézzük, hogyan tehetjük mindezt jól!

 

Az egész arról szól, hogy hogyan tudja a józanságát, a helyes ítélőképességét és a hidegvérét megőrizni, miközben tinigyermekét próbálja nevelni. Igaz a legtöbb tizenéves gyakran morcos, és a hangulata ingadozó, de tudnia kell, hogy a legtöbben igénylik a pozitív megerősítést, a szeretetet, a gondoskodást és a megfelelő iránymutatást. Amikor már úgy érzi, hogy minden kötél szakad, akkor kell csak igazán összeszednie minden erejét és kitartását, és bevetnie néhány praktikát, mert csak így juthatnak túl sikeresen a nehéz helyzeteken. Íme, hogyan.

Első szabály: A jó szülő elsősorban gyermeke érdekeit tartja szem előtt - Nem pontosan!

Persze nehogy azt gondolja, hogy mostantól önző, csak magával törődő szülőnek kellene lennie, olyannak, aki nem foglalkozik a gyermekével. Egyáltalán nem erről van szó. Viszont sok anyuka beleesik abba a hibába, hogy mindent a gyermekéért tesz, és önmagával már nincs ereje és ideje törődni, sőt, bűntudatotérez, ha nem 100 százalékosan a gyermeke körül forog a világ. Ez pedig azt a problémát vetheti fel, hogy egyszer csak kiég a szülő, mert már nem bírja tovább az erején felüli teljesítést. Ennek következményei pedig súlyos depresszió, pszichikai és fizikai egészségromlás lehet.

Második szabály: A jó szülő sosem hátrál meg - Felejtse el!

 

A valós életben a dolgok nem feketék vagy fehérek, még a szürkének is számtalan árnyalata létezik. Ezért nem szabad és nem is lehet egyoldalúan hozzáállni a dolgokhoz, egyféleképpen látni azokat. Sok szülőbeleesik abba a hibába - hiszen valószínű, hogy őt is így nevelték -, hogy soha nem ad igazat a gyermekének, nem kér bocsánatot tőle, még akkor sem, ha tényleg neki volt igaza. Úgy gondolják, hogy az „szülői kiváltság”, hogy mindig és mindenkor a szülőnek van igaza, a felnőtt tévedhetetlen, és soha meg nem hátrál.

Harmadik szabály: A jó szülő előre jelzi a büntetést - Felejtse el!

Persze ez nem azt jelenti, hogy hirtelen minden korábbi elvárását fel kell adnia, gyermeke pedig ezentúl büntetlenül megúszhatja a szabályok felrúgását. Az egyik legmegkérdőjelezhetőbb és egyben leghatástalanabb nevelési stratégia az, ha a szülő büntetésekkel próbálja meg sakkban tartani gyermekét, és a beígért „következményektől” várja, hogy gyermeke alávesse magát a szülői akaratnak. Hozzon szigorú, de logikus szabályokat, és azokat következetesen tartassa be gyermekével! Szabályokra és szankciókra szükség van, ám a gyermeknevelés nem csak ebből áll.

Negyedik szabály: A jó szülő átadja a fontosnak tartott értékeket gyermekének - Nem egészen!

Nem önmagában az értékek átadásával van a probléma, hanem azzal, hogy hogyan teszi azt. Ráadásul nem biztos, hogy a régebbi időkben megfelelő értékrend megállja a helyét a mai, változó világban. Nem lehet az a szülő célja, hogy gyermekét a saját „klónjának” nézze, és megpróbálja ugyanolyanná alakítani, mint önmaga. Nem fog menni, főleg nem a mai, modern világban. Ráadásul a gyermekre negatívan hat, ha olyan elveket erőltet gyermekére, amelyek visszavetik őt a saját fejlődésében, jellemének alakulásában.

Ötödik szabály: A jó szülő megpróbál egyre több felelősséget átruházni gyermekére - Felejtse el!

Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad semmit sem rábíznia a gyermekre, főleg akkor, ha képes megbirkózni az egyes feladatokkal. Az ösztönzés lényege, hogy rávegyük gyermekünket arra, hogy minél többet tegyen meg a cél elérése érdekében. Így fokozatosan hozzászokhat ahhoz, hogy vannak feladatai, amelyeket el kell végeznie, és tetteiért felelősséget kell vállalnia.

#1 Dr.BauerBela

---

RÉMÜLT GYEMEKARC--CSALÁDI ERŐSZAK

#1 Dr.BauerBela

---

GYERMEKRAJZ ELEMZÉS

Gyermekrajz elemzés

“Mit rajzolt a gyermekem? Mit akar vele mondani?”

Téged is aggodalommal tölt el, amikor a gyermeked viselkedésében hirtelen nyugtalanító változást tapasztalsz?
Elkeserít, ha egyszerűen nem értesz szót a gyermekeddel, és bármit kérsz, adsz vagy mondasz neki, csak ellenállást vált ki belőle?

Csak állsz tehetetlenül, és nem tudod, hogyan segíthetnél.

„Vajon mi történhetett vele? Talán bántja valami?”, „Miért sír mindenen, mitől lett ilyen lelkis?”, „Miért lett ilyen visszahúzódó és negatív?” , „Mitől lett ilyen akaratos, makacs?” , „Miért hisztizik?”, „Miért lett ilyen kiabálós és agresszív?” – zakatolnak benned a kérdések.

„Valami komoly gond van a gyerekemmel? Vagy én rontottam el valamit?
Lehet, hogy rosszul nevelem a gyerekemet? – kérdezed magadtól.

A szülő-gyermek kapcsolatban jelentkező problémák gyakori oka abban keresendő, hogy a szülő és a gyermek temperamentuma teljesen eltérő, illetve hogy a szülő nem ismeri igazán a gyermek személyiségét, nem tudja, milyen adottságokkal, erélyekkel és hibákkal rendelkezik, így nem jól méri fel az igényeit sem, és azt, hogy milyen módon tudna a legjobban hatni rá.

Ugye milyen jó lenne néha egy kicsit belelátni a gyermeked lelkébe? Pontosan érteni, hogy mi játszódik le benne, minek örül és mi bántja? Mi az, ami elbizonytalanítja vagy félelmet kelt benne?

És milyen jó lenne tudni, hogy mivel lehet felébreszteni a kíváncsiságát, mivel lehet ösztönözni vagy segíteni. Mennyivel könnyebb lenne, ha tudnád, hogyan jutalmazd, és hogyan fegyelmezd.

Biztos te is úgy érzed, ha jobban értenéd a gyermekedet és a viselkedésének mozgatórugóit, akkor máris közelebb kerülnél a megoldáshoz.

Elfogadóbban és türelmesebben nevelnéd, és sok félreértéstől és aggódástól kímélhetnéd meg magatokat.

Sajnos azonban a gyermek megkérdezése, faggatása: „Mi bánt kicsim? Mit szeretnél?” – nem mindig vezet eredményre, hiszen sokszor mi felnőttek sem értjük magunkat, és mi sem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mi a bajunk valójában.

A kisgyerekek verbálisan nehezebben fejezik ki magukat, mert nem elég gazdag a szókincsük, nincsenek tisztában bizonyos elvont fogalmakkal.

Ilyenkor segít a rajzelemzés!

A gyermekrajz üzenet: képi nyelven megírt beszéd, amit a közlés igénye hoz létre. A kisgyermek rajzban meséli el, amit szavakkal nem tud, vagy nem mer megfogalmazni: érzéseit, vágyait, véleményét a világról és az emberekről.

A gyerek azt rajzolja le, amit tud a világról, és nem azt, ahogyan látja. Számára a rajzon minden színnek, formának és alaknak fontos jelentése van. Egyetlen rajzelembe rengeteg információt sűrít bele képzeletben. Pl.: „azért piros a ház, mert boldog”.

Emellett a rajzolás fontos feszültségoldó eszköz: elfojtott érzelmek és indulatok levezetésére szolgál. A rajztevékenység olyan tudatalatti tartalmakat hozhat elő, amelyet a gyermek sérelemként, szorongásként vagy akár túlzott örömként élt meg, amit nem tudott feldolgozni.

A gyermekrajzok világa szimbólumokban gazdag, csodálatos és őszinte. Tükrözik a rajzoló személyiségét, és tükröt tart elénk is, hiszen a gyermek olyannak lát és rajzol le minket, amilyenek vagyunk. A gyermekrajz elemzés révén tehát nemcsak gyermekünkről, hanem önmagunkról is sokat tanulhatunk, ezáltal jobb szülővé-emberré válhatunk.

Mit tudhatsz meg a gyermekedről a rajzelemzés révén?

A rajzban a gyermek teljes személyisége megmutatkozik. Megtudhatod, hogy a gyermeked

·                                 milyen képességekkel, készségekkel és adottságokkal rendelkezik

·                                 milyen a vérmérséklete, az érzelmi élete

·                                 milyen az akarata (mennyire szófogadó vagy öntörvényű, mennyire képes kezelni az indulatait és betartani a szabályokat)

·                                 hogyan vélekedik önmagáról, milyen az önértékelése

·                                 milyennek látja a világot

·                                 milyen a közösséghez való viszonya, a kommunikációs készsége, mennyire barátkozó

·                                 hogyan érzi magát a családban, kihez vonzódik, milyen a kapcsolata a szüleivel, a családtagokkal

Mindezek ismeretében nagyobb elfogadással és türelemmel fordulsz felé, és sokkal tudatosabban, a személyiségéhez és a vérmérsékletéhez mérten fogsz tőle elvárni és „megkövetelni” dolgokat. Ez nagymértékben segíti az együttműködést, javítja, illetve még harmonikusabbá teheti a köztetek lévő szülő-gyermek kapcsolatot.

Hol tart a fejlődésben?

3 és 12 éves kor között a rajzfejlődés, az emberábrázolás meghatározott fejlődési folyamaton halad végig. A gyermek által rajzolt alakokat az elvárható életkori sajátosságokhoz viszonyítva megállapítható, hogy a gyermek hol tart a személyiségfejlődében, milyen mozgáskoordinációs és a térbeli eligazodási képessége. Ez az iskolaérettség megállapításánál nagyon hasznos.

Vannak-e lelki és magatartási problémái?

A gyermek rajzának grafológiai elemzése az esetleges korai gyermekkori problémák és viselkedészavarok okainak feltárásában is segítséget nyújt (pl.: szorongás, gátlásosság, agresszió, túlzott kötődés), amelyek sok szeretettel és odafigyeléssel – illetve ha kell külső segítség bevonásával – feloldhatók.

Gyakori kérdések a gyermekrajzelemzésről

Mikor és miért elemez rajzokat a grafológus?

Ha jól belegondolsz a rajz és az írás nagyon hasonló. Mindkettő „nyomhagyás” a térben, ami információt hordoz. Az írás és a rajz is pontokból, vonalakból, formákból áll, amelyeknek alakja, mélysége, mérete van. Az alakzatoknak elhelyezkedésük, távolságuk, egymáshoz viszonyított arányuk, és szerkezetük van. Így tehát számos, a kézírás vizsgálatnál alkalmazott grafológiai szempont és szabály ugyanúgy használható a rajzok vizsgálatánál is.

Hány éves gyerekek rajzai elemezhetők?

A gyermekrajzok már 3-4 éves kortól egészen 12 éves korig elemezhetők. 9-10 éves kortól már a gyermek írását is hozzá lehet csatolni a rajzokhoz.

Milyen rajzok elemezhetők?

A spontán vagy szabad rajzokon túl – ahol a gyermek azt rajzol, amit akart, nincs megkötve a téma – több, irányított – a pszichológiából ismert – rajztesztet is használunk, amelyekből speciális információk nyerhetőek. Ilyen például a fa-rajz, ház-rajz, vagy a különböző családrajzok, amelyek alapján megismerhető a családi struktúra a gyermek szemszögéből. feltárulnak rejtett belső hierarchikus viszonyok, rokon és ellenszenvek és a különböző családi szerepek.

Mi kell a rajzelemzés elkészítéséhez?

Az elemzés elvégzéséhez szükség van

·                                 a gyermek eredeti rajzaira,

·                                 a gyermek adataira ( pl.: életkor, nem, domináns kéz, betegség, aktuális gyógyszerszedés, szemüveg vagy kontaktlencse használata),

·                                 a szülő (törvényes képviselő) írásos hozzájárulására.

#1 Dr.BauerBela

---